Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-23 / 172. szám

2

NAPXiO

1955. JULIUS 23.

1 Szovjetunió küldöttségének tervezete az európai általános kollektív biztonsági szerződésről

N. A. Bulganyin elvtárs, a szovjet kormányküldöttség vezetője az alábbi tervezetet terjesztette elő a kormányfői értekezlet szerdai ülésén:

Alapelvek:

A béke és biítonság biztosításának és az európai államok bármelyike ellen irányuló agresz szió megakadályozásáaak céljából;

abból a célból, hogy megszilárdítsák a nemzetközi együttműködést az államok függetlensége és szuverenitása tiszteleí- bentartása, valamint a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elveinek megfelelően;

valamennyi európai állam ama erőfeszítéseinek összeegyez tetését óhaj" va amelyek arra irányulnak, hogy megőrizzék az európai kollektív biztonságot ahelyett, hogy egymással farkas szemet néző csoportokat alakítanának az eisrópai államokból, ami csak nehézségeket és feszültséget teremt az országok közötti kapcsolatokban és növeli a kölrsönös bizalmatlanságot;

tekin'ettel arra, hogy egy biztonsági rendszer létrehozása Európában hozzájárulna a német probléma gyors megoldásához, Németország békés és demokratikus alapon való egyesítése útján;

az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaitól és szellemétől áthatva;

az európai államok általános európai kollektív biztonsági szer eődést kötnek, amely a következő elveken alapul:

1. A szerződésben részt vehet valamennyi európai állam — tekintet nélkül társadalmi rendsze rére — amely elismeri a szerződésben leszögezett célokat és vállalja a szerződésben foglalt kötelezettségeket, valamint az Amerikai Egyesült Államok.

A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenlő jogú részvevői kell, hogy legyenek e szerződésnek, amíg létre nem hdzzák az egységes, békés és demokratikus német államot, azzal, hogy Németország egyesítése után az egységes német állam tagja lehet a szerződésnek, a szerződés általános feltételeinek megfelelően.

Az európai kollektív biztonsági szerződés megkötése nem csorbítja a négy nagyhatalomnak a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Brltanhiának és Franciaországnak illetékességét a német problémával kapcsolatban, melynek rendezése teljes mértékben a fentnevezect hatalmak által megállapított rendelkezések keretei között kell hogy megtörténjék.

2. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy kölcsönösen tartózkodnak minden agressziótól, s nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak attól, hogy kényszerítéshez vagy erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamodjanak. Kötelezik magukat továbbá arra, hogy az ENSZ alapokmányának megfelelően békés eszközökkel rendeznek minden olyan viszályt, amely közöttük felmerülhet, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és az európai biztonságot.

3. A szerződésben részvevő államok tanácskozni fognak min den ígyes alkalommal, amikor bármelyikük úgy véli, hogy a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen fegyveres agresszió veszélye alakul ki Európában, hogy így hathatós intézkedéseket tegyenek e veszély elhárítására és az európai bizton ság megőrzésére.

4. Egy európai fegyveres agressziót, amelyet bármely állam vagy államcsoport követ el a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen, úgy tekintik, mint a szerződésben részvevő összes államok ellen elkövetett

agressziót.' Ilyen agresszió esetén valamennyi szerződő fél —- élve az egyéni vagy kollektív védelemre vonatkozó törvényes jogával — minden hatalmában levő eszközzel, beleértve a fegyveres erőhöz való folyamodáást is —, segítséget nyújt az ilyen agresszió áldozatává vált államnak vagy államoknak, hogy helyreállítsa és fenntartsa a nem zetközi békét és biztonságot Európában.

5. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy a legrövidebb időn belül közösen tanulmányozni fognak és létrehoznak egy olyan szabályzatot, mely meghatározza azokat a módoza^kat, amelyek alapján a szerződésben részvevő államok kölcsönösen segítségei nyújtsanak egymásnak nevezetesen fegyveres segítséget abban az esetben, ha a helyzet úgy alakulna Európában, hogy kollektív erőfeszítéseket követ eine meg a béke helyreállítása és fenntartása érdekében.

6. A szerződésben részvevő államok az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek megfelelőm ismertetni fogják az Egyesült Nemzetek Szervezete biztonsági tanácsával azokat az intézkedéseket, amelyeket törvényes védelmi jogukat alkalmazva, vagy az európai béke és biztonság fenntartása érdekében tettek, vagy vettek tervbe.

7. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat hogy nem vesznek részt semmi féle olyan koalícióban vagy sző vétségben és nem kötnek semmi féle olyan megegyezést, amelynek eélja ellentétes lenne az európai kollektív biztonsági szerződés céljával.

8. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy hozzájárulnak az egymás közötti, valamint más államokkal való széleskörű gazdasági és kulturális együttműködéshez, a kereskedelem és más gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a kulturális kapcsolatok kiszélesítése útján, az ilyen együttműködést akadályozó mindennemű megkülönböztetés és korlátozás kizárásával.

9. A szerződésben részvevő államok között a szerződés által előírt tanácskozások, és az európai biztonság biztosítására vonatkozó kérdések megvizsgálása érdekében tervbe vesznek:

a) időszaki értekezleteket és szükség esetén rendkívüli értekezleteket, amelyeken minden egyes államot kormányának egyik tagja, vagy egy külön erre a célra kijelölt megbízottja fog képviselni;

b) egy állandó tanácskozó bizottság felállítását, amelynek az lesz a feladata, hogy megfelelő ajánlásokat készítsen elő a szerződésben részvevő államok kormányai számára;

c) egy katonai tanácskozó szerv felállítását, amelynek hatáskörét később határoznák meg.

10. Elismerve az Egyesült Nemzetek Szervezete biztonsági tanácsa állandó tagjainak különleges felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartása terén, a szerződésben részvevő államok meg fogják hívni a Kínai Nép- köztársaság kormányát, hogy küldjön megfigyelőket, a szerződés értelmében létrehozott szervekbe.

11. A jelen szerződés semmiképpen nem hatálytalanítja azokat a kötelezettségeket, amelyek az európai államok

között kötött olyan nemzetközi szerződésekből és egyezményekből származnak, amelyeknek elvei és céljai megfelelnek a jelen szerződés elveinek és céljainak.

12. A szerződésben részvevő államok megállapodnak, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó intézkedések megvalósításának két vagy három évig tartó kezdeti időszakában nem mentesülnek az érvényben levő szerződések és megállapodások értelmében vállalt kötelezettségeik alól. Ugyanakkor az érvényben levő katonai kötelezettségeket tartalmazó szerződésekben részvevő államok tartózkodni

fognak a fegyveres erőhöz való folyamodástól és békés eszközökkel fognak rendezni minden közöttük netán felmerülő viszályt. Az illető szerződésekben és egyezményekben részvevő államok között tanácskozásra kerül majd sor minden olyan nézeteltérés és viszály esetén, amely veszélyeztetheti az európai béke fenntartását.

13. Addig is, amíg szerződést nem kötnek a fegyverzetek csökkentésére, az atomfegyverek betiltására és a külföldi csapatoknak az európai országok területeiről való visszavonására, a szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem tesznek

olyan újabb intézkedéseket, amelyek előzőleg kötött szerződések vagy megállapodások értelmében egy másik európai állam területén levő fegyveres erőik növelését céloznák.

14. A szerződésben részvevő államok megállapodnak, hogy a jelenlegi szerződés életbeléptetésétől számított meghatározott időszak elteltével az 1955. május 14-én kötött varsói szerződés, az 1954. október 23-án kötött párizsi egyezmények és az 1949. április 4-én kötött Észak-Atlanti Szerződés érvényüket vesztik.

15. A szerződés érvényességének időtartama; 50 (ötven)

Á szovjet küldöttség határozattervezete :

„R négy hatalom kormányfői értekezletének határozata a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver betiltásáról“

N. A. Bulganyin elvtárs a szovjet kormányküldöttség vezetője az alábbi tervezetet terjesztette elő a kormányfői értekezlet csütörtöki ülésén:

I.

A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország kormányfői —, hogy csökkentsék a feszültséget az államok közötti kapcsolatban, megerősítsék a kölcsönös bizalmat egymás között, és kiküszöböljék egy üj háború veszélyét — szükségesnek tartják, hogy erőfeszítéseket tegyenek egy olyan nemzetközi megállapodás lehető leggyorsabb megkötése érdekében, amely a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonatkozik.

Miután eszmecserét folytattak a fegyverzet csökkentéséről az atomfegyver betiltásáról, a következőkben állapodtak meg:

1. Az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság fegyveres erőinek színvonalát 1 — 1 és fél millió főben állapítják meg mindegyik hatalomra vonatkozólag, Angliára és Franciaországra vonatkozólag 650.000—

650.000 főben. Magától értetődik, hogy a Kínát illetően előirányzott színvonal kérdését, valamint más idevágó kérdéseket, melyek Kína fegyveres erejére vonatkoznak, a Kínai Népköz- társaság kormányának részvételével kell megvizsgálni.

Egyetlen más állam erőinek színvonala sem haladhatja meg a 150—200 ezer főt; ezeket egy ezzel foglalkozó nemzetközi értekezleten kell egyetértőleg meg állapítani.

2. Az atom- és hidrogénfegyver teljes betiltása akkor lép majd életbe, amikor a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők megállapított csökkentését 75 százalékban már végrehajtották. E fegyvernek az államok fegyverzetéből való kiküszöbölése és megsemmisítése a fegyverzet megállapílott csökkentésének utolsó 25 százalékában való végrehajtása közben fejeződik majd be. Ettől kezdve minden atomanyagot kizárólag békés célokra fognak fíjhasz- nálnl.

3. Ugyanakkor, amikor megkezdődik a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését célzó intézkedések végrehajtása, a négy hatalom — még az atom- és hidrogénfegyver teljes betiltásáról szóló egyezmény életbelépte előtt — ünnepélyes kötelezettséget vállal, hogy nem alkalmazza a nukleáris fegyvert, melyet — ami őket Illeti — betiltottnak tekintenek. E szabály alól kivétel engedhető meg az agresszió elleni védelem céljából, ha a Biztonsági Tanács ilyen értelmű döntést hozoít.

4. A Tegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonatkozó program végrehajtásának egyik első intézkedéseként az atom- és hidrogin- fegyverrel rendelkező államok kötelezik magukat, hogy beszün tetik az e fegyverfajtákkal kapcsolatos kísérleteket.

5. A fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonatkozó intézkedések végrehajtása fölött hathatós nemzetközi ellenőrzést létesítenek.

6. A négy hatalom kormám - fői megbízták a külügyminisztereket, igyekezzenek megvalósítani a szükséges egyetértést azokban az eddig függőben maradt kérdésekben, amelyek a fentemlített megállapodással kapcsolatosak. E megállapodást meg kell vizsgálni az Egyesült Nemzetek Szervezetében.

II.

A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország kormányfői — azzal az eltökélt szándékkal, hogy nem fogják megtűrni az atom- és hidrogénfegyver alkalmazását,

amely az emberi lények tömeges kiirtásának fegyvere, valamint azzal az eltökélt szándékkal, hogy megóvják az életet egy pusztító atomháború veszélyétő! — ünnepélyesen kijelentik:

a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország kötelezik magukat arra, hogy addig is, amíg létre nem jön a nemzetközi megállapodás a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonatkozólag — nem fogják elsőnek alkalmazni az atom- és hidrogénfegyvert egyetlen ország ellen sem, és felhívják az ösz- szes többi államokat, hogy csatlakozzanak ehhez a nyilatkozathoz.

Hz Európában fennálló államcsoportok közötti szerződés alapelvei

A Szovjetunió küldöttségének javaslata

in Emii

MEGKEZDŐDÖTT A NÉGY KÜLÜGYMINISZTER ÖTÖDIK MUNKAÉRTEKEZLETE

A négy nagyhatalom külügyminisztereinek ötödik munkaértekezlete pénteken délután megkezdődött a nemzetek palotájában, Dulles elnökletével.

A NÉGY KORMÁNYFŐ PÉNTEKEN DÉLUTÁN EISENHOWER ELNÖKLETÉVEL ÜLÉSEZETT

Befejeződött a négy nagyhatalom külügyminisztereinek péntek délelőtti ülése. A négy kormányfő pénteken délután, magyar idő szerint 17 órakor ült össze Eisenhower elnökletével.

A kormányfők értekezletét megelőzően a négy külügyminiszter, magyar idő szerint 16 órakor ismét értekezletet tartott.

EISENHOWER ÉS EDEN MEGBESZÉLÉSE

Eisenhower elnök pénteken villájában megbeszélést folytatott Eden angol miniszterelnökkel — jelenti a Reuter.

EDEN ÉS DULLES MEGBESZÉLÉSE

Mint a Reuter jelenti, Eden brit miniszterelnök és Dullés amerikai külügyminiszter pénteken megbeszélést folytatott a reggelizőasztalnál, a brit miniszterelnök genfi tóparti villájában.

SVÁJC ELNÖKÉNEK ESTEBÉDJE A GENFI ÉRTEKEZLETEN RÉSZVEVŐ KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGEK TISZTELETÉRE

M. Petitpierre Svájc elnöke július 21-én estebédet adott a négyhatalmi kormányfői értekezleten részvevő szovjet, amerikai, angol és francia kormányküldöttség tiszteletére.

Szovjet részről jelen volt N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, V. M. Molotov, G. K. Zsukov, A. A. Gromiko és P. I. Jersev, svájci szovjet követ.

Amerikai részről D. Eisenhower, J. F. Dulles, D. Anderson, J. Hagerty, F. Willis az Egyesült Államok svájci nagykövete és Eisenhower őrnagy volt jelen.

Angol részről A. Eden, H. Macmillan, N. Brook, A. Kirk- patrick, H. Caccia és L. Lamb a svájci angol nagykövet vett részt az estebéden.

Francia részről megjelentek E. Faure, A. Pinay, L. Joxe, R. de Margerie, A. Berard és E, Dennery svájci francia nagykövet

Az estebéden jelen volt még D. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára. (MTI)

A béke megerősítésének vágyától vezéreltetve és felismerve annak szükségességét, hogy minden eszközzel hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és a bizalom megteremtéséhez, az államok közötti kapcsolatban,

a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia kormányai megállapodásra jutottak abban:

az európai béke. fenntartása érdekében állna szerződést kötni egyrészt az Északatlanti Szövetségben és a Nyugateurópai Unióban részvevő államok, másrészt a varsói szerződésben részvevő államok között. E szerződés a következő elveken alapulhatna:

1. Egyrészt az Eszakatlantl Szerződésben és a párizsi egyeményekben részvevő államok, másrészt a varsói szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem alkalmaznak fegyveres erőt egymás ellen. Ez a kötelezettségvállalás nem csorbíthatja az államoknak az egyéni vagy kollektív önvédelemre vonatkozó jogát, mint az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye

fegyveres agresszió esetén előírja.

2. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat arra, hogy tanácskoznak egymással minden olyan esetben, amikor olyan véleményeltérések vagy viszályok támadnának közöttük, amelyek fenyegethetnék az európai béke fenntartását.

3. A szerződés ideiglenes jellegű és addig marad érvényben, amíg fel nem váltják egy olyan másik szerződéssel, amely az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozik.

A varsói Kultúra és Tudomány Palotájának ünnepélyes átadása

Július 21-én Varsóban ünnepélyes keretek között felavatták és átadták a lengyel kormánynak a Kultúra és Tudomány Palotáját, amelyet a Szovjetunió építtetett saját munkaerejével és eszközeivel ajándékul a testvéri lengyel népnek.

Az ünnepségeken résztvett Boleslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, A. Zawadzki az Államtanács elnöke, J. Cyrankievicz a Minisztertanács elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagjai, az Államtanács és a kormány tagjai. Ugyancsak résztvett az ünnepségen a szovjet kormányküldöttség, élén M. A. Szuszlovval, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjával, a Központi Bizottság titkárával.

Az ünnepségen resztvettek a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok kormányküldöttségei.