Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-28 / 253. szám
Világ proletárjai egyesüljetek tóimii térni Könyvtár r----------------------A MAI SZÁMBAN: Az ENSZ-közgyűlés 10. ülésszaka. A politikai bizottság október 25-i ülése (2. o.) — A gerjeni tanács érzi a felelősséget a kenyérgabona vetés meggyorsításáért (3. o.) — Sztahanovista DISZ-brigád a Dunaföldvári Kendergyárban (3. o.) — Jegyzetek Koreából (3. o.) — Középiskolások (4. o.) V _____________________________J V A ír- , M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5 AGANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955. OKTOBER 28. Zárszámadás előtti jó tanácsok Egy újabb sikeres gazdasági év végére érnek termelő - szövetkezeteink. A hangyaszorgalommal végzett munka, a j féltő gonddal vigyázott termés, a közös erőfeszítés megér- j lelte a gyümölcsöt, amely most olyan, amilyen munkát I egész évben végzett a tagság. Termelőszövetkezeteinkben hamarosan megkezdődnek a zárszámadások, de még mielőtt hozzáfognának a zárszámadások elkészítéséhez, egy-két jó tanáccsal szeretnénk szolgálni. Idén elmondhatjuk azt, hogy ahol gondosan végezték a munkát, ahol jó volt a vetésforgó, ahol megadták a növények fejlődéséhez a szükséges munkákat, ott bőven fizetett a föld, nagy lett a jövedelem. A betakarítás még nem ért teljesen véget a termelőszövetkezetekben, még betaka- ríiásra vár sok helyen a cukorrépa, a kukorica termése. Ezt a hátralévő időt használják fel termelőszövetkezeteink arra, hogy veszteség nélkül takarítsák be a termést és mellette még időben vessék meg a jövő évi jó részesedés alapját: tegyék földbe időben a kenyérgabonát, készítsék elő már most a talajt a tavaszi kapások alá. A kint lévő termések gyors és lelkiismeretes betakarításával még a gyengébben dolgozó termelőszövetkezetekben is elérhető, hogy az évi munka fáradozása eredménnyel járjon. Ugyanakkor már most gondolni kell arra, hogy a termelőszövetkezetek az esetleges tartozásukat rendezzék. A tapasztalat azt igazolja, hogy tsz-eink takarmány- és kenyérgabonából, I később burgonyából, napraforgóból is példásan eleget tet- j tek beadási kötelezettségüknek. Hátra van még azonban a teljesítések egy része, egyes termelőszövetkezetekben állat- és állati termékekből és kukoricából. Ennek az adósságnak a teljesítésére gondolni kell a zárszámadás elkészítése előtt és arra is, hogy mindazok a tsz-ek, amelyek tartoznak a gépállomásnak a munkadíjjal, vegyék figyelembe a részesedés kiosztásakor és teljesítsék azt, mert vannak termelőszövetkezetek, amelyek már évek óta adósai a gépállomásnak. Márpedig amelyik termelőszövetkezet tartozik a gépállomásnak, az az államnak tartozik. Ez pedig szégyen! Termelőszövetkezeteink vezetői, mielőtt hozzáfognának a zárszámadás elkészítéséhez, hívják fel a tsz könyvelők figyelmét a könyvelés jó elkészítésére. A jó könyvelés az, amely tiszta, áttekinthető képet nyújt a gazdaság egész évi munkájáról. Ha a könyvelést rendesen elvégzik, könnyűszerrel elkészíthető a zárszámadás mérlege. Fontos megemlíteni többek között azt is, hogy elegendő takarmány- és kenyérgabonát tartalékoljanak. Erre azért van szükség, hogy az állatállománynak elegendő abraktakarmány álljon a rendelkezésre egész évben, másrészt számolni kell azzal, hogy kérhetik olyan tagok a felvételüket, akik nem rendelkeznek a szükséges fejadaggal és biztosítani kell részükre azt. És itt kell megemlítenünk, hogy termelőszövetkezeteink a sok termény helyett inkább pénzt osszanak ki a tagok között. Előnyösebb. S ha osztanak is terményt, csak a szükséghez mérten cselekedjék, mert a közösben hagyott termény kétszeresen megtérül, ha azzal a mennyiséggel sertéseket hizlalnak, vagy a tejhozamot növelik. Mindkét esetben busásan kifizetődik. De lehetőségek nyílnak arra is, hogy a takarmányból kacsákat, libákat hizlaljanak százszámra, amely szintén kifizetődő foglalkozás. Egy nagyon fontos elv legyen a zárszámadás elkészítésénél; az igazságosság elve. A zárszámadást úgy kell elkészíteni, hogy senkit se érjen sérelem, károsodás. Szem előtt kell tartani, hogy a zárszámadás az egész tagság ügye és nem néhány vezető emberé. Éppen ezért nagyon üdvös | dolog lenne, ha termelőszövetkezeteinkben kijelölnék már j most az ellenőrzőbizottság tagjait, a zárszámadás idejére. Szólnunk kell a prémiumról is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a prémiumosztás nagyon egyoldalú. A növénytermelésben dolgozók busás hasznot vágnak zsebre a prémiumból, ugyanakkar az állattenyésztésben dolgozók nem részesülnek egyáltalán prémiumban. Pedig ilyenkor gondolni kell arra, hogy a jövedelem nagy részét az állat- tenyésztés biztosítja. Ebből következően nyilvánvaló, hogy a jól dolgozó állattenyésztőket megilleti a jutalom. Gondolni kell a zárszámadás elkészítése előtt a földjáradék kiosztására. Erre a célra az alapszabályzatban előírt mennyiséget a tsz vezetősége, természetesen figyelembe- véve az egyéb kiadásokat, köteles visszatartani és kiosztani a tagok között. Nem szabad azonban abba a hibába esni, hogy mindenki egyformán kapjon a földjáradékból. Minden olyan gazdát megillet a földjáradék, aki vitt be földet belépésekor, de csak a föld területe és minősége szerint. Ezeket a tanácsokat adjuk termelőszövetkezeteinknek, i mielőtt hozzákezdenének a zárszámadás elkészítéséhez. Ha az elmondottakat figyelembe veszik és azt betartják, a j zárszámadás mindenki részére eredményes lesz. Hegedűs András elvtárs fogadta lohn Mac Cormac amerikai Újságírót Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, szerdán délelőtt fogadta John Mac Cormacot, a New York Times közép-európai tudósítóját. A beszélgetésen jelen volt Sik Endre, a külügyminiszter első helyettese. Mehéz, de szép feladat vár rájuk... Ünnepélyesen fogadták cs falusi munkára érkezett funkcionáriusokat Az MDP megyei végrehajtóbizottság első titkára Király László, elvtárs ismertette a megye helyzetét, mezőgazdasági kultúráját, és azokat a feladatokat, amelyek a párt előtt, a kommunisták előtt állanak, megoldásra várnak. Ezután a pártmunkások megismerkedtek a járási pártbizottságok titkáraival, tájékozódtak új munkahelyük viszonyairól. Sipos István elvtárs a budapesti Gábor Áron vasöntödéből érkezett megyénkbe. Többszörös sztahanovista, az öntöde párt titkára volt, most a Sárközi Állami Gazdaság párttitkára lesz. „Hallottam, hogy sok nehézséggel kell megbirkóznom — mondotta, — de úgy fogok dolgozni, hogy kiérdemeljem az emberek bizalmát, hogy megoldjuk a nehézségeket.” Harmat József elvtárs a Néphadsereg tisztje volt. Most a tengelici Petőfi TSZ párttitkára lesz. „Nagyon örülök, hogy az egész országban híres Petőfi TSZ-be kerülök. Szeretem a falusi munkát, szüSzekszárdon a megyei párt végrehajtóbizottság vezetői fogadták a falusi munkára érkező funkcionáriusok 14 tagú csoportját. Jórészük a főváros különböző üzemeiből, a párt és állami élet különböző területeiről érkezett megyénkbe, hogy segítse a mezőgazdaság szocialista átszervezése feladatának sikeres megvalósítását, a vezetés színvonalának megjavítását. Tizennégy kommunista telve optimizmussal, a párt által rábízott feladat fontosságának tudatában indul a falusi munkára — mely sok szépséget és egyben nehézséget is jelent. leim is parasztok, igyekszem megállni helyemet.’’ Juhász József elvtárs a Goldberger Textilgyárból érkezett a megyébe. Számára nem ismeretlen a falusi munka, gyakorlata, jártassága van a szervezésben. Ezért került Paksra a járási tanács tsz-szervezőjének. Valentin János 1947 óta a Kistext anyagbeszerzője. Járt már megyénkben, megszerette a dombos vidéket, a falut. Ez indította arra, hogy Tolna megyébe kérje magát, termelőszövetkezetbe. Szabó Gábor elvtárs, a Kontakta Vállalat utókalkulátora a bonyhádi gépállomásra kerül, mint főkönyvelő. „Bizonyos vagyok benne — mondotta, — hogy új munkakörömben lesznek nehézségek, de azért jöttünk, ez a megbízatásunk, hogy leküzdjük őket, hogy előre haladjunk”. A többi elvtárs is, budapestiek és megyeiek, hasonló lelkesedéssel .ambícióval, a rájuk bízott feladat fontosságának tudatában indulnak munkába, hogy becsülettel eleget tegyenek a párttól kapott megbízatásuknak. Jó munkát és sok sikert kívánunk ehhez, valamennyi elv- társnak. Megfénk dolgozó parasztjai kövessétek a nagykónyiak példáját: vetni mindenhol, minden alkalmas időben Lénárd László versenykihívása Mengel Ottó, a dalmandi gép állomás vezető könyvelője szerkesztőségünkhöz küldött levele ben arról ír, hogy a gépállomás sok traktorvezetője jól dolgozik az őszi idényben. Közülük többen már éves tervüket is túlteljesítették. Bedő Lajos például éves tervét 136, Gubicza Ferenc 120, Lénárd László 117 százalékra teljesítette. Bank István traktoros 96, Máté Károly 91, Meksz István pedig eddig 90 szá zalékos évi tervteljesítést ért el. Levele további részében arról értesíti szerkesztőségünket Mengel Ottó, hogy Lénárd László traktorvezető november 7-e tiszteletére versenyre hívja a bonyhádi gépállomás traktorvezetőjén Domány Pétert. Lénárd László vállalta, hogy november 7-ig éves tervét 130 százalékra teljesíti. Közös érdek Maholnap lejár a vetés befejezésének határideje és a majosi Kossuth Termelőszövetkezet tag jai 103 hold kenyérgabona veté ; tervből mindössze 4 holdat teljesítettek. Ezért a nagyon gyenge teljesítményért egyaránt felelősség terheli a tsz vezetőségét és a bonyhádi gépállomást. Már legalább 40 holdon földben lehetne a búza magja, ha a tsz-ben jobban megszervezték volna a búr gonya betakarítását és ha a gép állomás jó vetőgépet biztosított volna, mert nem megengedhető, hogy egy traktoros vetőgép egy napi teljesítménye 4 hold legyen. A termelőszövetkezetnek és a gépállomásnak egyaránt közös érdeke, hogy a búza, a jövő évi kenyér magja mielőbb a főidben legyen. Nincs jó együttműködés a tanács mezőgazdasági osztálya és termelési bizottsága között Szekszárd város nem nagyon dicsekedhet azzal, hogy jól áll az őszi kenyérgabona vetéssel. A városban élő többezer földműve léssel foglalkozó gazda napjainkig csupán 30 százalékban vetette el a búzát* Érdeklődésünkre Papp András elvtárs. a mezőgazdasági osztály vezetője elmondotta, hogy a nagy lemaradásnak több oka van. Az egyik ok például az, hogy a termelési bizottság tagjai kö zül mindössze négyen-öten jelennek meg egy-egy megbeszélésen (60-an vannak), amelyen pedig fontos tennivalókat magyaráznak el részükre. Ebből következik aztán az, hogy a mezőgazdasági osztály intézkedései, határozatai, javaslatai nem jutnak el a dolgozó parasz tokhoz. Márpedig nagyobb moz gósítóerejü az, ha a tennivalókat a dolgozó parasztok a termelési bizottság tagjaitól tudják meg. mintha a hangoshíradóból, vagy a moziban értesülnek róla. Hiba, hogy maguk a termelési bizottság tagjai sem járnak elől jó példával: nem gazdálkodnak úgy, mint kellene nekik, nem mozgósítják többi gazdatársukat. Az ilyen nagymérvű lemaradás oka még, hogy mindössze két szakember van a mezőgazdasági osztályon, akik nem tudnak minden gazdához eljutni és nem adhatnak mindenkinek tanácsot. Jó lenne, ha a szekszárdi tanács a város különböző részein helyet biztosítana arra a célra, hogy a termelési bizottság tagjaj ott összejöhessenek és megbeszélhessék a tennivalókat, mert így kiküszöbölhető lenne, hogy egyes termelési bizottsági tagoknak 5—6 kilométert kelljen gyalogolniok. így Papp elvtárs szerint többen megjelennének. Ebből következően az is várható lenne, hogy a vetés üteme meggyorsulna és Szekszárd városnak nem kellene az utolsók között kullognia. Mire várnak a závodiak Závod község dolgozó parasztságának ez év őszén 316 holdon kell kenyérgabonát vetnie. A községi agronómus, Mácsai Magdolna szavai szerint eddig 11 holdon vetettek búzát, 4 holdon rozsot. A dolgozó parasztok zöme arra hivatkozva nem vet, hogy éretlenek még a kukoricák, nem lehet még törni. Ez nem áll fenn, hiszen már október elején érett volt a határban lévő kukoricák legnagyobb része. Október utolsó napjaiban vagyunk. Mire várnak a závodi gazdák, miért nem törik kukoricájukat és vetik a búzát? Mire vár Ember Antal 3, Réti Pál 6 holdas és még többen a závodi gazdák közül, akik még meg sem kezdték a kukorica törését. Á| kukorica szerződés kötése minden dolgozó paraszt érdeke Elmondta : Lux Sándor Megyénk nagyon lemaradt országos viszonylatban a kukorica-szerződéskötésben. Ez abból adódott, hogy a földművesszövetkezetek, a Terményforgal mi Vállalatok, a tanácsok és a begyűjtési szervek dolgozói nem végezték jól a feladatukat. Sőt egyes helyeken még a pártszervezetek sem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a Minisztertanács rendeletének mint például a dunaföldvári pártszervezet és párttitkár, aki maga és így a népnevelők sem voltak eléggé tisztában, hogy a szerződéskötés milyen előnyöket biztosít a dolgozó parasztok részére. A példamutatás kérdése sem volt megfelelő, mert a paksi begyűjtési állan dóbizottság elnöke, a decsi vb. elnökhelyettese sem mutattak jó példát a falu előtt. Még min dig számos olyan dolgozó paraszt van a megyében, akik a hangadókra hallgatnak. Nemrégen jelent meg a be gyűjtési miniszter rendelete, mely kötelezővé teszi a szerző déskötést a dolgozó parasztok földterületéhez és erejéhez mérten. Abban az esetben, ha nem szerződnek időben, a 240 forintos mázsánként! ár helyett csak 220-at kapnak és az állam megfosztja őket a szerződéskötéssel járó kedvezményektö' (építkezési anyagok, motorvá sáriás, előlegfolyósítás, ipari cikkek stb.). Most még minden dolgozó parasztnak alkalma van arra hogy a saját belátása szerint szerződjék, földterületéhez é erejéhez mérten, mert novem bér 1-től kötelezővé kell tenni a begyűjtési miniszter rendelete értelmében. Példaként álljon a megye minden községe előtt Fürgéd amely már nemcsak hogy telje sítette, de túlteljesítette szerző déskötési tervét. Elrettentő példa maga Szekszárd város példája, amely utolsó a megyében. Felhívjuk a földművesszö vetkezetek, a Terményforgalmi Vállalatok, a tanácsok és a begyűjtési szervek figyelmét hogy használják ki ezt a hátralévő pár napot arra, hogy min den gazdát felkeressenek, minden gazdával beszélgessenek, nehogy arra hivatkozhassanak, hogy nem ismerték a rendeletet. Ha pedig annak ideje elérkezik, a tanácsok alkalmazzák a törvényt azokkal szemben, akik kötelezettségüknek nem tettek eleget.
