Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-26 / 174. szám

Világ proletárjai egyesülj epek ! TOLNAI r -------^ A MAI SZAMBÁN: N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov kedden nagygyűlésen beszél Berlin lakosságához. (2. o.) — A Kínai Népköztársa­ság és az Egyesült Államok augusztus 1-én Genfben nagy­követi síkon tárgyalásokat kezd. (2. o.) — Szövetkezeti nap Faddon (3. o.) — Zekeria Sertel török békehareos Szekszár- Aon (3. o.) — Falusi hétköznapok (4. o.) V___________________________J A Z MDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTT5ÄGA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM. ÁRA: 5# FILLÉR.________________________________________KEDD, JULIUS 26. ^---------------------------------------------------------------------------\ Előre az éves terv sikeres teljesítéséért! Büszkeséggel és lelkesedéssel olvashattuk a Központi Statisztikai ‘ Hivatalnak az elmúlt napokban megjelent jelentését, amely arról számol be, hogy szocialista ipa­runk túlteljesítette a második negyedéves tervet. Jogos az az öröm, amely eltölt minden magyar dolgozót, amikor a jelentés arról ad hírt, hogy a szocialista ipar 105,2 száza­lékra teljesítette termelési tervét, sokféle gépet, anya­got, fogyasztási cikkév termelt terven felül. Beszámol a jelentés arról, hogy a munka termelé­kenysége 5,1 százalékkal volt magasabb a múlt év ha­sonló időszakánál. Tovább csökkent a termékek önkölt­sége. Számos új ipari beruházást helyeztek üzembe az elmúlt negyedévben. Uj technikai eljárásokat vezettek be, új gyártmányokat állítottak elő az iparban. A kiske­reskedelmi forgalom 2,4 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezek az adatok vitathatatlanul bizonyítják, hogy két év után szocialista iparunk újból elindult a fejlődés útján. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése minden­ben igazolja a Központi Vezetőség márciusi határozatá­nak helyességét. A Központi Vezetőség ülése leleplezte a jobboldali, opportunista nézeteket, a párt félresöpörte felemelkedésünk, jobb életünk útjából e káros nézeteket és ezek hordozóit. Ezért indulhatott meg az üzemekben a rendcsinálás, a lazaságok, a liberalizmus felszámolása, amelynek eredményei már mutatkoznak a második ne­gyedévben. Megyénk ipari üzemei is hozzájárultak e szép ered­mények eléréséhez. A minisztériumi ipar az első féléves befejezett termelési tervet 105,1 százalékra, a teljes ter­melési tervet 104,9 százalékra teljesítette. 13,8 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt esztendő hasonló idősza­kában. Közel három millióval több téglát gyártottak a két egyesülés téglagyárai, mint a múlt év első félévé­ben. A Tolnai Textilgyár 380 ezer négyzetméterrel több pamutszövetet készített, mint tavaly, az első félévben. A Megyei Tanács Ipari Osztályához tartozó vállalatok 116,7 százalékra teljesítették a féléves tervet, a kisipari termelőszövetkezetek pedig 3,8 százalékos túlteljesítéssel 5 119 000 forint értékű áruval termeltek többet, mint a múlt év első félévében. Emelkedett a termelékenység is az iparban. Az egy munkás egy munkanapjára eső termelési érték tervét 103,6 százalékra teljesítette megyénk minisztériumi ipara, ami 9,1 százalékkal magasabb a tavalyinál. Külö­nösen kiemelkedő eredményt értek el a Tolnai Textil­gyárban, ahol ez 15 százalékkal magasabb, mint 1954 első félévében volt. Kedvezően alakul megyénk iparában az önköltség, a termelt áruk minősége, kezdeti eredménye­ket értünk el a munkafegyelem megszilárdításában is. E szép eredmények jogos büszkeséggel tölthetnek el bennünket, azonban semmi ok nincs az önelégültségre. Egyrészt iparunk — ha jobban felhasználjuk a termelés növelésének meglévő tartalékait — jobb eredményt is érhetett volna el, másrészt pedig a második félévben előttünk álló feladatok sokkal nagyobbak, mint amelye­ket az első félévben megoldottunk. Még mindig vannak megyénk ipari vállalatai közt olyanok, amelyek rendszeresen nem teljesítik tervüket. Az Állami Építőipari Vállalat mindössze 79,6 százalékra teljesítette féléves tervét, nem adja át határidőre az egyes létesítményeket, ezzel más üzemekben is akadá­lyozza a terv teljesítését, mint például a Bonyhádi Zo­máncgyárban, vagy a Paksi Konzervgyárban. Javult a munkafegyelem az iparban, de korántsem kielégítően. A minisztériumi ipar tíz üzemében az elmúlt negyedévben 11 500-at tett ki a fizetéses és szülési sza­badságon kívül a mulasztott napok száma. 299 napot mu­lasztottak igazolatlanul. A Téglagyári Egyesülésnél a mu­lasztott napok az összes munkanapok 9,8 százalékát te­szik ki, tehát tíz dolgozóra jut átlagosan egy mulasztó. Még mindig nagy a munkásvándorlás. Fékezi a terme­lést az az állapot, ami e téren fennáll. A megye minisz­tériumi iparában a dolgozók 22,7 százaléka cserélt mun­kahelyet az első félévben, ami a Téglagyári Egyesülés­nél 60,2, a Tejipari Vállalatnál 46,6 százalékot tett ki. Még nincs rend a bérfegyelem terén sem. A rossz munkaszervezés, a sok állásidő, gyakori normacsalás eredményezhette csak azt, hogy míg az egy főre eső ter­melési érték 109,1 százaléka a tavalyinak, az egy főre eső átlagos bér pedig 109,2 százalék. Gyakran fordul elő az egyes vállalatoknál béralaptúllépés, mint az Állami Építőipari Vállalatnál, ahol az első félévben 308 ezer forinttal lépték túl a tervezett béralapot. Számtalan lehetőség van a termelés, a termelékeny­ség fokozására, amit nem használtunk ki kellően az első félévben. A második félév tervfeladatai sokkal nagyobbak, mint az első félévben voltak. Országosan is, de a megye iparában is. Az 1955-ös év — a második ötéves tervre való felkészülés éve. Az üzemekben olyan feltételeket kell teremteni, hogy január 1-én zökkenő nélkül indul­hassanak a második ötéves terv teljesítésével. Sokat kell tenni még az üzemekben az éves terv túlteljesítésére tett vállalások teljesítéséért. Elég szemléltetően mutatja ezt az, hogy a megye ipari üzemeinek dogozói azt vállalták, hogy 44 és fél millió forinttal teljesítik túl az éves tervet. Ennek jó háromnegyed része még hátra van, hiszen ed­dig mindössze kilenc és félmillió forinttal teljesítették túl a tervet. A felszabadulási verseny befejezése óta visszaesett a verseny az üzemekben. A párt-, gazdasági- és szakszer­vezeti vezetők nem fordítanak olyan gondot a verseny szervezésére, mint akkor. A felszabadulási verseny ta­pasztalatait kell felhasználni, az akkori verseny légkö­rét kell megteremteni ahhoz, hogy a második félév foko­zottabb feladatait meg tudjuk valósítani. V_ ______________________________________________f H ÍREK A FÖLDEKRŐL A Szekszárdi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya jelenti: A várdombi Gábor Áron, az őcsényi Ut a szocializmus felé, a faddi Uj Élet és a harci Uj Barázda termelőszö­vetkezetek befejezték az árpa, rozs és a búza aratását. Szom­baton estig befejezi még a fá­cánkerti Vörös Hajnal, a mö- zsi Úttörő, a bogyiszlói Petőfi, és a faddi Szabadság Földje termelőszövetkezet. Ezek a tsz-ek összesen 949 hold kalá­szos termését takarították be. * Tibai Sándor, a szedresi gép­állomás kombájnosa, július 20-ig kombájnjával 84 hold ár­pát és búzát vágott le és csé­pelt el a tengelici Petőfi ter­melőszövetkezetben. Erről a területről a tsz tagjai 1363 mázsa gabonát szállítottak a magtárba. * Kardos László, a mözsi gép­állomás kombájnvezetője a mözsi Úttörő Tsz-ben július 20-ig 80 hold gabonát aratott le és csépelt el, melynek szemtermése 912 mázsa volt. Tesz Lajos kombájnjával ugyaneddig 72 holdról 1102 mázsa gabonát csépelt el. * A faddi Uj Élet termelőszö­vetkezet a kalászosok tarlójá­A simontornyai Alkotmány termelőszövetkezet 20 holdas őszi árpa vetésterületének bősé­ges termését a 900 csomó ga­bonát gépekkel hordták be. A Simontornyai Bőrgyár két von­tatót adott segítségül. A bőr­gyári vontatók és a termelőszö­vetkezet saját teherautója két ba a tervezett 20 százalék he­lyett (26 hold) 46 holdon vég­zett másodvetést: kölest, mu­hart, csalamádét és silókuko­ricát vetettek. Tervezésük szerint 500 köbméter silót ké­szítenek az állatoknak. * A faddi Szabadság Földje termelőszövetkezetbe egy és fél hét leforgása alatt összesen 9 új tag kérte felvételét és lépett be. Többek között Boros Ist­ván és felesége, Antus Péter és leánya. Kovács Lajos szintén a lányával, majd Fábián József és még hárman lettek a szövet­kezet tagjai, ősszel kezdik meg a csoportban a munkát és ak­kor adják át a bevitt 15 hold földet is. Szedres község legeltetési bi­zottsága a tavasz folyamán kí­sérlethez fogott. Három hold rét területre, mintegy 400 má­zsa érett, apró istái! ótrágyát szórtak ki. amelyet beledolgoz­tak a talajba. Eredménye már eddig is megmutatkozott. Júni­us elején kaszálták először a rétet, július 22-én pedig elvé­rezték a másodszori kaszálást (a rendek vastagsága 30—32 centiméter!. A kilátások szerint ősszel mér egvszer betakarít- hptiák a termést. nap alatt behordta a tarlóról az összes őszi árpát. Most az őszi búza behordásában ugyancsak segítenek a bőrgyári vontatók és a termelőszövetkezet tagsága az őszi árpa behordásához ha­sonlóan jó munkaszervezéssel hordja a cséplőgéphez az őszi búzáját. A bonyhádi járás számos ter­melőszövetkezete befejezte már az aratást a zab kivételével Több termelőszövetkezet már a ke­nyérgabona beadási kötelezett­ségének is eleget tett. A bonyhádi Dózsa Népe ter­melőszövetkezet több mint há­rom vagon búzát szállított a be- gyüjtőhelyre. A kisvejkei Bol­dog-Szabadság termelőszövetke­zet egy vagon gabonát szállított be. A murgai Petőfi termelőszö­vetkezet 180 mázsa, a bonyhádi községi tanács pedig 300 mázsa gabonát szállított be a tartalék területről a raktárba. A héten a járás valamennyi termelőszövet­kezetében befejeződik az aratás, s rövid időn belül minden tsz eleget tesz beadási kötelezettsé­gének. Jelentés a járások begyűjtési eredményeiről Megyeszerte mindenütt meg­indult a eséplés, ezzel egyide­jűleg a begyűjtés is. A leg­jobb eredményi a szekszárdi járás érte el a búza és az árpa beadását is legjobban teljesí­tette ezideig. A búzabeadási kötelezettség teljesítésében a járások sorrendje a következő: 1. Szekszárdi járás 6 száza­lék, 2. A paksi járás 5,7 száza­lék, 3. Szckszárd város 2,1 szá­zalék, 4. Bonyhádi járás 1,7 százalék, 5. Tamási járás 1,2 százalék, 6. Dombóvári járás 1 százalék, 7. a gyönki járás 0,9 százalék. Az árpabeadas teljesítésében 1. a szekszárdi járás 28 száza­lékos, 2. Szekszárd város 22,3 százalékos, 3. Paksi járás 19,9 százalékos, 4. Bonyhádi járás 15,1 százalékos, 5. Gyönki já­rás 11. 6 százalékos, 6. Dombó­vári járás 10,8 százalékos, 7. Tamási járás 5,9 százalékos eredménnyel. H sióagárdi Béke Tsz határából vontatóval szállítják a begyiijtöhelyre a gabonát A sióagárdi Béke Tsz gabonájának nagy­részét kombájn aratta és csépelte. A gép még az erősen megdőlt búzatáblában is jó munkát végzett. A gabonatáblára kihúzatott a szedresi gépállomás egy cséplőgépet és azzal tisztogat­ják a magot. A termelőszövetkezet tagjait és a gépállo­más dolgozóit naponta látogatja a sióagárdi földművesszövetkezet mozgóbüfféje és hűsítő­italokkal, édességgel látja el az aratókat. Képünkön néhány percre megállt a gép és Brezniczki Margit, a földművesszövetkezet dolgozója szörpöt készít a kombájnvezetőnek, Újvári Jánosnak, Doszpod András segédvezető pedig a jégbenhűtött barnasört kortyolgatja. Bő termést takarít be a termelőszövetke­zet tagsága. Búzából 13—14 mázsás átlagter­mést értek el. A learatott, kicsépelt, kitiszto­gatott magot a vontató a szekszárdi malomba hordta, hogy minél előbb idei kenyér kerül­hessen a városi dolgozók asztalára. Beadási kötelezettségük teljesítése után pedig saját magtárukat töltötték meg. Elhatározta a tsz tagsága, hogy szabadon nemcsak annyit adnak be az államnak, amennyi tervük, hanem an­nak két-háromszorosát. A beadott gabonáért csak gyorsbeadási prémiumként mintegy két­ezer forintot kap a termelőszövetkezet tag­sága. Képünkön a tsz tagjai vontatóra rakják a gabonát. A bőrgyár vontatói is segítik a behordásban a simontornyai Alkotmányt A zombai Szabadság Tsz példamutató fiataljai A zombai Szabadság termelőszövetkezetben két DISZ-ista aratóbrigád dolgozott. Az aratás befejeztével cséplőmunkacsa­patot alakítottak és bekapcsolódtak a DISZ-ista cséplőmunka­csapatok országos versenyébe. A szakoly! gazdák is másodvetéssei növelik a takarmánykészlete Szakály községben jónéhány gazda kihasználta már a csa­padékos időjárást, s bevetették a másodvetésre alkalmas terü­leteket. Kiss Pál 9 holdas dolgozó paraszt, a termelési bizott­ság elnöke 800 négyszögöl rövid tenyészidejű kukoricát, egy hold muhart, és egy hold kölest vetett. Harka Sándor 800 négy­szögölön vetett takarmánynakvalót. Példájukat számosán kö­vették és eddig mintegy 100 holdon vetettek a községben má­sodnövényt. A tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt hiány mutatkozott a szénaféleségekben és ezt a hiányt pótolják most a gazdák a másodvetésű növényekkel. Lezsák Béla TaiiesíííH pateaieadáüa! a ggigmil jMsfsz-ei

Next

/
Thumbnails
Contents