Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-08 / 159. szám
1955 JÜLIUS 8 NAPLÓ 3 Folyik um omlás — tenyészállainevelésre tér át ci borfádl Haladás Tsz A szalmával ÉVÜLŐ-SZÉPÜt,Ö MEGYÉNK Korszerűsítik a Dunaföldvári Kendergyárat Nagy építkezés folyik a Dunaföldvári Kendergyárban. A tetőszerkezet átépítése szép temberben készül el, még ebben az évben kész lesz az új szárító folyosó, megépül az új 1200 méteres kisvasút. Elkészültek már az üzem bővítésének jövőévi tervei is. Uj, korszerű gépeket kap az Héitaciems oi isHsfa spült öaliwdon Dalmandon új, két tantermes iskola építése fejeződött be. A 284.000 forintos beruházással épült iskolát modern bútorokkal berendezve, június végén adták át rendeltetésének. A dalmandi tanulóknak az új iskolaév megkezdésekor nem iasaiel, ritätslapf, leniszeiiiia a Bénii! Slpiislsi ieáosjü'MoHOan üzem amelyekkel a nehéz fizikai munka alól mentesítik a dolgozókat. Erre mintegy 2 millió forintos beruházást kap a gyár. Már megrendelték Csehszlovákiából az új kenderturbinát és a kócapparátot A csehszlovákiai gyár a jövő év áprilisára szállítja a gépeket. kell már az öreg iskola két tan termében szoronganiok, várja őket a kényelmes, szépen berendezett új iskola. A tervek szerint a következőkben még tovább bővítik a dalmandi általános iskolát. megrakott ökrösszekér lassan ereszkedik alá a dombról. Úgy megrakodott szalmával, hogy alig fér el a két part között. A borjádi Haladás termelőszövetkezet szekere szállítja az alomszalmát be a faluba a lovak alá, a tehenek és a növendék szarvasjószág kint tanyázik a pusztán. Az egyéniek még most kezd tek hozzá az aratáshoz, a termelőszövetkezet fogata már hordja hazafelé az elcsépelt árpa szalmáját. Nincs ebben semmi csodálatos, csak a kom bájn gyorsabban arat, mint a kézikasza, s azonkívül mindjárt el is csépeli a gabonát. A napfényben fürdő tarlón egymástérik a teli zsákok. De nem sokáig hevernek szerte a tarlón, mert a fogatok hordják egész nap megállás nélkül a magtárhoz. — Tavaly a gyom miatt lassan m.ent. a munka, az idén meg azért, mert annyi a szem, hogy alig győzi a gép. Minden 30 lépésre zsák, zsák titán — jegyzi meg Minus János kombájnvezetö. Nemcsak Patai elvtárs, a tsz elnöke számolja a teli zsákokat, hanem a kombájnos is. Az. elnök azért, mert saját kezűleg kötözi a gépen a zsákok száját. A kombájnos meg azért, mert ő is érdekelt az eredményben, hisz termelőszövetkezeti tag. —. Sít, choi most a kombájn arat, ezen a 15 hol dón meglesz a 20—21 mázsás átlagtermés, a többin is elérjük a 17—18-as átlagot — álla pítja meg Patai elvtárs a fordulónál, amint néhány percre megáll a gép. Este már pontosan megtudjuk majd, az eredményt, mert ha minden jól megy, végzünk az árpa aratással. A túlsó oldalon, a másik árpatáblán Mónus József elvtárs, a párttitkár arat vagy huszadmagával. Egyik Mónus géppel, a másik kézzel arat, kinek, hogyan jutott, de mind ketten és velük együtt a Hala dás egész tagsága egyembar- ként áll sorompóba, mert ezt kívánja a közös érdek. A tagság összefogásának eredményei meglátszanak az egész gazdálkodásban. Felsőnánáról és Keszőhiáeg- kútról jöttek egyéni dolgozó parasztok megszemlélni a szövetkezetei és legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a Iá tottakról, a tapasztaltakról. A termelőszövetkezeti tagok leg nagyobb eredményt az állat- tenyésztés terén, főleg a sertéstenyésztésben érték cl. Nem hiába mondta idős Hídvégi Imre sertésgondozó az alakuláskor, hogy — elvtársak foglalkozzunk a jószággal, mert abból lesz a pénz. — A tagok megfogadták a jó tanácsot és Imre bácsinak igaza lett, mert a 700.000 forint bevételből 490.000 forintot az állattenyésztés hozott. A legutóbb eladott tenyészállatokért 95.000 forintot kapott a szövetkezet tagsága. Az állatenyásztésben elért eddigi eredményeket a következő időkben még nagyobb mértékben akarják fokozni. Ezzel kapcsolatban Patai elvtárs a termelőszövetkezet elnöke így nyilatkozott. a szemes és szálastakarmány termesztését. A jelenlegi taglétszámot figyelembevéve jövőre 40 százalékkal emeljük az árpa, 50 százalékkal a baltacím és a lucerna területeinket. A 20 hold baltacimot és a 2 hold lucernát magfogásra hagyjuk meg. Még 10 hold baltacimot vetünk, mivel az idén kevés volt a mag. A juhok részére téli legelőnek repcés rozsot vetünk. A jövőben kimondottan tenyészállat neveléssel foglalkozunk, mert ebből lehet a legnagyobb jövedelmet elérni. A tagság el határozta, hogy szőlő és gyümölcstermeléssel is foglalkozik a jövőben. Ezért már ez év őszére tervbe vettük 6 hold almás telepítését. A borjádi Haladás termelő- szövetkezet tagsága már a leg jövedelmezőbb gazdálkodás útján halad. A bonyhádi középiskolai leány diákotthont három holdas kert, illetve park veszi körül. Ennek a területnek egy része konyhakert, amely szinte egész éven át ellátja a diákotthon konyháját zöldség és főzelékfélékkel. Az épület környékét parkosították a diákotthon növendékei és nevelő tanárai. Rózsafákat ültettek, virágágyakat létesítettek sok-sok muskátlival, amelyek már szépen virítanak. Ugyancsak az udvarban teniszpályát is építettek, ahol sportolhatnak a tanuló leányok. Máris tettek előrehaladást a teniszsport terén és a következő iskolaévek nagy távlatokat nyitnak e téren. Indulhat az aratógép Gazdagon fizet a borsó Vasárnap — Fokozzuk BÓ'Ol 0 BiOi liPBÉllOf! Győrén 1 nagyon sokan látják és mondják azt, hogy a helybeli Kossuth Tsz-ben a tavalyihoz képest jelenleg összehasonlíthatatlanul jobban megy a munka. Ez így is van. A 170 holdon gazdálkodó tsz tagjai az idén szorgalmasabban dolgoznak, mert látják azt, hogy aki becsületesen dolgozik, az osztáskor szekérrel viszi haza a gabonát és a többi terményt. Az idén jobb az aratás, szebbek a gabonák, mint tavaly. Ezt a fejlődést, ezt az eredményt észreveszik a falu egyéni gazdái. Az elmúlt évhez képest nagyon szép az eredmény, amit ma fel mutatnak a györei Kossuth Tsz tagjai, de az eredmény lehetne még szebb. Ehhez azonban az kellene, hogy a termelőszövetkezeti alapszabályt, amely a györei Kossuth Tsz tagjainak is íródott, az utolsó sorig betartsák. Nem engedhető meg, hogy egyik, másik tagnak 4 hold bérelt földje és egy hold háztáji, a másik tagnak két tehene, a harmadiknak pedig 3 hold föld mellett lova is legyen. Ezek gyengítik a tsz munkafegyelmét, és oda vezetnek, hogy egy-két tsz tag félrerúgva az alapszabályt, éli majd a maga kétlaki életét. Á Kossuth Tszj tagságának, vezetőségének meg kell érteni, hogy termelőszövetkezetük nem átjáróház. A termelőszövetkezetben csak az alapszabály betartása mellett lehet eredményesen dolgozni. — A gondtalan életet Deák Istvánná hogyan akarja elérni, amikor áprilisban is összesen 8.5, májusban pedig 14.37 munkaegységet szerzett? De megvan ennek is a magyarázata, hogy miért ilyen kevés a teljesített munkaegység. Fiának, Deák Jánosnak 4 hold, 572 négyszögöl bérelt földje van, de ő a bányába jár dolgozni. A családból egyedül Deák Istvánná dolgozik a földeken. így érthető, hogy nem szaporodik a munkaegység, amikor Deák Istvánné- nak a bérelt föld mellett a ház tájiban is dolgoznia kell. Horváth Jánosnak és feleségének egy hold háztáji mellett két hold és 446 négyszögöl bérelt földje van. Horváth Jánosné például májusban 5.42 munkaegységet szerzett. De lehetne tovább sorolni Horváth József- nét, akinek két tehene, vagy Bencééket, akiknek a bérelt föld mellett még lovuk is van. Igen súlyos hibák ezek. Hi- norán Jánosnénak, a tsz elnökének keményebb kézzel kell rendet teremteni. A tények felett nem lenne szabad napirendre térnie azzal, hegy majd az ősszel leadják a bérelt földet. Ez meg aikuvás és beleegyezés abba, hogy a tsz sok tagja az alap szabályt megsértve gazdálkodjon. A jobb eredmények) elérésében, a szövetkezeti gazdálkodás megszerettetésében igen nagy feladat hárul a tsz mező gazdászára, idős Marczi Tivadarra is. Mezőgazdaságunk szakembereit megbecsüli a nép állama és cserébe azt kéri, hogy tudásuk legjavával segítsék, egyengessék a fejlődő tsz- ek útját. Ez a feladata a györei Kossuth Tsz mezőgazdászának is. Éppen ezért nem fordul hat elő az, hogy például az új belépő Boros János behozott több mint 1000 négyszögöl cukorrépa területére azt mondja, hogy ezt adjuk ki részében művelésre, mert a gazda úgy is kiadta volna. Kijelentését azzal indokolta, hogy nem győzik a sok munkát, így természetesen a kis cukorrépa terület megművelését sem. Ebben a kérdésben nincs igaza a mezőgazdásznak, mert az új tag által behozott terület teljes egészében a közösé, s annak megművelését is közösen kell elvégezni. Nagyon helyesen tette Hinorán Jánosné, amikor kijelentette, hogy most már az is tsz terület, a tagoknak kell megművelni azt is. Vannak eredmények, | de vannak súlyos hibák is a györei Kossuth Tsz-ben, amelyek kijavításához az szükséges, hogy a tsz vezetősége, a tsz valamennyi tagja, de a kihelyezett mezőgazdász is legfontosabb feladatának tekintse az alapszabályszerinti gazdálkodást. — bodolay — Mintegy nyolcvan szellemi fogyatékos gyermek otthonául rendezték be egészségügyi szer veink a pálfai kastélyt. Az intézet dolgozói és nevelői igen szép eredményeket értek el a gyermekek nevelése, az intézet pedagógiai célkitűzésének megvalósítása terén. Munkájukat a következő évben megkönnyíti államunk gondoskodása, ugyanis a tervek szerint jelentősen bővül a gyermekotthon. Mintegy 5 millió forintos beruházással új lakóépületet, korszerű mosóházat, az egész intézetre kiterjedő központi fűtést és csatornázást, mintaszerű konyhát, gazdasági részleget kap a gyermekotthon. Nádori Gyula elvtárs, a Hai c-janyapusztai Uj Élet Tsz Inöke és Körösi István agronómus vizsgálják a búzakaiászo- at. A szemek teltek, érettek és Nádori elvtárs meg is álla- ítja: — Holnap reggel indulhat az aratógép. Az agronómus iszámolta, hogy körülbelül 14 mázsás búzaátlagtermésre léét számítani. ■: ■ -. s '->• x ■; ^ í ' -V.s-i :<í;§ ' : 1 « 3&few\. ^ m v v S ßgp ■ WBmm m wmmm A tamási Vörös Szikra Tsz tagjai minden idejüket hasznos munkával töltik el. Az aratás kezdetén, amikor néha még várni kellett egy-egy tábla aratásával, többek között borsó- szedéssel töltötték idejüket. A többholdas táblát ellepték a tsz tagjai és zsákszámra szedték, utána pedig értékesítették a borsót. Á közös bolclcgyiést gátolja az alapszabály be nem tartása a györei Kossuth termelőszövetkezetben Megelégedett emberek Pincehelyi jegyzet A pincehelyi Rákóczi Termelőszövetkezet központjában találkoztam Baka Mihály sertésgondozóval. Baka bácsi már idős, 71 éves ember, de csak most a termelőszövetkezet ben találta meg igazán számítását, ahogyan a beszélgetésünk közben elmondotta. — Beszéljen arról, hogyan éltek a múltban? — kértem. — 1945 előtt cseléd voltam az uraságnál, nem érdemes beszélni sem róla. De azért elmondok egy történetet. — Fejér megyében a felsőalapi uradalomban dolgoztam. Az egyik napon magához hivatott az intéző és felmondott minden indok nélkül. A lakásból is azonnal hurcolkodni kellett Kértem az intézőt, hogy mivel a feleségem ágyban fekvő beteg, legalább kccsit adjon az elszállításra. — Nem érdekel. Menned kell és kész, — volt a válasz. Baka bácsi megállt egy pillanatra, elgondolkodott. — Az intéző annyira sem becsülte az embert, mint a kutyáját. — Ezzel le is zárta a múltra való visszaemlékezést. ÍVT indenem megvan, amire magamfajta idős embernek szüksége van. Szép jövedelmem van az elért munka egységek után. Van megfelelő lakásom, ahonnan nem kell félnem, hogy máról-holnapra kiköltöztetnek. A háztáji gazdaságban még gyarapodik a tsz-ből kapott jövedelem. Van egy anya kocám, egy süldőm és négy kismalac. — A szövetkezetben is sokkal jobban megy a munka, mint bármikor azelőtt. A tagság megérti, szereti egymást, segít egymáson. Itt nem kell „pacióra álini“. — Mi az, hogy „padlóra állni?“ Magyarázza meg Baka bácsi. — Még az uradalomban volt ez a szokás, akár panasza, akár kérelme volt a cselédembernek, kihallgatásra keiíett menni az intézőhöz. A panaszokat legtöbb esetben még. s ík meg sem hallgatták. Mivel az uradalomban csak ne. intéző irodája volt padlós, azért neveztük el a kihallgatást „padlóra állásnak“. Ez is megváltozott most már. A szövetkeze- zet vezetősége minden tagnak meghallgatja a véleményét, c's minden ügyes-bajos dolgát elintézik a tagoknak. Ezt nőm •sak én mondom, kérdezze meg bármelyik tagot, ő is ugyanezt mondja. El ne felejtse megnézni az aratókat is. Ezek után elbúcsúztam Baka bácsitól, s az akácos memén kiballagtam az őszi árpa táblára. Éppen ebédszünet volt. B üszkén mondhatjuk, hogy a mi őszi árpánk a legszebb a pincehelyi határban. A többi munkával is jobban állunk, mint az egyéni gazdák. Tizenhat mázsán felüli srpa- termésre számítunk, — mondotta Illés István, az egyik csz-tag. — Olyan jövedelmünk van, amelyre egy egyéni gazda sem számíthat. Tavaly 270 kilóg hízót vágtam és már most us inogván a hízónak való. Itt van Gergely József. Neki is két hízónak valója van, azonkívül 10 000 forint a takarékbetétlo n/\ én. Ebben az évben még nagyobb lesz a közös jövedelem, mint tavaly, _ így beszélt a szövetkezet életéről, a tagok jőve leiméről Illés elvtárs. Az ebédszünet közben lejárt, megkalapáltók, megfenték a kaszákat és hozzáláttak a munkához. Én pedig db i s i/ .am tőlük azzal az elhatározással, és ígérettel, hogy ezután többször is meglátogatom őket. ... „ Magyarszéki József
