Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-26 / 174. szám

1955. JULIUS 26. NAPLÓ 3 A szerződés betartása a szedresi gépállomásra is kötelező Az állattenyésztésről híres harci Uj ílet termelőszövetke­zetben az év elején versenyre léptek a növénytermelő bri­gád tagjai az állattenyésztők­kel. A vezetőség a növényter­mesztők elhatározását a leg­messzebbmenőkig támogatta ás minden feltételt megadott, hogy ők is jó eredményeket ér­jenek el, s a termelőszövetke­zetnél együtt emlegessék az állattenyésztők és növényter­melők jó munkáját.. A növénytermesztő brigád minden akadályt leküzdve szorgalmas és kemény munká­val elérte, hogy a szövetkezet területén lévő vetések olya­nok, amilyenek még soljasem voltak ebben a határban. A növényápolást példamutatóan végezték el. Most az aratással, a kenyércsata megvívásával, a brigád tagjai szorgos munká­juk ellenére sem tudnak tel­jesen megbirkózni. Mi a hiba tulajdonképpen? Talán a vezetőség nem szer­vezte meg jól a munkát? Vagy a tagság nem veszi ki ré­szét a munkából? A munka igen szervezetten halad és minden egyes tag kora haj­naltól késő estig, még szünna­pokon is dolgozik a családtag­jaival együtt, hogy mielőbb befejeződjön az aratás. A baj ott van, hogy a gép­állomás nem tesz eleget szerző­désben vállalt kötelezettségé­nek. A szerződés szerint a szedresi gépállomásnak július 20-ig 77 hold gabonát kellett volna learatni, de egyetlen gép sincs a szövet­kezet területén. Dolgozott ugyan egy kombájn, de hamarosan elvitték más­hová. A gépállomás vezető­sége cserben hagyta az Uj Élet termelőszövetkezetet. Amikor Miklós elvtárs kint volt a termelőszövetkezetben az aratás megkezdése előtt, látta, hogy sürgős munkára van szükség, ö maga ajánlotta fel, hogy a gépállomás két kombájnt küld a termelőszö­vetkezetbe, hogy gabonájukat mielőbb betakaríthassák. Az ígéretből és a segítésből nem lett semmi. A gépállomás vezetőségének jobban kellene megszervezni a munkát és az ígérgetés mel­lett teljesíteni kellene a szer­ződésben vállalt kötelezettsé­get. A szövetkezet tagsága har­col minden szem gabonáért, megértették, hogy a betakarí­tás sürget, s ezért a gépállo­más is felelős. Nádori Gyula tsz elnök. Jól jövedelmez a kertészet a bikácsi tsz-ben Még az iroda is 2—3 kilós káposztafejekkel van tele a bi­kácsi Petőfi termelőszövetkezet­nél. Bő a termés az egy holdas öntözéses káposztatáblán. Az egész aratási Idő alatt a káposz­tából pénzeltek 'legtöbbet. 1.50 forintért adják kilóját. Az egész falu a termelőszövetkezetből hordja a káposztát, még a nagy dorogi földművesszövetkezet is át-át küld egy kocsi áruért. 120 mázsa termést takarítanak be az egy hold földről. A múlt évben 3 holdon termeltek kertészeti növényeket, nyári káposztát, ka larábét, karfiolt és zöldséget. 33.000 forint jövedelmet hozott a 3 hold kertészet. A tagok el­határozták ,hogy a jövő eszten­dőben ismét 3 hold területen rendeznek be öntözéses kerté­szeti termelést. Jól jövedelmez a tagoknak még a dohánytermelés is. 3 hold dohányültetvényük van, mely­ről 7—8 mázsás holdankénti át­lagtermésre számítanak, ami­lyen szép a dohány. Ebben az évben körül-belül 25.000 forint jövedelmet hoz a dohányter­mesztés. Továbbra is Kovács István vezet a növényápolásban Megyénk gépállomásainak traktorosai, zatorvczetői az aratás nagy munkája alatt is fáradhatatlanul végzik a nö- vényájpolósi munkát. A megye gépállomásai közül a növényápolásban a szedresi Kovács István vezet, aki 699 holdon végezte el a növényápo­lást. Második Béndek István, az iregszemcsei gépállomás traktorosa, aki 867 holdon, a harmadik Benke István ugyan­csak a szedresi gépállomás traktorosa, aki 829 holdon vé- gCiteele Idig a növényápolást. Levelezőink írják az aratásról, beadásról.»: A KESZÖHIDEGKŰTI Üj Élet termelőszövetkezet tagsá­ga július 23-án befejezte az aratást. Segített a pincehelyi gépállomás, s a tagság az ösz- szes családtagokkal együtt szorgalmasan dolgozott. Most a betakarításhoz látunk x és rövidesen megkezdjük a csép- lést. A beadási kötelezettséget a cséplőgéptől teljesítjük és az eladásra kerülő szabadgabo­nánkat is egyenesen a begyűj­tőhelyre szállítjuk — írja Kom- játi Endre a keszőhidegkúti Uj Élet termelőszövetkezetből. BODA GYULA elvtárs, a kis­székely! Felszabadulás terme­lőszövetkezet munkájáról szá­mol be. — A termelőszövetke­zet tagsága vállalta, hogy 8 nap alatt fejezik be az aratást, habár az esős időjárás több­ször akadályozta a munkákat, hét nap alatt végezték el. Az aratás befejezése után azon­nal hozzáláttunk a behordás- hoz és megkezdődik a cséplés is. A tagság meg van elégedve, mert termésünk nagyobb, mint az elmúlt évben, mindenkinek bőven meglesz a kenyere. A NAGYKÖNYI Űj Élet ter­melőszövetkezetben befejezés előtt áll az aratás. A tagság most látja, mennyire érdemes volt fáradozni a jó talajelőké­szítéssel, az új agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a nóvényápolási munkákkal, most pedig a szemveszteség nélküli betakarítással. Gabona­féléink, kukoricánk s a többi növények is kiváló termést ad­nak. Az aratás, és cséplés idő­beni elvégzése lehetővé tette, hogy július 20-ig 70 százalékra teljesítsük kenyérgabonabe­adásunkat. Éjjel 11 óra volt már, amikor befejeződött a gabona szállí­tása az átvevőhelyre. Porga József, Cinkó Sándorné, Péti Erzsébet, Balogh Ferencné, Péti István ifj. Csönge János, ifj. Ibali Lajos, Horga József, Czetli Mihály és a többi tagok is dicsé­retet érdemelnek szorgalmas munkájukért, amellyel a ga­bona beszállítását végezték. A kenyérgabona beadása mel­lett évi tej, tojás és marhahús beadásukat százszázalékban baromfi beadásukat 90 száza­lékban, sertésbeadásukat 50 százalékban teljesítettük ezide- ig — számol be levelében a nagykónyi Uj Élet munkájáról Bíró Mihály a tsz. elnöke. Zekeria Serlel török békeharcos Szekszárdon Nemrégiben kedves vendéget üdvözöltek Szekszárd lakói: Zekeria Sertel török béke­harcost, a Békevilágtanács tagját, aki a béke­világtalálkozó után néhány napra ellátogatott Magyarországra is. Fogadására megjelent Rév András elvtárs, a Megyei Pártbizottság má­sodtitkára és Czeber Árpád elvtárs, a Megyei Tanács első elnökhelyettese, a megyei béke- bizottság több tagja és a megyei szervek kép­viselői. * S A megyei békebizottság szobája zsúfolá­sig megtelt. Itt vannak a megye legjobb béke­harcosai közül sokan és Zekeria Sertel-lel be­szélgetnek. Bemutatják a vendégnek Szék szárd és környéke történetét, hagyományait és aztán elhalmozzák kedésekkel: hol járt, mit tapasztalt, mi a véleménye Magyarország­ról? Mindenekelőtt azt kérdezik től% hogyan értékeli a genfi négyhatalmi tanácskozást? — En nagyon optimista vagyok ezzel kap­csolatban mondotta, mert már. a kormány­fők tárgyalóasztal mellé ülése magában véve is világraszóló siker és ebben nagy szerepe van a nemzetközi békemozgalomnak. Az értekezle­tet megelőző hónapokban olyan nagy volt pél­dául az amerikai népek mozgolódása a béke érdekében, amire talán még sohasem volt példa és a nyugati kormányfők kénytélenek voltak tárgyalóasztalhoz ülni. Optimizmusa azóta részben már betelje­sült: a kormányfők megegyezéses döntést hoz­tak minden békét szolgáló, napirenden sze­replő kérdésben. Beszélgetés közben hűsítő itallal, süte­ménnyel, gyümölccsel kínálják a vendéget, ezzel is kifejezve, hogy Tolna megye népe barátnak tekint minden békeszerető embert. Zekeria Sertel szeretné megtekinteni a várost, a város néhány nevezetességét. Elő­ször elkalauzolják a híres szekszárdi borpin­cébe, amelynek története a törökök idejére nyúlik vissza. A korszerűen berendezett gé­pekkel, hatalmas hordókkal ellátott pince megtekintése közben tovább folyik a beszél­getés és a borpince dolgozói is megismerked­nek Zekeria Sertel békeharcossal. A szekszárdi borpince bejáratánál. Középen fehér ingben Zekeria Sertel. Mi másról folyna a beszélgetés borpincé­ben, mint a borról? Egy pohárka híres szek­szárdi vörös borral kínálják a vendéget, az szabódik, mert mint mondja, nem szereti a bort. Udvariasságból azonban mégis elfogadja és amikor megízleli, szívesen vállalkozik még egy másik pohárkára is ... — Milyen Törökország szőlőkultúrája? — érdeklődnek a borpince dolgozói. — A tö­rök emberek szeretik-e a bort? — Nagy kultúrájú szőlők vannak Török­országban — válaszol Zekeria Sertel. — A nép azonban nem nagyon issza, mert a bor- ivás — anyagi kérdés és így a bor a gazdagok monopóliuma. Búcsúzóul egy pohár bort isznak meg a borpince dolgozói a vendég egészségére és ízt kívánják a török népnek, hogy minél előbb éljen úgy, mint a magyar: legyen szabadság az országban. A megbecsülés övezzen minden dolgozót. A látogatás következő állomása a Mú­zeum. Útközben elmeséli a török vendég, hogy már három évet töltött Magyarországon, járt Sztálinvárosban, ismeri a gyönyörűséges Bu­dát, mint fővárosunk legszebb részét. Amint mondja: — Nagyon szeretem Magyarországot, a második hazámnak tekintem. Sajnos, a va­lóságos hazámban az én elvem, a béke elve, tiltott dolog. Ott nem engedik meg a szerve­zett békemozgalmat — törvény tiltja azt. De a szívekben él a béke szeretete, mert nagyon sokan látjuk, hogy a béke országában, mint Magyárországon, milyen az élet... Zekeria Sertel (a tolmácsnő mellett) Mentz Jánossal, a gimnázium igazgatóhelyettesével és Dudás Antallal a Ságvári-ligetben. Megtekintette a Ságvári-ligetet, ahol Szekszárd dolgozói a napi küzdelmes munka után és vasárnaponként sétálnak, szórakoz­nak. Leül ő is egy kis padra, szótlanul nézi a járókelőket, a vidáman hintázó kisgyerme­keket, a padokon pihenő nagypapákat, a kö­rülöttük boldog n játszad. zó kisunokakkal. Gondolatai talán messze, Törökországba száll­nak, vagy azon töpreng, hogy vájjon mi tör­ténhetett ezekben a percekben Genfben, — nem tudni. Egyszer feláll és azt mondja: — Menjünk, nemsokára kezdődik a nagy­gyűlés, ott én is fel akarok szólalni. Beszélni akarok a békéről... Annyi időt még szakít magának, hogy megáll a szovjet hősök emlékműve előtt, ahova 10 rózsatövet ültettek Szekszárd béke- szerető emberei, a béke és szabadság jel­képéül. Mellette pedig a Tanácsköztársaság mártírjainak emléktáblája áll, akik évtize­dekkel ezelőtt adták életüket a mi szabad, békés életünkért. Este elutazott azzal a be­nyomással, hogy Szekszárdon is a békéért tevékenykednek... Szövetkezeti Nap Faddon 1 A szekszárdi járás egyik legnagyobb községe Fadd. A Duna mellett áll a falu, he­lyesebben a Holt-Duna függő- . leges szakadozott partjára épültek a házak. Változatos, , gazdag föld a faddi határt Zsíroslevelű dohányt, ári isi kukoricát, édespaprikát és acélos búzát érlel itt a nyár. 11 Úgy mondják, a faddi földből — amelyet gyakran trágyáz a Duna tavaszi áradásakor — többet ér öt hold, mind másutt huszonöt. A 4000 lakosú községben az elmúlt években egymás után 5 termelőszövetkezet alakult, ' többezer katasztrális hold ,1 szántóterülettel. • Érik X vetés a faddi határ­ban és a nyárral együtt érik a ' falu dolgozó parasztjainak, < kommunistáinak és szövetke- ' zeti tagjainak elhatározása. — Még ebben az esztendő­ben szövetkezeti község le- ; gyen Fadd... E gondolat jegyében gyüle­keztek vasárnap délelőtt a , „nagysziget” Dunára hajló akácfái alatt a faddi dolgozó parasztok, szövetkezetiek ’:s még egyénileg dolgozók a b-\- rátság ünnepére. Az öreg komp helyébe reggelre pon- tonhidat vertek az utászok. A zöld legelőn körhin a, hajóhinta a gyerekeknek ... és a fák között az Uj Élet Tsz- hez vezető szekérút mellett tanulságos kiállítás a felnőt­teknek. Hat szövetkezet — az öt faddi: A Győzelem., a Búzakalász ,az Uj Élet, a Kos­suth, a Szabadság Földje és a vendégnek hívott mözsi Út­törő — a zöld lombsátor alatt idevarázsolta dúsan termő földje minden csodáját. Nem lehet szó nélkül el­menni innét. Mácsik bácsi faddi három és félholdas gaz­da társával, Tóth Jánossal, ugyancsak rajta felejtette sze­mét az Úttörő cukorrépáján, az Uj Élet lepedő nagyságú dohánylevelein, a Kossuth két és félméteres, négy csövet ho­zó kukoricáján. Szűcs elvtársnak, az Úttörő elnökének még a kis motor­szivattyút is elkellelt indítani, hadd lássák már, hogyan ön­töznek Mözsön harminc hol­dat abban a szövetkezeti kert­ben, ahonnét hetente 15—20 ezer forint származik az Úttö­rő tagságának... Délelőtt fél tizenegykor rö­vid ünnepség kezdődött. Eljöttek ide a megye veze­tői — Király László, az MDP megyei bizottsága első titkára, Tuska Pál, a megyei tanács elnöke, Somi Benjamin, az MDP járási bizottsága első titkára, Markovics János, a mezőgazdasági igazgatósán vezetője és sokan mások. A faddi szövetkezeti és élen járó egyéni gazdák nagy elha­tározását értékelte ST.dgyi Elek ,az MDP megyei bizott­ság harmadtitkára. Ha eljött valaminek az ideje, azt min­dig jobb előbb megcsinálni, mint utóbb — mondotta töb­bek között. — Miért legyen a szocialista átalakulásban Fadd az utolsó, ha lehet első is. Miért ne legyen Fadd község dolgozó parasztsága néhány. év múlva gazdagabb, mint ma... így gondolják a faddiak is. A közös nagyüzemi gazdálko­dás előnyeit élvezni és széles­re tárni kapuit a szövetkezeti gazdálkodás adta lehetőségek előtt. A szövetkezetek állat kiállí­tásán is erről beszéltek az egyéni és szövetkezeti parasz­tok. — Ilyen tehened van-e — kérdezte az Uj Elet szövetke­zet tehenésze az egyik gazdá­tól. — Van. — Mennyi tejet ad? — Nyolc litert. — Az is valami, ez 21 lite­res ... — Azért nem kell dicse­kedni. — A magadéval nem dicse­kedhetsz, de te is büszkélked­hetnél ilyen tehénnel, ha át­jössz a Dunán ... Már mozgó hidat is vertek a katonák. Fogj össze velünk... Olyan jövedel­med lehet, mint a szomszéd­nak (a magamét nem emlí­tem, mert az hiheted megint dicsekedek)... Igaz-e, Sándor bácsi? Szűcs Sándor, a Győze­lem tehenésze rábólint. — A’ bizony harmadnapja negyven mázsa búzát kaptam, meg 15 mázsa árpát... — eddig-. Az állatokat mustráló egyéniek összenéz­nek. Ebben a tekintetben ott van — hát? így érdemesebb a gaz­dálkodás ... meg kell pró­bálni. És amikor a díjnyertes te­henek jutalmát kiosztották, együtt tapsolnak egyéniek, szövetkezetiek az Uj Élet első helyezett „Rózsi” nevű 16-os törzskönyvi számú tehenének, amely huszonegy liter tejet ad naponta ... és Szuprics Sán­dornak, akinek háztáji tehene, a „Bimbó" 18 literes fejési át­laggal ugyancsak első dvat nyert... ... És délután kezdődik a vidám vásár. Mindenki jól érezte magát. Este pedig a hátai népi együttes műsora után még sokáig húzta a tánc­ra serkentő vidám muzsikát a szekszárdi népi zenekar. ( Biztosítják a takarmányt fejlődő állatállományuk részére a kakasdi „Gábor Áron" tagjai A kakasdi Gábor Áron terme­lőszövetkezetnél a növényterme­lés jó eredményei mellett az , állattenyésztésben is komoly kéz deményezések születtek. A ta­gok ügy tervezték, hogy ebben az évben 17 darab jól tejelő te­henet állítanak be a tehenésze- f tűkbe. Eddig 16 darab értékes tehénnel gyarapodott a termelő- szövetkezet szarvasmarhaállomá nya. A fejlődő tehenészet szá­mára gondoskodnak a megfelelő takarmányellátásról. 60 hold tar­lót hántottak fel és ebből 8 holdat napraforgó-csalamádéval és 7 holdat kukorica-csalamádé- val vetettek el. 300 köbméter téli siló készítésével akarják biz­tosítani a szarvasmarhaállomá­nyuk téli átteleltetését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents