Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

1955. SZEPTEMBER 27. NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A Hatodik Békekölcsönjegyzés sikeréért Jegyzetek Iregszemcséről Az iregszemcsei pártbizottság kibővített ülést tartott és ott beszélték meg a soronlévő fel­adatokat, elsősorban a béke­kölcsönjegyzési teendőket. El­határozták, hogy a miniszterta­nács felhívásának sikere érde­kében elsősorban a felvilágosító munka megjavítására fordítanak nagy gondot. A párt bizottság külön megbeszélte, hogy milyen feladatok hárul­nak a község kommunistáira. A pártbizottság határozata alap jár. az egyes alapszervezetek kommunistái hozzáláttak e nagyfcntosságú feladatok vég­rehajtásához. A községi alapszervezet kom­munistái a taggyűlésen határo­zatot hoztak az agitátorhálózat megszervezésére. A tanácstagi körzetek alapján közel 100 nép­nevelőt osztottak be munkára. 'anácstagot megbíztak agitációs munkával, ezenkívül mintegy 30 kommunista is pártmegbízatásként kapta, hogy rendszeres agitációs munkál végezzen a község dolgozói kö­rében. fiz agitátorok között vannak a község párt, állami és tömegszer­vezeti vezetői, a falu ér­telmiségi dolgozói közül a legjobbak. A pedagógusok nagy részét is agitációs munkával bízták meg. A gépállomáson 8 körzetét létesítettek munkahelyek sze­rint és egy-egy kommunistát tettek felelőssé az ott folyó agí- tációs munkáért és megbízták a békekölcsönjegyzéssel kap­csolatos feladatok végrehajtá­sával. A pártszervezet pontos nyilvántartást készített arról, hogy melyik körzetfelelőshöz ki tartozik. Még a gépállomás atója, Magyar elvtárs is körzetfelelősi megbízatást ka­pott a pártszervezettől. A fele­lősök között vannak a brigád és a többi munkarészlegek ve­zetői. A legutóbbi taggyűlések, amelyeken a békekölcsön jegy­zési teendőket tárgyalták, az előzőkhöz viszonyítva, sokkal óbb munkát végeztek. Ez első­sorban a megjelenséssel mér- ő le. A községi alapszerve­zet taggyűlésén például mint­egy tíz elvtárssal többen jelen­tek meg, mint amennyien részt szoktak venni. De lemérhető az aktivitáson is: több volt a hoz­zászóló, a véleménynyilvánítás, a javaslat, a harcos állásfogla­lás és mindez azt tükrözi, hogy az iregszemcsei kommunisták nagy felelősséget éreznek a mi­nisztertanács felhívásának si­keréért. Tisztában vannak azzal is az iregszemcsei párttagok, hogy milyen nagy jelentősége van egy-egy feladat végrehajtásá­nál a kommunisták példamu­tató helytállásának. A taggyű­léseken is sok szó esett a kom­munista példamutatás fontossá­gáról. A tények pedig azt mu­tatják, hogy a kommunisták nemcsak beszéltek hanem cselekszenek is. Az Uj Élet TSZ-ben például a párttitkár. Major Imre elv­társ és a kommunista tsz-elnök, Tó.thi Mihály elvtársak jegyez­tek elsőnek békekölcsönt. Má­sutt is a kommunisták az első jegyzők. A vezetőségi tagok közül Fűzi István 1300, Toni- gold elvtárs, a pártbizottság titkára 1300, Nyári Sándor 1000 Magyar János 1000 forint jegyzésére tettek ígéretet. Pél­dájukat mindjárt követte Szón­di Sándor, aki 1000 forint jegy­zést vállalt. A kommunista példamutatás jó hatással volt a népnevelők­re is. Mielőtt munkába indul­tak volna, szinte mindnyájan jegyeztek békekölcsönt és első­sorban saját példamutatásuk­kal agitálnak, amellett, hogy pninden dolgozóval elbeszélget­nek a békekölcsönjegyzés je­lentőségéről. A községi pártbizottság ügyel arra, hogy a népnevelők ne ál­talános szólamokkal, hanem konkrét érvekkel agitáljanak. Feldolgozták a község fejlődé­sét, amelyet az első 5 éves terv idején elért és a népnevelők fő­leg ezen keresztül mutatják be, hogy a dolgozók saját maguk érdekében adják kölcsön az ál­lamnak forintjaikat. A pártbizottság nagy gondot fordít az élenjárók népszerűsí­tésére, mert az eredmény egy­ben már agitáció is. Erre a célra felhasználják a községi hangoshíradót, faliújságokat és csasztuskabrigádokat is szere­peltetnek a békekölcsön jegy­zés sikere érdekében. Termelőszövetkezetünk minden tagja példamutatóan jegyez Párttagságunk taggyűlésen tárgyalta meg a VI. Békölcsön- jegyzéssel kapcsolatos feladatokat. Tagságunk értékelte az eddi­gi békekölcsönjegyzések tapasz alatait, annak jelentőségét és azt is, hogy az eddigi békekölcsönjegyzések után befizetett összeg­ből mit kapó t közve lenül tagságunk, mit kapott maga Paks község dolgozó parasztsága és általában az ', hogy kormányunk az eddigi békekölcsönjegyzésekte fizetett összegét a nép jólétének emelésére fordítod a. Ezért úgy határozott a taggyűlésünk, hogy ■' erm elősző ve' kezetünkben a párlonkívüliek között olyan felvilágo sító munkát fog végezni, hogy munkaegységenként 1 íori t t jegyeznek a VI. Békekölcsönre. Taggyűlésünk megbízta a vezetőséget azzal, hogy határo­zatát közölje a járás területén lévő termelőszövetkezetek párt­szervezeteivel és egyben hívja fel a figyelmüket arra, hogy kommunista példamutatással a maguk termelőszövetkezetében és a község területén járuljanak hozzá a VI. Békekölesönjegy- zés sikeres végrehajtásához. Taggyűlésünk megbízta továbbá a pártszervezet vezetőségét azzal, hogy tudassa a járás területén lévő termolőazövetkcaeíok pártszervezeteit az alábbi versenyfelajánlásnnkról: 1. A termelőszövetkezet minden egyes tagja példamutatóan lejegyez. 2. A termelőszövetkezeti tagság jegyzésének átlagát túl jegyzi. 3. A lejegyzett békekölcsönt december 31-ig, a zárszáma dáskor be is fizetik. A taggyűlésünkön jelenlévő párttagok megértve a fentiek alapján a VI. Békekölcsön jegyzés jelentőségét, 12-en 3 300 fo rint jegyzésére tettek ígéretet. Scheidl Lajos párttitkár, Paksi Vörös Sugár TSZ. Amikor a tervek valóra válnak.,. Látogatás a tolnanémedi Felszabadulás TSZ-ben MŰKÖDNEK A GÉPEK és hull az eső, egyre, olyan aprón és permetszerűen, mintha a ter­mészet áztatná a Simontornyai Alkotmány Termelőszövetkezet földjeit de tiszta az ég, egyetlen felhő nem árnyalja. Ez az apró szinte ködszerű szitálás a icg modernebb esőztető öntözöberen dezésekből hull. Ezt nézte meg nemrégiben a tolnanémedi Fel- szabadulás Termelőszövetkezet néhány kiváncsi tagja. Egész lé­nyüket megkapta az, hegy ezzel az eljárással még 32 méter ma­gas domboldal is megöntözhető. Tetszett nekik, s hazaérve hatá­roztak ..-. Délutánba hajlott az idő. A pajtában, a szénán még ott pi­hent néhány ember. Beszélget­tek. Többek között a Simontor- nyán látottakról is. Leginkább az elnök lelkesedett Iránta. A FÉLSZ ABADULAS Termelő szövetkezet lehetőségei nagyok. Mintegy 100 holdas területet hátoldalról körülölel a Sió és a Kapos. Ez a „folyékony arany" évek, évtizedek óta folydogált lassan a földek végeiben és nem törődött vele senki sem. Mának kellett lenni Tolnanémediben is hogy az emberek, a termelőszö­vetkezet tagsága megvalósíthas sa terveit. Nem álmait, mert ez már nem álom, hanem valóság. a Felszabadulás Termslőezö- ve! kezet megépítteti tíz holdon egyelőre csak ennyin, az öntö­zőberendezést. Lehetőségük azonban 100 holdra van. Le­hetséges, hogy a tíz hold he­lyett 20 holdat fognak öntö­zés alá. Mindez a tagságon múlik. — Ha rajtam állna, a tíz hold helyett azonnal a kétszeresére építtetném meg az öntözőberen­dezést — mondja a szövetkezet elnöke. A simontornyaiak 40 holdon valósították meg az esőz­tető öntözést. Nagyszerű megol­dású, ismerték el a némediek. — Ha megharagíttok, majd elrekesztem — vágott bele a be­szélgetésbe az öreg Baranyai bácsi, de mindenki látta az ar­cán, hogy viccel és nem komo­lyan mondja, amit mond. A TERMELŐSZÖVETKEZET tagsága a tíz holdról az öntözés bevezetésével 20 hold termését takaríthatja be, mert az öntö­zéssel kétszeresére növelhető a termés. Egyelőre próbaképpen termesztenek répát, burgonyát. kukoricát és 5 holdon kertészke désre rendezkednek be. A tervük azonban az, hogy jobbára kukoricát termelnek, még pedig valamilyen külföldi fajtát, amely öntözéssel meg­tenni holdanként a 64—65 mázsát. Ebből a kukoricamennyiségből, mely egy holdon így megterem, egy nyolc mázsás sertést hizlal­hatnak meg. Ennek értékesítése pedig, ha szerződést kötnek rá, több mint 18 ezer forint jőve delmet eredményez, de ha ter­vük teljesítése után szabadpia­con értékesítik Pesten, amit ter­veznek, 30 ezer forinton felül lesz egy hold termésből így a jövedelmük. Nem beszélve arról, hogy aszály esetén milyen nagy- jelentőségű lesz részükre ez ez öntözőberendezés. Mert bőven fizet a búza, a kukorica és más egyéb növények. Csupán' ennek a tíz holdnak a termése jövőre egy munkaegység értékét 10 — 12 forinttal növeli meg. Ami annyit jelent a tagságnak, hogy a jövő évben nem 50 forint lesz az egy munkaegység értéke, hanem 60—62 forint. TEHAT ÉRDEMES ezzel a gon dolattal foglalkozniok a Felsza­badulás Termelőszövetkezet tag­jainak, mert hogyha a tervek valóra válnak, ami most már biztos, boldogabb és gazdagabb életet biztosít minden terme'ő- szövetkezeti tagnak. És még egy fontos dolgot elérnek vele: be­lépnek azok a dolgozó parasztok is közéjük, akiknek nagy szak tudásuk van a kertészkedésben. Másrészt gondoltak azokra Is, akik meg a gyümölcstermesztés­sel szeretnek foglalkozni, mert egy húsz holdas dombol­dalon gyümölcs'ermelésre ren dezkednek be. Ebből öt hold lesz szilva, a többi meg kajszi- barack. Kezesként pedig di- nyét termelnek. Még csupán annyit említünk, hogy egy holdra a berendezést 3 100 forintért építik meg, a tíz holdra pedig 31 000 forintért. Ennnek elkészítésére hosszúlejá ratu hitelt kapnak a szövetkezet tagjai. Ma még ezek csak tervek, de holnap, amikor ezek a tervek valóra válnak, jövedelmük gya rapodik, életük gondtalanabbá válik. K. J. Bő almatermés Tolnaszigeten Csuhái János bácsi úgy ismeri a közel 1000 fából álló gyümölcsöst, mint a tenyerét. Sorra elmondja minden fának a történetét, tudja hogyan fejlődtek, hogyan sikerült bő termővé tenni. — Ez a golden-fajtájú sokáig kis csenevész fa volt, sokan azt mondták, hogy jobb lenne kivágni. Én helyrehoztam és ilyen bőtermő lett belőle, — mutat egy terebélyes fára, amely nek földig érnek az ágai a sok terméstől. — Ez a törökbálinti két évvel fiatalabb ennél a tiroli rozmaring-fajtánál, ezt a gravensteint egyszerre szemeztem ezzel az asztragánnal, ez a húsvéti a gyümölcsös legöregebb fája és utána következik az a vastagtörzsű hatul... — magyaráz Csuhái bácsi. Minden fáról tud valamit mondani, hiszen ültetésétől kezdve is­meri a gyümölcsöst, legtöbb fa saját kezemun- kája által lett bőtermővé és azok a fák is az ő kezemunkáját dicsérik, amelyek termését exportálják. Megmutatja a büszkeségeit is: — Ez a fa 1953-ban 530 kilogramm termést adott, az idén is megadja a négy mázsát. Elszálltak felette az évek, de még mindig a gyümölcsösben érzi jól magát, amint mondja, nem is tudna meglenni nélküle. Állandóan figyeli, irányítja a gyümölcsösben a munkát, ott van mindenütt, féltve vigyáz arra, hogy minden a legszakszerűbben történjen. Életében nagyon sokat tanult, sok szakirodalmat olva­sott, de főként sokat tanult, tapasztalt saját kísérleteiből. Mert Csuhái bácsi még kísérle­tezett is: — Ebbe az egy törzsbe — mondja — három­fajta almát oltottam: tiroli fehéret, starkingot és jenathánt és mind a három nagyszerű ter­mést hoz. Az idén tízszer permeteznek, korszerű ápo­lást kapnak a fák és azt természetesen bő ter­méssel hálálják meg. Nemcsak egy-két kima­gaslóan jótermő fa van, hanem mindnek ros- kadásig teltek az ágai gyümölccsel, legtöbb alatt még a támasztok is meggörbültek. Sok olyan fa van, amelyik még nem terem, a terv­ben 65 kilogrammot határoztak meg egy-egy fára. A jelek szerint elérik azonban a 110—120 kilogrammos átlagtermést és ha a termőfákat vesszük alapul, még nagyobb lesz a termés­átlag. — Ez a fa háromfajtát terem — mutatja Csuhái János bácsi Eigner György elvtárs­nak, a községi pártbizottság titkárának és Szekeres János, igazgató elvtársnak. I. P. Pavlov \ a modern fiziológia úttörője Az orvostudomány egyik leg­jelentősebb ága az élettan, a fiziológia. Az élettan történe­tének súlypontja az 1800-as évektől Oroszországra esik. itt Szecsenov folytatott tudomá­nyos működést és az orvostu- !domány dicsőségére felfedezte a központi idegrendszerben a gátlás jelenségét. (1862.) Ez az idő volt a fiziológia klasszikus periódusa. Pavlov fellépésétől számítjuk a második korszakot, a szintetikus fiziológiát. 106 éve, 1849 szeptember 26-án született I. P. Pavlov. — Több, mint 60 évig végzett ku­tatómunkát. 1936-iban halt meg, egy tartalmas, munká­ban gazdag élet után. Pavlov az orvostudomány majdnem minden területén ma­radandót alkotott. Átsegítette az élettant azon a ponton, ahol a kutatás még Galenus idejé­ben megállt; az agy funkciója, általánosabban szólva, az állat és a külső világ bonyolult vi­szonyát meghatározó szerv' "f-t. Pavlov kutatásai lehető­vé tették, hogy az emberi agy­velő, amely megteremtette a természettudomány addigi ered ményeit, most maga is tárgyá­vá váljék ugyanezen termé­szettudományi kutatásnak. — Pavlov munkájában, amely a feltételes reflexek probléma­köréhez tartozik, jött el a lehe­tőség ahhoz, hogy az anyag legmagasabb rendű funkciójá­nak, a gondolkodásnak és mind annak, amit „lelki folyamat­nak” neveztünk, objektiv fizio­lógiai tanulmányozása lehető­vé váljék. A pavlovi tanok egyik alapja a külsőnek és bel­sőnek egysége, minden életmű­ködésben. Pavlov valósította meg a fiziológiai kutatás volta­képpeni célját; tudományos formában kifejezésre juttatni a szervezet és környezetének bo­nyolult kölcsönviszonyát. Ki­dolgozta a nervizmusnak neve­zett élettani irányzatot. A ner- vizmuson azt a fiziológiai irányzatot érti, amely az idegrendszer befolyását a szer­vezet lehető legtöbb tevékeny­ségére kiterjeszteni igyekszik. Ez az egyike a legfontosabb tanításainak, mert csak így érthetjük meg a soksejtű szer­vezet egységes működését. Pav­lov nemcsak az idegrendszer ‘e ületén alkotott nagyot. Az emésztés élettanát is ő dolgozta fel, klasszikus kutyakísérletei­vel, az úgynevezett „áletetés” módszerével. Bravúros műtéti technikájának köszönhetjük, ~gy az egyes emésztő nedve­ket tiszta formáiban nyerhet­jük. Az egyes gyomorbetegsé­gek könnyebb diagnosztikai megkülönböztetése ezzel vált lehetővé. Pavlov munkájának óriási je­lentősége abban áll, hogy kísér­leteit exakt tudományos mó­rt ~n végezte. Emlékének tiszte­lettel adózik nemcsak az ideg- gyógyász, a belorvos, hanem szerte a világon a sok-sok meg­gyógyult beteg, akik a pavlovi módszerek helyes alkalmazásá­val lett újra egészséges. Nem­csak mint tudós, hanem mint hazafi is nagy volt. Megértette, hogy az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az új társadalomnak érdeke a va­lóság megismerése. Életét a dől gozó nép javának, az élet tudo­mányos megismerésének szen­telte. 1935-ben méltán jelen­tette ki: „A Szovjetunió élén áll az egyetlen kormány, mely a tudományt nagyra értékeli és teljes mértékben támogatja, a dialektikus materializmus filo­zófiája; a proletariátus pártjá­nak, a Kommunista Pártnak világszemlélete.” Hosszú élete, becsületes mun­kája példaként áll a mi tudó­saink előtt is. A szovjet haza megbecsülte nagy fiát. A róla elnevezett Pavlov-intézetben tanítványai egész sora dolgozik azon az úton, amelyet ő jelölt ki számukra. Valóban: munká­jában tovább él. Élete az em­beri ész diadalát példázza és azt, hogy a tudományos gon­dolkodás az élet megismerésé­nek igazi alapja. Születésének 106 éves évfordulóján emlékez­zünk róla, a tudósról, az em­berről. HORVATH I.

Next

/
Thumbnails
Contents