Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-14 / 164. szám
1955. JÚLIUS 14 NAPLÓ 3 JEGYZETEK I szedres! Petőfi Tsz pártszervezetének munkájáról A szedresi Petőfi termelőszövetkezet pártszervezetének és kommunistáinak nagy része van abban, hogy az idén a termelőszövetkezet sokkal jobb eredményt tud felmutatni, mint az elmúlt évben. A kukorica kapálását például háromszor géppel és háromszor kézzel elvégezték. Tavaly ugyancsak megkapálták a kukoricát háromszor, de gépi kapálást nem végeztek. így bár igyekeztek jól megművelni, mégis nem voltak olyan tiszták a földek, nem ígértek olyan termést, mint most. A gépi kapálás meghonosítása nagy érdeme a pártszervezetnek Sok vita, számos érv felhozása mellett sikerült ez, s ezt az agitációt a pártszervezet jól végezte. Nagy segítség volt ebben az agronómus, Üveges elvtárs, — aki egyébként pártvezetőségi tag, — beszámoltatása. A megfelelő érvek kidolgozása, a gépi kapálás megszerettetése, bevezetése terén elsősorban neki volt nagy szerepe. Elmondotta, hogy menynyivel olcsóbb — a minőségi — a gépek alkalmazása, mint a fáradságos kézi munka. A négyzetesen vetett kukorica •géppel való megművelése például holdanként 44 forintba került. Ha ezt a tsz maga végzi, akkor sokkal többet fizetett volna ki, nem beszélve arról, 'hogy a gépi munka következtében magasabb termés várható. Elmondották a népnevelők, az agronómus érvelése nyomán, hogy fogatokkal lényegében egy nap alatt még egy hold négyzetes kukoricát sem tudtak volna megművelni. Ha kiszámítják a fogat egynapi, 130 forintos fuvardíját, a két segítő és a lóvezető körülbelül 3 és fél munkaegységét, akkor már világos, hogy érdemes a gépeket használni. Egy munkaegység ugyanis a betervezés szerint a termelőszövetkezetben több mint 40 forint. Azt is elmondották, hogy tavaly mintegy 35.000 forintot fizettek ki napszámért, hogy a kukoricák aránylag tiszták legyenek. S ez is az idén a tsz- tagok jövedelmét szaporítja. Ugyanilyen előkészületeket kellett tenni most az aratás megkezdése előtt is. Sokan idegenkedtek a kombájn használatától, a pártszervezet itt is kidolgozta a' megfelelő érveket. A kombájn egy hold területen 56 forintért és 4.2 százalékos cséplési térítésért végzi az aratást. Ha a tsz-tagok maguk végeznék az aratást, a munkaegység különbséget nem is számítva, csak a cséplésnél 10 százaléknál több bért fizetnének. Gabonában ez minden 100 mázsánál 6 mázsa gabona megmaradását jelenti a tsz-tagok számára. Ez 10 vagonnál — mert ennyi lesz a tsz-nek — 60 mázsa többletet jelent. Még tovább részletezve minden egyes tag számára — attól eltekintve, hogy a nehéz munkát leveszi a vállukról a kombájn — több, mint fél kilóval emeli a tsz-tagok egy munkaegységre eső gabonajövedelmét. E felvilágosító munka hozzájárult ahhoz, hogy a tsz őszi árpáját már aratógép vágta le. A búzaaratást már kombájnnal kezdték meg. A pártszervezet vezetősége tehát gondolt arra, hogy az agitációs, felvilágosító munka, a növényápolás időbeni elvégzése, a gyors aratás, begyűjtés feladatainak végrehajtása közben menjen. Ez is a pártépítés, a párt erősítése nagy feladatához tartozik. De nemcsak ebből áll a párt erősítése, tekintélyének, befolyásának növelése, hanem igen fontos része ennek a tag- és tagjelöltfelvételi munka rendszeres szervezése, segítése, ellenőrzése. Enélkül a pártépítés munkája, s az egész termelőszövetkezet továbbfejlesztése Sztálin elvtárs tanítása szerint olyan vár, amelyet megfelelő alapok nélkül homokra építenek. Az igaz, hogy ebben az esztendőben .mintegy 4 taggal és tagjelölttel erősödött a párt- szervezet. Valóban a legjobbak kerültek a pártszervezetbe, olyanok mint Radvány József, aki a fogatosoknál mindig a legnehezebb munkát vállalja magára, vagy Körösi István, aki februárban vette át a tehenészetet, s a 7.2 literes fejési átlagot 12.3 százalékra emelte. Az a legnagyobb hiba, hogy ez a munka nem rendszeres a pártszervezetnél, szem elől tévesztették az elvtársak, hogy a jó felvilágosító munka elválaszthatatlan a tag és tagjelölt felvételi munkától,: a tsz pártszervezetének számszerinti megerősítésétől. Vannak pedig kiválóan dolgozó termelőszövetkezeti tagok, akiket be lehetne vonni a párt- szervezet tagjai közé. Sőt, többen kérik a felvételüket, de a vezetőség nemtörődömsége miatt e kérés sokszor süket fülekre talál. Üveges János elvtárs, a tsz pártszervezetének vezetőségi tagja például elmondotta, hogy Horváth János, aki a növénytermesztőknél dolgozik, — de ha hiány mutatkozott munkaerőben, a tehenészetben, vagy a sertéstenyésztésben is bátran oda lehetett állítani — már régebben kérte felvételét. A vezetők azonban elfeledkeztek róla. Mi a teendő különösen most e nagy munkák idején a pártszervezet vezetői számára? A brigádokba beosztott kommunisták és a vezetőség tagjai is felvilágosító munkájukat úgy végezzék, olyan szemmel nézzék és neveljék brigádjuk tagjait, a tsz pártonkívüli tagságát, hogy azok legjobbjai mielőbb kiérdemelhessék e legnagyobb kitüntetést. Nem szabad, hogy megtévessze a pártvezetőséget és a kommunistákat az a tény, hogy náluk „jó“ az arány. A pártépítés egyik legfontosabb feladata a tag és tagjelölt felvétel — ezt kell elsősorban szem előtt tartani. A párt állandó erősítése — nem kampányfeladat nem valami olyan dolog, hogy most szükség van rá, aztán félévig nincs, hanem állandó, a pártmunka szerves része. Ez az alapja annak, hogy a szedresi Petőfi termelőszövetkezet is továbbfejlődjön. Jó jövedelmet biztosít az állattenyésztés a faddi Új Élet Tsz-nek Éppen úgy, mirit a többi tsz-eknél, a fadd’ Uj Élet termelőszövetkezetnél is évről-évre na- .gyobb a jövedelem. A magasabb jövedelem .egyrészt abból adódik, hogy a növénytermesztésnél magasabbak a termésátlagok, másrészt pedig az állattenyésztésből. Az Uj Élet termelő szövetkezetben a tervezett 560.000 forint jövedelemnek a 60 százalékát az állattenyésztés fogja biztosítani. Erről beszél Wéber elvtárs, a I tsz mezőgazdásza. — Termelőszövetkezetünk törzsállattenyés::- tő tsz lett. Jövedelmet különösen a szarvas- marhatenyésztés és a sertéstenyésztés hoz. — A szarvasmarha tenyésztés kettős haszonnal jár. A leszerződött tinó és bikaborjukat jó érőn adhatjuk el. A közelmúltban adtunk el továbbtenyésztésre egy növendékbikát 6000 forintért, a szerződéses tinóért pedig 4390 forintot kaptunk. De még az őszre is maradt eladásra három tinó. A beszolgáltatáson kívül tejből, ami havonta 2300 litert tesz ki, vajat készítünk A visszamaradó savót takarmányként a sertéseknél tudjuk értékesíteni. Ennek az eredménye, hogy míg tavaly 10 kiló volt a választási átlagsúly, addig az idén ez 13.50 kilogrammra emelkedett. A sertéstenyésztés a szerződött tenyészkos k és tenyészkanok nevelése ismét kettős haszonnal jár. Meglesz a beadás is ,mert itt vannak a szerződéses tenyészkocák, kanok, amelyek kiló jáért 19 forintot kapunk és a súly beleszámít a hízott sertés beadásba. Jelenleg is van 12 darab tenyészkanunk és 9 darab tenyészkocánk, amelyeket rövidesen leszállíthatunk. De zárszó madásig lesz még 40 darab eladni való is. Egyszóval bármelyik oldaláról is vizsgáljuk az állattenyésztést, mindenképpen nyereséget jelent a tagságnak. Új mezőgazdasági kisgépek készülnek a Gépjavítót^ A mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál — a javítási munkák mellett — mezőgazdasági kisgépeket is gyártanak. A csörlős szőlőfedőeke prototípusa augusztus 15-én készül el. Ilyen gépet eddig hazánkban nem gyártottak. A bogárfogö mintapéldánya augusztus 1-re, a talajhántoló pedig a jövő hónap végére készül el. Az üzemben már sorozatban gyártják az újtípusú Hofherr- traktorokhoz való előmelegíto- lámpát. A lámpa égőfeje régebben rézöntvény volt, most csak egy spirálcső készül rézből. Előnye a lámpának, hogy gyorsabban melegszik, a fejhez eddig 80 deka réz kellett, most csak 8 dekára van szükség, tehát tizedannyira csökkentették a szükségletet ebből a nehezen beszerezhető, drága inport- anyagból. II Síékemozgalom hírei A DOMBÓVÁR KÖZSÉGI békebizottság lelkesen dolgozik megalakulása óta. A községi békebizottság tagjai rendszeresen összejönnek azért, hogy megbeszélgessék a békemozgalom kiszélesítésével kapcsolatos teendőket. Elhatározták, hogy a községet feltérképezve valamennyi lakóterületen, üzemben és hivatalban folyamatosan létrehozzák a béke- bizottságokat. A községi békebizottság tagjai vállalták, hogy patronáló munkát végeznek a jelenleg még gyengén működő üzemi békebizottságok megsegítésére. Megtanítják őket arra, hogyan lehet az emberekkel minél gyorsabban és érthetőbben megértetni a bonyolult nemzetközi kérdéseket, eseményeket.Elhatározták továbbá, hogy július közepén békenagygyűlést tartanak. Ennek érdekében többek között 50 kisgyűlésen mozgósítanak a nagygyűlésre, de ezeken a kisgyűléseken ugyan akkor beszélgetnek a békénk erősítése érdekében a dolgozóink előtt álló termelési feladatokról is, vagyis a mező- gazdasági munkák fontosságáról, a begyűjtés időben való teljesítéséről, valamint a tervek teljesítéséről. Ezeken a kisgyűléseken beszélnek a helsinki békevilágtalálkozó felhívásáról és az anyák világkongresszusának felhívásáról is. A békebizottság elhatározta, hogy a dombóvári ligetben békekertet létesítenek, amely csupa rózsából fog állni. A TOLNA MEGYEI BÉKE1RODA ülése elhatározta, hogy a megyei békebizottság által alapított vándorzászlót a rI. negyedévben végzett kiváló békemozgalmi munkáért a bonyhádi járás békebizottságának adományozza. A ■ vándorzászlót nagygyűlésen adják át. ELHATÁROZTA a megyei békeiroda hogy a 21-i szekszárdi békenagygyűlésen elhangzottakat magnetofonszalagra veszik fel és azt a megye különböző helyein előadja, hogy minél többen szerezzenek tudomást a helsinki békevilágtalálkozó eseményeiről olyan személytől, aki résztvett azon. KUDARISÁNDOR ELVTÁRS a tamási járási békebizottság titkára elmondotta, hogy azt tervezik a járás területére, hogy a békebizottság is népszerűsíti a szocialista nagyüzemi gazdálkodás eredményeit. Elhatározták, hogy a járás községeinek földművesszövetkezeti kirakataiban az egyes termelőszövetkezeteki eredményeit bemutatják, szembeállítva az egyéni dolgozó parasztok eredményeivel szemléltető táblákon, fényképeken keresztül. Ezenkívül tsz-látogatást is szerveznek, ahova egyéni parasztokat is hívnak meg, hogy saját szemükkel győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, előnyéről. A keszöhidegkúti gazdák örömmel fogadták a kenyérgabona állami felvásárlásáról szóló rendelkezést Keszőhidegkuton néhány nappal ezelőtt békegyűlést tartottak. Itt beszélték meg többek között a falu dolgozó parasztjaival az aratás gyors befejezésével kapcsolatos tennivalókat. „Nincs idő a késlekedésre, az őszi árpa aratása után teljes erővel neki kell kezdeni a búza aratásának — mondották többen, hogy a gabona minél kisebb szemveszteséggel a zsákba kerüljön“. A falu dolgozó parasztjai örömmel vették kormányzatunk rendeletét, amely igen előnyös a parasztság számára. A rendeletben meghatározott értékesítési szerződés, amelyet államunk a termelőkkel köt messzemenően figyelembeveszi dolgozó parasztságunk érdekeit. Az egyéni termelők a búzáért mázsánként 240 forintot, a rozsért pedig 220 forintot kapnak. Ezen felül a beadott kenyérgabona minden mázsája után 20 kilogramm korpajuttatásban részesül mázsánként 150 forintért. A felvásárlási áron és a korpajuttatáson kívül a termelő az eladott kenyérgabona minden mázsája után 30 forint tos árengedménnyel műtrágyajuttatást vagy mélyszántást igényelhet. Ha a termelő sem a korpajuttatást, sem a műtrágya, vagy mélyszántási kedvezményt nem veszi igénybe eladott búzájáért mázsánként 280 forintot, a rozsért pedig 260 forintot kap. A gyűlés résztvevői miután alaposan meghányták-vetették a begyűjtéssel kapcsolatos tennivalókat, úgy határoztak, hogy a beadási kötelezettségüket a géptől teljesítik. A községben felvilágosító munkát végeznek a szabadfelvásárlási terv végre hajtásáért. i Á szekszárdi dolgozó parasztok versenye Szombaton este Szekszárdon az újvárosi üoigozo parasztok megDeszeiést tartottak. A megbeszélésén a városi begyűjtési Hivatal vezetője, Kistaitacs elv- tars ismertette a cseplesi, begyűjtési szaDaiyokat, nogy min aenk.i tudja mi a teendője a gabona gyors betakarítása es az állam iránti kötelezettség teljesítése terén. A megbeszélésen szó esett a szabaoga- bona ailami felvásárlásáról is. Amikor tisztázódott, nogy az állam milyen feltételek mellett vásárolja iel a dolgozó parasztok felesleges gabonáját, a jelenlévők. megértéssel fogadták a rendelkezést. Fergel János ta nácstag mindjárt el is mondotta véleményét. „Államunk meg felelő árat jelölt meg a szabadgabona felvásárlására és az nekünk dolgozó parasztoknak is igen előnyös: minden mázsa ke nyérgabona után 20 kilogramm korpához jutunk kedvezményes áron.“ A megbeszélés végén a versenyre terelődött a szó, s az egybegyűltek megállapodtak, hogy az alábbi szempontok szerint versenyre hívják a felsővárosi dolgozó parasztokat. — Mi, újvárosi dolgozó parasztok versenyre hívjuk ki a felsővárosi parasztokat és vállaljuk: 1. Az aratást és a behordást július 30-ig elvégezzük. 2. Beadási kötelezettségünket közvetlenül a cséplőgéptől teljesítjük, az állami szabadfelva- sárlásra értékesítési szerződésben lekötött mennyiséggel együtt. 3. A dolgozó parasztok közt olyan légkört teremtünk, hogy helyszíni elszámoltatásra ne ke rüljön sor és a megszabott határidőre mindenki teljesítse kötelezettségét. » Kérjük a felsővárosi dolgozó parasztokat fogadják el versenykihívásunkat, s erről bennünket értesítsenek a Tolnai Naplón keresztül. A verseny értékelésére pedig felkérjük a városi tanácsot, illetve a városi begyűjtési hivatalt. Az újvárosi dolgozó parasztok nevében: Sípos József 10 holdas dolgozó paraszt Fergel János 4 holdas dolgozó paraszt A hangospusztai úttörők a Sió mellett táboroztak Máriái István, hangospusztai tanító arról ír levelében, hogy a szomszédos Kölesd községben táboroztak a han- gosi pajtások 10 napig. „Bizony a természet nem vett róla tudomást, hogy megkezdtük a tábori életet, de mi nem törődtünk az esővel, s berendezkedtünk. Megtekintettük a téglagyárat, ahol a vezető igen szíves és bő magyarázattal vezette körül a pajtásokat. Műsorunkon szerepelt még a vajüzem megtekintése, ahol Bencze bácsi kielégítette a kíváncsi pajtások érdeklődését. Még egy kerek sajtot is kaptak ajándékba. Volt halászat, csónakázás, egy kevés fürdés is a táborozás alatt. A pajtások kívánsága volt, hogy nézzük meg a Siót és a Sárvizet. A nézelődés vége az lett, hogy a pajtások rövid idő múlva a vízben lubickoltak. Baksai bácsi pedig, a halász, szívesen odaadta a csónakját is. A napok gyorsan telték, s a pajtások jó étvággyal birkóztak a sok-sok jóval, amelyet Szalai mama és társai készítettek, aki első nap a kávét sem ette meg, a következő napokban repetázott. Volt „dolga“ a futballnak, röplabdának, ping-pongnak, a könyvek is előkerültek, sőt, még a mászókötél sem pihenhetett.“
