Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-15 / 243. szám

1955. OKTÓBER 15. \APr>o X Beszéljenek a számok A termelőszövetkezetek eddigi munkáját, eredményeit nézve, megállapíthatjuk, hogy vala­mennyien bizonyítják, igazolják azt az igazságot, hogy az igazi élet a parasztság számára a tér melőszövetkezetben található meg. Egy percig sem vitás az, hogy amíg elérte egy-egy tsz, hogy a közös vagyon értéke egy millió forint értéket képvisel, na gyón sokat kellett dolgoznlok. De megérte a fáradtságot, a munkát, mert az eredmény meg található a nagyobb termésered­ményekben, a gyönyörű állat- állományban, az új gazdasági épületekben. Ezzel azonban még nem ért véget egy-egy termelő- szövetkezet gazdagodása, gya­rapodása, mert évröl-évre fnég szebbek lesznek eredményeik. Ezt mutatják a számok, erről beszél Juhász József, a dunaföld- vári Alkotmány TSZ elnöke: — Az elmúlt gazdasági év­ben mintegy 960 000 forintot tett ki termelőszövetkezetünk közös vagyona. És ma öröm­mel beszélhetek arról, hogy zárszámadásig megaladja az egymilliót. Sokat, nagyon sokat kellett dolgoznunk, amíg ezt az ered­ményt elértük. Megalakulásunk­kor vajmi kevés gazdasági épü­lettel rendelkeztünk, ahhoz tehát hogy az állandóan növekvő állat- állományunkat el tudjuk helyezni építkezni kellett. Az idén építünk egy 50 férő­helyes lóistállók Építettünk do hánypajtát, ko:si és gépszínt, takarmsnyos kamrát és egy 80 férőhelyes sertéshizlaldát. Az építkezések értéke mintegy 122 000 forintot tesz ki. 17 000 forintért vettünk egy 3 tonnás gumikerekű kocsit. Különösen szépek ezek az eredmények, ha azt vesszük figyelembe, hogy közben, szinte állandóan volt munkaerővándorlás. Igaz ma már ez nincs. Az egykori 30—32 tag helyett 100 tag végzi a mun kát a növénytermelésben, á'lat tenyésztésben és az építkezések­nél. A tagság jó munkája mutat­kozik elért eredményeinkben i§. Búzából 11.70, őszi árpából 19.60, zabból 11.66 mázsa át'.agtfrrrést értir.k el hol­danként. Ez lehetővé tette, hogy munka­egységenként 4 kiló kenyérgabo nát oszthatunk előlegként. A nö­vénytermesztő brigád tagjai kö­zött ezenfelül 60 mázsa búzát osztottunk ki prémiumként. Juhancslk Mihály például a tel­jesített 297 munkaegysége után közel 12 mázsa búzát, 5 mázsa árpát, 98 kiló lencsét kapott. Jelenleg 363 munkaegysége van, évvégére pedig meglesz a 400, ami után összes jöve­delme eléri a 24 000 forintot. A felesége részesedése a teljesí­tett 111 munkaegysége után 444 kiló búza, 178 kiló árpa, 37 kiló lencse. Vagy a Szekeres család évi jövedelme meg fogja haladni a 60 000 forintot. Ezek a számok azt mutatják, hogy termelőszövetkezetünk biz­tos, gondtalan megélhetést biz­tosít tagjainak. Igaz valameny- nyien becsületesen dolgozunk, de érdemes is, mert az ered­mény nem marad el. Látogatás a Bátaszéki Halomban KI GONDOLNA arra, hogy en­nek a nagy malomnak a munká­ját csak négy ember irányítja. Pedig igy van. A hengerőrön. tiszti eakasztón, a szitaőrön és művezetőn kívül egy lelket se 'talál az ember a malom termei­ben. De találunk annál több gé­pet, amelyek elvégeznek mindent áz ember kétkézi munkája helyett Az átvevőből felvonógép viszi á búzát a tároló silókba, közben egy önműködő mérleg elszámol minden áteresztett szemről. Si­lókból ugyancsak gép szállítja a búzát a tarárra, ahol megtisztul a portól és az idegen anyagoktól Csak a konkoly marad hátra. Azonban ez sem sokáig, mert a felvonógép a tarárról elviszi a még kcnkolyos búzát a konkolyo zóra, hegy teljesen megtisztítva vihesse tovább a hámozóra. ahol elveszti minden bűzaszem a he gyét. bajuszát, az esetleg még rátapadó léhát és egyebet. Nagy változatos utat tesznek meg a bú zaszemek, el IS fáradnak, ezért négy-hat óráig pihennek az -úgy­nevezett pihentetöben. Azért kell itt nekik pihenni, hogy nedve- sedjenek jól át mindannyian, ugyanis mielőtt ide kerültek volna az áztatón is keresztül ván doroltak. A nedvességtől meg­puhul a búza héja, így könnyeb­ben válik el őrléskor a héj a fe­hér belsőségétől. Amikor jól ki­pihenték magukat búzaszemeink és egyenletesen átnedvesedtek, akkor kerülnek ismét gépi szál­lítással: őrlésre. Az őrlőben ösz- szesen 13 hengerpáron, majd különböző szitákon vergődnek keresztül, amíg fehérliszt, kényé- liszt, takarmányliszt és korpa formájában látják meg ismét a napvilágot. KÖNIG ISTVÁN elvtárs, a malom művezetője magyarázta meg ezt a tekervényes utat, aki 1915 óta dolgozik ebben a ma lomban. Elmondja, hogy azóta egyszer, 1921-ben úgy leégett a malom hogy csak a csupasz, ko­mor falak maradtak meg. Rosen berg Mátyás volt akkor a tulaj­donos. Megérte neki ismét fel­építenie, mert a malom bősége­sen hozott neki a konyhára. Kö­nig elvtárs a régi időre emlékez­ve elmondja, hogy Í2 órát dol­goztak naponta és nagyon rósz- szül kerestek. — Talán sehol sem kerestek ilyen keveset, mint mi ebben a malomban — mondja. Most szé­pen keres. Nyáron is 100 forint­tal emelték meg a fizetését. Úgy érzi, hogy népi demokráciánk va lóraváltotta álmait, melyekért 1909 óta küzdött. Ugyanis azóta vesz részt a munkásmozgalom­ban. az államosítás óta két villanymotort kapott a malom, egy 70 és egy 30 lóerőset. A ré­gi szívógáz motor pedig türel mesen várja a kormos kazánház bán, hogy mikor járulnak hozzá tetemes súlyával az ócskavas- gyűjtés eredményéhez. Mást is találunk a kazánházban vadonat­új daratisztító gépet, amely be­szerelésre vár. A malom dolgo zói nagy reményeket fűznek ezekhez az új gépekhez, a liszt minőségének lényeges meg- javulását várják tőle. Kell is a jó minőség, mert a Bátaszéki Hengermalom látja el liszttel majdnem az egész Sár­közt. Cseretelepei vannak Alsó­nyéken, Sárpilisen. Alsónánán. Mórágyon, Bátaapátiban és Szálkán. Azonkívül bátaszéki, decsi, alsónyéki, alsónánai és várdombi pékségek is innét kap­ják a lisztet. EIZONY AKADNAK panaszok a minőségre. Kifogásolják pél­dául, hogy sötétebb lisztet ad a Bátaszéki Hengermalom a jel­legmintánál. Sokkal gondosabb őrlésvezetésre van szükség, szi­lárd technológiai fegyelemre. Gondosabban kell elvégezni a gabona tisztítását, előkészítését az őrlésre. Ezenkívül vigyázniok kell már az átvételnél is a minő­ségre. Be kell tartani az átvétel lel kapcsolatos minőségi előírá­sokat. Varjas József elvtársnak, a malom igazgatójának is job­ban kell. ellenőriznie a munkát és több segítséget kell adnia König elvtárs részére. A malom ipari dolgozóknak nagy felelős­séggel kell dolgozni, mert mun­kájuk eredményét minden em bér közvetlenül megérzi, hisz tő­lük függ elsősorban, hogy mi­lyen kenyér kerül asztalunkra. A Bonyhádi Cipőgyár üzemi konyhája "Néhány évvel ezelőtt még a munkahelyükön kuporogva voltak kénytelenek elfogyasz­tani stanicliba csomagolt ebéd jüket- a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói. Ekkor született meg az ötlet, üzemi konyhát kell létesíteni. Igaz, hogy kezdet­iben kétszáz körül járt az ■ étkeztetési létszám, a konyha munkájára sok volt a panasz. Az ételek nem voltak válto­zatosak, a minőséggel is baj volt. Ma már nemcsak 400 cipő­gyári dolgozó részére főznek itt ízletes ebédet, hanem száz ebédet; a Zománcgyár, huszon­ötöt pedig a helyi gépállomás dolgozói részére. Az üzemi konyha ellátását jól felszerelt hizlalda biztosítja. Jelenleg 20 sertés tartozik az „állomány­ba’’, köztük egy olyan anya­sertés, amelyik már megüti a 350 kilót is. A konyha létszáma jelenleg kilenc fő. Szakértelmüket di­csérik az üzem dolgozói, annál is inkább, mivel állítólag az iparon belül Bonyhádon van a legjobb ebédellátás, nem­csak a mennyiséget tekintve, hanem a minőség szempont­jából is. így vélekedik Babo­csán János elvtárs is. a Bel­kereskedelmi Minisztérium minőségi átvevője, aki sok cipőgyárban megfordult már. De nézzük meg, hogy véle­kednek az üzem dolgozói. Strumberger István, a Szak­ma Kiváló Dolgozója: — Évek óta dolgozom a Bonyhádi Cipőgyárban. Fele­ségem is itt dolgozik és bi­zony sok volt a gondunk, ami­kor még nem volt üzemi konyha. Most sokkal könv- nyebb a háztartás ellátása, hi­szen nemcsak mi ketten ebé­delünk itt a családból, há­rem két gyermekünk is a nao köziben kap teljes ellátást napi egy forintért. Dornai Bálintné ügyviteli dolgozó. Hét kis gyermeke van .ebből két iskolás és két óvódás kap teljes ellátást és gondozást az üzem napközi otthonában. Férje, aki a MÁV-nál dolgozik, ugyancsak itt étkezik az üzemi konyhán. A nagy család számára összeg szerűen is igen nagy segítsé­get jelent az üzemi konjtha. Mit mond a főszakács, a konyha vezetője? —- Takács István elvtárs valamikor az úgynevezett „nagyhelyeken” dolgozott, mint szakács. Az urak szeszé­lyeit kellett kielégítenie és sok szekatúrában volt része a gurmandok részéről. Kez­dettől fogva ő vezeti a gyár üzemi konyháját, ami nem könnyű feladat. — „Szeretem a szakmámat — mondja — és ma jól esik a dolgozók bírá­lata. Ennek tudhatom be, hogy sokat fejlődtünk az éte­lek minőségét tekintve és a mennyiségénél is. Tudom azt, hogy velem együtt minden dolgozó jobbat kíván. Jól esik a dolgozók véleményét hall­gatnom és jól esik a dicséret is, nem csak nekem, hanem a munkatársaknak is. Még min­dig azon vagyunk, hogy javít­suk a minőséget, minél jobbat nyújtsunk dolgozó társaink­nak.” így vélekedik a főszakács, a munkás, az országot járó minőségi átvevő és az ügyvi­teli dolgozó. Valóban „áldás” az üzemi konyha, melyet an­nak köszönhetünk, hogy kor­mányunk mindent megtesz a dolgozók terheinek könnyíté­se, az életszínvonal emelése érdekében. HORVÁTH JÓZSEF. November 7 tiszteletére 811 kg selyemfonal terven felül A Tolnai Selyemfonógyár dől gozói már számos versenysza­kaszban mutatták meg, hogy jól megállják helyüket a mun­kában. A gyár már közel egy év óta teljesíti az élüzem fel­tételeket. Az elmúlt napokban elhatá­rozták a gyár dolgozói, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom harmincnyolcadik év­fordulóját úgy ünnepük, hogy az éves terv határidő előtti tel­jesítésére tett vállalásukon kí­vül újabb verseny vállalásokat tesznek: Október 24-től novem­ber 7-ig kéthetes ünnepi mű­szakot tartanak. Ez alatt az éves vállalás november 7-ig esedékes részét már október 28-ára teljesítik, majd novem­ber 7-ig terven felül 811 kilo­gramm selyemfonalat készíte­nek, • melyből 12.000 négyzet- méter selyemszövetei lehet gyártani. A bő termés alapfeltételei S zántóföldi növényeink közül az egyik legfonto­sabb növény az őszi búza, amit a szántóföld 35—36 százalékán kell termelnünk, hogy a kenyérellátás biztosítva legyen. Sok esetben a mostoha körül­mények között elvetett búzá­tól is nagy termést kívánunk. Minden növénynek megvan a maga igénye ahhoz, hogy meg­felelő életkörülmények között jó termést adjon. A búza leg­többször későbben lekerülő nö­vények után kerül elvetésre és csak vetőszántásra jut idő. Sok esetben gyommentes te­rületeken a vetőszántást is indokolt elhagyni, helyette forgatás nélküli talajmunkát kell adni, mélyebb porhanyí- tással, amit kultivátorral, tár­csával végzünk, vagy ha erre nincs mód, akkor leszerelt kor­mánylemezű ekével 10 centi­méter mélyen végzünk porha- nyítást. Ezt az eljárást külö­nösen a későn lekerülő kuko­rica, burgonya, répa után ve­tett búzánál kell figyelembe venni, mert a talajnak felvehe­tő tápanyagai erősen megfo­gyatkoztak. Különösen a felső 5 —10 cm-es réteg alatt, ame­lyet a gyökerek áthálóztak. Az 5—10 centiméter felsőréteget azonban kevésbé használja ki és itt vannak legjobban elsza­porodva a hasznos mikroorga­nizmusok, ami a növény kez­deti fejlődésénél igen fontos. Ez a felszíni talajréteg lég- járhatóbb, megvan a lehetőség arra, hogy benne a felvehető tápanyagok átalakulása a talaj felporhanyítása után fokozot­tabb mértékben és gyorsabban meginduljon, mint az össze tö­mődön és tápanyagban sze­gény talajban. U« a szántással az alsóbb 11 réteget a felszínre hoz­zuk, a vetőmag ebben a táp­anyagban szegény, szellőzetlen talajba kerül, ahol a kezdeti fejlődéskor nincs meg az alap- feltétel, amire a növénynek szüksége van, lassú és gyen­gébb lesz a kezdeti fejlődés, mint abban a talajban, ahol kész növényi tápanyagok áll­nak a növény rendelkezésére. A fel nem szántott talajban a növény későbbi fejlődésében nár megerősödve jobban tudja a tápanyagokat felhasználni, de a talajban is «okkal töLb tápanyag tud felhalmozódni a fellazítás után. A fellazított talajban jó mag­ágyat tudunk biztosítani az elvetendő magvak részére és gyorsabban tudjuk a talajelö- készítést végezni, ami igen fon­tos, mert úgy is kevés idő áll rendelkezésre, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy me­gyénk területén az őszi búza tenyészidejénél 275—300 napot kell figyelembe venni. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy a búza csírázása 1—30 Celsius fok között ingadozik, de legjobban a plusz 15—20 Celsius között csírázik. Ennél a hőfoknál a legjobb a csírázá- si erély és egyöntetű a csírá­zás. A talajban került magnak melegre, levegőre és nedves­ségre van szüksége, hogy az új növényélet megindulhasson. A jó termés elérésének az eddig leírtak .csak az egyik alapfel­tétele. A másik az egészséges, jól megtisztított és csávázott vetőmag. Jó termés csak akkor várható, ha a talajba annyi ve­tőmagot juttatunk, hogy a nö­vény tenyészterületének ki­használása mellett meglegyen a növény fejlődéséhez. szüksé­ges terület. Egy kataszteri te­rület bevetéséhez 2 800 000— 3 200 000 szem egészséges csíra­képes búzát kell vetni, ami megfelel 105—110 kiló vető­magnak. Tekintettel arra, hogy a vetőmag csíraképessége a? idén a megszokottnál gyen­gébb, semmi esetre se vessünk kevesebb magot. Ezt könnyen ellenőrizhetjük vetésnél, jó ha a vetőgép csoroszlyájából ki­folyó mag folyóméterenkint a 65—70 szemet eléri. A vetőmagot vetés előtt meg kell csávázni. Vetést csak csá­vázott vetőmaggal szabad vé­gezni. A csávázási igen gondo­san kell végezni, mert az üszög spórái csak akkor pusz­tulnak el, ha legalább 15 per­cig az előírt töménységű oldat­ban tartjuk. Semmi esetre sem elégedhetik meg egyetlen egy gazda sem azzal a megszokott, de eredménytelen pácolással, amit garmadában öntözéses eljárással végeznek. Ez a ma­gyarázata annak, hogy ez év­ben is sok terményt tett tönkre az üszög a gazda és a népélel­mezés kárára. A legjobb és a legolcsóbb a Linthart-féle ko­saras csávázás, ami biítOS eredménnyel jár. A pácaidnál Higosánból 1ÖÓ liter vízbe 20 dekagrammot,"- a rézgálicból 100 liter vízhez 1 kilót haszná­lunk. Itt arra kell ügyelni, hogy a pácolás alatt a maggal megfogyatkozik az oldat, amit egy másik hordóban előkészí­tett fent említett százalékos ol­datból pótolunk, illetve fel­erősítünk. A megcsávázott ve­tőmagot szárogatás végett 10— 15 centiméter vastagon kiterít­jük. Nedves magot csak nedves földbe szabad vetni, száraz földbe vetésnél a csávázott ma­got meg kell szárítani, nem szabad nedvesen vetni, mert ha a csírázás megindul, a földnek nincs elég nedvessége a to­vábbi növényfejlődéshez és elpusztul a mag. A vetésnél a vetőmag aláta- karási mélységére nagy gon­dot kell fordítani. A búzánál legjobb 5—6 centiméter mélyre vetni, mert ez esetben nem kell a felfagyás veszélyétől félni. A vetés után azonnal a magtaka­rásról kell gondoskodni, más­napra ne hagyjuk a vetést ta- karatlanul. Vetés után a gaz­dának bejelentési kötelezett­sége is van, amit minden elve­tett, illetve befejezett kenyér- gabona vetés után 48 órán be­lül be kell jelenteni hogy a ta­nácsi szervek nyilváütartásba vehessék. A vetést a kikelés után fi­gyelni kell, bár az ősz folya­mán nem várható egérkár, de egyes helyeken futrinka fertő­zés és kártétele jelentkezhet. A futrinka megjelenését azon­nali védekezéssel kis területen pár kiló Agritox-szal meg le­het állítani, ha a futrinka az egész táblát ellepte, 10—15 kg szükséges kataszteri holdan- kint, ezt azonban semmiesetre sem sem szabad bevárni, mert a futrinka óriási károkat okoz­hat a gazdának és népgazdasá­gunknak is. A fentiek figye­lembevételével arra kell töre­kedni, hogy minden búzát úgy vessünk el, hogy október hó­napban kikelhessen, mert a rossz idő beálltával sem kikelni, sem elbokrosodni a vetés nem tud. A bú­za vetése minden gazdá­nak saját érdeke, mert a jövő- évi kenyér ellátását segíti elő és biztosítja. Segítsük elő azoknak a gazdáknak a veté­sét, akik fogattal nem rendel­keznek. Bízunk termelőszövet­kezeteink tagságában és az egyéni gazdáinkban, hogy ok­tóber 30-ig minden búzát me­gyénk területén elvetnek. Kovács József járási főagronómus.

Next

/
Thumbnails
Contents