Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-11 / 214. szám
2 NAPLÓ 1955. SZEPTEMBER 11. Országos kenyérgabonatermelési tanácskozás Szombaton az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia által összehívott kétnapos országos kenyérgabonatermelési tanácskozás, melyen megjelent Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki TahácsáJövő évi kenyérgabonatermésünk biztosítása -megköveteli, hogy a vetésterv teljesítésére lehető legnagyobb gondot fordítsunk. Az összes mezőgazdasági irányító szerveket a legteljesebb felelősség terheli azért, hogy minden termelőszektorban feltétlenül érvényt szerezzenek a gabonave'ésterv teljesí' ősének. Erdei Ferenc ezután a kenyér gabona vetés fontosságát lebe csülő nézeteket cáfolta meg, majd így folytatta: nak elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Hegedűs András, a Minisztertanácsi elnöke, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottságának tágja, a Központi Vezetőség titkára, Matolcsi János, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára és Szóbeli András begyűjtési miniszter. Jelentős erőfeszítésekre van szükség, hogy a tervben kitűzött termésátlagainkat elérjük. A búza termésátlaga az 1950— 54-es években több mint egy mázsával alatta, maradt annak, amit 1956-ban el kell érnünk, a rozsé hasonlóképpen. A terméshozam emelésének az 1956. évi terve tehát pontosan azt jelenti, hogy búzából az 1950-r- 54-es átlagában ténylegesen elért 8.4 mázsa helyett 9.5, az ugyanezekben az években elért 6.9 mázsa rozs átlagtermés helyett pedig 8 mázsa termést kell elérnünk. Mezőgazdaságunk jövő fejlesztését tehát úgy kell Irányítanunk, hogy eddigi hel:- táronkinti 17 mázsa körüli bú zatermésátlagunk a 20 mázsa fölé emelkedjék és a 12—13 mázsa közötti hektáronkinti rozstermésünk a 15 mázsa fölé emelkedjél?. A legfőbb és a legdöntőbb tényező a szocialista nagyüzemek kialakulása, megszilárdítása és állandó növekedése. A fej lődés törvényszerűsége, s ténylegesen és a gyakorlatban >s megvalósult eredmény már. hogy szocialista nagyüzemeink kenyérgabonatermése jelentékenyen meghaladja az egyéni gazdálkodóké*. Ebben az évben elért termésátlagok már azt mutatják, hogy az állami gazdaságok elérték, a termelőszpvetkezetek pedig megközelítették a gabonaterme lés magasabb fokát és jóvá! meghaladják az egyéni gazdálkodók termését. Természetesen a szocialista nagyüzemek területi növekedése magában véve és önmagától még nem jelenti azonnal a búza és a rozs terméshozamának növekedését. Jelenti azonban akkor, ha nagyüzemeinkben ki használjuk a nagyüzemi gazdái kodás adta lehetőségeket s alka! mázzuk a fejlettebb termelés módszerét. Legfőbb feladatunk most az. hogy az 1956. évi terv teljesítése érdekében mindent megtegyünk. Kedvező feltétele a jó vetésnek és a jó termésnek z, hogy a talajokban van elegendő nedvesség, tehát mindenütt lehet jó magágyat készíteni s mindenütt biztosítható a megfelelő kelés és az őszi megerősödés. A búza és rozsföidek előkészítése Kenyérgabonatermelésünk leg közelebbi gondja a búza és rozs földek előkészítése a vetéshez. E téren két döntő tényezőt kell számításba venni. Az egyik az a körülmény, hogy számos elővetem ény csak késve takarítható be. a másik az az elérendő cél, hogy szocialista nagyüzemeinkben feltétlenül úgy kell előkészíteni a búza és rozs talaját, hogy azon minden gépi munka akadálvnélkül elvégezhető le gyen. Az 1953. évi decemberi határozat kimondja, hogy igyekeznünk kell a legjobb elővete- ményeket a kenyérgabonának biztosítani. Az állami gazdaságokban nagyobb lehetősége van az őszi kenyérgabonák elővateményé- nek a megválasztására, miután vetésterületükben igen jelentős a szálastakarmányok, borsó ?tb. területe. Itt tehát arra kell tőre kedni, hogy a legjobb elővete- mények után ne őszi árpát vessenek, hanem búzát vagy rozsot. A termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdálkodóknál más a helyzet. Az az irányelv azonban számunkra is kötelező, hogy a búza és a rozs legjobb' előveteményei után ezeket a növényeket vessék. A mostani viszonyok között, amikor a kapások őszi betakarítása késik, a vetéssel pedig sietni kell, nagy a kísértés, hogy a könnyebben előkészíthető kalászos tarló kon vessék a rozsot és a búzát. Ezzel a leghatározottabban szembe kell szállnunk. Csak végső esetben lehet megtűrni, hogy a kalászos után vessenek kenyérgabonát — ebben az esetben is elsősorban árpa után —, de ilyenkor különleges előkészítésről kell gondoskodni. A jó magágy készítése A jó magágy készítésének legfőbb kérdése, hogy milyen eszközöket alkalmazunk e munkánál. Bebizonyosodott, hogy korábban mélyen megszántott területen feltétlenül a sekélyebb művelés a legcélravezetőbb, arra alkalmas területen pedig a szántás elhagyásával tárcsával lehet legjobb eredményt elérni. A legnagyobb figyelmet azokra a területekre kell fordítanunk, ahol kukorica vagy egyéb kapásnövény az előve- temény. Az ilyen helyeken mind a vetés előkészítésének a módja, mind az előkészítés gyorsasága különleges figyelmet kíván, hogy a vetés késedelem nélkül végrehajtható legyen. Á helyes trágyázás A gabonavetés előkészítésének másik döntő tényezője a helyes trágyázás. Szerves trágyára általában ritkán kerül sor kenyérgabonánál, azonban ha elkerülhetetlen a kalászos utáni vetés, akkor feltétlenül hasznos féladag, lehetőleg érett szervestrágya kiszórása. A kenyérgabona vetésterületének nagyobb részén azonban a műtrágya helyes felhasználásával kell a jó terméshez szükséges talajerőt biztosítani. Figyelem- bevéve az őszi vetés mostani körülményeit, mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a szükséges őszi alaptrágyázást megadjuk a kenyérgabonának. Ez pedig elsősorban a szuperfoszfát alkalmazását követeli meg, és emellett a körülményekhez képest szükséges kisebb mennyiségű nitrogén műtrágya kiszórása is. Mindenütt, ahol nagyobb mennyiségű tarlómaradvány vagy gyom kerül leszántásra, feltétlenül szükséges, hogy vetés előtt foszfor- és nitrogén műtrágyát együttesen alkalmazzanak. A gabonatermés második döntő tényezője a vetőmag és a vetés. Feltétlenül csírázási •próbát kell alkalmazni mind a saját gazdaságában termett mind a központi készletből kapott vetőmagnál. A jó vetőmag további feltétlen követelménye a kellő tisztítás és a csávázás végrehajtása. A vetés ideje Az elvetés módja is különleges jelentőségű. Végül különösen súlyos kérdés ebben az évben a vetés ideje. A vetés egyik legfőbb parancsának kell tekintenünk az idejében való elvetést. Végső határidőnek kell tekintenünk, amit az 1953 decemberi határozat előírt, tehát október M-ét. Ezen belül a vetés legjobb idejének megválasztása már mindenütt a helyi körülményektől függ. Minden esetre a rozs vetését — az őszi árpával együtt — ezekben a napokban már teljes erővel kell folytatni. Erdei Ferenc hangsúlyozta, hogy a jövő évi jó gabonatermés a mezőgazdaság minden dolgozójától különleges figyelmet, gondosságot igényel. — Teljes mértékben rajiunk áll — mondotta befejezésül Erdei Ferenc miniszter —, hogy a munka helyes megszervezésével, a munka egyes mozzanatainak lelkiismeretes elvégzésével biztos alapot teremtsünk arra, hogy jövő évi kenyérgabona termésünk jobb legyen, ^nint az idei s a tervet, amit pártunk és államunk meghatározott, feltétlenül teljesítsük. Ez kötelezettsége és becsületbeli ügye a mezőgazdaság minden dolgozójának. Erdei Ferenc földművelés- ügyi miniszter beszéde után megkezdődött a vita. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter beszéde Penyigey Dénes földművelés- ügyi miniszterhelyettes megnyitója után Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter tartott előadást: — Mezőgazdaságunk legelső feladata az ország kenyerének bőséges biztosítása. A mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozatok, az 1953 decemberi párthatározat éppen úgy, mint a Központi Vezetőség ez év június 8-i határozata, egyaránt ezt a feladatot állították az első helyre a mező- gazdaság fejlesztésének során, s mindkét határozat különleges súllyal szabta meg azokat a feltételeket és eszközöket, amelyeket kenyér- gabonatermelésünk fejlesztése érdekében meg kell teremtenünk. — Azt is meg kell azonban állapítani, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének összes főbb feladatai közül ebben a legnagyobb az elmaradásunk » ezt nagyon nyomatékosan hangsúlyozza a június 8-i határozat. — Az ország kenyérgabonaszükséglete jól ismert előttünk. Népünk bőséges kenyérellátásához, s emellett a rosszabb termésű évekre szükséges tartalék megterem bőséhez együttesen legkevesebb harminc millió mázsa kenyérgabona szükséges. Ezzel szemben országunk búza és rozstermése az 1950/54-es években együttesen általában al;g haladta meg a 26 millió mázsát. Sem elegendő kenyér- gabona vetésterületünk nem volt, sem termésátlagaink nem érték el azt a szintet, ami a szükséglet teljes ellátását biztosította volna. Feltétlenül növelnünk kell mind a búza, mind a rozs termelését vetésterületben és terméshozamban egyaránt. — Népgazdaságunk szempontjából feltétlenül az lenne a legkívánatosabb, hogy a terméshozam emelésével gondoskodjunk a szükséges kenyérgabona-mennyiség megtermeléséről. A- terméshozam emelésének a lehetőségeit legközelebbről és a legdöntőbben az is bizonyítja, hogy ebben az évben az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termésátlaga lényegesen meghaladja az egyéniekét, valamint az is, hogy a jól gazdálkodó egyéni termelők az ország minden vidékén jóval az átlag feletti terméshozamokat értek el. A kenyérgabona-termés növelésének másik módja a bevetett terület növelése. A vetésterület kiterjesztésének határt szab az ország állatállományának takarmányszükséglete, jelentős ipari növénytermelésünk. A kenyérgabonatermelés növelésének mindkét lehetőségét szemelött tartva, s mindkét irányban az elérhető reális célokat kitűzve, a Központi Vezetőség június 8-i határozata a kenyérgabona vetés területét 3.3— 3.4 millió katasztrális holdban szabta meg, a termés hozamokat pedig 1956-ra búzából az állami gazdaságok országos átlagában legalább 10—10 és fél mázsa, rozsból 9 mázsa, a termelőszövetkezetekben búzából 9 és fél mázsa, rozsból 8—8 és fél mázsa hol^ankinti termés- i'ozamban tűzte ki, ennek megfelelően valamelyest kisebb hozammal számolva az egyéni termelőknél. A megtervezett vetésterület - az állami gazdaságokra vonatkozóan azt jelenti, hogy az ösz- szes állami gazdaságokban 28 százalékos kenyérgabona vetésterületet kell biztosítani. A terv megfelel a legfejlettebb ftazdálkodás követelményeinek és emellett még lehet termelni a szükséges mennyiségű takarmányt és Ipari növényt is. A termelőszövetkezetek közös szántóterületének általában mintegy 40 százalékán kell búzát és rozsot vetni. Az ilyen arányú kenyérgabonavetés nem lehetetlen s emellett az ésszerű növényi sorrendet, az ésszerű vetésforgót is ki lehet alakítani, figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezet közös gazdaságában -t 40 százalékos kenyérgabona ve tésterület egyben nem ugyanannyi területnek a vetésforgojá ba illeszkedik. A termelőszövetkezetek tagjaik háztáji földjét túlnyomóan a közös gazdaság egységes forgójából adják k! s a háztáji földön zömmel kukoricát termesztenek. Ez jgyfelő! azt jelenti, hogy azért emelkedik 40 százalékra a kenyérgabona vetésterület, mert a háztáj' földön kenyérgabonát általába" nem termelnek, másfelől pedig azt. hogy a zömében kukoricát termelő háztáji terület a közös gazdaság kenyérgabonatermésé nek az előveteményeként is sza repel. Nem egészen egyszerű feladat az egyéni gazdálkodó területén sem a vetésterületet biztosítani. A 36—38 százaléknyi kenyér- gabona vetésterület általában megszokott a paraszti gazdaságokban. Azonban az egyéni gaz dálkodók egy része nem szívesen vet az átlagnak megfelelő arányban kenyérgabonát. A vetésterv teljesítésének fontossága Szombat délelőtt folytatták a szovjet-német tárgyalásokat Moszkva (TASZSZ) Szombat délelőtt, moszkvai idő szerint 10 órakor folytatódtak a tárgyalások a Szovjetunió kormányküldöttsége és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége között Az elnöki tisztet dr. Adenauer szövetségi kancellár látja el. Katonai díszszemle és felvonulás Szófiában Szófia (TASZSZ) Szeptember 9-én Bulgária felszabadulásának és a népi hatalom bevezetésének 11. évfordulója alkalmából katonai díszszemlét tartottak Szófiában, amelyet a dolgozók felvonulása követett. Kora reggel a felvonulók ezrei felsorakozva gyülekeztek a Szeptember 9 tér környékén, a nemzeti ünnep hagyományos színhelyén. Itt helyezkedtek el a szófiai helyőrség csapatai is hogy résztvegyenek a díszszem lén. Kilenc órakor a Dimitrov-Mau- zoleum emelvényén megjelentek a Bolgár Kommunista Párt és a kormány vezetői. A Mauzóleum emelvényén foglaltak helyet a Szovjetunióból az ünnepre érkezett vendégek. P. Pancsevszki hadseregtá- bornok, honvédelmi miniszter a csapatok megszemlélése után a Mauzóleum emelvényéről beszédet mondott, amelyben a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kormány nevében jókívánságait fejezte ki a bol gár népnek az ünnep alkalma bői. Beszédét tüzérségi sortűz követte, majd megkezdődött a bolgár néphadsereg alakulatainak ünnepélyes felvonulása. A díszszemle után végeláthatatlan sorokban a dolgozók vonultak el a Mauzóleum előtt. Az ünnepi felvonulás több óra hosszat tartott. A Minisztertanács határozata a kukorica értékesítési és sertéshizlalási szerződésekről A Minisztertanács az ország hús- és zsírellátásának biztosítása érdekében — a bőséges kukoricatermésre és a megnövekedett sertés állományra való tekintettel — legutóbbi ülésén határozatot hozott a kukorica értékesítési és sertéshizlalási szerződések rendszeréről. A Minisztertanács határozatában felhívja a mezőgazdasági termelőket, hogy a kukorica értékesítésre és sertéshizlalásra kössenek szerződést. A kukorica értékesítési szerződést kötő tér meló a töréstől számított 3 napon belül szállított kukoricáért — májusi morzsoltra átszámítva — mázsánként 240 forint készpénzárat kapnak, melynek felét már szerződéskötéskor felvehetik. Ha a kukoricaértékesítési szerződést kötő termelők iparcikkre, építési anyagra tartanak igényt, akkor az átvételi ár májusi morzsolt kukoricára átszámítva — mázsánként 200 forint. A termelők a szerződésen kívül felvásárolt kukoricáért — májusi morzsoltra átszámítva — mázsánkint 220 forint vételárat kapnak. A sertéshizlalásra szerződést kötő termelők az átadott sertés minőségétől függően 18—22 ft/kg készpénzárat kapnak, vagy pedig 16—18 forint kiló t- kintl készpénzár mellett 10C—- 230 kiló kukorica beadási kedvezményben részesülnek. A szer ződés megkötésekor sertésen- kint a mezőgazdasági termelőszövetkezetik 600 forint, az egyénileg dolgozó parasztokat 400 forint hizlalás! előleg illeti meg. A kukoricaértékesítési és szer ződéses sertéshizlalási terv tel jesítéséért a tanácsok végrehajtó bizottsága és a begyűjtési szer vek felelősek. A szabadpiaci értékesítési jogát az a község kap ja meg, amely mind a beadási, mind a kukoricaértékesítési szer ződés tervét hiánytalanul telje sítette. A tanácsok végrehajtó- bizottságai azokat a termelőket, akik a jó kukoricatermés a megfelelő sertésállomány ellenére gazdasági erejükhöz mérten nem kötnek szerződést, kukoricakészleteik egy részének az állam számára való eladására kötelezhetik. A Minisztertanács határozata alapján a terményforgalmi és az állatforgalmi vállalatok, vnla mint a földmű vessző vetkezetek a szerződéskötést megkezdik. 480 nagynyeremény és több mint 78000 kisnyeremény a IV. Békekölcsön harmadik sorsolásán A IV. Békekölcsön szeptember 18-án Egerben sorra kerülő harmadik sorsolásán 78 500 egész kötvény számát húzzák ki, 24 millió 913 800 forint nyereménnyel. A százezer forintos főnyereményen kívül 10 ötvenezer, 20 huszonöt, 100 tízezer és 300 ötezer forintos nagynyereményt sorsolnak ki. Ugyanakkor 3000 kötvényt ezer forintos, 11 ezret 500 forintos, 64 009-et pedig 200 forintos kisnyereménnyel húznak ki. A nyeremények 100 forintos névértékű kötvényekre vonatkoznak. Az a és b jelű ötven forintos kötvényekre a nyereményösszeg felét, az a, b, c, d jelzésű huszonöt forintos kötvényekre pedig a nyeremény negyedrészét fizetik ki. A kétszáz és az ötszáz forintos névértékű összevont címletű kötvényekre kisnyeremények — tehát 200, 500 és 1000 forintos nyeremények — esetén a kihúzott összeg kétszeresét, illetve ötszörösét fizetik ki. Amennyiben az összevont címletű kötvény egy számát ötezer forintos vagy ezen felüli nyereménnyel húzzák ki, a kötvény többi száma egyen- kint 200 forintot nyer. (MTI) A begyűjtési miniszter legújabb rendlelete A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, továbbá az egyénileg gazdálkodó parasztok részére napraforgó mag után járó természetbeni juttatások mértékét és kiszolgáltatásának rendjét szabályozó 1954. évi rendelet hatályát meghosszabbította az 1955—56. gazdasági évre. (MTI)
