Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-06 / 209. szám
Világ proletárjai egyesüljetek !-----------------------------------:-------------------------------------> A MAI SZAMBÁN: A nyugatnémet kormányküldöttség száz tagja elindult Moszkvába (2. o.) — A vezetők példája és a szervezett fel- világosító munka segítheti Majoson is a mezőgazdaság szocialista átszervezését (3. o.) — „Ami hiányzott életemből, munkámból, mindazt megtaláltam“ (3. o.) — Hírek a Ten- V gelici Petőfi Tsz-ből (4. o.) J AZ M D P TOLNÁMÉ GYEI PÄRTBIZO T T5ÄG AN A LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. KEDD, 1955. SZEPTEMBER 6. Á gyönki járás Akik a jobb élet útját választották ifjúsági héketalálkozcján O lyan nagyméretű ifjúsági megmozdulás volt vasárnap Gyünkön, amilyenre nemcsak a járás, hanem még a megye területén sem volt példa. Volt már más járási székhelyen is ifjú sági béketalálkozó, da ilyen, mint Gyünkön, még nem: egyrészt azért, mert a megjelentek száma mintegy négyezer volt, másrészt pedig azért, mert ezt követlenül a VIT után szervezték, olyan időszakban, amikor a világ ifjúsága ismét tanujelét adta békeszeretetének, harcos összefogásának, és elsősorban ez adott magasztos tartalmat .ennek a találkozónak. Eljött a találkozóra a DÍVSZ egyik tagja, a Francia Nyugat-afrikai Locheik Bara és a Magyarországon tanuló görög Camaszo- tisz Janisz is. VASÁRNAP kora reggel olyan forgalom volt a gyönki járás országútjain, hogy még hétköznap sincs hozzá hasonló. Mintegy húsz fellobogózott von tató hordta a községekből a fiatalokat a járás székhelyére, Gyönkre. A távolabbi helyekről teherautókon hozták a fiatalokat. A közeli tsz-ekből, állami gazdaságokból feldíszített kocsikkal, kerékpárokkal jöttek. Itt voltak a Simontornyai Bőrgyár fiataljai is, de itt voltak a legkisebb községek, puszták fiataljai is. Miszláról — a járás egyik legkisebb falujából — több, mint kétszázan jöttek. Először öt vontatót kértek a miszlaiak, de még egy hatodiknak is ki kellett menni a fiatalokért. Legtöbb faluból elkísérték a fiatalokat a község vezetői és nagyon sok felnőtt is. Az ifjúsági béketalálkozó küldöttsége megkoszorúzta a gyönki szovjet hősök emlékművét. Ezidő alatt elindult Gyönk utcáin a felvonulók végeláthatatlan sora. Elől mentek az egyenruhás úttörők virágcsokrokkal, utánuk a járás vezetői és a megyei szervek képviselői, majd pedig zárt sorokban a községek küldöttei következtek nemzetiszínű és vörös zászlókkal, feliratokkal, a különböző nemzetiségek népviseletben vonultak fel. A FELVONULÁS UTÁN a szociális otthon parkjában nagy gyűlést tartottak. A díszemelvényen helyet foglaltak a külföldi vendégek, a megyei DISZ- bizottság titkára, Duiai Károly elvtárs, a járás vezetői és több példamutató fiatal. A gyűlést Kovács Jánosné elvtársnő, a járási DISZ-bizottság titkára nyitotta meg, majd Gyurica István elvtárs, a járási pártbizottság titkára ünnepi beszédet mondott. Beszédében méltatta az ifjúsági béketalálkozó jelentőségét, emlékeztetett a régi fiatalság szomorú sorsára és beszélt a mai fiatalság megváltozott, boldog, gondtalan életéről. Majd a járási pártbizottság nevében egy díszes emlékzászlót adott át a járás ifjúságának példamutató munkájáért. A zászlón a DISZ jelszava volt: „Hűséggel a néphez, hűséggel a párthoz.” Kovács Jánosné elvtársnő amikor átvette a járási pártbizottság ajándékát, megfogadta a járás fiataljai nevében, hogy ezentúl még fokozottabb mértékben harcolnak a párt politikájának végrehajtásáért. A gyűlésen Ambrus Lukács elvtárs, a bonyhádi járási DISZ bizottság titkára, megyénk VIT-küldötte beszámolt a VIT-en szerzett élményeiről. Elmondotta, hogy a VIT a világ ifjúságának harcos találkozója volt, ahol a küldöttek sokmillió fiatal nevében emelték fel szavukat a béke és a haladás érdekében. FELSZÓLALT a gyűlésen Locheik Bara, a DÍVSZ tagja is és a gyarmati Afrika ifjúságának üdvözletét tolmácsolta a gyönki járás fiataljainak. Elmondotta, hogy náluk ilyen ifjú sági megmozdulásról szó sem lehet, mert az elnyomó gyarmatosító politika még a legelemibb szabadságjogokat sem biztosítja ‘az afrikai bennszülötteknek. — Minket négereket — mondotta — nem vesznek emberszámba színes bőrünk miatt, de a mi fiatalságunk is tudja, hogy vannak szabad, demokratikus országok, mint amilyen Magyar- ország is, és azon fáradozunk, hogy a mi országunk is szabad legyen és benne boldogan élhessen a fiatalság, mint Magyarországon. A kis úttörők virágcsokrokkal halmozták el a díszelnökség tagjait. Amikor Locheik Bara lejött az emelvényről, a fiatalok lelkesedése tetőfokra hágott. Százával nyújtogatták feléje a DISZ-tagsági könyveket, hogy Bara kezeírásával tegye még tiszteletreméltóbb okmánnyá. KÉT VILÁG fiatalsága találkozott itt: a szabad, szocializmust építő Magyarországé és Locheik Barán keresztül a „sötét” Afrikáé. Bara megbarátkozott a magyar fiatalokkal és nem tudott betelni azokkal, amiket meséltek neki. A kalaz- nói fiatalok szavait talán órákig is elhallgatta volna, ök arról meséltek neki, hogyan tért a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára községük lakóinak túlnyomó része. A találkozó többezer résztvevője közül mindenki szeretett volna egy-két szót váltani Barával, mindenki szerette volna neki elmesélni, ho gyan változott meg élete a fel- szabadulás után. Bara pedig legtöbbnek csak ennyit válaszolt: „Előbb-utóbb mi is kö- jük példátokat, mi is szabadok akarunk lenni.” Hosszasan elnézegette az afrikai vendég délután a kultúrműsort is. Hosszasan elgyönyör ködött a pattogós népi táncokban, a vidám tréfás jelenetekben és amikor elbúcsúzott Gyönktől, egy kedves élménynyel gazdagodott világjáró utazása közben: azzal, hogy a gyönki járás fiataljai egységes összefogással dolgoznak országuk további felemelkedéséért. * A JÓL SIKERÜLT béketalálkozóért meg kell dicsérni elsősorban a járási pártbizottságot, a tanácsot és a DlSZ-bizottsá- got, mert a szervezési és előkészítési feladatokat körültekintő lelkiismeretességgel látták el. Pesti György 9 és fél holdas A jó példa köveiére talált. Lacza dolgozó paraszt feleségével György 7 holdas gazda, Pesti együtt a helybeli Kossuth Tsz-be György után szintén a Kossuth kérte felvételét. Tsz tagja lett. — Ha ők, akkor én is — mondotta Lcboda János 8 holdas gazda, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot. Ö is a Kcssuíh Tsz-be lépett. Fehér György 12 holden gazdálkodott eddig. Az elmúlt évek alatt megelégelte a kevés jövedelmet adó egyéni éle'e4. Gazda társai után ma már ő is a Kossuth Tsz tagja. A Petőfi-brigád példát ni utat „Egy négyszögöl mélyszántást sem hagyunk tavaszra" A mözsi gépállomáson dolgozó „Petőfi” traktoros brigád valamennyi tagja példásan megállta helyét a nyári nagy munkák idején. Legfontosabb feladatuknak tekintették az aratás, cséplés és tarlóhántás mielőbbi befejezését. Sikerült. A szeptember 1-ével megindult őszi kampányban az eddiginél még szebb eredményt akarnak elérni. Erről nyilatkozott Farkas Ferenc elvtárs, a Petőfi- brigád vezetője. — A Petőfi brigádnak 2091 normálhold őszi terve van, amelyet maradék nélkül teljesíteni is fogunk. Szeptember 1-ével megkezdték a faddi határban a keverőszántást, a vetőágykészítést és a trágyahordást. A faddi Szabadság Földje Tsz-ben dolgozó két traktoros, Szabadi Kálmán és Szarka József már az első napon túlteljesítették normájukat. Hat normál hold helyett 7 normálholdon végeztek talajelőkészítést, őszi árpa és lucerna alá. A z Uj Élet Tsz-ben Szabadi Mihály és Vass György traktorosok végeznek kiváló munkát. E két traktoros nyújtott műszakban dolgozik. Az Uj Élet Tsz tagságának, de a gépállomásnak is az a véleménye, hogy Vass György kifogástalan minőségi és meny- nyiségi munkát végez. A napi teljesítmény lehetne nagyobb is, ha sokszor indokolatlanul nem állna gépe szerelés miatt. Előfordult már, hogy három napig nem dolgozott, pedig ez idő alatt legkevesebb 18 normálhold talajmunkát végezhetett volna. A Győzelem Tsz- ber Rigó József és Kiss Mihály traktorosok dolgoznak. — összefoglalva, a Petőfi brigád valamennyi traktorosa szíwel-lélekkel látott az őszi munkák elvégzéséhez és a brigád nevében vállalom, hogy az őszi vetéseket határidő előtt négy nappal befejezzük a faddi tsz- ekben, de vállaljuk azt is, hogy egy négyszögöl mélyszántást sem hagyunk, tavaszra. Hatezer bald velcszáistás áll készen a paksi járásban Tolna megyében is mindenütt megkezdték már az őszi talajmunkákat. A paksi járás területén, — amelynek nagyrésze homokos — már mintegy hatezer holdon készítették elő az őszi gaboník magágyát. A bölcskei Vörös Október, a dunaszent- györgyi Szabadság és a németkéri Ságvári Termelőszövetkezetek már az őszi repcét és takarmánykeveréket is elvetették. A dunaföldvári Alkotmány Tsz-nél 150, a bölcskei Vörös Október Tsz-nél pedig 100 kataszteri hold vetőszántás áll készen, műtrágyázva és mindkét helyen még e hét elején megkezdik az őszi árpa vetését. Báré Gizi hozománya Olyan szépén, olyan kopogósán — azokban a kis fekete topánkákban senkinek sem állt úgy táncra a lába, mint Bíró Gizinek, Bíró Lajos kisebbik lányának. Gizi, Hádikfalván született — 1936-ban Bukovinában. Nehéz, dolgos életbe nőtt az apai háznál. Alig kifogták az általános iskolából, már a felnőttekkel, a család férfitagjaival egy sorban dolgozott, a tizenegyne- hány holdon. Apja, Bíró Lajos, rendszerető, szorgos ember. Házatája köznapokon is olyan tiszta, mintha minden hajnal új ünnepet köszöntene nála. Gazdaságát nem hagyta bitangban, dolgoztak ők egyre többen, de valahogy a sok munka látszatja nem mutatkozott, mint ők szerették volna. városi lakásnak is a díszére válna. Hiába, más után kellett néznie. Közben a faluban, a barátnői közül néhányan szüleikkel együtt beléptek a termelőszövetkezetbe. Hívták Gizit is, de a lány tartott apjától és inkább a nehezebbet választotta. Beállt csillézni a hidasi téglagyárba. Embernek is nehéz munka ez, nem hogy egy gyenge lánynak. És az örökvidám, táncoslábú Bíró Gizi, még a vasárnapi táncból is kimaradt, mert a csillézéstől sajgóit keze-lába. Otthon nem mutatta, csak anyja ismerte nehéz sorát. Együtt szipogtak néha egy sort, amikor nem látta senki. Egyszer Gizi nagyot, merészet gondolt. Sokáig apjának sem mert szólni, erősen tartott a szigorú apai kéztől. Pedig apa és lánya egy malomba őrölt. Bíró Lajos mindennapi gondját csak tetézte, az esztendőről esztendőre növekedő lány. A téli estéken, már a legények is betévedtek házába. A szép lány mellett szívesen üldögéltek és a szülők aggódva várták a pillanatot, ugyan mikor kopogtatnak kérők az ajtón. Bíró Lajost a „stafirung“ dolga aggasztotta, mert a ruhát, dunnát meg az apróbb holmit még csak elő tudná állítani, de a föld, az az „átkozott“ föld nem akart annyit hozni, amiből — ha apránként is — a bútor is kikerülne. Gizi tartott apjától, egyszer azonban nem állhatta tovább. — Nincs magának szíve, édesapám! — Még hogy nekem? — nézett nagyot Bíró Lajos. — Igen magának, mert ha szíve lenne, nem sanyargatna minket. — Sanyargat a rossz nyavala, mit csináljak, ha nem engedelmeskedik úgy a föld, ahogy én szeretném ... ... Barabás bácsinak, meg a többinek, akik szövetkezésre álltak azoknak engedelmeskedik, csak magának nem? — vágta apjának makacsul a szavakat. — Elhallgass, mert nem tudom mit teszek veled... Erre gondolt a tizenhat éves lány is, amikor sok elhatározás után egyszer váratlan bátorsággal így szólt vacsora után: — Édesapám, én holnaptól kezdve kifognék a földből, a maga földjéből... — — Mit? — mordult az apa. Igen is — pityergett a lány —, mert így én sosem megyek férjhez. Hirtelenharagú ember Bíró Lajos, most is pattogna, de felesége a lány pártjára állt. — Keres egy kis pénzt, segít a mi bajunkon is. Minek részletezzem. Gizi másnap hajnalban fölült a hidasi bányához járó autóbuszra. Elszegődött bányásznak. Megtanulta a csillézést, a szállítógépek kezelését. Akaratával győzött, a nehéz férfi munkán. Néhány hónap után, nem volt nála szorgalmasabb bányász a faluban. Egy évig járt Hidasra és fájó szívvel búcsúzott a bányától, amikor jött a rendelkezés, hogy nőket nem szabad földalatti munkán alkalmazni. Pedig — ahogy tervezte — még egy év a bányában és olyan bútort vehet megtakarított pénzén, amely akármelyik — Ügy? Ütni... Az a legkönnyebb, hát üssön, csapjon agyon, de akkor is csak ezt mondom... Bíró Lajos meghökkent. Sokáig nézte a lányát, beleráncosodott a nagy gondolkozásba. Nem szólt egy szót se, kiment az istállóba a lovak mellé. Éjszakára is ott maradt. Gizi kora reggel elment a gyárba. Bíró Lajos meg magára öltötte minden szó nélkül a jobbik ruháját és bizonytalan, lassú járással elballagott a szövetkezet irodájáig. Azóta néhány hónappal öregebbek lettek. Bíró Lajos portája ma is olyan még köznapon is, mintha mindég vendéget várna. Jöhet már a vendég, akármilyen dolgos legény. Az első szobában ott van már Gizi hozománya, a szép új bútor. A szerelemhez, házasság- f hoz kenyér is lesz. Gazdagon termett a cikói szövetke- j zeti föld és Bíró Gizi most azon gondolkozik, hogyan í lehetne az őszön a fiatalokból önálló brigádot szervezni ... mert ők nem félnek a munkától és a szövetkezetben sem maradnának a legények mögött. Szamos Rudolf /
