Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-19 / 168. szám

Világ proletárjai egyesüljetek r A MAI SZAMBÁN: Megkezdődött a négy nagy ha tatom kormányfőinek genfi értekezlete (2. o.) — „A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. Kongresszusa elé“ (2. o.) — Az V. Vasutas Nap­ra készülnek Dombóváron (3. o.) — Néhány óra a medinai tanácselnökkel (3. o.) — A „Dunántúl“ íróinak vendég- szereplése Szekszárdon (4. o.) v1 PARTmiÜ)TT5aganak lapja _J Használjuk fel a kiltáragftáciá jó! bevált módszereit ELŐRE A GABONABETAKARÍTÁS SIKERÉÉRT A nyári hónapokban új feladatok állnak az öntevékeny művészeti csoportok, a falusi kultúrotthonok és a népművelő munka irányító szervei előtt. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi és júniusi határozatai irányt adtak a kulturális mun­kának is és arra kötelezik a kulturális élet dolgozóit, hogy munkájukat a határozatok végrehajtásának, a szocializmus építésének szolgálatába állítsák. E hatalmas célkitűzések meg­valósításának szakaszában szép és változatos feladatok várnak a kultúrmunkásokra. Lázas ütemű, verejtékes munka folyik napjainkban az ország kenyeréért és ebben a munkában a maguk sajátos módszereivel sokat segíthetnek a kultúrmunkások is. A kul- túragitáció nem új szó, nem új fogalom. Az elmúlt években is láttunk felderülni fáradt arcokat az aratás rövid pihenői­ben, a cséplőgépeknél egy-egy libbenőszoknyás tánccsoport, vagy nótáskedvű rigmusbrigád szereplése nyomán. A kultúr- agitációs munkának értékes hagyományai vannak, amelyek közül a jól bevált, közkedvelt módszereket ismét fel kell ele­veníteni. Az utóbbi időben elhalványultak bizonyos mértékig ezek a hagyományok, még a népművelés irányító szerveinél is bizonytalanság uralkodott, hogy vajon kell-e még rigmus­brigád, vagy egyáltalán hogyan szervezzék meg a színvonalas kultúragitációt? Feltétlenül szükség van a rigmusbrigádokra is, ezt bizo­nyítja a zombai példa, ahol a rigmusolók kellemes, üdítő per­ceket szereztek színvonalas, rövid műsorukkal a termelőszö­vetkezet aratóinak. Szervezzenek megyénk üzemei is ilyen köszöntő brigádo­kat, amelyek népszerűsítik a jó munkát végzők eredményeit, másokat is serkentenek követésükre, az elmaradókat pedig élénkebb ütemű munkára késztetik. Minden üzem patronál egy-egy termelőszövetkezetet, vagy gépállomást. Feltétlenül eredményes lenne az üzemi kultúrcsoportok látogatása a fal­vakban. Segítséget adnának a nehéz nyári munkák elvégzé­sében azzal, -hogy műsorukkal feledtetik a fáradságot, megszí­nesítik, jó kedvvel, nótával aranyozzák be az arató, cséplő­munkások pihenőjét. Nem új keletű módszer ez sem, hiszen jól emlékszünk még a városi, az üzemi falujárókra. A falusi kultúrotthonok lehetőségei szélesedtek, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az ifjúság kulturális seregszemléjé- jével jónéhány új kultúrcsoport, öntevékeny művészeti cso­port alakult. Ezeket különösen a hétvégi jutalom műsorok összeállításánál lehet aktivizálni. A parasztfiatalok ugyanis a hétköznapokon maguk is részt vesznek az aratásban, cséplés- ben. Hét végén azonban szívesen énekelnek, táncolnak, mű- vészkednek a maguk és a mások szórakoztatására. A fiatal kultúrcsoportok foglalkoztatásával a kultúragitációs felada­tok segítése mellett elérjük azt is, hogy fokozatosan fejlődhet­nek, tevékenységük nem alszik el és ősszel nem kell újjászer­vezni azokat. Szélesítsük tovább a csereműsor mozgalmat. A szomszé­dos községek kultúrcsoportjai szívesen látott vendégek minde­nütt. A csereműsorok új színt és elevenséget jelentenak a kul­túragitációs munkában. Köztudomású, hogy a nyári munkák dandárjában kevés lehetőségűk van a művészeti csoportoknak új műsorok betanulásához. A szomszéd községben azonban, ahol még nem ismerik az illető mű sorszámokat, örömmel fo­gadják a szomszéd kultúrcsoportot. Sokféle és sokszínű lehet kultúrosaink nyári műsora an­nak ellenére, hogy a parasztfiatalok kevésbé vehetnek részt a köszöntésekben. Mégis a födművesszövetkezeti dolgozók, a kisipari szövetkezetek tagjai, az úttörők és diákok, a háziasz- szonyok és nem utolsó sorban a pedagógusok olyan műsort ál­líthatnak össze, amely kielégíti az igényeket. A kultúragitáció régi módszerei többségükben ma is jók és alkalmazhatók, a hangsúly a tartalomra terelődik, a színvo­nal magasabbrendűségére, a nevelésre. Az egészben ez jelenti az újat. Ezt nem szabad elfelejteniük e munka szervezőinek és irányítóinak. Néhány tagú rigmusbrigád, két-három emberből álló szín­játszó csoport, vagy dekorációs brigád állandóan friss rigmu­sokkal, villámtréfákkal, mozgósító jelenetekkel járhatja a fa­lut, a begyűjtőhelyeket, termelőszövetkezeteket, gépállomáso­kat, vagy szerepelhet szombat esténként, vasárnap délutánon­ként a kultúrotthonban. Itt feltétlenül elő kell venni az egy- felvonásos darabokat is, amelyek az utóbbi időben szinte tel­jesen eltűntek kultúrházaink színpadáról. Sok helyen járnak már köszönteni az úttörők, dalolnak a rigmusolók, de igen kevés helyen veszik igénybe a kultúr­agitáció szemléltető eszközeit: a karikatúrákat, vagy villám faliújságot. Pedig az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy ezek is igen hatásos módszerek. Ha a községbeli tanító vagy tanár veszi kezébe a dolgot, könnyűszerre] megoldható egy-egy dekorációs brigád megszervezése is. Itt említhetjük meg a fotó szakkörök ilyen irányú tevékenységét. A sárpilisi játszó mintájára más községekben is van lehe­tőség még a nyári munkák idején is arra, hogy egy-egy vasár­nap, falunapokon, ifjúsági találkozókon összejöjjenek a község dolgozói. A kultúrcsoportok fellépése még színesebbé, szebbé teszi ezeket az alkalmakat. A párt feladatainak megvalósításáért harcoló, igényes, színvonalas kultúrmunkára van szükség nyáron is. A kultúr- otthonoknak kell az erre a munkára alkalmas erőket össze­fogni és irányítani. A népművelési szervek pedig adjanak több segítséget, tanácsot az agitációhoz. V _____________________________J Va sárnap is dolgoztak a biritói kombájnosok A szombati és vasárnapi jó időt ugyancsak kihasználták a Biritói Állami Gazdaság kombájnosai. Olyan igyekezettel dolgoztak, mint talán még soha. Az elmúlt héten többször is akadályozta az eső a munkát s most minden lehetőt megtet­tek, hogy időben be legyen takarítva a termés. Igyekezetüket siker koronázta, a gépük sem hagyta cserben őket. Kiemelkedő eredményt ért el: Feil Ferenc és Angyal János. Kombájnjuk­kal szombaton és vasárnap 16—16 holdat arattak le. Eddig 98 hold gabonát vágtak le, amelyről 1308 mázsa termény került betakarításra. Kitett magáért Volf Mihály és Cser János is, gépükkel a két nap alatt 15 hold termését takarították be. Csóka Sándor és Vayer Ferenc 14 hold gabonát arattak le. Az aratógépkezelők is kitettek magukért. Laszlóczki György négy nap alatt 60 holdat aratott le, Dömötör Béla pedig 80 holdon végezte el az aratást. Vasárnap késő estig dolgoztak a kombájnosok és az aratógép vezetők is. Tegnap reggel a gazdaságból újabb gabonaszállítmány indult útnak részben Dunaföldvárra, részben Budapestre a Gizella ma­lomba. Szerda délig 35 vagon kenyérgabonát ad át a gazda­ság. Augussius 20 tiszteletére vállalták: 150 százaléhpi felfesti sasi testtel a Bálint nmiiHaisapat tagjai Az Alsóleperdi Állami Gaz­daság Sztlfási Üzemegységé­ben a Kossuth cséplőcsapat versenyvállalást tett augusz­tus 20-ra, az Alkotmány ün­nepére és felhívja a megye ál­lami gazdaságainak cséplőcsa­patait, csatlakozzanak felhívá­sukhoz. Bálint József 20 tagú mun­kacsapatával vállalja, hogy 1500-as cséplőgépükkel, a 12 órás munkaidő pontos betar­tásával a napi tervet minden nap 150 százalékra teljesíti, vagyis 160.80 mázsa helyett 241.20 mázsa gabonát csépel­nek el naponta. Potocska István traktoros, felelős vezető, vállalja, hogy a traktor és a cséplőgép gon­dos kezelésével, karbantartá­sával biztosítja a gépkiesés el­kerülését, a megengedett 2 százalékos szemveszteséget pedig 1.5 százalékra csökken­ti. A tűzrendészeti szabályo­kat betartja és a cséplőcsapat tagjaival is betartatja. A munkacsapat tagjai vál­lalják, hogy a kazalozást, a pelyva összerakását az elő­írások szerint végzik. A mű­szak befejezése után rendbe­hozzák a gép környékét, hogy a tűzveszélyt, és annak lehe­tőségét megakadályozzák. Július 20-ig befejezzük a kenyérgabona aratását Az őszi árpa aratásával 3 nap alatt végeztünk — írja Ludas András teveli levelezőnk. Az aratással egyidőben megkezdtük a cséplést és beadásunkat egyenesen a cséplőgéptől teljesítettük. Ezután a rozs és a búza aratását kezdtük meg. Bár az esős időjárás gátolja munkán­kat, mégis úgy számítjuk, július 20-ig befejezzük a kenyérgabona aratását. Eleget akarunk tenni badási kötelezett­ségünknek, hogy megkaphassuk a tsz-ek számára biztosított gyorsbeadási prémiumot .amely jónéhány ezer Ft-tal emeli a tagság jövedelmét. Cséplőbrigádok alakultak Szekszárdon Megyénk legtöbb községében már be­fejezték az őszi árpa aratását és jelen­tősen előrehaladtak a búza és rozs le­vágásában is. A kereszteket asztagokba hordták s megkezdték a cséplést. Ennek meggyorsítása érdekében Szekszárdon eddig 8 cséplőbrigád alakult. Matus István brigádja 18 'taggal már a tavasz folyamán megalakult. Az ösz- szeszokott brigád már több esztendeje dolgozik együtt. Közülük mintegy tizen­négyen fiatalok. Szorgalmas munkájuk eredményeképpen. Tavaly átlagosan nyolc mázsa gabonát kerestek. Az idei jobb terméskilátásokat figyelembevéve, mintegy tíz mázsa keresetre számí­tanak. A cséplőbrigádok országos versenyé­ben ők is résztvesznek. Úttörők csépeltek el a borsót a bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezetben A bonyhádi Szabad Föld tsz-ben tel­jes erővel folyik az aratás. A szövetke­zetnek 65 tagja van, de ezekben a na­pokban több, mint százan dolgoznak, hogy az aratás és cséplés mellett a má­sodvetést is időben elvégezhessék. Az elmúlt napokban a tsz-tagok úttörő fiai is munkához láttak s felajánlották, hogy a borsócséplést ők végzik el. Két napig csépelték a borsót a tsz úttörői s az első napon 35, a második napon pe­dig 60 mázsát csépeltek el. Ezzel igen nagy segítséget adtak a termelőszövet­kezetnek, mert a felnőtt tagok nyugod­tan végezhették más munkájukat s a borsó cséplésével is időben elkészültek. Az Állatforgalmi Vállalat segített aratni az alsónyéki Világszabadság Tsz-nek Az alsónyéki Világszabadság termelőszövetkezet tagságát ezekben a napokban csak kint a gabonaföldeken lehet megta­lálni. „Minden erőt az aratás­ra,“ ez most a jelszó náluk. Persze, néha elkél a segítség is. Ezért fogadta nagy örömmel a tagság, amikor az emúlt na­pokban az Állatforgalmi Vál­lalat 18 főből álló aratóbrigádja felkereste őket. így a termelő- szövetkezet már felerészben le­aratta a gabonáját. Készül a liszt esz új búzákéi A megye malmai közül elsőnek a nagydorogi kezdte meg az új búza őrlését. A múlt héten kapták az első, kétszáz má­zsás szállítmányt az Alsópéli Állami Gazdaságtól és szombat reggel már ebből kezdték meg az őrlést. Hétfőn estig 170 mázsa új búzát őröltek meg. A bátaszéki malomban tegnap kezdték meg az új búza őrlését, Hőgyészen pedig mára várják a Juhépusztai Állami Gazdaság első szállítmányát, hogy azonnal hozzáfogjanak az őrléshez, No legények rajta ... Hej, ki tudna olyan rendet vágni a legények közül, ki tudná a rendből kivágni Bíró Jóska bácsit, aki nem is olyan fiatal, hiszen 52-ik életévében van már. — Hát igen ,ez a munkacsa­pat jól halad, — mondotta Bokros József, a faddi Uj Élet tsz elnöke. — Ha így dolgoz­nak Körösi bácsi, akkor még ma be is fejezik ennek a 4.5 holdas darabnak az aratását. — Mi az, hogy befejezzük, addig nem megyünk haza, csak eső ne legyen. Az égen bizony itt-ott sötét felhők gyülekeztek és vesze­delmes gyorsasággal közeled­tek az aranylóan sárga búza­táblák felé. Körösi bácsi kéve kötés közben fel-felpillantott az égre. — Ejnye, ejnye, ennek bi­zony nem sok piszkálás kell, aztán már a nyakunkban is van. No, „legények” rajta, hátha sikerül befejezni. A kaszás legényeket, az 56 éves Kertész bácsit és az 52 éves Bíró bácsit nem kellett bíztatni. Nagy lendülettel vágták a rendet a sárga ga­bonatengert. — Most már nem lesz hiba, befejezzük, — szólalt meg Körösi bácsi, de azért — rak­juk csomóba a kévéket, vé­gezzünk tiszta munkát. Nem vagyunk már olyan fiatalok, mint a mellettünk levő mun­kacsapat kaszásai, de ha neki­fogunk, még a kombájnon is túlteszünk. Vasárnap is dolgo­zunk ,hogy kedd estig, de leg­később szerdáig befejezzük a búza aratását. Igaz, holnap már a kombájn is segít. — Bár mar itt lenne — állt meg egy pillanatra Bíró bácsi — nem mintha nem szeretnék aratni, de minek húzzam a kaszát, amikor van, ami el­végzi helyettem. — Pedig annakidején te el­lenezted legjobban a kom­bájnt — jegyezte meg a má­sik kaszás, Kertész bácsi. — Én nem is tagadom, ez így volt. De csak volt. Most pedig azt mondom, hogy jö­vőre ne egy, hanem legalább három kombájn jöjjön. — Úgy bizony — helyeselt Körösi bácsi. — Mi meg fel­akasszuk a kaszát a faágra, aztán csak arra vigyázunk, hogy meg ne rozsdásodjon. — Hé, szomszédok, gyorsabban vágni azt a búzát! Majd be­üzenünk ,hogy tálalják ki a vacsorátokat, mert mi előbb végzünk, előbb megyünk ha­za, mint ti — kiált oda tréfá­san a szomszédos munkacsa­pat tagjainak. — Csak tréfáljon, öreg Kö­rösi, maguk se végeznek előbb, mint mi — feleli vissza az egyik legény. Hogy mégis kinek lett iga­za, az rövid két óra múlva dőlt el, még pedig Körösi bá­csiék javára, az ő munkacsa­patuk fejezte be először a 4.5 hold búza aratását.

Next

/
Thumbnails
Contents