Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-09 / 238. szám

1955. OKTOBER 9. NAPLÓ Miért nincs újítómozgalom a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavítóban ? A Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat megyénk leg­korszerűbb ipari üzeme. Tágas világos műhelyekben, modern gépek és felszerelések állnak a dolgozók rendelkezésére. Ennek ellenére egyhelyben vesztegel a vállalat műszaki színvonala és nem tartják be a technológiai fe gyeimet. Volt még augusztusban egy „úgynevezett” műszaki konfe­rencia, ahol nagy vonásokban ismertették gazdaságpolitikánk központi kérdését a technika fejlesztésének problémáját.. Egyetlen írásos nyoma van ennek a konferenciának: megvan a megjelentek névsora. Kis fejtö­rés után rájönnek még arra, hogy ezen a konferencián ismer tették a műszaki fejlesztés prob­lémáin kívül a társadalmi tulaj­don védelmének aktuális kérdé­seit is, de egyetlen hozzászólás, vágy javaslat sem hangzott el. Többtet keres, ha netto újít Sajgó Tibor Ifjü marós el­mondja, hogy „szolidaritásból” nem adnak be a munkások újításokat, mert félnek, hogy felemelik akkor a normákat. Gyulai elvtárs, a vállalat párttit­kára is ismeri ezt a hangulatot, még is magyarázza egyes dolgo­zók véleményének anyagi alap­ját. — Többét keres a dolgozó, ha'esetleges újítását megtartja magának, mert így 6 hónapon túl sem írhatják le a normáját. Ez a munkabér különbözet’ pe­dig több, mint az újítási díj. Korcsmáros László hegesztő­nek volt másfél évvel ezelőtt' egy újítása: a hegesztő asztalra egy tengelybefogó készüléket szerelt. Ezzel elérte, hogy sokkal köny- nyebben és rövidebb idő alatt tud tengelyt hegeszteni. Az újítást be is adta írásban, rajzmelléklettel. A vállalat a tröszthöz továbbította a papí­rokat, de válasz a mai napig sem érkezett. Korcsmáros elvtárs, hogy ne pa­naszkodjék 50 forintot kapott ju talmul. Korcsmáros elvtársnak most is vannak ötletei. Elmond­ja, hogy sokkal könnyebben és rövidebb iclo alatt lehetne he­geszteni a. ventillátorokat, ha a hegesztés egy általa elgondolt állványon történne. Ugyancsak javasolna készíteni állványt a tő­zeggyártó gép hegesztéséhez is. Nem érdemes beszélni ezekről a javaslatokról — pa­naszkodik, — mert csak úgy járnék most is, mint tavaly jár­tam. Figyelemreméltó Müller Fe­renc és Schamberger János terve a hosszúkás csövű hűtő- elem javításáról. Jelenleg ezeket a hűtőket, csak úgy tudják javítani, hogy a hi­bás csöveket beforrasztják. Ez­által csökken a hűtőfelület és nagyon megrövidül egy hűtő- elem élettartama. Havonta me­gyénkben 20—25 darab G—35 VL 11310-es hiítőelem kerül se­lejtezésre. Javítás esetén egy hü- töelem élettartamát minimum kétszeresére lehetne emelni. Mül ler Ferencnek is vannak keserű emlékei egy újítással kapcsolat­ban. Még régebben javaslatot nyújtott be a tröszthöz a javító­üzem műszaki ügymenetével kap csolatban. Választ nem kapott javaslatára még a mai napig sem,-azonban a javaslat beadása után pár hóríapra jélént meg egy szervezési utasítás, amely Müller Ferenc javaslatához feltűnően hasonlított. Müller Ferencet nem törté meg a tröszt figyelmetlensége nagy gonddal dolgozik a hosszúkáscsövü hütőelem javí­tásának technológiáján. Munkája; egyedülálló a vállálat- nál és egyben példakép lehet a többi dolgozó előtt. Nem ártana, há jóbbért felfigyelne erre a párt szervezet' és népszerűsítené Mül­ler Ferenc törekvéseit. Nem csoda, ha rosszul áll az újítások ügye, a Mezőgazdasági Gépjávítóban, amikor nincs újítási felelős Schwébl József gyártásintéző technikus.őrzi valahol az újítási naplót, de meg sem tudta mutat ni, mert hosszú idő kellett volna élőkereséséhez. Mentségére szol­gáljon Schwébl elvtársnak, hogy ő végzi a mérnök és a műszaki vezető munkáját is, ugyanis se mérnöke, se műszaki vezetője nincs már régóta a vállalatnak. A technológiai fegyelem Nemcsak az újítások ügye megy rosszul a Mezőgazdasá­gi Gépjavítóban, rosszul áll a technológiai fegyelem is. Mészáros József elvtárs ifjú la­katos például elmondja, hogy a kuplungszíjtáresa fogaskereké­nek lehúzásához nem a körmös lehüzót használják, jólehet van valahol a raktár mélyén, hanem ..peiszerrel” feszítik le a szíj­tárcsa fogaskerekét. így a zeégergyűrűt tartó pérem gyak­ran letörik. Más korszerű szerszámok íj Csak arra szolgálnák, hogy fel­töltsék a raktár leltárának rova­tait. A technológiai fegyelem megsértését nem indokolhatja az. hogy ,,így csinálták ezt mindig' de még az sem, hogy „így gyor sabban elkészülünk” ha ez a munka minőségének a rovására megy. Jó lenne ha a pártszervezet,, a DISZ-szervezet és a MEDOSZ felfigyelne az itt ismertetett problémákra és végre munkához látna. A Mezőgazdasági Gépjavító­ban vannak jó szakemberek, lelkes fiatalok, akikben jó ta lajra találna a meggyőző, okos szó. Merjenek bátran és bizalommal támaszkodni Müller Ferencre, Mészáros Józsefre, Sajgó Tibor­ra. vagy Lehr Dénesre, aki most került ki az iskolából és máris újításokon töri a fejét. (Persze még senki nem beszélgetett el vele, így senki nem tud erről.) Cáfolja meg a pártszervezet az akarva, vagy nem akarva tér jesztett helytelen nézeteket, a Minisztertanács újításokról szó­ló augusztusi rendeletének ismer tetősével. A felsorolt példákból is látszik, hogy van mit újítani és vannak akik tudnának újítani a Mezőgazdasági Gépjavítóban. Sültgalambok azonban nem re­pülnek az ember szájába. Az eredményekért harcolni kell. Gyenis János Megkezdték a szakszervezeti funkcionáriusok újraválasztását Országszerte készülődnek üzemeinkben a szakszervezeti funkcionáriusok újraválasztá­sára. A szakszervezeti vezetők­nek számot kell adni eddigi munkájukról! hogyan feleltek meg a dolgozók bizalmának. Az üzemi bizottságok a dol­gozókra támaszkodva, felül­vizsgálják a szakszervezeti bi­zalmiak eddigi munkáját. A Simontornyai Bőrgyárban és a Tolnai Selyemgyárban az ÜB a pártszervezettel karöltve értékelte a szakszervezeti mun­kát, megkezdték a bizalmiak kiválasztását. Nem végeztek jó munkát a szakszervezetek megyénk ken­dergyáraiban. így most a vá­lasztások idején kendergyá­rainkban merült fel a legtöbb probléma. A Furkópusztái Keri- dergyárban például nem akarja senki elvállalni az ÜB elnöki tisztséget. Az a feladat hárul most a szakszervezeti funkcionáriu­sokra, hogy a dolgozókra tá­maszkodva, az ő javaslataik szerint a legjobbakat javasol­ják megválasztásra, olyanokat, akik eddigi munkájukkal is be­bizonyították, hogy méltóak a dolgozók bizalmára. A Simontor nyai Bőrgyárban A hasítógépnél Kerekes Zoltán, Baum Ferenc (szembeni, K >vács Ferenc tizenhétszeres és Bódog József tizenötszörös sztahanovts3 ta. Mindnyájuk teljesítménye 143 százalék. Hordóalja kiszedés a cserzőhordóból. Katz Ferenc, Jobbágy Já­nos sztahanovista brigádvezető és Iker József teljesítménye 125 százalék. A MÁV figyelmébe Futcsa szerelvény érkezik reggelente a szekszárdi vasút­állomásra. Néhány vasúti kocsi lépcsőjén szinte fürtökben csüngnek az Utasok, míg 2 va­súti-kocsi majdnem kong az ürességtől. Miutáh fejcsóválva állapítottam meg ezt a tényt, kellő agitációs érvekkel fordul­MA MÁR SOKKAL bizako- dóbban néznek szembe a téllel a Dombóvári Fűtőház dolgozói, mint néhány évvel ezelőtt. — Minthía már nem is férne el több szén a tárolóhelyeken, annyira tele vannak. Több­száz vagon szén várja, hogy a mozdonyok kazánjában ener­giává válva, vonatok ezreit to­vábbítsa rendeltetési helyére. Bizony, két évvel ezelőtt nem így volt. Még sokán emlékez­nek azokra a hideg téli napok­ra, amikor egy-egy nagy, 424-es mozdonyt kellett elszalajtani az egyik közeli bányába, hogy hozzon egy kocsi szenet, mert a személyvonatok nem tudtak továbbmenni, kifogyott a sze­nük. Hogy ilyen sok szén gyűlt össze, érdeme ez derék bányá­szainknak .akik eredményesen harcolnak terveik teljesítéséért, túlteljesítéséért. De sokat tet­tek ezért a dombóvári fűtőház mozdonyvezetői, fűtői is, akik résztvesznek az ország egész vasutasságának mozgalmában, melynek célja: Ebben az évben százezer tonna szenet megta­karítani a vasútnál. A dombó­váriak augusztusban 411, szep­temberben pedig 586 tonna szénnel tüzeltek el kevesebbet, mint amit az elvégzett szállí­tási feladatok végrehajtásához felhasználhattak volna. Havi ezer forint prémium ... több mint 29 tonna szén megtakarításért A széntakarékosságban a legjobb eredményt hóriapról- hónapra Máté Jenő, a 324.'605- ös gép mozdonyvezetője éri el. Máté elvtárs fiatal ember. Azok közé tartozik, akik már kinőt­tek a DISZ-ből, de még nem lehet az „öreg” mozdonyvezetők közé számítani. Harminchárom éves, ennek felét a vasútnál töl­tötte el. Tíz éve mozdony- vezető. „JÖ ÉRZÉS TUDNI, — mondja —, hogy egyik-másik utamon két-három család egész évi tüzelőszükségletét takarí­tom meg. Legutóbb is 43 má­zsa szénnek megfelelő pakurá­val használtam fel kevesebbet (gépét, mint több 324-es soro­zatú mozdonyt, pakuratüzelésre alakították át és a felhasznált pakurát — nyersolajat — szá­mítják át szénre). Persze, még jobb érzés az, amikor havonta megkapom ezért jutalmat.” Mert a takarékoskodásért ju­talom is jár. Máté elvtárs a múlt hóban 1000 forintot kapott csak a tüzelőanyag megtakarí­tásért. összesen 3300 forintot keresett ebben a hónapban. — Hónapról-hónapra összegyűlik 22—23 tonna megtakarítás, amiért mintegy ezer forint jár. HOGYAN CSINÁLJA? Sok fortélya van énnek. Tíz év alatt — mióta mozdonyvezető — mű­vészévé vált munkájának. Ala­posan ismeri gépét, amellyel már hét éve dolgozik. Ismeri a pályákat, tudja, mikor kell „rá­kapcsolni”, hogyan lehet a lej­tőket kihasználni. Minden útja előtt alaposan megbeszéli a vonatvezetővel, — melyik állomáson milyen feladata lesz, hol kell hosszabb ideig állni, tolatni. Ilyen állomás előtt vi­gyáz, hogy a kazánban alig le­gyen valamivel több víz, a meg engedett alsó határnál, hogy az állás-, vagy tolatási idő alatt termelt felesleges gőzt' ne kell­jen kiengedni ,azt víz betáplá­lásával tudja tárolni. Más moz­donyvezetők, ha tolatni kell, szenet használnak fűtésre. Ő kikísérletezte .hogyan kell a porlasztót úgy beállítani, hogy tolatni is tudjon pakuratüze­léssel. Vigyáz az olajtartály hőmér­sékletére. Na»!egyen túl meleg, mert akkor kifut az olaj és kárba vész a felmelegítésre fel­használt gőzenergia, de ala­csony se legyen, mert akkor az olaj nem elég folyékony, nem lehet porlasztóm. Indulás előtt a kocsivizsgálóval együtt vé­gigmegy a szerelvériy mellett, nem szökik-e valahol ki a fé­kezéshez használt sűrített le­vegő. Mert azzal is takarékos­kodni kell, hiszen a sűrített le­vegő termelése is energiafel­használással jár. Talán mondani sem kell, na­gyon szereti a gépét. Jó karban tartás nélkül nem sok ered­ményt tudna elérni vele. Nem is nagyon szeretik ezért Máté elvtársat a műhelyben. Mert bizony, ha valami alkatrész, vagy kisebb javítás kell, kive- rekszi magának, illetve gépé­nek. Nemrég a dugattyúgyűrűt kellett cserélni, a műhelyben pedig nem volt megfelelő mé­retű gyűrűöntvény. Elment a nagykanizsai fűtőházba, onnan kért öntvényt, hogy mozdonya megkapja a gyűrűket. Gyakran bejön a fűtőházba szabadnap­ján is, hogy valamit javítson, igazítson rajta. NEMRÉG egy termelési érte­kezleten méltatlankodva mond­ta Árvái Báli bácsi, Máté váltó­társa, hogy nem lehet ilyen kü­lönbség a szénprémiumnál, ő csak 300-at, Máté pedig 1100 fo­rintot kapott. Biztosan valami csalás van a dologban. Ezután több alkalommal ellenőr kísér­te útjára Máté elvtársat, de csak megvolt a 30;—40 mázsa megtakarítás. Máté elvtárs szívesen el­mondja bárkinek munkamód­szerét. Volt már szó arról, hogy egy-egy mozdonyvezető elkíséri útjára, megfigyeli, hogyan dol­gozik. Mert szükség lenne erre, hiszen sokan nemhogy meg­takarítanának a kiszabott szén­mennyiségből, hanem még töb­bet is használnak fel. De vala­hogy nem megy a dolog. Az idősebb mozdonyvezetők leg­többje túl „önérzetes”, úgy vé­lekedik. hogy „nekem ,aki 20— 30 éve vagyok mozdonyon, iga­zán nincs semmi tanulnivalóm egy fiatalabbtól”. Ő PEDIG eddigi eredményei­vel sincs megelégedve. Állan­dóan kísérletez, gondolkodik, hogyan lehetne még jobban ta­karékoskodni a szénnel, minél több tüzelőanyag maradjon meg az üzemek, a háztartások ré­szére. No, meg aztán a pré­miumra is szükség van, már azért is, mert háromezer forint békekölcsönt jegyzett, azt be­csületesen akarja törleszteni. tam egynéhány notórius peron- és lépcsőn-utazóhoz, hogy fel- világosító munkával meggyőz­zem őket arról, hogy nem min­dig van szép idő és a zord esős időben nem lesz majd ép­pen kellemes lépcsőn utazni. Szinte könyörgőre fogtam a dolgot, hogy hagyjanak fel e furcsa szenvedélyükkel. Azok rámnéztek, nagy csodálkozó szemekkel és a lépcsőn utazás­tól még mindig vacogó fogak­kal elmondták, hogy legna­gyobb, legóhajtottabb vágyuk a kocsi belsejében utazni, de .. és itt következett a tényállás. A nyári vakáció idején a tol­nai vasútállomáson két kisegítő vasúti-kocsi állott a többszáz dolgozó rendelkezésére és tette kényelmessé az utazást. Az iskolaév megkezdésével a 2 kisegítő kocsit elvonták a dol­gozóktól és a tanulók kapták meg. Ez rendjén is volna, ha a gimnazisták még mindig Szekszárdra járnának be, de Tolna is kapott már gimnáziu­mot és alaposan csökkent a be­járó tanulók száma. Ezt a tényt a MÁV nem vette figyelembe és most a tanuló kocsikban annyi a hely, hogy tánc'erem- nek is lehetne használni. (Rossz nyelvek szerint csak kártyaklubnak használják egyes diákok.) A kalauzok pe­dig: szabály az szabály elve alapján senkit sem engednek a tanulókocsikba szállni. Hát ez a tényállás és ezen kell segíte­ni, illetve változtatni a MAV- nak. De nagyon sürgősen. Arató Frigyes

Next

/
Thumbnails
Contents