Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-17 / 141. szám

N APEö 1955 JÜNIUS 17 8« Öntevékeny munkát a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért Már több, mint egy hete, hogy meg­jelent a Központúi Vezetőség határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sének és a mezőgazdasági termelés fo­kozásának feladatairól. Ez a nagyjelen­tőségű határozat hosszú időre megszab­ja a pártszervezetek feladatát és szinte minden kommunistáinak megjelöli, hegy a maga területén mi a tennivalója, ho­gy an kell segítenie a termelőszövetke­zetek megszilárdítását, hogyan kell har­colnia a terméseredmények növelésé­ért, A határozat azonban osak akkor -lesz igazán nagyjelentőségű egy ,termelőszö­vetkezet, vagy állami gazdaság életében, ha azt végre is 'hajtják az ott dolgozó kommunisták. A végrehajtás pedig nem könnyű feladat: tervszerű, lelkiismeretes, áldozatkész munkával kell küzdeni valóraváltásá- ért minden nap, minden órában. Ez a kommun isták feladata és ennek sikere érdekében kell most minden párt szervezetnek dolgoznia. A pártszervezet minden tagja, de első­sorban a pártvezetőség, felelősséggel tartozik a párt előtt azért, hogy meg­valósuljon a Központi Vezetőség ha­tározata. A pártszervezeteknek a határozattal kapcsolatos munkaiját vizsgálva megál­lapíthatjuk. hogy többségük jelentősé­géhez méltóan foglalkozik vele. Kisszé- kelyen a községi párbvezetőség tagjai a határozat megjelenésekor azonnal hoz­zákezdtek annak tanulmányozásához, a termelőszövetkezeti tagokkal ikisgyűlése ken beszélték meg a határozat egyes pontjait. A tanácselnök, mint a közsági pártvezetőség tagja, a határozatot „apró pénzre" váltva, száirtb&vetíe. hogy a tanácsnak mit kell tennie e határozat végrehajtásával kapcsolatban. A község­ben sok probléma van a háztáji gazda­ságoknál, némelyik tsz tag nagydob háztáji gazdasággal rendelkezik, mint amekkorát az alapszabály előír. A köz­ségi pártvezeíőségnek helyesen, az a véleménye, hogy ezt a problémát nem egyszerűen adminisztrációs eszközökkel kell megoldani, hanem nevelő munká­val, meg kell magyarázniok a tsz tag­jainak, hogy a fő jövedelmi forrás a közös vagyon és ennek a rovására megy a túlzott háztáji gazdálkodás. Aki nem érti ezt meg, a rendelet értelmében meg keli tőle vonni a háztáji gazdaságra vonatkozó 'kedvezményeket. Jó példát másutt is találunk, őedény­ben kiisgyűléseken ismertetik a határo­zatot, a faddi Szabadság Földf'e terme­lőszövetkezet kommunistái elhatározták hogy rendkívüli taggyűlésem beszélik meg a határozattal kapcsolatos felada­taikat. Több pártszervezet és pártszerv mun­kájából hiányzik azonban az öntevé­kenység a határozat végrehajtásával kapcsolatban. A Központi Vezetőség határozata megjelent, azt tudomásül vet * ték, de végrehajtása érdekéiben nem tettek eddig lényegében semmit. Ezt azzal magyarázzák, hogy „nem kaptak még semmiféle felsőbb utasítást arra, hogy mit tegyenek”. Ez természetesen nem elfogadható, mert amikor közzétették a Központi Veze­tőség határozatát, abban a pillanat­ban törvénnyé vált minden pártszerv, minden pártszervezet és kommunista számára és ez azt is jelenti, hogy min­den pártszervnek, pártszervezetnek, önállóan kell hozzáfogni e határozat végrehajtásához. A szekszárdi járás több aüapszervezete arra vár, hegy majd a járási pártbizott­ság megmondja, mit kell tenni. így az­után a szekszárdi járásban egy-két jó példától eltekintve — nem sok történt a Központi Vezetőség határozatának valóraváltása érdekében ezidedg. Hiányzik az öntevékenység és ezt nem lehet megmagyarázni azzal, hogy „nem kaptunk felsőbb instruálást”. Egyrészt azért, mert a határozat minden pártszervre és szervezetre, kommunistára egyformán kötelező, minden területen pontosan meghatároz­za a tennivalókat, másrészt pedig azért, mert eigy egész sor olyan tennivalót is tartalmaz, ami feladat volt a határozat megjelenése előtt is és végrehajtásával nem lehet késlekedni még egy órát sem. A szeretet virága ... Selyemgubóból készített virágcsokrot küldenek az Anyák Vi­lágkongresszusára a Tolnai Selyemfonógyár dolgozói. A csok­rot Kertész Mária, a gyár dolgozója készítette. Grubica Ferenc is a daJmandi traktorosok jó hírnevének visszaszerzéséért harcol Nagyon sokan tudják a megyében, hogy ezelőtt három esz­tendővel sok dicsőség fűződött a dalmandi traktorosok, nevé­hez. Ez volt az ország legjobb gépállomása, itt dolgozott az or­szág legjobb traktorosbrigádja. A három év alatt azonban sok csorba esett a dalmandi traktorosok jó hírnevén, legtöbbször országosan sereghajtók voltak. Ez év elején a gépállomás új vezetősége, a traktoros-gárdá­val közösen megfogadta, hogy visszaszerzi a gépállomás jó hír­nevét. A dalmandi traktorosok fokozatosan, napról-napra vált­ják be ígéretüket. A tavaszi idényben már több kimagasló eredmény született a gépállomáson. Tűzkő László traktoros például a megye legjobb traktorvezetői között volt. Právics István traktorosbrigádja szintén élenjárt. Jelenleg a termelőszövetkezetek kapásnövényei termés- eredményeinek fokozásáért fáradoznak sikerrel a dalmandiak. A növényápolást véve alapul, a gépállomás a megye 14 gép­állomása közül jelenleg a harmadik. Itt dolgozik a megye egyik élenjáró traktorvezetője, Gubica Ferenc, aki szintén a gépállomás jó hírnevének visszaszerzéséért harcol. Amint leg­utóbb jelentették, három nap alatt közel 70 hold gépi Isapálást végzett. Jelenleg holtversenyben 481 hold gépi liapálás elvég­zésével harmadik Béndek Istvánnal, az iregszemcsei gépállo­más zetorosával. A varsádi gépállomás felkészült a gabona betakarítására A varsádi gépállomáson kijavítotton várják a gépek a ga­bona betakarítását. A gépállomás dolgozói felkészültek, hogy ragy segítséget nyújtsanak a körzetükbe tartozó termelőszövet­kezeteknek és egyéni gazdáknak a termés időbeni és lehetőleg szemvpszteségnélküli betakarításában. Ez a kombájn, amelynek vezetője Mónus János és helyettese. Kovács Lajos, főleg a gyönki Vörös Csillag, a borjádi és a kls- tomtási termelőszövetkezetekben aratja és csépeli majd a gabonát. Az arat ógépek katonás sorban várják a napot, amikor kihúzat­ják őket a búzatáblákra és az ember helyett elvégzik az aratás egy részét. Verseny a selyemgubótermelők között Mint már hírt adtunk róla, a Tolna Megyei Selyemterme­lési Kirendeltség egyéni- és Megnyílt a szekszárdi kultúrház képzőművész- és fotó- szakkörének kiállítása A .szekszárdi kultúnház 'kép­zőművész és fotószakköre kö­zös kiállításon mutatja be tag­jainak a tél és tavasz folya­mán készített munkált. A kö­zös tárlaton 90 kép szerepel, melyek közül 62 a fotószakkör keretén belül készült, 28 pedig a fiatal szekszárdi képzőmű­vészek alkotása. A kultúrház fotósai a szekszárdi táj mel­lett művészi fényképeken örö­kítették meg az üzemek éle­tét, a tavaszi mezőgazdasági munkák eseményeit is. A kép­zőművészek néhány rajz ki­vételével pasztellképekkel sze­repelnek, melyek, között arc­képék, csendéletek és tájké­pek varrnak. A kiállítást kedden nyitot­ták meg és két hétig marad nyitva. Olyan a szövetkezet, amilyenné gazdái teszik A „Peltyes‘*-sel érkezett megyénkbe a Faluszínház Az Állami Faluszínház a -„Duiska asszony erkölcse” cí­mű darab nagysikerű körútja után a „Pettyes"-sel érkezik megyénkbe (június 17-én. A kritikából, rádióból már is­mert darab bemutatását nagy érdeklődés előzi meg megyénk falvaiban. A Faluszínház a következő községekben mutatja be a krPéttyes‘’-t: Június 17-én De­esen, 19-én Tamásiban, 20-án és 21-én Pakson, 22-én Ten- geJlcetn, 25-én Németkéren, 26- án Hőgyészen 2 előadás, 27-én Bogyiszlán, 29-én Sióagárdon, 89-ám Zomibán, július 1-én Nagymányokon, 2-án Bölcskén 8-án Nagytiorogon. ?3GTISJ®t! Ha jő! alssr szórakoz- Wi, keresse fel a bátuszéki Földimű- B»8**Ak«zet zeivés helyiségét, ki «tetei és italok biztosítva. A MÚLT ÉVI zárszámadás I után megfogadta a högyészi Uj Barázda termelőszövetke­zet tagsága, hogy ebben az évben változtatnak a gazdál­kodáson, nagyobb jövedel­met érnek el. Az év elején azonban úgy látszott, hogy a kevés tag nem tud megbir­kózni a munkákkal. De mé­gis ... A munkák megkezdé­se előtt kilenc dolgozó pa­raszt lépett be a szövetke­zetbe. A zárszámadás óta, a tél folyamán is erősödött, szilárdult a szövetkezet, de Sipos Antal, Kozma Vilmos, Béres Antal, Sípos Ferenc és a többi új belépő további változást hozott a munka végzésbe. Nagy szorgalommal és altatással vetették magu­kat a munkába, felülmúlva olykor a régi tagokat. Nem egy esetben voltak összezördülések az új és a régi tagok között. — Ne 1(1 órakor menjünk ki dolgozni, mert semmi látszata nem lesz a munkánknak — mon­dogatták az új taget];. — Ti beszéltek? Megvoltunk nél­kületek is, akkor is tudtunk létezni, — volt a régiek vá­lasza. Ezeknek a vitáknak a pártszervezet — négy-öt kom­munista — vetett véget, ami­kor határozottan kiállt az új tagok véleménye mellett, megmagyarázták a „régiek­nek”, hogy eredményt esek akkor várhatnak, ha becsü­lettel hozzálátnak a munkák­hoz. A kommunisták helytál­lása olyan nehézségeken is átsegítette a szövetkezetei, amelyeknek azelőtt a ktjny- nyebbtk oldalát választották. A Kapos-partcn mintegy 2,5 hold kaszálót vásárolt mega szövetkezet 200 forintért. A munkák közben így •;sste- jöttek, hogy úgy látszott, nem tudja a tagság lekaszálni a szénát. — Adjuk ki részéből — ajánlották többen az elő- I ző években használt megol­dást. — Dehogy adjuk ki, hi­szen kell a jószágnak a ta­karmány és nekünk is )(bb lesz, ha több lesz a részese­dés. Legyen meg néhány nappal később, még akkor sem késtünk el a kaszálás­sal. de maradjon meg a szö­vetkezetnek — hangoztatták az öntudatosabb tajpk és a pártszervezet is őket támo­gatta. Amint az első kapálást befejezték, hozzáláttak a. ka­száláshoz, azóta már renden is van a széna. A TAGSÁGON, a vezeté­sen múlik az, milyen ered­ményeket ér el a szövetkezet. A högyészi Uj Barázda olyan adottságokkal rendelkezik, mint kevés tsz a m^„ycbin Ezéket a lehetőségekst akar­ja a tagság most kihasznál ni, hogy a megye legtöbb szö­vetkezetei közé kerüljenek. Most már nincs különbség uj és régi tag között, égnforma szorgalommal dolgoznak, hogy gazdagabbá tegyék szö­vetkezetükét, önmagukat Vetéseik legszebbek d ho­gy észi határban. A 96 hold búza, a 35 hold árpa nagy termést ígér. — A csicsói ré­szen 17 mázsás búzatermés­re számíthaturék — mondja Zámbó István, a szövetkezet mezőgazdásza. — Az ősziár- pa is megadja a 16 mázsát. — Az egyéni gazdák Vetései meg sem közelítik a szövet­kezetét, Az ősszel a szövet­kezet időben elvégezte a ve­tést, az egyélű gazdák kés­tek vele. A tavasszal az ősz- szes őszi kalászosok alá egy mázsa szuperfoszfátot és 20 kiló pélisót szórtak ki a szö­vetkezetiek. — Ha megiész az a termés, ami ígérkezik, nem lesz elégedetlen ember a szö­vetkezetben — mondják a tagok. A NAGY TERMÉS azon­ban még nem minden. A jö­vedelmet főként az állatte­nyésztésből lehet gyarapíta­ni. A szövetkezetben eddig csak állattartás folyt, most az év folyamán áttérnek a céltudatos tenyésztésre, fő­leg a szarvasmarhatenyész­tésre. Az év végére 56-ra sza­porítják az állományt, ebből 21 fejőstehén lesz. Megválto­zik az egész állomány képe. A gyengén tejelő tehenek he­lyére a legjobb tehenek sza­porulatát állítják. Megjavít­ják a talcarmánygazdálkodást is. Eddig a betakarítás után még az alomba is került ta- Isarmány. s a tél végén már nem volt mit adni a jószág­nak. Az állatok most már a szükséges takarmány mennyi­séget kapják meg. Feljavítják a sertésállo­mányt is. Az eddig york- shirei—cornwall keresztezés­ből álló állományt tisztavérű yorkshirei tenyészetté ala­kítják, rövidesen 10 darab anyakocát állítanak be a te­nyészetbe. AZ adottságok le­hetővé teszik a baromfite­nyésztést is, 1000 darab csir­kével kezdték mag a baromfi nevelést s 100 darab sárga magyar tyúkkal kezdik meg a törzstenyésztést űz év fo­lyamán. Már készülnek a tsz- ben a csapófészkek is. — Eb­ben az évben elérjük azt is, hogy baromfi- és tojásbeadá­sunkat teljesíteni tudjuk, ed­dig minden évben másból kellett teljesíteni, — mondja a tsz mezőgazdásza. SZÉP JÖVEDELEMRE szá­míthat a tagság. Az év végé­re 150 000 forint lesz az ál­lattenyésztés tiszta jövedel­me. Az öntözéses kertészet 66 ezer forint jövedelmet hoz, a gabonatermelés pedig mint­egy 50 000 forintot. Az egy munkaegységre eső részese­dés értéke 35—40 forint kö­zött lesz. A termelőszövetke­zet munkáját állandóan fi­gyelik az egyéni gazdák, 'köz­ben egyre közelebb kerülnek a szövetkezeti gazdálkodás­hoz. A zárszámadás eredmé­nyei valószínűen sok egyéni gazda kétkedését oszlatják el. A szövetkezet napról-nap­ra erősödik, fejlődik, mert minden egyes tag, öreg és fiatal érzi, tudja, hogy 345 hold föld gazdája és rajta múlik, hogyan lesz egyre gaz­dagabb ő maga és vele együtt a negyven többi tag, a szö­vetkezet többi gazdája is. A hőgyésziek megtanulták: olyan a szövetkezet, amilyen­né gazdái teszik. MOZI (larav filmszínház. június XSÍiRBlN C8AI.AP. Kocsetov regé­nye. Magyarét beszélő színes szov­jet f!,vm. Kczdó-ek: Vasát- és ünnepnap fé. t, 6 és fél 9 óra tor. Szpntbatcm ó és S órakor, Hétköznap ó és fél 9 óta :or Kertmaki. június ló-ig: TITOKZA­TOS HAjóRONCg, Kaíundiu, magya •u1 bi—zé'ő német fiaim. Előadások kezdete este 9 órakor KEI.mVJUK a munkóiltafók figyel­mét, hogy a SZOT tUzclíMőlrg ak- l'ió istatvónyoka't 4« érvcntyoaség ide­je -Jött feMcttonüJ adják hí a dol­gozóknak, mert azok a fii tép tele­peken csak érvényességi idöif belüli ráWtalék be. Pécs-—Sznksaárí, Tüzép VallaJat, KITŰNŐ ntaseliJátÚR a tamási szö- .«‘Jkezet vasúti i büféjében, szerűiben az állom áss all. Látogassa imog minden általammal. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság felelés kiadó; KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó V Szerkesztőség telefouszáma; 20-lh. Kiadóhivatal telefonszáma; 20-lt. A szerkesztőség és kiadóhivatal elmet Szekszárd. Széchenyi utca 18 Terjeszti: a Megyei Postahivatal ííírlaposztálva é* a hírlap-kézbesítő postahivatalok előfizetés, postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft Pécsi Szikra nyomda Pée*, Munkácsv Mihálv öten I*. e* Telefon; 20-27. Nyomdáért felelt Mellet Reze# párosversenyt indított a se- lyemgubótermelőik: között. A verseny most mind nagyobb arányokban bontakozik ki. A tamási járás selyemteame- lési kerületvezetője, Lakatos eivtárs a járás minden közsé­gében felülvizsgálja a tenyész­téseket és a helyszínen látja el a szükséges szaktanáccsal az egyes termelőket, az esetleges hiányosságokat megszünteti, a jó módszereket népszerűsíti. Egy érdekes és tanulságos versenyről ad számot tudósí­tása. Magyarkeszi községben Kajtár Imre petekikeltő és te­nyésztő versenyre 'hívta ki só­gornőjét, Tepíón Pálnét. Vál­lalta, hegy a termelési tech­nológia pontos betartásával dobozonként 25 kg minőségi gubát termel. Teplánné elfo­gadta a kihívást és vállalta, hegy nem 25, hanem 28 kg-os dobozonként^ eredményt fog el érni és a szokásos 31 napos tenyészidőt a szobahőmérsék­let állandó pontos betartásával és napi tizenkétszeri etetéssel 28 napra csökkenti. Pár nap után került sor a kirendeltségi ellenőrzésre, melyen Kajtár Is résztvelt, mint községi megbízott. Ami kor Teplánék szépen rende­zett tenyésztésére került sor, meglepődve látták, hogy Teplánék hernyói szebbek, fejlettebbek, mint Kajíárék ugyancsak gyönyörűen gon­dozott hernyói. Kajtár mo­solyogva biztatta sógornőjét a további munkára, de azért szöget ütött a fejébe, hogy őt, a régi tenyésztőt egy új­donsült tenyésztő elhagyja a versenyben, ez mégsem jár­ja. Hazamenve rövid „haditaná­csot” tartott feleségével. Az addigi 18 fokos szobahöm érsek letet 22 fokra emelték és bé- vezették a tizenkétszeri etetést naponta, vékonyra vágott lombbal. Pár nap múlva már pótolták is a lemaradást és amennyire ismerjük Kajtámé szorgalmát, betartja az üte­met és szép eredményt fog el­érni. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents