Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-05 / 234. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! r-----------------------■> A MAI SZÁMBAN: Az ENSZ-közgyűlés október 3-i délelőtti teljes ülése (3. o.) — A Bátaszéken dolgozó traktorosok akadályozzák az őszi munkák elvégzését — becsapják a nép államát (3. o.) — Gazdagodik termelőszövetkezetünk (3. o.) — .Nemcsak a ' vasút ügye (4. o.) V.-------------------------------------------J AZ XII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM. LN AMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄG AN AK LAPJA ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1955 OKTOBER 5. r------------------------^ A párt számszerű erősítése nem kampány feladat Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja csak akkor tudja betölteni hivatását, ha a dolgozó nép köréből állandóan erősíti sorait új tagokkal, felírissíti fiatal erőkkel és ezáltal gondoskodik saját utánpótlásáról. Ha a párt bezárná kapuit a dolgozók széles tömege előtt, nem venné fel közülük a legjobbakat — meggyengülne, vagy elszakadna kapcsolata a dolgozókkal és ez azt eredményezné, hogy a pártot nem támogatnák ezrek, százezrek, feladatai végrehajtásában. A tag- és tagjelöltfelvételi munkáról tehát úgy kell beszélni, mint a párt éltető előfeltételéről. Amikor egy pártbizottság, vagy pártszervezet munkáját vizsgáljuk, nem lenne teljes, ha kihagynánk a tag- és tagjelöltfelvétel kérdésével való foglalkozást. Nem lehet jónak mondani annak a pártszervezetnek a munkáját, amelyik elhanyagolta a tag- és tagjelöltfelvételt: hiába ért el kimagasló eredményt mondjuk a begyűjtés szorgalmazása terén, munkája nem kerek egész, ha közben megfeledkezett a tag- és tagjelöltfelvételről. Hozzá kell tenni: nemcsak fontos, hanem állandó feladatuk is pártszerveinknek,és szervezeteinknek a tag- és tagjelöltfelvétel, nem lehet olyan fontos kampánymunka, amikor azt mondhatnánk: „Most nem érünk rá ezzel foglalkozni, mert annál fontosabb feladat is van.“ Ezzel szemben mégis azt kell megállapítani megyénkben, hogy több helyen kampánymunkának tekintik ezt a nagyon fontos feladatot. A tamási járásban hosszú ideig lemaradás mutatkozott ezen a téren a járás pártfunkcionáriusainak hibájából. Ezért természetesen bírálatot kaptak. Utána szembetűnő felfelé ívelés volt a tag- és tagjelöltfelvétel eredménye terén, de ez csak egy hónapig tartott, utána ismét visszaesés következett. Ez pedig csak azzal magyarázható, hogy kampánymunkának tekintették ezt, és ezért nem tudnak még a mai napig sem megfelelő eredményt felmutatni a tamási járásban. De nem sokkal jobb az eredmény a többi járásban sem. A szekszárdi járás eredménye mondható viszonylagosan jónak, de itt is hozzá kell tenni, hogy a nagy nyári kampányfeladatok végrehajtása során visszaesés volt az előzőhöz viszonyítva és az nyilván azt jelenti. hogy még itt sem szűnt meg teljes egészében a tag- és tagjelöltfelvételi munka kampányjellege. Most a fő feladat az, hogy megszüntessük a tag- és tagjelöltfelvételi munka kampányszerűségét. Ennek egyik alapvető módszere az, hogy végre a gyakorlatban is meg kell valósítani ezt az elvet: „A tag- és tagjelöltfelvétel az egész párttagság ügye.“ Több helyen sajnos csak beszéltek erről az elvről, szóban egyetértettek vele, de a gyakorlatban nem hajtották végre: az ezzel kapcsolatos feladatokat kiadták albérletbe egy osztálvnak, vagy egyes vezetőségi tagoknak. Nem egyszer megtörténik, hogv járási pártbizottsági titkár kénytelen azt mondani: „Nem tudok részletesebbet a tag- és tagjelöltfelvételi munkáról, mert annak a párt és tömegszervezeti osztály a felelőse és az foglalkozik vele.“ Az helyes, sőt kell is felelősének lenni minden munkának, de ez nem jelenti azt, hogy a többi funkcionáriusok nem tartoznak érte felelősséggel. Ezt nem engedi meg a járási pártbizottságoknál az időközönkénti szervezési rendszer sem, /imikor a pártbizottság tagjai, politikai munkatársai falufelelősi megbízatásokat kapnak. Ilyenkor egy-egy vezető huzamosabb ideig egy községben tartózkodik és akár le is mondhatnánk a különféle „egyéb“ feladatok, főleg a tagos tagielöltfelvételi munkáról, mert aki azért személy szerint felelős, az nem tud eljutni több községbe, csak egybe. Az egyedüli helyes megoldás csak az lehet, hogy a pártbizottság egésze és az egyes községek felelősei nem szemellenzővel „dolgoznak“, hanem úgy szervezik meg munkájukat, hogy egvik fe1 adatot se hanyagolják el a másik rovására. Megfelelő eredményt csak így tudnak elérni a járási pártbizottságok. Különösen sok módszerbeli hibával találkozunk az alapszervezeteknél. Kevés hely van, ahol a titkáron kívül más is foglalkozik ezzel a feladattal, pedig a tag- és tagjelöltfelvételért az egész párttagság felelős és a jó eredmény legbiztosabb záloga az, ha minden kommunista foglalkozik vele. A titkároknak, vezetőségi tagoknak is kell ezen a téren gyakorlati munkát végezniük, de az ő feladatuk elsősorban az irányítás, a munkák helyes megszervezése, összehangolása. Taggyűléseken adjanak ezzel kapcsolatban feladatokat az egyes párttagoknak. Helyes módszer van kialakulóban Decsen. A pártvezetőség számbaveszi, hogy a község területén kik azok a példamutató dolgozók, akikkel úgy kell foglalkozni, hogy közülük lehetőleg minél többen alkalmasak legyenek pártunk tagjelöltségére, később pedig tagságára, taggyűlésen pedig meghatározzák, hogy melyik elvtárs, melyik dolgozóval való foglalkozásért felelős. A pártszervezetek vonják be még szélesebbkörűen e feladatok végrehajtásába a DISZ-t, mert az utánpótlás egy részét a párt éppen a felnövő, az új ifjúság köréből várja. Biztosítsák a DISZ-ben dolgozó kommunistákon keresztül, hogy minél több fiatalt hozzanak közelebb a párthoz a türelmes nevelés módszereivel, adjanak pártmegbízatásokat a DISZ-szervezeteknek, a járási DISZ-bizottságok pedig bátran javasolják tagjelöltnek a legjobb fiatalokat, mint ahogyan azt a gvönki járási DISZ-bizottság tette. A párt számszerű erősítésének alapvető feltétele, hogy a oártszervek és szervezetek változtassanak a módszereiken: szüntessék meg a tag- és tagjelöltfelvételi munka kampányjellegét, ezért felelősséget érezzen az egész párttagság, minden vezető és DISZ-ben dolgozó kommunista. V. ____________________________^ L egfőbb teendő : a vetés! Megyeszerte meg kell gyorsítani az őszi gabona vetését A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság október 3-i jelentéséből kitűnik, hogy szeptember 20 és 30-a között az azelőtti 10 naphoz viszonyítva az őszi árpa vetési terv teljesítése javult. De még bőven van tennivaló, mert hiszen a tervnek még negyed részét sem teljesítették. A búza vetésterv teljesítésénél még ennél is nagyobb lemaradás mutatkozik. Amint Schwébi Károly a Mezőgazdasági Igazgatóság statisztikusa mondja, olyan kevés búzát vetettek megyeszerte, hogy nem is érdemes kiszázalékolni. A dombóvári járásban egyetlen dolgozó paraszt sem vetette el az őszi búzát. (Legalábbis a tanácsi szervek nem tudnak róla.) Szekszárd város gazdái pedig eddig mindössze 50 holdon tették földbe a búza vetőmagját. Ezt az állapotot nem lehet tovább tűrni. Októberben vagyunk, a talaj kifogástalanul alkalmas a szántásra, tárcsázásra, fogasolásra és a vetésre. Az idő is sürget, mind az állami szerveknek, mind a pártszervezeteknek az legyen most a legfontosabb feladata, hogy mozgósítsa a falu dolgozó parasztjait a gabonavetés meggyorsítására. Lázas munka folyik a bölcskei Vörös Október TSZ-ben Gyorsabb őszi munkát DUNAFÖLDVAR HATARABAN A KIS PARCELLAKON IS Lakos elvtárs a paksi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője legutóbb arról adott hírt, hogy a dunafőldvári Alkotmány TSZ tagjai példamutatóan végzik az őszi mezőgazda sági munkákat. A 203 hold kenyérgabona vetés tervéből már 160 holdat teljesítettek. De a visszalévőt is szaporán vetik. Emellett a betakarítási munkák is gyorsan folynak. A szövetkezetbeliek már 7 hold cukorrépát is felszedtek. Nem megy ilyen jól a munka az egyéni gazdák kis parcelláin. A kötelező kenyérgabona vetéstervnek körülbelül 5 ^ázalékát teljesítették eddig az egyéni gaz dák. Ezt a lassú tempót a kis parcellákon sem lehet tovább tűrni. Az idő sürget. A dunaföld vári vezetőknek gondoskodniok kell arról, hogy meggyorsuljon a munka a község határában, hogy ne legyen Dunaföldvár a paksi járás szégyene. Cukorrépával, kukoricával megrakott szekerek váltogatják egymást a bölcskei Vörös Október TSZ határában. A dülőúttól egy kicsi távolabb az egyik táblában traktor szánt, a másik táb lába vetik az őszi árpát, amott pedig a szövetkezet asszonyai szorgalmasan vagdalják le a répafejeket. Egyszóval: lázas mun ka folyik a szövetkezetben. Azon iparkodik a tsz apraja nagyja, hogy idejében példamu tatóan befejeződjön minden mun ka. Iparkodásuk nem is hiábavaló.. A búza kivételével már minden őszi kalászost a földbe tettek, de a héten a búza vetést is befejezik. Öt holdról már betakarították a gazdagon fizető cukorrépát és a kukorica eg.y részét. Rekordtermés Harcon Nádori Gyula elvtárs, a harci Uj Elet TSZ köztiszteletben álló elnöke nemrégiben határszemlét tartott. Megállapította, hogy a szövetkezeti tagok fáradtságos munkája gazdagon gyümölcsözik. Burgonyából a sokévi átlagnál is többet takaríthatnak be. Cukorrépából Is remélhetnek vagy 200 mázsát, de inkább többet. Ez az utóbbi évek cukorrépa terméséhez viszonyítva rekordtermés. A gazdag termés betakarításával nem késlekednek az Uj Élet szorgalmas tagjai. A növénytermesztési brigád, Balogh József párttitkárral az élen már megkezdte a gazdag termés betakarítását. A szorgalmas, becsületes férfi tagok mellett felsorakoznak a családtagok is. Az elsők között van Nádori Gyuláné a tsz elnökének felesége, akinek példáját sok asszony követi. A tsz tagok iparkodására nagy szükség van, hiszen gyorsan el kell végezni a betakarítást, hogy utána rövidesen földbe kerüljön a búza vetőmag. Levelezőnk írja: Újult erővel fogtunk munkához Tevel községben befejezte munkáját a tagosító bizottság. Kijelölték az új táblákat s a tsz tagsága nagy örömmel nézi a 400 holdról 900 holdra felgyara podott földterületet. Valamennyi tagunk újult erővel fogott a munkához és eddig elvetettünk 84 hold őszi árpát, 10 hold őszi takarmánykeveréket, de 15 hold rozsunk is a földtfen van már. Ezután hozzáfogtunk a búza vetéséhez, melyből eddig 10 holdat vetettünk. Tagságunk kihasz nálja a kedvező időjárást, mert úgy tervezzük, hogy október 30-ra végzünk a búza vetésével. A kapások közül betakarítottuk a napraforgót, ezután a kukorica törését kezdjük meg. Úgy dolgozunk, hogy a napraforgószár és a kukoricaszár silózását a törés után azonnal megkezdjük, hogy jó minőségű silót készíthessünk a megnövekedett jószágállomány téli takarmányozásának biztosítására. Ennek minden feltétele megvan, mert eddig már 120 köbméter silót készítettünk. Ludas András Teveli Alkotmány TSZ. Bő hm Fülöp és Förster Mátyás most is példát mutat A nagydorogi gépállomás traktorosai közül az év lejárt szakaszában mindig élenjárt Bőhm Fülöp és Förster Mátyás. Elsőnek kezdték el és utoljárahagyták abba a munkát minden nap a termelőszövetkezetek földjein. Jól is jártak mind a ketten. Mivel évi tervüket már teljesítették, 150 százalékos munkabért kapnak. Emellett a termelőszövetkezeti tagok elismerése is kijár mindkét jól dolgozó traktorosnak. Bőhm Fülöp és Förster Mátyás nem fárad bele a sok munkába, sőt ,jobban és többet dolgoznak, mint eddig. Tudják, hogy jövőévi kenyerünk alapjainak biztosításáról van szó ezekben a napokban, tisztában vannak azzal is, hogy a kapásnövények betakarításához, a silógödrök megtöltéséhez sok segítséget adhatnak, illetve kell, hogy adjanak a termelő- szövetkezetek tagjainak. Ebben a szellemben végzik mindketten a munkát. Bőhm Fülöp részben a termelőszövetkezet nagy tábláiban, részben a parasztok kis parcelláin az őszi idényben már 54.8 normálhold talajmunkát végzett. Hasonlóképpen kiváló teljesítményt ért el Förster Mátyás is. A két kiváló traktoros munkájának az értékét növeli, hogy ezideig a minőségben sem volt kifogás. As eredmények meggyőztek.,. ROZSNAKI IMRE tízholdas „minta- gazda” jelvénnyel kitüntetett dolgozó parasztot Alsónánán úgy ismerik, mint akinek valóban mintaszerű gazdasága van. Olyan embernek tartják a faluban, aki mindig tudja, hogy mit csinál, és hogy miért csinálja. Szeretik, becsülik a faluban. Amikor a mintagazda-jelvényt ünnepélyesen átadták neki, azt mondotta: „Azt szeretném, ha rövid idő alatt sok ilyen jelvénnyel kitüntetett gazdálkodó lenne községünkben.” MOST ITT ÜL előttünk otthonában Rozsnaki elvtárs. Középtermetű, értelmesarcú, erejének teljében levő férfi. Arról beszélgetünk vele, hogy miért is lépett ő voltaképpen a Dózsa György Termelőszövetkezetbe? — Jó ideig gondot okozott nekem az, hogy belépjek-e vagy sem? — kezdi Rozsnaki elvtárs a beszélgetést. Lassan, kissé gondolkodva ejti a szavakat, mintha kiejtésük előtt bírálat alá vetné őket magában. — Bár a család már régen azon volt, hogy lépjünk a szövetkezetbe, és az asszony is be szeretett volna menni... — Mi volt hát, ami mégis visszatartotta Rozsnaki elvtársat a termelőszövetkezettől? — vetjük közbe a kérdést . — HÁT... én állandóan figyelemmel kísértem a termelőszövetkezet munkáját és láttam, hogy bizony vannak ott is hibák... Van egy pár ember a szövetkezetben, aki szereti a munka könnyebbik végét megfogni... ügy gondoltam, hogy hiába dolgoznánk mi becsületesen, ha mások meg lopnák a napot... Aztán meg az a valóság, hogy voltunk a faluban egy páran, akik egymást lestük a belépéssel... Mindegyikőnk arra várt, hogy a másik lépjen be először... Most aztán beléptünk ... Bejött a Galla Menyhért, a Büte, a Keserű, meg a többiek... — végigsimította borostás állát, majd így folytatta: — AZ EREDMÉNYEK voltak azok, amelyek meggyőztek engem arról, hogy nekem is a szövetkezetben van a helyem. Kiszámítottam, hogy egy közepes munkaegységet elért tsz-tagnak hétszer- annyi jövedelme volt a termelőszövetkezetben, mint nekem, bár én negyedma- gammal dolgoztam a gazdaságomban. Hát miért legyek a jónak és saját magamnak ellensége? Ezért léptem a szövetkezetbe! Most már csak az lenne jó, ha az egész falu bejönne a Dózsába. így nagyobb eredményeket tudnánk elérni és könnyebb lenne a fegyelmet helyreállítani ... — mondja befejezésül Rozsnaki elvtárs. — H. L. —
