Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-03 / 207. szám
2 \ API iÓ 1955. SZEPTEMBER 3. Közös közlemény a szovjet-jugoszláv gazdasági tárgyalásokról Iz Interparlamentáris Unió 44. értekezletének határozatai Moszkva (TASZSZ). Augusztus 23-a és szeptember 1-e között Moszkvában tárgyalások folytak a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság gazdasági kormányküldöttsége és a Szovjetunió gazdasági kormányküldöttsége között. A jugoszláv küldöttséget Szveto- zar Vukmanovics-Tempo, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnökhelyettese, a szovjet küldöttséget A. I. Mi- kojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese vezette. A tárgyalások során megvizsgálták az árucsereforgalom és a gazdasági együttműködés kérdéseit, továbbá a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió közötti hosszabb együttműködés kilátásait. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére irányuló óhajtól vezéreltetve — amihez mindkét részről megvannak a lehetőségek és a kölcsönös érdeklődés — a két küldöttség megállapodott a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésében, annak tudatában, hogy ezzel is hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági együttműködés megerősítéséhez. A tárgyalások során megvizsgálták az árucsere forgalommal összefüggő kérdéseket, valamint a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény megkötésének kérdéseit, amelyek igen fontosak mindkét ország szempontjából, továbbá pénzügyi és hitelkérdéseket. A megbeszélések a kölcsönös megértés szellemében folytak és tükrözték azt a törekvést, hogy a gazdasági együttműködés megfeleljen mindkét ország közös gazdasági érdekelnek. Megállapodtak abban, hogy az elkövetkező három év folyamán az árucsereforgalom az évi hetven millió dolláros színvonalon fog mozogni, továbbá, hogy a felek intézkedéseket tesznek az árucsere- forgalom fokozására az <-ikövetkezendő években. Megállapodtak abban, hogy 1.1Ö6 januárjában megfelelő árucsereforgalmi jegyzőkönyvet írnak alá a Moszkvában ez év január 5-én megkötött és jelenleg is érvényben lévő kereskedelmi egyezmény keretében. Megállapodtak olyan hosszú- lejáratú áruszállításokban, amelyekben érdekelt a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság (kokszolható szén, ásványolaj, gyapot stb.), illetve a Szovjetunió ÍOuuxit, kender, ólom, dohány, stb.). A két küldöttség megegye- zett abban, hogy a legrövidebb időn belül egyezményt ír alá a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és Szovjetunió közötti műszaki együttműködésről és tapasztalatcseréről. Ez az egyezmény a két országban érvényes törvények szemelőtt tartásával szabályozni fogja a két ország vállalatainak és szervezeteinek együttműködését és ósz- szeműködését, valamint a tapasztalatcserét és a műszaki eredmények kicserélését u gazdasági élet területén, rendezni fogja ezen belül a szabadalmak és a műszaki leírások kérdéseit. Ennek az együttműködésnek a fejlesztésére külön alap létesült, amelyhez mindkét ország megfelelő összeggel járul hozzá. A két küldöttség eszmecserét folytatott a hosszú időszakra szóló együttműködésről és megállapodott abban, Moszkva (TASZSZ). Szeptember 1-én a Kremlben aláírták a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági kormányküldöttségei között megtárgyalt hogy 1956 januárjában megkötik a következő egyezményeket. Hitelegyezményt, amelynek értelmében Jugoszlávia hitelt kap a Szovjetuniótól utóbbi által szállítandó nyersanyagok árának kiegyenlítésére 54 millió dolláros összegben, három évi felhasználásra; hitelegyezményt, melynek értelmében Jugoszlávia megfelelő összegű hitelt kap egy évi 220 ezer tonna teljesítményű nitrogénműtrágyagyár és a megfelelő erősségű áramfejlesztő telep, egy kénsavgyártásra is berendezett 250 ezer tonna évi teljesítményű szuperfoszfát-gyár építésével és három erőfejtő újjáalakításával kapcsolatos tervezési munkák díjának, a berendezések és egyes anyagok árának kiegyenlítésére; kölcsönegyezményt, amelynek értelmében a Szovjetunió valutában vagy aranyban 30 millió dolláros kölcsönt folyósít Jugoszláviának olymódon, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Nemzeti Bankja két-három év alatt használja fel ezt a kölcsönt. Az említett egyezményben szereplő hitelek és kölcsön évi 2 százalékos kamattal jár, a törlesztési idő 10 év. A tárgyalások során más ipari vállalatokra vonatkozó kompenzációs egyezmények megkötésének lehetőségét is megtárgyalták. A két küldöttség eszmecserét folytatott továbbá az atomerő békés felhasználása területén megvalósítandó együttműködés lehetőségéről. Moszkva, 1955. szeptember 1. gazdasági kérdésekre vonatkozó okmányokat. Jugoszláv részről az okmányokat aláírta Szvetozar Vukmanovics-Tempo, szovjet részről A. I. Mikojan. (MTI) Ma nyílik meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás szombaton nyílik Az ünnepi megnyitót Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter mondja. A nagyközönség délután 2 órától tekintheti meg a kiállítást. (MTI) Megnyílt a vietnami iparművészeti, népművészeti és dokumentációs kiállítás A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Műcsarnok és Kultúrkapcso- latok Intézete kiállítást rendezett. A kiállítást pénteken nyitották meg ünnepélyesen a KKI székházában. Megjelent a megnyitón Kárpáti József külügyminiszterhelyettes, Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, valamint a külügyminisztérium és Kultúr- kapcsolatok Intézetének több vezető tisztviselője. Résztvett a megnyitón a budapesti diplomáciai testület több vezetője és tagja. Ott volt Ta Phuoc, hazánkban tartózkodó vietnami zeneszerző. Juhász László az iparművészeti tanács főtitkára mondott megnyitóbeszédet. A megnyitó után Xuan Diou költő, a vietnami kulturális és művészeti dolgozók szövetsége központi végrehajtó bizottságának tagja mondott beszédet. Egyiptomi újságíró küldöttség utazott Moszkvába Kairó (TASZSZ). A szovjet külügyminisztérium sajtó osztályának meghívására szeptember 1-én egyiptomi újságíróküldöttség utazott repülőgépen Kairóból Moszkvába. A küldöttség vezetője Húszéin Fahmi, az egyiptomi újságíró szakszervezet elnöke. Helsinki (TASZSZ). Az Interparlamentáris Unió minap végétért 44. értekezletén számos határozatot fogadtak el a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban, amelyek nagy- jelentőségűek a nemzetközi feszültség további enyhülése, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködés és bizalom megteremtése szempontjából. Az egymásmellettélés jogi és erkölcsi alapelveire vonatkozó határozat hangsúlyozza, hogy minden nemzet békés egy- másmellettélése az összes népek vágya és megköveteli, hogy minden kormány tartsa meg a nemzetközi jogszabályokat és különösen azokat az alapelveket, amelyek előírják a területi épség kölcsönös tiszteletbentartását, a meg nem támadást, a mások belügyeibe való be nem avatkozást, az imperialista tervekről és a faji megkülönböztetésről való lemondást. A határozat felszólítja az államokat, békés úton oldják meg a vitás kérdéseket. A nemzetközi biztonság és a leszerelés ügyében hozott határozat felszólítja a világ parlamentjeit, hassanak oda kormányuknál, hogy segítsék elő valamennyi ország kollektív biztonsági rendszerének megteremtését. Az értekezlet rámutat arra, hogy a leszerelés kérdésével kapcsolatos francia-angol javaslatok az ENSZ közgyűlése munkájának alapjává váltak és egyetértés jött létre arranézve is, hogy fejleszteni kell a nemzetközi együttműködést az atomenergia békés felhaszns- lása érdekében. Ennek alapján az értekezlet felszólít arra, hogy létesítsenek ellenőrzést az atomfegyver, a hidrogénfegyver és a hagyományos fegyverzet fölött, tiltsák el a tömegpusztító fegyverek használatát és csökkentsék , a fegyveres erőiket. Az értekezlet követeli, tegyenek meg mindent egy leszerelési egyezmény megkötése érdekében. A gazdasági együttműködés ügyében hozott határozat hangsúlyozza, hogy a gazdasági együttműködés fejlesztése a békés egymásmelleit élés egyik legfontosabb feltétele. Az Interparlamentáris Unió felszólítja a parlamenteket, rendezzenek a közeljövőben egy világértekezletet, amely elősegítené a többi között a megegyezést a gazdasági jellegű 'korlátozások megszüntetéséről és a kereskedelmi egyezmények számának növeléséről. A kulturális kapcsolatok kérdésében az értekezleten hozott határozat felszólítja a parlamenteket, fogadják el az Unescu-nak a tudományos és kulturális jellegű értesülések kicserélésére, az emberek szabad utazására vonatkozó egyezményeit és javaslatait. Az Interparlamentáris Unió megszilárdításának kérdésével külön határozat foglalkozik. Ez a határozat megelégedéssel mutat rá a Szovjetunió Legfelső Tanácsának deklarációjára, amely közvetlen kapcsolatokat javasol a parlamentek között. Az értekezlet felhívja a parlamentek figyelmét arra, hogy oelniök kell tekintélyüket és mindent el kell követniük a béke megszilárdításáért. Ugyanakkor az értekezlet felhívja az összes nemzeteket, fejlesszék a parlamentáris intézményeket. A többi határozat a munkaerőelosztásnak és a munkanélküliség elleni harcnak, a parlamenti képviselők hatáskörének és a különböző országok tanintézeteiben szerzett diplomák egyenjogúságának kérdésével foglalkozik. Az értekezlet kifejezte sajnálkozását amiatt, hogy az áttelepített személyek kérdése még :i.-m oldódott meg. (MTI) Aláírták a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság gazdasági kapcsolatairól szóló okmányokat A hatalmas orosz folyótól, a Volgától egészen az Altáj hófödte csúcsáig, Szibériától a Tien-San hegyláncolatáig húzódik a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság. Nyugatról keletre 3000 kilométer, északról délre 1800 kilométer a területe. Méreteiben egész Nyugat-Európá- val egyenlő. A kazah nép története visz- r.zanvúlik az ősrégi időkbe, de csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hozta meg a szabadságot, a boldogságot a kazah sztyeppékre, új korszakot nyitott a nép életébe. 1920 augusztus 26-án alakult meg a Kazah Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság, amely 16 esztendővel később, 1936-ban szövetségi köztársasággá alakult. Kazahsztán mesés gazdagságú föld. Óriási réz, ólom, cink, króm, foszforit, arany, kőszén, antimon, kőolaj és mangánérc-készletei vannak. A köztársaság beláthatatlan területein termékeny mezők, hegyi legelők, vízszegény puszták, örök jéggel borított hegyek, erdőségek, rohanó folyók és festői szépségű tavak váltakoznak. Kazahsztán a gabonaféléken kívül a gyapot, juta, illóolaj termő növények, valamint kukorica. burgonya, a különféle zöldségfélék, a nagyszerű almafajták, a szőlő és a dinnye hazája. Évezredeken át érintetlenül hevertek a kazahsztáni földek. A múlt évszázad végén jelentek meg az első vállalkozók, akik rablógazdálkodást kezdtek, kegyetlenül kizsákmányolták s nyomorba döntötték a kazah népet. Mindez visszavonhatatlanul a múltba merült. A rabSzov|ef«K@^alissiiéiibon Irta s A. Filippov ság láncaitól megszabadult nép szívós munkával teremtette újjá az ország végtelen gazdagságát. Kazahsztán ma már joggal büszkélkedik olyan városokkal, mint Alma-Ata, Karaganda, Balhas, Leninogorszk, amelyek korszerű technikával felszerelt ipari üzemek központjaivá váltak. Vegyük csak például Kara- gandát. Régebben a szenet csákánnyal bányászták és csúszópályákon szállították a felszínre. Jelenleg Karaganda a doni és a kuznyecki szénmedence után a Szovjetunió harmadik legnagyobb széntermelő vidéke. Valóságos földalatti gyárak a bányák, villanyvilágítással és szénfejtőkombájnokkal felszerelve. Kazahsztán ipara sokezer tonna fontos színesfémet szolgál tat az országnak. A köztársaság egész területén találhatunk villamos erőműveket. 1300 falusi villanytelep és többszáz városi villanyerőmű szolgáltatja az áramot. 1953-ban a kazah nép nagy győzelmet ünnepelt — igába fogta a hatalmas Irtisz folyót, megépítették az Uszty- kamenogorszk.i vizierőművet. A viziérőmű közelében most. építik a buhtarminszki villamoserőművet. A folyók vizéből nyert energiát mind szélesebb körben használják fel a szovjet emberek. Kazahsztán a Szovjetunió alapvető állattenyésztő bázisa a keleti vidéken. Nincs egyetlen terület, de még falu sem. ahol ne foglalkoznának állattenyésztéssel. Az állattenyésztés ősidőktől fogva főfoglalkozása volt a kazahoknak. De a nomád kazahok teljesen ki voltak szolgáltatva a természet szeszélyeinek. A téli viharok és jégképződések idején szörnyű nyomor szakadt a lakosságra. Takarmány hiányában ezrével hullottak el az állatok. A múltba tűnt és soha nem tér vissza a nomád pásztorkodás. A kolhozokban egyre több szabványistállót építenek, mind szélesebb körben gépesítik az állattenyésztés munkaigényes folyamatait. A gépállomások segítségével szilárd takarmányalapot teremtenek és az állattenyésztők nem félnek többé a szigorú telektől. t A forradalom előtt Kazahsztánban alig termeltek gabona félét. A termékeny szűzföldek sokmillió hektárja évszázadokig érintetlenül hevert. De kezdetleges faekével a szegényparaszt nem is tudta volna felszántani a kemény földet. Ma már korszerű mezőgazdasági gépek állnak a kolhozok és szovhozok rendelkezésére. Óriási méretű támadás indult Kazahsztánban a végeláthatatlan pusztaságok ellen. A köztársaság vetésterülete 1955-ben majdnem annyival növekedett, amennyit Anglia, Ausztria, Belgium, Hollandia és NyugatÄ képen: Az alma-atai gyümölcskenzerv-kombinátban. (Kazah SzSzK) Németország vetésterülete együttesen tesz ki. Az elmúlt év szép eredményeket hozott a kazah mezőgazdasági dolgozóknak. Sokkal több gabonát takarítottak be, mint azelőtt a legbővebben termő években. A kolhozok jövedelme négy és félmilliárd rubelre növekedett az 1953. évi 2.1 milliárd rubellel szemben. A kazah nép kultúrája hatalmas eredményeket ért el az elmúlt évtizedek során. A köztársaság határain túl messze ismeretesek az olyan kazah írók művei, mint például Dzsambul Dzsabajev, Buhtar Auezov, Szabit Mukanov stb. A kazah nép saját nyelvén olvashatja Puskin Tolsztoj, Cervantes, Shakespeare, Tagore és Lu-Szin műveit. A köztársaságban jelenleg több, mint 300-féle lap és folyóirat jelenik meg, a könyveket milliós példányszámban adják ki. A kazah akadémiai opera- és balettszínház színpadán olyan nemzeti operákat adnak elő. mint a „Dudaraj”, az „Abaj”, az „Er-Targin”, a „Zaalbir”, ezenkívül az orosz és nyugateurópai szerzők műveit. A színházak egész sora, több, mint 9000 kultúrház, klub, könyvtár, olvasóház és múzeum áll a városok és falvak lakóinak rendelkezésére. A köztársaságnak jelenleg 9500 általános iskolája továbbá 30 főiskolája és több, mint 100 technikuma van. Kazahsztán fővárosában, Alma- Atában több az egyetemi hallgató, mint egész Iránban. A köz társaság tudományos intézményeinek irányítását a Kazah Tudományos Akadémia végzi. A szovjet hatalom éveiben megteremtették a köztársaság egészségügyi hálózatát is. A forradalom előtt mindössze ezer beteg számára volt kórházi ágy, orvost alig lehetett találni. Az orvosok és a középfokú képzettséggel rendelkező egészség- ügyi dolgozók száma a forradalomelőtti időkhöz képest azóta több, mint százszorosára emelkedett. Számos szanatóriumot, üdülőt és rendelőintézetet létesítettek. Nagyméretű építkezések folynak mindenütt a köztársaság területén. Különösen gyors ütemben építkeznek a szűzföldek vidékén és a legeltető állat- tenyésztők téli szállásain. Széleskörű építkezések folynak a köztársaság fővárosában is. Alma-Ata—a gyümölcsöskertek, parkok, virágágyások és széles sugárutak városa, — nemcsak adminisztrativ központja a köztársaságnak, hanem a tudomány, irodalom és művészet, a főiskolák és az ipari üzemek központja is egyúttal. A kazah nép rövid idő alatt újjávarázsolta a sokat szenvedett földet, — gyárakat, üzemeket létesített, bányákat nyitott, olajfinomítókat épített és a végeláthatatlan nagy területeken kigyujtotta a villamoslámpák millión. A történelem útjain ű,»v találkozott az orosz és a kazán nép, mint két barát, közös harc bán erősödött, edződött meg ez a barátság és forrásává lett a nagy győzelmeknek. Kazahsztán földjére elérkezett a szabadság, a boldogság és a bőség.
