Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-23 / 197. szám
1955. AUGUSZTUS 23. NAPLÓ 3 A Megyei Begyűjtési Hivatal jelenti: Terménybegyűjfésben a szekszárdi járás vezet A% új tagok 9 9» Látogatás a faddi Uj Élet TSz-ben . idős Váczi János bácsi is ezen az estén is éppen úgy, mint hosszú éveken keresztül gyakorlott mozdulattal húzta át a kompot a Holt-Dunán. A komp fürgén fordult a két part között és vitte a faddi Vj Élet Tsz-be igyekvő régi és új tagokat. Nagy eseményre készülődtek ott, amelyre összejött a tsz apra-nagyja. Ezen az estén tartott közgyűlésen vették fel ünnepélyes keretek között a tsz-be lépő új tagokat. Az új tagok: Petrás Béla, Pánczél József, Márton József és a többiek vidáman beszélgettek a tsz régóta ismert tagjaival arról, hogy mennyivel könnyebb lesz majd itt és együtt az élet. Később Bokros József elvtárs, a tsz elnöke megnyitotta a közgyűlést. Beszélt termelőszövetkezetük eddig elért szép eredményeiről, a gabonaosztásról és végül a tagság elé terjesztette az új belépők névsorát. A tagság egyhangúlag elfogadta a belépni szándékozókat, hiszen régóta ismerték őket, valamikor, cselédkorukban együtt húzták az igát. Döntött a közgyűlés. Felvették az új jelentkezőket, akik közül Márton József fel is szólalt. „Kedves elvtársak! Én már egyszer megpróbáltam a szövetkezeti életet. Ez 1951-ben volt. Akkor a Kossuth Tsz tagja lettem. Két évig voltam szövetkezeti tag, amikor hallgattam a rosszakarók, az ellenség szavára és kiléptem a tsz-ből. Igen, otthagytam a biztos megélhetést, a gondtalan életet, hogy felcseréljem egy bizonytalannal. Őszintén mondom, hogy ennek a két évvel ezelőtti hirtelen elhatározásnak súlyos árát adtam. Amíg a tsz- ben voltam mindenem volt, négy apró családomat becsületesen el tudtam látni, vettem egy kis családi házat, meg volt a kenyerem, meg volt mindenem. Az utolsó évi keresetem, mindent átszámítva, meghaladta a 30.000 forintot. Ez volt. Utána, mivel szakmám vályogvetés, téglaégetés, az Uj Elet Tsz-nél dolgoztam. Szépen kerestem ez idő alatt is. Mégsem éltem úgy, mint azelőtt. Itt dolgoztam közvetlenül a tsz mellett. Láttam és hallottam is arról, hogy milyen eredmények vannak. Ekkor határoztam el, hogy kérem felvételem és ígérem, hogy becsületesen végzem munkámat. Elhatározásomban nem ingat meg senki." Márton Jóska bácsi szavait percekig tartó taps és éljenzés követte, tanujeléül annak, hogy a tsz valamennyi tagja örömmel fogadta be a visszatérőt. Szekszárdon a Megyei Könyvtárban Kiváló Könyvtár címet nyerte el a szekszárdi Megyei Könyvtár A legutóbbi terménybegyüj- tési verseny értékelése alapján a szekszárdi járás vezet. Második a gyönki, harmadik a paksi járás. Legjobb begyűjtési eredményt elért községek: 1. Kisvejke, 2. Dunakömlőd, 3. Mözs, 4. Tolna, 5. Pári község. Legjobb eredményt elért tsz-ek: 1. Murga Petőfi, 2. Nak Ut a szocializmus felé, 3. Kurd Dózsa Népe Tsz, 4. Tolnanémedi Meggyőződés, 5. Tolnanémedi Felszabadulás. Valamennyien 100 százalékra teljesítették kötelező gabonabeadási kötelezettségüket és szabadbeadási kötelezettségüket is. Jól teljesítő dolgozó parasztok: Csuka István nyolc holdas mözsi dolgozó paraszt már teljesítette búza, rozs és árpabeadási kötelezettségét, továbbá egész évi sertés, vágómarha, tojás és baromfibeadásának is eleget tett. Az értékesítési szerződésre 12 mázsa kenyérgabonát adott le. Oláh György sárpilisi 7 holdas dolgozó paraszt teljesítette gabona beadási és sertés, vágómarha, tojás, baromiibadási kötelezettségét, ezenkívül 14 mázsa kenyérgabonára kötött értékesítési szerződést. Kovács Ferenc 8 holdas kajdacsi dolgozó paraszt teljesítette kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezett ségét. Ezenfelül 15.29 mázsa kenyérgabonát adott át értékesítési szerződésre. egységre 12.88 mázsa búzát, 9.66 mázsa árpát. Lajtos István 276 munkaegysége után 11.4 mázsa búzát és 8.28 mázsa árpát vitt haza. Még tovább lehetne sorolni a tagok részesedését, de végezzünk inkább egy kis számítást, számítsuk ki Bagi Ferenc részesedését pénzértékben. A 19.72 mázsa búza 280 forintos áron számolva 5521.60 forint, az árpa mázsáját 300 forinttal számolva 4437 forint. összesen 9958.60 forint. Keresete 1250 forint havi jövedelemnek felel meg. Ehhez lehet még számítani pénzelőleget és egyéb részesedést, tehát mi sem bizonyítja jobban a tsz tagok nagy jövedelmét. A fent említett mennyiséget a tagság csak előlegként kapta, s a még nem említett terményekből, négyzetesen vetett kukoricából és egyébből olyan részesedésük lesz, amely eléri a havi 2000 forintos jövedelmet. „Községünkben dolgozó négy cséplőgép versenyben végzi a munkát — írja Babarik elvtárs —. A versenyzászló mindig a legjobb eredményt elérő csapat nál van. Jelenleg a Tímár cséplő munkacsapat őrzi. A gabonabeadási kötelezettség teljesítésében a Ságvári Tsz tagsága vezet.” toyre többen választják Bonybádon Is a nagyüzemi gazdálkodás! Triber Dezső elvtárs szerkesztőségünkhöz küldött levelében arról írt, hogy a bonyhádi dolgozó parasztok, akiknek többsége az I. típusú tszcs-ben tag, egyre többen választják a fejlettebb termelőszövetkezeti gazdálkodási formát. Látják azt, hogy ez a fejlettebb forma több jövedelmet jelent. Hosnyánszky János és családja a Bonyhádi Dózsa Népe Tsz-ben dolgoznak. Zárszámadásig 1440 munkaegységre számítanak, ami a következő jövedelmet jelenti: Búza 7920 mázsa, árpa 14.40 mázsa, csöveskukorica, burgonya, takarmányrépa 43.20— 43.20 mázsa, takarmányborsó 14.40 mázsa, cukor 1.44 mázsa, bor 432 liter, ezenkívül 50.400 forint készpénzjövedelemre szá míthatnak. Hosnyánszkyék az eddig kapott gabonaelőlegből 40 mázsát szabadértékesítés útján adtak el az államnak, amelyért mázsánként 280 forintot kaptak. Az eredmények láttán választották a szövetkezeti gazdálkodást Tóth Gyula 7 holdas, Szabó Jenő 9 koldas, Kajtár Antal 9 holdas, Kas ler György 8 holdas, idős Läufer József és ifjú Läufer József 3, Kovács András 1, Bulla Jánosné 3 és ifjú Szőts Géza 10 holdas dolgozó parasztok. Női mezőgazdasági szakiskola nyílik Pápán Dunántúl egyetlen női mező- gazdasági szakiskolája nyílik meg Pápán szeptember 1-én. A minisztertanács ezen határozata a legkeresettebb női szakmunkások számát fogja gyarapítani. Felvehetők azok a 17— 28 éves nők, akik általában az állattenyésztés (tehenészet, gépi fejés, tejkezelés, baromfitenyész tés, sertésnevelés, hizlalás, méhészet stb.) területén kívánják képességüket fejleszteni, akik 2 éves igazolt mezőgazdasági gya korlattal rendelkeznek és akik az általános iskola 6, illetve 8 osztályát elvégezték. Az iskola 2 éves, korszerű elméleti és gyakorlati szaktudásra képesít. Az iskolázás és ellátás költségeit az állam viseli. Részletes írásbeli felvilágosítást a pápai mezőgazdasági szakiskola igazgatósága ad. (Pápa, Veszprémi- út 1. szám). Révai József állapította meg két-három évvel ezelőtt, hogy „a magyar nép olvasó nép lett.” E megállapítás igazáról az egész országban meggyőződhetünk. Uj könyvtárak ezrei jöttek létre a felszabadulás után s a régi könyvtárak is soha nem látott fejlődési fokot értek el. Ez a népi demokratikus államrend szer szükségszerű velejárója, mert a műveltség, a szakmai tudás és a politikai fejlettség — amelyet a könyvtárak terjesztenek — a szocializmust építő ember követelménye. Ha végigmegyünk Szekszárd utcáin, mindenütt szemünkbe- ötlik a Megyei Könyvtár plakátja, amely a könyvtárba való belépésre szólít fel. S hogy ez nem eredménytelen, arra bizonyíték, hogy a könyvtárnak ma már több, mint 3000 beiratkozott olvasója van. A tavalyi év végéig így sok olvasó látogatta a könyvtárat s idén pedig már az év közepén több beiratkozott olvasó van, mint az egész elmúlt évben. Ugyanilyen arányú emelkedés mutatkozik a gyermekolvasók és a kölcsönzött könyvek tekintetében is. A könyvtár jó munkát végzett, amit bizonyít, hogy a Népművelési Minisztérium által megszervezett „Tömegkönyvtárak felszabadulási versenyében” a szekszárdi megyei könyvtár elnyerte a „Kiváló Könyvtár” címet. Mi, a budapesti egyetem ideküldött könyv táros szakhallgatói örömmel állapítottuk meg, hogy milyen jó érzés ilyen jól szervezett, és jól felszerelt könyvtárban dolgozni. A majdnem százezer* könyv, az épület kényelmes fekvése, a katalógusok gondos elkészítése, az olvasóterem, az új kertolvasó és a külön ifjúsá- ki kölcsönző, mind olyan dolgok, amelyek az olvasókért és ezen keresztül a szocializmusért létesültek. A Népművelési Minisztérium állandó anyagi és erkölcsi (módszertani) támogatása, a Megyei Tanács irányítása és a párt útmutatása nagyon megkönnyíti a könyvtárosok munkáját. Mi, a jövő könyv tárosai nem szeretnénk mást, mint azt, hogy minden dolgozó külön-külön is olvasóvá váljék, hogy mindenki vegye észre és használja ki azt az államnyuj- totta lehetőséget, amely nagyobb tudást, műveltséget, vagyis szebb, boldogabb életet eredményez. Mint egyetemi hallgatók, sokat köszönhetünk a szekszárdi könyvtárnak. Nemcsak azt, hogy megtanultuk benne a könyvtári munka szeretetét és bizonyos, az egyetemen meg nem tanulható ismereteket, hanem azt is, hogy úgy érezhettük itt magunkat a könyvtárban, mint második otthonunkban. Természetesen mindezt lel kés és eredményes munkával igyekszünk a jelenben és a jövőben viszonozni. HOLZHACKER FERENC egyetemi hallgató. Előleget osztottak az alsónyéki Petőfi Tsz-ben Az alsónyéki Petőfi termelő- szövetkezetben megtörtént a búza és árpaelőlegek kiosztása. Egy termelőszövetkezeti tag jövedelme jóval meghaladja az egyéni dolgozó parasztokét. Né hány adat is megmutatja, hogy egy-egy termelőszövetkezeti tag jövedelme átlagosan meghaladja a havi l300 forintot. Pedig még csak előleget osztottak, az egész járandóságot az évvégi elszámoláskor kapják meg. A termelőszövetkezetben 22 család között 153.60 mázsa búzát, 115.20 mázsa árpát osztottak szét. Alig van olyan tag, akinek 200-on alul lenne a munkaegysége. Érdemes megnézni néhány tsz tag eddigi jövedelmét. Bagi Ferenc 493 munkaegységre 19.72 mázsa búzát, 14.79 mázsa árpát kapott: Weisz Adám 343 munkaegysége után 13.72 mázsa búzát és 10.29 mázsa árpát. Heil Jakab 322 munka Teljesítettük vállalásunkat Babarik György elvtárs Né- metkérről írt szerkesztőségünknek. Levelében beszámolt arról, hogy augusztus 17-ig teljesítették 31-re vállalt pénzügyi tervüket. A 103.46 százalékos terv teljesítésben igen nagy része van a pénzügyi állandó bizottság valamennyi tagjának. A cséplési és begyűjtési verseny a következőképen alakúit. Hazafelé ii. Boldizsár bekötötte a lovakat a jászol mellé, szénát dobott a saroglyába, fogta a kapát és elindult a kukoricásba. — Kisfiáim, jók legyetek, én elmegyek édesanyátok után — szólt vissza az utcaajtóból. Zsuzsi a zöldelő sorok között hajladozott, a lábikráit verdeste a zsenge kukoricalevél. A léptek zajára ijedten megfordult. — Szentisten Boldi, te vagy — repült feléje — csakhogy megjöttél — ölelte át embere nyakát. Olyan . jólesett oda- bujni a felhevült férfimellre. — De csak nincs valami baj, hogy most hétközepén megjöttél? — És tekintete kutatva kérdőn tapadt ura arcára. — Nincs. Ne félj galambom Éppen azért jöttem haza, hogy ezután itthon se legyen többé semmi baj. Ülj le ide mellém, hadd beszélgessek veled ... Még otthon, a csendes kis szobában is folytatódott és a késő éjszakába nyúlt a beszélgetés. Az elkövetkező napokban kora reggeltől késő estig ketten kapálták a kukoricát, a krumplit és répát, a szándékhoz hasonló tiszta földdel léphessen ura a becsületes, tisztaszívű tsz-emberek közé. Ez a nap is elkövetkezett. Az ünneplőbe öltözött két ember ott ült a kivilágított teremben a termelőszövetkezeti tagok között és hallgatta az elnök csengő szavát. — Elvtársak, Illés Boldizsár és Illés Ferenc kérik felvételüket a termelőszövetkezetbe. A tagfelvételi kérelmüket előterjesztem és kérem az elvtársakat, szavazzanak, elfogadják-e tagnak Illés Ferencet és Illés Boldizsárt? — Mielőtt még döntenének az elvtársak, engedjék meg, hogy még egy kérésemet terjesszem a taggyűlés elé — emelkedett szólásra Illés Boldizsár. — Halljuk, halljuk! — Azt hiszem, mindannyian ismernek az elvtársak, így feleslegesnek tartanám magamról beszélni, hanem az a kérésem, hogy a két lovam közül az egyikért adjanak egy fejős tehenet. Tudják azt, hogy amíg fuvarozni jártam, elpusztult a tehenem, venni nem tudtam és a három apró gyereknek kellene a tej. Vagy járuljanak hozzá, hogy a gyen gébb lovamat, a Lacit, eladhassam és az árán vehessek egy tehenet. A másik, a Frája, erős jó ló, azt meg behoznám a közösbe. Sokáig csend telepedett a teremre. Latolgatták magukban az emberek a kérést. Igaz, hogy szorgalmas, jó munkás, családjának élő ember Illés Boldizsár, de azért mégis ... Bőte Gásnárné felpattant ... — öreg ember, öreg ló nem kell. Illés Boldizsárral fordult egyet a világ. Szó nélkül fogta a kalapját, hazament. Zsuzsi boldog izgalommal várta, de elszorult a szíve, amikor a konyhába lépő urára nézett. — Mi történt, miért vagy olyan szomorú? — Boldizsár elmondta a történteket. — Még azt mondta Bőténé, hogy te öreg vagy? — Nem rám értette, hanem a lóra célzott., pedig a Frája még csak 8 éves és kevés ilyen ló akad a községben. — Ne keseregj azon, hogy nem vettek be maguk közé, lépj be az I. típusú tszcs-be, ott is jól élnek a tagok. — Nem én Zsuzsi. Még Kaj mádon elhatároztam, hogyha én feladom az egyéni gazdálkodást, akkor csak az önálló termelőszövetkezetbe lépek be, vagy elmegyek az állami gazdaságba dolgozni. — Ott már voltál, onnét haza kívánkoztál, Boldizsár, hanem ott van a Dózsa Népe, kérd oda felvételedet. — A Dózsa Népébe? A Szabad Földbe nem vettek fel, azt gondolod, hogy ott sikerül. Ebben a termelőszövetkezetben szerettem volna dolgozni, mivel közel van hozzánk. — De látod, hogy nem vettek fel tagnak, Bőténé úgy „elegyengette” az utadat. — Nem baj, Zsuzsa, ne féljetek, amíg egészségem lesz és dolgozni tudok megélünk. Boldizsár néhány nap múlva találkozott Ferivel. — Téged felvettek akkor este, Feri? — Fel hát, aztán hallottad volna, hogy nekiestek Boté lének a tagok, amikor te kimentéi a teremből. Szidták amiért azt a meggondolatlan kijelentést tette. Sajnálták, hogy elmentél. — Hát senki sem szólt mellettem, pedig én tiszta szívvel, becsületes szándékkal akartam belépni és élni köztük. — Boldi, én nem bántam meg, hogy termelőszövetkezeti tag lettem, mert mindenünk van, boldogan élünk. Hagyd abba te is ezt a keserves kínlódást, azt tanácsolom, kérd a felvételedet a Dózsa Népe termelőszövetkezetbe, azok talán megértőbbek. Másodszor öltözött ünneplőbe Illés Boldizsár és az Istvánmajori Dózsa Népe termelőszövetkezet egybegyült tagsága előtt is elmondta a kérését... A termelőszövetkezet elnöke, Bogos Domonkos emelkedett szólásra. — Elvtársak! Mindannyian ismerjük Illés Boldizsárt, nem kell róla sokat beszélni. Én azt javasolom, hogy az egyik lovával lépjen be a termelő- szövetkezetbe, a másiknak az árán vegyen magának egy ház táji tehenet. Felteszem a kérdést — hozzájárulnak az elv- társak Illés Boldizsár felvételéhez és elfogadják-e az előbbi javaslatomat? — Hozzá! Elfogadjuk! — zúgta a tagság. — A május végi éjszakában egy boldog új ember érkezett haza a bonyhádi fehér házacskába. SZÁSZY SÁNDOR Óvodások köszöntötték a györkönyi cséplőmunkásokat A györkönyi óvodások az elmúlt héten két cséplőgépet látogattak meg és ebéd, valamint uzsonnaszünetben kellemes kul túrműsorral, szavalatokkal, énekszámokkal köszöntötték a cséplőgép dolgozóit. A munkásoknak nagyon jól esett az óvodások köszöntése, s keresetlen szavakkal mondtak köszönetét a műsorért Csendes Ilona óvónőnek, aki betanította a műsort és Szöllősi Julianna tanácselnöknek, aki segédkezett ebben a munkában. KÖNYVISMERTETÉS Asztalos István: Jóska Ifjúsági Könyvkiadó Az első három novella az író gyermekkorának egy-egy epizódja. A történetek nyomorúságos, gyermekszomorító korszakba visznek, a múlt elnyomottjainak sötét világába, melyet a győzelemre termett proletárgyerek bátorsága, derűje világít be. A másik két novella a máról szól, ezekben is felbukkannak a múlt eleven árnyai, két szatirikusán ábrázolt alak képében.
