Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-28 / 202. szám
1955. AUGUSZTUS 28. NAPLÓ 7 Műszaki fejlesztési intézkedések az Élüzem Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál Megyénk egyik legfiatalabb ipari üzeme a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat, mindössze néhány esztendős, az első ötéves terv idején született. Ma már mintegy ötven munkása van és gyártmányai, a vödrök, kannák, mosófazekak, állatvakarók, füstcsövek és egyéb háztartási és mezőgazdasági felszerelési cik kék eljutnak az ország különböző részeibe. A dolgozók között mindössze hat olyan van, akik szakmunkásként jöttek az üzembe dolgozni, a többiek itt tanulták meg a különböző munkákat. Sokan a mezőgazdaságból, mások a háztartásból jöttek és ma már jóminőségű munkával, magasan túlteljesítik normájukat, mint Lóth György ifjúmunkás, Bata Mária, Nokk János, aki már régi sztahanovistája az üzemnek. Az üzem szerszámainak, gépeinek egy része is itt készült. Pédául régebben a vödrökre a bordázást kézzel végezték, most egy olyan — saját gyártmányú géppel — amely egyszerre három bordát is sajtol rajta. Egy régi konzervgyári dobozzárógépből falc-összenyomógépet készítettek. Nemrég nagy kitüntetés érte az üzem dolgozóit, a második negyedéves terv eredményes túlteljesítése alapján megkapta a vállalat az „Él- üzem” címe.t A dolgozók most tovább javítják munkájukat hogy megtart sák ezt a kitüntetést. Ezekben a hetekben olyan átszervezéseket hajtanak végre az üzemben, melyek ésszerűbbé, gazdaságosabbá teszik a munkát, ezt szolgálják a bevezetésre kerülő újítások is. Az üzem gépparkja az elmúlt években folyamatosan bővült. Ahogy beszereztek egy-egy új gépet, vagy elkészítettek egyet, a megfelelő műveletnél a kézi munkát gép váltotta fel. A gépeket olyan sorrendben helyezték el, ahogy érkeztek, vagy elkészültek. Oda, ahol hely volt, ahol a transzmisszióra rá lehetett kapcsolni. Most bizony — mikor már sok a gép — nagy a rendszertelenség. Például az itatóvedret a Il-es teremben szabják, a leszabott lemezt sarokcslpésre átviszik az I-esbe. Innen a III-asba kerül falcolásra és falc-összenyomásra. Újra az I-esbe viszik felső peremezésre, majd megint a III-asba fülezésre. Innen kerül a raktárba. Sok felesleges utat tesz meg a vödör —- a gépek ésszerűtlen elhelyezése miatt — míg elkészül. Most úgy helyezik el a különböző gépeket, hogy a. szükséges belső szállítást a lehető leg kisebbre csökkentsék. A vödör útja ezután sokkal egyszerűbb lesz: Il-es teremben a szabás. IÍI-ban az összes többi művelet. A gépek olyan sorrendben lesznek elhelyezve, ahogy az egyes műveletek követik egymást. Körülményes és nehéz munka moss még •a raktárból a munkahelyekre történő anyagszállítás. A lemezeket kézzel kel! a mázsára rakni, majd újból kézzel vinni a műhelybe. Most lejebb süllyesztik az ajtókat, süllyesztik a mérleget is. Így a kézi kocsira rakott anya got kocsival együtt lehet lemérni Teljesítették augusztus 20-i vállalásukat a KTSz-ek dolgozói Kisipari termelőszövetkezeteink jelentős felajánlást tettek Alkotmányunk ünnepére. Augusztus 8-tól 20-ig „ünnepi mű- szak”-ot tartottak, hogy felajánlásaikat teljesítsék, illetve túlteljesítsék. A Szekszárdi Építőipari KTSZ-nél ifjú Szabó Lajos és Csuka József festők 214 százalékra, ifj. Búzás István és Búzás Ferenc festők 198 százalékra Jakab János és Tokai István kőművesek 168 százalékra, Simon József vízszerelő 153 százalékra, Varga Ferenc és Szerbacsics János bádogosok 151 százalékra teljesítették havi tervüket augusz tus 20-ig. A Dombóvári Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói augusztus 20-ig 50 223 forint értekkel termeltek többet tervüknél. Kiemelkedő eredményt értek el: az „Április 4" férfi szabó sport-brigád Abrahám, Kálozdi. Alexics, Bati elvtársak. A női szabó konfekciósoknál Németh Istvánná a cipész részlegben Kiss József, a fodrász részlegben Molnár és Steindl sztahanovisták. A Tolnai Ruházati és Szolgáltató KTSZ-ben a verseny eredményeképpen Straubinger József sztahanovista 1955. július 21-én befejez'e éves tervét és ma már 1956. januári tervén dolgozik. Szebényi Ferencné, Sö- vér János, Raksányi Vilmosné már a 10. havi, Keller Anna, Hermann Mária, Helligerné, Ne- mecskóné, Simon, Konrád, Me- rekva, Máthé, Hell, Katona elv- társak szeptember havi tervükön dolgoznak. A Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató KTSZ cipész felsőrész készítői felajánlották hogy a szabász hulladékból 100 pár gyermekcipőt készítenek. A verseny időszaka alatt 155 párat készítettek el. A női konfekció részés a műhelybe szállítani. Egy munkaerő szabadul itt fal. Jövő hónap elején már el is készülnek a szükséges munkákkal. Persze megvannak az üzemben már a távolabbi tervek is, jövőre villamos targoncát akar nak beszerezni a belső szállítás megkönnyítésére. Gépesítik a szabást is Jelenleg egy dolgozó rajzolja a mintákat a lemezre ketten pe dig kivágják azokat. Most egy olyan gépet szerkesztenek — Polgár Vilmos csoportvezető irányításával — amelyet ha beállítanak és a szükséges sablont elkészítik, előrajzolás nélkül lehet szabni, egy ember kell a ke zeléséhez. Két dolgozó szabadul itt fel és dolgozhat más munkán az üzemben. A meglévő excenter-préshez készítenek egy olyan szerszámot, melynek segítségével gépesíteni lehet a korcolást, a „falcolást”. Ennek még az lesz az előnye, hogy a méretek pontosak lesznek. Mert eddig — amikor kézzel végzik ezt, — a vödörpalástok mérete nem volt egyforma, különböző méretű fenekeket kellett készíteni és fenekelésnél min dig kiválogatni, melyik felel meg a palásthoz. Rövidesen a korcolást, összenyomást is géppel végzik. Itt is egy dolgozó munkája válik feleslegessé. A fenekelést még ma is ugyan úgy végzik az üzemben, mint a falusi drótostót, mindent kézierővel, kalapácsai. Most egy — ócskavasak közül kiválogatott — rossz konzervgyári dobozzárógé pet alakítanak át, amivel jól meg tudják oldani a fenékzárást. In nen is két dolgozót vihetnek el más, fontosabb munkahelyre az üzemben. Csak ezzel a néhány intéz- dedéssel több, mint tíz százalékkal emelik a termelékenységet az üzemben. í De tesznek még más intézkedéseket is a gazdaságos termelés érdekében. A kézi szegecselést ponthegesztéssel váltják fel. Havonta mintegy 50 kiló szegecset — ami nagyon keresett cikk az országban — takarítanak így meg. A ponthegesztő gép már megérkezett, most kísérleteznek vele, hogy az egyes anyagoknál hogyan kell használni. Még ebben az évben áttérnek a transz- misszió helyett a munkagépek egyedi meghajtására, amivel energiát tudnak megtakarítani. Szeptemberben indítanak egy szakmai tanfoiyamot a dolgozók részére, hogy nagyobb szakmai tudással eredményesebben tudjanak dolgozni, jobb minőségű munkát tudjanak végezni. Prifamint gyártanak a Paksi Konzervgyárban leg dolgozói vállalásukat teljesítették terven felül gyártottak: 41 darab babi cakkosruhát, 40 darab férfi alsót, 40 darab gyermek kombinát, 21 darab baba napozó nadrágot maradék és hulladékanyagból. A cipész részleg dolgozói terven felül 81 pár cipőt készítettek el. Az l es számú férfi konfekció részleg dolgozói 56 darab fiú nadrág elkészítését vállalták, 68 darabot készítettek el. A 2jes számú férfi konfekció részleg dolgozói vállalták 30 darab férfi alsó készítését hulladékból, 40 darabot készítettek el. Gscheldt, Barabás és Lőrinczl elvtársak a cipész méretes sport brigád 238 százalékos eredményt értek el augusztus 20-ig. A döbröközi Vegyes KTSZ-ben a kovács részlegnél Várhegyi László, Gulyás János, Valkó Antal 145, 131, 117 százalékra teljesítették augusztus 20-ra tervüket. A Veller-Vörös asztalos brigád 157 százalékra teljesítették augusztus 20-i felajánlásukat. A cipész részlegben Komáromi Doszpod, Kofiás, a bognár részlegben ifj. Hörnyékí és Kadlicskó elvtársak jóval 100 százalékon felül teljesítették felajánlásukat. A Bonyhádi Építőipari KTSZ- nél Pitz elvtárs asztalos 50 darab kis szék készítését ajánlotta fel augusztus 17-re, illetve az Ünnepi Vásárra, ezt már 15-re elkészítette. A kovácsok és a bognárok tér ven felül paraszt-szekeret készítettek az Ünnepi Vásárra. Földes Erzsébet A Paksi Konzervgyárban ebben az évben két vagon „Prita- min”-t gyártanak. Ez egy nagy C-vitamin tartalmú paprikasűrítmény, ételízesítő. A gyártáshoz szükséges, leszerződött paradicsompaprika már érik a termelőknél, a gyárban pedig most készülnek fel a feldolgozásra. Ilyen cikket még nem készítettek a gyárban, most szerelik fel a szükséges berendezéseket. A gyár lakatosműhelyében készítik el a pépezőgépet, aluminiumtartá- lyokat, elevátort, amelyek rövidesen végleges helyükön lesznek. A többi gép-áthelyezéseket már elvégezték. fl termelőszövetkezetek paironálásának néhány tapasztalata a bonyhádi járásban a z ipari üzemek és vállalatok önkéntesen vállalt rend- szeres munkája ä termelőszövetkezetekben jelentős hozzájárulás a munkás-paraszt szövetség további megerősödéséhez. Ez a mozgalom elősegíti, hogy a munkásosztály és a parasztság — ebben az esetben pedig éppen az új, a fejlődő termelőszövetkezeti parasztság — szorosabb kapcsolatba kerüljön egymással. A bonyhádi járás területén is ezek az általános tapasztalatok szűrhetők le. Az üzemek munkásai szívesen vesznek részt a tsz-ek patronálásában és a tsz-ek pedig örömmel fogadják a segítséget. Tízezrekre menő támogatás ez, összegszerűen is, melyet az üzemek különböző anyagok juttatásával, a különböző gépek javításával nyújtanak a szövetkezeteknek. A tsz-ek is igyekeznek a segítséget viszonozni. Ez utóbbiak egyik szép példája a Budapesti Irodagép Ipari Vállalat és a gráboci Alkotmány Tsz esete. Igen jó pat- rónusnak bizonyult a vállalat. A tsz-ben elismeréssel és szeretettel beszélnek róla. A nyári munkák kezdetén például 20 kapát, 20 kaszát, 20 gereblyét és kocsihoz szükséges kerékkötő és egyéb láncokat stb. küldtek a tsz-nek. Mindezeket a tagság mintegy 30.000 forintra becsüli. Ennek nyomán ők is elhatározták, hogy segítik az üzem konyháját különféle termékekkel. Küldtek már nekik például 16 kiló vajat is. A budapesti RM üzemegységei a murgai Petőfi, a kétyi Alkotmány, a tabódi Rákóczi és a lengyeli tsz-eket segítik. Augusztus 20-án például komoly kultúrműsort is adtak a murgai Petőfiben, és a tabódi Rákócziból 15 tsz-tag volt meghívásukra augusztus 20-án Budapesten. A járás legtöbb üzeme is példamutatóan követi a pesti 7 üzemeket. Ezek között is kiemelkedik a Mázai Erőmű. Szinte minden héten ellátogatnak a bonyhádi Dózsa Népébe. Villanyhálózatot, gatterfűrészt, kovácsfujtatót, darálót és sok más egyebet javítottak ki a tsz-ben. Az Erőmű dolgozói szívesen vesznek részt a segítésben. Igen büszkék arra, hogy a tavasszal a rádió is foglalkozott a Dózsa Népével, s említve a 30.000 forintos megtakarítást, azt főleg a Erőmű segítésének tudták be. A tsz is igyekszik a munkások segítését viszonozni. Mikor a tagság megtudta, hogy az Erőmű dolgozói malacokat szeretnének vásárolni, az eladásra szántak közül a legszebbeket nekik juttatták a napi árnál lényegesen olcsóbban. Hasonlóan igyekeztek segíteni a tsz-eknek a Zománcművek és az utóbbi időben a Cipőgyár dolgozói is, vagy a Bonyhádi Malom, a Mázai Téglagyár, a Lengyeli Állami Gazdaság munkásai. A Juhéi Állami Gazdaság főleg szakirányítás terén nyújt segítséget a kisdorogi Szabad Népnek. Igen figyelemreméltó az is, hogy a patronálok is bekapcsolódtak a tsz fejlesztésébe is. Y7an tehát ezen a területen jó tapasztalat a járás terüíe* tén. De nem lehet elmenni a még meglévő hiányosságok mellett sem szó nélkül. Amellett, hogy még nem mindenütt és nem mindig rendszeresek a patronálások s ezek a munkák főleg csak a gépek és szerszámok javítására vagy a könyvelések rendbehozására szorítkoznak. E hiba kijavítása érdekében tűzte napirendre a Járási Pártbizottság e munka megjavításának megtárgyalását a végrehajtó bizottsági ülésen. Fel kell és fel is lehet az eddigieken kívül használni azt a komoly szakmai és politikai Segítséget is, amelyet az üzemek dolgozói nyújtanak. Megvalósulnak a dolgozók javaslatai a Tamási Tejüzemben A Tamási Tejüzem nem tartozik megyénk nagy üzemei közé. Mégis igen jelentős a munkája. Nemcsak a község, a járás tejtermelését dolgozza fel, hanem szállítanak ide tejet a szomszéd megyéből is. Gyártmányai pedig eljutnak az ország határain túlra is, hogy megbecsülést szerezzenek a magyar iparnak. Sok sajt készül exportra ebben az üzemben. Két héttel ezelőtt beszélték meg a dolgozók — üzemi értekezleten, — hogyan lehet javítani a munkát, gazdaságosabbá tenni a termelést, emelni a termelékenységet, javítani a minőséget. A gazda szemével vizsgálták, milyen lehetőségek vannak az üzem műszaki fejlesztése előtt. Azóta már — aktívaértekezleten — felülvizsgálták a javaslatokat, elbírálták, melyiket lehet saját erőből, rövid idő alatt megvalósítani, mihez kell olyan beruházás, ami a későbbi tervekben kerülhet megvalósításra. A saját erőből megvalósítható javaslatokra — amilyenek elég szép számmal hangzottak el — határozatokat hoztak, határidőket tűztek ki, felelősöket jelöltek meg azok megvalósítására. Lássunk néhányat e javaslatok — és intézkedések közül. A negyvenkilós „Pannónia” sajtot az üzemből jelenleg egy csúzdán engedik le a pincébe. Bár a zsúzda deszkalaó- ja síma, mégis a nehéz sajtkorong gyakran megsérül, amint lapjával csúszik. A széle szokott felszakadozni. Komoly hiba ez, ilyen minőségi hibával például a sajt már nem mehet exportra. A káros gombák, baktériumok itt jobban megtámadhatják a sajtot. — Vörös Béla sajtkezelő — aki nyolc éve dolgozik az üzemben, — már sokat gondolkodott azon, hogyan lehetne ezt kiküszöbölni. Elgondolása az, — amit el is mondott az értekezleten, — hogy egy félkör alakú formát kellene készíteni, ebbe tenni a sajtot és kötéllel engedni a csúzdán. így nem a sajt csúszik, hanem ez a forma, a sajt nem sérülhet meg. — A javaslat megvalósításához már hozzá is fogtak az üzemben, szeptember 30-ig elkészül. A nehéz sajtkorongokat most kézben vagy háton szállítják fel lépcsőn a pincéből a teherautókra. Igaz, hogy van lift is az üzemben, de nem használják, mert ezzel kétszer kellene kézbefogni a sajtot, gyorsabban megy a mostani módszerrel. — Kustán István segédgépész javaslatára most kézi-tolókocsikat kérnek a vállalat központjától, majd a pincében kocsira rakják a sajtokat, betolják a felvonóba, fent pedig egyenesen rátolják az autóra. Sokkal könnyebb — és szaporább — lesz a dolgozók munkája. A központban rövidesen elkészítik házilag a szükséges toló- . kocsikat; A másik javaslatot, —, hogy a felvonót alakítsák át motormeghajtásúra, — egyelőre nem lehet megvalósítani, ehhez több pénz kellene, — de majd a későbbi tervek kidolgozásánál figyelembe veszik. Egy hónapon belül készülnek el a magasítók is a teherautókra, hogy a tejeskannák ne rongálódjanak annyira, mint most. Most ugyanis egymásra rakják azokat, sok alu- miniumpor képződik a rázkódáskor, horpadnak a kannák. Rosmer Ádám javasolta a magasítók elkészítését és Sal- lai István gépész felelős azért, hogy szeptember 3Ö-ig elkészüljenek. Piszker Ferenc, a sajtműhely dolgozója elmohdta, hogy a sajtasztal-lapokon sok a repedés. Ezek miatt az asztalokat nem lehet tökéletesen tisztítani, e repedések fertőzési gócokat képeznek, a minőség romlását okozzák. Véleménye szerint sürgősen meg kellene javítani az asztalokat, eltüntetni a renedéseket. Határozatot hoztak erre is. Siklósi István főművezető felelős azért, hogy szeptember 20-ig az asztalokat megjavítsák. Az üzemben számos egyéb intézkedést tesznek a munka megjavítására. Eddig naponta mintegy 5—7 kiló alvadók került a savóval együtt a savótartályba, ez kárbaveszett. Most dupla szűrőt szerelnek a sajtkádba, hogy ezt az alva- dékot is sajtgyártásra tudják felhasználni. Intézkedéseket tesznek a tisztaság fokozására is. Már fent vannak az ablakokon a szúnyoghálók, hogy a legyek ne jöhessenek be az üzembe. Távolabbi tervek is vannak már Az üzem Sokat fog fejlődni a következő években. Most még a sajtkádak mellett órákon keresztül sétál két-két munkás — keverő hárfával” a kézben, keverik a sajtanyagot. Jövőre kapnak három „Skoda” rendszerű bolygókeverő s sajtkádat Bővítik a sajtpincét. Feljegyzik azokat a javaslatokat, amelyek egyelőre nem valósulhatnak meg, de később majd a tervezésnél figyelembeveszik azokat. Mint például azt, hogy a sajtruhák mosásához mosógépet szerezzenek be, a kannákhoz pedig kannamosógépet, hogy így is munkaerő szabaduljon fel más, fontosabb munkákra. A dolgozók javaslatai nyomán termelékenyebb, gazdaságosabb lesz a munka a Tamási Tejüzemben.
