Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-15 / 243. szám
1955. OKTÓBER 15. \APr>o X Beszéljenek a számok A termelőszövetkezetek eddigi munkáját, eredményeit nézve, megállapíthatjuk, hogy valamennyien bizonyítják, igazolják azt az igazságot, hogy az igazi élet a parasztság számára a tér melőszövetkezetben található meg. Egy percig sem vitás az, hogy amíg elérte egy-egy tsz, hogy a közös vagyon értéke egy millió forint értéket képvisel, na gyón sokat kellett dolgoznlok. De megérte a fáradtságot, a munkát, mert az eredmény meg található a nagyobb terméseredményekben, a gyönyörű állat- állományban, az új gazdasági épületekben. Ezzel azonban még nem ért véget egy-egy termelő- szövetkezet gazdagodása, gyarapodása, mert évröl-évre fnég szebbek lesznek eredményeik. Ezt mutatják a számok, erről beszél Juhász József, a dunaföld- vári Alkotmány TSZ elnöke: — Az elmúlt gazdasági évben mintegy 960 000 forintot tett ki termelőszövetkezetünk közös vagyona. És ma örömmel beszélhetek arról, hogy zárszámadásig megaladja az egymilliót. Sokat, nagyon sokat kellett dolgoznunk, amíg ezt az eredményt elértük. Megalakulásunkkor vajmi kevés gazdasági épülettel rendelkeztünk, ahhoz tehát hogy az állandóan növekvő állat- állományunkat el tudjuk helyezni építkezni kellett. Az idén építünk egy 50 férőhelyes lóistállók Építettünk do hánypajtát, ko:si és gépszínt, takarmsnyos kamrát és egy 80 férőhelyes sertéshizlaldát. Az építkezések értéke mintegy 122 000 forintot tesz ki. 17 000 forintért vettünk egy 3 tonnás gumikerekű kocsit. Különösen szépek ezek az eredmények, ha azt vesszük figyelembe, hogy közben, szinte állandóan volt munkaerővándorlás. Igaz ma már ez nincs. Az egykori 30—32 tag helyett 100 tag végzi a mun kát a növénytermelésben, á'lat tenyésztésben és az építkezéseknél. A tagság jó munkája mutatkozik elért eredményeinkben i§. Búzából 11.70, őszi árpából 19.60, zabból 11.66 mázsa át'.agtfrrrést értir.k el holdanként. Ez lehetővé tette, hogy munkaegységenként 4 kiló kenyérgabo nát oszthatunk előlegként. A növénytermesztő brigád tagjai között ezenfelül 60 mázsa búzát osztottunk ki prémiumként. Juhancslk Mihály például a teljesített 297 munkaegysége után közel 12 mázsa búzát, 5 mázsa árpát, 98 kiló lencsét kapott. Jelenleg 363 munkaegysége van, évvégére pedig meglesz a 400, ami után összes jövedelme eléri a 24 000 forintot. A felesége részesedése a teljesített 111 munkaegysége után 444 kiló búza, 178 kiló árpa, 37 kiló lencse. Vagy a Szekeres család évi jövedelme meg fogja haladni a 60 000 forintot. Ezek a számok azt mutatják, hogy termelőszövetkezetünk biztos, gondtalan megélhetést biztosít tagjainak. Igaz valameny- nyien becsületesen dolgozunk, de érdemes is, mert az eredmény nem marad el. Látogatás a Bátaszéki Halomban KI GONDOLNA arra, hogy ennek a nagy malomnak a munkáját csak négy ember irányítja. Pedig igy van. A hengerőrön. tiszti eakasztón, a szitaőrön és művezetőn kívül egy lelket se 'talál az ember a malom termeiben. De találunk annál több gépet, amelyek elvégeznek mindent áz ember kétkézi munkája helyett Az átvevőből felvonógép viszi á búzát a tároló silókba, közben egy önműködő mérleg elszámol minden áteresztett szemről. Silókból ugyancsak gép szállítja a búzát a tarárra, ahol megtisztul a portól és az idegen anyagoktól Csak a konkoly marad hátra. Azonban ez sem sokáig, mert a felvonógép a tarárról elviszi a még kcnkolyos búzát a konkolyo zóra, hegy teljesen megtisztítva vihesse tovább a hámozóra. ahol elveszti minden bűzaszem a he gyét. bajuszát, az esetleg még rátapadó léhát és egyebet. Nagy változatos utat tesznek meg a bú zaszemek, el IS fáradnak, ezért négy-hat óráig pihennek az -úgynevezett pihentetöben. Azért kell itt nekik pihenni, hogy nedve- sedjenek jól át mindannyian, ugyanis mielőtt ide kerültek volna az áztatón is keresztül ván doroltak. A nedvességtől megpuhul a búza héja, így könnyebben válik el őrléskor a héj a fehér belsőségétől. Amikor jól kipihenték magukat búzaszemeink és egyenletesen átnedvesedtek, akkor kerülnek ismét gépi szállítással: őrlésre. Az őrlőben ösz- szesen 13 hengerpáron, majd különböző szitákon vergődnek keresztül, amíg fehérliszt, kényé- liszt, takarmányliszt és korpa formájában látják meg ismét a napvilágot. KÖNIG ISTVÁN elvtárs, a malom művezetője magyarázta meg ezt a tekervényes utat, aki 1915 óta dolgozik ebben a ma lomban. Elmondja, hogy azóta egyszer, 1921-ben úgy leégett a malom hogy csak a csupasz, komor falak maradtak meg. Rosen berg Mátyás volt akkor a tulajdonos. Megérte neki ismét felépítenie, mert a malom bőségesen hozott neki a konyhára. König elvtárs a régi időre emlékezve elmondja, hogy Í2 órát dolgoztak naponta és nagyon rósz- szül kerestek. — Talán sehol sem kerestek ilyen keveset, mint mi ebben a malomban — mondja. Most szépen keres. Nyáron is 100 forinttal emelték meg a fizetését. Úgy érzi, hogy népi demokráciánk va lóraváltotta álmait, melyekért 1909 óta küzdött. Ugyanis azóta vesz részt a munkásmozgalomban. az államosítás óta két villanymotort kapott a malom, egy 70 és egy 30 lóerőset. A régi szívógáz motor pedig türel mesen várja a kormos kazánház bán, hogy mikor járulnak hozzá tetemes súlyával az ócskavas- gyűjtés eredményéhez. Mást is találunk a kazánházban vadonatúj daratisztító gépet, amely beszerelésre vár. A malom dolgo zói nagy reményeket fűznek ezekhez az új gépekhez, a liszt minőségének lényeges meg- javulását várják tőle. Kell is a jó minőség, mert a Bátaszéki Hengermalom látja el liszttel majdnem az egész Sárközt. Cseretelepei vannak Alsónyéken, Sárpilisen. Alsónánán. Mórágyon, Bátaapátiban és Szálkán. Azonkívül bátaszéki, decsi, alsónyéki, alsónánai és várdombi pékségek is innét kapják a lisztet. EIZONY AKADNAK panaszok a minőségre. Kifogásolják például, hogy sötétebb lisztet ad a Bátaszéki Hengermalom a jellegmintánál. Sokkal gondosabb őrlésvezetésre van szükség, szilárd technológiai fegyelemre. Gondosabban kell elvégezni a gabona tisztítását, előkészítését az őrlésre. Ezenkívül vigyázniok kell már az átvételnél is a minőségre. Be kell tartani az átvétel lel kapcsolatos minőségi előírásokat. Varjas József elvtársnak, a malom igazgatójának is jobban kell. ellenőriznie a munkát és több segítséget kell adnia König elvtárs részére. A malom ipari dolgozóknak nagy felelősséggel kell dolgozni, mert munkájuk eredményét minden em bér közvetlenül megérzi, hisz tőlük függ elsősorban, hogy milyen kenyér kerül asztalunkra. A Bonyhádi Cipőgyár üzemi konyhája "Néhány évvel ezelőtt még a munkahelyükön kuporogva voltak kénytelenek elfogyasztani stanicliba csomagolt ebéd jüket- a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói. Ekkor született meg az ötlet, üzemi konyhát kell létesíteni. Igaz, hogy kezdetiben kétszáz körül járt az ■ étkeztetési létszám, a konyha munkájára sok volt a panasz. Az ételek nem voltak változatosak, a minőséggel is baj volt. Ma már nemcsak 400 cipőgyári dolgozó részére főznek itt ízletes ebédet, hanem száz ebédet; a Zománcgyár, huszonötöt pedig a helyi gépállomás dolgozói részére. Az üzemi konyha ellátását jól felszerelt hizlalda biztosítja. Jelenleg 20 sertés tartozik az „állományba’’, köztük egy olyan anyasertés, amelyik már megüti a 350 kilót is. A konyha létszáma jelenleg kilenc fő. Szakértelmüket dicsérik az üzem dolgozói, annál is inkább, mivel állítólag az iparon belül Bonyhádon van a legjobb ebédellátás, nemcsak a mennyiséget tekintve, hanem a minőség szempontjából is. így vélekedik Babocsán János elvtárs is. a Belkereskedelmi Minisztérium minőségi átvevője, aki sok cipőgyárban megfordult már. De nézzük meg, hogy vélekednek az üzem dolgozói. Strumberger István, a Szakma Kiváló Dolgozója: — Évek óta dolgozom a Bonyhádi Cipőgyárban. Feleségem is itt dolgozik és bizony sok volt a gondunk, amikor még nem volt üzemi konyha. Most sokkal könv- nyebb a háztartás ellátása, hiszen nemcsak mi ketten ebédelünk itt a családból, hárem két gyermekünk is a nao köziben kap teljes ellátást napi egy forintért. Dornai Bálintné ügyviteli dolgozó. Hét kis gyermeke van .ebből két iskolás és két óvódás kap teljes ellátást és gondozást az üzem napközi otthonában. Férje, aki a MÁV-nál dolgozik, ugyancsak itt étkezik az üzemi konyhán. A nagy család számára összeg szerűen is igen nagy segítséget jelent az üzemi konjtha. Mit mond a főszakács, a konyha vezetője? —- Takács István elvtárs valamikor az úgynevezett „nagyhelyeken” dolgozott, mint szakács. Az urak szeszélyeit kellett kielégítenie és sok szekatúrában volt része a gurmandok részéről. Kezdettől fogva ő vezeti a gyár üzemi konyháját, ami nem könnyű feladat. — „Szeretem a szakmámat — mondja — és ma jól esik a dolgozók bírálata. Ennek tudhatom be, hogy sokat fejlődtünk az ételek minőségét tekintve és a mennyiségénél is. Tudom azt, hogy velem együtt minden dolgozó jobbat kíván. Jól esik a dolgozók véleményét hallgatnom és jól esik a dicséret is, nem csak nekem, hanem a munkatársaknak is. Még mindig azon vagyunk, hogy javítsuk a minőséget, minél jobbat nyújtsunk dolgozó társainknak.” így vélekedik a főszakács, a munkás, az országot járó minőségi átvevő és az ügyviteli dolgozó. Valóban „áldás” az üzemi konyha, melyet annak köszönhetünk, hogy kormányunk mindent megtesz a dolgozók terheinek könnyítése, az életszínvonal emelése érdekében. HORVÁTH JÓZSEF. November 7 tiszteletére 811 kg selyemfonal terven felül A Tolnai Selyemfonógyár dől gozói már számos versenyszakaszban mutatták meg, hogy jól megállják helyüket a munkában. A gyár már közel egy év óta teljesíti az élüzem feltételeket. Az elmúlt napokban elhatározták a gyár dolgozói, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harmincnyolcadik évfordulóját úgy ünnepük, hogy az éves terv határidő előtti teljesítésére tett vállalásukon kívül újabb verseny vállalásokat tesznek: Október 24-től november 7-ig kéthetes ünnepi műszakot tartanak. Ez alatt az éves vállalás november 7-ig esedékes részét már október 28-ára teljesítik, majd november 7-ig terven felül 811 kilogramm selyemfonalat készítenek, • melyből 12.000 négyzet- méter selyemszövetei lehet gyártani. A bő termés alapfeltételei S zántóföldi növényeink közül az egyik legfontosabb növény az őszi búza, amit a szántóföld 35—36 százalékán kell termelnünk, hogy a kenyérellátás biztosítva legyen. Sok esetben a mostoha körülmények között elvetett búzától is nagy termést kívánunk. Minden növénynek megvan a maga igénye ahhoz, hogy megfelelő életkörülmények között jó termést adjon. A búza legtöbbször későbben lekerülő növények után kerül elvetésre és csak vetőszántásra jut idő. Sok esetben gyommentes területeken a vetőszántást is indokolt elhagyni, helyette forgatás nélküli talajmunkát kell adni, mélyebb porhanyí- tással, amit kultivátorral, tárcsával végzünk, vagy ha erre nincs mód, akkor leszerelt kormánylemezű ekével 10 centiméter mélyen végzünk porha- nyítást. Ezt az eljárást különösen a későn lekerülő kukorica, burgonya, répa után vetett búzánál kell figyelembe venni, mert a talajnak felvehető tápanyagai erősen megfogyatkoztak. Különösen a felső 5 —10 cm-es réteg alatt, amelyet a gyökerek áthálóztak. Az 5—10 centiméter felsőréteget azonban kevésbé használja ki és itt vannak legjobban elszaporodva a hasznos mikroorganizmusok, ami a növény kezdeti fejlődésénél igen fontos. Ez a felszíni talajréteg lég- járhatóbb, megvan a lehetőség arra, hogy benne a felvehető tápanyagok átalakulása a talaj felporhanyítása után fokozottabb mértékben és gyorsabban meginduljon, mint az össze tömődön és tápanyagban szegény talajban. U« a szántással az alsóbb 11 réteget a felszínre hozzuk, a vetőmag ebben a tápanyagban szegény, szellőzetlen talajba kerül, ahol a kezdeti fejlődéskor nincs meg az alap- feltétel, amire a növénynek szüksége van, lassú és gyengébb lesz a kezdeti fejlődés, mint abban a talajban, ahol kész növényi tápanyagok állnak a növény rendelkezésére. A fel nem szántott talajban a növény későbbi fejlődésében nár megerősödve jobban tudja a tápanyagokat felhasználni, de a talajban is «okkal töLb tápanyag tud felhalmozódni a fellazítás után. A fellazított talajban jó magágyat tudunk biztosítani az elvetendő magvak részére és gyorsabban tudjuk a talajelö- készítést végezni, ami igen fontos, mert úgy is kevés idő áll rendelkezésre, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy megyénk területén az őszi búza tenyészidejénél 275—300 napot kell figyelembe venni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a búza csírázása 1—30 Celsius fok között ingadozik, de legjobban a plusz 15—20 Celsius között csírázik. Ennél a hőfoknál a legjobb a csírázá- si erély és egyöntetű a csírázás. A talajban került magnak melegre, levegőre és nedvességre van szüksége, hogy az új növényélet megindulhasson. A jó termés elérésének az eddig leírtak .csak az egyik alapfeltétele. A másik az egészséges, jól megtisztított és csávázott vetőmag. Jó termés csak akkor várható, ha a talajba annyi vetőmagot juttatunk, hogy a növény tenyészterületének kihasználása mellett meglegyen a növény fejlődéséhez. szükséges terület. Egy kataszteri terület bevetéséhez 2 800 000— 3 200 000 szem egészséges csíraképes búzát kell vetni, ami megfelel 105—110 kiló vetőmagnak. Tekintettel arra, hogy a vetőmag csíraképessége a? idén a megszokottnál gyengébb, semmi esetre se vessünk kevesebb magot. Ezt könnyen ellenőrizhetjük vetésnél, jó ha a vetőgép csoroszlyájából kifolyó mag folyóméterenkint a 65—70 szemet eléri. A vetőmagot vetés előtt meg kell csávázni. Vetést csak csávázott vetőmaggal szabad végezni. A csávázási igen gondosan kell végezni, mert az üszög spórái csak akkor pusztulnak el, ha legalább 15 percig az előírt töménységű oldatban tartjuk. Semmi esetre sem elégedhetik meg egyetlen egy gazda sem azzal a megszokott, de eredménytelen pácolással, amit garmadában öntözéses eljárással végeznek. Ez a magyarázata annak, hogy ez évben is sok terményt tett tönkre az üszög a gazda és a népélelmezés kárára. A legjobb és a legolcsóbb a Linthart-féle kosaras csávázás, ami biítOS eredménnyel jár. A pácaidnál Higosánból 1ÖÓ liter vízbe 20 dekagrammot,"- a rézgálicból 100 liter vízhez 1 kilót használunk. Itt arra kell ügyelni, hogy a pácolás alatt a maggal megfogyatkozik az oldat, amit egy másik hordóban előkészített fent említett százalékos oldatból pótolunk, illetve felerősítünk. A megcsávázott vetőmagot szárogatás végett 10— 15 centiméter vastagon kiterítjük. Nedves magot csak nedves földbe szabad vetni, száraz földbe vetésnél a csávázott magot meg kell szárítani, nem szabad nedvesen vetni, mert ha a csírázás megindul, a földnek nincs elég nedvessége a további növényfejlődéshez és elpusztul a mag. A vetésnél a vetőmag aláta- karási mélységére nagy gondot kell fordítani. A búzánál legjobb 5—6 centiméter mélyre vetni, mert ez esetben nem kell a felfagyás veszélyétől félni. A vetés után azonnal a magtakarásról kell gondoskodni, másnapra ne hagyjuk a vetést ta- karatlanul. Vetés után a gazdának bejelentési kötelezettsége is van, amit minden elvetett, illetve befejezett kenyér- gabona vetés után 48 órán belül be kell jelenteni hogy a tanácsi szervek nyilváütartásba vehessék. A vetést a kikelés után figyelni kell, bár az ősz folyamán nem várható egérkár, de egyes helyeken futrinka fertőzés és kártétele jelentkezhet. A futrinka megjelenését azonnali védekezéssel kis területen pár kiló Agritox-szal meg lehet állítani, ha a futrinka az egész táblát ellepte, 10—15 kg szükséges kataszteri holdan- kint, ezt azonban semmiesetre sem sem szabad bevárni, mert a futrinka óriási károkat okozhat a gazdának és népgazdaságunknak is. A fentiek figyelembevételével arra kell törekedni, hogy minden búzát úgy vessünk el, hogy október hónapban kikelhessen, mert a rossz idő beálltával sem kikelni, sem elbokrosodni a vetés nem tud. A búza vetése minden gazdának saját érdeke, mert a jövő- évi kenyér ellátását segíti elő és biztosítja. Segítsük elő azoknak a gazdáknak a vetését, akik fogattal nem rendelkeznek. Bízunk termelőszövetkezeteink tagságában és az egyéni gazdáinkban, hogy október 30-ig minden búzát megyénk területén elvetnek. Kovács József járási főagronómus.
