Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-08 / 159. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Tfti.ua? r ■n A MAI SZÁMBAN: Li Fu-csun beszámolója a Kínai Népköztársaság első öt­éves tervéről (2. o.) — Folyik az aratás — tenyészállat­nevelésre tér át a horjádi Haladás Tsz (3. o.) — A közös boldogulást gátolja az alapszabály be nem tartása a györei Kossuth Termelőszövetkezetben (3. o.) — Két operett elő­adás tanulságai (4. o.) J AZMDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJÄOA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955 JÜLIUS 8 A terménybegyűjtés NÉPÜNK KENYERÉÉRT sikeréért Teljes lendülettel folyik megyeszerte a gabona betakarítás. Az árpaaratást többnyire már befejezték és a komoájp.ok, aratógépek, kézi kaszák most a búza és rozstáblákon tevékeny­kednek. Amint befejeződik az aratás, megindulnak a falunk­ban a cséplőgépek és kora hajnaltól késő estig eszik a gabona­kévéket, ontják a zsákokba a magot. A terménybecslések uiap ján megyeszerte az elmúlt évinél jobb termés várható. A gabona egy részének természetesen az állami háztartás asztalára kell kerülnie. Pártszervezeteinkre tehát a ga’oonabe- takarílással egyidőbén egy másik, nem kisebb jelentőségű fel­adat, a gabonabegyűjtés minden erővel való segítése hárul. A pártszervezetek gondoskodjanak arról, hogy a népnevelők felvilágosító szavai nyomán minden dolgozó paraszt meg­tudja; miért szükséges és elengedhetetlenül fontos a gabona- betakarítási kötelezettségek teljesítése. Magyarázzák meg a párt népnevelői többek között, hogy a beadás törvény, amely­nek betartása minden gazdának saját erdeke is. Pártunk ja­vaslata nyomán egyre több gépet, műtrágyát, növényvédosz« rt és gazdasági felszerelést kap a dolgozó parasztság. A falu lakossága jobban él, mint bármikor. Mind több és jobb minő­ségű árucikk kerül a falvakba, amelyek a parasztság jólétét szolgálják. A kulturális lehetőségek is szüntelenül növeked­nek. Alig van község, ahol ne égne a villany, és ház, ahol ne szólna a rádió. Kultúrotthon, mozi, könyvtár, az állandóan javuló egészségügyi ellátás bizonyítja, hogy a falun is mind­jobb az élet. Mindezek után joggal elvárja a munkásosztály, hogy a falu teljesítse kötelezettségét, ellássa a várost megfelelő meny- nyiségü és minőségű élelemmel, ipari nyersanyaggal. A beadási kötelezettség teljesítése ezt a célt szolgálja. Aki eleget tesz kötelezettségének, az tulajdonképpen az adósságát rója le a munkásosztály, a dolgozó nép állama iránt. A párt népnevelői végezzenek agitációt annak érdekében is, hogy a dolgozó parasztok lehetőleg kenyérgabonával tel­jesítsék a takarmánygabonabeadási kötelezettségüket is. Ma­gyarázzák meg, hogy az ország gabonaproblémája megoldása érdekében erre nagy szükség van és maga a dolgozó paraszt is jól jár, ha kenyérgabonát ad be takarmánygabona helyett. Jól jár, mert több takarmánya marad, korpa juttatásban is része­sül, több állatot tud nevelni, az állattenyésztés pedig nagyon kifizetődő. A pártszervezetek gondoskodjanak arról, hogy a párt­tagok mutassanak példát az állam iránti kötelezettségek telje­sítésében, mert a jó agitációnak a kiindulópontja a példamu­tatás. A part Szervezeti Szabályzata erre kötelezi a kommu­nistákat, és aki megszegi a párt alapokmányát, azzal szem­ben a pártfegyelem szigorával kell fellépni. Bízzák meg a párttagokat az agitációs munka mellett egy-egy népnevelőcso­port irányításával is és így biztosítsák, hogy minden dolgozó­hoz eljusson a párt szava. A gépállomási kommunisták egy ré­sze csépelni fog. Őket tegyék felelőssé a cséplő munkacsapat­ban folyó agitációs munkáért, mint ahogyan a sárpilisi gép­állomáson tették. A gépállomás kommunistái nemcsak a csép- iés mielőbbi elvégzése érdekében folytassanak agitációs mun­kát, hanem segítsék „a cséplőgéptől a magtárba“ mozgalom megvalósulását is. A községi pártszervezetek állandóan tájékozódjanak a be­gyűjtési eredményekről, szinte óráról-órára tudják, hogy ki tel jesítette és ki nem, a beadási kötelezettségét azok közül a gaz­dák közül, akiknél végzett a cséplőgép. A pártszervezeteknek terjedjen ki a munkájuk minden olyan területre, amellyel gyorsítani tudják a begyűjtés ütemét. Biztosítsák a beadásban élenjárók népszerűsítését. Ebbe a munkába vonják be az úttörőket és kultúrmunkásokat is. Versenytáblakon, hangoshíradón keresztül népszerűsítsék a legjobbakat és ezzel is segítsék a begyűjtési verseny szélesíté­sét. Természetesen a begyűjtési versenyszervezés nem korláto­zódhat csupán erre. A kommunisták legyenek élenjárók a pá- rosverseny-kezdeményezésekben és az MDP-csoportokon ke­resztül érjék el, hogy a tanácstagok és a különféle szervekben lévő dolgozó parasztok is versenyre keljenek egymással. Ügyeljen arra is a pártszervezet, hogy a terménybegyűj­tőnél ne kelljen esetleg órák hosszat várakozniok a dolgozó parasztoknak. Állandóan ellenőrizzék a begyűjtő szervek mun­káját, hogy pontosan az előírások értelmében járjanak el az átvételnél, nehogy károsodás érje az államot, vagy a beadási kötelezettséget teljesítő dolgozó parasztot. Természetesen akadnak — mint ahogyan az előző években is akadtak, — olyan emberek, akiknek nem használ a szép szó, akik nem értik meg, hogy az állam iránti kötelezettségek tel­jesítése saját érdekük is és mindenféle körmönfont mesterkélt séggel igyekeznek kibúvót keresni a beadási kötelezettség tel­jesítése alól. Az ilyen notórius nemteljesítőkkel szemben a törvény szigorával kell fellépni. Nem lehetünk megalkuvók azokkal szemben, akik igyekeznek kijátszani az államot, meg akarják károsítani a dolgozó népet. A törvényesség maradék­talan betartása felett is elsősorban a pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell őrködniük. Követeljék meg minden ve­zetőtől a törvényesség betartását, illetve betartatását, mert nem lehet megengedni, hogy bárki is gátolja az ország gabona- ellátását. Különösen ügyeljenek arra, hogy a kulákkokal be- . tartassák a törvényességet. A kulákok, mint mindig, most is igyekeznek félrevezetni a nép államát. Ne tűrjék meg falusi kommunistáink, hogy a kulák elrejtse gabonáját, vagy_ más úton ártson a nép államának. Nagy feladatok hárulnak tehát a párt és állami szervekre, s a mezőgazdaság dolgozóira egyaránt. A kenyércsata sikere azonban elsősorban a falusi pártszervezeteken, a falu kommu­nistáin múlik. A kommunista és pártonkívüli népnevelők, a pártvezet'ségek segítségével türelmesen magyarázzák a párt politikáját és segítsék a falu dolgozóit az aratás, cséplés, be­gyűjtés sikeres elvégzésében. Hírek a gabonaföldekről Összes gabonájukat géppel aratják a Gyinki Vörös Csillag Tsz-ben Mindhárom harci termelőszö­vetkezet, az Uj Élet, az Alkot­mány és az Uj Barázda teljesí­tette már árpabeadási kötele­zettségét az új termésből. Az Uj Élet még nem csépelte el az árpáját, ezért a másik két tsz adott neki kölcsön, hogy mie­lőbb teljesíthesse kötelezettsé­gét. * Tegnap mintegy 20 dolgozó paraszt kezdte meg Harcon a közös szérűre behordani az árpát. Előreláthatólag szomba­ton megkezdődik a cséplés * A Nagy tormási Állami Gaz­daságban befejeződött az árpa aratása. 170 hold termését nr.ár el is csépelték, 17—18 mázsa kö zött van az átlagtermés. Teg­nap 6 aratógéppel megkezdték a búza aratását is. * A keszőhidegkuti Uj Élet ter­melőszövetkezetben befejező­dött 24 hold árpa aratása. E/t a munkát részben aratógéppel, részben kézierővel végezték. A búza aratásával még varniok kell ,ezért elhatározták, hogy addig újból megkapálják a ré­vét és a kukoricát, lekaszálják a lóherét és a zabcsalamádé1. * Kombájn arat a naki Ut a szocializmus felé tsz 46 holdas repcetáblájában. Hajcsár István a dalmandi gépállomás kiváló dolgozó jelvénnyel kitünteteti kombájnvezetője szemveszte­ség nélkül végzi az aratást. Kombájnjával eddig mintegy 200 mázsa repcemagot csépelt ki. A termelőszövetkezetben most indul meg a kombájnn ji aratott gabona tisztítása, ame­lyet egy szívó-nyomó berende­zéssel felszerelt cséplőgéppel végeznek. A berendezés fel­szívja és a cséplőgépbe juttatja a magot, majd megfelelő hely­re továbbítja. A gép csak két ember munkáját foglalja le. * A dalmandi gépállomás körze­tében levő termelőszövetkeze­tekben kombájnokkal és arató­gépekkel folyik az árpa aratása Gubicza Ferenc a íegjobb nö­vényápolást végző traktoros az elmúlt napokban aratógépével hozzálátott az aratáshoz. Péter Gyula aratógépével 40 hold árpát aratott le eddig, övé a legjobb teljesítmény a gépállo­más aratógépvezetői között. JÖ ÉRZÉS AZ, amikor az aratás előtt már kazalban a széna. A gazdálkodó ember fü­lének jóleső, megnyugtató ki­jelentést Major Miklós elvtárs, a gvönki Vörös Csillag termelő szövetkezet agronómusa tette, azok mellett az emeletnyi szé­nakazlak mellett, melyek az istállók végénél sorakoznak. Nagy munkába került amíg a;: 1 000 mázsánál is több szé­nát betakarították, de sikerült lebonyolítani időben, veszteség nélkül még aratás előtt. Egyelőre még 58 termelőszö­vetkezeti tag gazdálkodik a 730 hold szántóterületen. Ezért igyekezni kell a munkával, hogy semmi se vesszen kárba abból a sok szép termésből, mely ebben az évben mutatko­zik. Birkóznak a feladatokkal. A 380 hold gabona betakarítá­sánál nagy segítség a gép, kü­lönösen akkor, amikor aratás közben még sok egyéb fontos munka is akad. A fajtaborsó érik és szedni kell, méghozzá kézzel. Minden reggel 4 órakor már a borsó földön van a tag­ság apraja-nagyja és szedi a borsót. Vasárnap is sokan dol­goztak. Nyolc óra után, amikor már felszárad a harmat, meg­indulnak az aratógépek és ve­lük az emberek, vágják, kötik az árpát és rakják a kereszte­ket. A vezetőségi ülésen, majd a közgyűlésen is úgy határoz­tak, hogy 50 hold gabonát kézzel aratnak le, de amikjr láttak, hogy a gépek gyor san és jól dolgoznak, amel­lett sokkal olcsóbb is az ara­tás, mintha kézzel végeznék, elhatározták, hogy az összes gabonájukat géppel aratják le, csak a sarkokat vágják kézzel. A 8 főből álló keresztrakó bri­gád a gép után nyomban ösz- szehordja a kévéket és kereszt­be rakja. A gyors munka eredménye­képpen már 8 holdon végeztek a tarlóhántással és muharral el is vetették a területet. Ezenkí­vül még 10 hold muhart és zöld trágyának pedig napraforgót vetettek. szereztek a kombájnnak Becsületet A rácegresi Illyés Gyula ter­melőszövetkezet tagsága hai’ i- ni sem akart arról, hogy kom­bájn arassa le gabonájukat. Nagy nehezen mégis beleegyez­tek, hogy őszi árpájukat kom­bájn arassa le. Nagy érdelődés­sei figyelték, mikor a nagyd rogi gépállomás kombájnosi i Váncsodi Sándor és Soós Sán­dor megkezdték a 20 holdas arpatábla aratását. Semmi ki­fogást nem tudtak találn1 a kombájn munkájában. Az árpa aratása már be is fejeződött, a 10 holdról 201 mázsa r ímést takarítottak be. A tisztítás után a géprészt és a beadási kötele zettséget 26.94 mázsa árpát azonnal beszállítottak a begyüj főhelyre. A lámpafői Március 9 ts/. tagsága, amikor a dalmandi gép állomással megkötötte az ara­tási szerződést részben arató­géppel való aratásra szerződött, részben kézierővel akarta le­vágni a gabonát. Hosszas rábeszélés után bele­egyeztek abba, hogy ti hold árpájukat kombájn arassa György László, a gépállomás kombájnosa aztán ki is tett magáért. Úgy aratta le gépével a tsz árpáját, hogy semmi kifo­gást nem tudtak rí találni. Erre aztán elhatározta a tagság hogy összes gabonáját kom­bájnnal arattatják le, kevesebb és olcsóbb munkába kerül, mintha kézzel aratnák. Az öt hold repcetermés csép- lésével vasárnap végeztek és most a magot szelektorozzák. AZ ARATÁS MELLETT az allataik részére gondoskodnak a megfelelő takarmánybázis biztosításáról. A 100 köbméter tavasszal készített silóhoz még 100 köbmétert készítenek, ed­dig 50 köbméter már készen van. A növényápolási munkák terén nincsen lemaradás, sőt a 75 hold kukoricájukat géppel háromszor és kézzel kétszer megkapálták. A 10 hold bur­gonyájukat egyszer kapálták és kétszer töltögették. dolgozunk gyarapodunk, mint a tsz többi tagjau — ÚGY EMLÉKSZEM RÁ, mintha ma történt volna — kezdte mesélni a történetet Baranyai Jóska bácsi, miköz­ben figyelte a legelésző tehén csordát. — összejöttünk többen az új gazdák közül és miről be­szélgettünk volna másról, mint arról, hogy mikor alakít­sunk termelőszövetkezetet. Voltak akkor a járástól is elv társak, akik a termelőszövet­kezeti életről beszéltek ne­künk. Jó lenne, — azt gon­doltuk. — de nagyon nehezen akart megszületni az első ki­töltött belépési nyilatkozat. Az egyik is, a másik is azt mondta: hazamegyek aztán megkérdezem az asszonyt, hogy annak mi a véleménye a szövetkezésről. — Én máskép vélekedtem ezen az emlékezetes napon, nem mentem addig haza. amíg alá nem írtam. Gondol­tam, mégis csak én vagyok a gazda, s az asszony helyeseim fogja amit én akarok. Hát így történt, így lettem én alapító tagja a Fadd várszegi Uj Élet termelőszövetkezetnek. — AZÖTA ELTELT egypár év, sok víz folyt le a Dunán és én családommal együtt gondtalanul élek az Uj Élet tsz-ben. Hajdanában volt 10 hold földem, de nem tud itt az annyit teremni, hogy elég lett volna. Mi bajom van ne­kem most? Ott van a gödör ben, ott legelész a többiekkel tehenem, a Bimbó, amott t: falkában pedig az anyakocák­nak, meg a hízónak való túrja a Duna szélét. Nem cserélnék én egyetlen középparaszttal sem. Tavaly is a teljesít ni munkaegységekre 24 mázsa búzát, 24 mázsa kukoricát, 14 mázsa szálastakarmányt, 3 mázsa burgonyát, 7 mázsa ár­pát, 7.000 forintot és még sok mindent kaptam. Na, meg vágtam egy közel 2 és felmá­zsás hízót, megvan nekem mindenem az ég-világon. — NEM EGYSZER elgon­dolkoztam azon, hogy mi ts lenne velem, ha én mint egyé ni gazda dolgoznék azon a 10 holdon. Hogyan tudnám állampolgári kötelezettsége­met becsülettel teljesíteni, hogyan tudnák gondtalanul élni, gyermekeimet nevelni, mert most is van még otthon öt, aztán a legkisebb 3 éves. Kislányom, aki már segíti sze rezni a munkaegységeket azért könyörög, hogy kerékpárt ve­gyek neki. Azzal érvel, hogy­ha megkapja a kerékpárt ha­marabb kijut a kukoricaföld­re, azután amíg a többiek ki­érnek ő fordul egyet. Megígér tem, hogy zárszámadás után megveszem neki, hadd teljen öröme benne. — Így van ez, dolgozunk, gyarapodunk, mint a tsz többi tagja. Túlteljesítik az új normákat a Bonyhádi Zománcgyárban Július elseje óta új normákkal dolgoznak a Bonyhádi Zo­máncgyárban, ahol az elmúlt két esztendő alatt eléggé fella­zultak a normák. Alaposan felkészültek a műszaki vezetők, dolgozók arra, hogy már az első napokban jó eredményeket érjenek el az új normákkal. A munkák jó megszervezésének eredménye az ,hogy e pár napban nem fordult elő az üzemben gépállás, nem kellett senkinek sem anyagra várni. Az első hat nap tapasztalatai azt mutatják, hogy az új normák telje­síthetők, túlteljesíthetek. Pehár Ferenc sajtoló június harmadik dekádjában a régi normával 140 százalékot ért el. Teljesítménye július 1-től 6-ig az új norma szerint 160 százalék. Lene Ádám bádogos a ko­rábbi 132 százalékkal szemben 140 százalékra teljesítette új normáját. Győré Dezső peremező 156 százalékra teljesítette a régi normát. Az újnál is már 149 százalékot ért el.

Next

/
Thumbnails
Contents