Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-25 / 148. szám
1955 JÚNIUS 25 NAPCÖ 3 A pártszervezet öntevékenységére szükség van a tengelici Petőfi tsz-ben is Sürgős intézkedést a munkafegyelem megszilárdításáért a Furkópusztai Kendergyárban A tengelici Petőfi oszégos- hírű termelőszövetkezet. Gyakran mennék küldöttségek tapasztalatokat gyűjteni a tsz gazdaságéiba és akármelyik részét vizsgálják e milliomos tsz gazdaságának, minoenütt találnák csodálinivalót, A tsz politikai életét vizsgálva azonban az az érzése az embernek, hogy nincs minden a legnagyobb rendjén. Hiányos a politika felvilágosító munka és ez, jórészt abból adódik, hogy a pártszervezet munkájában nincs meg a kellő öntevékenység, sok esetben inkább csak regisztrálja az eseményeket, mint irányítja. Külön-külön megállják a helyüket a tsz kommunistái a termelésben, de szervezetten már nem sokat tesznek a pártszervezet előtt álló feladatok megoldásáért Nem ismerik a határozatot Már közel egy hónapja jelent meg a Központi Vezetőség határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének feladatai ról. A határozat igen sok feladatot jelöl meg elsősorban a tsz pártszervezeteknek és ezek mind olyanok, amelyek megoldása a termelőszövetkezetek további fejlődésének alapját képezik. A tengelici Petőfi termelő- szövetkezet pártvezetősége még csak meg sem beszélte ezt a határozatot, sőt, nemcsak a párttagok nem ismerik, hanem még a pártvezetőség tagjai, maga a titkár, Meszlényi János elvtárs sem. Talán Tengelicen már megoldódott minden problémn a termelőszövetkezeti mozgalom terén és a pártszervezetnek nincs semmi tennivalója? Túlzás lenne ezt mondani, mert a jó eredményeik mellett is akad még bőven munka. Hogy csaik egy példát említsünk, a határozat feladatul jelöli meg, hogy el kell érni: lehetőleg a családtagok is legyenek tagok a tsz-ben. A Petőfi tsz-ben a családtagok egy jelentős része, nem tag és még a munkaképes családtagok munkába való bevonása terén sincs minden rendben. A tsz pártvezetőségének nyi.1 ván az lett volna a feladata, hogy a határozat megjelenése utáni napokban megtárgyalja azt és az egész párttagság bevonásával hozzálát annak a végrehajtásához. Ezt meg kellett volna tennie minden felsőbb utasítás nétfkül. A ten- gelici Petőfi tsz-ben azonban még annyi fáradságot sem vettek magúiknak az elvtársak, hogy tanulmányozták volna ezt a határozatot. Hiányzóik tehát az öntevékenység a pártszervezet munkájából és ez nyitván oda vezet, hogy nem tudja olyan mértékben segíteni a tsz-ben a hibáik kijavítását, mint ahogyan azt a tsz-mozgalom megkívánná. „Megvárjuk a tsz elnökét“ Amikor megkérdeztük Mesz- lényi János elvtársat, hogy miért nem kezdtek hozzá a határozat végrehajtásához, így válaszolt: — Azt mondta a tsz. elnök elvtárs, hogy addig ne foglalkozzunk ezzel a határozattal, amíg ő haza nem jön a pártiskoláról, mert akkor már meg tudja mondani, hogy mi a feladatunk ezzel kapcsolatban. — E 'kijelentés mögött igen súlyos elvi tévedés van. A Szervezeti Szabályzat értelmében a pártszervezet önállóan tevékenykedik és és a két taggyűlés között a pártszervezet irányítását a pártvezetőség intézi. így sem. mi esetre sem engedhető meg olyan megnyilvánulás, ami a pártszervezet és a tsz vezetőségének összeolvadását jelenti. így nyilván nem helyes az sem, ha a pártvezetőség lemond az önálló tevékenykedésről és a párt- szervezet irányításában a tsz-elnök szava a döntő. Természetesein ez nem azt jelenti, hogy a pártvezetőség és a tsz vezetőség között nem kell szoros kapcsolatnak lennie. Ez szükséges, de a pártvezetőség önállóan irányítja a pártszervezet életét a Szervezeti Szabályzat és a felsőbb szervek határozatai állapján. Ez esetben az lett volna a helyes, ha a határozat megjelenése után a pártvezetőség önállóan hozzálát a tennivalók megoldásához, de emellett meg hallgatja a kommunista tsz- elnök javaslatait is, de az semmiesetre sem megoldás, hogy lényegében a tsz-elnök szabja meg, hogy miikor foglalkozzanak ezzel a határozattal, és emiatt hetekig nem tesznek semmit. Á legnagyobb munkák közepette is a jövőre gondolnak tsz-eink tagjai A munkák kellős közepén vannak tsz- eink tagjai. A növényápolás, a réti-, és lucemaszéna betakarítása, a zöldtakarmányok besilózá- sa komoly erőpróbára készteti tsz-eink tagjait. Nem feledkeznek el azonban arról sem, hogy kertek alatt van az aratás. Olyan feladatok ezek, amelyek elvégzése egyaránt fontos. Jelentőségük, fontosságuk mint megany- nyi láncszem szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A jó tsz-ek tagijai nem máról-holnapra élnek, előre gondoskodnak a jól jövedelmező kisegítő üzemágak létrehozásáról is. Ilyen például a gyümölcstermelés is. A Központi Vezetőség június 8-i mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata kimondja, hogy „A házikertek gyümölcsfa állományának erőteljes növelése meLlett folytatni kell az új üzemi gyümölcsösök telepítését. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban az árutermelő gyümölcsösök területét 10— 15 éven belül 300— 320 000 holdra kell növelni.” Megyénk tsz-ei közül 26, összesen 237 holdon fog gyümölcsöst telepíteni. A de- csi Búzakalász tsz tagjai például 13 holdon telepítenek alipa, három holdon körte, két holdon dió, és egy holdon szilvafát. A németkéri Ságvári tsz tagjai 15 hold alma, két hold szilva, öt hold kajszibarack, két hold cseresznye és meggy, a duna- kömlődi Szabadság tsz tagjai három hold akna, 6 hold körte, 2 hold birs, a faddi Szabadság Földje tsz tagjai pedig hat hold alma és 4 hold körte fát telepítenek. A tsz-ek megkezdték a legalkalmasabb területek kijelölését. Az új telepítésű gyümölcsösök létrehozását államunk a legmesszebbmenőkig támogatja. A telepítéshez szükséges gyümölcsfát termelőszövetkezeteink teljesen ingyen kapják. A telepítéstől számított 8 éven keresztül pedig mentesül az új telepítésű gyümölcsös területe a beadási kötelezettség alól. ... érik a vetés Csak a csatorna választotta el őket egymástól. A keskeny száraz ér. Nyár elején még tocsog benne valameny- nyi víz — jó tenyészhelye ilyenkor a piócáknak. Ez a nagy darab rét, amelyik a csatorna két oldalán a Holt- Dunáig tart, — a dunaszent- györgyi határ. Ott van a falu is, valamivel magasabban a dombon. A keskeny ér két partján fűkaszások. Az innensőn, a falu felöltn imitt-amott egy-két ember — ez egyéni birtok, amott a túlsó oldalon hét kaszás suhint egymás nyomába — az ott, az a szép nagy határ a termelőszövetkezet birtoka, közös rét. A déli harangszó a csatorna partjára hozta a kaszásokat. Emezeket is, meg amodaátról azt a brigádot is. Előkerültek a tarisznyák és evés közben átszól az egyik: — Termelőcsoport? Jllefjuyilt a Csörgető! italmérésiink! légbehfitfltt italok, ételek, fagylalt, cukrászsütemények Vasárnaponként halászlé vagy disznótoros vacsora Tolna megyei Vendéglátó V. A túlsó parton összenéznek az atyafiak. — Nem elvtárs ., termelő szövetkezet. — Akkor ez a nagyhatár mind a maguké? — A magáé is, ha átlépi ezt az árkot. — Nem tudok én akkorát ugrani... Sáros lenne a sarkam. — Augusztusra kiszárad ez... — Addigra? —... Igen, meg a vetés is megérik... — Iszen érik az talán előbb is, ha meg ebbül kiszárad a víz, talán átugor- juk.... — Ha meg nem? Segítünk mi magának, ha dolgos ember, szívesen látjuk. *. De este nézzen be az istállónk környékére... Ez az augusztus? Addigra megérik a vetés és azt a keskeny árkot is könnyebb lesz átlépnie Kovács Jánosnak, mert hogy ez a déli beszélgetés nem maradt annyiban, gondolhatják. Hajpál Feri bácsi a kaszások vezetője, egyúttal a csoport párttitkára, úgy kerítette a sort, hogy délután, amikor a túlsó partról Kovács neki indult, 6 is nyomába eredt, az innenső oldalon. Lent a fahíd- nál találkoztak. Rég álltak ilyen közel egymáshoz. Szem től-szembe, merthogy ez a Kovács csuda akkurátus ember volt. Nyakas mint a többi dunaszentgyörgyi magyar és bizony ezidáig még a Hajpál köszönését se igen fogadta. Délben, amíg közöttük volt az árok, társaságban könnyebben lehetett beszélgetni... de most? Most Kovács köszönt elsőnek: — Szerbusz, hova mécc? — Megnézem az állatokat, meg hozok segítséget, hogy a szénát rendbe rakjuk... ház te? (közben Hajpál erősen vizsgálgatta Kovácsot — de őszintén szólt az, mintha hangjában egy kis megbánás is lenne, de bocsánatot, nem kér, azt azért már nem.) — En e? — Egén... — Kapálok majd egy kicsit estig, ez lenne az én födém... Hajpál sokáig nézegette a kukoricát. — Gyenge ez egy kicsit. — Hát bizony nehezen megy a gazdálkodás... így is robotost kell utána szó- gálnom és mégis ekézetlen kell kapálnom ... — Hát tudod nálunk a szövetkezetben ilyen mm következhet be .. — Látom én, hogy megtanultátok a gazdálkodást, mCQ az az agronómus is kincsei ér a csoportban. r— Ha látod, mire vársz? Baján rendezik meg három megye színjátszóinak nyári továbbképzését Tolna metgye falusi színjátszói az elmúlt évekhez viszonyítva jelentős fejlődést értek el az idén, játékmodoruk csiszolódott, műsoruk választékosabb lett. A színjátszók és rendezők továbbképzésére júl. 11-tői Bács, Tolna és Baranya megyék továbbképző tanfolyamot rendeznek Baján. A nyári továbbképző tanfolyamon Tolna megye 10 legjobb színjátszó együttesének tagjai és rendezői vesznek részt, —7 — Hehehe — nevetett az, — augusztusra, amikor kiszárad a csatornábul a víz, akkor könnyebb azon átal menni a túlfélre... — Te tudod cimbora ... Hajpál cigarettával kínálta. Rágyújtottak. Kovács mélyet szippantott. — Ha megyek, csak a jószág mellé, mert tudhatjátok mindég szerettem az állatot ... — Mindegy nekünk akár- hova, ahol a legtöbbet • tehetsz ... Mi várunk ... — Ha nincs terhedre, beszélgessünk még erről... meg.... akarom mondani... hogy ami volt.., —... Az volt. — No hála istennek. — lélegzett megkönnyebbülve Kovács, — hiszen ha akkor én így láttam volna, hogy milyen emberek vagytok ... — Nem vagyunk egyformák, meg tudod, változik is az ember. — Az már igaz testvér .... Már elmenőben szólt Hajpál után: — Feri.... te... asztán mikor vagytok ott bent este? — Nyolcára felé már bent vagyunk... — Es ha én ma bemennék? . .. Mit szólnának V • — Mit? ... örülünk pajtás, hogy ide találtál, már régen várunk. ' SZAMOS R. A FURKÓPUSZTAI KENDERGYÁR — előreláthatólag egy-két nappal a hónap vége előtt — teljesíti féléves tervét. Áprilisiban mindössze 70 százalékos volt a tervteljesítés, májusban 120 százalék, június bán is 100 száza/lék fölött lesz. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a gyár élenjáró dolgozói — és jónéhány van ilyen — rendszeresen túlteljesítik normájukat, teljesítik vensemyvál'laliás aikat. Azonban a gyár többre is képes lenne, ha minden dolgozója fegyelmezettebbem végezné munkáját. A dolgozók átlagos nor maiteljesítménye sem áprilisban. sem májusban nem érte el a 100 százalékot. Sokan van nak, akik hátráltatják a munkát, fegyelmezetlenül dolgoznak, ezzel nehezítik a fegyelmezett dolgozók munkáját is. A munkaidő teljes kihasználásának megvalósítására eredményesen alkalmazzák a gyárban az időközönkénti munkanapfelvételeket. Percről-percrs kimutatják, hogy egyik-másik dolgozó mivel töltötte el a 480 perces munkaidőt. Ezt aztán termelési értekezleten ismertetik. Ezekből kiderül hogy a jó teljesítményű dolgozók eredményeinek „titka“ az. hogy a munkaidő minden percét kihasználják, a gyengébbek viszont nem. Amit azonban e munkanap- felvételek nem mutatna* meg, az, hogy bizony gyakori a késés az üzemben. Az irodában ezekről nem is tudnak semmit, hiszen nem tartják nyilván, ki, mikor késett, r.incs felelősségirevonás sem. Érthetet len okokbó' — hajnali négy órakor kezdődik itt a délelőtti műszak munkája. — Most, — különösen a nyári időszámítás bevezetése óta — nem köny- nyű e kezdési időnek a betartása. Gyakran előfordul, hogy reggel, a gyári sziréna jelzése után kell a művezetőnek kimenni a lakótelepre és töltögetni egyik-másik dolgozót. Ilyenkor aztán nehezen indul reggel a munka, nincs meg induláskor a törö-bví- gád létszáma, hiányzik egykét pozdorjahordo, kapkodni, átcsoportosítani kell. — Ma is négyen jöttek reggel később — mondja Gazsó Antal elvtárs a délelőtti műszak művezetője, amikor kin*, jártunk. A GYÁR STATISZTIKÁ I A szeriint igazolatlan mulasztás eddig mindössze egy volt, az is a múlt hónapban. Persze, ilyen szép kimutatást úgy lehet készíteni, hogy a hiányzásokat utólag igazolják. Reggel pedig a művezető kapkodhat, cserélgetheti az embereket a tiiónál, tötógépnél, hogy indulni tudhassanak. Hétfőn reggel Szőke János- né tilós üzent, hogy „néki ma dolga van. fizetéses szabadságon lesz." Ezt a napját így — fizetéses szabadságnak számolták el. Kedden Bognár István és felesége üzentek, hogy vásárban voltak, azért nem jöttek be. Bíró Antalnak, a törőbrigád tagjának hétfőn a délelőtti műszakban kellett volna dolgoznia. Üzent, hogy nem tud bejönni, ma délutános lesz. Ilyen eseteikben aztán nem indulhat reggel pontosan a gyár, a hiányzásokat, késéseket megérzik a többi dolgos zók is munkájúkban, nem tudnak olyan eredményt elérni, mintha mindentki pontosan bejönne dolgozni. Pedig a .gyár vezetőinek* pártszervezetének votaa kikre támaszkodni a munkafegyelem megszilárdításában. Sok olyan dolgozó van, aki rend-* szeresen, pontosan jár be dolgozni. Mészáros Joachimné toros elmondja, hogy ő Bátáról jár be, minden reggel már félnégykor itt van, és fáj neki, hogy a későnjövők miatt nem tudnak reggel pontosan kezdem. „Pont én szóljak emiatt, aki csak pár hete dolgozom itt?“ — mondja, Stenger Józsefné nyolc éve dolgozik a gyárban, Báía- székről jár be. Eddig még ő sem késett el. Gazsó eivtárs, művezető panaszkodik, hogy „nincs semmi eszköz a kezemben, mit csináljak?'1 A GYÁR ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓI, sztahanovistái éppen azért érijk el a magas teljesítményüket — és keresetet is, — mert fegyelmezettek a munkában. Papp Antalné, szfahánovis- ta tilós, akinek a havi keresete 1300 forint körül mozog, még nem késett. A fegyelmezetlen Szőke Jánosné pedig nem teljesíti normáját, keresete is alacsony. A pártszervezet agitációs munkájában ezt is, és a késések okozta veszteségeket kellene, hogy megmutassa. Nem ártana az egész üzemről egy-egy „munikiamapfeivétel't'1 készíteni néha, kimutatva, a termelésben milyen károkat okoztak a későnjövők igazolatlan mulasztók. Szigorúan felelősségre vonni a munkafegyelem megsértőit, ezt Követeli a termelés érdeke, ezt követelik a gyár becsületes, fegyelmezett dolgozói is. Persze, ez nem könnyű akkor, amikor a gyár vezetőjét, Turbucz elvtársat, még egy alkalommal sem látták reggel, munkakezdéskor a gyárban. Nem ártana alkalmazni azt a — más üzemekben jól bevált — módszert, hogy a későnjövőket, iga zolatian mulasztókat minden nap kiírják a gyár szégyentáb- lájára. A MUNKAFEGYELEM mag- szilárdítása, a lazaságok felszámolása a Központi Vezetőség márciusi határozata sikeres megvalósításának egyik fontos feltétele. A Furkópusztai Kendergyárban ezért is mindent meg kell tenni a gyár vezetőinek pártszervezetáneK, A bonyhádi járási kultúrotthon agitációs munkájáról Bonyhád legforgalmasabb pontjain mindenütt megtalál hatjuk a kultúrház aktívái által készített gazdakalendáriumokat, amelyek a nyári hónapok soronlévő munkáira figyelmeztetnek, valamint a begyűjtésre serkentő feliratos plakátokat; Ezenkívül hetenként a hangoshíradóban népszerűsítik a termelésben élenjárókat és bírálják a lemaradókat. Dombos Éva, a kultúrotthon művészeti előadója vállalta a Dózsa Népe termelőszövetkezet kultúrcsoportjának patronálá- sát. Már az augusztus 20-i műsort készítik elő és segít a meg- rendezésében. Még be sem fejeződtek a Csárdáskirálynő előadásai, a kultúrotthon vezetői és színjátszói máris újabb darab előkészítésének gondolatával foglalkoznak. Szeptemberre szeretnék megtanulni „Az egri csillagok” ormi történelmi drámát, ■)
