Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-29 / 177. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! TOLNAI w r a A MAI SZÁMBAN: Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke ebédet adott a cseh­szlovák nemzetgyűlés küldöttségének tiszteletére (2. o.) — A dombóvári pártbizottság a cséplés és begyűjtés sikeré­ért (3. o.) — Xengelic határában (3. o.) — A bonyhádi Építőipari KTSZ dolgozói az aratásban is segítik az ál­taluk patronált tsz-t (3. o.) — Falusi hétköznapok (4. o.) ^ ________________________________________________) A Z MDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJAGA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 177. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1955. JULIUS 29. r Rendet a tarlókon! V.. Ezekben a napokban a legfontosabb mezőgazdasági munka az aratás befejezése — a legkisebb szemveszteség mellett, — a termés betakarítása és elcséplése. Ezekkel a munkákkal egyidőben kell azonban elvégezni a tarlóhán­tást, hogy ezzel már most előkészítsük a jövő évi jó ter­mést. Több minisztertanácsi határozat és földművelés- ügyi miniszteri rendelet figyelmeztet a tarlóhántás fon­tosságára és szükségességére, mégis ennek ellenére me­gyénkben igen sok helyen ezzel kapcsolatban súlyos hi­bák tapasztalhatók. Ezeken a hibákon sürgősen változ­tatni kell! A sárpilisi gépállomás a második helyet érte el az aratásban. A hozzájuk tartozó 14 termelőszövetkezetben a július 24-i értékelés szerint az aratás megkezdésétől munkába állított 9 kévekötő-aratógép és 4 kombájn ed­dig összesen 1 200 holdon vágta le a gabonát. Eddig rend­ben lenne minden, de ha figyelembe vesszük, hogy a tar- lóhántási munkákra beállított 24 erőgép ennek a terület­nek csak egyhatodán, azaz 200 holdon végezte el a tárcsá­zást, önkéntelenül is kutatni kezdjük az okát. Mi az oka ennek a lemaradásnak? Hiszen rendelkezésre állnak az erőgépek és rendelkezésre állnak az emberek is! Gaál Dezső igazgató szerint ott kell keresni a hiba forrását, hogy a learatott területeken a termelőszövetkezetek több­sége nem takarította le az ottmaradó szalmát. Természe­tesen ilyen körülmények között a traktor nem dolgozhat. A gépállomásnak 9 szalmalehúzó áll rendelkezésére a négy kombájn szalmájának a letakarítására. Hasznosítani azonban csak kismértékben tudják, mert sok termelőszö­vetkezet nem biztosítja a hozzá szükséges két munka­erőt. Ebből aztán az a kár származik, hogy kint ázik a szalma, mint most is történt a nagy esőzések idején. A kár nagyobbik része azonban ott mutatkozik meg, hogy a tarlók még a mai napig is megforgatatlanul vannak. Ilyen ferdeségek tapasztalhatók többek között a decsi Alkotmányban, ahol egy kombájnja dolgozik a gépállo­másnak, a bátaszéki Búzakalászban, ahol egy kombájn és két aratógép vágja a gabonát az alsónyéki Világsza­badságban. ' Igen sok termelőszövetkezetben nem fordí­tanak gondot arra, hogy a kévekötő-aratógéppel levágott gabona után a kaparékot összegereblyézzék, vagy ha ezt elvégzik is, az összehúzott kaparékot otthagyják. A sár­pilisi Sarló-Kalapács termelőszövetkezetben például a gépállomás főagronómusának a figyelmeztetése ellenére a kereszteket olyan összevisszaságban rakták, hogy azon tárcsa ne mehessen. Az alsónyéki Világszabadságban pedig a tarlón maradt kalászokat és a szemet először a sertések­kel akarták feletetni. Mondani sem kell, hogy ilyen ferdeségek nem enged­hetők meg, amikor mindenki számára ismeretes: az idő­ben történő tárcsázás javítja a talaj szerkezetét, földbe kerülnek a gyommagvak, melyek így a másodszori lefor- gatásnál könnyen elpusztíthatok, s az is biztos, hogy a tárcsázással vetjük meg a jövő évi bő termés alapját. A gépállomás vezetősége a termelőszövetkezetek hi­bájából előadódott lemaradáson úgy változtat, hogy nyolc erőgépet a cséplés ideje alatt teljesen tarlóhántásra állít be. Ezenkívül már megkezdődött az éjjeli műszak szer­vezése, s így minden éjjel a 8 erőgépen kívül még 33 traktor tárcsázza a tarlót, hogy a cséplés befejezésével együtt jelenthessék: a sárpilisi gépállomás körzetében minden tarló forgatása készen van. ___________________________________________/ K orszerű öntözőberendezéssel növelik a termést! a simontornyai Alkotmányban A simontorny*i Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai egyre jövedelmezőbbé teszik gazdálkodásukat, minden kí­nálkozó lehetőséget és adottsá­got kihasználnak. Most 50 holdon olyan öntö­zéses gazdálkodásra rendez­kednek be, mely nemcsak ha­zánkban, de Európaszerte is egyedülálló. Az úgynevezett Pósa tó vizét nagyteljesítményű szivattyúkkal, földalatti beton­csöveken keresztül nyomat­ják egy fennsíkra és a domb­vonulat oldalára. A földalatti csőhálózatból minden 45 mé­terre szórófejek nyúlnak ki a földből. Ezekből a szórófejek­ből permetezéssel öntözik az egész fennsíkot és a dombol­dalt. Érik már a Csabagyöngye a Leperdpusztai Állami Gazdaság bátaszéki szőlészetében A frissen permetezett kék szőlőlevelek közül előmosolyog- nak a sárguló fürtök. A Leperd- püsztai Állami Gazdaság 42 hol­das bátaszéki szőlőtelepének két lugasán már érik a Csabagyöngye, ez a legkorábbi kitűnő csemege szőlő. A gazdaság egész szőlőterü­lete mintaszerűen kezelt és gon­dozott. A női brigád a harmad­szori sarabolást végzi. A tőkék roskadoznak a tömött fürtök súlya alatt. A gazdaság dolgo­zói mindent elkövettek, hogy a virágzás után mutatkozó jó ter­mést a szüretig megóvják, meg­védjék. Ezért a talajmunkákon kívül a betegségek, a peronosz- pora, a lisztharmat elleni véde­kezéseket is időben elvégezték. Négyszer permeteztek bordói- lével. Az első háromnegyed, a többi egy százalékos töménység! oldat volt.- Most permeteznek ötödször. Erre a permetezésre azért is nagy szükség van, mert a múlt hét végén 3—4 százalé­kos jégkár érte a szőlőt. A sérült bogyók megkívánják ezt a per­metezést. A permetezéseken kí­vül kétszer rézmészporral és kétszer rézkénporral poroztak a szőlőt. Harmincöt mázsás hol- dankénti átlagtermésre számí­tanak. A NAGY NYÁRI MUNKÁK DANDÁRJÁBAN Már a cséplés! is befejezték a tolnanémedi Meggyőződés Tsz-ben Horváth György elvtárs, a tolnanémedi Meggyőződés ter­melőszövetkezet elnöke arról írt lapunk szerkesztőségének, hogy termelőszövetkezetük július 26-án a cséplést is befejezte. EZT TERMÉSZETESEN úgy tudták csak elérni, hogy az ara­tás legnagyobb részét géppel vé gezték el. 117 hold gabona volt az aratni való, ebből kézzel csak 17 holdat arattak le. Az aratás gépesítésével a gabonaszemvesz teséget a legkisebbre csökken­tették. Számításuk szerint a meg takarításból körülbelül 10 család kenyerét tudják biztosítani. Már teljesítették kenyérgabona és szabadgabona beadásukat, félre­tették a vetőmagot, tartalékoltak a szociális alapra, a megmaradt gabonából munkaegységenként 7 kilogrammot fognak osztani. DE NEMCSAK a Meggyőző­dés termelőszövetkezet, hanem a helybeli Felszabadulás Tsz tag­jai is befejezték az aratást és még e héten a cséplést is. A Fel- szabadulás Tsz-ben 16 mázsa tér mésátlagot értek el búzából. Kö­telező és szabadbeadásuk telje­sítése után marad annyi gabo­nájuk, hogy munkaegységen­ként 7—8 kilót tudnak osztani. A Felszabadulás Tsz-ben is az aratás zömét géppel végezték. Amíg a gépek dolgoztak, addig a tagok, különösen az asszonyok ráértek a növénytermelésben dolgozni. Ma arról számolhatnak be, hogy 66 hold kukorica ga­zoló kapálását befejezték. Á cséplőtői a begyüjtőheíyre Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a nagydorogi Felkelő Nap termelőszö­vetkezetben nem odavaló elemek akadályoz­zák a nagyobb eredmények elérését. Azóta a tsz kommunistái a község párttagjai segítsé­gével kiebrudalták soraikból saját ellenségei­ket. Megváltoztak az eredmények is. Míg ta­valy a tsz-ben is beadásellenes hangok voltak, az idén a termelőszövetkezet tagsága már az elsők között teljesítette állam iránti kötele­zettségét. Zúg a cséplőgép, eszi a dúskalászú kévéket a Felkelő Nap Tsz szérűjén A Felkelő Nap termelőszövetkezet tagsá­gának mintegy 300 mázsa kenyér- és takar­mánygabonát kellett beadnia kötelezettségei teljesítésére. A tsz tagjai még éjjel 1 órakor is csépeltek, hogy mielőbb teljesíteni tudják az állam iránti kötelezettségüket. Szabad ga­bonabeadási tervüket is teljesítették. A tsz tagjai zsákokkal megrakott kocsival megindulnak a terménybegyűjtő felé Az aratás után azonnal megkezdték a gazoló kapálást a pincehelyi Rákóczi Tsz tagjai — összehasonlíthatatlanul jobban dolgoznak a pincehelyi Rákóczi termelőszövetkezet tagjai, mint az elmúlt évekbeh — mondotta Kovács János elv­társ, a tsz mezőgazdásza. — A jó munkát, a tagok iparkodá­sát bizonyítja az is, hogy a 121 hold kalászos aratását 9 nap alatt befejezték. A 121 holdból 56 holdat vágott le a kévekötő aratógép, a többit a tagok vé­gezték el. Az aratás után vé­gezték a tarlóhántást és 15 hol­don befejezték a köles és a silókukorica vetését. — Az aratás befejezése után a tsz tagjai hozzáláttak 50 hold kukoricájuk gazoló kapá­lásához. A kukoricán kívül 6 hold napraforgójukat is kapál­ják még egyszer. Augusztus 20-ra teljesítjük kötelezettségünket A szakadat! tanács felkészült a begyűjtésre Szakadáti kép ... A határ­ban nemrég még hullámzó ga­bonaföldek helyén keresztbe­rakott gabonát, tarlót lehel találni. Az úton ökrösszeke­rek, lovaskocsik haladnak ga­bonakévékkel megrakva. Meg kezdődött a behordás. A ta­nácsnál egy dolgozó paraszt érdeklődik, mikor küldi a hő- gyészi gépállom.ás a vontatót. Telefonon felhívják a gépállo­mást — aznap vagy ötödször, — mikorra számíthatnak a vontatóra, mert legalább 20 gazda igénybe akarja venni a behordáshoz. — Délután ott lesz egészen biztosan — kap­ják meg a választ. — Azért akarom, hogy a gépállomás szállítsa be a gabonámat, — magyarázza a gazda’. — mert az olcsóbb is, meg gyorsabb is, mintha fuvarost fogadnák. A tanácsnál a vándorzászlók között a me­gyei pártbizottság zászlaja foglalja el a fő helyet — a Ili. pártkongresszus tiszteletére indított versenyben elért ered mények elismeréseként. Évek óta példamutatóan teljesíti az állam iránti kötelezettségét a kis község parasztsága. A beadás teljesítése iránt érzett felelősségérzetét most újból bebizonyíthatja a község parasztsága. Az elhatározás az, hogy a kötelezettséget a szabad felvásárlási tervvel együtt teljesítik augusztus 20-ra. A cséplés már hétfőn megkezdődött. Elsőnek a le­geltetésibizottság árpáját csé­pelték el. Még be sem fejező­dött a cséplés, már beszállítot­ták a beadási kötelezettséget. Este még arra is volt idő, hogy a 2 és félholdas Fridrich József gabonáját is elcsépel­jék. A beadási kötelezettsé­gét azon nyomba teljesítette ő is. Jutott még arra is, hogy 49 kiló búzát szabad áron adjon el az államnak. Téved az, aki azt hiszi, hogy Szakadáton nem kell tenni semmit a be- auüités érdekében, mert ott „megy minden magától’’. A jó eredmények titka éppen az, hogy mindig felkészülnek an­nak rendje és módja szerint a soron levő feladatokra. A ga- bonabegyüjtésre való felké­szülés is sok mindenből tevő­dik össze. Biztosítani kell a behordás- zavartalanságát, a cséplés menetét, ezen is múlik a beadás teljesítése. Ezért elő­ször a tanácstagok részére ha­tározták meg, mi a tennivaló­juk a begyűjtés érdekében. A tanácstagok felkeresik körze­tükben a gazdákat, beszélget­nek a begyűjtés fontosságáról. Előfordulhat olyan eset, hogy egyik-másik gazda nem tudja közvetlenül a géptől a raktár­ba szállítani a kötelezettségét. Ezért a tanácstagok feladata biztosítani, hogy 24 órán belül teljesítsék beadásukat ezek a gazdák is. A tanácsnál áttanulmányoz­ták a kenyérgabona állami szabadfelvásárlásáról szóló rendeletet. Lássuk, hogyan biztosítják augusztus 20-ra a szabadfelvásárlási tervük tel­jesítését. A begyűjtési megbí­zott a cséplőgépnél felkeresi a gazdákat. A cséplési ered­mény alapján megköti velük a szerződést a megfelelő mennyiségű gabona szabad áron való eladására. Az el­adott mennyiséget, így a be­adási kötelezettséggel egyide­jűleg be tudják szállítani a gazdák a begyüjtőheíyre. A gabonabegyűjtés feladatait a pártszervezet is megtárgyalta és meghatározta a párttagok feladatait. Mind­két cséplőcsapatnál van egy- egy sajtófelelős. Az ebédszü­netekben ismertetik a napi sajtóban megjelenő eseménye­ket. Mivel a cséplés jórészt közös szérűn történik, a napi sajtóbeszámolót a csépeltető gazdák is hallják. Ennek alap­ján magyarázzák meg a csép­lőcsapatok népnevelői a be­adás fontosságát és ismertetik az értékesítési szerződéssel el­adott gabona utáni kedvez­ményeket. Ezek a módszerek éveken keresztül eredményesek vol­tak Szakadáton. A község most is elsők között akar len­ni a kötelezettség teljesíté­sében.

Next

/
Thumbnails
Contents