Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-22 / 145. szám
1955 JÚNIUS 22 N A PCÓ 3 PÁ RT ÉS PÄ RTÉPl TÉS » A Sárközi Áltatni Gazdaság pártszervezetének harca az önköltség csökkentéséért A III. pártkongresszus állami gazdaságainknak Ccftel- edatául tűzte k.i, hogy árutermelésük gyorsan növekedjék., csökkenjen az önköltségük, emelkedjék a gazdaságon belül a munka termelékenysége. Pártszervezeteink, minden kom mun-.sta figyelmét e nagy feladatok megoldására irányította a kongresszus. A?, elmúlt hónapokban a Sárközi Állami Gazdaság párto szervezete erősödött, s különo. seri a fenti ^feladatokra irányította a kommun ..stákon keresztül az egész gazdaság dolgozóinak figyelmét. Először is pártvezetőségi ülésen, maja taggyűléseken beszéltek arról, milyen módszerekkel lehet a? önköltséget csökkenteni. A helyes kezdeményezés E: -Jiek érdekében a párt vezetőség, a kommunistáikat úgy osztotta el, hogy m.ndenmu"- karsipattban, brigádban legye, nek kiváló elvtársa r, akik képesek a munkákat úgy irányiam, hogy csökkenjen az önköltség. Az együk taggyűlésen példáié Kasza e.vtárs javasJa. tára, », kommunisták maguk is kést ítettek saját területükre vonatkozóan önköltségi tervet. Hanz István pártveze- tőséei tag már ért is el jo eredményt, például a lófogatok fenntartásának önköltségcsökkentése terén. A fenu tartási költség napi betervezett 112 forint helyett ma már 64 forintba kerül. Ezt úgy érte el, hogy egyrészt a munkaidő helyes kihasználására mozgósította a brigád tag jait, másrészt a takarmány értékesítés területén is szigorú rendet teremtett. A pártszervezet vezetősége közben a bngádvezetőket időközönként rendszeresen beszámoltatta a végzett munkákról, s jó tanácsokat adnak számukra, miiként lehetne még jobb ereoményeket elérni Így indult el a gazdaságban a több és a jobb termelés érdekében a „10 százalékkal többet, io százalékkal olcsóbban“-niozga- lom. Ennek eredménye, hogy míg tavaly például a kukoricát egyszer géppel, s egyszer kézzel művelték meg, .nőst két gépikapá'ás és egy kézi- kapálás már befejeződött. — Csatlakoztak a 35 mázsás ku- ikor'catenmés eléréséért indult vi' .‘■envmozgalomhoz is. Meggyőző érvek Személyhez szóló é veket .-.dett rhhez a pártszervezet vezetősége Elmondották, h így a megfelelő növényápolása munka elvégzésével mennyivel több ■ut nemcsak az országnak, hanem az egyes dolgozónak is. Tavaly az átlagos holdanként! kukoricatermés — ez elégtelen növényápolás ellenére. :s, -- 22 mázsa volt, ezit összevetették azzal, hogy könnyen érhettek volna el 35 mázsát is 3 küifmfoséig több vagon termés többletet jelentett volna. Ez nemcsak a növénytermelők keresetet emelte volna meg, hanem az állattenyésztőkét is, mert a süldőnevelésnél például nem 5 kilogramm súlygyarapodást érhettek volna el. hanem 7 kilogrammot. Az itt dolgozók pedig nem 500- 600 forintot kerestek volna, hanem még a dupláját is elérhették volna. A dolgozó nép asztaléra is 1500 süldőnél 3000 kilogramm hússal jutott volna több. Ezt 20 forintos küogrammonkénti árral számítva a gazdaságnak 00 ezer forintos költségme.gia- karítást jelenthetett voina. A legjobbakat a párt soraiba A Központi Vezetőség legutóbbi határozata azonban az eddigieknél is nagydblb feladatokat ró a gazdaságra a mező- gazdasági termelés fellendítése terén. Ennek megvalósítása érdekében a pártszervezet, mint a fentiek is bizonyítják, megtette a kezdeti lépést. Nem lehet azonban eredményes ez a munka, ha nem szorosan a pártszervezet további erősítésé, vei együtt végzik. Ennek igen fontos része a tag- és tagjelöltfelvételi munka további erő sí lése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahova a párt- vezetőség a legfontosabb helyekre kommunistákat tett, nagymértékben megjavult a munka. Jó néhány hely van azonban, miint példáiul az ózsáká üzemegység, vagy az őcsényi, ahol nincs, vagy csak egy párttag van.. Nyilvánvaló, hogy ezeken a helyeken nem is érvényesülhet a pártszervezet irányító, mozgósító, ellenőrző mun kaja olyan mértékben, minit ahogy kellene. Márpedig a Központi Vezetőség legutóbbi határozatából sóén ló megnövekedett feladatok végrehajtásához feltétlenül szükséges, hogy a kommunisták ott legyenek, kint a földeken, állandóan, ahol a tulajdonképpeni harc eldől. A tag- és tagjelöltfelvételi munka meg javítása ezekben a napokban különösen fontos, hiszen a földeken, amint a gazdaság eddigi eredményed is mutatták, az eddigieknél sokkal nagyobb lendülettel, felelősségérzettel indultak harcba a veszteségmentes gazdálkodás magvalósításáért. Van mód arra, hogy e harc legkiválóbb- jaival erősíthessék a pártszervezetet, s így minden munka- területen legyen párttag, akik szervezetten, egységes kiállásúikkal és péilidiaimutatásukkai segítik, mozgósítják a gazdaság pártonkívüli dolgozóit. Hozzászólás: „Mi a mezőgazdász feladata a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésében, a isz-ek megszilárdításában“ című cikkéhez Merem azt mondani, hogy egy kihelyezett mezőgazdász jó, vagy rossz munkája alakítani tudja termelőszövetkezete életének egész menetét. Ahhoz azonban, hogy egy mezőgazdász jó eredményieket tudjon felmutatni, nagyon fontos, hogy a tsz valamennyi tagjával ég elsősorban a tsz elnökével, megértsék egymást. Hozzászóláscmihain tehát arról szeretnék beszélni, hogy: Milyen legyen a tsz-elnök és a mezőgazdász közötti kapcsolat? A Központi Vezetőségnek a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló június 8-ii határozata ránk, mezőgazdászokra, komoly feladatot ró a tsz-ek gazdasági és politikai megerősítése terén — Itt, ennél a kérdésnél térek ná arra, hogy a mezőgazdászt e munkájában hogyan kell segíteni a tsz elnökének. Nagyon fontos például a gépesítés megértetése. Nálunk is voltak olyan hangok, hogy nem kell a lucernakaiszáliásihoz gép, minek a rendsodró, hiszen iitt vagyunk mi. Ebben a kérdésiben az elnök nemi adott igazat a tagoknak és ketten számokkal bizonyítottuk be, hogy a 33 hold pillangós terület levágását egy zetoros fűkasza másfél nap alatt elvégzi, míg 15 ember két és félnapig kaszálta volna. Sok ember szemében talán nem jelentős ez a megtakarított egy nap, de amikor azt nézzük, hogy amíg a gép kaszált, az alatt a férfi munkaerő rétet kaszálhatott, akkor mégis csak jelentős. Tehát időt takarítottunk meg, amelynek az lett az eredménye, hogy szénáink az utolsó szálig eső előtt pajtába kerültek. Ugyanilyen a másik gépesítési probléma, a négyzetes kukoricavetés. Tavaly is vetettek négyzetesen kukoricát, az idén pedig az összesét úgy vetették. A gépi munlka megszeretteitésénél tehát úgy lehet és úgy tud valamennyi mezőgazdász jó eredményt elérni, ha először a tsz elnökével és utána együtt a tsz valamennyi tagjával megszeretteti, megismerteti azoknak a gépeknek a munkáját, jelentőségét, amelyek segítségével könnyebbé, jövedelmezőbbé lehet tenni a paraszti munkát. A tsz-elnök és a kihelyezett mezőgazdász együttes, jól ösz- szehangolt munkájától tehát egy nagy közös család zökkenőmentes élete, további fejlődése függ. BÁN GYULA mezőgazdász. Megbecsülik munkáját, — örömmel dolgozik a szövetkezetben M cg iegyzpse k Akik nem vesznek példát a szorga mas méhekről KTSZ-ekből Jelentik: Határidő előtt befejezték a féléves tervet Apró, pici szárnyú kis állatok a méhek, akik igazán megérdemlik a szorgalmas jelzőt, mert reggeltől estig fáradhatatlanul róják az erdőt és gyüj ti.k a jó akácmézet. A Forná- di Állami Gazdaság 160 méhcsaládja is éppen olyan szorgalmasan gyűjtögette a mézet a Bilitói. Állami Gazdaság akácoséiban, mint a más vidéken élők. Na, de pipa bagót sem ér a méhecskék szorgalma, az összegyűjtött méz, ha a fornédiiak elfelejtkeznek a Biritóra „száműzött“ kis hadról. Beszélünk önköltségcsökkentésről, beszélünk arról, hogy némelyik állami gazdaság jövedelmezőbben is gazdálkodhatna, ha nem tennék azt, amit a fomáddak, hogy egyszerűen tudomást sem vesznek DÚLT, FŰLT János Márton, amint kilépett a kakasdi begyűjtési hivatal szobájából a folyosóra. Nagyon felbosz- szanlották. Az adóért hivatták, de a begyűjtési megbízott egy füst alatt a beadást is megemlítette. Egy pillanatra megállt az ajtón kívül s elgondolkodott. — A begyűjtés kell — mondták ott benn — ezt érzi ő is, hiába harangozták a faluban, minek az, nem is fontos, — de hogy miért nem tudnak őszig várni, az már érthetetlen. — Mondtak odabent sok mindent, — jut eszébe — de valahogy mégsem érti. — Bemegyek a tanácselnökhöz — határozza el magában. Néhány perc múlva már ott is áll Illés elvtárs, a tanácselnök előtt. Nem kertel, s paprikás hangulatban mondja: Elnök elvtárs! Miért nem tudnak várni, egyáltalán, minek most, miért nem lehet ősszel teljesíteni a beadást? A TANÁCSELNÖK elő- szőr kissé meglepődik, de hamar feltalálja magát. A pillanat tört része alatt fut át agyán: itt nagy dologról van szó, jó lesz alaposan, részletesen beszélgetni. a 160 méhcsaládról és az általuk összegyűjtött mézről. De miért van mindez? Talán a biritóiak nem szóltak, hogy ébredjenek álmaikból és legyenek szívesek intézkedni a 160 méhcsalád további vándoroltatásáról és nem utolsósorban a méz kipergetéséről? Dehogy nem szóltak, hiszen a biritóiak jól tudják, hogy milyen értéke van a méznek. — Csak Fornádon talált süket fülekre a sürgető szó, hát lehetséges, hogy hanyagság, nem töródömséig miatt ilyen súlyos veszteség érje népgazdaságunkat? Köziben múlnak a napok, a fornádiak tovább alusszák mély álmukat, a 160 méhcsalád peaig a mézzei teli kap- társfkíból fogyasztja, amit eddig gyűjtött. K. B. — üljön le Márton — szól szívélyesen a tanácselnök hozzá, — ide a puhábbra, — mutat a székkel ellentétbe a díványra. — En meg magyarázom magának, miért kell ütemterv szerint teljesíteni a beadást, s miért nem lehet vele várni őszig. Utána maga döntse el igazam van-e? — Hát azt is akarom — szól még mindig indulatosan. — Azt tudja, hogy az állam is csak akkor tud adni, ha mi is adunk neki, — folytatja a tanácselnök. — Tudom, tudom, — hangzik a válasz. — MIT SZÓLNA, ha maga, vagy a felesége kórházba jutna, most hamarjába s nem lenne neki ennivalója, mert maga csak ősszel akarna sertést, tojást beadni? — kezdi újra Illés elvtárs. — Nem is kell odajutni, mert már az asszony ott ti van a bonyhádi szülőotthonban, — hangzik a hirtelen válasz, most már engedékenyebb hangon. — Olyan bánásmódban van része, hogy arra kifogás nem lehet. EbA megye kisipari terme! ő- szövetkezetei — a felszabadulási verseny eredményes lezárása után — csatlakoztok a húsz budapesti üzem felhívá :á- nóz és különböző vállalásokat tettek az. éves terve-]? határidő előtti teljesítésére. Tovább folyik a szövetkezetek közt a verseny a havi és a féléves terv teljesítéséért. Több szövetkezet jelentette már féléves tervének teljesítését. Elsőnek a SZEKSZÁRDI CIPÉSZ KTSZ dolgozói teljesítették félévi terv-előirányzatukat, május 31-remár hét százalékkal túl is teljesítették. A szövetkezet az év első öt hónapjában 1,709 pár cipővel készített többet, mint az 1954-es év hasonló időszakában. Júniusban már tervük további túlteljesítésén dolgoznak. Ebben a hónapban ben igaza van. — Mit szólna a felesége, ha most azt mondanák neki: Magának nem tudunk csak kenyeret, meg vizet adni, de talán csak vizet, mert a férje majd csak egy félév múlva hajlandó teljesíteni a hús, a tojás, és egyéb kötelezettségét? — Hát nem tudom, de igaza van ebben is — volt a válasz. — Vegyük tovább — sorolja a tanácselnök. — Ha a fia, katona Lenne, az se várhatna az őszig az evéssel. — Ha a fiam mm is — vág közbe, most már teljesen megbékélt orcával János Márton, — de az unokaöcsém tiszti iskolán van. De jól is néz ki, úgy meghízott a gyerek, hogy csak na! OK SEM VARHATNAK, hiszen a mi fiaink, a mi munkánk eredményeire vigyáznak. — Már látom, mindenben igaza lesz elnök elvtárs, — mondja mosi már komolyan János Márton. S mintha ez nem volna elég, Illés elvtárs folytatja, rrr. Ha tesz itt a közelben már 55 pár mérték utáni cipőt, 220 pár női goyzer-cipőt. 200 pár női és 50 pár férfi szandált készítették terven felül. A BATASZÉKI KAD 4R KTSZ dolgozói június 20-ra vállalták a féléves terv teljesítését. Vállalásukat jóval határidő előtt teljesítették, június 5-én már befejezték a féléves tervet. A BONYHÁDI RUHÁZATI KTSZ május 31-ig már 1 Jő százalékra, a Tévéid Vegyes KTSZ pedig 103.5 százalékra teljesítette a féléves tervet. — Június 5-ére fejezte be féléves tervét a DOMBÓVÁRI FAIPARI KTSZ. A TAMÁSI RUHÁZATI KTSZ dolgozói június 15-ére vállalták a féléves 'terv teljesítését. A vállalt határidőre teljesítették felajánlásukat. napközi, én tudom még a legkisebbik gyereket is elhozza. — (Ugyanis egy napközi már van, de az a falu túlsó végén, messze működik de egy másik közelebbre van tervezve.) — Azt várjuk már nagyon régen — jön meg rá nagy- hirtelen a válasz. — Ugye mondtam, — szól a tanácselnök, — de ők, a kis gyerekek meg pláne nem várhatnak majd őszig az ennivalóval, igaz-e? — Na nem, világért sem — szabadkozik János Márton. Kifogy Illés elvtárs egyelőre a szóból, de nincs is szükség többre. A harag, a méltatlankodás teljesen elült Márton gazda 'arcáról, s most ő kezd. beszélni: — Elnök kartárs, én megértettem rendesen amit mondott. ígérem, nem lesz többé szükség rá, hogy hozzám jöjjenek a beadásért. * KÉT HETE TÖRTÉNT mindez, s azóta János Márton tavalyi hátralékát, mely forintosított összegben több, mint 4 ezer forintot tett ki, ki fizette. Ez évben nem fog elmaradni. SZ. E. — Ha önálló iparosként dolgoztam volna, soha nem tudtam volna annyit keresni, mint most, — meséli Ferenci József, a zombai Vörös Csillag termelőszövetkezet kovácsa, gépésze, a gépek „mindenese". — Tavaly például 909 rmmkaegységem volt — megnézhette volna bárkit mennyi mindent vittem haza. . . — Mennyi volt a részesedése? — 22 mázsa búzát, 86 kiló cukrot, 12 mázsa kukoricát, 16 mázsa répát, 24 mázsa szénát, 650 kiló krumplit, azonkívül 9345 forintot. Igaz, kaptam még 3 mázsa árpát, meg 4 mázsa zabot. Ha egyéni iparos lennék, soha nem jutnék ilyen keresethez. — Igaz, meg kellett dolgoznom a 900 munkaegységért. Napközben kint dolgoztam a határban, este pedig a műhelyben javítottam a szerszámokat, kocsikat. Szívesen dolgoztam, mert láttam, hogy megbecsülik munkámat. A télen két hétig voltam Lillafüreden üdülni. Itt éreztük csak igazán, hogyan gondoskodik államunk a dolgozókról. Szórakozási lehetőségek, kirándulások, ellátás, egyszóval semmiben sem szenvedtünk hiányt. Soha az élet ben nem lett volna ilyen lehetőség számomra, ha nem lépek be a termelőszövetkezetbe. Egy pillanatra sem áll meg munkájában Ferenci elvtárs, amíg ezeket elmondja. Nagy munkában van, a szövetkezet aratógépén az utolsó javításokat végzi. — Mióta dolgozik a termelőszövetkezetben? — 1951 óta. Bizony sokat gondolkodtam akkor, amíg erre a lépésre elszántam magam. Vajon, lesz-e szükség a szövetkezetben az én munkámra? Egy öreg traktor és egy aratógép maradt a szövetkezetre annakidején. Rendbehoztam mindkettőt, s dolgoztam velük kint a határban. Az aratógépen azóta már az egész szerkezetet kicseréltem, átjavítottam, jó munkát lehet vele végezni. — Még versenyre is ki merek vele állni. Domokos And rással, a gépállomás zetoro- sával versenyzek, melyikünH arat le több gabonát. Ö új zetorral, aratógéppel, én az öreg „körmössel” és ezzel a „nemzetközi” aratógéppel. Ugyanis bajos lenne megmondani, honnan származnak az alkatrészek, amelyekkel most működik. A versenyben mindenesetre sokkal esélyesebb a gépállomás gépe. — Csak annyit mondhatok megtaláltam számításomat a szövetkezetben. Nagyon szeretem a gépeket, örömmel szántok, aratok kint a földön. Tavaly például a tsz tehergépkocsijával végeztük a gabonabehordást. Egy-kettőre asztagban volt a gabona. Érdemes megnézni Ferenci József munkaegységkönyvét. — Fogasolás, búzavetés, műhelymunka, patkolás, trágyahordás, traktorjavítás, — egymást váltogatják a külön böző munkák. Nagy szorgalmát mutatja a munkaegység kimutatás is, már túlhaladta a 300 munkaegységet. Ferenci József munkáját elismerik, szeretik a Vörös Csillag többi tagjai. Nemrégiben egyik tag kérte, csináljon új pántot a kaszájára. Ferenci József gondolkodni kezdett. — Eddig csavarmenetes pántot használtak, amelyhez kulcs is kellett. A kulcs gyakran elveszett, újat kellett helyette csinálni, időbe tellett az is, amíg a kaszát a nyélről levették. Jobb megoldást kellene kitalálni. — Meg is született az újítás. Egy olyan csuklós megoldású pántot készített, amellyel egy mozdulattal rögzíteni lehetett a kaszát. A többi tagoknak is megtetszett ez a megoldás, mindegyik így akarta megcsináltatni a kaszáját. Elkészült már jónéhány ilyen *.szerszám" a többi, fontosabb munka mellett. Nem csalódott Ferenci József, a fiatal falusi kovács, amikor belépett a termelőszövetkezetbe. — Nagy szorgalommal dolgozok bent a műhelyben, kint a határban, ahol éppen munka van. Tudásait, szakértelmét arra használja fel, hogy segítse a nagyobb termés elérését, gyarapítsa a szövetkezet vagyonát, nagyobb legyen az egész tagság és sajátmaga jövedelme. B. I. Megértettem... I
