Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-25 / 148. szám

1955 JÚNIUS 25 NAPCÖ 3 A pártszervezet öntevékenységére szükség van a tengelici Petőfi tsz-ben is Sürgős intézkedést a munkafegyelem megszilárdításáért a Furkópusztai Kendergyárban A tengelici Petőfi oszégos- hírű termelőszövetkezet. Gyak­ran mennék küldöttségek ta­pasztalatokat gyűjteni a tsz gazdaságéiba és akármelyik ré­szét vizsgálják e milliomos tsz gazdaságának, minoenütt ta­lálnák csodálinivalót, A tsz politikai életét vizsgálva azon­ban az az érzése az embernek, hogy nincs minden a legna­gyobb rendjén. Hiányos a po­litika felvilágosító munka és ez, jórészt abból adódik, hogy a pártszervezet munkájában nincs meg a kellő öntevékeny­ség, sok esetben inkább csak regisztrálja az eseményeket, mint irányítja. Külön-külön megállják a helyüket a tsz kommunistái a termelésben, de szervezetten már nem sokat tesznek a pártszervezet előtt álló feladatok megoldásáért Nem ismerik a határozatot Már közel egy hónapja je­lent meg a Központi Vezető­ség határozata a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek és a mezőgazdasági ter­melés fellendítésének feladatai ról. A határozat igen sok fel­adatot jelöl meg elsősorban a tsz pártszervezeteknek és ezek mind olyanok, amelyek meg­oldása a termelőszövetkezetek további fejlődésének alapját képezik. A tengelici Petőfi termelő- szövetkezet pártvezetősége még csak meg sem beszélte ezt a határozatot, sőt, nem­csak a párttagok nem isme­rik, hanem még a pártveze­tőség tagjai, maga a titkár, Meszlényi János elvtárs sem. Talán Tengelicen már meg­oldódott minden problémn a termelőszövetkezeti mozgalom terén és a pártszervezetnek nincs semmi tennivalója? Túl­zás lenne ezt mondani, mert a jó eredményeik mellett is akad még bőven munka. Hogy csaik egy példát említsünk, a határozat feladatul jelöli meg, hogy el kell érni: lehetőleg a családtagok is legyenek tagok a tsz-ben. A Petőfi tsz-ben a család­tagok egy jelentős része, nem tag és még a munkaképes családtagok munkába való bevonása terén sincs minden rendben. A tsz pártvezetőségének nyi.1 ván az lett volna a feladata, hogy a határozat megjelenése utáni napokban megtárgyalja azt és az egész párttagság be­vonásával hozzálát annak a végrehajtásához. Ezt meg kel­lett volna tennie minden fel­sőbb utasítás nétfkül. A ten- gelici Petőfi tsz-ben azonban még annyi fáradságot sem vettek magúiknak az elvtár­sak, hogy tanulmányozták volna ezt a határozatot. Hiányzóik tehát az öntevé­kenység a pártszervezet mun­kájából és ez nyitván oda ve­zet, hogy nem tudja olyan mértékben segíteni a tsz-ben a hibáik kijavítását, mint aho­gyan azt a tsz-mozgalom meg­kívánná. „Megvárjuk a tsz elnökét“ Amikor megkérdeztük Mesz- lényi János elvtársat, hogy miért nem kezdtek hozzá a határozat végrehajtásához, így válaszolt: — Azt mondta a tsz. elnök elvtárs, hogy addig ne foglalkozzunk ezzel a határo­zattal, amíg ő haza nem jön a pártiskoláról, mert akkor már meg tudja mondani, hogy mi a feladatunk ezzel kapcsolat­ban. — E 'kijelentés mögött igen súlyos elvi tévedés van. A Szervezeti Szabályzat ér­telmében a pártszervezet önállóan tevékenykedik és és a két taggyűlés között a pártszervezet irányítását a pártvezetőség intézi. így sem. mi esetre sem engedhető meg olyan megnyilvánulás, ami a pártszervezet és a tsz vezetőségének összeolvadását jelenti. így nyilván nem helyes az sem, ha a pártve­zetőség lemond az önálló te­vékenykedésről és a párt- szervezet irányításában a tsz-elnök szava a döntő. Természetesein ez nem azt je­lenti, hogy a pártvezetőség és a tsz vezetőség között nem kell szoros kapcsolatnak len­nie. Ez szükséges, de a párt­vezetőség önállóan irányítja a pártszervezet életét a Szerve­zeti Szabályzat és a felsőbb szervek határozatai állapján. Ez esetben az lett volna a helyes, ha a határozat megje­lenése után a pártvezetőség önállóan hozzálát a tennivalók megoldásához, de emellett meg hallgatja a kommunista tsz- elnök javaslatait is, de az sem­miesetre sem megoldás, hogy lényegében a tsz-elnök szabja meg, hogy miikor foglalkozza­nak ezzel a határozattal, és emiatt hetekig nem tesznek semmit. Á legnagyobb munkák közepette is a jövőre gondolnak tsz-eink tagjai A munkák kellős közepén vannak tsz- eink tagjai. A nö­vényápolás, a réti-, és lucemaszéna be­takarítása, a zöldta­karmányok besilózá- sa komoly erőpróbá­ra készteti tsz-eink tagjait. Nem feled­keznek el azonban arról sem, hogy ker­tek alatt van az ara­tás. Olyan feladatok ezek, amelyek elvég­zése egyaránt fontos. Jelentőségük, fontos­ságuk mint megany- nyi láncszem szoro­san kapcsolódnak egymáshoz. A jó tsz-ek tagijai nem máról-holnapra élnek, előre gondos­kodnak a jól jövedel­mező kisegítő üzem­ágak létrehozásáról is. Ilyen például a gyümölcstermelés is. A Központi Veze­tőség június 8-i me­zőgazdaság fejleszté­séről szóló határo­zata kimondja, hogy „A házikertek gyü­mölcsfa állományá­nak erőteljes növelé­se meLlett folytatni kell az új üzemi gyü­mölcsösök telepíté­sét. A termelőszövet­kezetekben és álla­mi gazdaságokban az árutermelő gyümöl­csösök területét 10— 15 éven belül 300— 320 000 holdra kell növelni.” Megyénk tsz-ei kö­zül 26, összesen 237 holdon fog gyümöl­csöst telepíteni. A de- csi Búzakalász tsz tagjai például 13 hol­don telepítenek alipa, három holdon körte, két holdon dió, és egy holdon szilvafát. A németkéri Ságvári tsz tagjai 15 hold al­ma, két hold szilva, öt hold kajszibarack, két hold cseresznye és meggy, a duna- kömlődi Szabadság tsz tagjai három hold akna, 6 hold körte, 2 hold birs, a faddi Szabadság Földje tsz tagjai pedig hat hold alma és 4 hold körte fát telepítenek. A tsz-ek megkezd­ték a legalkalmasabb területek kijelölését. Az új telepítésű gyü­mölcsösök létrehozá­sát államunk a leg­messzebbmenőkig tá­mogatja. A telepítés­hez szükséges gyü­mölcsfát termelőszö­vetkezeteink teljesen ingyen kapják. A te­lepítéstől számított 8 éven keresztül pedig mentesül az új tele­pítésű gyümölcsös te­rülete a beadási kö­telezettség alól. ... érik a vetés Csak a csatorna választot­ta el őket egymástól. A kes­keny száraz ér. Nyár elején még tocsog benne valameny- nyi víz — jó tenyészhelye ilyenkor a piócáknak. Ez a nagy darab rét, amelyik a csatorna két oldalán a Holt- Dunáig tart, — a dunaszent- györgyi határ. Ott van a falu is, valamivel magasab­ban a dombon. A keskeny ér két partján fűkaszások. Az innensőn, a falu felöltn imitt-amott egy-két ember — ez egyéni birtok, amott a túlsó oldalon hét kaszás su­hint egymás nyomába — az ott, az a szép nagy határ a termelőszövetkezet birtoka, közös rét. A déli harangszó a csatorna partjára hozta a kaszásokat. Emezeket is, meg amodaátról azt a brigá­dot is. Előkerültek a tarisz­nyák és evés közben átszól az egyik: — Termelőcsoport? Jllefjuyilt a Csörgető! italmérésiink! légbehfitfltt italok, ételek, fagylalt, cukrászsütemények Vasárnaponként halászlé vagy disznótoros vacsora Tolna megyei Vendéglátó V. A túlsó parton összenéz­nek az atyafiak. — Nem elvtárs ., termelő szövetkezet. — Akkor ez a nagyhatár mind a maguké? — A magáé is, ha átlépi ezt az árkot. — Nem tudok én akkorát ugrani... Sáros lenne a sar­kam. — Augusztusra kiszárad ez... — Addigra? —... Igen, meg a vetés is megérik... — Iszen érik az talán előbb is, ha meg ebbül ki­szárad a víz, talán átugor- juk.... — Ha meg nem? Segítünk mi magának, ha dolgos em­ber, szívesen látjuk. *. De este nézzen be az istállónk környékére... Ez az augusztus? Addigra megérik a vetés és azt a kes­keny árkot is könnyebb lesz átlépnie Kovács Jánosnak, mert hogy ez a déli beszél­getés nem maradt annyiban, gondolhatják. Hajpál Feri bácsi a kaszások vezetője, egyúttal a csoport párttit­kára, úgy kerítette a sort, hogy délután, amikor a túlsó partról Kovács neki indult, 6 is nyomába eredt, az in­nenső oldalon. Lent a fahíd- nál találkoztak. Rég álltak ilyen közel egymáshoz. Szem től-szembe, merthogy ez a Kovács csuda akkurátus em­ber volt. Nyakas mint a többi dunaszentgyörgyi ma­gyar és bizony ezidáig még a Hajpál köszönését se igen fogadta. Délben, amíg közöt­tük volt az árok, társaság­ban könnyebben lehetett be­szélgetni... de most? Most Kovács köszönt elsőnek: — Szerbusz, hova mécc? — Megnézem az állatokat, meg hozok segítséget, hogy a szénát rendbe rakjuk... ház te? (közben Hajpál erősen vizsgálgatta Kovácsot — de őszintén szólt az, mintha hangjában egy kis megbá­nás is lenne, de bocsánatot, nem kér, azt azért már nem.) — En e? — Egén... — Kapálok majd egy ki­csit estig, ez lenne az én fö­dém... Hajpál sokáig néze­gette a kukoricát. — Gyenge ez egy kicsit. — Hát bizony nehezen megy a gazdálkodás... így is robotost kell utána szó- gálnom és mégis ekézetlen kell kapálnom ... — Hát tudod nálunk a szövetkezetben ilyen mm kö­vetkezhet be .. — Látom én, hogy megta­nultátok a gazdálkodást, mCQ az az agronómus is kincsei ér a csoportban. r— Ha látod, mire vársz? Baján rendezik meg három megye színjátszói­nak nyári továbbképzését Tolna metgye falusi színját­szói az elmúlt évekhez viszo­nyítva jelentős fejlődést ér­tek el az idén, játékmodoruk csiszolódott, műsoruk válasz­tékosabb lett. A színjátszók és rendezők továbbképzésére júl. 11-tői Bács, Tolna és Baranya megyék továbbképző tanfolya­mot rendeznek Baján. A nyá­ri továbbképző tanfolyamon Tolna megye 10 legjobb szín­játszó együttesének tagjai és rendezői vesznek részt, —7 — Hehehe — nevetett az, — augusztusra, amikor ki­szárad a csatornábul a víz, akkor könnyebb azon átal menni a túlfélre... — Te tudod cimbora ... Hajpál cigarettával kínál­ta. Rágyújtottak. Kovács mélyet szippantott. — Ha megyek, csak a jó­szág mellé, mert tudhatjá­tok mindég szerettem az ál­latot ... — Mindegy nekünk akár- hova, ahol a legtöbbet • te­hetsz ... Mi várunk ... — Ha nincs terhedre, be­szélgessünk még erről... meg.... akarom mondani... hogy ami volt.., —... Az volt. — No hála istennek. — lélegzett megkönnyebbülve Kovács, — hiszen ha akkor én így láttam volna, hogy milyen emberek vagytok ... — Nem vagyunk egyfor­mák, meg tudod, változik is az ember. — Az már igaz testvér .... Már elmenőben szólt Haj­pál után: — Feri.... te... asztán mikor vagytok ott bent este? — Nyolcára felé már bent vagyunk... — Es ha én ma bemen­nék? . .. Mit szólnának V • — Mit? ... örülünk pajtás, hogy ide találtál, már régen várunk. ' SZAMOS R. A FURKÓPUSZTAI KEN­DERGYÁR — előreláthatólag egy-két nappal a hónap vége előtt — teljesíti féléves ter­vét. Áprilisiban mindössze 70 százalékos volt a tervteljesítés, májusban 120 százalék, június bán is 100 száza/lék fölött lesz. Ez mindenekelőtt annak kö­szönhető, hogy a gyár élen­járó dolgozói — és jónéhány van ilyen — rendszeresen túl­teljesítik normájukat, teljesí­tik vensemyvál'laliás aikat. Azon­ban a gyár többre is képes lenne, ha minden dolgozója fe­gyelmezettebbem végezné mun­káját. A dolgozók átlagos nor maiteljesítménye sem április­ban. sem májusban nem érte el a 100 százalékot. Sokan van nak, akik hátráltatják a mun­kát, fegyelmezetlenül dolgoz­nak, ezzel nehezítik a fegyel­mezett dolgozók munkáját is. A munkaidő teljes kihaszná­lásának megvalósítására ered­ményesen alkalmazzák a gyár­ban az időközönkénti munka­napfelvételeket. Percről-percrs kimutatják, hogy egyik-másik dolgozó mivel töltötte el a 480 per­ces munkaidőt. Ezt aztán termelési értekezleten ismer­tetik. Ezekből kiderül hogy a jó teljesítményű dolgozók eredményeinek „titka“ az. hogy a munkaidő minden percét kihasználják, a gyen­gébbek viszont nem. Amit azonban e munkanap- felvételek nem mutatna* meg, az, hogy bizony gyakori a ké­sés az üzemben. Az irodában ezekről nem is tudnak sem­mit, hiszen nem tartják nyil­ván, ki, mikor késett, r.incs felelősségirevonás sem. Érthetet len okokbó' — hajnali négy órakor kezdődik itt a délelőtti műszak munkája. — Most, — különösen a nyári időszámítás bevezetése óta — nem köny- nyű e kezdési időnek a be­tartása. Gyakran előfordul, hogy reggel, a gyári sziréna jelzése után kell a művezetőnek ki­menni a lakótelepre és töl­tögetni egyik-másik dolgozót. Ilyenkor aztán nehezen in­dul reggel a munka, nincs meg induláskor a törö-bví- gád létszáma, hiányzik egy­két pozdorjahordo, kapkod­ni, átcsoportosítani kell. — Ma is négyen jöttek reg­gel később — mondja Gazsó Antal elvtárs a délelőtti mű­szak művezetője, amikor kin*, jártunk. A GYÁR STATISZTIKÁ I A szeriint igazolatlan mulasztás eddig mindössze egy volt, az is a múlt hónapban. Persze, ilyen szép kimutatást úgy le­het készíteni, hogy a hiány­zásokat utólag igazolják. Reg­gel pedig a művezető kapkod­hat, cserélgetheti az embere­ket a tiiónál, tötógépnél, hogy indulni tudhassanak. Hétfőn reggel Szőke János- né tilós üzent, hogy „néki ma dolga van. fizetéses sza­badságon lesz." Ezt a napját így — fizetéses szabadság­nak számolták el. Kedden Bognár István és felesége üzentek, hogy vásárban vol­tak, azért nem jöttek be. Bí­ró Antalnak, a törőbrigád tagjának hétfőn a délelőtti műszakban kellett volna dolgoznia. Üzent, hogy nem tud bejönni, ma délutános lesz. Ilyen eseteikben aztán nem indulhat reggel pontosan a gyár, a hiányzásokat, késése­ket megérzik a többi dolgos zók is munkájúkban, nem tud­nak olyan eredményt elérni, mintha mindentki pontosan be­jönne dolgozni. Pedig a .gyár vezetőinek* pártszervezetének votaa kik­re támaszkodni a munkafegye­lem megszilárdításában. Sok olyan dolgozó van, aki rend-* szeresen, pontosan jár be dol­gozni. Mészáros Joachimné toros elmondja, hogy ő Bátáról jár be, minden reggel már fél­négykor itt van, és fáj ne­ki, hogy a későnjövők miatt nem tudnak reggel pontosan kezdem. „Pont én szóljak emiatt, aki csak pár hete dolgozom itt?“ — mondja, Stenger Józsefné nyolc éve dolgozik a gyárban, Báía- székről jár be. Eddig még ő sem késett el. Gazsó eivtárs, művezető pa­naszkodik, hogy „nincs sem­mi eszköz a kezemben, mit csináljak?'1 A GYÁR ÉLENJÁRÓ DOL­GOZÓI, sztahanovistái éppen azért érijk el a magas teljesít­ményüket — és keresetet is, — mert fegyelmezettek a munkában. Papp Antalné, szfahánovis- ta tilós, akinek a havi kere­sete 1300 forint körül mo­zog, még nem késett. A fe­gyelmezetlen Szőke Jánosné pedig nem teljesíti normá­ját, keresete is alacsony. A pártszervezet agitációs mun­kájában ezt is, és a késések okozta veszteségeket kelle­ne, hogy megmutassa. Nem ártana az egész üzemről egy-egy „munikiamapfeivétel't'1 készíteni néha, kimutatva, a termelésben milyen károkat okoztak a későnjövők igazolat­lan mulasztók. Szigorúan fe­lelősségre vonni a munkafegye­lem megsértőit, ezt Követeli a termelés érdeke, ezt követelik a gyár becsületes, fegyelme­zett dolgozói is. Persze, ez nem könnyű akkor, amikor a gyár vezetőjét, Turbucz elv­társat, még egy alkalommal sem látták reggel, munkakez­déskor a gyárban. Nem árta­na alkalmazni azt a — más üzemekben jól bevált — mód­szert, hogy a későnjövőket, iga zolatian mulasztókat minden nap kiírják a gyár szégyentáb- lájára. A MUNKAFEGYELEM mag- szilárdítása, a lazaságok fel­számolása a Központi Vezető­ség márciusi határozata sike­res megvalósításának egyik fontos feltétele. A Furkópusz­tai Kendergyárban ezért is mindent meg kell tenni a gyár vezetőinek pártszervezetáneK, A bonyhádi járási kultúrotthon agitációs munkájáról Bonyhád legforgalmasabb pontjain mindenütt megtalál hatjuk a kultúrház aktívái által készített gazdakalendáriumo­kat, amelyek a nyári hónapok soronlévő munkáira figyelmez­tetnek, valamint a begyűjtésre serkentő feliratos plakátokat; Ezenkívül hetenként a hangoshíradóban népszerűsítik a ter­melésben élenjárókat és bírálják a lemaradókat. Dombos Éva, a kultúrotthon művészeti előadója vállalta a Dózsa Népe termelőszövetkezet kultúrcsoportjának patronálá- sát. Már az augusztus 20-i műsort készítik elő és segít a meg- rendezésében. Még be sem fejeződtek a Csárdáskirálynő előadásai, a kultúrotthon vezetői és színjátszói máris újabb darab előkészí­tésének gondolatával foglalkoznak. Szeptemberre szeretnék megtanulni „Az egri csillagok” ormi történelmi drámát, ■)

Next

/
Thumbnails
Contents