Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-24 / 173. szám

1955. JULIUS 24. NAPLÓ 5 Sürget az idő Lelkes munka folyik a dunaföldvári Alkotmány termelő- szövetkezet földjein'. A nagyszerű kombájn, a fürge aratógép rendületlenül vágta a gabonát. Mivel az idő sürgetett a termelő- szövetkezet tagjai Is kaszát ragadtak, hogy mielőbb le legyen aratva a gabona. Képünk a 13 kaszással dolgozó munkacsapat egy csoportját mutatja munka közben. Juhancsik Mihály és felesége, Farkas István, Tóth József, Tamás elvtársnő és a többiek mind, mind jó eredménnyel dolgoztak az aratás befeje­zéséért. bőségesen ömSík a zsákba a búza V Jól dolgozott a mözsi Úttörő termelőszövetkezet földjén Vigh Antal felelősvezető irányításával a mözsi gépállomás Vörös Csillag cséplőbrigádja. Nagyrészük van abban, hogy a termelő- szövetkezet időben le tudta adni a beszolgáltatás! kötelezettsé­gét. A gyorsbeadásért 2.197 forint prémiumot kaptak a tsz tagok. Szabotálják a beadást — állataikkal etetik a búzát a zombai kulákok Zomba község dolgozó pa­rasztsága éjt nappallá téve ver­senyben dolgozik a földeken, hogy az idei szép termést mi­nél kisebb szemveszteséggel ta­karíthassák be. — Számíthat ránk az ország — mondták a legutóbbi gazda­gyűlésen és versenyre hívták ki Kisvejke termelőszövetkezeti községet a gabona gyors beta­karításáért és a begyűjtési terv teljesítéséért. Míg a dolgozó parasztság ere­jét megfeszítve dolgozik, a falu kulákjai azon fondorkodnak, hogyan árthatnak a nép ál­lamának. A nép kenyerére tö­rő kulákok aknamunkáját lep­lezte le az elmúlt napokban a zombai községi tanács. Bábel József tanácselnök vezetésével a községben ellenőrzést végez­tek a tűzrendészeti felkészülés­sel kapcsolatban. Az ellenőrzés során betértek Pakli József 32 holdas ku- lák portájára, ahol az udva­ron elszórva kicsépeletlen bú­zát találtak, mint kiderült, a kulák búzát etetett az álla­tokkal. így leplezték le Kelemen György 30 holdos kulákot is, aki a kötélkészítés ürügye alatt vitt haza búzakévéket, amelyeket a baromfival ete­tett meg. Takács József 32 holdas ku­lák legutóbb 8 hónapot ka­pott a cukorrépavetés szabotá- lásáért. A kulák most újból megmutatta igazi arcát: a dol­gozó nép kenyerére tört. Álla­taival búzát etetett és hogy re legyen észrevehető a kicsépelet- ien búzakévéket szecskavágón felaprózta, s úgy szórta az álla­tok elé. Hasonlóképpen leplezték le Mocsári Józsefet (akit Palo­tás Mocsárinak ismernek Zomb.Vn). Jelenleg 13 holdon gazdálkodó hírhedt kulák már számított az ellenőrzésre ezért a hazavitt gabona egy részét a présházba rejtette el. A szög azonban hamarosan kibújt a zsákból. A zombai ku- lákoknak nem sikerült kiját­szani a törvényt. A községi ta­nács vezetői leleplezték a kulák fondorlatot, akik minden bi­zonnyal elnyerik méltó bünte­tésüket. Csépelnek az egyéniek is... A simontornyai egyéni termelők a hét közepén befejezték az aratást, ötszázötven hold gabona került learatásra. Megkez dődött a gabona behordása is. Legtöbb egyéni paraszt összefog és kalákába hordják a gabonát a géphez. Az egyéniek gaboná­ját két cséplőgép csépeli. Csütörtökön délben kezdődött meg Simontornyán az egyéniek kenyérgabonájának első cséplése. Kővágó Mihály 11 holdas dolgozó paraszt elsők között vég zett az aratással, nyomban utána a tarlóhántással. Másfél hold területét tarlórépával és csalamádéval vetette el. A község egyéni dolgozó parasztjai eddig 15 hold területen végeztek a tarlóhántással és a másodvetéssel. Az aratás befejezése után azonnal megkezdődött a gabona cséplése. Az aparhanti Felszabadulásban és Március 9-ben, a kakasdi Gábor Áronban, a mázai Megértésben, a ciköi Alkot­mányban és a szentgálpusztai Szabadságban. A járás termelő­szövetkezeteinek legtöbbjében az árpa cséplésével már végeztek. Legyen a neve: „Zöld Meső” CSENDES KIS KÖZSÉG | húzódik meg a dombok között — Felsőnána. A csütörtök is éppen úgy telt el a községben, mint a hét bármelyik másik napja. Napközben csak gyer­mekeket lehetett látni, a köz­ség népe kint a hatúrban vé­gezte munkáját. — Az idő sürget, mielőbb be kell fejez­ni az aratást. — Az utcák csak akkor népesedtek be, amikor a nap már eltűnt a dombok mögött. Sarlóval, ko­sárral a kezükben asszonyok jöttek előbb, vásároltak egyet mást a szövetkezeti boltban, hogy mire a család hazaér, ké­szen legyen a vacsora. Már besötétedett, mire az aratók hazaérkeztek a határból. Megetetik a jószágot, meg­vacsoráznak maguk is és kiki nyugovóra tér. Azonban nem fekszik le mindenki a napi nehéz munka után. Milyen el­foglaltság van ilyenkor, hogy még nem pihennek le? A pártszervezet helyiségé­nek ablakából fény vetődik ki az utcára. Oda igyekeznek. Odaveszi az útirányt Homoki János is. AZ EGYIK UDVARBAN | a gazda éppen a lovakat itat­ja. Homoki beköszön. — Jó estét. Befejeződött-e az ara­tás? A gazda felnéz, majd meg­ereszt egy ugyancsak cifra fo­hászt. — Hogy az a ... Dehogy fe­jeztem. Még az a jó, hogy a búza megázott előbb, mert amilyen jég volt az éjjel, ma nem kellett volna aratni men­ni. Szerencsére nem lett kár Ibenne. — Hát eljön estére? — Majd meglátom ... Egyszerű kis szoba a párt­helyiség. Terítővei letakart asztal, néhány pad. Csendes beszélgetés közben ül bent már néhány ember, öreg, fia­tal. Mi másról folyna a beszél­getés, ha nem az aratásról, az esőzésről. Többen az asz­talon levő kis rózsaszínfedelű füzetekből vesznek kézbe. „Közös úton” — ez áll a cím­lapon. Egy idős bácsi lép most be. Hátát meghajlította, arcára mély barázdákat vont a ke­mény munkában eltöltött évek hosszú sora. — Antal bácsi, hallom hogy el­ment Bonyhádra a Bogos Do­monkoshoz tanácsot kérni, — fogadják. — Aztán jól körül­nézett a Dózsában? — Elmentem, hogy lássam mit is akarunk mi — feleli az öreg Illés Antal — a Domon­kos meg iskolán van most. — Majd ha már mi is ott tartunk, ahol ők ... — Aztán most már valami­lyen nevet is kell választani. — LEGYEN „ZÖLD MEZÖ”\ —, az még nincs a megyében. A faluban úgysem mondják, hogy Zöld Mező Tsz. Homoki csoport lesz az csak Nánán. — Úgy látom, mindenki itt van — állapítja meg Schmidt János községi párttitkár. — Akkor meg is kezdhetjük — Amiről már régóta be­szélgettünk, most megvalósít­juk — kezdi Pólyák elvtárs, aki a gyönki járási mezőgaz­dasági osztálytól jött ki erre az alkalomra. — Megalakítjuk a községben a harmadik ter­melőszövetkezetet. A hivata­los formák szerint választani kell egy korelnököt. Kire gon­dolnak? — Legyen Bíró Antal, ő a legidősebb — szólt Péter And­rás. — Miért éppen én, vannak fiatalabbak — hadakozik az őszhajú, deresbajuszú gazda. — Hát nem bánom — egyezik bele, mikor megmagyarázzák, hogy csak hivatalos ceremó­nia az egész. — Milyen nevet akarnak adni a termelőszövetkezet­nek? — Éppen az előbb beszél­tünk róla. Legyen Zöld Mező. — mondja szinte egyszerre Erős Mátyás és Keresztes Lő­rinc. — Elfogadják elvtársak? — ELFOGADJUK! | * 6 — A termelőszövetkezetbe felvételét kérte — kezdi is­mertetni a belépési nyilatko­zatokat Pólyák elvtárs. —: Orbán Antal, Barabás Ferenc- né 9 holdas, Biró Márton 11 holdas, Erős János, Erős Ger­gely 11 holdas, Illés Antal 9 holdas, Kondrád Lajosné 12 holdas, Péter András 7 holdas, Erős Mátyás, Homoki Fábián 6 holdas, Keresztes Gáspárné 3 holdas, Homoki János más­fél holdas, Keresztes Lőrinc 9 holdas, Miklós Lőrinc 9 hol­das. Elfogadják egymást tag­nak? — Elfogadjuk! — Mostpedig meg kell vá­lasztani a vezetőséget. Kit ja­vasolnak? — Azt már eldöntöttük ma­gunk között tegnap. Homoki János legyen az elnök, Erős Mátyás és Keresztes Lőrinc legyen az intézőbizottságban. Nyílik az ajtó, ketten lep­nek be, egy idősebb asszony és egy fiatal lány. — Hát el­jöttünk mi is — kezdi az asz- szony, én most a férjem he­lyett. Be akarunk lépni. — Itt a belépési nyilatkozat, töltsék ki. Orbán Antal segít kitölteni. A GYŰLÉS FOLYTA TÓDIK tovább.— Felvételét kéri Cser- nik János 15 holddal és Cser- nik Anna. Elfogadják őket? — Elfogadjuk! Az események ezután már gyorsan peregnek, összeírjak ki milyen jószágot, felszere­lést ad a közösbe. Péter And­rás egyetlen bikaborjúját, Bí­ró Márton a lovát, a többiek is lovat, kocsit, ekét, vető­gépet. Éjfélre jár az idő, amikor vége a gyűlésnek. 16 taggal, 12 rendszeres munkát végző családtaggal, 110 hold földdel, egy hold szőlővel alakult meg a „Zöld Mező” termelőszövet-, kezet. Az emberek elköszön­nek egymástól, hárman, né­gyen összeverődve, mennek hazafelé. Útközben már folyik a tervezgetés. — A télen ha­lastavat építünk. A legfonto­sabb az állattenyésztés lesz. Libát és baromfit is tenyész­tünk. A télen legalább egy 20 férőhelyes fiaztatót is kell építeni Termelünk szerződé­ses borsót is, abból a tavasszal tudunk fizetni előleget. — Egymásután lépnek be a kis­ajtókon. Éppen úgy telt el a nap, mint máskor. 16 család életében mégis nevezetes lesz ez a nap, amelyiken az élete változott meg. Bognár István Tolnai Napló gazda-taiiáesadója Sürgősen fogjunk hozzá a nyári gazolókapáláshoz A Simontornyai Alkotmány termelőszövetkezet tagsága a behordással egyidőben hozzáfog a gazoló kapálások végzéséhez. Valamennyi állami gazdaságban, termelőszövetkezetben és egyéni parasztgazdaságban mielőbb hozzá kell fogni ehhez a fontos munkához. A nyári kapálással nemcsak a gyomokat írt­juk, hanem porhanyóvá, légjáratossá tesszük a talajt és siettet­jük a növényeink beérését. Elsősorban a gyomok irtása a fontos, mert az időközben elszaporodott, megnőtt gyomok gyökerei elvonják a kultúrnö­vényektől a nedvességet, a tápanyagokat, ezáltal a hasznos nö­vények a fejlődésben visszamaradnak és végeredményben tér méscsökkenés következik be az elgazosodott földeken. A nyári hónapokban csak akkor fejlődik megfelelően a növény, úgy lesz jó a burgonya gumóképzese, a cukorrépa gyökérfejlődése a kukorica cső- és szemképződése, ha gyomtalan a föld. Ha a gyomok nem fogyasztják a talaj víz- és tápanyagkészletét, több marad a jövőévi növények részére. A talaj tartalékanyag gaz­dagsága biztossabbá teszi a következő évi termést. Ezenkívül a következő év növényápolási munkáit is megkönnyítjük, mert megakadályozzuk a gyommag beérését és földbe jutását. Porhanyóvá, légjáratossá kell tenni talajainkat, ezért is fontos a kapálás. A záporeső következtében a talaj összetömö- dik, ezért porhanyítani, szellőztetni kell. Porhanyítás nélküli, levegőtlen talajban gyengén fejlődnek a növények. A megyénk­ben is eléggé sok a későn vetett kukorica, melynek' beérési és szemképződési idejét gyorsítani kell a mielőbbi kapálással. Helyesen végezzük a tarlóhántást A megyénkben elég gyakori jelenség a tarlóhántás helc- , télén végzése. Főleg az egyénileg gazdálkodó parasztoknál for­dul elő, hogy a tarlóhántás helyett tarló mélyszántást végeznek. A tarlóhántást csak 3—6 centiméter mélyen kell elvégezni Csak lazátalajon, futóhomokon és láptalajon indokolt a mélyebb tarlóhántás. A tarlóhántást lehetőleg tárcsákkal, vagy kultiváto- rokkal végezzük. A helyesen beállított tárcsaborona jól beke­veri a talajba a tarlómaradványokat, az elpergett gabona és gyomszemeket és megteremti a porhanyó talajtakarót. Ha ke­vés a tarlómaradvány és ha nem túlságosan száraz a talaj, a tárcsa helyett kultivátort is használhatunk. Ekével csak akkor végezzünk tarlóhántást, ha a tárcsa, vagy a kultivátor nem ad jó munkát, vagy a tarlóhántást mélyebben kell elvégezni. Az eke jó munkát végez, de a munkája lassú és drága. Kü­lönösen, ha ekével mélyen szántjuk a tarlót, akkor feleslegesen pazaroljuk a talajnedvességet, pedig arra még a legtöbbször száraz augusztus hónapban nagy szükségünk lesz. A meghántott tarló elmunkálását a hengerezést, vagy szükség esetén a foga­solást is haladéktalanul végezzük el. Aratás után azonnal bántják a tarlót Az aratás után azonnal elvégzik a tarlóhántást a Keszőhl- degkuti ,,Uj Élet” termelőszövetkezetben. 82-es fajsúlyú búzát adott be a bikácsi Petőfi Tsz A bikácsi Petőfi termelőszö­vetkezet tagsága a 113 hold ka­lászosából 100 holdat már le­aratott. Az egy aratógép és a tagok kézi kaszával versenyt aratnak. 20-án reggel teljesítet­ték gabonabeadási kötelezettsé­güket és gabonában rótták le a gépállomási tartozásukat is. 133 mázsa gabonára kapják meg mázsánként all forint ér­tékű prémiumot. A szabadbe­adásba 10 mázsa rozsot szállí­tanak a Terményforgalmi Vál­lalat magtárába. Amikor a búzát szállították és a Tsz fogatok a magtár "lé álltak, a falu jól gazdálkodó kö­zépparasztjai közül többen kí­váncsian nézegették a termelő- szövetkezet acélos búzáját, és elismeréssel nyilatkoztak a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás­ról, a tagok eredményes mun­kájáról. Meg is érdemli a ter­melőszövetkezet tagsága az elismerést, mert a mérő a bú­zánál 82, a rozsnál 75-ös faj­súlyt mutatott. Az egyéniek fogatokkal és gyalogosan is meg-megállnak a termelőszövetkezet táblái mel­lett és nézegetik a szépen fej­lődő növényeket, a jól meg­munkált földeket. A termelőszövetkezeti tagok az aratással egyidőben hozzá­fogtak a tarlóhántáshoz is. Ed­dig 16 holdon végezték el a munkát és 6 hold muhart ve­tettek a jószág részére.

Next

/
Thumbnails
Contents