Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

1955. SZEPTEMBER 25. MAPLO 7 I Szekszárdi Téglagyár egy hónappal a határidő előtt teljesítette nyersgyártási tervét Boldoczki János külügyminiszter távirata V. M. Holotovhoz és J. F. Dulleshez A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés telepei egymással versengve végezték ezévi mun­kájukat s igyekeztek mindent elkövetni, hogy biztosítsák az éves terv maradék nélküli tel­jesítését, mely által lényegesen több téglát tudnak adni nép­gazdaságunknak, mint az el­múlt években. Az első félév kedvező időjárása után a II. félévben a téglagyártásra is rendkívül kedvezőtlenül hatott az esős idő, mivel a nyerstégla gyártásának összeg munkafázi­sa a szabad ég alatt történik. A gyártelepek dolgozói dacolva az időjárással, minden lehető­séget kihasználva nagy áldoza­tok árán folytatták termelésü­ket. Ennek eredménye megmu­tatkozott a Téglagyári Egye­sülés tervteljesítésében. 1954-ben 6 millió nyerstéjglá- val maradt adósa népgazdasá­gunknak a Tolna megyei Tég­lagyári Egyesülés. Jelenleg, annak ellenére, hogy az idei tervek feszítettebbek a tava­lyinál, minden lehetőség meg­van arra, hogy határidő előtt teljesítse nyersgyártási és ége­tési tervét. Eddig elmondhatjuk, hogy az Egyesülés valamennyi gyár­telepe az elmúlt évnél lénye­gesen eredményesebben dol­gozott. A tervek teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért folyó harcból különösen kivette részét a szekszárdi és a Dombóvári II. Téglagyár. E két Téglagyár egymással vetélkedve végezte munkáját. Olyan dolgozók áll­tak a termelés élére, mint Ele­ment Szaniszló, a szakma ki­váló dolgozója, Berta József kihordó és Marton József né égető, többszörös sztahanovis­ták. Ugyanakkor élenjártak a gyárak műszaki dolgozói is. Mangó Ferenc, Kertész Ferenc gyárvezető és Márkus János gépész. Ennek eredménye az, hogy szekszárdi Téglagyárunk e hó 26-án, egy hónappal a beter­vezett határidő előtt mara­dék nélkül teljesíti éves nyersgyártási tervét. Előreláthatólag égetési tervé­nek is 20 nappal előbb, decem­ber 10-re maradék nélkül ele­get tesz. Nem sokkal marad el mögötte Dombóvár II. Tégla­gyárunk teljesítése sem, me­lyet előreláthatólag szeptember 29-re fogja ugyancsak egy hó­nappal a betervezett határidő előtt a nyersgyártás terén tel­jesíteni. E két gyár dolgozói évek hosszú során mindig az élen­járók között voltak és az Egye­sülés vezetősége biztosan épí­tett mindenkor rájuk. Ma is az ő jó munkájuknak köszönhető az, hogy a Tégla­gyári Egyesülés ebben az évben eleget tesz tervteljesí­tésének és eddig is már több iparigazgatói és kormánydí- cséretben részesült. E két gyár dolgozóinak példá­ját kövesse Tolna megye vala­mennyi téglagyárának dolgozó­ja, akkor minden bizonnyal elég téglát tudunk adni pár­tunk kislakásépítési program­jának megvalósításához és kel­lőképp megteremtjük az ala­pokat a Második ötéves Terv első évének zavartalan megin­dulásához. Várni Gyula Tolna megyei Téglagyári ES igazgatója. ISMERD MEG ÜTEMEINKET A Bogyiszlói Paorikamalom Az embernek az az érzése, hogy piros országba került amint beér a Bogyiszlói Paprika malom udvarába. Piros virágok között vezet az út a pirostéglás épület felé. Piros színben ra­gyognak a katonásan sorakozó paprikafüzérek, pirosán fürde- nek a déli napfényben fűzésre váró paprikahalmok. Egészsé­ges, rózsás arcú emberek ural­ják ezt a piros országot. Szeptember 19-én tárta ki ka­puját a malom és azóta nap, mint nap több paprikával meg­rakott autó, szekér hozza ide Bo- gyiszlóról és környékéről az egész országban híres füszerpap rikát. A termelőknek nagyon elő nyös az állam szerződése, amely kiváló vetőmagot, védőszereket, üveget a melegágyakhoz, gyé- kénytakarót fagy esetére, mű­trágyát és magas árat biztosít nekik. A malom csak szeptem­bertől márciusig van üzemben ez alatt körülbelül 150 munkást foglalkoztat. Idén ismét eljöttek a fűzés mesterei Sümegi János- né, Nagy Erzsébet, Szilágyi Fe- rencné, Nagy Sándorné, akik bű­vészi gyorsasággal fűzik csilla­gos fürtökbe a karcsutestű pap­rikákat. A fűzés a malom terme­lő folyamatának első szakasza. Ezután következik az úgyneve­zett ,,csipedés”, vagyis a paprika megtisztítása kocsányától. Antus elvtárs telepvezető a harmadik periódus színterére vezet, a műszárítóba. —• Ne lepődjék meg ha ki­csit csípős lesz a levegő, mi már megszoktuk. Itt szeleteljük a paprikát gépekkel, majd 120— 130 celzius fokon megszárítjuk, hogy őrlésre legyen alkalmas. A szárított paprika képezi nálunk a félkész terméket. Valóban a földszinten kattogó szeletelőgép hasogatja fel a pap rika piros húsát, majd a csala- mádét nagy felületen elterítve szárítógépbe helyezik. Az emelő ten látjuk viszont újra a színét vesztett, öisszetöpörödött szele­teket. Itt könnyezik legjobban az ember szeme, és itt szorítja összevalami — talán a paprika halálán érzett fájdalom — az ember torkát. Pedig a szárítás által születik" újjá a paprika, mert innét kerül „kefélés” (fél termék tisztítás) után a malom­kövek közé, majd porrá zúzva, ismét piros színt öltve, aszta­lunkra. Minden ragyog a tisztaságtól az egész telepen, de különösen tiszta a 12 köpáros malom. Ide genek üzem közben be sem lép hetnek ide. Jelenleg a 12 kőpár katonás sorban felkészülve várja az őrlés megkezdését. — Meg kell még említeni — mondja a telepvezető búcsú­zóul, — hogy a malom 1938-ban épült. Akkor a Hangya tulajdo nát képezte 1947-ig, az államo­sításig és a hasznot a Hangya, többségében kulák részvényesei tették zsebre. Az államosítás óta állandóan fejlődik a telep, pél­dául növekedett a területe fürdőt építettünk, az öl­tözőt szekrényekkel szereltük fel munkaruhát kaptak a dolgozók, a malomnak saját gépkocsija van az áruszállításra és most ka­punk egy nagyteljesítményű sze­letelőgépet. A kapuhoz érve az ember ön­kénytelenül visszanéz, hogy még egyszer láthassa a paprikafüzé­rek piros mosolyát. —Gy— Munkaértekezlet a kórházban A szekszárdi megyei kórház is, mint az ország minden üzeme és intézménye munkaterv szerint dolgozik. Az országos nagyter­vek vezérelve szocialista állam építésünk jelenlegi szakaszában a dolgozók életszínvonalának emelése. Ezt az életszínvonal emelkedést a technika fejleszté­se, a nehéz munka gépesítése, a termelékenység fokozása árán érhetjük el. Kórházunk II. és III. negyed­évi munkaterveinek gerince a gyógyító és megelőző munkakör minőségi fejlesztése volt. Az idei első félév betegforgalmát és az ebből készített főbb kórházi mu­tatószámokat (ápolási átlag, ágy kihasználási százalék és halálo­zási százalék) kórházunk műkö­désének vizsgálata szempontjá­ból a múlt év azonos időszakával hasonlítjiR; össze. Általában megállapíthatjuk, hogy mint az elbocsátott bete­geink száma, mint az ápolási napok száma ez év első felében is tovább emelkedett. 218-cal több beteget bocsátottunk el az idén és 3606-tal több ápo- si napot teljesítettünk, mint az elmúlt év első felében. Ezek ellenére az ápolás napi átlagos tartama és az ágyki­használási százalék mind az idei, mind a tavalyi első félév­ben azonos szinten mozog. (Ápolási átlag tavaly 22 nap, az idén 21 nap, ágykihasználási százalék mindkét évben 95 szá­zalék yolt.) rél év alatt közel 12 milliót fizetett ki az SZTK segélyezésre Népi demokratikus álla­munkban a legfőbb érték a ■dolgozó ember. Ezt rögzíti le Alkotmányunk és a Munka Törvénykönyve, mely kimond­ja a dolgozóknak a társadalom- biztosításhoz való jogát. A felszabadulás óta eltelt 10 ■év társadalombiztosításunkban gyökeres változást hozott, 1936-hoz viszonyítva több mint háromszorosát emelkedett a biztosítottak száma, évről évre növekedett a társadalombizto­sítási szolgáltatások aránya. Az SZTK Tolna megyei Al­központja 1955. I. félévében táppénz címén 2 301 000 fo­rintot fizetett ki. A felszabadulás előtt gyer­mekápolás címén nem járt táppénz. Ma az a dolgozó nő, aki egy évnél fiatalabb gyer­mekét otthon ápolja, táppénz­ben részesüli A szülőnő anyasági ■segélyt a múltban nem kapott. Ma az anya- és gyermek- egészségügy az egész nép kö­zös ügyévé vált s megyénk­ben közel 100 000 forintot fi­zettek ki anyasági segélyre. Családi pótlékra 4 572 000 fo­rintot fizetett ki az SZTK Tolna megyei Alközpontja. A felszabadulás előtt a mezőgaz­dasági dolgozók családi pót­lékban nem részesültek. 1949. óta az erdőgazdaságok és álla­mi gazdaságok munkásai, 1953 óta pedig a termelőszövetke­zeti tagok is jogosultak családi pótlékra. A tsz tagok családi pótlékjá­ra 300 000 forintot folyósítot­tak megyénkben. Gyógykezelésre és gyógyszer- ellátásra 3 millió forintot fi­zettek ki. A felszabadulás előtt, ha a dol­gozó az egy éves segélyigényét kimerítette, semmiféle biztosí­tási szolgáltatást nem kapha­tott, ma viszont egy évig, „Tbc“ esetén két évig, ha a munkavi­szony nem szűnt meg továbbra is jogosult a szolgáltatásokra. Míg a múltban az OTI orvosok olcsó gyógyszereket írhattak fel a beteg számára, ma már a különleges hazai és külföldi gyógyszerek is rendelkezésére állnak. A múltban csak a gazdagok mehettek üdülni, hogy kipihen­jék egész évi henyélésüket. Ma évről évre emelkedik az üdü­lésben részesült dolgozók szá­ma. Az I. félévben megyénkből 1200 dolgozó üdült az ország legszebb helyein. Állami gyógykórházak létesültek Ba- latonfüreden, Párádon, Héví­zen. Kékestetőn klimatikus gyógyintézetben kapnak gyógy­kezelést az arra szorulók. Az elmúlt félévben segélye­zésekre és juttatásokra 11 458 000 forintot fizetett ki az SZTK Tolna megyei Al­központja. Mindezeket az eredménye­ket pártunk vezetésével érhet­tük el. A nép államának sze­rető gondoskodása az élet minden területén kifejezésre jut. További felemelkedésünk alapvető feltétele a dolgozók fegyelmezett munkája, köte­lességtudó hazafias magatar­tása. Munkálkodjunk úgy, hogy ennek tudata áthasson minden dolgozót. Az újszülöttekre vonatkozóan szintén kedvező adatokról szá­molhat be a kórház. A tavalyi első félév 548 újszülöttjével szemben az idén 641 újszülöttet | oocsátottak ki a kórházból. En- iek megfelelően az újszülöttek • o'ási napjai is emelkedtek. O-'-ztályonkénti megoszlásban vizsgálva, most már az adato­kat, megállapítható, hogy az évek során észlelt zsúfoltság változatlanul fennáll a kórház egyes osztályain. A zsúfoltság megszüntetése érdekében szük­séges volna nagyobb pavilon építése és a megyében egy má­sik járási kórház felállítása, ugyanis a pincehelyi járási kórháznál is gyakori a zsúfolt­ság. Dr. Pelikan Erzsébet ezen­kívül beszélt még azokról az elismerő és köszönő levelekről, melyek a kórházhoz és az orvo­sokhoz érkeztek a sikerrel gyógyított betegektől. Olvasd, terjeszd a Tolnai laplé!! V. M. Molotov elvíársnak a Szovjetunió külügyminisziere Moszkva Ma tíz esztendeje annak, hogy a Szovjetunió és Magyaror szag között diplomáciai kapcsolat létesült. Ezzel a Szovjetunió kiemelte hazánkat abból a teljes elszigeteltségből, amelybe az azóta letűnt népellenes uralkodó osztály a második világháború során a magyar népet taszította. A Szovjetunió és Magyarország kapcsolatainak — amelyek az étiéit tíz év során állandóan szélesedtek és kiterebélyesedtek — döntő szerepük volt Magyarország talpiaállítssában és fej lődésében. A magyar nép soha el nem múló hálát érez a Szov­jetunió iránt amely a hazánknak nyújtott közvetlen segítségen íúímenően, következetesen védelmezi érdekeinket a nem-e közi fórumokon és kezdettől fogva kiállt a Magyar Népköztársaság­nak az Egyesült Nemzetek Szervezetében való felvétele mellett. A magyar-szovjet diplomái iái kapcsolatok felvételének tize­dik évfordulója alkalmából kérem Külügyminiszter Elvtársat, fogadja a magyar nép és kormánya nevében küldött szívből jövő jókívánságaimat. Kívánom, hogy a Magyar Népköz ársa- ságnsk a felszabadító Szovje'unióhoz fűződő bensőséges kap­csolatai, a megbont hala lan magyar-szovjet barátság és szoros szőve'ség — amely hazánk felvirágzásának legbiztosabb záloga, az európai béke megvédésének jelentős tényezője — a jövőben tovább szilárduljon és még jobban elmélyüljön. Boldoczki János a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. John Fester Dulles Úrnak az Amerikai Egyesült Államok államtitkárának Washington Tíz esztendeje annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére diplomáciai kapcsolat létesült Magyarország és az Egyesült Államok között. Az Egyesült Államok kormá­nyának ezt a lépését a magyar nép és kormánya mindenkor ba­ráti megnyilvánulásként értékelte és ma is annak tekinti. A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy rendezze és fejlessze az Amerikai Egyesült Ál­lamokkal fennálló kapcsolatait. Reméli, hogy az amerikai nép az Egyesült Államok kormánya osztozik ebben a törekvésben és az ENSZ-ben, Genf szellemének megfelelően, támogatni fogja Ma­gyarország felvételi kérelmét. Engedje meg Államtitkár Úr, hogy a diplomáciai kapcso­latok felvételének tizedik évfordulóján népeink és kormányaink jövőbeni jó együttműködésére irányuló kívánságaimat tolmá­csoljam. Boldoczki János a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A begyűjtési miniszter engedélyezte a gabona szabadpiaci forgalmát A begyűjtési miniszter mél­tányolva a dolgozó parasztság állam iránti kötelezettségeinek becsületes teljesítését, a gabo­na (búza, rozs, árpa, zab) sza­badpiaci értékesítését az ország egész területén engedélyezte. Egyidejűleg felhatalmazta a megyei begyűjtési hivatalok vezetőit, hogy a forgalmi kor­látozásokat azokban a közsé­gekben, amelyek tervüket még nem teljesítették, fenntartsák. Ötödször is meg akarják szerezni az „Élüzem" címet a Simontornyai Bőrgyár dolgozói A Simontornyai Bőrgyár dol­gozói már egymásután négy­szer szerezték meg az .Élüzem’ címet. Erősen bizakodnak, hogy a harmadik negyedév tervteljesí tése alapján most ötödször is megkapják. A gyár már több százezer forint értékű bőrt adott a feldolgozó iparnak eb­ben az évben terven felül, ugyanakkor — különböző újí­tásokkal jelentősen csökkentet­ték az önköltséget, növelték a rendelkezésre álló nyersanyag­ból a készáruhozamot. Nemcsak azok a munkások, műszakiak végeztek ennek ér­dekében eredményes munkát, akik évtizedek óta dolgoznak a gyárban, hanem a fiatalok is. Ottszerepelnek állandóan a gyár versenytábláin, a kitüntetettek nevei közt. A gyárban jelenleg három DISZ fiatal birtokosa a „Szakma kiváló dolgozója” ki­tüntetésnek, hárman „Kiváló dolgozó” jelvényt, tizen pedig sztahanovista oklevelet kaptak eddig. Az egy hónappal ezelőtt alakult hét DISZ-brigád tagjai pedig állandóan túlteljesítik normájukat, gyakran szárnyal­ták túl az idősebb dolgozók teljesítményét. A lakatos műhelyben dolgo­zik a hattagú „Zalka Máté” DISZ-brigád, melynek vezetője Takács János. A brigád a na­pokban kezdett hozzá egy ha­sítógép nagyjavításához. Vállal­ták a brigád tagjai, hogy a gé­pet az előirányzott280 munkaóra helyett 240 munkaóra alatt ja­vítják meg, három nappal az október 1-i határidő előtt elké­szítik. A három DISZ szállító- brigád a vasúti kocsik rakodási idejének rövidítését, a kocsik tisztán való átadását, a fekbér csökkentését vállalta. Eddigi eredményük: Az ötórás rako­dási időt 3.9 órára csökkentet­ték, ezzel az iparágon belül országosan másodikak lettek. Teljesítette negyedéves tervét a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó V. Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a Dombóvári Ken­derüzem szeptember 10-én be­fejezte harmadik negyedéves tervét. Azóta már egy újabb dombóvári üzem tervteljesíté- séről érkezett jelentés: Az él­üzem Dombóvári Fémtömeg­cikkgyártó Vállalat e hónap 20-án fejezte be a negyedéves tervet. Teljesítették a tervet részleteiben és globálisan is. A vállalat negyedéves terv­teljesítése a hónap végére előre láthatólag 112—115 százalékos lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents