Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-21 / 170. szám

1955. JULIUS 21. NAPLÓ 3 Párt és pártépítés 1 map nyári rnmMk sem akadályozzák a dunaföldvári községi pártbizottságot az oktatási év iá előkészítésében ípülü, szépüli? megoÉsik iS Korszerűsítik a tolnai filmszínházat „Sark igazságnak kell elis­merni, hogy mennél magasabb az állami és pártmunka bár­mely területén működő funk­cionáriusaink politikai színvo­nala és marxista-leninista tu­data, annál magasabbrendű és termékenyebb mag ez a mun­ka, annál hatékonyabbak a munka eredményei, és fordítva, mennél alacsonyabb a funkcio­náriusok politikai színvonala és A hallgatók kiválogatása so­rán a pártvezetőségek először is önmagukat osszák be az egyes tanfolyamokra. Ezt tette már az elmúlt oktatási év be­fejezése után a dunaföldvári községi pártbizottság. Pártbizottsági ülésen tárgyal­ták meg az előkészítés fontos feladatait a tavalyi tapaszta­latokat figyelembevéve. Legfontosabb feladatul tűz­ték ki, hogy az alapszervezetek vezetői az elbeszélgető bizottsá­gokon keresztül feltétlenül tár­A termelőszövetkezetek telje­sítették kenyérgabona beadási kötelezettségüket. — Aratás után azonnal kezdik a behor- dást. — A Győzelem Tsz tag­jai már a nyári gazoló kapálást is elvégezték. — Uj gabonát őröl a malom. — Patronálok segítettek a Kossuth Tsz-nek. — Megkezdődött az árpaeséplés a közös szérűn. * A napokban még késő este is hangos volt a Terményfor­galmi Vállalat átvevő telepe. A Győzelem és a Kossuth ter­melőszövetkezetek tagjai hord ták a kenyérgabonát. A gabo­nahordás másnap folytatódott és ma arról számolhatunk be, hogy a Győzelem és a Kossuth Tsz-eken kívül az Uj. Élet és a Búzakalász termelőszövet­kezetek is teljesítették ke­nyérgabona beadásukat. Az Uj Élet 240, a Búzakalász 217, a Kossuth 145, a Győzelem Tsz vedig 86 mázsa kenyérga­bona beadásával eleget tett marxista-leninista tudata, an­nál valószínűbbek a bajok és kudarcok a munkában, annál valószínűbb maguknak a funk­cionáriusoknak az elsekélyese- dése és kicsinyes, korlátolt em­berekké való átvedlése, annál valószínűbb elfajulásuk,“ — mondotta Sztálin elvtárs. A pártszervezeteknek igen fontos feladata tehát, hogy biz­tosítsák a pártvezétőségek gyalják meg a leehdő hallga­tókkal a politikai oktatás szük­ségességét, jelentőségét. Tavaly ugyanis ez jórészt hiányzott, s ennek tudható be, hogy például az alapszervezetnél a beindult 6 oktatási forma közül jófor­mán csak három szemináriu­mon fejeződött be valóban eredményesen az oktatási év. A négy alapfokú politikai isko­lát az év végén egybe kellett vonni a lemorzsolódások miatt. Különös gondot fordítottak Andor elvtárs, a szervező tit­kár vállaltak propaganda­munkát. Az egyes alapszervezeteknél az elbeszélgető bizottságok már előkészítették a hallgatókat a jövő évi pártoktatásra. Ez a munka azonban, mint minden más is, nem lehet kampányfel­adat. A dunaföldvári községi pártbizottság tagjai ezt jól tud­ják, s ennek értelmében dolgoz­nak. Több helyen arról beszél­nek a pártvezetőségi tagok, hogy most a nagy munkák, az aratás, cséplés, begyűjtés fel­adatainak végrehajtása közben Az ő figyelmüket is felhívják arra, hogy már most kezdjék el ismerkedésüket a hallgatók­kal, s beszélgessenek el velük a tanulás jelentőségéről. Arra törekednek, hogy minden hall­gató megértse a marxizmus-le* ninizmus tanításait. Ez teszi le­hetővé, hogy megértsék, meg­magyarázhassák pártunk poli­tikáját és érvényesítsék azt a saját munkaterületükön. Ezzel azonban még nem ért véget a pártbizottság előké­szítő munkája. E megbeszélé­sen kívül a közeljövőben újra össze­hívják a propagandistákat, hogy megbeszéljék most már nem lehet az oktatással foglal­kozni. Elfelejtik, a hallgatókkal való elbeszél­getés állandó feladat és ép­pen ez segítheti őket, hogy a tavaly tanultak alapján és a jövőévi megtiszteltetés jegyé­ben még jobb munkát tudja­nak végezni. A dunaföldvári községi pártbi­zottság felvette a helytelen né­zettel a harcot. Ezenkívül azonban gondol a propagandisták segítésére is. A napokban ülnek össze a szemi­nárium-vezetőkkel és átadják nekik a kiválogatott a propagandisták tapasztala­tait, amelyeket a hallgatók körében szereztek. Megértették a pártbizottság tagjai, hogy az új oktatási év­ben a követelményeknek meg­felelően sokkal szervezettebb, magasabb színvonalú oktatásra van szükség, s ennek szellemé­ben is igyekeznek dolgozni. Példájuk bizonyítja, hogy e nagy munkák közben is lehet és kell az oktatási év előkészí­tésével foglalkozni. Most még arra van szükség, hogy hasonló körültekintéssel, tervszerű, gondos munkával segítsék és szervezzék aranytartalékunk, a DISZ-fiatalok oktatását is. tós segítséget nyújtottak a tagságnak. A patronálok és a termelő- szövetkezet közötti baráti kap csólat, még erősebbé kovácso­ló dót t azzal, hogy az Egyesü­lés 15 dolgozója önként vál­lalta: segít aratni a tsz tagok­nak. Bitter János elvtárs, igaz gatóval az élen 15 dolgozó arai: a a gabonát a tsz tagjai­val együtt. Amíg ők arattak, addig az Egyesülés tehergép­kocsija segített a gabonaké­vék behordásában. * Mint minden községben, úgy itt is, szorgalmasan láttak hozzá az egyéni gazdák gabo­nájuk learatásához. E hét ele­jén megkezdték az őszi árpa hordását a közös szérűre. A szérűn hétfőn meg is kezdő­dött az őszi árpa cséplése. Sok gazda, közöttük Bittér István 2, Keserű József 5 és Benke János 4 holdas dolgozó pa­rasztok azonnal a cséplőgéptől teljesítették árpabeadási köte­lezettségüket. A tolnai mozilátogatók nö­vekvő igényeinek megfelelően korszerűsítik a filmszínházat. Mintegy 120.000 forintot for­dítanak a teljesen új beren­dezés .beszerzésére és a külön­féle átalakításokra. A mozi tel­jesen új gépházat kap, amely Nógytantermes iskola Sok panasz hangzott el már a magyarkeszi iskola ügyében. Évek óta szükségtanteremben folyik a tanítás. Az idei évre tervbevette az oktatási osztály gazdasági csoportja a megron­Megyénk több községi kultúr otthonának hiányos a berende­zése, sőt, olyan is van, amely egyáltalán nincs berendezve. A Megyei Tanács Népművelési Osztálya fokozatosan igyekszik biztosítani a kultúrházak meg­Tolnanémediben befejezéshez közeledik az aratás. Az esős idő gyakran közbeszólt ugyan, de a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák is minden időt kihasználtak. A „Meggyőződés“ termelőszövetkezet már telje­sítette árpa és búza beadási kö­telezettségét is. Az aratás mel­lett elvégezték a nyári gazoló­kapálást is. Kukoricájukból még egy lovas is alig látszana ki. Jól haladnak a munkák a Felszabadulás termelőszövetke­megfelel a tűzrendészeti előírá­soknak, biztosítja a zavartalan előadást. A dolgozókra is gon­doltak a gépház építésénél és fűtőberendezést is állítottak be. Eddig ugyanis télen hideg gép­házban dolgozott a mozigépész. épül a régi kastélyból gálódott kastély átépítését is­kolává. A kastélyból 4 tanter­mes iskola épül a Dombóváron megtakarított mintegy 200.000 forint segítségével. felelő felszerelését. Negyedéven ként egy bizonyos összeget for­dít erre a célra. Ez év III. ne­gyedében mintegy 50.000 fo­rint értékben rendelt kultúrott­hon bútorzati felszerelést a bonyhádi KTSZ-nél. zetben is. Árpa termésátlaguk meghaladja a 20 mázsát. Búzá­ból is 12—13 mázsa várható holdanként, jut bőven belőle a tagságnak. Jól állnak a nö­vényápolással is, a tagok szor­galmasan dolgoznak a család­tagjaikkal együtt. A község dolgozó parasztsága igyekszik együtt haladni a ter­melőszövetkezetekkel, az aratás már befejezéshez közeledik a község határában. A terméski­látások mindenütt biztatóak. Raffai István A PROPAGANDISTÁK kiválogatására. Azokat, akik tavaly, mint Molnár László, Kertész Ferenc elvtársak jól működtek, azokat az idén is megbízták e fontos munkával. Bátran bevontak azonban új elvtársakat is, mint Pálos Mi­hályt az alapszervezet vezető­ségi tagját. Elsősorban azonban a pártbi­zottság tagjai, mint Sipos La- josné elvtársnő, a községi pártbizottság titkára és Deuts Mi újság Faddon kötelezettségének. A kötelező beadáson felül az Uj Elet ter­melőszövetkezet 50 mázsa szabad búzát szállított a magtárba. * — Örömmel számolhatok he arról — mondotta Strasser József elvtárs, a Búzakalász Tsz elnöke —, hogy tagjaink hatalmas lendülettel láttak hozzá és végzik az aratást. Még ezen a héten a zab ara­tását is be akarjuk fejezni, hétfőn pedig indul a gabona hordása és cséplése. — Évek óta bevált módsze­rünk az, hogy a gabonát nem hordjuk asztagokba, hanem kocsiról csépeljük el. Termé­szetesen arra nagyon kel vi­gyáznunk és vigyázunk is, hogy a hordás folyamatos le­gyen. Hat fogattal és két von­tatóval hordjuk hétfőtől kezd­ve állandóan a gabonát, hogy mielőbb befejezhessük a csép- lést is. * Már hírt adtunk arról, hogy a Győzelem termelőszövetke­zetben teljesen gépesítették az aratást, összesen 92 holdat arat és részben már aratott- csépelt el a kombájn. Az aratás gépesítése jelen­tős m,unkaerő felszabadítást jelentett a termelőszövetke­zetben. A kombájn-gabona fo­lyamatos tisztítása mellett jutott még arra is munkaerő, hogy elvégezzék 36 hold kuko­rica gazoló kapálását. A kapá­lás mellett befejezték 12 hol­don a tarlóvetést is. * Közel 2 millió forintos költ­séggel építették újjá a helyi malmot. Az átalakítás mun­kái alig egy hónapja fejeződ­tek be. A malom két nappal ezelőtt megkezdte az Uj Élet tevme- lőszövetkezet által szállított közel 300 mázsa búza őrlését, az új búzából őrölt lisztet a helyi sütőüzemek kapják meg. * A Kossuth Tsz-t a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés patronálja. Az év folyamán a patronálok hatha­A FUNKCIONÁRIUSOK TOVÁBBTANULÁSÁT. HALLGATOK VEGLE GES NÉVSORÁT. fafarézzék a kulturotthonckaf tarozása folyik, amelyre Jc.OOC Negyedévenként több községi kultúrotthon tatarozását veszi tervbe a Megyei Tanács Nép­művelési Osztálya. Jelenleg a dombóvári kultúrház külső ta-' forintos költséggel. forintot fordítanak. Rendbehoz­zák a bátai kultúrházat is 700C üj óvoda épül Majoson Majoson egy régi épülőiét alakítottak át óvodának és már át is adták rendeltetésének. Az átalakítás során szép, modern óvodához jutottak. Még konyha is épült az óvodához, ahol a napközi ctthftios gyermekek részére főznek. A közeljövőbe! kerítést húznak az óvodaépüle köré, hogy a gyermekek zár helyen legyenek, ne érhessi őket semmiféle baleset a kö zeli országúton. Kulfurofthon-búforzat készül 50.000 Ff éffékbei Uj irodaépület a Tolnai Textilben A tolnai Textilgyárban új irodaházat építenek. A régi iro­dahelyiségek részben az üzem bővítésére, részben szociális cé­lokra szabadulnak fel ezáltal. Befejezéshez közeledik az aratás Tolnanémediben Á kulálc kulék marad listává! és lista nélkül Bonyhádi történet Történetünk azzal kezdődik, hogy 1954 ele­jén Radácsy Ede elindult Bonyhádról szeren­csét próbálni, illetve megfelelő állást szerezni. Bonyhádon ugyanis nem látta biztosítottnak jövőjét, mert már túlságosan ismerték. 1944- ben még a község leventeparancsnoka mel­lett feszített helyettesi minőségben. Sikerült is kikötnie Pécsen, az Autóközlekedési V al- lalatnál. Amikor elment, megbízta Lengyel <Lützenburger) József női szabót, hogy 800 és egynéhány öl szőlőjét adja ki bérbe valaki­nek, s ezt a megbízatását aláírásával is igazolta. Lützenburgernek hamarosan sikerült telje­síteni a megbízatást, a szőlőt kiadta Somogyi Jánosnak. Igen ám, de Radácsynál is jelent­kezett bérlő, Hevesi József személyében, i-i annak rendje és módja szerint aláírta a bér­leti szerződést. Amikor tavasszal megkezdte a szőlőben a munkát, meglepetve tapasztalta hogy ott Somogyi János tevékenykedik. Kide­rült, hogy mindkettőjüknek megvan a szer­ződése, amelynek alapján joga van a sz’iló művelésére. Megindult a marakodás a zsák­mányon, a bérelt szőlőn. Ki lesz a jogosan el­ismert bérlő? Kinek a szerződését fogadják el a községi .tanácsnál? Közben mindegyik to­vább művelte a szőlőt. Somogyi felülről le­felé, Hevesi alulról felfelé permetezett. Ami­kor egymáshoz közeledtek, szidalmak, fenye­getések, különböző jelzők repültek egymás felé. Végül a bírósághoz került az ügy, — melyi­küket illeti a szőlő? A bíróság Somogyi szer­ződését fogadta el. A tárgyaláson, s már előbb a községi tanácsnál az összeszólalkozások so­rán olyan dolgokat is elmondottak egymásról amelyeket egyébként gondosan elhallgattak, volna. Ismerték egymást... De erről majd később. A községi tanácsnál felfigyeltek arra, amit a két bérlő egymásról elmondott. Egyelőre azonban hiányoztak a bizonyítékok. A tavaszi határszemlék alkalmával fel­tűnt ,hogy Hevesi József egy fogadott mun­kással együtt nem a saját földjén dolgozik. Kutatni kezdtek a régi iratok között. Kiderült, hogy Hevesi 1944-ben a község egyik virilis­tája volt, 850 pengőt fizetett be adóba. Az utóbbi években viszont a nyilvántartás sze­rint, csak hét hold föld szerepelt a nevén, mert földje nagyrészét szétosztotta a csatári­ban. Persze, ezt csak névlegesen tette, mert vejével, Sólyom Józseffel együtt munkálták a földeket, összesen 25 hold 1214 négyszögölet. Sólyom Józsefnek közel három hold földje van a hidasi határban, ami egyik helyen sem volt bejelentve, tehát sem adót, sem beadást nem fizetett róla. özv. Wéber Józsefnének például 1293 négyszögöl szőlőt munkáltak, amelyről még bérleti szerződés sem volt. Világossá vált, hogy Hevesi a tanácsnál levő változásokat és 1953-ban a „kuláklista” eltör­lését kihasználva, osztotta szét földjeit, — persze, csak névlegesen. A határszemlék al­kalmával arra figyeltek fel, hogy a földön, amelyen Hevesi dolgozott, túlsók a gabona­vetés. Ennek az volt az egyszerű oka, hogy az összes földterület után előírt 35 százalék kenyérgabonát leánya nevén levő 11 holdon vetette el Hevesi. A földek után járó beadást viszont külön-külön teljesítették. Hevesinek 923, Svéda Bélánénak, Hevesi lányának 2310, Sólyom Józsefnek 655 búzakilogram volt a be­adási kötelezettsége. A községi tanács termé­szetesen ezek után összevonta a földterületü­ket. így a törvényesen megállapított beadási kötelezettség 1690 búzakilogrammal lett több, mint amennyit eddig hárman beadtak. Eny- nyivel károsították meg 1953-ban és 1954-ben is az államot. • Hevesi nemcsak a beadás kijátszásával mutatta meg kulák mivoltát. A Radácsy-féla szőlőben állandó munkása, „vincellére” volt. Hevesi azonkívül mások munkáját is kihasz­nálta. Gráf Ferencnének például fogatával megmunkálta 1059 négyszögöl szántóját. Gráfné ezért 350 forintot fizetett, azonkívül három napot dolgozott Hevesinek. Ifj. Baranyai István az elmúlt évben közel négy hónapig dolgozott Hevesinél, aki erre az időre „850” forintot fizetett, az élelmet vi­szont magának kellett biztosítani. A tavasz óta Ladika István zománcgyári munkás apósa dolgozik nála állandó cselédként. Térjünk most vissza a szőlőért folytatott „küzdelemre”. Hevesi József és Somogyi Já­nos a veszekedések során kölcsönösen kitá­lalták egymás viselt dolgait, felrúgták a ro­koni kapcsolatokat is. Somogyi ugyanis Hevesi vőjének, Sólyom Józsefnek a testvére. (Előző nevük Schrót volt). A Schrót-család- nak Tabódon három vízimalma, j ólmenő ven­déglője volt, amelyekből arra is tellett, hogy állandó cselédet tartsanak. Somogyi a névvál­tozás segítségével bejutott a bonyhádi I. típusú Úttörő termelőcsoportba és élvezte a tagoknak járó kedvezményeket... ... Addig, amíg egyik holló ki nem vájta a másik szemét. A „kuláklista” eltörlése után Hevesi is, Somogyi is űzte a spekulálás, a harácsolás mesterségét — ahogyan hajdan tet­ték —, amíg ez a törekvésük nem ütközött egymásba. Amikor mindegyik magának akarta megszerezni a Radácsy-féle szőlőt, rokonság ide, cimboraság oda, összerúgták a port, ki­teregették egymás szennyesét, miközben fel­keltették a tanács gyanúját. Hevesiék viselt dolgai egymásután derültek ki, a tanács le­leplezte spekuláló, kizsákmányoló törekvései­ket. Ez az eset is igazolja, a kulák kulák marad listával, és lista nélkül’. Bognár István )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents