Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-30 / 178. szám

1955. JULIUS 30. NAPLÓ 3 így végzi Sióagárd... A bátaszéki vasutasok is segítenek a cséplésben — Közösen. Egyszóval 4— ii-en összefogva végezzük a be- hordást — adja meg a felvilá­gosítást Tösmagi Gábor tanács­elnök. SIÓAGÁRDNAK J az idén 394 cséplőgazdája van. A több­sége rendelkezik fogaterővel. Hogy folyamatosan és gyorsan haladjon a behordás, 4—5 foga- tos gazda összeállt és közösen hordják be a learatott gabo­nát. Mi ennek az előnye? Mert bizonyára nem ok nélkül vég­zik így a behordást a sióagár­diak! A faluban három gép kezdte meg a cséplést. Portáról portára járva teszik rendbe egy- egy gazda udvarát. A cséplő­gépnek gabonahiánya miatt nem szabad megállnia i gy perc­re sem. A dolgozó parasztok jól szervezett munkájukkal ezen úgy segítenek, hogy m.indíg an­nak a gazdának a termését ta­karítják be előszór, akinél a cséplés soron következik. Per­sze nem volt könnyű feladat ezt megvalósítani, de Finta János tanácselnökhelyettes, Mancsi János, Fejős János és Tösmagi Gábor tanácselnök idén minden tőlük telhetőt megtettek, hogy fennakadás ne fordulhasson elő. Ennek a szorgalmazásnak az eredménye, hogy Horváth János tanácstag és Brénus Já­nos csoportja teljes egészében végzett a behordással és a gép megkezdte a búzájuk cséplését. így végzi Sióagárd a behor- dást. A KÖZSÉGBEN | azonban már csépelnek is. A három cséplőcsapat a falu lakosságú­A Központi Vezetőség június 8-i határozatának végrehajtásá­hoz nagy lendülettel fogtak hoz­zá Kétyen. A kommunisták párt­taggyűlésen tárgyalták meg a határozattal kapcsolatos felada­taikat, sőt, népnevelő értekezle­ten is ismertették. Csak az a baj hogy ez a nagy lendület nemso­kára elmúlt. Ez abból adódott, hogy a községben egy-két kom­munista csak szóban értett egyet a határozattal, de tetteiben már nem követte azt. Kétyen különösen hiba van a párthatározat termelőszövetke­zeti mozgalomra vonatkozó ré­versenyre szólította a cséplő­csapatokat. Az ellenőrzés oly­képpen történik, hogy az öttagú ellenőrzőbizottság bizonyos idő­közökben megvizsgálja: 100 szem gabona közül mennyi a törött szem, egy liter polyvában hány szem található. A szalmá­nál megtekintik, hogy a kalá­szokban nem hagyott-e vissza szemet a dobkosár. Az értéké­szének végrehajtása körül. Még maga a pártszervezet titkára, Ferenci Vilmos elvtárs sem mu­tat példát ezen a téren. Ennek aztán az a következménye, hogy a község többi vezetői sem tá­mogatják kellő mértékben a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. A Központi Vezetőség egyes határozatait példásan hajtja vég­re a kétyi pártszervezet. Például jól foglalkoztak a tag és tagje­löltfelvétellel. Még most, a nagv nyári munkálatok idején sem hanyagolják el ennek az állandó fontos feladatnak a végrehajtá­sát. Elbeszélgetnek a legjobb lésnél figyelembe veszik még, hogy milyen a rend a cséplőgép körül és a szalmakazlat helye­sen rakták-e meg a kasalozók. A cséplés befejeztével a győztes csapat 200 forint pénzjutalmaf és egy vándorzászlót kap. Min­den szombaton délután pedig c legjobban dolgozó cséplőcsapa­tot úttörők köszöntik dalaikkal és szavalataikkal. pártonkívüliekkel, nevelik őket és a legjobbakat javasolják tag­jelöltnek. Jól foglalkoznak a köz ségben a pártoktatási év előké­születeivel is. Munkájuk azon­ban csak akkor lesz teljes és eredményes, ha a Központi Ve­zetőség határozatainak nemcsak egyes részleteit hajtják végre, hanem minden pontját és külö­nösen nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezeti mozgalom szélesítésére. Busái István a járási pártbizottság instruktora. Az egész országban kemény harc folyik népünk kenyerének biztosításáért. Még nem fejező­dött be az aratás, de már búg­nak a cséplőgépek is a határban Jut feladat a vasutas dolgozók­nak is. Biztosítani az új gabona szállítását, hogy kellő időben rendeltetési helyére érkezzék. BATASZÉK állomás dolgozói nemcsak a vasúton tesznek ele­get kötelezettségeiknek, hanem kiveszik részüket a cséplésnél is. Két cséplöbrigád alakult az álló más dolgozóiból, melyek már a harmadik nyáron segítik a le- perdpusztai állami gazdaságot. Az első brigád „Petőfi brigád”, Simon György vezetésével 12-én kezdte meg a munkát. A brigád derekasan megállta a helyét. Tíz nap alatt 1504 mázsa gabonát csépeltek, 10 nap alatt teljesí­tették 14 napi tervüket. Vigyáz­tak minden szem gabonára, nem volt könnyű feladatuk. Volt köz­tük szellemi, fizikai dolgozó is, akik — annak ellenére, hogy nem voltak hozzászokva a nehéz mezőgazdsági munkához — meg állták helyüket. Már a második napon 200 szá­zalékos teljesítményt értek el. Nem volt olyan nap, hogy 100 százalékon alul teljesítettek volna. Július 21-én, amikor az eső­zés miatt csak ebéd után tudtak kezdeni, 113 százalékra teljesí­tették a napi tervet. Különösen jól dolgoztak az első napokban, amikor a gazdaság vezetői arra kérték őket, jó munkával segít­sék a gyors-beadást. Nem húzta ki magát egyik dolgozó sem a munkából, de mégis különösen kitűntek Szász! István jegyvizsgáló, Antal Béla kocsirendező, Simon György brigádvezető elvtársak. Meg kell emlékezni még a vezetőség kö­rültekintő munkájáról, a dolgo­zókról való gondoskodásról. A konyha dolgozói bőséges és Ízle­tes élelemmel segítették a dol­gozókat a terv teljesítésében. TÍZ NAP ALATT 590 forintot kerestek a dolgozók, ezen felül 66 kilogramm árpa és 60 kilo­gramm búza prémiumot is. A cséplésnél résztvett dolgozók megkapják keresetük erejéig a fejadagot is. Ahol egy családban négyen vannak, ott elég is a kapott 776 kilogramm gabona fejadag a családnak egész esz­tendőre. Július 25-én indult útnak a második brigád Szabó Miklós elv társ vezetésével, akik bizonyára ismét megbecsülést és elisme­rést érdemelnek ki a bátaszéki állomás dolgozói részére. Pásti József levelező. ből tevődik össze. A községi ta­nács a gyorsabb, de különösen f, tmg'ítnQcmi nQÓo\1 o g orrl ols/t n/yg i 9 ECözpcnti Vezetőség batárazatataak minden pontját végre kei! hajtani nnenésMimilunL. Faddi jegyzetek Milyen ember Bencze István ? Ezt kérdeztem én is, a faddi újtelepen. — Milyen lenne? Esett em­ber, aki sok mindenbe beleka­pott már. Próbálgatta a szeren­csét, ügyeskedett mindennel, csak éppen a földdel keveset tö­rődött ... Nincs annak semmije. Mit lehet még mondani róla? . .. Hát szereti a bort, de ki ne sze­retné a jő bort? így vélekednek Benczéről az emberek, azok akik ismerik. Bencze Istvánnak története van. Nem híres, nem is dicső ez a történet. Köszönet a patronáléknak Mi is felosztottuk ez évben a területet egyénekre és azt az eredményt értük el, hogy a kívül álló gazdák nem arról ismerik meg a területüket, hogy gazos, hanem az ellenkezőjéről. Ennek eredményeképpen cukorrépából 180—200 métermázsa, takar­mányrépából 260—280 mázsa, napraforgóból 9—10, cukorrépa maghozóból 10—11 mázsa, ten­geriből 26—28 mázsát tudunk betakarítani holdanként, őszi árpa termésünk hozama katasz­teri holdanként 20.77 mázsa. Szerződéses fajtaborsó termé­sünk holdanként 8 mázsa. Ezt határidő előtt 3 nappal elszállí­tottuk. Takarmányborsó eséplé- sünk folyamatban van, előrelát­hatólag holdanként 13 mázsa—át- lagtermésünk lesz. A gabona aratása július 25-ig befejeződött. Tavaszi búzánál különösen jó a termés átlag, kataszteri holdan­ként 9—9.5 mázsa várható. A bő termés érdekében összterü­letünk egy negyedén ez évben istálló trágyázást, azonkívül az ■összes kalászos területünk 50 százalékán zöldtrágyázást vég­zünk. Kovács András Döbröközi Harc a Békéért Tsz párttitkára Megszédül a törleszkedő ember, különösen, ha úgy látja számottevő gazda lehet a faluban és még azok Is egy pohár borra hívják házukba, akik azelőtt csak per — te Ist­ván szaladj ide-fuss oda — szó- longatták. A faddi kulákoknak az áskálódásra, fenyegetésre ván még egy kis eszük, de van arra is, hogy a Benczéhez hasonló „esett" emberek szóljanak nyilvánosan helyettük. A mi em­berünknek úgy látszik igen tett­szik a „szolga” szerep, mert a napokban nem átallott még a faddi toronynál Is nagyobbat hazudni. Husz-huszonöt gazda hallgatta a hangszórót az utcán. Közéjük állt Bencze Is, miután néhány kupica kisüstivel megerősítette „politikus” hajlamait. A hangszóró arról beszélt, hogy Báli István­nak, a Győzelem szövetkezet tagjának 50.000 forint tiszta jö­vedelmet fizetett a szövetkezet. A parasztok irigykedve néztek egymásra. Kérdezték is egymást — neked mennyit hozott a föld? Csak legyintettek. Ennyit biz­tosan nem. Es ekkor Bencze el kezd kiabálni — Ne higyjetek neki, nem igaz. Balinak még ke­nyérre valója sincs ... Hazud­nak, a szövetkezetbe akarnak rántani benneteket... A Ball éhezik ... — De már ez nem igaz — szólt az egyik — En Ismerem a Ballt, te örülhetnél ha fele annyi pénzed lenne, vagy a kulákok század részét fizetnék annak, amiért így pofázol... — Már téged Is megfertőztek .. . Ezt nem felej­tem el. . . Erre már többen fel- zudultak. — Te semmi ember, te csa­vargó . .. Hogy mered te gya- lázni a Bálit... Te kulák trom­bita elhord innen magad-, amíg jól van dolgod. A feleséged pirul hat, hogy ilyen szégyentelen az ura. . Bencze vitézsége, — amikor azt látta, hogy a parasztok nem az 6 gyalázkodó nótáját fújják, — egyszerre lelohadt. Sunyin zavartan pislogott és egyszerre kilépett a korból. Sietett, ahogy a lába bírta. A kerítés mögött röhögtek a kulákok. Bencze ezt már nem látta. Szerencséje, hogy elment, mert a csoporthoz érkezett Báli István, amikor meghallotta mi­ket beszélt rá a másik, először nagyon dühös lett, majd jó han­gosan csak ennyit mondott: —- Az utcán, meg a kerítés mö­gött ugatnak a kutyák, de a mi szekerünk mégis egyre biztosab­ban megy előre ... Sz. R. — Halló, itt Bonyhádi Zo­máncgyár. — Itt a Bonyhádi Szabad Föld Tsz elnöke, Háner Jó­zsef. — Óvári igazgató elvtár­sat keresem. — Itt Óvári beszél. — A termelőszövetkezet tag sága úgy határozott, hogy a Zománcgyár dolgozóinak és vezetőinek még ma este át akarjuk nyújtani áz aratási koszorút. Ezzel akarjuk meg­köszönni azt, hogy a zománc­gyáriak patronáló munkája, elvtársi segítsége lehetővé tette, hogy a tsz. a járás leg­jobb termelőszövetkezetei kö­zé jutott. * Ez a rövid telefonbeszélge­tés előzte meg azt a kedves kis ünnepséget, amit szerdán este 10 órakor tartottak a Zo­máncgyárban. A Szabad Föld tagságának tíz főből álló kül­döttsége, Rózsa elvtárs, a Já­rási Pártbizottság titkára, Czinkon János elvtárs a Járási Tanács V. B. elnökhelyettese jöttek el Háner elvtárs veze­tésével, hogy a szövetkezet tagsága nevében megköszön­jék a zománcgyáriaknak az egész éven át adott segítséget és átadják a gyönyörű, telt kalászokból fonott koszorút a dolgozóknak. A koszorút a gyár d- Kősói nevében Óvári Dezső elvtárs, a gyár igazgatója vette át. — „Nagyon jól esik nekünk ez a figyelmesség, hogy a termelő­szövetkezeti dolgozók az egész napi nehéz aratási munka után felkeresnek bennünket. A jövőben még nagyobb mű­szaki, és gazdasági és politi­kai segítséget fogunk adni a termelőszövetkezetnek.’’ Az ünnepség egy óra hosz- száig tartott, közben elbeszél­gettek egymással a szövetke­zeti tagok, zománcgyari mun­kások. Megszületett egy újabb megállapodás. A gyár dolgozói vállalták, hogy a termelőszö­vetkezet kútját motor meghaj­tásúra alakítják át, hogy ne kelljen az állatok Vaiásához naponta többszáz veder vizet kézierővel felhúzni. Tizenegy órakor ért véget a kis ünnepség, amely szép meg nyilvánulása volt az ipari munkások és termelőszövet­kezeti tagok baráti kapcsola­tának. Tikiteliesités az égetésnél, lemaradás a nyersgyártásnál a dombóvári téglagyárakban Dombóvár mindhárom tégla­gyárának égető brigádjai részt vesznek az Alkotmány ünnepére Indított versenyben. A készáru brigádok szép eredményeket ér­tek el már eddig. A II. és a III. számú gyárban már szerda este befejezték a havi készáru tervet. Az I.-ben csütörtök este lettek készen a havi égetési tervvel, pénteken-szombaton már a „rá­adáson” dolgoznak. A nyers'gyártásnál komoly ne­hézségeket okozott az esős Idő­járás. Azonban a Il-es számú gyárban nincs komolyabb hiba a nyersgyártási terv teljesítésével, mindössze néhány ezer darabba! vannak lemaradva, amit az idő­járás javulásával könnyen tud­nak pótolni. Egyébként is ez a gyár teljesíti már hónapok óta legjobban a tervet a dombóvári üzemek közül. Lajkó Antal és Picsor Ferenc brigádja vállalta, hogy Alkotmányunk ünnepének tiszteletére évi nyersgyártási ter­vét július 20-ra teljesíti. A két brigád állta szavát, július 20-án estig teljesítették asztaluk egész évi nyersgyártási tervét. Azóta már több, mint 10.000 nyerstég­lát készítettek terven felül. Az I-es és a III-as számú gyár­ban 80 százalékra állnak a havi nyersgyártási tervük teljesíté­sével. Nemcsak az időjárás fé­kezi itt a tervek teljesítését, ha­nem az is, hogy a brigádok kö­zött nincs megfelelő verseny, nem értékelik naponta, hogy me lyik brigád hogyan áll terve tel­jesítésével. Ezen kell sürgősen javítani e két gyárban. Az eredményes gazdálkodás útján . •. A várdombi Gábor Áron termelőszö­vetkezetben a tavasz óta sokat javult a munka. Jobb lett a vezetés, megszilár­dult a munkafegyelem és szorgalmasan dolgoznak a tagok. A változások ered­ményei meglátszanak a termelőszövet­kezet földjein, az épületek, az istállók és az ólak környékén is. Sipőcz elvtárs a termelőszövetkezet brigádvezetője el­mondja, hogyan gazdálkodnak a terme­lőszövetkezetben és milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan. * — A zab kivételével, valamennyi ka­lászos aratásával végeztünk. 78 hold gabonát arattunk le és 10 hold borsó­vetésünk termését csépeltük el. Szom­szédunk, a sárközi állami gazdaság szombat déltől vasárnap délig két kom­bájnnal segített bennünket a búza ara­tásban. Az aratási munkák gyors befe­jezésében a gépeké, a kombájnoké a legnagyobb érdem. Pedig de tiltakozott tagságunk többsége a kombájnaratás ellen. Az aratás befejezésekor már min­den termelőszövetkezeti tagunk a kom­bájn híve lett. A jövőben, ahol csak lehet, a gépeket alkalmazzuk. Tagsá­gunk úgy határozott, hogy Böröcz János kombájnost a szorgalmas, jó munkája elismeréseképpen pénzjutalomban ré­szesíti. — A jó munkaszervezés, a szorgalmas közös munka során összeforrtunk, eggyé kovácsolódtunk. Megszűntek a civódá- sok, a személyeskedések. Valamennyien egy emberként dolgozunk és harcolunk a többért, a jobb eredményekért. — Eddig 60 százalékban végeztünk a tarlóhántással és 5 holdat csumizzal vetettünk be. Az állataink részére kö­lest és csalamádét vetünk még. Azt akarjuk, hogy a télen ne legyen takar­mányozási gondunk, ezért 220 líöbméter silótakarmányt is készítünk. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés, vala­mint a kertészet fejlesztését tűztük ki célul. A sertéstenyésztéshez jó adottsá­gaink vannak, ezért úgy határoztuk, hogy ezt legelőbb fejlesztjük. Jelenleg 63 darab az állatállományunk, berksiiri és coornvall tenyészkanjaink is vannak már. Nyolc darab szerződéses disznó hízik. Van sertéstenyésztéshez kiválóan értő termelőszövetkezeti tagunk, a 75 éves Molnár István bácsi. Molnár bácsi nemrégiben felszólalt a taggyűlésen és vállalást tett. Vállalta, hogy a gondozá­sában lévő 30 kilogramos süldőket há­rom hónap múlva 90 kilogramosokra neveli. A süldők olyan szépek és olyan jólfejlődnek, hogy a kitűzött időpontra elérik és talán még túl is fejlődik ezt a súlyt. — A sertéstenyésztésen kívül a ker­tészet fejlesztését is célul tűztük ki. Van ugyan 5 hold kertészetünk most is, de még nem tudjuk eléggé gazdaságossá tenni kertészkedésünket. A kertészeti növényféleségekből az idei bevételünk még kevés. A kertészkedéshez vízre lenne szükségünk, ezért elhatároztuk egy ártézi kút fúrását is. Ha lesz vizünk bőven, akkor már a baromfitenyésztés­sel is jobban foglalkozhatunk majd. A termelőszövetkezeti tagok szorgal­mas munkáját és a gazdálkodás mutat­kozó eredményeit figyelemmel kísérik a falu dolgozó parasztjai. Megbecsülik a termelőszövetkezeti embereket. Szép példa erre a multheti pénteki, szombati zivatar alkalmával nyújtott segítség. A dombokról lezúdult zápor elöntéssel fenyegette a termelőszövetkezet föld­jeit. A falu dolgozó parasztjai a sárközi állami gazdaságban tartózkodó honvé­dekkel együtt a termelőszövetkezeti ta­gok segítségére siettek és éjszaka a Zetor fényszórója mellett egyesült erő­vel emeltek gátat a pusztító árnak.

Next

/
Thumbnails
Contents