Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-04 / 208. szám
1935. SZEPTEMBER 4. NAPLÓ 5 59 • • ha bal karommal ölelem a babámat” Szétszakadozott feihőfoszlányokat zavar a szél. Mellőlük kikandikál a nap, hogy ezután a nagy eső után felszántsa a talajt, melegével szárazzá tegye a búzakévéket, hogy újra felbúghasson a cséplőgép, hogy a traktor ekéje után újra fekete barázdák sorakozzanak egymás után. A szedresi gépállomáson ebédidő van. A műhelyekben egy röpke órára csend váltja fel a kalapácsok csattogását, a hegesztőpisztolyok fehéren izzó fényét. A hirdetőtábla előtt néhány ember álldogál. Valamit néznek. Ugyan mire ilyen kiváncsiak az emberek? Rövid kis írás van kifüggesztve, mely számot ad a terv eddigi teljesítéséről és ismerteti az ősszel elvégzendő feladatokat: „Kedves Elvtársak! Ebben a tájékoztatóban elmondom, hogyan dolgoztunk ebben az évben. Még néhány óra választ el bennünket attól, hogy a számok tükrében kimutathassuk: hogyan teljesítettük terveinket. Reméljük, hogy tavaszi tervünk után a nyári tervünket is teljesítettük, legalább 102—104 százalékra. Ha ez így van, akkor nézzük meg azt, hogy mit kell tennünk az őszi idényterv teljesítéséért. Az őszi idénytervünk 9,543 normálhold. Ez semmiesetre sem olyan sok, hogy ne lehessen teljesíteni, sőt túlteljesíteni. Ha figyelembe vesszük, hogy gépállomásunknak 24 kimondottan talajmunkát végző erőgépe van, könnyen megállapítható, hogy egy-egy gépnek 385 normál- holdat kell három hónap alatt elvégeznie, ebből egy hónapra jut 128 normálhold. Havonta csak 22 munkanapot számolva 4,6—5 normálholdat kell egy-egy traktorosnak naponta elvégeznie. Ezekben a számadatokban nincsenek beleszámítva a hat Univerzál traktor, amelyek egyenként előreláthatólag 200 —250 normálholdat végeznek el az őszi idénytervből. Ha ezekután gondolkodunk, láthatjuk, hogy ez a terv akkor is teljesíthető, ha balkarommal ölelem a babámat, jobbkarommal végzem csak a munkámat. Elvtársak! Most már rajtunk a sor, a tavaszi és a nyári munkák után egyetlen napot sem szabad kényelmeskednünk, dolgoznunk kell minden munkára alkalmas napon. Minden traktoros elvtárs kövesse Andi, Szíjártó, Vörös, Récsei és Kulcsár elvtársak példáját, akik naponta 11—12 normálhold talajmunkát végeznek! Most pedig kopogtassunk be Doszpod György vezető könyvelőhöz. — A tavaszi tervét hány százalékra teljesítette a gépállomás? — 127,6 százalékra. A tervünk ugyan csak 3610 normálhold volt, de mi ehelyett elvégeztünk 4607 normálholdat. — És a nyári tervüket? — Még nem értékeltük teljes egészében. Hozzávetőleges számításaink alapján 102—104 százalékra teljesítjük. — Bizonyára részesült a gépállomáson több traktoros kitüntetésben. — Természetesen. Gépállomásunk traktorosai, a legjobb munkát végzők, összesen tízezer forint jutalmat kaptak. De még három mezőgazdászunkat is jutalomba részesítette államunk. Például a harci Uj Barázda és Alkotmány Termelőszövetkezetben dolgozó Tóth Imre Lajost, az Uj Élet Tsz-be kihelyezett Körösi Istvánt és a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben dolgozó Bán Gyulát 1000—1000 forint jutalomban részesítette. A szedresi gépállomáson a jól dolgozó traktorosok nagy számát sorolhatnánk fel. Olyan neveket, mint például Kovács György ifi traktorosét, aki 214 százalékra teljesítette tavaszi tervét és ennek eredményeképpen résztvehetett a varsói VIT-en. Vagy Szokodl Ferencét, aki már július elejére teljesítette éves tervét és azóta a végzett munka után 50 százalékos béremelést kap, de most már nemcsak ő, hanem társul szegődtek melléje: Kovács István és Benke István. Ez a két traktoros országos első, illetve második lett a tavaszi növényápolásban. De nem is csodálható a jó talajmunka, hiszen a gépállomás az 514 holdra szerződött kukoricavetésből javarészét, vagy 98 százalékát négyzetesen vetette. A cséplésben is igyekeztek a szedresi gépállomás traktorosai a legjobb munkájukat adni. Récsei István például már 45 vagon gabonát csépelt el, Rumpler Antal 42 vagonnal és Szíjártó Ferenc 45 vagonnal. Teljesítményük jóval 50 vagon felett lesz Szeptember 2-ára a szedresi gépállomás befejezte a csép- lést és azonnal megkezdte az őszi munkát. A traktorokat kint a helyszínen javítják meg. — Mivel magyarázhatók az eddigi jó eredmények? — Elsősorban a traktorosok szakképzettségével, másodsorban a jó gépjavítással és a jó gépekkel, harmadsorban a munka szervezésével és a munka irányításával és negyedsorban a szociális ellátással. — Milyen reményekkel kezdik meg az őszi munkát? — Nem kell félnünk attól, hogy nem teljesítjük, mert van területünk, vannak jó traktoraink és jó traktorosaink, mint például Andi József elvtárs, aki öt éve dolgozik a gépállomáson és akinek középmély szántásban a napi teljesítménye 11—12 normálhold. Legutóbb tíz nap alatt 1200 forintot keresett. A termelőszövetkezetekben a vetőszántást már megkezdtük és elvégeztünk mintegy 150 holdat. Már most kezdjük meg és november végéig fejezzük be az őszi mélyszántást Miaiszteri utasítás az őszi munkákról Ilyen eredmények után bizonyára nem lesz panasz a szedresi gépállomásra, mert a traktorosok munkája által időben földbe kerül a hozzájuk tartozó nyolc termelőszövetkezet minden szemes gabonája. És az őszi tervet is teljesítik, még akkor is, hogyha a traktorosok bal karjukkal a babájukat ölelik és csak jobb karjukkal végzik a munkát, mint Doszpod elvtárs írta és mondotta. (K. J.) Több mint 54 Tagon gabonát csépeltünk el A- Tengelicen dolgozó munkacsapatunk augusztus végén befejezte a csép- lést. És eredményük nem megvetendő, mert 54 vagon és 78 mázsa az a meny- nyiség, amit elcsépeltünk. Ilyen eredményt még egy évben sem tudtunk felmutatni. Az idei eredmény nagyban köszönhető Szíjártó Ferencnek, aki minden tudásával azon volt, hogy a legtöbbet csépelhessük. Egy hónap alatt mindössze 4 órát kellett állnunk hiba miatt. Munkacsapatunk tagjai elégedettek, mert egyenként 16 mázsán felül kerestünk. HORVÁTH GYÖRGY, Augusztusban 96 család lépett termelőszövetkezetbe a bonyhádi járásban A bonyhádi járás dolgozó parasztsága előtt kiváló termelőszövetkezetek állnak példaképül, melyeken keresztül a nagyüzemi gazdálkodási fölényéről győződhetnek meg. A járás termelőszövetkezeti tagságának jó gazdálkodása és az elért eredmények mindennél jobban agitálnak a belépésre a falvak egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai között. Ennek tulajdonítható, hogy napról-napra többen és többen lépnek i járás termelőszövetkezeteibe a közös gazdálkodás útjára. A járási tanács termelőszövetkezeti csoportjának jelentése szerint a múlt hónapban 96 család 601 hold földdel lépett be a járás 30 termelőszövetkezetébe. Legtöbb család, szám szerint 18, a bonyhádi Dózsa Népe termelő- szövetkezetbe, 12 család a bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezetbe lépett be. A szálkai Felszabadulás termelőszövetkezetbe az utóbbi napokban tömegestől kérik felvételüket a község kiváló dolgozó parasztjai. Eddig 11 család 79 hold földdel lépett a boldogulás útjára. Valamennyi gépállomáson szeptember 1. és 10. között a MEDOSZ helyi szervének közreműködésével termelési értekezletet kell tartani, amelyen a gépállomás igazgatója köteles ismertetni az őszi munkákkal kapcsolatos feladatokat. Az őszi betakarítási munkák meggyorsítása végett a gépállomások minél több gépet készítsenek elő. Fokozni kell elsősorban a cukorrépa gépi kiemelését, és a napraforgónak kombájnnal való aratását. A rostkender betakarításánál minél nagyobb mértékben átalakított fűkaszát kell alkalmazni. Készítsenek elő minél több aratógépet és kombájnt a rizs gépi betakarításához. A termelőszövetkezetek napraforgó területüknek legalább 60 százalékát erre a célra átalakított kombájnnal, cukorrépaterületüknek legalább 50 százalékát répakiemelővei, burgonyaterületüknek 10 százalékát burgonyaszedő-gépek- kel takarítsák be. Az állatállomány bőséges takarmányellátásának biztosítása érdekében fel kell mérni a téli takarmányszükségletet és gondoskodni kell az ehhez szükséges árok-, gödör- és betonsilók készítéséről, illetve rendbehozásáról. A termelőszövetkezeti mezőgazdászok szervezzék meg, hogy a termelőszövetkezetek a téli takarmányszükségleten felül szálas és silózott takarmányokból jelentős mennyiségű tartalék takarmányalapot képezzenek. A tartalékalap biztosítása érdekében a termelőszövetkezetek szálastakarmányt a tagok munkaegységeire csak a háztáji állatállomány kiegészítő takarmányszükségletének erejéig adjanak ki. Az őszi gabonafélék vetéséhez biztosítani kell a gyommentes ap- rómorzsás szerkezetű, jól érett, megfelelően ülepedett vetőágyat. A gabonafélék vetőmagjának tisztítása és a búza csávázása kötelező. A mező- gazdasági szakigazgatási szerveknek ellenőrizniük kell, hogy a termelőszövetkezeteit és az egyéni termelők a vetéshez gondosan előkészített. tisztított, jóminőségű vetőmagot használjanak. A talajerő fenntartása és a termésátlagok emelése érdekében tovább kell növelni az istállótrágyázott területeket. A termelők az istállótrágyát elsősorban a repce, őszi keveréktakarmányok, cukorrépa, kender, dohány, fűszerpaprika, burgonya és kukorica alá használják fel. A műtrágya ellátás javulása lehetővé teszi, hogy terméseredményeinket a műtrágya fokozott használatával növeljük. A termelőszövetkezetek és egyéni termelők az őszi gabonák talajelőkészítésénél és a tavaszi vetésű növények alá végzett szántásnál ebben az évben minél több foszfát és szükség szerint káli- műtrágyát használjanak. Nitrogén műtrágyát — pétisót — ősziek alá a termőerőben gyenge talajokon, vagy kedvezőtlen elővetemények után kell használni. A gépállomások mezőgazdászai a termelőszövetkezetekben táblánként állapítsák meg a legeredményesebben alkalmazható műtrágya féleségeket, ezzel egyidejűleg a gépállomások, termelőszövetkezeti mezőgazdászai gondoskodjanak arról, hogy a termelőszövetkezetek a részükre szükséges műtrágyát azonnal rendeljék meg. A betakarítási és vetési feladatok mellett a tavaszi vetésű növények alá mindenütt el kell végezni az őszi mélyszántást a mentesített területek kivételével. Az őszi mélyszántást a cséplésnél és az őszi vetésű növények talajelőkészítésénél nem foglalkoztatott erőgépekkel — elsősorban a termelő- szövetkezetekben — augusztus hónapban meg kell kezdeni és november végéig be kell fejezni. Az öreg Tóth elvörösödött, mondani akart valami kémé nyet, de a falattal együtt, lenyelte mondanivalóját Is. Senki nem tudta még, hogy az -öreget komolyan foglalkoztatja a csoportba lépés gondolata. — Miért haragszol te any nylra a csoportra pajtás? — kérdezte tele szájjal Róka Sán ■dór. — Rongy emberek azok, •akik oda belépnek — hangzott a válasz. Erre már az öreg Tóth Is fel ugrott. Rongy ember vagy ám te, keresztfi — vágta oda keményen. — Mind az! — ugrott föl amaz is becsettintve bicskáját. — Mondd még egyszer — állt eléje az öreg, hogy ősz bajusza majdnem a. másik állát érintette, — mondd még egyszer. — Rongy — hallatszott a dacos, nyers felelet. Az öreg bajusza megremegett, arca elsápadt és indulattól remegő szájszélei között sziszegve buggyantak ki a szavak: — Én vagyok rongy? — ökle előrelendült és tottyanva ütközött a kövérkés emb?r mellének. — Nesze köröszt- :fiam. GÁSPÁR MEGTANTORO- DOTT és kettőt lépett hátra, majd az öreg elé ugrott magasra emelt ököllel. Azt hitte, hogy az öreg megijed, de csalódott. Az keményen, fehér arccal állt előtte és mereven a szeméb í nézett. A magasra emelt ököl egy darabig keményen, fenyegetően, mintegy fel kiáltójel meredt az ég felé, majd rázkódás futott rajt végig, — mint mikor szél rázza meg a sudár jegenyefát — és könyékben megtört beliajlott mint egy kérdőjel, s lehanyat lőtt. Gáspár lesütötte a szemét és megfordult. Felszedte ebéd maradékát, vállára akasztotta tarisznyáját és meg-megtánto rodva elindult vissza a halastó felé. Az öreg homlokán veríték csillogott amikor kimerültén leült pityergő unokája mellé. — Gazember — sziszegte az öreg. — Mér nagyapa? — Azért, mert azt mondta hogy rongy ember vagyok én — Én is beállhatok? AZ ÖREG TÓTHNAK könny akart előtörni a szeméből. A családban mindenki ellenezte hogy belépjen, csak a kis unó ka nem. A vajé a pár hold föl det akarta örökségül és a Iá nya is vele tartott. Egyedül a kis unoka helyeselte elhatározását és ez olyan jól esett, mint a fáradt embernek a se gítö kéz. .. . Gáspár már messze járt, a másik domb tetején fordult el éppen, a többiek pedig a domb oldalán kocogtak fölfelé amikor az öreg szeméből egy csillogó vízcsepp indult el. Ve gig futott egy gondszántotta barázda mélyén és lehullt a földre, melyet egy életen át öntözött verítékkel és könv nyel. .. . Hazafelé ballagtak már. amikor a kis fiú mégegyszer megszólalt. — Én is beállhatok? Az öreg a csöppség fejére tette kezét és remegő ujjakkal turkált szőke fürtjei között. — Majd ha nagy leszel kisfiam, akkor beállhatsz. — Mér bántottak nagyapa? — Mert vannak még rossz emberek — mondta elgondol kozva az öreg. A kicsi hallgatott, azon gondolkodott, hogy ő nem akar rossz ember lenni. A decsi kommunisták a begyűjtés mielőbbi teljesítéséért A szekszárdi járási begyűjtési hivatal legutóbbi értékelése szerint Decs község a begyűjtésben a tizennegyedik helyen áll. Ennek a jónak nem mondható helyezésnek az oka abban van, hogy a gabonabegyűjtés terén lemaradások vannak. A községi begyűjtési hivatalnak mentségére szolgálhat az a körülmény, hogy a sok eső következtében késlekedtek a csép- léssel, s ezenkívül a gabonát szárogatni kell, mert sok esetben a nagy nedvesség tartama miatt a Terményforgalmi Vállalat nem veszi át. A faluban minden háznál ponyvákon, pokrócokon szárogatják a búzát. A községi pártszervezet kommunistái a párttitkárral Plecz József elvtárssal az élen a községi begyűjtési hivatalnak minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a begyűjtésben mutatkozó lemaradást mielőbb behozzák. A múlt hét jj péntekén összevont pártveÍ * zetőségi ülésen alaposan megtárgyalták a tennivalókat. A S helyi földművesszövetkezet, a KTSZ, a Háziipari Szövetkezet, az MNDSZ vezetői, dolgozói, a kommunisták, a tanács dolgozói, a szakszervezetiek mind-mind naponta járják a hátralékosokat, elbeszélgetnek velük, s felhívják figyelműket a beadási kötelezettségeik teljesítésére. Keszthelyi Ferenc a Vegyeskisipari KTSZ dolgozója, Vincze Józsefné a Háziipari szövetkezet elnöke, Rado- vics István a községi tanács fiatal dolgozója állandóan, még a vasárnapi napon is látogatják a hátralékosokat. Ezenkívül a vállalatok felvásárlói ugyancsak hathatós segítséget nyújtanak a begyűjtési munkák során. A pártszervezet tagjai, a falu kommunistái, a tanácstagok, a begyűjtési állandó bizottsági tagok példamutatóan teljesítik a beadási kötelezettségeiket. A két termelőszövetkezet közül az Alkotmány beadási kötelezettségének teljesítésével rendben van. Még a termelőszövetkezeti tagok is jelentős meny- nyiségű kenyérgabanát adtak el szabadfelvásárlási áron az államnak. A Búzakalász Termelőszövetkezet még nem végzett a csépléssel. A nedves gabonát szárogatják és így a kenyér- gabona beadási kötelezettségüket még nem tudták teljesíteni. Több egyéni dolgozó paraszt már mindenből teljesítette egész évi beadását. Vasadi István 6 holdas Bog- ra-pusztai dolgozó paraszt a kötelező beadásokon és a kenyérgabonán felül 17 mázsa búzát kínált fel szabadfelvásárlási áron a Terményforgalmi Vállalatnak. Valocsai Ferenc 14 holdas dolgozó paraszt is mindenből teljesítette az egészévi beadását és 25 mázsa kenyér- gabonát adott el szabadfelvásárlási áron az államnak. A tanács szükségraktárt utalt ki azoknak a termelőknek, akiknek nagyobb meny- nyiségű gabonája termett, hogy azt megfelelően tudják szárogatni. A gépállomás cséplőgépponyvákat bocsátott a gazdák rendelkezésére a szárogatás- hoz. Bizonyos, hogy a községi szervek és a dolgozó parasztok összefogásából jó begyűjtési eredmények születnek.
