Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-02 / 232. szám
TÓIN ■ r Cilág proletárjai egyesüljetek Könyvtár PÉCS »LO r A MAI SZÁMBAN: Ünnepi gyűlés Moszkvában a Kínai Népköztársaság ki kiáltásának hatodik évfordulója alkalmából (2. o.) — Az új párttitkár (3. o.) — Továbbra is szükség van kultúragitá- ciőra (4. o.) — Bőséges osztalék — gondtalanabb élet, jól zárnak termelőszövetkezeteink (5. o.) — Két csillag története (6. o.) — Fejlett technológi a, jobbminőségű tégla (T. Tv«/«—. jPIff / .'i w r AZ M DP TOLNAMECYEI PÄRTBIZOTTJÄG AN AK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955. OKTOBER 2. Á kenyérgabona-vetésterv teljesítése törvény Népgazdaságunknak egyik legfontosabb termelvénye a kenyérgabona a búza és a rozs. Fontos a kenyérgabona vetésének pontos teljesítése egyrészt azért, mert el kell látnunk egész dolgozó népünket kenyérrel a jövő esztendőben is, másrészt pedig a búza egyik fontos exportcikkünk, melyért külföldtől nélkülözhetetlen importanyagokat kapunk. Ha tehát állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztjaink nem teljesítik teljes egészében a búza és a rozs vetésének tervét, hiány mutatkozik a közélelmezésben, másrészt ennek következtében fontos ipari anyagokban, melyek hazai iparunk fejlesztéséhez feltétlenül szükségesek, hiányt szenvedünk. Most van itt az ideje annak, hogy a kenyérgabona-vetéstervünket az előírt tervnek megfelelően, teljes egészében, hiánytalanul teljesítsük. Fokozottabb mértékben vonatkozik ez az egyénileg dolgozó parasztokra, mert a tavalyi évben állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink becsülettel eleget tettek vetési kötelezettségüknek, a dolgozó parasztok egyrésze viszont nem teljesítette vetési kötelezettségét. A tavalyi évben megyénkben több ezer holddal kevesebbet vetettek az egyénileg dolgozó parasztok, mint kellett volna. Mivel járt ez a tervnemteljesítés? Azzal, hogy jelentős mennyiségű búzával kevesebb került a közélelmezés céljára. Mi a helyzet az idén megyénkben? Megint csak azt kell mondanunk, hogy nem kielégítő a helyzet. Nem megfelelő a talajelőkészítés és a vetés. Különösen nagy az elmaradás az egyéni gazdáknál. Mindez abból adódik, hogy a községi tanácsok és a községi agronómusok nem viselik kellően szívükön ezt az igen fontos kérdést. Márpedig ha nem vetünk időben, alacsonyabbak lesznek a termésátlagok, kevesebb kerül a dolgozó parasztok padlására és nehézséget okoz a beszolgáltatás teljesítése is. Az idei példák azt bizonyítják, hogy azokon a helyeken, ahol tavaly ősszel időben földbe tették a búzát, ott jó volt a termés, mint például a tolnanémedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben ,ahol holdanként 22 mázsás átlagtermést értek el búzából. A hét és félholdas területen 173 mázsa búza termett. Az idén ott kell keresni a hibát, hogy a községi tanácsok még sok faluban fel sem bontották a vetéstervet, vagy ha felbontották is, nem ismertették a gazdákkal vetési kötelezettségüket. Tamási községben például 383 gazda nem írta még alá vetéstervét, és megtörtént az az eset, hogy a község tanácselnöke a hivatalsegédekre bízta ezt az igen fontos problémát. Persze a hivatalsegédek a sok munkájuk következtében elfelejtették kivinni az értesítéseket a gazdáknak, a lebontott vetésterv tehát ott porosodott a hivatalsegédek íróasztalfiókjaiban. Ugyan, hogyan mehet ilyen helyen a vetés, ahol a község tanácselnöke a hivatalsegédekre bízza a népélelmezés e fontos kérdésének megoldását? Sehogy! Ozorán 595 dolgozó paraszt nem tudja, hogy mitévő legyen, hogy mennyit is kell vetniök. Koppányszántó községben pedig mintegy 150 gazda nem tudja, hogy mennyi a vetési kötelezettsége. A járási mezőgazdasági osztály megadta a kellő segítséget a tervfelbontásnál, de utána a községi tanácsok vezetői felületesen és hanyagul kezelték ezt a fontos kérdést. Ezt a hanyagságot sürgősen meg kell szüntetni! Mert ezzel a hanyagsággal újból veszélyeztetik az említett községi tanácsok a lakosság jövőbeni kenyérrel való ellátását. Márpedig ilyesmi nem engedhető meg, történjen ez bár akár Tamásiban, akár Decsen, vagy Felscnánán. A vetésterv eddigi nemteljesítésében közrejátszott az is, és eléggé nagy mértékben, hogy gépállomásaink nem kötnek elég szerződést az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok- tokkal. Nagyon szomorú a helyzet a Sárpilisi Gépállomáson, ahol szeptember 20-ig csupán 0.9 százalékban teljesítette vetési tervét a gépállomás. De hasonló a helyzet Bölcskén és Dalmandon is. Ezek a gépállomások a legrosszabbul állnak az egyéni gazdákkal való szerződéskötésben. Ebből következik, hogy igen kevés az a búzamennyiség, amit elvetettek. Általá- ben ezeken a gépállomásokon naponta 8—10 gép áll kihasználatlanul, nem végeznek semilyen munkát, bár most van az őszi idény dandárja. Mindez azért fordulhat elő, mert szerződéskötésük az egyéniekkel rendkívül kevés. Több segítséget Gaál és Stier elvtárs, hiszen az egyéniek is vetni akarnak és nincs minden egyéni gazdaságban fogaterő. Meg kell találni az utat az egyéniekhez és akkor nem állnak a gépek sem és időben megtörténik a vetés.. Vegyenek példát ezek a gépállomások a nagy dorogi, a teveli és a bonyhádi gépállomásokról, ahol nagyszerűen megy az őszi búza vetése és ahol megvan a jóviszony az egyéni gazdákkal. A feladat tehát nyilvánvaló: a járási mezőgazdasági osztályok, a járási pártbizottságok legyenek segítségükre a községi tanácsoknak a tervfelbontásnál. De ne elégedjenek meg eny- nyivel, mert a tamási járási mezőgazdasági osztály példája bizonyítja ,hogy az ilyen segítség nem elegendő. Ellenőrzésre van szükség, hogy a községi tanácsok végrehajtják-e a tervet. A községi tanácsok és a községi agronómusok pedig lelkiismeretesebben foglalkozzanak ezzel a problémával, hiszen népünk élelméről, kenyeréről van szó. A legfontosabb jelszó pedig az legyen az elkövetkező napokban: vetni, vetni, vetni és a vetési tervet terjesíteni! Jegyeznek a falvak dolgozói Dunaföldváron Pálfi István SERNEVÁL dolgozó, 7 gyermekes családapa 1000 forint békekölcsönt jegyzett. Az Alkotmány TSZ tagjai közül példát mutat Kiskanika Ferenc 500 forintos jegyzésével. * Györkönyben Balogh Pál igazgató-tanító egyhavi fizetését adta kölcsön államunknak. * Az aparhanti TSZ versenyre hívta ki az izményi termelőszövetkezetet. Az izményi tsz- elnök 1000 forintos jegyzéssel vette ki részét a nemes vetélkedésből. A bonyhádi Dózsa Népe TSZ- ben Barabás Péter 500, Lehel Béla 600 forint békekölcsönt jegyzett. Élenjárnak Bonyhá- don a tanácstagok: Strillich Lajos orvos 5400 forintot, Tóth Lajos KTSZ-dolgozó 1300 forintot jegyzett. * A miszlai Béke és a Sarló Kalapács Termelőszövetkezetek ben befejeződött a békekölcsönjegyzés. A szövetkezetekben minden tag jegyzett békekölcsönt és már be is fizették a jegyzett összeget. * Adorján Lászlóné dunaszení- györgyi családanya 700 forint békekölcsönt jegyzett. Amikor aláírta a jegyzési ívet, a következőket mondotta: — Had épüljön tovább szép országunk és emellett a falunak is közvetlen érdeke, hogy jegyezzen békekölcsönt, mert a befizetett összegnek fele visz- szaníarad a község fejlesztésére. Van egy általános iskolás gyermekem, szeretném továbbtaníttatni és ezért is jegyeztem a 700 forintot. Szívesen kőlesönxík forintjaikat az államnak u hátasséki vasutasok A fűtőház műhelyében röpgy ülésen beszélték meg a dolgozók a Minisztertanács felhívását. Egy példamutató tanácstag A magyarkeszi dolgozó parasztok — mondotta Szőke János tanácselnök — arra törekednek, hogy mielőbb földbe tegyék az őszi gabonafélék magját. A község dolgozó parasztjai őszi árpa és rozsvetését teljes egészében befejezték, búza vetéstervüket is 56 százalékban teljesítették már. Ezenkívül mintegy 40 holdon a kukoricát is betakarították. Az őszi mezőgazdasági munkákban élenjár Valentin Ferenc hétholdas gazda, tanácstag, aki az egyéb gabonafélék vetésén kívül a búza vetését is befejezte. Valentin Ferenc példamutató gazda, aki a VI. Békekölcsönjegyzésben is élenjár. Tanácstagi körzetében valameny- nyi dolgozó paraszt jegyzett békekölcsönt. A Bognár család ezer forintot jegyzett Bodoki István mozdonyvezető elsőként jegyez békekölcsönt. 3100 forintot ad kölcsön államunknak. Bognár István két éve dolgozik a Kajmádi Állami Gazdaságban. Munkája után mindenkor megkapta a becsületes béri, amiből családjával együtt szépen megél. Amikor elérkezett szeptember 27-e, a békekölcsönjegyzés napja, első volt a műhelyben, aki lejegyezte azt a 800 forintot, amelyet örömmel adott kölcsön államunknak. Az édesapa után fia, ifjú Bognár István is jegyzett békekölcsönt. A Bognár-család összesen így 1000 forint jegyzéssel mutatott példát. Bognár István jegyzése után dolgozó társaihoz indult. Elsőnek Horváth Józsefet kereste fel, akit meggyőzött arról, hogy az államnak kölcsönadott forintot közvetve, vagy közvetlenül visszakapja. — Miért jegyeztél •békekölcsönt? — kérdezte Horváth. — Azért, — felelte —, mert nekem három gyermekem van még otthon. Iskolások. Én nagyon szeretném, ha a gondtalan és vidám gyermekkorból biztos jövőbe léphetnének. Én ezért, gyermekeim boldogabb jövőjéért jegyeztem békekölcsönt. Csókás János mozdonyvezető és Kövesdi János fűtő irányvonatot továbbítanak. Miután lejegyeztek, indulnak tovább. n Szekszárdi Vendéglátónál A Szekszárdi Vendéglátóipari Vállalat dolgozói példamutatóan tettek eleget hazafias kötelességüknek. A vállalatnál az elsők között írta nevét a jegyzési ívre Koch Ferencné, a Béke-konyha szakácsnője, a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója”, aki 700 forintot jegyzett. Czakó Istvánná szakácsnő 1000 forintot, Horváth József, Tóth István, Gö- csei János és Lengyelné Ma- ginecz Mária felszolgálók 600 forintot, míg Bicskei Miklós 500 forintot jegyzett. Ágh Mihály 1400 forintot jegyzett Ágh Mihály a tamási gépállomás traktorosa, évek óta példamutatóan végzi munkáját. Ez éves tervét is túlteljesítette már. De nemcsak a munkában mutat példát, hanem a békekölcsön-jegyzésben is: — Örömmel adok államunknak — mondotta —, mert mi is nagyon sokat kaptunk már. Ágh Mihály 1400 forintot jegyzett. Eddig a gépállomás 112 dolgozója közel 48 000 forintot adott kölcsön, a gépállomás igazgatója, Szlacki József elvtárs 2000 forintot jegyzett. Ezért is jegyeztek... Államunk szerető gondoskodással védi a vasút dolgozóinak egészségét. A napokban osztották ki Bá- taszéken is a téli meiegruhákat, csizmákat.
