Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-23 / 146. szám
1955 JÜNIUS 23 NAPLÓ 3 Kevesebb munka — emelkedő termelékenység zásával sikerült elérni, hogy egy fonónak a termelése majdl nem kétszeresére emelkedjék. A korábbi ‘ 80-as percenkénti motoliafordulatot 56-ra lassít tották le és így sikerült elérni, hogy a termelékenység emelkedjék, ugyanakkor a dől gozók sokkal könnyebben, kényelmesebben végezhessék munkájukat, a kevesebb szál- szakadás eredményeképpen a minőség is javuljon, A fonónak nem kell az 55- 60 fokos vízben nyulkálnia, mert külön gubótartómeden- cében vannak a gubák mielőtt fonásra kerülnének, a főző is — amikor az üstből kiemeli a gubákat, nem keli megfordulnia, hogy a fonónak adja, hanem a fonó ke- zeügyébe, egy köralaku lemezre teszi. A kísérlet eredményességét mutatja az* is, hogy a fonók már kérték a motolla fordulatának meggyorsításáit, a percenkénti 56-ról 60-ra, mert így is győzik a munkát. A Központi Vezetőség júniusi határozatáról tárgyalt a megyei pártaktiva A Tolnai Selyemfonógyár fomodatermének végén, kis különálló csoport hívja fel magára a figyelmet, öt dolgozó szorgoskodik a fonó asztal körül, az első, ami szembetűnik, hogy a két fonónő előtt lévő fonófej ek-től negyven szál fonal fut a motollára, kétszer- annyi, mint a többi fonónál. Hogy megy a munka? — Sokkal könnyebben, mint amikor tíz fonófejjel dolgoztam — válaszolja Takács Jó- zsefné. — Könnyebb a cso- mózónak is a munkája, mert nem olyan gyakori a szálszakadás, de a főzőé is, mert a gubók főzését, átadását szinte egy-ültében elvégezheti, nem kell forgolódni vele, mint a régi módszernél. A gyárban — Friedrich elvtársnak, a gyár vezetőjének Szovjetunióban szerzett Meg is hajlik az ember há- j ta, a ráncok is mélyebbek lesznek a homlokon — egyszóval nem megy olyan könnyen az a döntés. A szövetkezés, a csoportos gazdálkodás ellen nem beszél a gazda. Meg kell gondolni, mert a magyar ember úgy van ezzel Mucsján is, — hogy, no, iszen jó, jó, de... Es itt a bökkenő. Ha a nagy elszánást, az új megkísérlését okos szóval, jó példával nem segítik a falu kommunistái, akkor bizony nem mozdul se a föld, se a gazdája. Mucsfa olyan messzire van a világtól, de olyan messzire ott azok között a szép és gazdag dombok között, hogy majdnem csak a maga feje után élhet itt az ember. Eltek is immár tíz esztendeje több vagy kevesebb gye rékkel, de nagyjából egyforma gondokkal. Az új „honfoglalók” sokáig nem érezték igazi földnek a földet, igazi háznak a házat — a hányatott élet bizonytalan keserűsége hánytorgott bennük, amikor a földbe szór- táJc a magot. Bizalmatlanul pislogtak egymásra, sokáig kerülték egymást. Magyar a székelyt, székely a csángót, mátyásföldi (a viharsarkit, az őslakó a telepest, — és együttesen a megmaradt németet ... Varga János, kemény életben ráncosodott telepes paraszt is így érezte, és ha szó esik róla, elő-elő tör még a keserűsége. Pedig Varga János a jó gazda — maga is a könnyebb séget keresi. Ahogy hellyel kínálta délidőn a messziről jött embereket — a zománc- gyári igazgatót, a pártmunkást és az újságírót, — a szíves szóra úgy adta a választ, hogy kinyitotta szívét, elmondotta életét. Itt a nagy könyv, helyenként kusza írással róva — ahol a nagy baj érte, amott meg tiszta, mint a háza fölött kibomlott júniusi nap. öt ven esztendő, egy emberi élei. Beszél, kételkedik, bólogat. Ugyan, kinek a könnyebbségét hozza > csoport, kinek sérletképpen kezdtek húsz fonófejas egységekkel /dolgozni. Megnagyobbították a fonómedencét, a főzőüstöt a fonóval szemben helyezték eL Még néhány apróbb újítás alkalma ad először anyagi erőt, jobb helyzetet? .., — Mindég dógos ember vótam ... tizenegy gyereket nevelek, ha nehezen is, de a mindennapi kenyeret megteremtem nekik... Itt van tizenöt hód ... gyenge főd. Igen kéne trágyázni, mer- hogy még csak egyszer tut- íam megszórni .. — Mennyi búzát vár ettől o földtől? — Ha lesz hat mázsa átlagban hódanként..; — Lehetne több is. — Lehetne, de így nem ám... — Hanem? — kérdezi tú- relmetleniil a munkásból lett igazgató. — Állat kellene, meg jó erős bivaly, amékkel mélyen szánthatna az ember. — Hát a traktor? .. — Jóformán megse fordul a parcellában .. az olyan nagybirtokba való, ahun egy tagba van száz meg mégtöoo hód... — Mucsfán nem lehetne ilyen nagybirtokba állni a szorgos parasztembernek? — Hát nem mondom, jobb lenne. Csak e kéne kezdem. — Hallott-e már a csoportról? — Valamit beszéltek, hogy így meg úgy ... — De úgy, hogy magát, mint jó gazdát hívták-e — Nem ugyan, asztán, amég nem hínnak, oda nem tolakodom. A járási bizottság munkatársa valamit a füzetébe ír. Az újságíró kezdi újra a szót. — Ha most hívnák, hogy segítsen alakítani egy jó erőset? ... Varga János nagyot hallgat, nem s ő, asszonya adja vissza a választ; — Meg kő ászt gondulni. _ ?! — ... Mer alcádkivel nem szövetkezhet az ember ... — Majd meglátjuk, ki akar belépni ... A pártszervező élénken kérdezi: — Ismerik-e a tanácselnök feleségét? — A Garainét? ... Már mér ne ismernénk?! — Az is belép. — A’ jó ... — Hát a Bottyán Sándort? — A’ is tehetős gazda... — Hát a Selyem testvéreket? — Jó abbul kettő, de a harmadik nagyon bitang osan szántotta a sajátját is. — Azon lehet segíteni, majd összefognák és megmagyarázzák neki, hogy a közösben okosabban kell gazdálkodni, mert minden lehetőség megvan... és elég volt a nyomorúságos kínlódásból. — A’ má‘ úgy igaz ... mer’ hogy lehetne itt szociálista kösség is, ha a Vadkerti, a Kocsis, a Fehér Vizi, a Bece meg még néhány jó gazda belépne ... menne utánuk az egész falu. — Maga is . — Tán még előttük is. De nagyon nehéz az egyhang/i- ságot megteremteni, meg én öreg ember is vagyok, ötvenkét éves — kérdés: kellek-e? — A tizenöt hold gondjának nem öreg? — Nem támogat engem senki — tér ki a kérdés elől. Az asszony a hat gyerek közül, akik most itthon tanyáznak, — előszói: — Asztán ki megy dógza- ni... az öreg? — Nem is olyan öreg az öreg, hiszen a legkisebb gyerek még pólyában van.., meg aztán maga is jó erőben van még, aztán itt van a 1két nagyobb gyerek, jövőre újabb két gyerek... — Aha, de itthon vannak a kisgyerekek... — És az egyéniben hogy dolgozik, akkor nincs gyerek? — Gürcülünk, ahogy tudunk ... Az ember folytatja: — ... mer‘ tegyük föl, hogy belépnék, beadnám a lovakat, tehenet, a fölszerelést, ugye, csak úgy van értelme, ha böcsülettel közösre ad az ember minden kézbéli szerszámot, meg lábasjószágoi, de lehet, hogy félnek tőlem, mivei nekem tizenegy gyerekem van, oszt tán a többi úgy szól, — ennek a gyerekeire nem keresünk... De én rám nem is keresne egyse, mer1 ha harminc gyerékem lenne, még akkor se szorulnék rájuk, csak a magam munkájára ... Meg kell itt magyarázni mindent... Pontosan a munkaegységet, a gazdasági előnyt, mi lesz az öregekkel, mi is az a csoport-demokrácia. ., Szóval válaszolni kell a népnevelőnek. Okosan, szívósan magyarázni, példákat sorolni, hiszen jó példa számos terem már a tolnai határban is ... A bizalmatlanságot, az egymás iránti bizalmatlanságot keil eloszlatni, A magyar nehezen kezd az újnak, de ha a Varga bácsik egyszer nekiszánják magukat, akkor azt sziv- vel-léleWkel csinálják... Es ma még maguk sem hiszik, micsoda gazdaságot és gazdagságot teremtene néhány év múlva maguknak és az országnak. Mucsfán megalakult a termelőcsoport huszonöt taggal, de ha a járási pártbizottság már korábban, jobban mozgósította volna a kommunistákat a felvilágosító munkára, minden bizonnyal kétszer annyi taggal kezdene ez a csoport, mert Varga bácsi jónéhány hozzá hasonló helyzetű parasztember nevében is mondta búcsúzóul: — Nékem ezt még így nem magyarázta senki... és ha összejönnek a családok, lehetséges, sőt több, mint valószínű, magam is köztük leszek, házam népével együtt... Nehéz a régitől elválni, nehéz megszokni százholdakban gondolkozni, nehéz kezdeni az újat... Bár ez a kezdés ma már nem a bizony talanságnak való nekivágás... — mégis nehéz ráállni, ilyen már az emberi természet... A boldogulás útja minden szorgos dolgozó paraszt ember előtt nyitva áll, de a kommunistáknak kell segíteniük, hogy ezt az utat megtalálják Mucsfán js, csakúgy, mint a megyében mindenütt. SZAMOS R. Mintegy ötszáz kommunista jött össze az elmúlt napokban, hogy a megyei aktívaülésen megbeszélje a Központi Vezetőség június 8-i, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól szóló határozatát, megszabja azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek a határozat végrehajtása érdekében megyénkre hárulnak. Az elnökségiben részt vett és felszólalt Dögéi Imre elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a SZÖVOSZ főtitkára, a megyei pártbizottság számos tagja, a megye vezetői közül jóméihányan. A beszámoló Az aktíva-ülésen Rév András elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára tartott beszámolót. — Különös jelem tőségü ez a határozat — mondotta bevezetőben — valamennyi kommunista számára, mert biztosítja pártunk III. kongresszusán hozott határozatok valóraváltását, a szocializmus felépítését. A határozat világosan megjelöli a marxista vonalat pártunk parasztpolitikájának megvalósításához, megszabja a kommunisták feladatát a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, perspektívát nyújt a falu dolgozóinak arra vonatkozó lag, hogy érhetik el és hogy teremthetik meg az igazi paraszti jólétet. Majd ismertette megyénk mezőgazdaságának helyzetéit, a termelőszövetkezetek eredményeit és különösen két fontos tényezőre 'hívta fel a figyelmet. — A Központi Vezetőség most megjelent határozata, dolgozó népünk jobb ellátása megköveteli, hogy erőteljesen, gyorsan fejlesszük kemyérgabcmatermelésünket, — mondotta. — Ezekben a napokban kettős feladatot kell megoldani, először biztosítani kell, hogy a még lábon álló gabonát idejében, a lehető legkisebb szemveszteséggel takarítsuk be. Másodszor: úgy kell előkészíteni és elvégezni az őszi kenyérgabona vetését, hogy a tervet maradék nélkül teljesítsük és nagy termést alapozzunk meg. E kettős feladat jó megoldása minden kommunistától, állami és gazdasági vezetőtől, dolgozótól komoly erőfeszítést követel. A beszámolóban jelentős helyet foglalt el a szarvasmarha-tenyésztés kérdése is. Ezzel kapcsolatban a beszámoló leszögezte: — a szarvasmarhatenyésztés egyik igen súlyos hibája, hogy a termelőszövetkezetekben az utóbbi időben nem emelkedik a tehénállomány. Ezt azzal indokolják sokan, hogy nem kifizetődő a tehéntartás. Valóban van olyan tsz, ahol a hanyag gondozás miatt kevés tetet adnak a tehenek és nem sok hasznot hoznak. De vannak termelőszövetkezetek, melyek gondos takarmányozással, ápolással 10— 15 liter tejet fejnek, itt a jövedelem többségét a tehenészet biztosítja. El kell érni, hogy az év végéig a termelőszövetkezetek a tervükben előírt szarvasmarha állománynál 5 százalékkal többet tartsanak és a jelenlegi 5.2 helyett, legalább 8 tehén jusson minden 100 hold szántóra. Rév elvtárs beszámolóját a következő szavakkal fejezte be: — Szeretném mégegyszer az elvtársak figyelmét felhívni arra, hogy sok olyan nehézséget kell leküzdeniünk, amelyek gátlói a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a mezőgazdasági termelés felien dítésének. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a feladatokat csakis az osztályellenség, a kulákok elleni kíméletlen harc körben lehet megoldani. Éppen ezért, párt, állami és tömegszervezeti vezetők, az egész párttagság és minden becsületes dolgozó együttes erőfeszítésére van szükség, hogy győzelemre vigyük falun is a szocializmus építését, a mezőgazdasági termelés felien ditését. A vita A beszámolót élénk vita követte. Tizenhét elvtárs szólalt fel, ólkik elmondották a Központi Vezetőség határozata végrehajtásával kapcsolatos feladataikat. Tamás László elvtárs, a tamási járási tanács elnöke a következő szavakkal kezdte felszólalását. — Tudott dolog, hogy a gabonatermelés jelentőségének lebecsülésével a tamási járásban volt a legtöbb hiba. Járásunk ezért több ezer mázsa gabonával kevesebbet ad a nép államának. Ennek a jövőben nem szabad előfordulnia. A járási tanács dolgozói nevében ígéretet teszek arra, hogy kenyér gabona vetési tervét a tamási járás ezévben maradék nélkül teljesíti. Búzás Gáspár élivtárs a bonyhádi Dózsa Népe tsz párt til'.lkiára a kövatikezőket mondotta: — Termelőszövetkezetünk 46 kommunistából álló pártszervezete világosan látja, hogy a Központi Vezetőség legutóbbi haitározata kötelezővé teszi számunkra: jobban éljünk, többet termeljünk, hogy a mi példánk nyomán nap, minit nap újabb termelőszövetkezeteik alakuljanak. Mi, a szövetkezet kommunistái, a pártonlkívüli tsz-tagdkflcal együtt készek vagyunk mindent elkövetni a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében. Pártszervezetünk vezetősége eredményesen vette fel a harcot a befeléfordulás ellen. A tsz vezetősége közül többen úgy vélekedtek: Nem veszünk már fel új tagokat, vagyunk elegen. Ezt a helytelen nézetet pártszervezetünk gyökerében szétzúzta és ez évben, rövid két hónap alatt 30 tag lépett szövetkezetünkbe. Az ősszel még nagyobb belépésekre számíthatunk. Bonyhádion sok egyéni gazda, főleg középparaszit azt mondat a „az ősszel számi ihattok ránk.“ Mi, tsz-tagefc ezt úgy segítjük elő, hogy eljárunk az egyéni parasztok közé, elbeszélgettünk velük, meggyőzzük őket a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Szűcs Lajos elvtáirs, megyei főagronómus arról beszélt, hagy a növénytermesztés hozamának megjavításával rohamosan meg lehet javítani az á hatóik hazaménak növelését, az állatok számszerinti fejlesztését. Felhívta a fiigyeimet a takarmánybázis megteremtésére, a másodnövény vetésére, az állattenyésztés jövedelmezőségére. A megyei pártáktíváit táv-, iratban üdvözölte az elmúlt napokban megalakult dailman-* di, bogyiszlói, és mucsfeii termelőszövetkezet tagsága, jó munkát kívánva az aktívának. Az aktíva résztvevői ugyancsak táviratot küldtek, melyben megígérték, az új tér- tmelőszöveikezetek tagságának segítségüket. Az aktívaülés előtti napokban Németkéren is termelőszövetkezet alakult. Ax atktíva ülés nagy lépést tett előre azon az úton, hogy a feladatok megszabásával vég^ rehajitsuk a Központi Vezetőség határozatét és a négy új termelőszövetkezet mellé újabbak sorakozzanak fel. tapasztalatai alapján — kíOkosán gazdálkodnak a fácánkerti Vörös A haragos zöld pázsitfű, a halvány- sárga árvácskák, a virágos kertet körül ölelő hófehérre meszelt kerítés mutatja, hogy csinossá, barátságossá teszik a házuktáját a tsz tagok. Nem is állja meg senki dicsérő szó nélkül, aki csak elmegy a fácánkerti Vörös Hajnal tsz irodája előtt. Tavaly még nem volt virágoskert, tavaly és azelőtt sokmindene hiányzott a tsz-nek, de ma érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a fácánkerti Vörös Hajnal tsz tagjai nem egy-két évre szóló pünkösdi (királyságot, hanem egy olyan életet, gazdaságot akarnak kialakítani, amely valamennyiök- nek biztos megélhetést, 'boldog életet nyújt. A tsz tagsága, úgy határozott, hogy a termelőszövetkezet állattenyésztéssel foglalkozó tsz legyen. Különösen, a sertés és a szarvasmarhatenyésztés kialakítása a cél. Az idén is a szerződéses hízók leszállításával közel 137.000 forintra tettek szert. Ebből az összegből munkaegységre is osztottak, egyéb kiadást is rendeztek, 60.000 forintot pedig az egyszámlára írattak. A jelenlegi tapasztalat azt igazolja, hogy a legjobban bevált a fehérhús-sertés és a mangalica fajták keresztezéséből származó egyedek tenyésztése. De jövőre áttérnek a tiszta vérben való tenyésztésre is. Fehérhús-sertés és comwall fajtákat tenyésztik majd. A szarvasmarhatenyéisztésnél a tehén- állomány számát akarják növelni saját nevelésű növendékek beállításával. De ne feledkezzünk el a juihászatról sem. Hiszen nem is akármilyen eredményt ért el 336 birkájánál Bóvári Sándor, a juhász. A napokban fejezték be a juhok nyírását, az átlag 5.63 kilogramm volt. Csak a gyapjú 35 243,40 forintot hozott a tsz-nek. A jó állatállomány kialakítása mdn- demiféle szempontból jövedelmező a tagokra nézve, mert ha van állat, akkor van trágya is, amely a talajerő utánpótlás nélkülözhetetlen anyaga. A tsz Hajnal tsz tagjai földjei ma is jó erőben vannak, de azért az ősz folyamán ismét kerül itteg- trágyázásra föld. A nagyobb állatállomány kialakítása pedig azt teszi lehetővé, hogy valamennyi szántóföldjük 4 évenként érett istállótrágyát kapjon. Az állatttenyésztés nagyarányú fejlesztése természetesen nem megy és nem is mehet a növénytermesztés és ezen belül a kenyérgabonatermeseiés rovására. Kenyérgabonaterületük egy négyszögöllel sem lesz kevesebb, íróit az összes terület 33 százaléka. A tsz tagjai arra is ügyelnek, hogy gabonafélék jó elővetemény, lehetőiéig pillangósok után kerüljenek a földbe, mert gazdag termést csak ezután várhatnak . Egyszóval okosan gondolkodnak és gazdálkodnak a fácánkerti Vörös Hajnal tsz tagijai. A munkáik jó megszervezése és nem utolsó sorban a tsz valamennyi tagjának a lelkiismeretes, jó munkája hozza majd meg év végére gyümölcsét. Nehéz a választás . •.
