Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

1935. SZEPTEMBER 4. NAPLÓ 5 59 • • ha bal karommal ölelem a babámat” Szétszakadozott feihőfoszlányokat zavar a szél. Mellőlük kikandikál a nap, hogy ezután a nagy eső után felszántsa a talajt, melegével szárazzá tegye a búzakévé­ket, hogy újra felbúghasson a cséplőgép, hogy a traktor ekéje után újra fekete baráz­dák sorakozzanak egymás után. A szedresi gépállomáson ebédidő van. A műhelyekben egy röpke órára csend váltja fel a kalapácsok csattogását, a hegesztőpisztolyok fehéren izzó fényét. A hirdetőtábla előtt néhány ember álldogál. Valamit néz­nek. Ugyan mire ilyen kiván­csiak az emberek? Rövid kis írás van kifüggesztve, mely számot ad a terv eddigi telje­sítéséről és ismerteti az ősszel elvégzendő feladatokat: „Ked­ves Elvtársak! Ebben a tájé­koztatóban elmondom, hogyan dolgoztunk ebben az évben. Még néhány óra választ el bennünket attól, hogy a számok tükrében ki­mutathassuk: hogyan teljesí­tettük terveinket. Reméljük, hogy tavaszi tervünk után a nyári tervünket is teljesítet­tük, legalább 102—104 száza­lékra. Ha ez így van, akkor nézzük meg azt, hogy mit kell tennünk az őszi idényterv tel­jesítéséért. Az őszi idényter­vünk 9,543 normálhold. Ez semmiesetre sem olyan sok, hogy ne lehessen teljesíteni, sőt túlteljesíteni. Ha figyelem­be vesszük, hogy gépállomá­sunknak 24 kimondottan ta­lajmunkát végző erőgépe van, könnyen megállapítható, hogy egy-egy gépnek 385 normál- holdat kell három hónap alatt elvégeznie, ebből egy hónapra jut 128 normálhold. Havonta csak 22 munkanapot számolva 4,6—5 normálholdat kell egy-egy traktorosnak na­ponta elvégeznie. Ezekben a számadatokban nincsenek beleszámítva a hat Univerzál traktor, amelyek egyenként előreláthatólag 200 —250 normálholdat végeznek el az őszi idénytervből. Ha ezekután gondolkodunk, lát­hatjuk, hogy ez a terv akkor is teljesíthető, ha balkarom­mal ölelem a babámat, jobb­karommal végzem csak a mun­kámat. Elvtársak! Most már rajtunk a sor, a ta­vaszi és a nyári munkák után egyetlen napot sem szabad kényelmeskednünk, dolgoz­nunk kell minden munkára alkalmas napon. Minden trak­toros elvtárs kövesse Andi, Szíjártó, Vörös, Récsei és Kul­csár elvtársak példáját, akik naponta 11—12 normálhold ta­lajmunkát végeznek! Most pedig kopogtassunk be Doszpod György vezető köny­velőhöz. — A tavaszi tervét hány szá­zalékra teljesítette a gépállo­más? — 127,6 százalékra. A ter­vünk ugyan csak 3610 normál­hold volt, de mi ehelyett elvé­geztünk 4607 normálholdat. — És a nyári tervüket? — Még nem értékeltük tel­jes egészében. Hozzávetőleges számításaink alapján 102—104 százalékra teljesítjük. — Bizonyára részesült a gépállomáson több traktoros kitüntetésben. — Természetesen. Gépállo­másunk traktorosai, a legjobb munkát végzők, összesen tíz­ezer forint jutalmat kaptak. De még három mezőgazdá­szunkat is jutalomba részesí­tette államunk. Például a har­ci Uj Barázda és Alkotmány Termelőszövetkezetben dol­gozó Tóth Imre Lajost, az Uj Élet Tsz-be kihelyezett Körösi Istvánt és a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben dol­gozó Bán Gyulát 1000—1000 forint jutalomban részesítette. A szedresi gépállomáson a jól dolgozó traktorosok nagy számát sorolhatnánk fel. Olyan neveket, mint például Kovács György ifi traktorosét, aki 214 százalékra teljesítette tavaszi tervét és ennek ered­ményeképpen résztvehetett a varsói VIT-en. Vagy Szokodl Ferencét, aki már július ele­jére teljesítette éves tervét és azóta a végzett munka után 50 százalékos béremelést kap, de most már nemcsak ő, ha­nem társul szegődtek melléje: Kovács István és Benke Ist­ván. Ez a két traktoros orszá­gos első, illetve második lett a tavaszi növényápolásban. De nem is csodálható a jó talaj­munka, hiszen a gépállomás az 514 holdra szerződött ku­koricavetésből javarészét, vagy 98 százalékát négyzete­sen vetette. A cséplésben is igyekeztek a szedresi gépállo­más traktorosai a legjobb munkájukat adni. Récsei Ist­ván például már 45 vagon ga­bonát csépelt el, Rumpler An­tal 42 vagonnal és Szíjártó Ferenc 45 vagonnal. Teljesít­ményük jóval 50 vagon felett lesz Szeptember 2-ára a szedresi gépállomás befejezte a csép- lést és azonnal megkezdte az őszi munkát. A traktorokat kint a helyszínen javítják meg. — Mivel magyarázhatók az eddigi jó eredmények? — Elsősorban a traktorosok szakképzettségével, másodsor­ban a jó gépjavítással és a jó gépekkel, harmadsorban a munka szervezésével és a munka irányításával és ne­gyedsorban a szociális ellátás­sal. — Milyen reményekkel kez­dik meg az őszi munkát? — Nem kell félnünk attól, hogy nem teljesítjük, mert van területünk, vannak jó traktoraink és jó traktorosa­ink, mint például Andi Jó­zsef elvtárs, aki öt éve dol­gozik a gépállomáson és aki­nek középmély szántásban a napi teljesítménye 11—12 normálhold. Legutóbb tíz nap alatt 1200 forintot keresett. A termelőszövetkezetekben a vetőszántást már megkezd­tük és elvégeztünk mintegy 150 holdat. Már most kezdjük meg és november végéig fejezzük be az őszi mélyszántást Miaiszteri utasítás az őszi munkákról Ilyen eredmények után bizonyára nem lesz panasz a szedresi gépállomásra, mert a traktorosok munkája által időben földbe kerül a hozzá­juk tartozó nyolc termelőszö­vetkezet minden szemes ga­bonája. És az őszi tervet is teljesítik, még akkor is, hogy­ha a traktorosok bal karjuk­kal a babájukat ölelik és csak jobb karjukkal végzik a mun­kát, mint Doszpod elvtárs írta és mondotta. (K. J.) Több mint 54 Tagon gabonát csépeltünk el A- Tengelicen dolgozó munkacsapa­tunk augusztus végén befejezte a csép- lést. És eredményük nem megvetendő, mert 54 vagon és 78 mázsa az a meny- nyiség, amit elcsépeltünk. Ilyen ered­ményt még egy évben sem tudtunk fel­mutatni. Az idei eredmény nagyban köszönhető Szíjártó Ferencnek, aki minden tudásával azon volt, hogy a legtöbbet csépelhessük. Egy hónap alatt mindössze 4 órát kellett állnunk hiba miatt. Munkacsapatunk tagjai elégedettek, mert egyenként 16 mázsán felül keres­tünk. HORVÁTH GYÖRGY, Augusztusban 96 család lépett termelőszövetkezetbe a bonyhádi járásban A bonyhádi járás dolgozó parasztsá­ga előtt kiváló termelőszövetkezetek állnak példaképül, melyeken keresztül a nagyüzemi gazdálkodási fölényéről győződhetnek meg. A járás termelő­szövetkezeti tagságának jó gazdálko­dása és az elért eredmények mindennél jobban agitálnak a belépésre a falvak egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt­jai között. Ennek tulajdonítható, hogy napról-napra többen és többen lépnek i járás termelőszövetkezeteibe a közös gazdálkodás útjára. A járási tanács termelőszövetke­zeti csoportjának jelentése szerint a múlt hónapban 96 család 601 hold föld­del lépett be a járás 30 termelőszövet­kezetébe. Legtöbb család, szám szerint 18, a bonyhádi Dózsa Népe termelő- szövetkezetbe, 12 család a bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezetbe lé­pett be. A szálkai Felszabadulás termelőszö­vetkezetbe az utóbbi napokban töme­gestől kérik felvételüket a község ki­váló dolgozó parasztjai. Eddig 11 csa­lád 79 hold földdel lépett a boldogulás útjára. Valamennyi gépállomáson szeptember 1. és 10. között a MEDOSZ helyi szervének közreműködésével termelési értekezletet kell tartani, ame­lyen a gépállomás igazgatója köteles ismertetni az őszi munkákkal kapcsolatos fel­adatokat. Az őszi betakarítási munkák meggyorsítása végett a gépállomások minél több gépet készítsenek elő. Fokozni kell elsősorban a cukorrépa gépi kiemelését, és a napraforgónak kombájnnal való aratását. A rostkender betakarításánál minél na­gyobb mértékben átalakított fűkaszát kell alkalmazni. Ké­szítsenek elő minél több ara­tógépet és kombájnt a rizs gépi betakarításához. A termelőszövetkezetek nap­raforgó területüknek legalább 60 százalékát erre a célra át­alakított kombájnnal, cukor­répaterületüknek legalább 50 százalékát répakiemelővei, burgonyaterületüknek 10 szá­zalékát burgonyaszedő-gépek- kel takarítsák be. Az állatállomány bőséges takarmányellátásának biztosí­tása érdekében fel kell mérni a téli takar­mányszükségletet és gondoskodni kell az ehhez szükséges árok-, gödör- és be­tonsilók készítéséről, illetve rendbehozásáról. A termelő­szövetkezeti mezőgazdászok szervezzék meg, hogy a ter­melőszövetkezetek a téli takar­mányszükségleten felül szálas és silózott takarmányokból je­lentős mennyiségű tartalék takarmányalapot képezzenek. A tartalékalap biztosítása ér­dekében a termelőszövetkeze­tek szálastakarmányt a tagok munkaegységeire csak a ház­táji állatállomány kiegészítő takarmányszükségletének ere­jéig adjanak ki. Az őszi ga­bonafélék vetéséhez biztosí­tani kell a gyommentes ap- rómorzsás szerkezetű, jól érett, megfelelően ülepedett vető­ágyat. A gabonafélék vető­magjának tisztítása és a búza csávázása kötelező. A mező- gazdasági szakigazgatási szer­veknek ellenőrizniük kell, hogy a termelőszövetkezeteit és az egyéni termelők a vetés­hez gondosan előkészített. tisztított, jóminőségű vetőma­got használjanak. A talajerő fenntartása és a termésátlagok emelése érde­kében tovább kell növelni az istállótrágyázott területeket. A termelők az istállótrágyát elsősorban a repce, őszi keve­réktakarmányok, cukorrépa, kender, dohány, fűszerpapri­ka, burgonya és kukorica alá használják fel. A műtrá­gya ellátás javulása lehetővé teszi, hogy terméseredménye­inket a műtrágya fokozott használatával növeljük. A termelőszövetkezetek és egyéni termelők az őszi gabonák talajelőkészítésénél és a tavaszi vetésű növé­nyek alá végzett szántásnál ebben az évben minél több foszfát és szükség szerint káli- műtrágyát használjanak. Nit­rogén műtrágyát — pétisót — ősziek alá a termőerőben gyenge talajokon, vagy ked­vezőtlen elővetemények után kell használni. A gépállomások mezőgazdá­szai a termelőszövetkezetek­ben táblánként állapítsák meg a legeredményesebben alkalmazható műtrágya féle­ségeket, ezzel egyidejűleg a gépállomások, termelőszövet­kezeti mezőgazdászai gondos­kodjanak arról, hogy a ter­melőszövetkezetek a részükre szükséges műtrágyát azonnal rendeljék meg. A betakarítási és vetési feladatok mellett a tavaszi ve­tésű növények alá mindenütt el kell végezni az őszi mélyszántást a mentesített területek kivé­telével. Az őszi mélyszántást a cséplésnél és az őszi vetésű növények talajelőkészítésénél nem foglalkoztatott erőgépek­kel — elsősorban a termelő- szövetkezetekben — augusz­tus hónapban meg kell kezde­ni és november végéig be kell fejezni. Az öreg Tóth elvörösödött, mondani akart valami kémé nyet, de a falattal együtt, le­nyelte mondanivalóját Is. Sen­ki nem tudta még, hogy az -öreget komolyan foglalkoztat­ja a csoportba lépés gondolata. — Miért haragszol te any nylra a csoportra pajtás? — kérdezte tele szájjal Róka Sán ■dór. — Rongy emberek azok, •akik oda belépnek — hangzott a válasz. Erre már az öreg Tóth Is fel ugrott. Rongy ember vagy ám te, keresztfi — vágta oda ke­ményen. — Mind az! — ugrott föl amaz is becsettintve bicskáját. — Mondd még egyszer — állt eléje az öreg, hogy ősz bajusza majdnem a. másik állát érintette, — mondd még egy­szer. — Rongy — hallatszott a dacos, nyers felelet. Az öreg bajusza megreme­gett, arca elsápadt és indulat­tól remegő szájszélei között sziszegve buggyantak ki a sza­vak: — Én vagyok rongy? — ökle előrelendült és tottyanva ütközött a kövérkés emb?r mellének. — Nesze köröszt- :fiam. GÁSPÁR MEGTANTORO- DOTT és kettőt lépett hátra, majd az öreg elé ugrott ma­gasra emelt ököllel. Azt hitte, hogy az öreg megijed, de csa­lódott. Az keményen, fehér arccal állt előtte és mereven a szeméb í nézett. A magasra emelt ököl egy darabig kemé­nyen, fenyegetően, mintegy fel kiáltójel meredt az ég felé, majd rázkódás futott rajt vé­gig, — mint mikor szél rázza meg a sudár jegenyefát — és könyékben megtört beliajlott mint egy kérdőjel, s lehanyat lőtt. Gáspár lesütötte a szemét és megfordult. Felszedte ebéd maradékát, vállára akasztotta tarisznyáját és meg-megtánto rodva elindult vissza a halastó felé. Az öreg homlokán veríték csillogott amikor kimerültén leült pityergő unokája mellé. — Gazember — sziszegte az öreg. — Mér nagyapa? — Azért, mert azt mondta hogy rongy ember vagyok én — Én is beállhatok? AZ ÖREG TÓTHNAK könny akart előtörni a szeméből. A családban mindenki ellenezte hogy belépjen, csak a kis unó ka nem. A vajé a pár hold föl det akarta örökségül és a Iá nya is vele tartott. Egyedül a kis unoka helyeselte elhatáro­zását és ez olyan jól esett, mint a fáradt embernek a se gítö kéz. .. . Gáspár már messze járt, a másik domb tetején fordult el éppen, a többiek pedig a domb oldalán kocogtak fölfelé amikor az öreg szeméből egy csillogó vízcsepp indult el. Ve gig futott egy gondszántotta barázda mélyén és lehullt a földre, melyet egy életen át öntözött verítékkel és könv nyel. .. . Hazafelé ballagtak már. amikor a kis fiú mégegyszer megszólalt. — Én is beállhatok? Az öreg a csöppség fejére tette kezét és remegő ujjakkal turkált szőke fürtjei között. — Majd ha nagy leszel kis­fiam, akkor beállhatsz. — Mér bántottak nagyapa? — Mert vannak még rossz emberek — mondta elgondol kozva az öreg. A kicsi hallgatott, azon gon­dolkodott, hogy ő nem akar rossz ember lenni. A decsi kommunisták a begyűjtés mielőbbi teljesítéséért A szekszárdi járási begyűj­tési hivatal legutóbbi értéke­lése szerint Decs község a be­gyűjtésben a tizennegyedik helyen áll. Ennek a jónak nem mondható helyezésnek az oka abban van, hogy a ga­bonabegyűjtés terén lemaradá­sok vannak. A községi be­gyűjtési hivatalnak ment­ségére szolgálhat az a körül­mény, hogy a sok eső követ­keztében késlekedtek a csép- léssel, s ezenkívül a gabonát szárogatni kell, mert sok eset­ben a nagy nedvesség tartama miatt a Terményforgalmi Vál­lalat nem veszi át. A faluban minden háznál ponyvákon, pokrócokon szárogatják a bú­zát. A községi pártszervezet kommunistái a párttitkárral Plecz József elvtárssal az élen a községi begyűjtési hivatalnak minden segít­séget megadnak ahhoz, hogy a begyűjtésben mutatkozó lemaradást mi­előbb behozzák. A múlt hét jj péntekén összevont pártve­Í * zetőségi ülésen alaposan meg­tárgyalták a tennivalókat. A S helyi földművesszövetkezet, a KTSZ, a Háziipari Szövetke­zet, az MNDSZ vezetői, dolgo­zói, a kommunisták, a tanács dolgozói, a szakszervezetiek mind-mind naponta járják a hátralékosokat, elbeszélgetnek velük, s felhívják figyelmű­ket a beadási kötelezettségeik teljesítésére. Keszthelyi Ferenc a Vegyes­kisipari KTSZ dolgozója, Vincze Józsefné a Háziipari szövetkezet elnöke, Rado- vics István a községi tanács fiatal dolgozója állandóan, még a vasárnapi napon is látogatják a hátralékoso­kat. Ezenkívül a vállalatok felvá­sárlói ugyancsak hathatós se­gítséget nyújtanak a begyűj­tési munkák során. A pártszervezet tagjai, a falu kommunistái, a tanácsta­gok, a begyűjtési állandó bi­zottsági tagok példamutató­an teljesítik a beadási köte­lezettségeiket. A két terme­lőszövetkezet közül az Alkot­mány beadási kötelezettségé­nek teljesítésével rendben van. Még a termelőszövetke­zeti tagok is jelentős meny- nyiségű kenyérgabanát adtak el szabadfelvásárlási áron az államnak. A Búzakalász Termelőszö­vetkezet még nem végzett a csépléssel. A nedves gabonát szárogatják és így a kenyér- gabona beadási kötelezettsé­güket még nem tudták telje­síteni. Több egyéni dolgozó paraszt már mindenből tel­jesítette egész évi beadását. Vasadi István 6 holdas Bog- ra-pusztai dolgozó paraszt a kötelező beadásokon és a kenyérgabonán felül 17 má­zsa búzát kínált fel sza­badfelvásárlási áron a Ter­ményforgalmi Vállalatnak. Valocsai Ferenc 14 holdas dol­gozó paraszt is mindenből teljesítette az egészévi be­adását és 25 mázsa kenyér- gabonát adott el szabadfelvá­sárlási áron az államnak. A tanács szükségraktárt utalt ki azoknak a termelők­nek, akiknek nagyobb meny- nyiségű gabonája termett, hogy azt megfelelően tudják száro­gatni. A gépállomás cséplőgép­ponyvákat bocsátott a gazdák rendelkezésére a szárogatás- hoz. Bizonyos, hogy a községi szervek és a dolgozó parasz­tok összefogásából jó begyűj­tési eredmények születnek.

Next

/
Thumbnails
Contents