Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-05 / 234. szám
1955. OKl'ÖBER S. NAPIZÓ & A Bátaszéken dolgozó traktorosok akadályozzák az őszi munkák elvégzését — becsapják a nép államát A sárpilisi gépállomás igazgatója névaláírásával is biztosította a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tagjait arról, hogy a gépállomás közel 200 holdon jó minőségű munkával, megfelelő magágyat készít október 1-ig az őszi búzának. Ez részben a tsz, de leginkább a gépállomás hibája miatt nem készült el. Ezenkívül a gépállomás vezetősége arról is biztosította a termelő- szövetkezet tagjait, hogy idejében megfelelő silótakar- ményt készítenek az állatoknak. Egyszóval: a sárpilisi gépállomás kollektívája arra a nemkönnyű feladatra vállalkozott, hogy a gépek erejének kihasználásával jó szervező, politikai és felvilágosító munkával hozzásegíti a környék termelőszövetkezeteit és egyéni gazdáit a magasabb terméseredmények eléréséhez. A sárpilisiek teljesíthetik, kell is, hogy teljesítsék ezt a vállalást, mert ehhez minden lehetőség biztosítva van. Kormányunk elegendő, modern gépeket adott a sárpilisieknek, megfelelő munka- körülményeket biztosított a biztonságos termeléshez a terméseredmények fokozásához. Jogosan várná el tehát a párt, az egész dolgozó nép, hogy a sárpilisiek is megtegyék a maguk kötelességét... EZ ÉV AUGUSZTUS VÉGÉIG — ha nem is hiba nélkül — de általában jól oldották meg feladataikat a gépállomás vezetői, traktorosai. Ennek bizonyítéka a többi között az is, hogy például a bátaszéki Búzakalásztól olyan juttatásokat is kaptak a traktorosok, ami őket törvény szerint nem illeti meg. Elismerően nyilatkozott Bátaszéken mindenki a sárpilisi traktorosok munkájáról. A dicsőség azonban nem sokáig tartott. Az őszi munkák lejárt szakaszában, de különösen napjainkban, — az őszi mezőgazdasági munkák kellős közepén — sok kifogásolni való van több traktoros és traktoros brigádvezető munkájában. Ennek bizonyítására elmondunk egy példát. A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai, akik a jövőévi magasabb jövedelműk megalapozásában olyan sokat reméltek a sárpilisi traktorosok tói, csalódtak. Éppen a gépállomás, illetve traktorosai hanyagsága, nemtörődömsége miatt van annyi baj az őszi munkákkal kapcsolatosan. A KŐVETKEZŐ TÖRTÉNT A traktorosok a szántás után nem végezték el azonnal a tárcsázást, mondván: Ök sok pénzt akarnak keresni és ezt most leginkább szántással lehet. Mikor figyelmeztette a gépállomás kihelyezett gazdásza a traktorosokat a tárcsázás azonnali elvégzésére, csupán „vélet- lenségből” összetörték a tárcsát, amelynek kijavításáról kereken 10 napig senki sem gondoskodott. MI LETT A KÖVETKEZMÉNYE? Az, hogy a viszonylag megfelelő magágy elkészítéséhez többszöri gyűrűshengerezést kellett alkalmazni amely a tárcsázás szán tás utáni elvégzésével elkerülhető lett volna. De ez még a kisebb, ami bizonyítja a Bátaszéken dolgozó traktorosok felelőtlenségét. Az is megtörtént, hogy Mihó András és Garai József ze- torvezetők engedély nélkül szombaton a kora délutáni órákban leakasztották a vetőgép elől a Zetort és elmentek saját kukoricájukat hordani. Mikor a termelőszövetkezet elnöke, Mészáros elvtárs azt mondotta, hogy ez így nem lesz jó, Mihó András azt válaszolta. „Ha szükséges, dolgozok vasárnap is.” De mivel motorja üzemképtelen volt, kérte Gibus Jakabot, a brigádvezetőt: járuljon hozzá, hogy Gáspár József motorjával dolgozhasson vasárnap. A brigádvezető erre szemrebbenés nélkül azt válaszolta: „A motort nem viheted el, mert arra nekem is szükségem van.” Tehát mindennek a tetejébe a brigádvezető vasárnap a nép pénzén vásárolt üzemanyaggal, a közösség gépét saját részére vette igénybe. Eközben a termelőszövetkezet gazdasági udvarában rothadt a két vagon nyers répaszelet, nem tudták, ma is csak néhanapján tudják silózni, mert a gépállomás „nem tudja” lekaszáltatni a s’lókukoricát. Lengyel Sándor I. típusú tsz-tag is hiába várta a traktorosokat, hogy lesilóz- zák a mintegy 30 köbméterre való silótakarmányát, mindmáig nem jelentek meg. Hogy mi a véleménye a traktorosok munkájáról, arról nem volt hajlandó nyilatkozni. Sokatmondó bólogatás közepette csupán azt jegyezte meg: „így számítson az ember a gépállomás segítségére.” Miután mindezt megtudtuk, a sárpilisi gépállomás központjába vettük az irányt. Először is átadtuk az illetékeseknek a traktorosok üzenetét, melyben tartozékokat és egyéb gépalkatrészeket kérnek, mert két gép üzemképtelen a bátaszéki Búza kalászban. Ezután elmondtuk Gaál Dezsőnek, a gépállomás igazgatójának és Finta József, nek a gépállomás főmérnökének amit fentebb leírtunk. Megkérdeztük mindehhez MI AZ Ö VÉLEMÉNYÜK. Gaál elvtárs, az igazgató csupán ennyit mondott: „összecsapott fejünk felett a munka. A legjobb brigádvezetőnkre, legjobb traktorosainkra nem építhetünk ezek szerint. „Ha megfeszülök se tudok mást csinálni, mert én any- nyira elfoglalt ember vagyok.“ Mi nem ezt a választ vártuk. Azt reméltük, hogy Gaál elvtárs ezt mondja: „Köszönöm elvtársak, hogy ilyen hibákra felhívták a figyelmemet, most már látom, hogy megyei viszonylatban miért a legrosszabb gépállomások közé tartozunk. Az ügyet kivizsgáltatom s utána megbeszélem a pártszervezet vezetőségével, hogy milyen büntetést szabjunk ki azokra, akik akarva, vagy akaratlanul gátolják a termelőszövetkezetek jövő évi magas jövedelmének megalapozását, cselekedeteikkel megrendítik a dolgozók gépállomásba vetett bizalmát.’’ Ha már szóban Gaál elvtárs nem is ezeket mondotta, de tettekben, további intézkedéseiben feltétlen ennek kell megnyilvánulni. Äkadömim Napok Pécseit Szeptember 30 és október 1-én a Magyar Tudományos Akadémia Pécsett rendezte első vidéki tudományos ülését. A kétnapos ülésen a történelem, állam- és jogtudomány, ■valamint a földrajz köréből hangzottak el előadások. Az egyetem aulájában tartott ünnepélyes megnyitón Foga- rasi Béla Kossuth-díjas akadémikus, a Tudományos Akadémia alelnöke tartott előadást: ,„A materializmus és idealizmus harca a jelenkori filozófiában és tudományban’’ címen. Az egyes csoportülésen az alábbi előadások hangzottak el: A történettudományi ülésen: „1919 mozgalmai Baranyában” (Klein Jánosné) és „Az érckutatás története a Mecsek hegységben” (Babics András). Az állam- és jogtudományi ülésen: „I gazságszolgáltatások és a tanácsok” (Száméi Lajos docens). „A bírói munka a tanácsi feladatok tükrében” (Kocsis Mihály egyet, tanár), „Az önrendelkezési jog” (Flachbart Ernő egyet, tanár). A földrajztudományi ülésen: „A folyókanyarulatok kialakulása és az emelkedő hegységek áttörésében való szerepe (Kádár László egy. tanár), valamint „A fiatal kéregmozgások geomorfológiai jelentősége Pécs környékén’’ (Szabó Pál Zoltán Tud. Int. igazgató). Az előadásokon Tolna, Zala, Baranya és Somogy megye tudományos kutatóin kívül lengyel, cseh és bolgár tudósok is jelen voltak. Az egyes előadásokat élénk vita követte. A földrajztudományi előadásokon dr. Pataki József szekszárdi gimn. tanár Kádár prof. új elméletét a Tolna megyei Duna-szakasz fejlődésénak geológiai és morfológiai felépítésével támasztotta alá, Szabó Pál Zoltán előadását pedig a sárközi dombok kialakításában szerepet játszó tektonika ismertetésével. A kétnapos tudományos ülés előadásai, vitája nagymértékben elősegítette a tárgyalt téma körökben felmerült problémák és új elméletek tudományos és gyakorlati alátámasztását. Dolgozik ct kenderkombájn • • • A decsi Búzakalász Termelőszövetkezetben egy Szovjetunió- 3Ó1 érkezett, eddig nálunk is- neretlen géppel vágták le a ken lert. A gép egyszerre 210 centi széles rendet vág, a levágott tender közül egy szöges henger kitisztítja a gyomot és a tendert markokba rakja le a ’öldre. A kendervágás az egyik legfárad'ságosabb mezőgazdasági munka és eddig ezt szinte kizárólag kézzel végezték. A Szovjet unióból kapott gép már az idén is több termelőszövetkezet tagságát menti meg ettől a fáradságos munkától, mert naponta 6—8 hold kendert vág le. Jövőre nálunk is megkezdik ennek a gépnek a sorozatgyártását. A Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága többek között 20 hold napraforgót vetett másod- növényként. A napraforgó már vriágot hozott, tehát megérett a silózásra. Úgy tervezik hogy ezt is a kendervágó kombájnnal vág ják le és előreláthatólag 200 köbméter silót tudnak belőle készíteni. Hét köbméter silótakarmányt számítanak egy-egy számosállatra. Silózásban a dalmandi gépállomás vezet Az őszi mezőgazdasági munkák, a talajelőkészítés és a vetésen kívül megyénk gépállomá sainak másik fontos feladata kör zetünk termelőszövetkezeteiben a silózás mielőbbi befejezése. Mónus József nagydorogi ifi trak toros eddig 1008 köbméter takarmányt silózott az őszi idényben. Györki János 940 (Bony- hád). Bedő Lajos 800 (Dalmand) köbmétert silózott. E három traktoros az ország lep.jobb traK torosai között szerepel. A SILÓZASBAN LEGJOBB EREDMÉNYT ELÉRT GÉPÁLLOMÁSOK 1. Dalmand 75.9 százalék: igazgató Amán József, főagro- nómus Harsány! Lajos. 2. Tevel 72.2 százalék: igazgató Kozma Mihály, főagronó- mus Kiss András. 3. Bonyhád 68.9 százalék igazgató Brückner Ferenc, fő- agronómus Bodrogi Alajos. A LEGROSSZABB EREDMÉNYT ELÉRT GÉPÁLLOMÁSOK Sárpilis 3.3 százalék: igazgató Gaál Dezső, főagronómus Miklósi Ferenc. Hőgyész 12.8 százalék: igazgató Papp Ferenc, főagronómus Deli János. Pincehely 14.3 százalék: igazgató Simon Mihály, főagronómus Tompa Gyula. Gazdagodik termeld sző vetkezetünk Elmondja r Ifj. Tóthi Mihály tsz elnök. Termelőszövetkezetünk, az iregszemcsei „Uj Élet” TSZ 1952-ben I. típusú tszcs-ből alakult át. Akkor, három évvel ezelőtt 19 tag 130 holdon kezdte meg a szövetkezeti gazdálkodást. Egyáltalán nem szégyen arról beszélni, hogy bizony a kezdet-kezdetén nem értünk el kiváló eredményt. Soványak voltak a földek, ezért az első évben holdanként 8 mázsa búzát takarítottunk be. Az első év zárszámadásakor a közös vagyon értéke 256 000 forint volt. 1953-ban a közös vagyon értéke 50Ú 000 forinttal gyarapodott. Tavaly pedig túlhaladtuk már az egymilliót is. Reméljük, hogy az idei zárszámadáskor is több százezer forinttal fog közös vagyonunk gyarapodni. A felsorolt számadatok mögött azonban sok-sok munkában eltöltött hétköznap rejlik. Az elmúlt pár év alatt termelőszövetkezetünk létszámban és területben is gyarapodott. Ma már 62 tag 411 holdon folytatja a közös gazdálkodást. Amíg azonban a mai taglétszám-gyarapodást, a mai eredményeket elértük, nagyon sokat kellett valamennyi tagunknak dolgozni. Ebben a hatalmas munkában komoly segítőtársunk volt az iregszemcsei gépállomás nálunk dolgozó traktoros gárdája. Az elmúlt években, de ez év őszén is, arra törekszünk, hogy jó magágyat készítsünk és időben vessünk. 30 hold őszi árpa vetéstervünket 5 holddal túlteljesítettük. A vetést keresztsoroson végeztük. Ezenkívül vetettünk 14 és fél hold őszi takarmánykeverékei is. Megkezdtük és egy 50 holdas táblán befejeztük a búza keresztsoros vetését. Tervünk az, hogy október 15-ig befejezzük az őszi gabonafélék vetését. A vetés mellett hozzáláttunk a kapások betakarításához is, sőt, a rövidtenyészidejű kukorica és 10 holdon a napraforgó ■ szedését be is fejeztük. Napraforgóból kitűnő, holdanként 14 mázsás átlagot értünk el. A felsorolt munkákon kívül a másodvetésű takarmányok betakarítását is végezzük. Röviden próbáltam Ízelítőt adni tagságunk jelenleg végzett munkájáról. A tagság egy emberként dolgozik azért, hogy még gazdagabbá tudjuk tenni szövetkezetünket. Tervünk van arra, hogy a állattenyésztésünket továbbfejlesszük. Nem megvetendő az az eredmény sem, amelyet e téren elértünk. A „Bántovai” üzemegységünkben például sertéstelepet hoztunk létre. Ez a telep egy 35 holdas területen fekszik. Itt építettünk fel majdnem saját erőből egy 25 férőhelyes sertésfiaztatót. Építettünk egy 50 férőhelyes hizlaldát és egy ugyancsak 50 férőhelyes süldőszállást. Az építkezések ezzel még nem fejeződtek be. Jelenleg is építés alatt van egy 100 férőhelyes süldőszállás és egy ellető istálló. Tervbevettük egy ötven férőhelyes tehénistálló, egy magtár és egy raktár építését is. Egyszóval sokat tettünk, de még ennél is többet kell tennünk, hogy még jobb eredményeket érhessünk el. Nem panaszkodhatnak tagjaink, szépen jut mindenből egy munkaegységre. Papp József és családja 538 teljesített munkaegysége után 37 és fél mázsa búzát vitt haza. Dolgozunk örömmel és kedvvel, hogy még gazdagabbak legyünk, hogy valamennyiünknek még jobb élete legyen. Zombai Vörös Csillag TSZ t lövőre már 150 sertést hizlalunk Illés János elvtárs, a zombai Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében. Igyekszünk kihasználni azokat a nagyszerű lehetőségeket, amellyel pártunk és kormányunk segít és támogat bennünket. A mi termelőszövetkezetünkben megvan a lehetősége annak, hogy az állami támogatások célszerű felhasználásával termelőszövetkezetünket még gazdagabbá tegyük. Csak egykét példán keresztül szeretném ezt bemutatni; a már eddig leszerződött sertések és szarvas- marhák egy év alatt 300 000 forint jövedelmet hoznak szövetkezetünknek. Éppen ezért határoztuk el, hogy a következő gazdasági évben újabb 50 darab sertést szerződünk le. A múlt hónapban megtartott taggyűlésen a tagság a vezetőség javaslatára egyhangúan elfogadta azt, hogy a jelenleg lefialt anyakocák malacait (mintegy 250 darabot) megtartjuk, amiből majd jövőre 150 darabot meghízlalunk. A jövő évi zárszámadásra csak ebből több- százezer forintot tudunk biztosítani osztaléknak. Gondoskodunk arról is, hogy biztosítani tudjuk állatállományunk részére a szükséges takarmányt. Határozatot hoztunk arra, hogy az idei kukorica- termésből legalább 300—100 mázsa kukoricát a téli szükségleten kívül tartalékunk a jövő évre. A még nagyobb termés elérése érdekében eddig 102 holdon befejeztük a trágyázást. De még körülbelül 50—60 holdat letrágyázunk. Persze a 102 hold föld trágyázásán kívül törekedtünk arra is, hogy ne maradjunk el a vetéssel. — Eddig elvetettünk 40 hold őszi árpát, 6 hold őszi keveréket és 40 hold búzát. Az eddigi eredmények elérésében nagy része van a teveli gépállomás nálunk dolgozó traktorosainak, akik ebben az évben megállják helyüket. KÖNYVISMERTETÉS Kiss Antal: A kapitány és a többiek (Ifjúsági.) Az 1952-ben játszódó ifjúsági regény hősei 13—14 éves fiúk és lányok, egy vidéki magyar város lakói. A történet egy közeli elhanyagolt tó rendbehozásáról s egy csónak építéséről szól, de a cselekmény Jakucs Pál (Művelt Nép.) Az új sorozat célja, hogy meg ismertesse és egyben megsze- rettese az olvasóval hazánk minden egyes táját, a hegyvidéket és síkságot egyaránt. Megtudjuk, hogyan alakult ki a Mátra. A Mátrát öt részre takalandos fordulatot vesz, midőn a fiúk a kikötőépítéshez szükséges anyagok megszerzése céljából behatolnak a közeli kastély háborús romjai közé. A főszereplő hősiességével megmenti legjobb pajtását a biztos pusztulástól. : MÁTRA gólja. Ismerteti a hegycsoportokat, leírja azokat, kiemeli fontosságukat, szerepüket a leg kiemelkedőbb érdekességeiket. A könyv körülbelül 80 szebbnél szebb felvétele eleveníti meg előttünk a Mátra vadregényes tájait, pompás üdülőit.
