Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-26 / 200. szám

2 NAPLÓ 1955. AUGUSZTUS 26. 1.1. Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének villásreggelije a jugoszláv gazdasági küldöttség tiszteletére Augusztus 24-én A. I. Miko- jan, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese villásreggelit adott a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Moszkvában tartózkodó gazda­sági küldöttsége tiszteletére. A villásreggelin megjelent Szvetozár Vukmanovics-Tempo a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, a küldöttség vezetője, valamint a küldöttség tagjai, továbbá D. Vidics, Jugoszlávia rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Szovjet részről megjelent L. N. Kaganovics, G. M. Malen­kov, M. G. Pervuhin, M. A. Szuszlov, valamint a Szovjet­unió Minisztertanácsának több elnökhelyettese, a Szovjetunió több minisztere, miniszterhe­lyettese, és egyéb vezető szemé­lyisége. A villásreggeli meleg, szívé­lyes hangulatban folyt le. Látogatás a harwelli atomerőfejlesztő telepen London (MTI). Harminckét nemzet százharminc atomtu­dósa meglátogatta a harwelli atomerőfejlesztő telepet. A tu­dósokat Genfben az atomener­gia békés felhasználásával fog­lalkozó nemzetközi értekezle­ten hívták meg Angliába. A vendégek között volt ti­zenöt szovjet tudós, a népi de­mokráciák több tudósa és több kínai kutató is. A látogatók nagyrésze a szemle befejeztével repülőgé­pen visszatért Genf be. Tíz éves az első szovjet-magyar árucsere forgalmi egyezmény Hazánk területének felsza­badítása után néhány hónappal 1945. augusztus 27-én jött létre az első szovjet—magyar áru­csereforgalmi megállapodás. — Ebben az időben az ország tel­jesen el volt vágva a külkeres­kedelmi kapcsolatoktól. — A Szovjetunióval kötött megálla­podás a felszabadított Magyar- országba vetett bizalom meg­nyilvánulása volt. Ennek kö­szönhetjük azt is, hogy a szom­szédos és a távolabb fekvő or­szágok sorra felvették a külke­reskedelmi kapcsolatokat Ma­gyarországgal. Az 1945 augusztus 27-én meg kötött első szovjet—magyar árucsereforgálmi egyezmény ké pezte a kiindulópontot Szovjet­unió és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatok to­vábbi fejlesztéséhez, amelynek révén a Szovjetunió hatalmas segítséget nyuit.ott. a stabilizá­ció megteremtéséhez, a 3 éves és 5 éves tervünk megvalósí­tásához. Az elmúlt 10 év alatt külke­reskedelmünk új korszaka bon­takozott ki. A szocialista kül­kereskedelem, a demokratikus országokkal való baráti együtt- | működés, a kereskedelmi kap­csolatok további szélesítése, i egyaránt szolgálja a szocializ­mus építését hazánkban és to­vábbi győzelmekhez vezet a I békéért vívott harcban. Háromnapos országos termelősző vetkezeti építési értekezlet kezdődött Szolnokon Augusztus 25-én, Szolnokon a Petőfi Kultúrotthonban há­romnapos országos mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti épí­tési értekezlet kezdődött. Az értekezletre eljöttek a Föld­művelésügyi Minisztérium kül­döttei, a megyék, a járások, a megyei és a járási jogú váro­sok beruházási osztály- és csoportvezetői, építési szak­emberei, a tsz-építkezések szervezői, irányítói, mezőgaz­dasági épülettervezők és több más szakember. Az értekezletet Csonka Ti­bor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Ellátási Igazgató­ságának vezetője nyitotta meg, majd Soltai Sándor a minisz­térium Építési és Beru­házási Igazgatósága építési osztályának vezetője számolt be a mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben végzett épít­kezések eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról. Az értekezlet végén több mint hatvanezer forint ju­talmat osztanak ki a felszaba­dulási versenyben kiváló ered­ményeket elért megyei, járási és városi építési szakemberek, valamint a legjobb termelőszö­vetkezeti építési brigádok kö­zött. (MTI) Szíriái fiatalok látogatása Sztáiinvárosban A DISZ Központi Vezető­ségének vendégeiként ha­zánkban tartózkodó szíriai fiatalok népes csoportja el­látogatott Sztálinvárosba. A VIT-ről érkezett arab fiatalok nagy érdeklődéssel szemlélték az új várost. Megtekintették a Sztálin Vasmű több gyáregy­ségét is, s a városi DISZ bi­zottságon baráti légkörben so­káig beszélgettek a sztálinvá- rosi fiatalokkal. (MTI) Külföldi szakszervezeti delegációk érkeztek hazánkba A SZOT Elnökségének meghívására tizenkéttagú nyu­gat-német szakszervezeti dele­gáció érkezett Budapestre, két­hetes tanulmányútra. A dele­gáció tagjai a kölni, dortmun- di, duisburgi, lörrachi és egyéb nyugat-németországi ipari köz­pontok, vasipari, építőipari, közlekedésipari szakszerveze­teinek képviselői. Ugyancsak hazánkba érke­zett a lengyel szakszervezetek öttagú társadalombiztosítási küldöttsége kéthetes tapaszta­latcserére. (MTI) Ülést tartott az Interparlamentáris Unió Tanácsa Helsinki (TASZSZ) Az In­terparlamentáris Unió Taná­csa augusztus 24-én Helsinki­ben megtartotta ülését Lord Stansgate, az Unió Tanácsá­nak elnöke bejelentette a Szov­jetunió parlamenti csoportjá­nak belépését az Interparla­mentáris Unióba. A szovjet küldöttség részéről N. A. Mi- hajlov és J. I. Paleckisz ke­rült be az Interparlamentáris Unió Tanácsába. N. A. Mihajlov, az Inter­parlamentáris Unió 44. érte­kezletén résztvevő szovjet kül­döttség vezetője és a szovjet parlamenti csoportnak az In­terparlamentáris Unió Taná­csába delegált álandó képvise­lője rövid nyilatkozatot tett. N. A: Mihajlov szavait a tanács minden egyes tagja tapssal fogadta. A Tanács megvitatta az In­terparlamentáris Unió konfe­renciájának munkájával kap­csolatos kérdéseket. A konfe­rencia augusztus 25-én a finn parlament épületében nyílik meg. Francia közoktatási küldöttség érkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ). Az OSZSZSZK Pedagógus Szak- szervezete Központi Bizottsá­ga meghívására augusztus 24- én Moszkvába érkezett a Francia Közoktatási Dolgozók Szövetségének küldöttsége. A küldöttséget Adrienné Laverg­ne, a szövetség főtitkára ve­zeti. A küldöttség tagjai a szov­jet iskolák, tanítók és tanár­képző intézetek, gyermekvédő intézmények és óvódák mun­káját és az iskolai testnev<#és kérdéseit fogják tanulmá­nyozni. (MTI) Kínában Részlet Stephan Hermlin német író „Kínában” című irodalmi riportjából. A Szangjüanli jelé vezető úton egy emlékmű mellett ha­ladunk el, amelyre ezeket a szavakat vésték: „Nevük örök re bevésődött a nép szívébe.” Szangjüanli nem messzire van Kantontól, amelynek la­kói több, mint száz esztendő­vel ezelőtt fellázadtak az ak­kori legnagyobb világhatalom, az angolok ellen. Az emlékművet csupán két esztendeje állították jel. Fiatal és idősebb parasztok­kal ültünk a falu új kultúr- házában. A kultúrházat a pa­rasztok saját erejükből építet­ték jel. A kisebb termekben az ifjúság ping-pongozik és sakkozik. A falon térképek függnek. Li-Vej — idősebb paraszt elbeszélését hallgattuk. Köz­ben arra gondoltam, hogy fia­tal kínai nemzedék mennyire különbözik az öregektől, és hogy az öregek milyen fáradt­nak, elcsigázottnak látszanak. Az új élet túlságosan későn kezdődött számukra. Li Vej 64 esztendős, de kül­seje után ítélve, nyolcvannak gondolhatná az ember. A vi­dám, tanulnivágyó, életerős fiatalok között mindenütt ott láttam az öregeket, mintegy szomorú emlékeztetőül a múlt ra. Mindannyian jóval idő­sebbnek látszottak koruknál, arcukon mély nyomot hagyott a háború, a nehéz munka, a nélkülözés, amely végigkísér­te életüket. Li V ejt öl Li Nu, a nöszövet- ség elnöke vette át a szót. Arca szigorú, férfias. Az ember azt hinné, hogy 30 éves, pedig csupán 24 esz­tendős. — Mind a japánok, mind a kuomintangisták részéről csak megvetésben részesültem A japánok uralma alatt a nőknek nem volt szabad ki- menniök az utcára. A lcuomin tcr.gisták azt tartották, hogy az asszony helye a tűzhelynél van. De az, hogy van-e az asszonynak mit főznie, már nem. érdekelte őket. Apámnak sohasem volt földje, a földbir­tokosnál cselédeskedett. Ami­kor agyvérzést kapott, nem tudtunk orvost hívni hozzá. ÁValában füvekkel és gyöke­rekkel táplálkoztunk, időnkint pedig fakéreggel. Gyűlöltem a földbirtokosokat és amikor felszabadultunk, résztvettem a földreform munkájában. Fi­véremmel együtt beiratkoz­tunk a parasztok esti iskolá­jába. Ott tanultunk meg írni- olv&sni. Bátyám és én földet kantunk. A Nőszövetség el­nöke lettem... — Ki választotta mea el­nökké? — A választásokon az egész falu rám szavazott. Az embe­rek tudták, hogy sokat dolgoz tam a földreform idején és mindent megtettem, ami erőm bői tellett. Azelőtt az embe­rek szeme elé sem mertem kerülni és egy szót sem tud­tam kinyögni... Megfélemlí­tett, szerencsétlen kislány vol tam ... Eddig is tanultam, de még tovább tanulok. Már bát­ran felszólalok a gyűléseken. — Az én nevem — mondot­ta az egyik öreg parasztasz- szony — Li. ahogyan a fa­lumban a legtöbb lakost hív- :ák, azaz pontosabban Li Ju- moi. Hatvanhat éves vagyok. Amikor a japánok megszáll­tok bennünket, három fiam volt. Az egvik 17 esztendős, a másik 14. a. harmadik 11. A l^a'öbb falumbeli elmenekült. F.r. túlságosan szegény vokam ahhoz, hogy elmehessek. Egész vo,gyónóm fél dollár volt. Ez­ért rizst vásároltam. A ja­pánok elfoglalták Kantont és tíz nap múlva már hozzánk értek. Felgyújtották a falut. Elégett az én rizsem is. Egy teljes hónapig éheztünk, hol innen, hol onnan szereztünk egy-egy falatot. Következő esztendőben három mu földet szántottam fel. A földbér azonban olyan magas volt, hogy egy marék rizsem sem maradt. Amikor a japánok visszavonultak, két kisebbik fiammal együtt maradtam. Megpróbáltuk megakadályoz­ni a japánok visszavonulását, ezért szemem láttára korbá­csolták halálra egyik fiamat. Másik fiammal együtt bör­tönbe vetettek, de szerencsénk vol*. felszabadítottak. Amikor a Néphadsereg be­vonult, földet kaptunk. Most heten vagyunk a családban. Ebben az esz*endőben kétezer kilogramm rizst takarítottunk be. Saját házam van és néhány mu kiváló földem. Ezenkívül még három mu veteményest bé-dek. Három. bivalyom van. Li u*án egy fiatal paraszt- asszony emelkedett szólásra. — Hallottunk a német pa­rasztokról — mondotta. — Hosszú életet kívánunk nekik és — hogy el ne tévessze, las­san, szótagolva ejtette ki: — Wilhelm Pieck elnöküknek is! Szovjet újságírókat hívott meg a Jugoszláv djságiró Szövetség A szovjet külügyminiszté­rium sajtóosztályának meghívá­sára a közelmúltban jugoszláv újságíró küldöttség tartózko­dott a Szovjetunióban. A napokban a szovjet kül­ügyminisztérium sajtóosztálya levelet kapott a Jugoszláv Új­ságíró Szövetségtől, amelyben a Jugoszláv Újságíró Szövetség köszönetét mond a jugoszláv újságírók "iránt tanúsított szí­vélyes vendégszeretetért. Ugyanakkor a í jugoszláv Új­ságíró Szövetség meghívott Jugoszláviába egy szovjet új­ságíró küldöttséget. A szovjet újságírók küldött­sége hamarosan Jugoszláviába utazik. a szovmmió életéből A moszkvai televízió A moszkvai áruházakban és rádió-szaküzletekben mind több embert lehet látni, akik televíziós készüléket vásárolnak. Egyre több és több televíziós antenna emelkedik a szovjet városok és falvak alacsony és magas házai­nak tetején. Napról-napra nő a televíziós adások láthatatlan né­zőinek száma. Az egyre fokozódó érdeklő­dést mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a moszkvai köz­ponti televíziós stúdióba naponta hatalmas menryiségű levél érke­zik, amelyek arról tanúskodnak, hogy a televizó nézőinek Ízlése és kívánsága a legkülönbözőbb. Egyesek például a régenvárt labdarugómérkőzést, mások az új balettelőadást, ugyancsak má­sok pedig az új filmeket szeret­nék végignézni. Vajon ezt a rengeteg kérést és kívánságot hogyan elégítik ki? Idézzük fel a televíziós adás egyik estéjét. Ebben többek kö­zött szerepelt a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mányküldöttségének Moszkvába érkezése, majd ezt követően a szokásos esti gyermekműsort tartották meg. A gyermekműsor után kezdődött a felnőttek részé­re a közvetítés. A többi között közvetítették például N. Cserka- szov a Szovjetunió népművészé­nek, a legnépszerűbb szovjet szí­nésznek alkotó estjét. Ezt köve­tően az ukrán népi ének- és zene­kar szereplését láthatták a nézők. . . . Elhangzottak a zene utolsó dallamai, befejeződött a pergő tánc és a stúdió bemondója — miután ismertette a másnapi mű­sort — elbúcsúzott a nézőktől: „A viszontlátásra barátaim, jó éjszakát.” A képen: Nelli Krilova színmű imű operettjéből a moszkvai tele- vésznő Marica áriáját énekli Kál- viziós központ stúdiójában, mán Imre „Marica grófnő” cí-1 Iskolákat építenek a kolhozok Az Ashabad-környéki „Kom- munyiszt” kolhoz tagjai nem­rég egy tízosztályos iskola épí­téséhez kezdtek. Az épület ez év végére elkészül. A kolhoz könyveket vásárol az iskolai könyvtár részére, szemléltető eszközöket szereznek be, beren­dezik a tanulószobákat. Az is­kola mellett kísérleti telepet létesítenek, ahol a tanulók szak emberek vezetésével tanulmá­nyozzák majd a mezőgazdasági gépeket és az agrotechnikát. A „Kommunyiszt”-kolhoz tag jainak kezdeményezése óriási visszhangra talált a köztársa­ságban: harmincnyolc gyapot­termelő kolhozban kezdték meg új iskolák építését. Legtöbbjük már az új tanév kezdetére el­készül. Átadták a második turbinát a rigai hőelektrocentráléban A rigai hőelektrocentrálé épí­tői és szerelői határidő előtt adtak át rendeltetésének a második turbinát. Ezzel befeje­ződött az építkezés első rész­lete. A képen: A hőelektrocent­rálé gépterme látható.

Next

/
Thumbnails
Contents