Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-10 / 213. szám
1955. SZEPTEMBER 10. NAPLÓ 3 A cihói Alkotmány TSZ tervei —s akik megvalósítják AUGUSZTUS 20-áN este nagy, reggelig tartó „lakodalmat” tartottak Cikón. Százhúsz ember lakodalmát. Nem csodálom, ha megdöbben az olvasó e sorok olvasásakor. Nem is érti ezt meg más, csak a cikói ember. Hiszen csak a cikóiak tudják, hogy a falu népe „lakodalomnak” nevezte azt a nagyszabású és igen jólsikerült mulatságot, amelyet az ötéves fennállását ünneplő cikói Alkotmány TSZ rendezett ezen a napon. Mert a cikóiak azt tartják, hogy minden nagy mulatság, amelyen az ember félreteszi egy kis időre a mindennapi munka, az építés gondjait és fáradalmait: — „he- gyen-vqlgyön lakodalom”. És Cikó határában bőségesen akad hegy is, völgy is. És hegyen-völgyön egyaránt szép, gazdag termést hozott a termelőszövetkezetnek ez a gazdasági év. Búzából 12, zabból 10, árpából pedig 18 mázsájuk termett holdamként. Állattenyésztésük is szépen fejlődött egy esztendő alatt. 15 anyakocával több szarvasmarhával gazdagodtak. Juhállományuk éppen a kétszeresére nőtt. A borsó után 69.000 forint prémiumot osztottak ki augusztusban a tagok között. De térjünk vissza a bálra. Igaz: régen, idestova majd egy hónapja már, hogy a tagok és a meghívottak elfogyasztották az egy mázsa búza lisztjéből sütött kenyeret, a 60 kiló húsból készített zsíros gulyást és a 3 hektó sört: — de emlékeznek még azért a „lakodalomra”. Emlékeznek még arra, hogy az öreg 60 éves Barabás István bácsi, a termelőszövetkezet egyik alapító tagja, közvetlenül a bált megelőző kultúrműsor előtt végigballagott a sorok között és forró kézszorítással üdvözölt mindenkit a „csoport nevében”. És mindenki látta, mindenki észrevette, hogy a hajlotthátú, munkában megőszült öregembernek könnyes a szeme... ÖT ÉV ÖTA másodszor látták könnyezni. Először akkor, amikor — még 1950-ben — kétségbeesetten állt az ő gondozására bízott tehenek jászola mellett. Akkor a bizonytalanság, a kezdődő új sok-sok nehézség préselt könnyeket szemébe. — Most pedig az öröm, hála és elé gedettség fénylő cseppjei foly- dogálnak bajszán, ráncos arcán, sőt, még hosszúszárú pipáján is. És Cikón tudják, hogy az öreg Barabás jóljárt a téesszel. Tudják, hogy még most is jól keres, pedig korára való tekintettel már könnyebb munkára helyezték. Tudják, hogy milyen gyönyörű hízója van, bizony még hároméves búza is akad a padlásán... S EMLÉKEZNEK még az emberek arra is, hogy úgy éjfél felé valaki tréfából megkérdezte Cserniknétől, aki sörrel kínálta a táncolókat, nogy: „Tessék mondani, mennyibe kéül a sör?” Mire Csernikné szintén tréfásan, de valami határtalan biztossággal, erővel és büszkeséggel válaszolt: „Igya csak nyugodtan, ez a — közösé!” És Cikón tudják, hogy Csernikné betegen, soványan ke rült a csoportba, s ma az — egyébként is kiváló, egész évben nagyszerűen dolgozó — asszonycsoportnak egyik leglelkesebb, oszlopos tagja. A kultúrműsor kezdetekor Tóth elvtárs a termelőszövetkezet elnöke rövid beszédet mondott, melynek végén tréfásan figyelmeztette a jelenlévőket: „Nehogy valaki a földről, termésről, munkaegységről beszélgessen ma éjjel.” De akármennyire jól is sikerült a bál, bármennyire rendesen folyt is le minden, reggel 6 óráig: ezt az egy szabályt nem tartották be/ a cikóiak. Sőt! Maga az elnök járt az élen, mindenütt ott volt, ahol csak a faluról, a tsz jövőjéről beszélgettek. Sok szó esett arról, hogy még az idén 100 köbméteres silót készítenek. Jövőre pedig olyan 100 férőhelyes tehénistállót építenek, amelynek emeletét magtárnak rendezhetik be. Tervezték, hogy már az ősszel 10 holdas kertészetet létesítenek. Megfogadták, hogy — ha a föld alól is: — szereznek végre egy szakértő tehenészt, mert bizony az állattenyésztés terén sok javítanivaló van még a tsz-ben. Jobban fogják ezután őrizni a baromfiállományukat a vésztől, kibővítik majd a termelőszövetkezet szociális keretét is, hogy több segítséget nyújthassanak a tsz-en belüli házasságokhoz, és segélyt is adhassanak annak, aki rászorul. Megvalósítják már azt a tervüket, hogy a tsz-nek önálló napközi otthona, bölcsődéje legyen, azután november 1-től a ló, sertés, és tehéngondozók is úgy kapják majd a fizetésüket, mint a juhász. Hiszen így szabályos és így többet is kereshetnek. A CIKÓI ALKOTMÁNY TSZ nagy „lakodalma” augusztus 21-én reggel 6 órára végétért. De nem fejeződtek be a tervez- getések, folynak még ma is. Pedig azóta már újabb öröm érte a termelőszövetkezet tagjait. Cikón megkezdődött, sőt: — javában folyik a földrendezés. A következő évben több, mint 600 holdon fognak gazdálkodni a tsz-tagok. Cikón azt mondjak: lesz még az több is. És igazuk is van. Csak augusztus 1-től 20-ig körülbelül 15 család lépett be. Azóta mégcsak nőtt a belépők száma. Az új tagok r.agyrésze tekintélyes jó gazda, aki nemcsak földjével, állataival, de szaktudásával is nagymértékben erősíti és gazdagítja a termelőszövetkezetet. Hogyan is mondta azt Illés néni? — Mi tudjuk, hogy legjobban a csoportban építhetjük a demokráciát. Hadd tegyük hozzá, nemcsak a demokráciát, hanem saját boldog jövőjüket is. Egyre többen értik ezt meg Cikón. Már több, mint 60 család dolgozik a termelőszövetkezetben. S ha csak Csernikné, meg Barabás bácsi nevét említettük is, azért a többiek is ilyenek. Mindnyájan megállják a helyüket ,s aho gyan az állam nem csalódik bennük, úgy ők sem csalódtak az államban. S ezeknek a dolgos, öntudatos embereknek a •vállán nyugszik most a termelő szövetkezet jövője és sorsa. Rajtuk múlik, megvalósulnak-e a nagyszerű tervek. Ezek az emberek bebizonyították az elmúlt évben, hogy lehet rájuk számítani, hogy nagyszerű eredményeket tudnak elérni, ha akarnak. És ők akarnak. ENNEK AZ AKARATNAK, ennek a munkának alapján fog tovább gazdagodni fejlődni és virágozni a cikói Alkotmány Termelő- szövetkezet — az Alkotmány törvényei szerint, az Alkotmány jegyében. CSERHALMI IMRE. Nem mindenki tudja ... ... hogy Tamásiban új sütőüzemet épi- tenek. ... hogy Várongon és Fürgédén új tanácsháza épült. ... hogy Szekszárdin befejeződött az Ady-utcai lakóházépítkezés. ... hogy a Tamási betonjárda 48.000 forintba került ...hogy Mucsi községet a jövő évben villamosítják. ... hogy elkészült a dombóvári négytantermes és a dalmandi kéttantérmés iskola. ... hogy Szekszárdim új, 44 férőhelyes bölcsőde épült 600.000 forint beruházással. ...hogy Szekszárdon 160.000 forint költséggel épültek a Tavasz- és Ady-utcai állatorvosi lakások. ... hogy Tolna megyében a községpolitikai tervek végrehajtása során 405 földutat javítottak meg, 83 hidat, 49 közkutat hoztak rendbe, 16 kilométer árkot tisztítottak ki, 3 teret létesítettek,- 19 kilométer járdát hoztak rendbe és 222 villanyoszlopot termeltek ki. ■.. hogy az ötéves Terv időszakában a magyar ipar 13.200 traktort, 2200 kombájnt, 2900 cséplőgépet, 12.000 traktorekét, 4900 traktoros vetőgépet és 3600 kévekötő aratógépet adott a mezőgazdaságnak. ... hogy szövetkezeti iparunk országosan az ötéves Terv alatt, 1949-et véve alapul tízszeresére emelkedett. ■.. hogy országunkban háramszorannyi középiskolás és négyszerannyi egyetemi hallgató tanul, mint 1938-ban. ... hogy a mozilátogatók száma, 1938-at véve alapul, több, mint ötszörösére, a rádióelőfizetők száma pedig több, mint háromszorosára emelkedett. ... hogy az ötéves Terv időszakában országosan, majdnem háromszorosára emelkedett a színházlátogatók száma. ... hogy 1954-ben háromszor több könyvet adtunk ki, mint 1938-ban. A begyűjtés tapasztalatai Alsónyéken Alsónyék község két termelő- szövetkezete, a Világszabadság, a Petőfi és a község dolgozó parasztsága becsülettel eleget tett a kenyérgabona beadási kötelezettségének. A község őszi búza tozs és zab beadását túlteljesítette. A gabonabegyüjtés ered ményeiért dicséret illeti az alsónyéki begyűjtési hivatal dolgozóit, a tanács végrehajtó bizottságát, a begyűjtési állandó bizottságot és magát a község dől gozó népét. A gabonabegyüjtés sikerét azonban rontja az a körül meny, hogy a község a sertésbeadás terén jócskán lema radt. A szekszárdi járási tanács legutóbbi értékelése szerint Alsónyék a begyűjtésben a járás községei között a nyo' cadik helyre került. Ez a jónak éppen nem mondható helyezés is abból a tényből adó -dik, hogy 35 termelő még az I. negyedévi sertésbeadási kötelezettségének sem tett eleget. A hátralékosok túlnyomó része ku Iák. Tóth János 100-as házszám alatti 32 holdas kulák 1953. óta 217 kilogramm sertéssel és közel 20 mázsa terménnyel tartozik az államnak. Barta János 34 holdas kulák, aki a felszabadu lás előtt cselédet tartott 277 kilogramm sertéssel, 204 kilogramm vágómarhával, 208 liter borral, 1200 kilogramm kukoricával, 114 kilogramm napraforgóval és 284 kilogramm burgonyával adósa az államnak. Bajnok István 45 holdas kulák és még jónéhány társa az előbbiekkel együtt szabotálja a kötelező beadást. Lengyel József 40 holdas kulákkal történt meg a következő eset: A kulák a mőcsényi földművesszövetkezet dolgozóinak pa píron bérbeadta földjeit, de közben fogatával továbbra is saját maga művelte a birtokot és arról az összes termést saját házához takarította be. A kulák a látszatszerződés meg kötésével akart kibújni a beadási kötelezettségek teljesítése alól és így akarta becsapni az álla mot. A tanács leleplezte a kulák tevékenységét és 40 mázsa búzát szállíttatott be tőle az állami begyűjtő magtárába. Még ez a búzamennyiség sem fedezte a kulák gabona hátralékát. A község termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztjai felháborodással beszélnek a ku- lákok aknamunkájáról. Amikor idős K. Szabó Mihály 10 holdas dolgozó paraszt 19.52 mázsa búzát, vagy idős Sz. Horváth Jánosné 6 holdas dolgozó paraszt 10.80 mázsa búzát ad el a kötelező beadáson felül szabadfelvásárlási áron az államnak, ugyanakkor a kulákok csalással, a törvény kijátszásával igye keznek kibújni kötelezettségeik teljesítése alól. Mindezekből az a tanulság, hogy a községi pártszervezet, a tanács, a begyűjtési hivatal dolgozói éberen vigyázzanak az ellenséges elemekre. A begyűjtési állandó bizottság tagjai pedig Zakai Jakab elnök kivételével, aki kiváló, példamutató, jó munkát végez a begyűjtés megsegítésében, ne csak az zal járuljanak hozzá a begyűjtés sikeréhez, hogy saját személyük ben példamutatóan, időben teljesítik a beadási kötelezettségeiket, hanem az agitációs, felviiá gosító, népnevelő munkán keresztül is jobban tevékenykedje nek, hogy a község mielőbb min denből eleget tegyenek az állam iránti kötelezettségének. Felkészültünk az őszi munkákra A gépállomás kommunistái tag gyűlésen, majd termelési értekezleten vitatták meg a nyári terv teljesítését, azok eredményeit és hiányosságait. Majd megbeszélték az őszi munkára az átállást és az őszi terv teljesítését. Az Iregszemcsei Gépállomás dolgozói éveken keresztül meg- állták a helyüket a tervteljesítésben és az önköltségcsökkentés terén. Az elmúlt évek során nem az a cél vezérelte a dolgozókat és minket vezetőket, hogy a terveket részleteiben tel jesítsük, hanem az, hogy globálisan a normálholdak nőjenek. Az idei esztendőben a párt és kormány határozatának megfelelően igyekezett a gépállomás párt és gazdaság vezetősége munkáját elvégezni, elsősorban a TSZ-einknek minden segítséget megadni, a magasabb átlagtermések és állati termékek növelése érdekében, hogy a tagságnak egy munkaegységre minél nagyobb jövedelmet biztosíthassunk. A termelőszövetkezetek mellett meg kell adni az egyénileg dolgozó parasztoknak is minden támogatást, hogy magasabb termést érjenek el. Gépállomásunk az idei esztendőben munkáját a termelő- szövetkezeteknél és egyéni gazdáknál végezte. Ha megnézzük a nyári munkák elvégzését és a nyári tervet, akkor megállapíthatjuk, hogy a tervszerűség még most sem volt 100 százalékos. A nyári munkák terve 7000 nor málhold, teljesítettünk 7450 nor málholdat, a nyári tervünket 106.4 százalékra teljesítettük globálisan. Nézzük meg ezen belül a tervszerűséget, össz- talajmunka tervünk 657 normálhold volt, teljesítettünk 965 normálholdat, ez 146 százalék. Nyári kapálási tervünk 395 kataszteri hold volt, teljesítettünk 1054 kataszteri holdat, ez 266 százalék. Tarlóhántási terv 842 kataszteri hold,*tt csak 675 kataszteri holdat teljesítettünk, ami 80 százalék. Vetési terv 51 kataszteri hold, teljesítettünk 135 kataszteri holdat, ez 264 százalék. Aratási tervünk 300 kataszteri hold, teljesítettünk 373 kataszteri holdat, kombájn aratási tervünk 320 kataszteri hold, teljesítettünk 322 kataszteri holdat. Cséplés 919 vagon, teljesítettünk 761 vagont, tervünk teljesítése 82.8 százalék. Kombájn cséplési tervünk 36 vagon volt, teljesítettünk 37 vagont. Ezek a fentebb sorolt számok bizonyítják, hogy habár a gépállomás eredményesen dolgozott, a tervszerűséget nem tartotta be teljesen. Akkor amikor arról beszélünk, hogy a tarlóhántással a következő évi magasabb termésátlagot biztosítjuk, a gépállomás vezetősége nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a tarlóhántást 100 százalékra .illetve 100 százalékon felül teljesítse, holott a lehetőség megvolt rá. Ha ösázehasonlítjuk a gépállomás hatósugarában lévő ter- melősszövetkezetek és az egyéni dolgozók átlagtermését kiderül, hogy sok segítséget adtunk a termésátlag fokozásához, főleg a tsz-eknek. Nézzük, hogyan alakultak a termésátlagok körzetünkben: Termelőszövetkezetnél Egyénieknél Őszi búza Tavaszi búza RozŐszi árpa Tavaszi árpa Zab Ezek a számok a nagyüzemi gazdálkodás fölényét mutatják be, de természetesen ezeket a termésátlagokat fokozni kell és fokozni is fogjuk, mert még nem tett a gépállomás meg mindent, hogy a termésátlagok egyformán emelkedjenek minden szövetkezetben. Nézzünk meg két példát: Felsőnyék „Vörös Csillag” TSZ-nél búzatermés átlag 80 kataszteri holdon 13.20 mázsa, nagyszokolyi „Béke” TSZ-nél 10.62 mázsa, vagy nézzük meg az őszi árpát, felsőnyéki „Vörös Csillagánál 20 kataszteri hold őszi árpánál 20.50 mázsa átlagtermés, ezzel szemben a nagyszokolyi „Béke” TSZ-nél 12.44 mázsa. Ha megnézzük azt, hogy mi okozta ezt a nagy különbséget, akkor megállapíthatjuk, hogy a gépállomás hiányos munkája, amíg a felsőnyéki „Vörös Csillag"-nál keresztsoros vetést alkalmaztunk, addig a nagyszokolyi „Béké”- nél szelektor ozatlan vetőmagot vetettünk el. Ebből a tanulság az, hogy a gépállomás vezetőségének, de minden dolgozójának és a termelőszövetkezet vezetőségének és tagságának is, tisztában kellene lenni ök azzal, hogy milyen vetőmagot és hogyan vetünk el. Tehát a tavalyi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az őszi munkák befejezéséért időben való elvetéséért a jóminőségi munkáért harcolnunk kell. A gépállomás vezetősége és dolgozói a termelőszövetkezet I vezetőségével és tagságával kar 11.78 10.15 8.44 4.29 10.40 7.44 15.19 13.25 10.42 10.00 10.72 9.11 öltve, mindent el fog követni a magasabb termés elérése érdekében. Minden munkát szervezetten, jóminőségben végezzünk el, akkor el fogjuk érni Bakos elvtársnak, a felsőnyéki „Vörös Csillag” növénytermesztő brigádvezetőjének felajánlását, ami elhangzott a gépállomás tanácsülésén, hogy ő a jövő esztendőben 14 mázsa búzatermést fog elérni, és ezzel kihívta versenyre a járás többi termelőszövetkezetét. Gépállomásunk dolgozói is a legutolsó üzemi értekezleten elhangzottak után, mindent megtesznek a többtermés érdekében. November 7. tiszteletére négy brigád tett felajánlást és párosversenyre hívták ki egymást. A gépállomás vezetősége bízik a gépállomás dolgozóiban s tudja azt, hogy amit vállaltak, azt teljesítik is és ennek érdekében minden segítséget megad és minden feltételt biztosít a vállalások teljesítésének érdekében. Az őszi munkák elvégzésében, a helyes munkaszervezésen keresztül a gépállomás vezetősége, dolgozói terveiket részleteiben is teljesítik. A munkákat úgy végzik el, hogy minden vonalon eleget tegyünk és végrehajtsuk pártunk határozatait és előbbre vigyük a nagyüzemi gazdálkodást. MAGYAR SÁNDOR gépállomás igazgató,, Iregszemcse.
