Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-17 / 141. szám
2 NAPLÓ 1955 JÜNTDS W A DISZ II. kongresszusa folytatja munkáját (Folytatás az 1. oldalról) Falusi DlSZ-szervezeteimik ered rnényes munkáját igazolja, hogy az elmúlt esztenaőkiben számos fiatal vált szakmája kiváló mesterévé, a szocializmus építésének ifjú hősévé. 1954-ben négy falusi fiatalt tüntetett ki államunk a Szocialista Munka Hőse arany- csillagával. Köztük van Sz,veri Kálmán, a mágocsi Rákosi tsz elnöke, aki i tt ül közöttünk a kongresszuson. Több dolgozó paxasztfiatai kapott Muinka Vörös Zászló Érdemrendet, köztük ifj. Köntés József, a jászfcíséri gépállomás fiatal traktorosa. Elvtársik! Eredményeink — folytatta Gosztonyi János, — melyekről Szaltali elvtárs szó lőtt, a Központi Vezetőség Gosztonyi elvtárs ezután a Központi Vezetőség legutóbbi határozatáról szólt. Pártunk határozatából adódóan példátlanul nagyszerű feladat áll népünk, ifjúságunk előtt— megteremteni a szocialista mezőgazdaságot és ezzel létrehozni országunk egységes szocialista társadalmát — mondotta. Most rajtunk — elsősorban falusi szervezeteinken — a sor, hogy harcba induljanak a Párt Központi Vezetősége határozatának végrehajtásáért. Vonják be a fiatalok mind nagyobb tömegeit a falu szocialista építésébe, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésébe, a mezőgazda- sági termelés fellendítésébe. Ez a mi legfontosabb feladatunk a falun. Elvtársak! Ma már dolgozó parasztifjúságunk húsz százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozik. Abban, hogy a dolgozó parasztf'ia- talok élenjáró része a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett, kétségtelen része van a DISZ-szervezetek nevelő, szervező munkájának is. Mégis hiba lenne megfeledkezni arról, hogy az elmúlt másfél esztendőben ifjúsági szövetségünk és ifjúsági szövetségünk Központi Vezetősége, nem fordított kellő figyelmet a mezőgazdaság szocialista szektorának segítésére, nem segítettük eléggé az egyénileg dolgozó parasztfiatalokat a szövetkezés útjára. Elhanyagoltuk a fiatal termelőszövetkezeti tagok nevelését. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok egyrésze, megtorpanva a kezdeti nehézségektől, kilépett a termelőszövetkezetből. Dolgozó parasztifjúságunk nevelésében is nagy károkat okozott a jobboldali elhajlás. Azok, a pártunk parasztpolitikáját eltorzító jobboldali nézetek, amelyeket Nagy Imre elvtárs és követői hirdettek, átmenetileg elhomályosították parasztifjúságunk egyrésze előtt a szocializmus világos távlatait. Pártunk szétzúzta e káros nézeteket és ismételten megmutatta, hogy a dolgozó parasztság, a dolgozó parasztfiatalok felemelkedésének, boldogabb jövőjének egyetlen útja a szövetkezeti út, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. íme nézzük, hogyan él a ceglédi Nagy Sztálin termelőszövetkezet 156 fiatalja? A szövetkezetben tavaly egy főre átlagosan 350 munkaegység jutott és minden munkaegység harminc forint kilencvenhárom fillért ért! 1.57 kg kukoricát, közel két kiló búzát, 1.5 kg burgonyát, hat deka cukrot, negyven deka hagymát, fél liter bort, két deci pálinkát és hét forintnyi készpénzt kaptak egy munkaegységre, nem számítva a zöldségféléket, gyümölcsöt. Harminchat fiatal vett új télikabátot, nyolcán kerékpárt, öten rádiót, Nagy Erzsébet — aki két éve termelőszövetkezeti tag — teljes hálószoba bútort vásárolt és lehetne tovább folytatni a sort. De ne gondolja senki, hogy a jövedelem egyedül képet ad a ceglédi Nagy Sztálin fiataljaibeszámolójában, s amelyeket az imént is említettünk, — mindenekelőtt a párt vezetésének, a párt gondoskodásának köszönhetők. Az ePmú'lt tíz esztendőben nem volt olyan időszak, amikor dolgozó parasztifjúságunk, ifjúságii szövetségünk ne érez. te volna harcokiban edzett pár tünk irányító, segítő kezét. A >párt politikája lelkesítette falun a szociálist^ építőm unka ifjú élharcosait, a falusi diszfe- táJkat, amikor országos jelentőségű termelési mozgalmakat kezdeményeztek terméshozamok emelése érdekében. A párt politikájáért való hairc szövetségünk munkájának alapja, további siikereinik forrás®. nak életéről. Minden főbb mezőgazdasági munkát géppel végeznek s ez egyre inkább megszabadítja őket a látástól-va- kulásig tartó nehéz fizikai munkától. A szövetkezetben eleven sportélet folyik. Két csapatra való futball, férfi, női röplabda, asztalitenisz, sakk és atlétikai felszerelés áll a fiatalok rendelkezésére. Tavaly ebben a termelőszövetkezetben egy-egy fiatal átlagosan 55 mozielőadást látott. Szép kultúrházuk, jó kultúr- és tánccsoportjuk van. S nemcsak a ceglégi Nagy Sztálin fiataljai élnek így, hiszen az országban számos olyan termelőszövetkezet van, amelynek jövedelme lényegesen magasabb, mint a ceglédi Nagy Sztálin tsz-é. Tudjuk még nincs mindenhol így. Uj életet építeni a régi helyébe nem megy egyik napról a másikra, s nem megy a nehézségek, aka dályok leküzdése nélkül. De a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság előbb-utóbb mindenütt megnyitja a dolgozó parasztifjúság előtt a felemelkedés kapuját. És éppen az ifjúságra vár e tekintetben úttörő hivatás. Az ifjúság nagyszerű jellemvonása, hogy különösen fogékony az új iránt. Ez az ifjú élet természetes velejárója s ilyen a mi ifjúságunk is. Rákosi elvtárs arra tanít bennünket, hogy „az ifjúságnak merészebb a szemhatára... az ifjúság fogékonyabb az új iránt és ezt a fogékonyságot ki kell fejleszteni”. Ha ösztönözzük, bátorítjuk a dolgozó parasztfiataloknak ezt a tulajdonságát, az elsők között készek szakítani a kisparaszti gazdaság elmaradottságával, szűk korlátáival. De ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ifjúságunkra is hatnak még a régi szokások, a régi szemlélet. Ezért már az úttörő csapatokban és később a DISZ-szervezetekben be kell oltanunk a fiatalokba a közösségi szellemet. Az ifjúsági szövetség legyen olyan iskola, ahol a dolgozó parasztfiatalok a közös munkában elsajátítják azt a képességet, hogy másokkal együtt dolgozzanak és cselekedeteiket, egyéni érdekeiket összeegyeztessék a közösség érdekeivel. A DISZ feladata, hogy szüntelenül terjessze az egyénileg dolgozó parasztfiatalok között a szövetkezeti gazdálkodás eszméjét, a világ legfejlettebb mezőgazdaságának, a Szovjetunió szocialista mező- gazdaságának, valamint jól dolgozó termelőszövetkezeteink példáján bizonyítva a nagyüzemi gazdálkodás fölényét és nagyszerű távlatait. Szövetségünk minden aktivistája, a DISZ minden lapja és kiadványa legyen a szövetkezeti gazdálkodás bátor szószólója. Fiatal íróinktól, művészeinktől is azt várjuk, hogy segítsék alkotásaikkal e feladat megoldását. Minden ékes szónál eredmé- .nyese'ob, ha a dolgozó paraszt fiatalok személyesen győződnek meg a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ezért a termelőszövetkezeti fiataloknak szoros baráti kapcsolatot kell teremteináök az egyéniilleg gazdálkodó pairasztfiatalokkal. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy teumcíőszövetkeze- teink (jelentős részéiben még egyáltalán nincs DlSZ-szerve- zet. Vannak DISZ vezetők, akik ezt azzal magyarázzák, hogy a tsz-ek nagy részében nincsenek fiatalok. Gosztonyi elvtárs ezután példákkal bizonyította ‘be, hogy nem a fiatalság kis létszáma az oka annak, hogy sok tsz nélkülözi még a DISZ- szervezet segítségét. Ennek oka elsősorban a szövetség munkájában keresendő. Él kell ismernünk, hagy az elmúlt másfél éviben a Központi Vezetőség nem fordított kellő figyelmet a tsz DISZ-szeirveze- tek megalakítására és megerősítésére. Ennek hatása érezhető volt a DlSZ-foizdttsá- gok munkájában is. Kongresszusunk egyik fon- tos feladata — mondotta, — hogy ismételten ráirányítsa a figyelmet a termelőszövet kezeli DISZ-szervezetekre. Elvtársak! Pártunk III. kongresszusa és Központi Vezetőségének ez év júniusi határozata hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidejűleg meg keli oldani a mezőgazdasági termelés gyorsütemü fejlesztését. E feladat azt követeli tőlünk, hegy a dolgozó paraszt- ifjúság százezres tömegeit példamutató munkára neveljük. Az I. kongresszus óta eltelt öt esztendő alatt falusi szervezeteink jelentős része eredményesen vett részit a mezőgazdasági munkáikban. A di- szisták, fiatalok & úttörők fiz és százezrei kapcsolódtak be évről-évre az ország fásításába és csupán tavaly mintegy húszmillió facsemetét és su- hángot ültették el. Az elmúlt öt esztendeiben évenként átlag kétezer önkéntes ifjúsági arató-brigád dolgozott, s mintegy nyolcvanezer úttörő vett részt a kalászigyűjtésben. Az ifjúságii csáplő munkacsapatok első országos versenyéiben 2197 brigád 62 000 tagjával mintegy ötmillió mázsa gabonát csépelt el. Szervezeteink többszáz di- szistát és fiatalt küldtek az állattenyésztésibe. A DISZ-szer vezetek igen sok faluban védnökséget vállaltak a legelők és rétek ápolása felett. Kimagasló eredményé hozott az első országos ifjúsági silózóverseny, amelyben 1440 ifjúsági brigád vett részt. A di- szisták és fiatalok több mint egymillió köbméter silótakar- mánytt készítettek, harmincöt- ször annyié, mint amennyi 1939-lben az egész ország sitó- takanmány-ikészlete volt! Termelési mozgalmaink sikere a dolgozó parasztifjúság lelkes, áldozatkész munkája mellett elsősorban annak köszönhető, hogy a Komszo- mol tapasztalatait és módszereit alkalmazzuk. Ifjúsági szövetségünk több vezetőijének, köztük megyei és járási titkárainknak alkalmuk volt közvetlenül is tanulmányozni a Kcmszomol falusi munkáját. Gosztonyi János ezután hang súlyozta, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben felhasználja a DISZ a. Komszo- mol gazdag tapasztalatait. Elvtársak! Az elmúlt év tapasztalatai alapján akkor vehetünk részt legeredményesebben a júniusi párthatározat végrehajtásában, ha a mezőgazdasági termelés fejlesztésének néhány fontosabb feladatára összpontosítjuk az ifjúság, a DISZ erejének döntő részét. A kenyérgabona termelésben most közvetlenül előttünk álló feladat az, hogy időben és vesztesiég nélkül végezzük el az aratást, cséplést. A falusi DISZ-szervezetek ezért a következő hetekben erejük jelen tős részét az ifjú kombájnis- ták és a rate,gépkezelőik, az ifjúságii aratóbrigádok és csép- ’ő munkacsapatok segítésére fordítsák. Javasoljuk a kongresszusnak, hegy hirdesse meg az fjúsági cséplő munkacsapatok második országos versenyét. (Nagy taps.) El kell érnünk, hogy a kongresszusit követően a tsz-ek többségében, mindenütt, ahol ötnél több fiatal van, létrejöjjenek, megerősödjenek a DISZ-szervezetek vagy DISZ- csoportok. Elvtársak! Az utóbbi heteikben az ország különböző résziéből étkeznek hírek, hogy — szakítva a régi, megszokott úttal — egyre több diiszista, fiatal lépd át a termelőszövetkezet küszöbét. Nem egy helyen a falusi DISZ-saervezet titkárának elhalt ározsisát követve, kérték a disziisták felvételüket a termelőszövetkezetbe. Dolgozzunk tehát úgy, hogy a példamutató kezdeményezéseket egyre több fiatal, egyre több DISZ-szervezet kövesse, hogy válaszolva pártunk Központi Vezetőségének határozatára, már a közeli hónapokban a fiatalok mind nagyobb tömegei lépjenek a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára! Ez elvtársak, a mi legfontosabb, legalapvetőbb feladatunk a falun. Állattenyésztésünk fejlesztése, a szilárd takarmánybázis biztosítása érdekében az idén újra megszervezzük az országos ifjúsági silózásí versenyt. A tavalyi eredmények feljogosítanak arra, hogy javasoljuk: a DISZ vállaljon védnök séget az országos silózásii terv teljesítése felett. (Nagy taps.) Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata célul tűzte kii, hogy a termelő szövetkezetekben és állami gazdaságokban 1956-iban a vetésterületnek legalább felén a magasabb terméshozamot ered ményező négyzetes fészkes eljárással vessék a kukoricát.. Ezért javasoljuk a kongresszus nak: ifjúsági szövetségünk vállaljon kötelezettséget arra, hogy 1956-ban a termelőszövet kezetek és állami gazdaságok ifjúsági brigádjai és munkacsapatai százezer katasztrális hold vetésterületen biztosítják a kukorica négyzetes fészkes vetését. Enneik érdekében a DISZ- szervezetek mér a télen hozzák létre az ifjúsági brigádokat és munkacsapatokat. Ismertessék meg velük a kuko- rLoatermelés új, élenjáró módszereit. Szervezzenek közöttük versenyt a magasabb termésátlagok eléréséért s a versengés vegye kezdetét már a trágyakilhoirdás idején. Az országos termelési mozgalmiak mellett a Báes, Borsod és Szabolcs megyei DISZ- szervezetelk példá i ár, kd kell száíesítenii az adott területek sajátságait figyelemibevevő helyi 'akcióikat, különösen gyümölcs- és 'burgonvpitermeié- sünk növelése és szőlőtelepítésünk segítése érdekéiben. A lakosság jobb zöldségellátáséért kívánatos lenne, ha több megyeibizottság a Kcmszomoi tapasztalatai alapján a fiatalok ügyévé tenné a tőzeges táp- koeikálk készítését. A szövetkezeti diszistálk meg tisztelő hivatása, hogy leküzdve a gépi munkáitól való idegenkedést. segítsék a rendelkezésre álló gépeik maximális kihasiználását, elsajátítsák és bátran alkalmazzák a mező- gazdasági termelés élenjáró módszereit. A szövetkezeti DlSZ-szerve- zetek őrködjenek a működési alapszabály betartása, a közös vagyon felett és lépjenek fel minden olyan törekvéssel szemben, amely, ha átmenetileg növelné is a tagok jövedelmét, aláássa a közös vagyon gyarapodását. Törekedjenek arra, hogy a fiatalok, családtagok lg résztve- gyenek a közös munkáiban és közülük minél többem lépjenek be tagként is a termelőszövetkezetbe. A tsz DlSZ-sz-erve- zetclk törődjenek a fiatalok érdekeinek védelmével is. A mezőgazdaság szocialista átalakításában, a termelés növelésében nagy felelősség hárul a gépállomások DISZ- szervezeteire. A diiszisták többsége érzi is ezt a felelősséget. Ezt bizonyítja az ifjú traktorosok és traktoros brigádok első országos versenye is. Ehhez a versenyhez több, mint ezer brigád és több, mint tízezer traktoros csatlakozott. Az ifjúsági brigádok többsége határidő előtt teljesítette tavaszi tervét. De nem lehet elvtársaik szó nélkül elmenni amellett, hogy még scik fiatal traikitorista nem használja jól ká a gépét, pazarolja az üzemanyagot, nem érez- felelősséget az álltaié megmunkált földek hozamáért. Ezért a gépállomási DlSZ-szerveze- tékmek több gondot kéül fordítandók a fiatal traktorosok nevelésére. Az ifjú traktorosok versenyét továbbfejlesztve kell biztosi tárniogc a gépek fofcoeot- talbfo kihaszmáüásáf, a gépi munka minőségének állandó javítását és önköltségének csők íkamtését. Növelni kell az ifjú traktoristak felelősségérzetét a tsz-ek egész gazdálkodása iránt. Ezek jelentek ma fiatal tnaktomistáiink legfőbb feladatát, így válhatnak a mezőgazdaság gépesítésének igaz, lelkes úttörőivé. A fiatal traktorfsták között végzett munkánk megjavításának fontos feltétele, hogy lényegesen többet törődjünk a traktorosképző MTH-intézeteikkel, az ott folyó oktató-nevelő munkával. Ifjúsági szövetségünk kötelessége, hogy évről- évre a legjobb diszistákat küldje a gépállomásokra dolgozni, akik kiválóan elsajátítják a gépek kezelését és akikből kákovácsolódik az a törzs,gárda, amely büszkén vállalja', s élethivatásának tekinti a trak - íonisita munkát. Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata nagy feladatot ró az állami gazdaságokra is. Az állami gazdaságok DISZ szervezeteinek többsége nem végez rendszeres nevelőmunkát, tevékeny ségük leszűkül az állandó munkások kis csoportjára, A DISZ-ibizottságok vessenek véget az állami gazdasági DISZ-szervezetek elhanyagolásának. Erősítsék meg úgy a szervezeteket, hogy ezek — az állatni gazdaságok veszteségmentes termelése érdekéiben, — képesek legyenek az egész ifjúságot bevonni a tervek teljesítésébe, a munka minőségének javításéiba, az önköltség csökkentésébe. A disz,isták kötelessége, hagy harcoljanak a szilárd munkafegyelemért és védjek a szocialista tulajdont. A mezőgazdaság szocialista 'zektoraiinak előtérbe helyezése nem jelenti, hogy elhanyagolhatjuk az egyénileg gazdá'- kodó parasztfiatalok termelésének segítését. Figyelembe véve, hogy a dolgozó paraszt- ifjúság döntő többsége egyéni gazdaságban dolgozik, a DISZ-nek nem szabad megfeledkeznie az egvénileg gazdálkodó parasztifjúság termelő- munkájának segítéséről. A jövőben nagyobb számmal kell bekapcsolni az egyénileg dolgozó parasztfiatalokat a korábban már említett országos termelési akciókba. A mezőgazdaság fejlesztése Gosztonyi elvtárs ezután a DISZ és a parasztifjúság kapcsolatainak fontosságáról beszélt — majd így folytatta. — Az elmúlt öt év alatt — különösen az utóbbi hónapokban — erősödött a DISZ és a dolgozó parasztifjúság kapcsolata. Az utolsó három hónapban is több mint hatvenezer dolgozó paraszt fiatal lépett be falusi DISZ-szervezeteinkbe. A dolgozó parasztifjúság nagy többsége azonban még nem tagja szövetségünknek. Az egyénileg dolgozó parasztfiatalok csupán 17.5 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozóknak csak 27 százaléka, a falusi lányoknak mindössze 15 százaléka a DISZ- tag. Ez a helyzet — ahogyan pár tunk Központi Vezetősége az ifjúság közötti munka megjavításáról szóló határozatában megállapította: „Gyengíti a párt eszmei és politikai befolyását az ifjúság között, s meg könnyíti az ellenség tevékenymegkővete!*, hegy fokozottabban 'törődjünk az egyénileg dolgozó parasztfiatalok szakmai képzésével és segítenünk ■kell, hogy ők is alkalmazni tudják saját földjeiken az élenjáró agro. es zootecarukat eljárásokat. Elvtársak! A nagyüzemi mezőgazdaság törvényszerűen megköveteli a technika, a növénytermelés és állattenyésztés legújabb módszerei nek elsajátítását. Az ifjúság feladata, hogy :rvnt. a jövő szakembere tanuljon és mielőbb megszerezze ezeket az Ismereteket. Ezért a jelentőségét megillető magaslatra kell emelni a DISZ munkájában a dolgozó parasztit jak és leányok szakoktatásán. A gépállomások DlSZ-szer- vezetei biztosítsák, hogy az ifjú traktor-isták és gépkezei le leljes létszámmal vegyenek részit, a technikád tanfolyamokon. A termelőszövetkezeti, állami gazdasági és terület' DISZ-szervezetek törekedjenek amna, hogy minél több fiatal tanuljon a téld hónapokban tanfolyamokon. A mezőgazdaságú termelés fejlesztéséiben és az ifjúság szakmai neveléséiben egyaránt nagy szerepük van a fiatal me zőgazdasági szakembereknek. A megyei és járási DISZ-oi- zottságok közvetlenül felelősök azént, hogy a DlSZ-szeirveze- tek minden támogatást megadjanak a fiatal szakembereknek ég vonják be őket a helyi szervezetek munkájába. Gosztonyi ervtárs ezután az egyre élesedő osztályharcról beszélt. Központi Vezetőségünk Dicsőség Könyve 'kegyelettel őrzi Takó Brigitta és Gyenes István, a verebi állami gazdaság kiváló dolgozóinak emlékét — mondotta, — akiik szorgalmas munkájuk közben aljas kulákmerénylet áldozatai lettek. Emlékük figyelmeztet bennünket arra, hogy egy percre se szűnjünk meg fokozni a fiatalok éberségét az osztály- ellenséggel szemben. Ismeretes, hogy 1953 júniusa óta a falusi reakció, elsősorban a kulákság a jobboldali nézetek hatására fokozta ellenséges (tevékenységét. Erősödött a párt, a munkásosztály elleni rágalornlhadjárat, „ ter- melőszövetkiezetejc lejáratása, az adófizetés, a beadás ég a tervek, teljesítésének szaibotálá sa, spekuláció. Sajnos a DISZ-szervezetek sok helyen nem vonták le a szükséges következtetéseket az ellenség aknamunkájának fel- élénküléséből. A falusi DISZ-szervezetek leplezzék le a kulákság tevékenységét. Mutassák meg a ravaszkodó kulák igazi arcát, szervezzék meg az önkéntes ifjúsági társadalmi ellenőrzést, hogy elejét vegyék a szabotázsoknak, megakadályozzák, hogy a kulákok és kupacek kijátsszáik beadási, adófizetési kötelezettségüket. ségét, az ellenséges nézetek fennmaradását”. Szövetségünk gyenge politikai és szervezeti befolyása is egyik okozója annak, hogy a parasztfiatalok között még sokhelyütt él a kispolgári ideológia, a klerikális reakció befolyása, a múlt káros szokásai, az iszákosság, a durvaság, a tiszteletlen magatartás az idősebbek, szülők iránt. Az előadó ezután a hibák kijavításának módjáról beszélt. A dolgozó parasztifjúságunk életének döntő eleme a munka — mondotta. — Következésképpen alapszervezeteink elsőrendű feladata, hogy a fiatalokat a mindennapi termelő munkában neveljék szocialista emberré. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolhatjuk az ifjúság életének más fontos ele(Folytatás a 3. oldalon) Vonják be a fiatalok mind nagyobb tömegeit a falu szocialista építésébe ! Folytassuk tovább a nagyobb ifjúsági termelési mozgalmakat! Politikai és szervező munkánk középpontjába a falusi alapszervezetek erősítését és fejlesztését kell állítani!
