Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-24 / 225. szám

1955. SZEPTEMBER 24.

NAPLÓ

3

Munkatervet dolgozott ki a Szekszárdi Megyei Könyvtár a mezőgazdasági szakirodalom népszerűsítésére

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS

*

fiz agitáeis munka irányítója a pártszervezet

Fontos feladatok megoldása előtt állunk. Az őszi betakarítás nem kisebb feladat, mint a kenyérgabona betakarítása volt, de ezzel egyidőben már vetni kell, hogy ezzel is megvethessük a bő gabonatermés alapjait. A dolgozó nép ellátása érdekében nagyfontosságú a kapások begyűjtése, és ez is sok munkát igényel. Pártunk és kormányunk határozatai értelmében állandó feladatként kell kezelni a mezőgazdaság fejlesztését és erről még a legfontosabb feladatok mellett sem szabad megfeledkezni.

TENNIVALÓ AKAD BŐVEN

A feladatok nagyok, de megvalósíthatók, ha a községek irányító szervei megfelelő tervszerűséggel, körültekintő alapossággal fognak munkához. A pártszervezetek az utóbbi időkben helyesen felismerték, hogy a feladatok végrehajtása érdekében elsősorban szívós agitációs munkát kell végezni. Abban a községben ahol erről megfeledkeznek, hiába vannak akármilyen jó adottságok, nem tudják megfelelően végrehajtani a soronlévo feladatokat. A beadási tervek teljesítése törvény, de betartatását mégis a türelmes ne- velő-felvilágosító munkával kell kezdeni.

Hogy mennyire felismerték ennek a jelentőségét, arra számtalan bizonyítékot találunk a napjainkban tartott párttaggyűléseken. Az ireg- szemcsei községi alapszervezet taggyűlésén például elhatározták, hogy a tanácstagi körzetek

alapján újjászervezik a népnevelőhálózatot.

A kommunisták mellett agitációs munkával bízták meg

a tanácstagokat, jól dolgozó értelmiségieket, élenjáró dolgozó parasztokat.

Sióagái'don is újjászervezték a népnevelőhálózatot és a soron- következő feladatok sikeres végrehajtása érdekében már népnevelőértekezletet is tartottak, amelyen mintegy 70 agitátor vett részt.

Nemcsak a községekben, hanem a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépállomásokon is nagy gondot fordítanak az utóbbi időkben az agitációs munkára. A Kanacsi Állami Gazdaságban újjászervezték üzemegységenként és brigádonként a népnevelőhálózatot és a kommunistákat olyan helyeken osztották be népnevelőmunkára, ahol a legnagyobb feladatok vannak. A kisvejkei termelőszövetkezetben is taggyűlésen határozták el a kommunisták, hogy megjavítják az agitációs munkát. Vállalták a kommunisták: olyan agitációs munkát végeznek a szövetkezet tagsága körében, hogy a megyében elsők legyenek a soron- lévő feladatok teljesítésében.

A sok jő példa mellett meg kell azonban állapítani azt is, hogy

TÖBB HELYEN HIÁNYOSSÁG MUTATKOZIK

az agitációs munka megszervezése terén. Van olyan község, ahol a tények azt mutatják, hogy nem a pártszervezet a gazdája a népnevelő munkának, hanem csak „részese“ annak. Decsen nagy eredmény, hogy a népnevelő munka hosz- szú elhanyagolása után

hozzáláttak az agitátorhálózat újjászervezéséhez, jó a hálózat felépítése is, de az irányításuk nem teljes egészében a párté.

A háromtagú csoportok majdnem mindegyikében van párttag, de a csoport irányításával mégsem a párttagot bízták meg, hanem a tanácstagot, mivel több feladat végrehajtásáért közvetlenül a tanács felelős. „A technikai végrehajtás tanácsi feladat“ — mondják Decsen. Ez igaz, de mindenért, ami a községben történik,

A KOMMUNISTÁK A FELELŐSEK

és éppen ezért a feladatok végrehajtását is nyilván a párt- szervezetnek kell irányítania. A tanácsnak megvannak a maga sajátos feladatai, még az agitációs munka terén is — de a párt irányításával! A politikai nevelő munka irányítója egy községben csak a pártszervezet lehet. Ez természetesen nem jelentheti a tanács önálló feladatainak, felelősségének el- kenését, mert mint az államhatalom helyi képviselőjének, nyilván nagy feladatokat kell megoldania.

Gyakori tapasztalat, hogy az egyes szervek a saját területükön lévő teendők ellátása

érdekében igyekeznek „agitátorhálózatot“ kiépíteni, — de a pártszervezettől függetlenül és sok esetben keresztezik a .község egységes irányítását. Ez nyilván nem helyes. A községi pártszervezet tudja, hogy saját területén mi a legfontosabb teendő és neki kell megtenni a szükséges irányító és szervező intézkedéseket azok végrehajtása érdekében. Ahol ez nem érvényesül, ott nem lehet megfelelő eredményre sem számítani.

A TOLNAI PÁRTBIZOTTSÁG BIZTOSÍTOTTA A PÁRT IRÁNYÍTÓ SZEREPÉT

az egész községre. A íöldrnű- vesszövetkezet „felsőbb“ utasításokra hivatkozva külön szervező munkát végzett a maga területén, figyelmen kívül hagyva, hogy tetteiknek az egész község előtt álló feladatokat tükrözniük kellett volna.

A pártbizottság — helyesen — a kommunistákon keresztül biztosította, hogy a fijld- művesszövetkezet is figyelembe vegye a község előtt álló nagyobb feladatokat.

A tamási járásban a járási tanács először külön, a „maga vonalán“ tevékenykedett az agitátorhálózat megszervezéséért, függetlenül a pártbizottságtól, és így több esetben keresztezte annak munkáját. Szerencsére megszüntették ezt a kezdeti hiányosságot és itt is egységesen, a párt irányítja a többi szervek bevonásával az ági iá ■ ciós munkát.

A Szekszárdi Megyei Könyvtár jó munkájáért a felszabadulási verseny során megkapta a „Kiváló könyvtár” kitüntetést. A könyvtár dolgozói azonban, munkájukat értékelve, megállapították, hogy többet kell törődniök népkönyvtáraikkal, s elsősorban a mező- gazdasági szakirodalom ismertetésével. Ennek érdekében tervet dolgoztak ki, mely meghatározza az őszi és téld hónapok feladatait.

A falusi könyvtárakban rövidesen megvalósítják a „dicső- ségtáblát”, mely rendszeresen '-eszámol arról, hogy a szakirodalom hogyan segített egy-egy dolgozó parasztot termelési eredményeinek növelésében. Ugyanezt a célt szolgálja ez a megyei térképezés is, mely kimutatja a megye különböző részeinek termelési sajátosságait s ezzel lehetővé teszi, hogy minden községet a szükséges szakkönyvvel lássanak el.

Emellett minden népkönyvtárban rendszeres közvélemény kutatást rendeznek, a napilapokban és folyóiratokban megjelenő fontos szakcikkeket sokszorosítják s gondoskodnak arról is, hogy a nehezebben hozzáférhető szakkönyveket az Országos Mezőgazdasági Könyvtárból, vagy a Dokumentációs Központból könyvtárközi kölcsönzéssel juttathassák el a dolgozó parasztokhoz.

A megyei könyvtár munkájába az idén fokozolt mértékben bekapcsolódik a mezőgazdasági igazgatóság és a TTTT s. A népkönyvtárak kiállításait a mezőgazdasági igazgatóság útmutatása alapján állítják össze, a TTIT-vel karöltve pedig rendszeresen, filmvetítéssel egybekapcsolt előadásokat rendeznek. A mezőgazdasági szakkönyvek jobb megismertetésével azt is tervezi a megyei könyvtár, hogy az őszi hónapokban tíz százalékkal emeli a falusi olvasók létszámát.

Közel háromszorannyi élelmiszerfélét tartósítanak

a Tolna megyei földművesszövetkezetek télre, mint az elmúlt

évben.

A Tolnamegyei Földművesszövetkezetek Értékesítő Központja idén ősszel nagyobbmennyiségű élelmiszert tárol és tartósít a helyi és fővárosi lakosság téli ellátásához. Burgonyából, hagymából, gyümölcs és zöldségféléből összesen nyolcvanhat vagonnal raktároz el a téli hónapokra. Ezen felül mintegy 35 vagon vegyes zöldséget, főleg savanyái káposztát és salátaféléket tartó sít kész állapotban az egyéb élelmiszerek mellett. Tojásból például már eddig több mint negyedmillió darabot vásároltak fel és tartósítottak a megye földművesszövetkezetei. Ezt a cikket decemberben bocsátják forga lomba.

Á mórágyi DISZ-szervezet életéből

Nagy a zsibongás, a lgrma, amikor belépünk a mórágyi DlSZ-szervezet helyiségébe. A fiatalok ping-pongoznak, sakkoznak, beszélgetnek.

Kunszt Éva DISZ-titkár helyettes fogad bennünket. Alacsony, szőke, állandóan mosolygós arcú kislány. Elmondja hogy Donáth Árpád elvtárs, a rr.-Tvezet titkára a DISZ Köz“*< Vezetőség csopaki vezető képző táborában van. Arról érdeklődünk, hogy hogyan foglalkozik a DISZ-szervezet a termelőszövetkezet fejlesztésével?

Kunszt elvtársnő elmondja, hogy az elmúlt héten tartott taggyűlésen a fiatalok közösen tárgyalták meg a tsz-fejlesztés problémáját. A már tsz-ben dolgozó fiatalok elmondták a még kívülállóknak, hogy milyen eredményeket értek el a tsz-ben. Vannak jelentkezők is, csak azt várják, hogy Dorath elvtárs a szervezet titkára

hazajöjjön a táborozásról és az ő ; vezetésével együttesen kívánnak belépni a termelőszövetkezetbe.

— Hogyan áll a szervezet a DISZ Petőfi-iskola beindításával? — kérdezzük.

— Az elmúlt évhez viszonyítva jól, bár akkor is volt Petőfi-iskolánk. Ebben az ok\si évben harminc fővel indul az iskola Révész Etelka tanítónő vezetésével, akit nagyon szeretnek a fiatalok, tisztelik, becsülik jó munkájáért.

— Milyen a szervezet kulturális és sportélete?

— Számtalan kulturális és sport rendezvényünk volt már, ami igen szép sikerrel zárult. Jelenleg szüreti bál előkészítésével foglalkozunk és télire szeretnénk betanulni Moliere „Fős vény’ című háromfelvonásos színművét. A sportban is értünk el komoly eredményeket. így például a VIT-jelvényt minden mórágyi fiatal megszerezte. A

szervezet a járási szpártákiá- don olyan jól szerepelt, hogy Csegezi Szilárd elvtárs felküzdötte magát az országos döntőbe.

Érdeklődésünkre elmondja még, hogy a szervezetnek igen jó a kapcsolata a párttal és a többi tömegszervezetekkel. A járási DISZ-bizottság is elég sűrűn látogatja őket, viszont azzal van egy kis baj, mert nagyon sokat ígérget alaptalanul. Tavaly, — meséli Kunszt elvtársnő, és a körülöttünk álló fiatalok mind megerősítik, — a tsz-nek húsztagú aratóbrigádot szerveztünk és munkánk jutalmául a járási DlSZ-bizott- ság egy autót ígért, amellyel leutazhatunk Balatonra... Az ;dén második helyen végzett szervezetünk a járási szpártá- kiádon — és szintén egy autót ígértek jutalmul... Nem szólnánk egy árva szót sem, csak legalább ne ígérték volna meg.

— H. L. —

Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás utolsó napián

— A látogató és kiállító, illetve a vásárló és az eladó szemével —

a.

A KIÁLLÍTÓ

Mire e sorok napvilágot lát nak, talán már otthon is lesz Baumann Károly bácsi. Több mint három hete, hogy eljött hazulról, s ha a kakasdiak meglátják majd örvendező arcát, el sem hiszik talán, milyen szomorú volt a kiállítás utolsó napján.

Hogy miért fog különösen ■örülni, ha hazaér? — Azért, mert 14 440 forintot visz magával. Azt az összeget, melyet az itt Kiállított 700 kilogrammos Szegfű nevű tehenéért, s annak 115 kiló grammos borjáért kapott.

S hogy miért szomorú a kiállt tás utolsó napján? Hát, bizony azért — s nem is szégyen ez —, mert sajnálja az állatait, nehéz megválnia tőlük.

Mert Baumann Károly nagyon

szereti a teheneket. Nemcsak szereti, de ért is hozzájuk. Té len egy bikát adott el 13 500 forintért, most meg nemsokára újra borjadzik majd a Szegfű anyja odahaza.

Egyébként Szegfűvel majd nem baj történt. Tüdőhurutot ka pott, s három napig nem evett. Bizony azt hitték már, hogy elpusztul. Megnyugtatták Baumann Károlyt, hogy azért megkapja érte a kártérítést akkor is. Csakhogy őt nem a pénz érdekelte ezekben a napokban, hanem az állatát akarta egész ségben látni. Most már aztán — hála az állatorvosok lelkiismere tes munkájának — talpraállt, meggyógyult. Sőt: — nemsoká ra a Mosonmagyaróvári Kísér leti Gazdaság szénáját eszi már.

Baumann Károlynak pedig el só dolga, hogy takarékba tegye a pénzét.

— Majd csak akkor vesszük elő, ha kell. így legalább biztos helyen van — mondja.

Hogy aztán mire költik, maga sem tudja még.

Azt mondja, hogy telje'en elé gedett azzal az összeggel; amit tehenéért kapott. S hozzáteszi:

— Otthon is megadlak volru- érte ennyit!

Vajon érdemes volt-e akkor feljönni a kiállításra?

— Hát hogyne lett volna érdemes — mondja. — Rengeteget láttam, tapasztaltam és tanultam itt. Tudja, micsoda sko- la ^glt ez nekem?

És pár nap múlva Baumann Károly hazatér majd, hogy °z ország, a nép, a saját és családja javára gyümölcsöztesse majd mindazt, amit ezen az ingyené5, csaknem 3 hetes nagy-nagy országos „iskolán” tanult.

Cserhalmi Imre

A törvényesség megszilárdításának problémái megyénkben

1955. szeptember 15-én tar tóttá meg a Megyei Tanács a ta nács alá nem rendelt szervek vezetői részére a tanácstörvény 62. §-ban előírt negyedévi értekez letét. Az értekezlet tárgya: „A szocialista törvényesség megszi lárdításának problémái megyénkben”. Dobra András elvtárs, a Megyei Ügyészség veze tője tartott e témáról előadást. Foglalkozott többek között a begyűjtés terén tappasztalt törvénysértésekkel is. Megemlítette

Böde György dunaföidvári k ulák esetét, aki 10 mázsa el- csépeletlen rozsot és 5 mázsa elcsépeletlen tavaszi búzát részint állataival etetett meg,

részint pedig azok almozására használt fel. Ezenkívül Böde György 771 kiló kenyérgabonát a forgalmi korlátozások megszün tetése előtt idegen személyeknek adott el. A paksi járási járásbíróság ezért 3 évi és 4 hónapi börtönre, 5 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. Sági István és Kelemen Imre őcsényi kupecek 100 darab sertést feketéztek el március 1 óta. ezért 4—4 évi börtönbüntetést kaptak. Szabó Kálmán tolnai lakos, aki hentes és mészáros volt több sertést és borjut vágott le feketén. A húst Pesten értékesítette. Ezért 7 év! börtönbüntetést kapott.

Fokozott harcot kell vívni, hivta fel a figyelmet Bobra elv társ a mezei tolvajok ellen is. Még mindig fordulnak elő ezen a téren olyan esetek, mint

Tringer Ferenc miszlai lakosé, aki árpaérés idején 109 kiló árpát kidörzsölt és ellopott. Ifj. Tóth István budapesti lakos 5 kereszt árpát lopott el a miszlai tsz-től.

Mindkettőjüket 6 hónapi börtönre és pénzbírságra ítélte a bíróság.

A beszámoló leglényegesebb problémája a társadalmi tulajdon megvédésére való felhívás volt. A hozzászólások ezzel a problémával foglalkoztak legtöbbet. Dobra elvtárs elmondotta hogy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett büntettek száma megyénkben havi 80—90 körül mo zog, amely 130—150 000 forint kárösszeget jelent.

Igen fontos a társadalmi tulajdon megvédésébe jó nevelő és felvilágosító munkával be vonni a dolgozókat.

A lopások és károsítások ellen folyó harcnak ez a leghatáao sabb módszere. A Belsped igazgatója például hozzászólásában elmondotta, hogy egyik kocsis kukoricát lopott a lovak abrak jából és ezt társai leplezték le. A többi hozzászólás is számos példával erősítette meg a dolgozók bevonásának nagy jelentőségét a társadalmi tulajdon vé delmébe. Másrészt fontos ezen a téren a gondos káder-kiválasz tás. A hőgyészi állami gazdaság ürgevári üzemegysége raktáros nak olyan egyént alkalmazott, aki lopás miatt már háromszor volt büntetve. Természetes, hogy új funkciójában ismét lo pás miatt kellett felelősségre vonni.

Vigyázni kell arra is, h<^y osztályidegenek ne kerülhesse nek ilyen helyre, akik azt lesik, hogy hol okozhatnak kárt a népgazdaságnak.

Értékes volt a megyei tanács koordinációs értekezlete. Az említetteken kívül számos prob lémára hívta fel a figyelmet és a hozzászólásokból is látszott, hogy a különböző szervek és vállalatok vezetői szívükön viselik a törvényesség megszilárdításának problémáját.

A télre való jobb felkészülés érdekében több raktár térfoga tát bőviti a megyei központ és a meglévő 14 tpldművesszövetke zeti tartósító üzem mellett Nagy dorogon egy húsz vagon befogadóképességű, ü] űzethet is létesített. A mintegy negyvenezer forint beruházással kibővített, korszerűen berendezett üzem ka pacitása révén közel háromszor- annyi élelmiszerfélét tartósíthatnak a tolnamegyei földműves- szövetkezetek, mint az elmúlt évben.

Nem mindenki tudja...

... hogy a Bonyhádi Cipőgyár fürdő és öltöző épülete 392 ezer forintba került .

... hogy a Bonyhádi Téglagyári dolgozók fürdőberendezésére 13 000 forintot fordítottak.

... hogy a Teveli Téglagyár modernizálására 61000 forintot fordított államunk.

... hogy Váralja községben beton gyalogjárda készült 33 000 forint beruházással.

... hogy a mórágyi kulturház felszerelésére 14 000 forintot fordítottak.

... hogy a bonyhádi Dózsa Népe TSZ 283 000 forintos beruházással bekötőutat kapott.

... hogy Grábócon 71 000 forintos költséggel ártézikút készült.

... hogy Závod községben keskenyfilmes mozit létesítettek 2000 forint beruházással.

... hogy Máza bányász község ivóvízellátása 200 ezer forintba került.

... hogy a bonyhádi diákott- t 55 000 forint költséggel bővítették.

... hogy Bonyhádon 45 000 forintos költséggel építettek 20 férőhelyes bölcsődét.

... hogy 213 000 forint költséggel épül a bonyhádi állatorvosi ambulancia.