Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-24 / 225. szám

1955. SZEPTEMBER 24. NAPLÓ 3 Munkatervet dolgozott ki a Szekszárdi Megyei Könyvtár a mezőgazdasági szakirodalom népszerűsítésére PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * fiz agitáeis munka irányítója a pártszervezet Fontos feladatok megoldása előtt állunk. Az őszi betakarí­tás nem kisebb feladat, mint a kenyérgabona betakarítása volt, de ezzel egyidőben már vetni kell, hogy ezzel is megvet­hessük a bő gabonatermés alap­jait. A dolgozó nép ellátása érdekében nagyfontosságú a kapások begyűjtése, és ez is sok munkát igényel. Pártunk és kormányunk határozatai értelmében állandó feladatként kell kezelni a mezőgazdaság fejlesztését és erről még a leg­fontosabb feladatok mellett sem szabad megfeledkezni. TENNIVALÓ AKAD BŐVEN A feladatok nagyok, de meg­valósíthatók, ha a községek irányító szervei megfelelő tervszerűséggel, körültekintő alapossággal fognak munká­hoz. A pártszervezetek az utób­bi időkben helyesen felismer­ték, hogy a feladatok végre­hajtása érdekében elsősorban szívós agitációs munkát kell végezni. Abban a községben ahol erről megfeledkeznek, hi­ába vannak akármilyen jó adottságok, nem tudják megfe­lelően végrehajtani a soronlévo feladatokat. A beadási tervek teljesítése törvény, de betar­tatását mégis a türelmes ne- velő-felvilágosító munkával kell kezdeni. Hogy mennyire felismerték ennek a jelentőségét, arra számtalan bizonyítékot talá­lunk a napjainkban tartott párttaggyűléseken. Az ireg- szemcsei községi alapszervezet taggyűlésén például elhatároz­ták, hogy a tanácstagi körzetek alapján újjászervezik a nép­nevelőhálózatot. A kommunisták mellett agi­tációs munkával bízták meg a tanácstagokat, jól dolgozó értelmiségieket, élenjáró dolgozó parasztokat. Sióagái'don is újjászervezték a népnevelőhálózatot és a soron- következő feladatok sikeres végrehajtása érdekében már népnevelőértekezletet is tartot­tak, amelyen mintegy 70 agi­tátor vett részt. Nemcsak a községekben, ha­nem a termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban és gépállomásokon is nagy gon­dot fordítanak az utóbbi idők­ben az agitációs munkára. A Kanacsi Állami Gazdaságban újjászervezték üzemegységen­ként és brigádonként a népne­velőhálózatot és a kommunis­tákat olyan helyeken osztot­ták be népnevelőmunkára, ahol a legnagyobb feladatok vannak. A kisvejkei termelő­szövetkezetben is taggyűlésen határozták el a kommunisták, hogy megjavítják az agitációs munkát. Vállalták a kommu­nisták: olyan agitációs mun­kát végeznek a szövetkezet tagsága körében, hogy a me­gyében elsők legyenek a soron- lévő feladatok teljesítésében. A sok jő példa mellett meg kell azonban állapítani azt is, hogy TÖBB HELYEN HIÁNYOS­SÁG MUTATKOZIK az agitációs munka megszer­vezése terén. Van olyan köz­ség, ahol a tények azt mutat­ják, hogy nem a pártszervezet a gazdája a népnevelő munká­nak, hanem csak „részese“ annak. Decsen nagy eredmény, hogy a népnevelő munka hosz- szú elhanyagolása után hozzáláttak az agitátorháló­zat újjászervezéséhez, jó a hálózat felépítése is, de az irányításuk nem teljes egé­szében a párté. A háromtagú csoportok majd­nem mindegyikében van párt­tag, de a csoport irányításával mégsem a párttagot bízták meg, hanem a tanácstagot, mivel több feladat végrehajtá­sáért közvetlenül a tanács fe­lelős. „A technikai végrehaj­tás tanácsi feladat“ — mond­ják Decsen. Ez igaz, de min­denért, ami a községben törté­nik, A KOMMUNISTÁK A FELELŐSEK és éppen ezért a feladatok vég­rehajtását is nyilván a párt- szervezetnek kell irányítania. A tanácsnak megvannak a ma­ga sajátos feladatai, még az agitációs munka terén is — de a párt irányításával! A politi­kai nevelő munka irányítója egy községben csak a pártszer­vezet lehet. Ez természetesen nem jelentheti a tanács önálló feladatainak, felelősségének el- kenését, mert mint az államha­talom helyi képviselőjének, nyilván nagy feladatokat kell megoldania. Gyakori tapasztalat, hogy az egyes szervek a saját terüle­tükön lévő teendők ellátása érdekében igyekeznek „agitá­torhálózatot“ kiépíteni, — de a pártszervezettől függetlenül és sok esetben keresztezik a .község egységes irányítását. Ez nyilván nem helyes. A köz­ségi pártszervezet tudja, hogy saját területén mi a legfonto­sabb teendő és neki kell meg­tenni a szükséges irányító és szervező intézkedéseket azok végrehajtása érdekében. Ahol ez nem érvényesül, ott nem lehet megfelelő eredményre sem számítani. A TOLNAI PÁRTBIZOTTSÁG BIZTOSÍTOTTA A PÁRT IRÁNYÍTÓ SZEREPÉT az egész községre. A íöldrnű- vesszövetkezet „felsőbb“ uta­sításokra hivatkozva külön szervező munkát végzett a maga területén, figyelmen kí­vül hagyva, hogy tetteiknek az egész község előtt álló fel­adatokat tükrözniük kellett volna. A pártbizottság — helyesen — a kommunistákon keresz­tül biztosította, hogy a fijld- művesszövetkezet is figye­lembe vegye a község előtt álló nagyobb feladatokat. A tamási járásban a járási ta­nács először külön, a „maga vo­nalán“ tevékenykedett az agitá­torhálózat megszervezéséért, függetlenül a pártbizottságtól, és így több esetben keresztezte annak munkáját. Szerencsére megszüntették ezt a kezdeti hiányosságot és itt is egysége­sen, a párt irányítja a többi szervek bevonásával az ági iá ■ ciós munkát. A Szekszárdi Megyei Könyv­tár jó munkájáért a felszaba­dulási verseny során megkap­ta a „Kiváló könyvtár” kitün­tetést. A könyvtár dolgozói azonban, munkájukat értékel­ve, megállapították, hogy töb­bet kell törődniök népkönyv­táraikkal, s elsősorban a mező- gazdasági szakirodalom ismer­tetésével. Ennek érdekében tervet dolgoztak ki, mely meg­határozza az őszi és téld hóna­pok feladatait. A falusi könyvtárakban rövi­desen megvalósítják a „dicső- ségtáblát”, mely rendszeresen '-eszámol arról, hogy a szakiro­dalom hogyan segített egy-egy dolgozó parasztot termelési eredményeinek növelésében. Ugyanezt a célt szolgálja ez a megyei térképezés is, mely ki­mutatja a megye különböző részeinek termelési sajátossá­gait s ezzel lehetővé teszi, hogy minden községet a szükséges szakkönyvvel lássanak el. Emellett minden népkönyv­tárban rendszeres közvélemény kutatást rendeznek, a napila­pokban és folyóiratokban meg­jelenő fontos szakcikkeket sok­szorosítják s gondoskodnak ar­ról is, hogy a nehezebben hoz­záférhető szakkönyveket az Or­szágos Mezőgazdasági Könyv­tárból, vagy a Dokumentációs Központból könyvtárközi köl­csönzéssel juttathassák el a dolgozó parasztokhoz. A megyei könyvtár munká­jába az idén fokozolt mérték­ben bekapcsolódik a mezőgaz­dasági igazgatóság és a TTTT s. A népkönyvtárak kiállítá­sait a mezőgazdasági igazgató­ság útmutatása alapján állítják össze, a TTIT-vel karöltve pe­dig rendszeresen, filmvetítéssel egybekapcsolt előadásokat ren­deznek. A mezőgazdasági szak­könyvek jobb megismertetésé­vel azt is tervezi a megyei könyvtár, hogy az őszi hóna­pokban tíz százalékkal emeli a falusi olvasók létszámát. Közel háromszorannyi élelmiszerfélét tartósítanak a Tolna megyei földművesszövetkezetek télre, mint az elmúlt évben. A Tolnamegyei Földművesszö­vetkezetek Értékesítő Központja idén ősszel nagyobbmennyiségű élelmiszert tárol és tartósít a he­lyi és fővárosi lakosság téli el­látásához. Burgonyából, hagy­mából, gyümölcs és zöldségfélé­ből összesen nyolcvanhat vagon­nal raktároz el a téli hónapokra. Ezen felül mintegy 35 vagon ve­gyes zöldséget, főleg savanyái káposztát és salátaféléket tartó sít kész állapotban az egyéb élelmiszerek mellett. Tojásból például már eddig több mint ne­gyedmillió darabot vásároltak fel és tartósítottak a megye föld­művesszövetkezetei. Ezt a cikket decemberben bocsátják forga lomba. Á mórágyi DISZ-szervezet életéből Nagy a zsibongás, a lgrma, amikor belépünk a mórágyi DlSZ-szervezet helyiségébe. A fiatalok ping-pongoznak, sak­koznak, beszélgetnek. Kunszt Éva DISZ-titkár he­lyettes fogad bennünket. Ala­csony, szőke, állandóan mo­solygós arcú kislány. Elmondja hogy Donáth Árpád elvtárs, a rr.-Tvezet titkára a DISZ Köz­“*< Vezetőség csopaki vezető képző táborában van. Arról ér­deklődünk, hogy hogyan foglal­kozik a DISZ-szervezet a ter­melőszövetkezet fejlesztésével? Kunszt elvtársnő elmondja, hogy az elmúlt héten tartott taggyűlésen a fiatalok közösen tárgyalták meg a tsz-fejlesztés problémáját. A már tsz-ben dolgozó fiatalok elmondták a még kívülállóknak, hogy mi­lyen eredményeket értek el a tsz-ben. Vannak jelentkezők is, csak azt várják, hogy Do­rath elvtárs a szervezet titkára hazajöjjön a táborozásról és az ő ; vezetésével együttesen kí­vánnak belépni a termelőszö­vetkezetbe. — Hogyan áll a szervezet a DISZ Petőfi-iskola beindítá­sával? — kérdezzük. — Az elmúlt évhez viszo­nyítva jól, bár akkor is volt Petőfi-iskolánk. Ebben az ok­\si évben harminc fővel in­dul az iskola Révész Etelka tanítónő vezetésével, akit na­gyon szeretnek a fiatalok, tisz­telik, becsülik jó munkájáért. — Milyen a szervezet kultu­rális és sportélete? — Számtalan kulturális és sport rendezvényünk volt már, ami igen szép sikerrel zárult. Jelenleg szüreti bál előkészíté­sével foglalkozunk és télire sze­retnénk betanulni Moliere „Fős vény’ című háromfelvonásos színművét. A sportban is értünk el komoly eredményeket. így például a VIT-jelvényt minden mórágyi fiatal megszerezte. A szervezet a járási szpártákiá- don olyan jól szerepelt, hogy Csegezi Szilárd elvtárs felküz­dötte magát az országos dön­tőbe. Érdeklődésünkre elmondja még, hogy a szervezetnek igen jó a kapcsolata a párttal és a többi tömegszervezetekkel. A járási DISZ-bizottság is elég sűrűn látogatja őket, viszont azzal van egy kis baj, mert na­gyon sokat ígérget alaptalanul. Tavaly, — meséli Kunszt elv­társnő, és a körülöttünk álló fiatalok mind megerősítik, — a tsz-nek húsztagú aratóbrigá­dot szerveztünk és munkánk jutalmául a járási DlSZ-bizott- ság egy autót ígért, amellyel leutazhatunk Balatonra... Az ;dén második helyen végzett szervezetünk a járási szpártá- kiádon — és szintén egy autót ígértek jutalmul... Nem szól­nánk egy árva szót sem, csak legalább ne ígérték volna meg. — H. L. — Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás utolsó napián — A látogató és kiállító, illetve a vásárló és az eladó szemével — a. A KIÁLLÍTÓ Mire e sorok napvilágot lát nak, talán már otthon is lesz Baumann Károly bácsi. Több mint három hete, hogy el­jött hazulról, s ha a kakasdiak meglátják majd örvendező ar­cát, el sem hiszik talán, milyen szomorú volt a kiállítás utolsó napján. Hogy miért fog különösen ■örülni, ha hazaér? — Azért, mert 14 440 forintot visz magával. Azt az összeget, melyet az itt Ki­állított 700 kilogrammos Szegfű nevű tehenéért, s annak 115 kiló grammos borjáért kapott. S hogy miért szomorú a kiállt tás utolsó napján? Hát, bizony azért — s nem is szégyen ez —, mert sajnálja az állatait, nehéz megválnia tőlük. Mert Baumann Károly nagyon szereti a teheneket. Nemcsak szereti, de ért is hozzájuk. Té len egy bikát adott el 13 500 fo­rintért, most meg nemsokára újra borjadzik majd a Szegfű anyja odahaza. Egyébként Szegfűvel majd nem baj történt. Tüdőhurutot ka pott, s három napig nem evett. Bizony azt hitték már, hogy el­pusztul. Megnyugtatták Bau­mann Károlyt, hogy azért meg­kapja érte a kártérítést akkor is. Csakhogy őt nem a pénz ér­dekelte ezekben a napokban, hanem az állatát akarta egész ségben látni. Most már aztán — hála az állatorvosok lelkiismere tes munkájának — talpraállt, meggyógyult. Sőt: — nemsoká ra a Mosonmagyaróvári Kísér leti Gazdaság szénáját eszi már. Baumann Károlynak pedig el só dolga, hogy takarékba tegye a pénzét. — Majd csak akkor vesszük elő, ha kell. így legalább biztos helyen van — mondja. Hogy aztán mire költik, maga sem tudja még. Azt mondja, hogy telje'en elé gedett azzal az összeggel; amit tehenéért kapott. S hozzáteszi: — Otthon is megadlak volru- érte ennyit! Vajon érdemes volt-e akkor feljönni a kiállításra? — Hát hogyne lett volna ér­demes — mondja. — Rengete­get láttam, tapasztaltam és ta­nultam itt. Tudja, micsoda sko- la ^glt ez nekem? És pár nap múlva Baumann Károly hazatér majd, hogy °z ország, a nép, a saját és család­ja javára gyümölcsöztesse majd mindazt, amit ezen az ingyené5, csaknem 3 hetes nagy-nagy or­szágos „iskolán” tanult. Cserhalmi Imre A törvényesség megszilárdításának problémái megyénkben 1955. szeptember 15-én tar tóttá meg a Megyei Tanács a ta nács alá nem rendelt szervek ve­zetői részére a tanácstörvény 62. §-ban előírt negyedévi értekez letét. Az értekezlet tárgya: „A szocialista törvényesség megszi lárdításának problémái me­gyénkben”. Dobra András elv­társ, a Megyei Ügyészség veze tője tartott e témáról előadást. Foglalkozott többek között a be­gyűjtés terén tappasztalt tör­vénysértésekkel is. Megemlítette Böde György dunaföidvári k ulák esetét, aki 10 mázsa el- csépeletlen rozsot és 5 mázsa elcsépeletlen tavaszi búzát ré­szint állataival etetett meg, részint pedig azok almozására használt fel. Ezenkívül Böde György 771 kiló kenyérgabonát a forgalmi korlátozások megszün tetése előtt idegen személyeknek adott el. A paksi járási járásbí­róság ezért 3 évi és 4 hónapi börtönre, 5 000 forint vagyonel­kobzásra ítélte. Sági István és Kelemen Imre őcsényi kupecek 100 darab sertést feketéztek el március 1 óta. ezért 4—4 évi börtönbüntetést kaptak. Szabó Kálmán tolnai lakos, aki hentes és mészáros volt több sertést és borjut vágott le feketén. A húst Pesten értékesítette. Ezért 7 év! börtönbüntetést kapott. Fokozott harcot kell vívni, hivta fel a figyelmet Bobra elv társ a mezei tolvajok ellen is. Még mindig fordulnak elő ezen a téren olyan esetek, mint Tringer Ferenc miszlai lakosé, aki árpaérés idején 109 kiló árpát kidörzsölt és ellopott. Ifj. Tóth István budapesti la­kos 5 kereszt árpát lopott el a miszlai tsz-től. Mindkettőjüket 6 hónapi bör­tönre és pénzbírságra ítélte a bíróság. A beszámoló leglényegesebb problémája a társadalmi tulaj­don megvédésére való felhívás volt. A hozzászólások ezzel a problémával foglalkoztak leg­többet. Dobra elvtárs elmondotta hogy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett büntettek száma me­gyénkben havi 80—90 körül mo zog, amely 130—150 000 forint kárösszeget jelent. Igen fontos a társadalmi tu­lajdon megvédésébe jó nevelő és felvilágosító munkával be vonni a dolgozókat. A lopások és károsítások ellen folyó harcnak ez a leghatáao sabb módszere. A Belsped igaz­gatója például hozzászólásában elmondotta, hogy egyik kocsis kukoricát lopott a lovak abrak jából és ezt társai leplezték le. A többi hozzászólás is számos példával erősítette meg a dolgo­zók bevonásának nagy jelentő­ségét a társadalmi tulajdon vé delmébe. Másrészt fontos ezen a téren a gondos káder-kiválasz tás. A hőgyészi állami gazdaság ürgevári üzemegysége raktáros nak olyan egyént alkalmazott, aki lopás miatt már háromszor volt büntetve. Természetes, hogy új funkciójában ismét lo pás miatt kellett felelősségre vonni. Vigyázni kell arra is, h<^y osztályidegenek ne kerülhesse nek ilyen helyre, akik azt le­sik, hogy hol okozhatnak kárt a népgazdaságnak. Értékes volt a megyei tanács koordinációs értekezlete. Az említetteken kívül számos prob lémára hívta fel a figyelmet és a hozzászólásokból is látszott, hogy a különböző szervek és vállalatok vezetői szívükön vi­selik a törvényesség megszilárdí­tásának problémáját. A télre való jobb felkészülés érdekében több raktár térfoga tát bőviti a megyei központ és a meglévő 14 tpldművesszövetke zeti tartósító üzem mellett Nagy dorogon egy húsz vagon befo­gadóképességű, ü] űzethet is lé­tesített. A mintegy negyvenezer forint beruházással kibővített, korszerűen berendezett üzem ka pacitása révén közel háromszor- annyi élelmiszerfélét tartósíthat­nak a tolnamegyei földműves- szövetkezetek, mint az elmúlt évben. Nem mindenki tudja... ... hogy a Bonyhádi Cipő­gyár fürdő és öltöző épülete 392 ezer forintba került . ... hogy a Bonyhádi Tégla­gyári dolgozók fürdőberende­zésére 13 000 forintot fordítot­tak. ... hogy a Teveli Téglagyár modernizálására 61000 forin­tot fordított államunk. ... hogy Váralja községben beton gyalogjárda készült 33 000 forint beruházással. ... hogy a mórágyi kulturház felszerelésére 14 000 forintot fordítottak. ... hogy a bonyhádi Dózsa Népe TSZ 283 000 forintos be­ruházással bekötőutat kapott. ... hogy Grábócon 71 000 fo­rintos költséggel ártézikút ké­szült. ... hogy Závod községben keskenyfilmes mozit létesítet­tek 2000 forint beruházással. ... hogy Máza bányász köz­ség ivóvízellátása 200 ezer fo­rintba került. ... hogy a bonyhádi diákott- t 55 000 forint költséggel bővítették. ... hogy Bonyhádon 45 000 forintos költséggel építettek 20 férőhelyes bölcsődét. ... hogy 213 000 forint költ­séggel épül a bonyhádi állator­vosi ambulancia.

Next

/
Thumbnails
Contents