Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-24 / 173. szám

2 NAPLÓ 1955. JULIUS 24. A kormányfők Irányelvei a külügyminiszterek számára Befejeződött a genfi kormányfői értekezlet — Megegyezéses döntések a négy kormányfő szombati második ülésén Mint a Reuter jelenti, a négy nagyhatalom kormányfői értekezletének záróülése szombaton este, körülbelül egy órával megkezdése után befejeződött. 1 A kormányfők Irányelvei Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányfői attól az óhajtól ve­zérelve, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csök­kentéséhez és az államok kö­zötti bizalom megszilárdításá­hoz, utasítják külügyminiszte­reiket, hogy folytassák a követ­kező kérdések tanulmányozá­sát, figyelembevéve azt az eszmecserét, amely a genfi ér­tekezleten folyt, s javasoljanak hathatós eszközöket e kérdé­sek megoldására, tekintetbe véve a Németország újraegyesí­tése és az európai biztonság problémája közötti szoros ösz- szefüggést és azt a tényt, hogy a problémák mindegyikének sí- i keres rendezése a béke megszi­lárdításának érdekét szolgálná.! I. Európai biztonság és Németország Abból a célból, hogy létre­hozzák az európai biztonságot, kellő tekintettel valamennyi nemzet törvényes érdekeire s az egyéni és kollektív önvéde­lemhez való alapvető jogára, a minisztereket utasítják, hogy vizsgálják meg az errevonatko- zó különböző javaslatokat, bele értve a következőket: 1. Európára, vagy Európa egy részére kiterjedő biztonsági pák tűm, amely rendelkezést fog­lalna magában arra vonatko­zóan, a tagállamok kötele­zik magukat: nem folyamodnak erőszakhoz és megtagadják a segélynyújtást az agresszorok­nak a fegyveres erők és a fegy­verzet korlátozását, ellenőrzését és felügyeletét, olyan övezet léte sítését Kelet és Nyugat között, ahol a fegyveres erők elhelyezé­se kölcsönös megegyezésnek lesz alávetve és az e probléma megoldását érintő lehetséges ja­vaslatok figyelembevételét. A kormányfők, felismerve kölcsönös felelősségüket a né­met kérdés rendezéséért és Né­metország újra egyesítéséért, megállapodtak abban, hogy a német kérdés rendezését és Né­metországnak szabad választá­sok útján való újraegyesítését a német nép nemzeti érdekeinek és az európai biztonság érdekei­nek megfelelően kell megvaló­sítani. A külügyminiszterek ma­guk fognak rendelkezést hozni — amennyiben kívánatosnak lát ják — más érdekelt felek rész­vételére vagy meghallgatására vonatkozólag. II. Leszerelés A négy kormányfő a háborús veszély megszüntetését és a fegyverkezési terhek csökkenté­sét óhajtva s meggyőződve an­nak szükségességéről, hogy a szilárd béke és az emberiség jóléte érdekében hathatós bizto­sítékok mellett létrehozzanak egy rendszert minden fegyverzet és fegyveres erő ellenőrzésére és csökkentésére. Felismerve, hogy az ezen a téren elért eredmény hatalmas anyagi javakat és erőforrásokat szabadítana fel, amelyeket a nemzetek békés gazdasági fej­lődésére, a jólét emelésére, va­lamint az elmaradt országok megsegítésére lehetne felhasz­nálni, a következőkben állapodik meg: 1. E célok érdekében együtt­működnek, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete leszerelési bizottságának albizottsága út­ján elfogadható leszerelési rend szert dolgozzanak ki. 2. Utasítják az albizottságban helyet foglaló képviselőiket, hogy az ENSZ-től kapott meg­bízásukat teljesítve, munkájuk­ban vegyék tekintetbe azokat a nézeteket és javaslatokat, ame­lyeket a kormányfők ezen az értekezleten kifejtettek. 3. Azt javasolják, hogy az albizottság következő ülését 1955 augusztus 29-én Newyork- ban tartsa. 4. Utasítják külügyminisz­tereiket, hogy vegyenek tudo­mást arról, ami a leszerelési bizottságban történik, vegyék tekintetbe a kormányfők ál­tal ezen az értekezleten felve­tett nézeteket és javaslatokat és vizsgálják meg, vajon te­hetnek-e a kormányok további hasznos kezdeményezést a le­szerelés terén, vagy sem. III. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése A külügyminiszterek szak­értők útján tanulmányozzák azokat az intézkedéseket, nem­különben az ENSZ azon szer­veit és intézményeit, amelyek a) létrehozhatják azoknak az akadályoknak fokozatos ki­küszöbölését, amelyek zavarják a népek közötti szabad közle­kedést és békés kereskedel­met és b) olyan szabadabb kapcsolato­kat és cserét hozhatnak létre, amelyek az illető országok és népek kölcsönös előnyére szol­gálhatnak. 4. A négy nagyhatalom kül­ügyminiszterei Genfben októ­ber hó folyamán fognak össze­ülni, hogy megkezdjék e kér­dések tanulmányozását és döntsenek munkájuk megszer­vezéséről. (MTI) A Szovjetunió 1955. évi állami népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményei az első félévben A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése n Minisztertanács rendeleté a kenyérgabona kötelező vetéséről Moszkva, július 22. (TASZSZ) Közzétették a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett mű­ködő Központi Statisztikai Hi­vatal jelentését a Szovjetunió 1955 első félévi népgazdaság­fejlesztési állami tervének tel­jesítési eredményeiről. Az ipar össztermelési tervét 103 százalékra teljesítette. Az első félévben biztosítot­ták az iparnak, elsősorban a nehéziparnak a népgazdaság fejlődése alapjának további fellendítését. Az ország egész iparának össztermelése a be­számolási időszakban 1954 megfelelő időszakához viszo­nyítva 12 százalékkal növeke­dett. A jelentés rámutat, hogy az 5. ötéves tervet az ipari ter­melés általános volumenét tekintve határidő előtt, 1955. május 1-re, azaz négy év és négy hónap alatt teljesítet­ték. Az ipari termelés volu­mene ebben az időpontban 11 százalékkal haladta meg az 1950. évi színvonalat A nehézipar sok igen fon­tos termelési ágát tekintve túl­teljesítették a félévi tervet. E termelési ágak: a kőolaj- és földgáz-kitermelés, a kokszol­ható szénfajták, a palák, a vas- és mangánérc termelése, nyersvas, acél, a hengerelt vas és acél, acélcsövek, színes­fémek, a benzin gyártása, a villamosenergiatermelés, a gőzturbinák és nagy vízturbi­nák, a turbó- és hidrogenerá- torok, a precíziós szerszámgé­pek, nehéz és egyedi gyártású szerszámgépek, a kohászati berendezések, szövőgépek, traktorok, gabonakombájnok, fővonali motorosmozdonyok és villamosmozdonyok, vasúti kocsik, teher- és személygép­kocsik, motorkerékpárok, ekszkavátorok, szénkombáj­nok, golyós- és görgőscsap­ágyak, nitrogénműtrágyák, fes­tékek, a szintetikus kaucsuk, gépkocsi-abroncsköpenyek stb. gyártása. Sok élelmiszert és ipari árut termeltek a félévi terven fe­lül. Viszont több minisztérium nem teljesítette egyes ipari termékfajták termelésének tervét. A jelentés második ré­sze arról közöl adatokat, ho­gyan növekedett a legfonto­sabb ipari termékfajták ter­melése 1955 első felében 1955 első feléhez viszonyítva. Eb­ben az időszakban a nyersvas termelése 12 szá­zalékkal ,az acél V) sziza- lékkal a hengerelt fémé 11 százalékkal, a finomított rézé 14 százalékkal, a hor­ganyé 1 százalékkal, az ólomé 14 százalékkal, a szé­né 12 százalékkal, az ás­ványolajé 19 százalékkal, a villamosenergiáé 12 száza­lékkal, a turbógenerátoroké 19 százalékkal, a fővonali villamosmozdonyok terme­lése pedig 22 százalékkal nö­vekedett. Jelentékenyen megnőtt a gya­potszövetek, a lábbeli, a ke­rékpárok, a rádió-vevőkészü­lékek, az órák, fényképező­gépek, a pianinók és zongorák, a hűtőszekrények és egyéb áruk termelése. Növekedett a felvágottak, az állati zsiradék, a tejtermékek, konzervek és egyéb élelmicik- kek termelése. Hangsúlyozza a jelentés, hogy a fém, a szén és az ásványolaj, a gépek és be­rendezések, a villamosener­gia, a vegyianyagok termelé­sének növekedése megterem­tette a feltételeket vahuneny- nyi iparág termelése növeke­désének biztosításához. Bár az ipari berendezés ki­használása bizonyos fokig ja­vult, mint a közlemény rá­mutat, több ágazatban, köz­tük a faiparban még mindig nem használják ki kielégítően a berendezéseket. Sok gép­gyárban még mindig jelenté­keny a berendezés állása és nagymennyiségű nem műkö­dő és be nem állított berende­zés van. Az ipari termékek önkölt­sége csökkentésének tervét teljesítették; az önköltség elő­zetes adatok szerint 3,8 szá­zalékkal csökkent. Az előző években és a be­számolási időszakban elért iparfej] esztési munkatermei é- kenység-emelési és önkölt­ségcsökkentési sikerek lehe­tővé tették, hogy 1955. július 1-ével újból csökkentsék a tüzelőanyag, a vas, acél és színesfémek, a gépek és be­rendezések, a vegyianyagok, a cellulózé — és papíripari ter­mékek és építőanyagok nagy­bani árát, valamint a villamos és hőenergia, a vasúti -és gép­kocsi-teherszállítás díjtételeit. A mezőgazdasággal foglal­kozó fejezetből megtudjuk, hogy a kolhozokban, gép- és traktorállomásokon és szovho- zokban jelentékeny munkát végeztek, hogy megteremtsék a feltételeket az SZKP Köz­ponti Bizottsága januári ülé­sén kitűzött feladatok határ­idő előtti teljesítéséhez. Az országban sikeresen elvégez­ték a tavaszi vetést. 1955-ben 21 millió hektárral több ta­vaszi növényt vetettek, mint tavaly. A búza vetésterülete 11 miliő hektárral növekedett. 17,9 millió hektárt vetettek be kukoricával. Ez 13,6 millió hektárral több, mint tavaly. 1955 első felében több mint 26 millió hektár szűz- és ugar­földet törtek fel. Ebből 20 mil­lió hektárt vetettek be az 1955. évi tervben eredetileg előirányzott 13 millió hektár helyett. A szűz- és ugarföldek termővétételének körzeteiben az idei év tavaszán 300 új gabonaszovhoz létesült a már 1954-ben megszervezett 124 szovhozon kívül. ­A tervidőszakban a mező- gazdaság 79 000 univerzál-trak- tort (15 lóerősekre átszámítva) és 31 500 kapáló-traktort (tény­leges szám szerint). 21 000 ga­bonakombájnt, több tízezer traktorekét, vetőgépet, bur­gonyaültető gépet és sok más mezőgazdasági gépet kapott. A traktorok száma a mező- gazdaságban 1955. július 1-én (15 lóerőre átszámítva) 1 400 000 darab, a gabonakombájnoké pedig 350 000 darab. Növekedett az állati ter­mékek termelése. Az 1954. ok­tóber 1-től 1955. július 1-ig el­telt tíz hónap alatt a kolho­zokban 28 százalékkal több tejet fejnek, mint 1953—1954 hasonló időszakában és 52 szá­zalékkal többet, mint 1952— 1953 hasonló időszakában. 1955. július 1-én 1954. július 1-éhez viszonyítva a haszon­állat-létszám az országban előzetes adatok szerint a kö­vetkezőképp növekedett: te­hén 6 százalékkal, juh 6 száza­lékkal. A sertésállomány kö­rülbelül a múlt évi színvona­lon maradt. A vasúti közlekedés átlagos napi rakodási tervét 103 szá­zalékra teljesítette. Teljesítet­ték és túlteljesítették a legfon­tosabb népgazdasági rakomá­nyok rakodási tervét is. A ten­geri flottaügyi minisztérium teherforgalmi tervét 106 száza­lékra, teherszállítási tervét pedig 102 százalékra teljesí­tette. A folyami flottaügyi minisztérium nem teljesítette tervét, bár a folyami közleke­dés teherforgalma 1954 első félévéhez vizsonyítva 8 száza­lékkal nőtt. A Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése rámutat, hogy az állami beruházások volume­ne 1955 első félévében az 1954 első félévi beruházások­nak 111 százaléka volt. Növekedett a beruházások volumene a nehéziparban, a közlekedésben és a mezőgazda­ságban. Jelentékeny beruházá­sokat irányítottak a tömegfo­gyasztási cikkeket gyártó üze­mek építésére. Növekedett a la­kásépítés, az iskolaépítés, az egészségügyi intézmények, óvo­dák és bölcsődék, úttörőtábo­rok, filmszínházak építésének, valamint az egyéb kultúrális és közérdekű építkezéseknek volumene. A népgazdaság vala­mennyi ágazatában új terme­lési kapacitásokat helyeztek üzembe. Az első félévben folytatódott a kereskedelem további fejlesz­tése. A lakosságnak az állami és a szövetkezeti kereskedelem összehasonlító árakon számítva, nyolc százalékkal több árut adott el, mint 1954 első felében. Növekedett a hús és húskészít­mények, a növényi olajok, az édesipari készítmények, a hal és halkészítmények, a sajt, a tej és tejtermékek, a tojás el­adása. 1954 első feléhez viszonyítja jelentékenyen' több szövetet, ruhát, kötszövött-árut, lábbelit, kultúrcikket (rádióvevő készü­léket, televíziós készüléket, fényképezőgépet, bútort, por­szívót, hűtőszekrényt, motorke­rékpárt, személyautót) adtak cl. A külkereskedelem terén a Szovjetunió 1955-ben tovább szélesítette gazdasági kapcso­latait a külországokkal. A Szov jetunió jelenleg 58 országgal folytat kereskedelmet. A népgazdaságban foglalkoz­tatott munkások és alkalma ."t- tak száma 1955 első félévének végén 1954 első félévéhez vi­szonyítva, több, mint egymillió­val nőtt. A munka termelé­kenysége a tavalyi év megfel -lő időszakához viszonyítva, az iparban 7 százalékkal, az építő­iparban pedig 10 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység emelése tervét mind az iparban, mind pedig az építőiparban tel­jesítették. A városokban és falvakban tovább bővült a középiskolák hálózata. A középiskolák száma 3500-zal, az ötödik ötéves terv évei alatt pedig majdnem 13.000- rel nőtt. A főiskolák és technikumok az idén, a levelező oktatásban résztvevőket is beleszámítva, több, mint 640.000 fiatal szak­embert adnak, azaz majdnem 80.000- rel többet, mint tavaly. A jelentés befejezésül megjegyzi, hogy az 1955. év első félévi terv teljesítésének eredményei a Szovjetunió egész népgaz lasá- gának további fellendüléséről és a Szovjetunió 1951—1955. évi ötödik ötéves terve feladatai­nak sikeres teljesítéséről tanús­kodnak. A Minisztertanács rendeletet hozott a kenyérgabona vetéster­vének teljesítése érdekében. VETÉSI KÖTELEZETTSÉG A Minisztertanács rendelete értelmében kenyérgabonát köte­les vetni a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet, termelőszövet­kezeti csoport és minden egyé nileg gazdálkodó. Az állami gazdaságok, kísér­leti, tan és célgazdaságok ke­nyérgabonavetési kötelezettsé­gét termelési tervük határozza meg. A községi (városi) kezelésben lévő tartalék területnek legalább 20 százalékát kenyérgabonával kell bevetni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az állami apa­állatok eltartását szolgáló tarta­lék-területre. A községi (városi) kezelésben levő tartalékterületre adott ked­vezmény a községre (városra) megállapított vetéstervet nem csökkentheti. A VETÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁS A A megyék (a fővárosi és me gyei jogú városok) részére meg adott kötelező kenyérgabona ve tésterv felbontásánál a megyei (fővárosi és a megyei jogú vá­rosi), a járási és a községi ta­nácsok végrehajtó bizottságai a gazdalajstrom I. B. részének adatait kötelesek alapul venni. A rendelet értelmében a járá­si tanács végrehajtó bizottsága- a járásban levő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelő szövetkezeti csoportok, valamint községek, városok vetéstervét augusztus 5-ig köteles kiadni. A mezőgazdasági termelőszövetke zetek, termelőszövetkezeti cso­portok kenyérgabona vetésterü­letét velük történő előzetes tár­gyalás’ alapján vetéstervként katasztrális holdakban kell meg­adni. Az egyes községek, városok kötelező kenyérgabona vetéste­rületét úgy kell meghatározni, hogy a termelők kötelező vetés- területének százalékos aránya megfeleljen a helyi termelési vi­szonyoknak és a gyakorlat so­rán kialakult területi arányok­nak. A községi (városi, városi ke rületi) tanácsok végrehajtóbi­zottságai (továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) kötelesek a kenyérgabona vetéstervét a gazdalajstrom adatai alapján — egyenként megállapítani és a vetési kötelezettséget a termelő­nek beadási könyvébe előírni. A vetési kötelezettséget a ter­melőnek sajátkezű aláírásával kell elismerni. Azoknak a termelőknek a ke­nyérgabona vetési kötelezettsé­gét, akinek más község határá­ban is van szántóterületük, ab­ban a községben kell megállapí­tani és előírni, ahol beadási könyvüket kiállították. A VETÉSI TERV TELJESÍTÉ­SÉNEK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE A rendelet értelmében a ter­melők kötelesek a vetési kötele­zettség teljesítését a vetési mun­kák befejezésétől számított 3 na­pon belül a községi végrehajtó bizottságnak bejelenteni. Azok a termelők, akik kenyérgabona vetési kötelezettségüket több község határában teljesítik, kö­telesek a vetés teljesítését a te­rület fekvése szerint illetékes községi végrehajtóbizottság iga­zolásával abban a községben (vá rosban) bejelenteni, ahol a ve­tési kötelezettséget számukra előírták. A községi végrehajtó bizottság a bejelentések alapján köteles nyilvántartást vezetni a kenyérgabona vetés teljesíté­séről. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és a termelőszövetke­zeti csoportok vetési kötelezett­ségének teljesítését, jelentéseik alapján, a községi végrehajtó bizottság és a járási (városi) ta­nács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya tartja nyilván. A vetési terv teljesítéséért a működési területen az illetékes tanács végrehajtó bizottságának elnöke személyében felelős. A vetési terv teljesítését a ta­nácsok végrehajtó bizottságai kötelesek rendszeresen ellen­őrizni. A VETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSÁNAK JOG KÖVETKEZMÉNYEI Azokat a termelőket, akik ve­tési kötelezettségüket nem telje­sítik a kenyérgabona beadása után járó minden kedvezmény­ből kizárják: nem részesülhet­nek korpa juttatásban, kenyér- gabona beadási kötelezettségü­ket kenyérgabonával kell telje­síteniük, azt anás terménnyel nem helyettesíthetik, tekintet nélkül kenyérgabona termésük­re és vetőmag szükségletükre. Szabálysértés esetében 1000 forintig terjedhető pénzbírság szabható ki azokra, akik vetési kötelezettségüket nem, teljesítik, a vetési kötelezettség teljesíté­sének bejelentését elmulasztják, vagy a valóságnak meg nem fe­lelő adatokat jelentenek be. Súlyosabb esetekben a cselek­ményt bűntettnek kell tekinteni és elkövetőire a 8800/1946./ VII. 28. M. E. sz. rendelet 9. §. (1) bekezdése alapján kell a bűn tetést kiszabni.

Next

/
Thumbnails
Contents