Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-14 / 242. szám

Világ proletárjai egyesüljetek !

r

A MAI SZAMBÁN:

V.

Az ENSZ-közgy ülésének 10. ülésszaka — V. V. Kuznyecov beszéde a politikai bizottságban (2. o.) — Jegyzetek a Bonyhádi Zománcművek DISZ-szervezetének életéből (3. o.) — Hazai anyagokkal pótolnak import anyagokat a Simon- tornyai Bőrgyárban (3. o.) — Vörösmarty és Bartók ünnepélyre készülnek Bonyhádon (4. o.) ^

I AZ M D P TOLNAMÉGYEI PÄPTBIZÖf T5

A'GANAK LAPJA 1

XII. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR

PÉNTEK, 1955. OKTÓBER 14.

B kuksricaőriékesítési szerződéskötés a dolgozó parasztok és az áilam érdekét szolgálja

Az értékesítési szerződés új formája az állami felvásárlás nak. Az értékesítési szerződéskötés ilyen formája hasznára válik a dolgozó parasztságnak és az államnak egyaránt. Dolgozó parasztságunk még jól emlékszik a tavalyi és a tavalyelőtti helyzetre, amikor kénytelen volt a kukoricát 100 vagy legfeljebb 120 forintért értékesítem. Ugyanekkor meg- cselekedték egyes spekuláns elemek, hogy ősszel olcsó áron felvásárolták a rengeteg kukoricát, amit tavasszal busás áron adtak el. Ennek a rendeletnek egyrészt az a

célja, hogy ezt megakadályozza, másrészt pedig az, hogy megfelelő piacot teremtsen a dolgozó parasztok részére. Méghozzá kedvező piacot, mert a törés után nyolc nappal az állam 240 forintért átveszi tőlük a szerződött kukoricát, májusi morzsoltra átszámítva fizet érte ennyit államunk. Tehát a szokásos őszi szabadpiaci árnál jóval többet kap érte dolgozó parasztságunk.

Ennek ellenére mégis az a helyzet megyénkben, hogy kevesen szerződtek még. A magyarázata csak az lehet, hogy dolgozó parasztságunk nem érti és nem látja világosan: a Minisztertanács rendelete előnyöket biztosít részükre. A rendelet nem értését igazolja a tengelici dolgozó parasztok esete is. A napokban egy dolgozó parasztasszony egy kérvénnyel tért be a szekszárdi járási begyűjtési hivatalba, melyben az állt, hogy őket „ne kötelezzék“ kukoricaszerződéskötésre, mert talajuk homokos és keveset terem. A járási begyűjtési hivatal vezetője megmagyarázta, hogy erre nem lehet senkit kötelezni, mert ez teljesen önkéntes alapon történik. A későbbi beszélgetés folyamán kiderült, hogy a tengelici dolgozó parasztok egyáltalán nem tudtak arról, hogy az állam kétféle árat fizet a felvásárolt kukoricáért: 240 és 200 forintot. A 200 forintos ár esetében a szerződő gazda ipari cikkeket kap; épületanyagot, mint például cserepet, téglát, gerendát, gömbfát, szarufát és ezeken kívül még motorvásárláshoz is hozzájuthatnak. Amikor ezt hallotta a tengelici parasztasszony, azzal távozott, hogy; „Akkor jól van. Erről mi nem is tudtunk.“ Ez és az ehhez hasonló esetek azt igazolják, hogy a dolgozó parasztoknál járó szer- ződtetők egyáltalán nem beszélnek a dolgozó parasztoknak az államnyújtotta kedvezményekről. Fokozott mértékben vonatkozik ez a földművesszövetkezeti dolgozókra. Faddon például egy nap aíatt mindössze 4 mázsa kukoricát szerződtették. Ez olyan kevés, hogy egyébként még említésre sem méltó. Nagyon rosszul halad ez a munka Váralján, Kétyen, Koppányszántóban, Szabályban, Felsőnánán, Gyönkön, Kis- székelyben és Tolnanémediben. Ezekben a községekben arra van szükség, hogy a tanács, az állandóbizottság, a Terményforgalmi Vállalat és a földművesszövetkezet közös erővel fogjon össze és változtasson a helyzeten.

Ezek mellett a hiányosságok mellett a megnyugtató az, hogy falvaink többségében a tanácsok, a földművesszövetkezetek és a Terményforgalmi Vállalatok dolgozói szívügyüknek tekintik ezt a fontos ‘feladatot. Szép eredmények Vannak máris Dombóvárott, Dalmandon, Bonyhádon. Fürgédén, Mözsön, Bátaszéken, Medinán, Alsónánán és különösen említésre méltó eredmény született Harcon. Harc községben összefogott a tanács, a pártszervezet, a begyűjtési szervek, az állandóbizottság, a földművesszövetkezet és a Terményforgalmi Vállalat. Elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal, ismertetik a rendelet előnyeit és így a dolgozó parasztok szíves-örömest szerződnek az állammal, mert látják ennek a rendeletnek az előnyét.

Csupán Szekszárd viszonylatában is sok olyan dolgozó paraszt van, aki megértette ennek a rendeletnek az előnyét és szerződtek az állammal. Hogy csak egy-két nevet említsünk: Prantner István és Bors József szekszárdi termelők már az első napokban megkötötték a szerződést a szabadon értékesíteni kívánt kukoricájukra.

Prantner István valamivel több, mint 8 holdon gazdálkodik. Szántójából két hold és 1200 négyszögölet vetett be búzával, amin több mint 26 mázsa termett. Volt egy hold árpavetése és van két és fél hold kukoricavetése, mely területről szép kukoricatermésre számít s ezért 5 mázsa 70 kg kukorica eladására kötött szerződést. A szerződés megkötésekor 684 feyint előleget fizettek ki számára. A Szekszárd városban várható kukoricatermés-eredmények alapján Prantner István beadási kötelezettségét és a szabadon megkötött kukoricamennyiséget is figyelembevéve még 15—17 mázsa májusi morzsolt kukoricát tárolhat így is a padlásán, mely mennyiségből bőven fedezni tudja az állatállományának a szükségletét, vagy tetszés szerint még értékesíthet belőle.

Bors Józsefnek összesen négy és fél hold földje van. A két hold kukoricavetésének termését figyelembevéve 4 mázsa 20 kilóra kötött kukoricaértékesítési szerződést. Ezért a mennyiségért 1008 forintot fog kapni, előlegként máris kifizettek a részére 500 forintot a szerződés megkötésekor. Bors Józsefnek a beadási kötelezettség és a szerződött meny- nviség után még marad 20 mázsa kukoricája — májusi mor- zsoltba átszámítva —, melyből még az állatállomány szükségletén kívül a szabadpiacon is értékesíthet, vagy sertéshizlalásra köthet szerződést.

Ennek a két termelőnek a példája is bizonyítja, hogy érdemes kukoricaértékesítési szerződést kötni, mert az állam magas árat biztosít az eladott terményért.

Sck helyen a rendelet nem ismerésén kívül az is gátolja ezt a munkát, hogy nem a tanácsok és a begyűjtést hivatalok dolgozói magyarázzák a dolgozó parasztoknak a rendeletet, hanem a kulákok és a kupecek. Ezeknek az elemeknek az a céljuk, hogy félremagyarázzák a Minisztertanács rendeletét, becsapják a dolgozó parasztokat és államunkat. Sok községben pedig az is előfordul, hogy a tanácsok és a begyűjtési szervek bürokratikusán, az irodából szeretnék ezt a fontos feladatot megoldani. így nem lehet jó eredményt elérni.

Már megyénkben is megkezdődött a kukorica törése. A kukoricaértékesítési szerződések megkötése tehát halaszthatatlanul fontos feladattá vált. Szükséges tehát, hogy az erre a munkára hivatott szervek verjék vissza az ellenséges híreszteléseket és magyarázzák meg: a dolgozó parasztság érdeke, hogy a beadás teljesítésével együtt a szerződéses kukoricát is átadják az államnak. — k. j. —

MINDEN PERCET KIHASZNÁLVA

gyorsítsuk meg az őszi munkákat

Hépnevelőértekezkt Decsen a vetés meggyorsításáért

egy része vetésre kész, a gépállo másnak csak verni kell. De nem marad le a vetésben Vörös Gábor és Mányoki Lőrinc a termelési bizottság elnöke sem, ahogy elmondották hozzászólásukban.

Vörös Gábor elvtárs még a vetőgépét is kölcsönadja olyan dolgozó parasztoknak akiknek nincsen vetőgépjük.

Segíti a dolgozó parasztságot a vetésben a helyi földművesszövetkezet is, ahogy elmondja a földművesszövetkezet ügyvezető je, mert gondoskodott idejében megfelelő mennyiségű csávázószerről és két vetőgépet biztosít a vetőgéppel nem rendelkezők részére.

Minden jel arra mutat és minden biztosíték megvan arra, hogy az őszi kenyérgabona vetés terv teljesítésében Decs község a járás legelső községe lesz.

Fejős Mihály

Sokat segít termelőszövetkezetünknek a bölcskei gépállomás

örömmel adok hírt arról, hogy termelőszövetkezetünk tagjainak jövedelme várakozáson jelüli. Csaknem minden terményféleségből több termett a beütemezettnél. De a magas jövedelem feletti öröm most kötelességtudattal párosult szövetkezetünkben. Először is el kell végeznünk azt a sok nehéz munkát, ami még szövetkezetünk tagjaira vár, s utána kezdünk a zárszámadáshoz. A betakarítási m,unkák zöme még hátra van, még búzát is akarunk vetni, elegendő mennyiségű és minőségű silótakarmányt akarunk készíteni.

Az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésében sokat segít a bölcskei gépállomás. Két traktor állandóan termelőszövetkezetünkben szánt, vet. Ezenkívül a gépállomás műszaki gárdája olyan kaszálógépet küldött a termelőszövetkezetünkbe, amely kukorica szárvágásnál 15 ember munkáját végzi el egy nap. A gépállomás segítségére támaszkodva, szövetkezetünk tagjai azon iparkodnak, — velem együtt —, hogy határidőre befejeződjenek az őszi munkák, s utána elosszuk, ami a közös- ben még kiosztásra, vár.

MIHÁL1DESZ BÉLA, madocsai „Igazság” TSZ elnöke.

Háromnegyed kilós burgonyákat

is termelt a zombai Béke TSZ

Egyszerre hat géppel uefneK a leueli RIüoíhü tsz tagjai

Az elmúlt hetek alatt Tevelen nagyon sok gazda határozott úgy, hogy ezentúl termelő- szövetkezetben folytatja tovább a gazdálkodást. A nagyarányú felfejlődés szükségessé tette a behozott területek összevonását. Már befejeződött a tagosítás és az új és a régi tagok együttesen hozzáláttak az őszi munkák mielőbbi elvégzéséhez.

84 hold őszi árpájuk szépen zöldéi már, ezenkívül földbe- tették 26 holdon a rozs és 30 holdon a búza magját. A teveli Alkotmány TSZ tagjai" ez év őszén 260 holdon fognak búzát vetni. 160 hold vetésére a talaj készen áll. Ludas András, a tsz elnöke szerint arra törekednek, hogy rövid idő alatt befejezzék a vetést. Tervük valóraváltása érdekében a három traktoros vetőgépen kívül még 3 fogatos vetőgépet is munkába fognak állítani.

Decs község évek óta utolsó " kenyérgabona vetésterv teljesíté sében. Eddig még az ezévi őszi eredmények sem jobbak. Ez- ideig még egy dolgozó paraszt sem fejezte be őszi kenyérgabona vetését.

Pedig magas terméseredmé- nyeket a jó talaj és vetőmag biztosítása mellett, az Időben elvete t területről várhatunk.

Ezt bizonyitották a decsi körzeti mezőgazdasági kiállításon a magas terméseredményt elért termelőszövetkezetek és dolgozó pa rasztok eredményei is. Látja és tudja ezt a községi pártszervezet és tanács vezetősége is. El is határozták, hogy az évek óta fennálló hátulkullogást felszámolják.

összehívták a népnevelőket, aktíváka*, jól dolgozó parasztokat, hogy velük beszéljék meg, hogyan gondolják megHét család irta alá a belépési ayilatkozatoi Szakályban

Lezsák Béla levelezőnk legutóbb arról adott hírt, hogy megbolygatott méhkashoz hasonlít Szakály. Lázasan főijük az őszi munka, szaporán szántanak vetnek a gazdák. De ez megszokott kép. Emellett a szövetkezés gondolata foglalkoztat több szakályi gazdát, de még közülük sokan nem döntötték el: a közöst válasszák-e, vagy továbbra is gazdálkodjanak régi módon, a maguk kis parcelláin. Többen pedig már elhatározták ,hogy szakítanak a régivei, helyette az újat válasszák ...

Az utóbbi napokban három élenjáró középparaszt kereste fel a község párttitkárát, An- dirkó elvtársat azzal a kérdéssel: „Aláírhatják-e ők is a belépési nyilatkozatot.” Andirkó elvtárs készséggel adta meg a kielégítő választ. A három dolgozó paraszt alá is írta a belépési nyilatkozatot, Kiss Pál 9 holdas, H. Kelemen György 15 holdas és Martinka László 10 holdas dolgozó parasztok. Velük együtt október 9-ig hét család választotta a nagyüzemi gazdálkodást, illetve írta alá a belépési nyilatkozatot és vesz részt az alakulóban lévő termelőszövetkezet előkészítő bizottságában.

gyorsítani a vetési munkálatokat és felszámolni a lemaradást.

A népnevelők szívesen vállalták hogy megkeresik a dolgozó pa rasztokat és elbeszélgetnek ve lük a vetési munkálatok meggyorsítása érdekében, s amiben lehet segítségükre lesznek. Tuda tosítják velük, hogy

kötelességük mellett a saját érdekük is azt diktálja, hogy minél előbb vessenek el, mert úgy vár ható csak jó terméseredmény.

A Búzakalász TSZ és Alkotmány TSZ agroncmusai is megígérték, hogy a termelő- szövetkezetek nem maradnak le a vetésben és a fennálló párosversenyüket felújították.

Nem marad le a vetésben az I. típusú József Attila TSZCS sem, ahogyan elmondotta Gate Sándor elvtárs, mert náluk a vetés a gépállomáson múlik. A terület

A zombai Béke Termelőszövetkezetben megkezdődött a kapásnövények betakarítása. — Amint a termelőszövetkezet elnöke és agronómusa hírül adja, olyan terméseredményeket takarítanak be, amire mostanában nem volt példa. A burgonya holdankénti termésátlaga 193 mázsa. Nem ritka a félkilós és háromnegyedkilós burgonya. —

Mivel a termelőszövetkezet növénytermesztési brigádja a betervezett termésátlagot jóval túlteljesítette, jelentős prémium kerül kiosztásra. Amint írják, 600 mázsa prémiumburgonyát osztanak ki a növény- termesztési brigád tagjai között, egy-egy családtag csak prémium címén 15 mázsa burgonyát visz haza.

A vetésen kívül megkezdték már 60 holdon a kukorica törését.

Az új belépők földjével

egy tagban van 800 hold földje a tamási Vörös Szikra TSZ-nek

A tamási Vörös Szikra TSZ- be, mely megyénk egyik legjobb termelőszövetkezete, az elmúlt hónapokban tömegesen léptek be a tamási egyéni gazdák. Az új belépőkkel a tsz tagsága már meghaladja a háromszázat, a földterület pedig 2400 hold lett. Csak október folyamán 28 család írta alá a belépési nyilatkozatot, akik több, mint 200 hold földdel gyarapították a tsz területét. Az új belépők földjével lehetővé vált, hogy a tamási termelőszóvetkezetnek egy tagban 800 holdas parcellája legyen, ami a következő évben megkönnyíti a tsz gazdálkodását. Ezzel a tamási Vörös Szikra TSZ rendelkezik megyénkben a legnagyobb, egy tagban fekvő földterülettel.

Jól dolgoznak, szép eredményeket érnek el a majosi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai. Pintér Gyula, a tsz kihelyezett mezőgazdásza is arról beszél, hogy az idén sokkal jobban dolgoznak a tsz tagjai, mint ezelőtt bármikor. A jó munkát természetesen elősegítette az is, hogy például a betakarítási munkák folyamatos végzésére tervet dolgoztak ki. És törekedtek arra, hogy a meghatározott terv szerint végezzék is a munkát. Ennek az eredménye, hogy kielégítően halad a kapások betakarítása. Emellett végzik a vetést is.

A tagokat munkacsapatokra osztották be. Van külön egy kaszás munkacsapatuk is. Zömében ennek a munkacsapatnak az érdeme, hogy olyan sok elsőrendű szénát tudtak betakarítani a közös állatállomány részére.

A tervek teljesítését néha akadályozza a nemvárt kedvezőtlen időjárás. Az elmúlt héten több napon keresztül esett az eső. Ezeket a napokat is gazdaságosan tudták kihasználni. Drótkerítést építettek a baromfiól elé, a foga- tosok közül többen téglát hordtak a sertésól és a silógödör építéséhez.

Az elmondottak alapján mindenkinek az lehet a véleménye, hogy a majosi Kossuth Termelőszövetkezetben minden munka a legjobb úton halad. Pedig nem egészen van így. Az elért eredmények lehetnének még szebbek is, ha változtatnának a munka- fegyelem lazaságán, ha a közös munkába a családtagokat is bevonnák. Akkor már biztosan nem lenne egy darab cukorrépa sem a földben.

De miért nem szilárdítják meg a munkafegyelmei és mit tesznek ennek érdekében? A brigádvezető megteszi a maga

jelentését, cédulára írja fel, hogy melyik napnak délelőttjén ,hányán és név szerint kik hiányoztak igazolatlanul. A kis cédula felkerül a tsz irodájának falára, aztán szépen ott is marad. Munkaegységlevonást nem alkalmaznak, a notórius mulasztókat nem von ják felelősségre azon az alapon, lehet, hogy holnap, vagy holnapután én is mulasztok.

Súlyosak ezek a hibák, még akkor is, ha pillanatnyilag jól dolgoznak a Kossuth TSZ tagjai. Eddigi eredményeik többszörösen jobbak lehetnének és lesznek is, ha megszilárdítják a munkafegyelmet, ha érvényt szereznek az alapszabály valamennyi pontjának.

Van még tennivaló