Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-21 / 222. szám

1955. SZEPTEMBER 21. ♦ NAPLÓ 3 Állami gazdaságaink példát mutatnak — Kajmádi Á. G. — ii. A Kajmádi ^llami Gazdaság­ban már negyedik éve foglalkoz nak mesterséges borjuneveléssei Vizsgáljuk meg milyen ered­ménnyel. A gazdaság szakemberei ele inte nem voltak eléggé jártasak ezen a téren. Ebből aztán kisebb nagyobb kárai származtak az állami gazdaságnak. Kezdetben úgy oldották meg a mesterséges borjünevelés kérdését, hogy a borjukat csak az elléstől számí­tott nyolc napon belül válasz tották el az anyjuktól és vitték a mesterséges borjunevelőbe. Később ezt az időt négy napra csökkentették, de még így is eléggé jelentős károk' származ­tak, mert a borjak megsínylették az elválasztást és ez négy kilő súly veszteséget eredményezel t minden egyes borjúnál. Ilyen súlymennyiség felvételéhez pe­dig 36 liter teljes tejre van szükség, aminek az ára három forintjával számolva, 118 forint. E:.en áru án úgy segítettek a gazdaság szakemberei, hogy az elválasz ást közvetlenül az elles után hajtják végre. Ez­zel az eljárással évente a 208 borjú mesterséges felnevelésé nél (ennyi a gazdaság éves terve) egy év alatt 7 488 liter tejet takarítanak meg, aminek a pénzértéke 22 464 forint. E sorok olvasása közben bizo­nyára gondolnak sokan arra. hogy vajon az azonnali elválasz­tást nem sinyli-e meg jobban a fiatal borjú, mint azt, ha nyolc, illetve négy napon belül hajtják végre. A tapasztalat azt mutatja hogy nem. Sőt az ellenkezője az igaz. mert a régi módszer sze rint megtörténtek olyan esetek, hogy az elválasztás annyira ki­hatott a borjakra, hogy kényte­lenek voltak őket visszavinni az anyjuk alá. Az azonnali elválasztással megakadályozzák, hogy a borjú veszítsen súlyából. Az elválasz tás után az anyától kifejt fröccs- tejet adják a borjúnak, hogy a bélszurkot kihajtsa belőle, szük­séges másrészt azért is, hogy a borjú mindjárt hozzászokjon a mesterséges tápláláshoz. Milyen előnyökkel jár a mes­terséges borjünevelés? Állami gazdaságaink nagyteljesítményű tehenészeteiben az az általános tapasztalat, hogy a jószágok nagyrésze a nagy tejtermelés kö vetkeztében igen hajlamos a brucellózis é3 a tüdőgümőkór kórokozójára. A mesterséges borjuneveléssei ez elkerülhető, mert a borjak a nevelési időszak alatt pasztőrözött tejet kapnak, két hétig teljes tejet, uána már hígítva soványtejjel. Bármilyen nagyteljesítményű tehéntől is származzon a borjú, ha anyjá­nak gümökóros tejét szopja a természetes nevelés következté­ben, egészséges állományt feine Vélni nem lehet — de mestersé ges borjuneveléssei igen! Három hetes korukban a bor jak'at már evésre szoktatják és igy szinte észrevétlenül és min­den nehézség nélkül megtörté­nik az, ami a természetes neve­lés nehézsége: rászoknak a borjak az evésre. A mesterséges bcrjunevclés­sel szilárdabb alakzatu egye­Az Alkotmány tiszteletére in­dított begyűjtési verseny záróér tékelésénél a járások helyezése 1955. szeptember 10-ig a követ­kezőképpen alakult: Terményből: 1. szekszárdi já rás, 2. bonyhádi járás, 3. gyönki járás, 4. dombóvári járás, paksi járás, 6. tamási járás. AHati termékből: 1. paksi já­rás, 2. tamási járás, 3. dombó­vári járás, 4. szekszárdi járás, 5. gyönki járás, 6. bonyhádi járás. A legjobb eredményt elért nagyközségek terményből: I, k~ tegórifjban 1. Tengelic, 2. Báta- szék. Állati termékből: 1, Dom bóvár, 2. Paks. A II. kategóriá bán levő közepes községek kö­zül terményből: 1. Mözs, 2. Tol­deket lehet felnevelni, ame­lyek már nem annyira fogé­konyak a különféle szarvas­marha betegségekre. A mesterséges nevelés 5—6—7 hónapos korig történik, attól függően, hogy milyen nemű állatról van szó. Az üsszőborja- kat 220 kilogrammos súlyban választják el, mig a bikaborja­kat 240 kilogrammos test­súlyban. Nem arról van szó, hogy tér mészetes neveléssel nem lehet jó borjakat felnevelni. Többnyire mindaddig kifogástalanok súly bán és alakzatban egyaránt, amig az anyjuk alatt vannak, de megtörténik a baj akkor, amikor elveszik őket az anyjuk alól. Különösen azoknál az egyedek nél, amelyeket gyengébben ta karmányoznak. Márpedig ma­napság igen sok állami gazda­ságban azf a tapasztalat, hogy a növendékeknél takarékoskodnak ami pedig eleve káros, mert csak később bosszulja meg ez a jószágtartás magát. Ugyanis az ilyen növendékekből nagyon ne­na. Állati termékből: 1. Sár- szentlőrinc, 2. Kajdacs. A III. kategóriában a kisközségek kö zül terményből: 1. Kisvejke. 2. Majos. Állati termékből: I. Szakadát, 2. Csibrák. A legjobb helyezést elért ter­melőszövetkezetiek az I. kate góriában terményből: 1. Bony hádi Dózsa Népe TSZ, 2. tamási Vörös Szikra TSZ. Állati termék­ből: 1. tengelici Petőfi TSZ.-2. gylilaji Uj Barázda TSZ. A II. kategóriában terményből: 1. kajdacsi November 7. TSZ, 2. kisvejkei Boldog Szabadság TSZ Állati termékből: 1. németkéri Ságvári TSZ, 2. sióagárdi Béke TSZ. A III. kategóriában tér menyből: 1. bonyhádi Szabad Föld TSZ, 2. nagykónyi Uj Elet hezen, de inkább soha nem lehet 25—30 literes egyedeket ne vélni. A Kajmádi Állami Gazdaság 1953-ban egy kilogramm súly- gyarapodásra ráköltött 25 forint 26 fillért, a következő évben ez az összeg 27 fillérrel növekedett minden kilónál, idén viszont jelentősen csök­kent: 21 forintba ker:l eddig, de a tervük az, hogy év végé­re egy kilogrammos súlygya­rapodás mindössze 16 forint 16 fillérbe kerüljön. \ A lehetőségek megvannak rá, most már csupán a gazdaság dolgozóinak lelkiismeretes mun­káján múlik. Összegezve az eddig elmon­dottakat: a mesterséges borjune velőssel szilárdabb csontozató egyedeket lehet nevelni, az ilyen borjak ellenállóbbak a betegsé gekkel szemben és nagy tejho- zamu állatok nevelhetők nagy­teljesítményű elődöktől. A jövő tehát a mesterséges borjuneve- lésé! Kovács TSZ. Állati termékből: 1. dombé vári Rákóczi TSZ, 2. szekszárdi Béke TSZ. A Magyar Y iiágsaö vétség közleménye A Tolna megyei Tanács Végre hajtóbizottsága felhívja Tolna megye lakosságának figyelmét, hogy a Magyar Világszövetség Tájékoztató Irodája szeptember bő 24-től minden szombaton dél­előtt 10-től 12 óráig felvilágosí­tással szolgál a nyugati államok bán lévő magyarok hazatelepü­lésével kapcsolatban. A Felvilágosító Iroda a Me­gyei Tanács épületében, Szék szárd Mártírok tere 11 —13 sz. alatt fog működni. A Megyei Begyűjtési Hivatal jelenti : II megyei begyűjtési verseny végeredménye üzembehelyeztek két új 20 fonófejes egységet a Tolnai Selyemfonéban A Tolnai Selyemfonógyár bejárata fölött hatalmas Él- üzem jelvény veri vissza a dél­utáni nap tűző fényét. A gé­pek zümmögése“ kihallik az ut­cára. Mintha méhkaptár előtt állna meg az ember. Itt készül a fényes selyemruhák, kendők, sálak, drapériák nyersanyaga, a selyemfonal. Boszorkányos táncot járó fonófejeken, mo­tollákon, orsókon vándorol a gubóról lekerülő selyemfonal, hogy eljusson majd a szövő­gyárakon keresztül a lányok karcsú derekára, eltakarja hun cut hajfürtjeiket, tarkábbá te­gye színes életünket, ragyog- tassa zászlóink színeit. Elme­gyünk szótlanul a kirakatok mellett, vagy felkötjük her­nyóselyem nyakkendőnket anélkül, hogy azokra is gondol­nánk, akik a selyemgubó szö­vevényes szálait egyengetik, akik napról-napra több se­lyemfonalat termelnek, akik újításokon, ésszerűsítéseken tö­rik a fejüket, hogy olcsóbban jusson el hozzánk a selyem. Újsághírek, tudósítások kö­zölték már, hogy Friedrich Gyula elvtárs, a Tolnai Selyem "cnógyár műszaki vezetője, kint járt a Szovjetunióban és Tádzsikisztán Leninabád vá­rosából elhozta gyárába a 20 fonófejes fonóegység alkalma­zásának módszerét. Eddig 10 fonófejes egységekkel gyártot­ták Tolnán a selyemfonalat. Ezt a 10 fonófejes egységet egy fonónő kezelte. Ezután a 20 fonófejes egységet fogja egy fonónő kezelni, ami azt jelenti, hogy így egy fonónő már kez­detben 50 százalékkal termel többet, mint régen. Imre Erzsébet elvtársnő, a ■fonóüzem csoportvezetője mu­tatja be a két új 20 fonófejes egységet. — Bizony, ezeken jól megy a munka. Nézzék csak meg a munkalapokat, a számok vilá­gosan beszélnek. De nemcsak a számok beszélnek itt, hanem a gép is elmondja magáról, amire kíváncsiak. Látják, ott a régi gépeken csak 10 fonófej továbbítja egyidőben a gubóról a fonalat, itt ugyanakkor egy­szerre húsz. Pont a duplája. Itt, ha begyakorolnak a fonó­nők, kétszeresére emelkedik a termelékenység. Persze, szokatlan az új. Ta­kács Józsefné is azon panasz­kodik, hogy nem tudnak mée annyit termelni ezzel az új géppel, mint amennyit szeret­nének. Hiába, időbe telik, amíg kitapasztalják az új módszer titkait. A gyárban bíznak ben­nük, hisz Takács Józsefné és Sáli Józsefné a 10-es fonóegy­ségen is derekas munkát vé­geztek és mindent megtesznek az új gépen is, hogy ki tudják használni a 20 fonófejadta le­hetőségeket. Törekvésük bizto­san gazdag gyümölcsöt hoz majd a termelésben is, meg a keresetben is. Egészségügyi szempontból is előnyt jelent az új módszer. Eddig 55—60 Celsius fok hő­mérsékletű vízből adagolták a gubót a fonóié) ek alá. A 20 fonófejes egységnél az adago­lás külön medencéből történik, amelynek vízhőmérsékle:e kel­lemes a kéznek, 28—30 Celsius fok. így aztán nem lesz kitéve a fonók keze a túlzott kiázás­nak és az ebből eredő bőrbe- tegedésnek. Friedrich elvtárs szerényen felel kérdéseinkre. Igyekszik az érdemet azokkal a szovjet elvtársakkal megosztani, akik Tádzsikisztánban segítségére voltak a legfejlettebb hernyö- selyemgyártás tanulmányozá­sában. Nem fiatalember már Friedrich elvtárs korára nézve, de fiatalos lendülettel dolgo­zik merész tervei valóraváltá- sán. Nagyon jól tudja, hogy ésszerűsítései, újításai is hozzá járulnak ahhoz, hogy napról- napra több selyem díszítse ki­rakatunkat és életünket. Sze­mében fiatalos fény ragyog. Az ember úgy érzi, mintha a se­lyem fényét tükrözné vissza ... Minden dolgozó nyer, még akkor is... A Dombóvári Seriestenyésztö és Hizlaló Telepe 1953-ban nagy fejlődésnek indult. Abban az időben három épülete, négy lova, egy öreg, járgánnyal hajtott vízszivattyúja volt a telepnek. Csak ma tudjuk igazán értékelni a párt- és kor- 1 mányrendeletek segítő támogatását, ha megnézzük, mi épült azóta és mennyivel lett gazdagabb és könnyebb a telep dolgozóinak az élete, mire lett fordítva a kölcsönök befize­tett összege. Ha ezt látjuk, akkor elmondhatjuk, hogy min­den dolgozó nyer még áÜ’cor is, ha nem a 100.000 forintos nyereményt húzzák ki részére. Ma már készen van a 30 személyes munkásszálló 90.000 forintos költséggel, egy lóistálló 10.000 forintos költséggel, ;1 három darab 500 férőhelyes süldőszállás, melynek építése 200.000 forintba került és szúró, boncoló, mely 18.000 forin­tért épült, egy takarmányfőző konyha 15.000 forintos költség­gel, egy betonsiló, melyet 9000 forintért készítettünk, a 120 folyóméter járda, a kovács- és bognárműhely. Mindez mint­egy 342.000 forintos beruházással készült. De nemcsak az építkezés (terén láthatunk szép eredmé­nyeket, hanem a gépesítés terén is. Azóta a telepnek van égy darab 24 kalapácsos darálója, 2 vízszivattyúja, két „Mia" motorja, egy traktorja, egy 30 soros traktorvontatású vető­gépje, egy 120 méter mély artézi kútja és ami a legfőbb: a sötétséget felváltotta a világosság, a kultúrát támogató vil- / lanyhálózat. A kultúra a dolgozók részére hozzáférhetővé vált, a könyvtár és a 4+2-es zenegépes rádió segítségével. De a sportról se feledkezünk meg — mondta a kis csa­lád vezetője, mert a telep úgy él itt, mint egy család. Van , röplabda és asztalitenisz felszerelés is. A telepnek 135 hold földterülete van, a telep sertésállo­mánya 1800 darab. Érdeklődésemre megtudtam az idei ter­més eredményeket, melyeket összehasonlítottam a tavalyiak- i kai és örömmel állapítottam'meg, hogy az idei munka ered­ménye jó, mert 1954-ben búzából termett 7.5 mázsa, az idén 12.5 mázsa. Árpából tavaly termett 6.5 mázsa, idén 15.5 mázsa holdanként. A telepen egy kitüntetett és egy kiváló dolgozó van. A versenyről is tájékoztatást kaptam. Megtudtam ,hogy a telep- versenyben van Gödreszentmártonnal. Az egyéni verseny­zők: Fekete Anna és Hornyok Julianna. Elbeszélgettem a 1 telep kitüntetett dolgozóival. Gőz Katalin 11 gyermekes családból származik, parasztszármazású, aki becsületes, szor­galmas munkájáért kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Az átvételkor azt mondta: „Soha nem gondoltam, hogy valaha i ilyen megbecsülésben lesz részem. Ezt a megbecsülést csak még jobb és eredményes munkával tudom megköszönni. Az új dolgozóknak átadom tudásomat, gyakorlati tapasztala- ! tómat.” * SZABÓ GÁBOR, levelező. Néhány szót a Bonyhádi Hengermalom életéről Megyeszerte dicsérik a dolgo­zók a Bonyhádi Hengermalom lisztjeiből készült kenyeret. Nem ok nélkül. A Bonyhádi Hengermalom dolgozói büsz­kék is — és tegyük hozzá nem ok nélkül — arra, hogy Tolna megyében, sőt Baranya me­gyét is beleértve a legjobb minőségű lisztet hozzák for­galomba. Nem dicsekedhetnek azzal, hogy valami rendkívüli léte­sítményekkel, vagy beruházá­sokkal érték volna el az ed­digi eredményeket. Az ered­mény jó szakismeret, szak­mai felkészültség és a mun­kához való jó viszony alap­ján jött létre. Elmondják azt, hogy tech­nikájuk még az elmúlt évek­ben nem volt elég korszerű. Egyes műveletek elvégzése nagy fáradsággal járt, amit már ebben az évben igyekez­nek kiküszöbölni. Jelenleg korszerűsítik gabonaraktáru­kat ’és építés alatt áll egy 60 vagonos raktár, mely sze­rint mintegy 150 méter távol­ságról gépi úton fogják szál­lítani a gabonát a malomba. Ezzel a módszerrel öt dolgozó munkáját takarítják meg, ami viszont az önköltségcsökkentés területén hoz majd jó ered­ményt, emellett majdnem tel­jesen kiküszöböli a nehéz, fá­radságos munkát a szállítás­nál. A létesítményt 20 000 fo­rintból valósítják meg. A liszt minőségét még az eddiginél is jobban kívánják javítani. Ennek megvalósítása céljából a gabonatisztításhoz egy darab kefegépet és egy hámozógépet állítanak be. Beállítanak ezenkívül egy darálógépet is, melynek tel­jesítménye óránként 5 mázsát tesz ki. Ennek a gépnek ren­deltetése az lesz, hogy az eset­leges rossz minőségű terményt takarmánynak használják fel minél hasznosabban. Sajátos korszerűsítésüknél nem állnak meg. Még október hónapban beállítanak egy csírakiválasztó gépet is, mely export célra fog dolgozni és növelni fogja a magyar ter­mékek külföldi becsületét. Ezt a gépet meglévő műszaki gárdájukkal házilag tervezik és állítják elő. Elmondják a malom dolgozói azt is, hogy az elmúlt évben sok üzemzavarral küzdöttek. Ez a termelésben mintegy 6 százalékos kiesést okozott. Jó műszaki szerve­zéssel, fokozottabb ellenőrzés­sel és helyesen alkalmazott TMK munkaprogrammal el­érték azt, hogy a belső okokból eredő üzemzavart 1—IV2 szá­zalék alá szorították és azon fáradoznak, hogy azt teljesen megszüntessék. Tagadhatatlan, hogy jó ered ménnyel dolgozik a Bonyhádi Hengermalom még a meglévő — rajtuk kívül álló — nehéz­ségek mellett is. Vannak jó eredményeik a technika fej­lesztése területén. Hiba azon­ban az, hogy keveset, vagy mondhatnánk azt, hogy egyál­talán nem foglalkoznak az újítási mozgalom kérdéseivel. Sem az elmúlt évben, sem eb­ben az évben még egyetlen újítási javaslatot sem adtak be az üzem dolgozói. Mindany- nyian tudjuk azt, hogy szá­mukra is fontos az újítási moz­galommal való foglalkozás, hisz területükön is bizonyosan bőven akad újítási és ész- szerűsítési lehetőség, legyen az akár gépészeti jellegű, a na­gyobb fáradsággal járó munka megkönnyítése területén, vagy akár a balesetelhárítás terüle­tén. Bizonyos az, hogy a ma­lom vezetői, műszaki dolgozói minden segítséget megadnak ahhoz, hogy célt érjenek el a 'dolgozók ezen a területen is és akkor nem lesz akadálya annak, hogy vállalásuk szerint tervüket december hó 21-re sikeresen befejezzék. Horváth József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents