Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-09 / 212. szám

1955. SZEPTEMBER 9.

NAPLÓ

3

PÁRT ÉS PÁRTÉPfTÉS «

Á hátai népnevelők sikeresen harcolnak a tsz-mozgalom fejlesztéséért

Jónéhány esztendeje, hogy Báta községben a kommunista dolgozó parasztok vezetésével megalakult az új, boldogabb paraszti élet bázisa a Vörös Zászló Termelőszövetkezet. Azóta dolgoztak a tagok szorgalmasan, gyarapodott a közös vagyon, számbelileg azonban nem nagyon szaporodtak. A Központi Vezetőség határozata óta a községi párt- bizottság, az alapszervezetek kommunistái lényeges eredményeket értek el ezen a téren is. Ehhez természetesei! hozzájárult az is, hogy a szekszárdi járási pártbizottság is összehasonlíthatatlanul nagyobb segítséget adott munkájukhoz, mint azelőtt. A járási pártbizottság egyik titkára, Bölkényi elvtárs és egyik osztályvezetője, Kemény elvtárs személyesen gyakorlatilag iß segítik a bátai kommunisták munkáját.

Jó két-három hét óta naponta a kommunista és pár- tonkívüli népnevelők valóságos kis hadi-tanácsa gyűl össze esténként, s meglátogatják a falu egyénileg dolgozó parasztjait. Beszélgetnek velük, ismertetik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, igyekeznek meggyőzni őket, hogy ez a legbiztosabb út a további felemelkedéshez.

Az eddigi tapasztalatok

azt bizonyítják, hogy nem is eredménytelenül. Munkájuk

nyomán az elmúlt napokban például csak egyetlen nap alatt nyolcán kérték felvételüket a Vörös Zászló Termelőszövetkezetbe. Ezenkívül alakult 14 taggal egy új termelő- szövetkezet is, Rákóczi néven. Ha azonban a két-három hét eredményeit nézzük meg, akkor azt látjuk, hogy az új tsz tagjain kívül a Vörös Zászló Tsz-ben 46 dolgozó paraszt kérte felvételét. Együttesen tehát a legutóbbi napokig 60 dolgozó paraszt választotta a felemelkedés, a jólét útját, a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Ez a szám azonban napról napra növekszik.

A községi pártbizottság tagjai a járási pártbizottság segítségével nemcsak szervezetten állította munkába a népnevelőket, hanem megfelelő érveket is dolgozott ki számukra. Olyan érveket, amelyek személyhez szólóan be tudják mutatni a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, mennyivel előnyösebb nemcsak az ország, de a maguk számára is a közös gazdálkodás. Szembe állították például Horváth József, a Vörös Zászló Tsz tagjának és Szabó Ferenc egyénileg dolgozó paraszt jövedelmét. A papír és a ceruza megmutatta, hogy habár Horváth Józsefnek csak közepes eredménye — 240 munkaegysége — volt, mégis mintegy 8—10 000 forinttal több tiszta jövedelmet tudhat magáénak, mint Szabó Ferenc.

Máskép néz ez az összehasonlítás ki például az olyanoknál, mint Tóth János, aki másodmagával dolgozott, s közel 600 munkaegységet ért el. De van olyan is, mint Hopp András jószággondozó, akinek a számítás szerint évi keresete pénzre számítva átlag 3 000 forintos havi jövedelemnek felel meg. Ezek a példák győzték meg végérvényesen az eddig belépőket, s ezek a számok hozzák közelebb az eddig még kívülállókat is.

Á népnevelők

a jövőről is beszélnek

amely tsz-ben az elkövetkezendő években még többet ígér az eddigieknél. Hatalmas kertészetet akarnak például a Vörös Zászló TSZ tagjai létesíteni, villamosítják a fur- kópusztai üzemegységüket, 250 darabra szaporítják hízottsertésállományukat. Fejlesztik a tehenészetet is, nemcsak minőségileg, de mennyiségileg is, s a tej feldolgozását helyben akarják végezni. A közel 70 holdas halastavat is saját kezelésükbe veszik. Ezek mind sok-sokezer forinttal gyarapítják a közöst, gyarapítják a tagok egy munkaegységre eső jövedelmét.

Az ellenség Bétán sem alszik

megpróbálja fékezni a dolgozó parasztok érdeklődését a közös iránt. A népnevelők ezeket is leleplezik. Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy egyre kevesebben hisznek a „Vitéz“ Pirisa István-féle kulákoknak, s cimborájuknak, a Szabó Pista- féle kocsmárosoknak, spekulánsoknak. Hogyan is hihetnének, hiszen széliében, hosz- szában beszélik a faluban Pirisa-bíró volt ügyeit. Elmondják, hogy összes földjeiken „robottal“ végeztette a munkát. Ha építkezés volt valamerre a faluban, ott csak az dolgozhatott — 82 fillér

napszámért —, aki előzőleg „segített“ vitéz Pirisának, a „bíró úrnak.“

Sokáig lehetne sorolni azokat a lelkes népnevelőket — mint Talmann József, Nagy Márton, Nagy Gyula —, akik mind-mind részesei a bátai jó eredménynek. Most arra van szükség, hogy a pártbizottság s a tanács vezetői továbbra is a járási pártbizottság közvetlen segítségével, saját tapasztalataik nyomán az eddigiekhez hasonlóan irányítsa, segítse e lelkes népnevelő gárda munkáját.

Az elzárkózás fékezi a tsz-mozgalom fejlődését

— Németkér —

Jegyzetek

két DiSZ-szervezet munkájáról

Máj os

A majosi párt alapszervezet augusztus hónapban tárgyalta meg a Központi Vezetőség ifjúságról szóló határozatát. A taggyűlés a helyi adottságoknak megfelelően konkrét határozatokat hozott, a DISZ-szervezet munkájának további megerősítésére. Szabó Vilmos pedagógust megbízták a DISZ Petőfi-iskola és a pártszervezet részéről az ifjúsági felelősi teendők elvégzésével. A tanács, MNDSZ, Vajüzem vezetőségét megbízták azzal, hogy ez évben 28 fiatalt szervezzenek be a DISZ-be. Uj sportpályát építenek társadalmi munkával szeptember 15-ig.

A tanács, a FÖLDSZÖV, a Vajüzem vezetősége szeptember 15-ig köteles tervet készíteni, hogy anyagilag, hogyan segítik a DISZ-t. A községi tanács vb. több, mint 2000 forintot adott eddig sportfelszerelésre.

Majoson kezd az ifjúság nevelése egyre inkább társadalmi üggyé válni. A szavakat tettek követik. Ezért fejlődött a DISZ-szervezet 1955 januárjától 21 tagról 155 tagra. A DISZ-szervezet élén egy érettségizett parasztfiatal van, Sántha István elvtárs. A DISZ munkájában tevékenyen részt vesznek a falu vezetői. Forrai elvtárs, a tanácselnök, minden ifjúsági rendezvényen résztvesz. Szabó Vilmos pedagógus a DISZ vezetőség tagja. Kedves Henrik iskolaigazgató, segíti a DISZ kulturális munkáját. Egyre egészségesebb a DISZ és az úttörő csapat közötti kapcsolat. Ennek tudható be, hogy 23 általános iskolai tanulóból, akik elvégezték a VIII, osztályt, 18-an DISZ-tagok lettek.

A tavasz folyamán élénk kulturális és sportmunka folyt a DISZ-ben. Jelenleg a DISZ-szervezetnek 2 garnitúra labdarúgó felszerelése van. A környező községekkel mérik össze erejüket. Női- és férfi röplabdacsapatuk is van. Az utolsó taggyűlés július 18-án volt, amelyen körülbelül 110 fiatal vett részt. Ekkor választották meg a DISZ-titkárt a VIT-re küldöttnek. Szeptember 11-re terveznek gyűlést, amelyen beszámol a titkár az V. VIT-ről.

Aparhant

A KÖZPONTI VEZETŐSÉG

júniusi határozata megszabta a tennivalókat a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a termelőszövetkezetek gazdasági, ■szervezeti megerősítése terén. A határozat megjelenése után hatalmas fejlődésnek indultak termelőszövetkezeteink. Komoly változás állt be ezen a téren Németkér községben is. A Ság- vári és az Uj Élet Termelőszövetkezetek munkáját már megalakulásuktól kezdve állandóan figyelemmel kísérték a kívülállók, s most igen sokan döntöttek úgy, hogy a szövetkezeti gaz dálkodást választják. Ki a Ság- vári, ki az Uj Élet Tsz-be kérte felvételét, amelyik éppen köze lebb volt, vagy jobban megfelelt neki. Júniusban új tsz is alakult^ ■az Április 4. Tagjai az aratást, cséplést már közösen végezték. Miután e munkákat befejezték úgy döntöttek, egyesülnek az Uj Élet-tel azzal az elgondolással, — ha már a nagyüzemi gaz dálkodást választottuk, folytassunk valóban nagyüzemi gazdálkodást, — Igv tehát munkaerővel és földterülettel is gyarapodott az Uj Élet Tsz.

,.A termelőszövetkezetek tart sanak szoros baráti kapcsolatot :az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal. Ismertessék meg velük szövetkezetük eredményeit. A pártszervezetek és járási tanácsok szánjanak szem be a szövetkezetek egy részében tapasztalható elzárkózó magatartással és ne engedjék hogy alapos ok nélkül megta gadják új tagok feltételét, vagy korábban kilépettek visszavételét” — mondja a júniusi határozat.

AMIKOR A KÖZSÉGBEN

megindult a tsz szervezése, egy- 're-másra lehetett hallani az Uj Élet vezetőségétől: „Ha 100 tag jön is, felvesszük.” És mi lett ebből a biztató kijelentésből? Az, hogy a szövetkezetben a be- feléfordulás, az elzárkózás talált talajra. A tagszervezés a gyakor latban azt mutatta, hogy az egykét holdasoknak a földnélkülieknek hátat fordítottak.

Sőt az utóbbi időben valósággal a „minden hely elkelt” hangulat vált uralkodóvá a termelő- szövetkezetben. A községben most folyik a földrendezés. Az ezt tárgyaló ülésen nagy megle petéssel hallgatták a jelenlévő termelőszövetkezetek, csoportok elnökei Uhrin elvtársnak, az TJJ Élet elnökének bejelentését: „Nekünk elég az 500 hold föld,

semmi több. Most 68 tagunk van, ha az állattenyésztőket és az egyéb dolgozókat leszámítjul- a növénytermelésre 50- tagunk marad, 10 hold föld jut egy-egy tagra."

— És mi lesz akkor ha tízen, tizenöten föld nélkül lépnek be'> Azok részére honnan biztosítotok földet? Mert az 500 hold akkor kevésnek bizonyul majd, — kérdezték a többiek.

— A tagságnak joga van ahhoz, hogy azt vegye fel, akit akar — érvelt Uhrin elvtárs. Majd, hogy a maga igazát bizonyítsa, azt kezdte felsorolni, mennyi gazdasági felszerelést kellett venniök az elmúlt évben, mert a belépő tagok nem vittek be.

AKÁRHOGYAN NÉZZÜK IS

egyáltalán nem helyes az az álláspont, amely a németkén Uj Élet Termelőszövetkezetben ural kodóvá vált. „500 hold föld és semmi tovább.” Meg kell érteni Uhrin elvtársnak és a tsz tagságának azt hogy célunk az egész mezőgazdaság szocialista átszervezés.; és nem lehet megadni 500 hold földnél. Az 50 tag, aki a növénytermelésben dolgozik akár C00 hold földet is meg tud

munkálni, ha igénybeveszik a gépi munkát. Mégis az aratásban is csaknem kizárólag a ma ga erejére támaszkodott a tagság.

A községben még jónéhány egyéni dolgozó paraszt van. akik előbb-utóbb a szövetkezeti gazdálkodást választják és közülük többen bizonyára az Uj Élet Tsz-be kérik felvételüket. Persze még felvetődik az is hogy mindezek alapján hogyan, vagy mivel agitálnak a tsz tagok az egyéni dolgozó parasztok között hogy meggyőzzék őket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A tapasztalatokból ítélve sehogy.

A NÉMETKÉRI UJ ÉLET TSZ

vezetősége és tagsága helytelen álláspontot képvisel, amelyet sür gősen fel kell számolni, és főleg azt, hogy a pártszervezet bírálatát ne vegyék „vágásnak”. A Központi Vezetőség határozata nem azt mondja ki, hogy 500 holdas termelőszövetkezeteket kell létrehozni, hanem azt, hogy meg kell teremteni a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. Ez a határozat egyformán kötelező mindenkire, s úgy kell dolgozni, hogy teljes egészében végre Is legyen hajtva.

A párt falusi alapszervezete a Központi Vezetőség ifjúsági munkáról szóló határozatát megtárgyalta, de a taggyűlésre a DISZ alapszervezet titkárát, László Rozáliát nem hívták meg, sőt, nem is tájékoztatták róla. A taggyűlés határozatot hozott, ez azonban túl általános: „Többek között meg kell javítani a DISZ munkáját”.

A Központi Vezetőség határozata előtt a pártszervezet nem foglalkozott a DISZ-szel. Egyrészt ennek is tudható be, hogy a Központi Vezetőség határozatának megjelenése után sem tudták bevonni a pedagógusokat a DISZ munkájába. A községi pártvezetőség titkára sem foglalkozik megfelelően a községben lévő DISZ-szervezettel.

A falusi DISZ-szervezet tevékenysége gyenge. Ez elsősor-, bán a DISZ vezetőségétől ered. A DISZ-titkár ezen a véleményen tan: „Itt nem lehet semmit sem csinálni, minket senkt sem segít”.Példa erre, hogy még az ifjúsági kulturális seregszem lén sem vettek részt, mivel a 12 tanító közül egy sem vállalta a műsor betanítását.

A falusi DISZ-szervezetnek 41 tagja van. A DISZ JB-n nyilván van tartva 48 tag. Augusztus 10-én volt DISZ-gyűlés, amelyen a tagságnak csak fele vett részt. A DISZ-tagok, főleg a fiúk tevékenysége a labdarúgásból áll. A DlSZ-veze- tőség hiányos. Hiányzik többek között a gazdaságvezető is, a DISZ-titkár sem foglalkozik a tagdíjfizetéssel. Július hónapban csak 20 DISZ-tag fizetett tagsági díjat. Az augusztusi tagdíjfizetés helyzetét nem ismerik. Petőfi-iskolárol a titkár szerint, nem volt szó a DISZ-ben. A párt és DISZ- vezetőségnek konkrét terveik nincsenek a DISZ-munka megjavítására.

Nem mindenki ttidja ...

Első az állam érdeke

„.. hogy a tamási gépállomáson 450.000 fo- tint költséggel új vízvezetéket és csatorvát építenek. Külön az új víztorony közel 200.000 forintba kerül.

... hogy a várdombi gépállomáson új , műhelyt és két kombájnszínt építettek másfél millió forint költséggel.

... hogy a Gerjeni Állami Gazdaságban két 100 férőhelyes tehénistálló épült egymillió forint költséggel.

... hogy az ötéves Terv időszakában országosan 150.000 katasztrális hold földei tettünk öntözhetővé.

... hogy még ez évben elkészül 2 és félmillió forint beruházással a Tolnai Baromfikellető Állomás.

... hogy <a dombóvári Szabadság utcai hatlakásos ház építése befejeződött.

... hogy a Szekszárdi Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat bővítésére és korszerűsítésére több mint 400.000 ezer forintot fordított ■államunk.

... hogy mezőgazdaságunk . műtrágya fogyasztása 5 év alatt 160 százalékkal növekedett.

. .. hogy a varsádi és dalmandi gépállomáson összesen hat szolgálati lakást építettek másfélmillió forint költséggel.

... hogy a nagydorogi állatorvosi lakás 133 ezer forintba került.

.. hogy befejeződött a Sárközi Állami Gazdaság újbereki üzemegységén a 160 férőhelyes kultúrház és az új üzemi konyha építése 600 ezer forint költséggel.

... hogy a Szekszárdi Nyomda kultúrtermének és fürdőjének átalakítása 170.000 forint

... hogy kereskedelmünk országosan 586.000 rádiót és 578.000 kerékpárt adott el öt év alatt a dolgozóknak.

... hogy Szekszárdion közel 2 millió forintos beruházással 20 tantermes iskola építése kezdődött meg.

... hogy megyénk belterületének fásítása majdnem félmillió forintba kerül.

Zomba község és a hozzátartozó Szentgál, Paradicsom-pusz ta, Alsó-Felsőpatlan, Béketanya, Farkasvölgy, Vilmos- major kedden este befejezte a cséplést. A mintegy 800 termelő közül azonban a cséplés befejeztével csak hétszáz és néhány gazda teljesítette a gabonabeadását és 69 hátralékos maradt a községben. Ezek a hátralékosok azonban már három hete, hogy tartoznak az államnak.

Mi a magyarázata ennek? Az hogy annakidején, amikor elcsépelték gabonájukat, a Terményforgalmi Vállalat nem vet te át tőlük, mert egyrészt nedves, másrészt dohos volt a búza.

Dicséret illeti a zombai gazdákat azért, hogy az éjt is nappallá téve, kalákában hordták be a gabonájukat az eső elől. Azonban éjszaka selejtes munkát végeztek. A kazlak beáztak és ennek következtében gabonájuk egyrésze meg- dohosodott, mivel szakaszos volt a beázás. A legnagyobb hiba azonban az volt, hogy a tanács és a pártszervezet figyelmeztetése ellenére, a gazdák a helytelenül megrakott asztago- kat nem igazították meg és ezzel kárt okoztak nemcsak saját maguknak, de államunknak is, mert ebből kifolyólag nyilvánvaló, hogy a dohos gabona kevesebb értékű. Károsodták elsősorban a gazdák, mert államunk csökkentett áron veszi át tőlük mind a szabad, mind pedig a kötelező beadásra szánt gabonamennyiséget.

A községi tanács begyűjtési rátus kedden négy brigádot alakított, ezek a brigádok sorrajárták a hátralékos gazdákat és tudatosították, mennyi hátralékuk van. Ezt a mennyiséget kedden és szerdán kötelesek voltak elszállítani a be gyűjtőhelyre.

Ennek az intézkedésnek az az eredménye volt, hogy szerdán estig minden zombai dolgozó paraszt eleget tett kötelezettségének.

A zombaiak esete két dolgot példáz: az egyik az, hogy még a legapróbb munkát is rendesen és becsületesen kell elvégezni, a másik pedig: legelső az állam, az állam érdeke.