Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-09 / 186. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! IC'ää“ r------------------------------------------------------^ A MAI SZAMBÁN: N. A Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadást adott a diplomáciai képviseletek vezetői részére (2. o.) — A DISZ-ért a kommunisták a felelősek (3. o.) — Budapesttől—Varsóig (3. o.) — Két élüzem a megye helyiiparában (3. o.) — A tolnai közös szérűn (3. o.) — Falusi hétköz- V napok (4. o.) J AZ M DP TOLNAMECVEÍ partbizottsäganak lapja XII. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. KEDD, 1955. AUGUSZTUS 9. r------------------------------------------------------^ I I cséplőcsapatok felelőssége... Mindenütt megkezdődött már megyénkben a cséplés. Ezekben a hetekben nagy feladat hárul a cséplőmunkásokra — tőlük függ, hogy a learatott gabona mielőbb a zsákokba, a raktárakba kerüljön. A cséplés a számvetése az egész évi munkának, mennyivel több kenyér jut az éléskamrákba. Az időjárás kedvező volt a termésre, a kalászosok termésátlaga jóval magasabb a múlt évinél. Az elmúlt hetekben kedvezőtlenül alakult időjárás miatt lassan halad a cséplés. A gyakori esőzés miatt gyakran félbe kell szakítani a cséplést és a nedves gabonával nem lehet a gép legmagasabb teljesítményét kihasználni. Ennek ellenére gyorsabbá kell tenni a cséplést. Milyen lehetőségek vannak ahhoz, hogy gyorsabbá tegyük a cséplést? Nézzük csak az elmúlt évek tapasztalatait, milyen hibák fordultak elő és ezek alapján miben lehet most javítani? Ha az előforduló hibákat kiküszöböljük, már azzal is meggyorsítottuk a cséplést. Ha jó a tervezés, ha a gépek pontosan betartják a menetiránytervet, nem járnak a gépek ötletszerűen egyik utcából a másikba, sok időt meg lehet takarítani. Az elmúlt évben gyakori hiba volt a gépek helytelen üzemanyagellátása. A gépállomások vezetőitől is függ tehát, hogyan használnak ki minden rendelkezésre álló időt. Meg kell állapítani, hogy több helyen most is előfordul ez a hiba. Felsőnyéken augusztus elsején négy óra hosszat állt az iregszemcsei gépállomás egyik gépe • üzemanyaghiány miatt. Ennek az az oka. hogy a gépállomáson kevés a hordó, amelyben az üzemanyagot kiszállíthatják a gépekhez. Persze a cséplés megkezdése előtt előre lehetett volna erről gondoskodni. Hétfőn Ozorán hat órahosszat állt ugyancsak üzemanyaghiány miatt a pincehelyi gépállomás gépe, pedig Pincehely csupán 9 kilométerre van Ozorától, fél óra alatt a helyszínre lehetne szállítani az üzemanyagot. A cséplőgépeket mindenütt jól kijavították, még eddig nem fordult elő komolyabb kiesés géphiba miatt. Ez a tényező is sokat jelent a cséplés folyamatos végzésében? A munkacsapat megfelelő beosztása, a jó gépkarbantartás ugyancsak hozzásegít ahhoz, hogy pótolni tudjuk az időjárás által okozott kiesést. A cséplés gyors és időben való elvégzésének mégis legfontosabb feltétele, módszere a cséplőcsapatok közti verseny. Megyénkben is számos ifjúsági cséplőcsapat vetélkedik az elsőségért. Vannak már jó eredmények is. Mözsön Takács József cséplőcsapata eddig 33 vagon gabonát csépelt el. Bölcskén Fehérvári Mihály 1070-es gépével 226 mázsás napi átlagot ért el. Ez a cséplőcsapat résztvesz az országos ifjúsági cséplési versenyben. A verseny szervezéséhez, nyilvántartásához jó példát adhat a sióagárdiak kezdeményezése. A kultúrotthon cséplési híradót ad ki, amelyben rendszeresen foglalkozik a cséplőcsapatok eredményeivel, dicséri, bírálja őket. Az elmúlt évben a megyében számos panasz hangzott el, hogy a cséplőcsapatok nem tudták, hogyan áll a versenytársuk teljesítménye, nem tudták hogyan állnak a versenyben. Meg kell állapítani, hogy e téren az idén nem sokat javult a helyzet, főként az állami gazdaságokban. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága például nem ismeri, milyen teljesítmények vannak egyes gazdaságokban, mert azok nem küldenek be jelentést a cséplési eredményekről. A Palánki Tangazdaság a cséplés megkezdésekor versenyre hívta ki a megye állami és tangazdaságainak cséplőcsapatait. Jelenleg csak annyit tudnak, hogy ők 27 vagon gabonát csépeltek el 1070-es gépükkel. Arról viszont még semmi értesülésük nincs, hogyan állnak a versenytársak. Mindezekért hibáztatni lehet a gazdaságok vezetőit, a MEDOSZ szervezeteket, mert nem biztosítanak megfelelő nyilvánosságot a cséplőcsapatok közti versenynek. Pedig ez nem igényelne különösebb fáradságot, annál is inkább, mert naponta összegezik a cséplőgépek napi teljesítményét. Ezekután azt lehet megállapítani, hogy a MEDOSZ csak addig gazdája a versenynek, amíg szervezni kell. Több felelősséget kellene érezni a cséplés iránt. Nem lehet versenynek nevezni a „versenyt“, ha a versenytárs munkájáról, eredményéről nem tudnak semmit. A cséplőcsapatoknak nemcsak arra kell törekedniük, hogy minél előbb elvégezzék a cséplést, a jóminőségű,' szemveszteség nélküli munkára is szükség van. Különösen most, az esőzések miatt kell erre ügyelni, mert a nedves gabonát nehezebben csépeli ki a gép. A cséplőcsapatokon ezen felül a begyűjtés sikere is múlik. A múlt évek példái tanúsítják, ahol a munkacsapatvezetők, a népnevelők nem hanyagolták el a begyűjtés érdekében végzett felvilágosító munkát, ott a gazdák azonnal, a géptől szállították be gabonájukat a kötelezettség teljesítésére. Most a cséplés folyamán még gondosabb nevelőmunkára van szükség, meg kell magyarázni az állami felvásárlás jelentőségét és célját is. Megyénk minden dolgozója bízik a cséplömunkásokban, a lelkes fiatalokban, a tapasztalt idősebbekben bízik abban, hogy becsülettel helytállnak ebben a nagy és fontos munkában. V. _____________________________J M egnyitották Szekszárdon a Sörkertet A múlt héten elkészült Szekszárdon a Sörkert, melyet több mint 300 ezer forintos beruházással építettek. A kerthelyiség munkáit a Tolna megyei Tatarozó és Építő Vállalat terven felül vállalta és készítette él. Szombaton ünnepélyesen nyitották meg a korszerűen berendezett, mintegy 1000 személy befogadására alkalmas kerthelyiséget. A megnyitó ünnepségen Teszler Vendel elvtárs, a Városi Tanács elnöke mondott rövid beszédet, majd a Fővárosi Operettszínház művészei szórakoztatták a közönséget. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Érdemes az államnak eladni a gabona felesleget Fürgéd, községben a begyűjtés feladatait tanácsülésen tárgyalták meg, ugyanakkor foglalkoztak az állami szabadfelvásárlással kapcsolatos teendőkkel is. A tanácstagok vállalták, hogy körzetükben rendszeresen felkeresik a csépeltető gazdákat és beszélgetnek velük a beadás fontosságáról. V. Kovács József, Kiss Ferenc, Gyémánt Mihály tanácstagok versenyre hívták ki egymást, hogy körzetükben minden gazda teljesíti kötelezettségét közvetlen a cséplőgéptől. A begyűjtés eredményeinek elősegítéséért a cséplőcsapatok is végeznek agitációs munkát. Két gép dolgozik a községben, mindegyiknél dolgoznak tanácstagok, párttagok, többek közölt Virágh Ferenc és J. Kovács József kommunista tanácstagok. Ahol éppen csépelnek, beszélgetnek az. illető gazdával, hogy aeljesítse kötelezettségét és hogy adja el az államnak gabonafeleslegét. A felvilágosító munka nyomán azok a gazdák, akiknél elvégezték a cséplést, nyomban teljesítették kötelezettségüket. A fürgedi dolgozó parasztok a beadáson felül gabonafeleslegüket értékesítési szerződéssel adták el az államnak. Az ötholdas Varga István 8 mázsa gabonát adott el, miután 9.86 mázsával teljesítette kötelezettségét. K. Vincze János 839 kiló gabonát adott be kötelezettségének teljesítésére,' utána 744 kilót adott el. Rigó István 5 mázsa, Gosztola József 4 mázsa, Tóth Pál 287 kiló gabonát adott el értékesítési szerződéssel az állam részére. A fürgedi gazdák is látják azt, érdemes eladni a gaboncfelesleget az államnak. Jelentés a járások begyűjtési versenyéről Az elmúlt napokban nem gátolta úgy az eső a cséplést, mini a hét elején, így a begyűjtés eredményei is javultak. A búzabeadás teljesítésében a tamási és a paksi járás eredményei 5—5 százalékkal növekedtek. A leggyengébb eredmény a bonyhádi járás nevéhez fűződik. A búzabeadási kötelezettség teljesítésében változott a járások rangsora. A tamási járás az ötödik helyről a negyedikre került. Az előző értékeléskor Paks és Gyönk egyenlő eredménnyel állt a második-harmadik helyen. A járások rangsora most a következő. 1. Szekszárdi járás 25.6 százalékkal, 2. a paksi 19.8 százalékkal, 3. a gyönki 18.6 százalékkal, 4. a tamási 17 százalékkal, 5. a dombóvári 16.8 százalékkal, 6. a bonyhádi 12.2 százalékkal. Igen gyenge a bonyhádi járás eredménye. Az árpabeadásban a tamási já rásban volt a legnagyobb emelkedés, a leggyengébb pedig a dombóvári járásban. Itt a következő a járások rangsora. 1. Szekszárdi járás 51.8 százalékkal, 2. a paksi 39.4 száza lékkai, 3. a gyenki 37.2 százalékkal, 4. a bonyhádi 33 száza lékkai, 5. a tamási 25.5 százalékkal, 6. a dombóvári 25.2 százalékkal. Szekszárd város búzabeadásál eddig 23.9 százalékra, árpabeadását 55.2 százalékra teljesítette. A dolgozók műszaki ismereteinek bővítéséért A múlt héten szakmai tanfolyam indult a Bonyhádi Cipőgyárban. A tanfolyamon olyan dolgozók vesznek reszt, akik már rövidebb-hosszabb idő óta gépen, futószalagoknál vagy a szabászatban dolgoznak. így már gyakorlatra tettek szert a munkában, de elméleti szakmai ismereteik hiányosak. A tanfolyam hat hónapig tart, ahol számtant, szabvány ■ ismeretet, gyártástechnológiát munkaszervezést, minőség és nyagismeretet, balesetvédelmi biztonsági óvórendszabályokat stb. fognak tanulni a résztvevők. A tanfolyam elő fogja segíteni, hogy a gyár dolgozói nak műszaki ismeretei gyarapodjanak, még több, jobbminöségű árut tudjanak készíteni. Résztvesznek a tanfolyamon fiatalok és idősebb dolgozók egyaránt. Ott találjuk köztük Vértes Mihályné kétgyermekes anyát, Strumberger István csákózót, a szakma kiváló dolgozóját, Tauth Tibor sarokfoglaló és Reményük Dezső sarokcsiszoló ifjúmunkásokat, mindketten már a „szakma kiváló dolgozója” kitüntetés tulajdonosai és rajtuk kívül még több sztahanovistát, kiváló dolgozót is. A gyár dolgozói közül harmincötén vesznek részt a tanfolyamon, két csoportban, külön a délelőtti és külön a délutáni műszakban dolgozók. Képünk a tanfolyam ünnpé- lyes megnyitásakor készült., ahol Kiss Fazekas Pál, a gyár főmérnöke ismerteti a résztvevőkkel a tanfolyam célját, feladatait. A szekszárdi járási ;tanács versenyértékeléséből A szekszárdi járásban a cséplőcsapatok versenyre hívták egymást. A szekszárdi járási párt végrehajtóbizottság és a járási taqács végrehajtóbizottsága a legjobb cséplőcsapatnak vándorzászlót adott. A vándorzászlót Balogh Gyula cséplőcsapata őrizte eddig. A legutóbbi értékelés alapján a vándorzászló Balogh Gyula cséplőcsajiatától Takács Ferenc cséplőcsapatához került. A járásban a cséplőcsapatok versenyének értékelése alapján első Takács Ferenc (Mözs) 38 vagon 23 mázsa. Ennél a cséplő gépnél dolgozik a Szegedi-brigád, amely benevezett az ifjúsági cséplőgépesek országos versenyébe. Második Rudolf István (Szedres) 26 vagon 57 mázsa. Harmadik Presztegi Lajos (Szedres) 25 vagon 42 mázsa. Negyedik Balogh Gyula (Sár- pilis) 24 vagon 30 mázsa. Főldművesszövetkezefi vezetők ci fez mozgalom fejlesztéséért Megjavult a munka a gyulaji Uj Barázdában Gyulajon az Uj Barázda termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg. Azóta sok megpróbáltatáson mentünk keresztül, de végül mégiscsak sikerült megtalálnunk a helyes utat. Vetésforgót állítottunk be. A tavaszi növényápo lást 100 százalékban elvégeztük. A halastavunk területét az ősszel kétszeresére növeltük. A meglévő lehalászásából az őszön a tagok között minden 100 munkaegységre 96 dekát osztunk. Eddig a termelőszövetkezeti tagok részesedése előlegként minden munkaegységre öt forint volt. Ez elősegíti a házi szükséglet fedezését. Árki István A KÖZPONTI VEZETŐSÉG márciusi és áprilisi határozatait a mucsfai földművesszövetkezet vezetőségi tagjai is megtárgyalták, azonkívül az Országos Földművesszövetkezeti Tanács határozatait is, amely megszabta a földmflvesszövetkezetek feladatait a termelőszövetkezeti mozga lom fejlesztésével kapcsolatban. A földművesszövetkezet vezetősége határozatot hozott egy gyümölcstermelő szakcsoport ala kítására, hogy a társulás alacsonyabb fokán győződhessenek meg a dolgozó parasztok, milyen sok lehetőség van az összefogásban, a közös gazdálkodásban. AZ ELHATÁROZÁST tett követte, hozzáláttak a szervezéshez Közben úgy döntöttek többen, hogy a termelési társulás helyett termelőszövetkezetet alakítanak. A földművesszövetkezet négy vezetőségi tagja, Bottyán Sándor igazgatósági taggal együtt példamutatóan aláírta a belépési nyilatkozatot. Utána Sámoly István községi párttitkár és Garai János községi tanácselnök segítségével megkezdték az új tsz megszervezését. Az előkészítőbizottság munkája nyomán hamarosan megalakult a Gábor Áron termelőszövetkezet, 24 család, 36 taggal, 240 hold földterülettel. Azóta Mucsfán egyre több dolgozó paraszt választja a közös gazdálkodást. Bottyán Sándor földművesszövetkezeti igazgatósági tag, amellett, hogy példamutatóan elsőnek lépett be a tsz-be, tevékenyen résztvesz a felvilágosító munkában is. Az ő szavára hallgatva már több mint tíz dolgozó paraszt lépett be az űj termelőszövetkezetbe, amelynek azóta már 62 tagja van. Trieber Dezső
