Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-16 / 140. szám

1955 JÜNIUS 16 NAPLÓ 3 Megkezdődött a DISZ II. kongresszusa (Folytatás a S. oldalról) Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy dolgo­zó panaszt! f jóságunk, amiíkor szövetségünk konkrét felada­tok 'megvalósítására szólította, becsülettel követte a részét a munkából. Szövetségüntkinek különösen meg kell javítani munkáját a dolgozó paraszt- ifjúság olyan rétegei között, amelyeket a párt és a többi szervezetek felvilágosító tevé­kenysége még kevésbé fog át. Szövetségünknek a jövőben is bátran kezoemónyeznie kell, mindenekelőtt a kukorica négyzetes, fészkes vetését és ápolását, nrindem segítséget meg kell adni az egyéni­leg gazdálkodó paraszt­fiataloknak, hogy növel­hessék termelésűiket, kiihasz- nállhasssk gazdaságuk minden lehetőségét. A falusi DISZ- szervezetek harcoljanak a ter­méshozamok növeléséért, kü­lönösen a gabonafélék, a ku­korica termesztése és az állat- tenyésztés területén. Legyeinek a falu jelentős társadalmi té­nyezői és vívják ki az idősebb nemzedék megbecsülését is sokoldalú munkájukkal: fásí­tással, a legelők felújításával, fontos közérdekű munkák el­végzésével. Szervezeteinknek elő kell se­gíteniük azt is, hogy tagijai példamutatóan tegyenek eleget állampolgári kötelezettségeik­nek. A DISZ-szervezetek vegye­nek részt az eddiginél sok­kal jobban és nagyobb nyo­matékkai abban a politikai és gazdasági küzdelemben, amely az újért folyik, amely­nek során pártunk politiká­ja megvalósul falun. A diiszisták legyenek biztos támaszai a pártnak és folytas­sanak meg nem alkuvó, szí­vós harcot az osztályellenség, a 'kulákság ellen. Az élet tudta gazdag lehető­ségeiket kihasználva ezer mó­don érveljenek szervezeteink a nagyüzemi gazdaság felemel­kedést, biztos jövőt jelentő út­ja mellett. Segítsék elő, hogy erős barátság fejlődjék a tsz- ekiben dolgozó parasztifiatalok és az egyénileg dolgozó fiata­lok között. Szervezzenek szá­mukra közös politikai, kultu­rális- és sportrendezvényeket, szaikmiai tanfolyamokat. El kell érnünk, hogy már ebben az évben jelentős szám­ban lépjenek a dolgozó pa­rasztfiatalok a termelőszövet­kezetekbe és térjenek vissza a tsz-ektoe azok a fiatalok is, akik meginogtak, kiléptek. S ezt el is tudjuk érni, ha erősítjük munkánkat, ha a DISZ-szervezetek következetes meggyőzéssel és türelemmel erre az útra vezetik a fiatalo­kat. A DISZ munkájának különös jelentősege van a középiskolákban és az egyetemeken Beszámolója negyedik részé­ben az előadó a tanulóifjúság problémáival foglalkozott. Be­vezetőben elmondotta, hogy pártunk és kormányunk nagy lehetőségeket biztosít a közok­tatásnak. Szívén viseli állandó fejlődését, s ennek nyomán az elmúlt éveidben másfélmillióra növekedett az iskoláinkban tanuló fiatalok száma. Iskoláink sokat tettek a szo­cialista nevelésért, de neve­lőerejük, a tanulókra gyako­rolt erkölcsi és jellcmformáló Itatásuk mégsem kielégítő, nem fejlesztik megfelelően a tanulók marxista-leninista világnézetét. Ez iskoláink munkájának leg­nagyobb gyengesége. Nem si­kerül még átgondolt intézke­désekkel megszüntetni a ta­nulók gyakori túlterhelését s az eleven élettől való elszaka­dás maradványai is még sok helyen fellelhetők — mondot­ta. — Milyen helyes lenne pél­dául az iskola és az élet köze- lébbhozására, ha az általános iskolák két legfelsőbb osztá­lyában mezőgazdasági ismere­teket is tanítanának! Alakuló kongresszusunk óta erősödtek a középiskolai DISZ- szervezetek. Közvéleményfor­máló erejük átszőtte az iskola nevelő munkáját, a pedagógu­sok biztos segítőtársaivá váltak és munkájuk nyomán a diákok többsége becsülettel tesz eleget kötelezettségeinek a jó tanulás terén, az iskola szabályok be­tartásában. A nyári szünidők alatt eddig negyvenezer diák dolgozott nagy szocialista építkezéseinken. Nagy ne­velőerejű, kiemelkedő esemény volt iskoláink életében a fel- szabadulási és a magyar-szov­jet diákhét megünneplése. Középiskolai DlSZ-szerveze- teink legfőbb gyengesége azon­ban, hogy munkájuk gyakran formális — mondotta, mád a többi között rámutatott arra, hogy: A hibák okait jórészt sa­ját portánkon kell keresnünk. A középiskolai DlSZ-szerve- zetek legtöbbször mostoha- gyerekek és a bizottságok keveset törődnek velük. Középiskolai szervezeteinknek a jövő tanévben feltétlenül ja­vítani ck kell világnézeti és erkölcsi nevefőmuntkájuikoa. Állandó feladatunk előmoz­dítani középiskolás diákjaink munkára nevelését, hiszen a tanulók jórésze a termelőmun­kában találja majd eljö­vendő hivatását. Továbbfej­lesztve az üzemek és iskolák kapcsolatát, tanulóifjúságun­kat meg kell ismertetni a sok­rétű, magas képzettséget kívánó munkalehetőségekkel. Úgy kell dolgoznunk, hogy a középisko­lát végzettek. világosan lássák, mit ad számukra az iskolában nyert műveltség, hogyan tud­ják e műveltségüket hasznosí­tani a szakma elsajátításában, újításokban és az üzemi mun­kában. E név élőmunkához termé­szetesen nélkülözhetetlen a pedagógusok segítése. Ma már egyre több pedagógus segíti komolyan a DISZ mun­káját. Az OM azonban még nem tudta kellően megértetni az egész pedagógustársadalom­mal az iskolai DISZ-munka je­lentőségét. Hozzájárul szervezeteink gyengeségéhez az is, hegy a középiskolások jelentős része az iskola falain kí­vül végez például kulturális és sportmunkát. Központi Ve­zetőségünk véleménye szerint ezért célszerű lesz a legrövi­debb időn belül létrehozni a középiskolások sportegyesüle- ■tét, az iskolai DlSZ-szerveze- teket a nevelőmuirJka minden eszközének gazdájává keli tenni. A DISZ munkájának különös jelentősége van az egyeteme­ken, ahol új szocialista értel­miségünk nevelődik. Egyetemi ifjúságunk osztályösszetétele alapvetően megváltozott, s túl­nyomó többsége magáénak tud­ja népi demokratikus rendsze­rünket, világosan látja tanulá­sának, eljövendő hivatásának értelmét. A DISZ tevékenysége nyo­mán megnövekedett egyete­mi ifjúságunk felelősségér­zete az ország, a nép ügye iránt. Egyetemi DISZ-szérvezeteink nek azonban számos gyengesé­ge van és munkájuk nem ki­elégítő. Sőt az elmúlt két év során néhány területen vissza­esés következett be. Komoly felelősség terheli ezért a DISZ KV-t és bizottságainkat. Mi volt ennek a visszaesés­nek az oka? Különböző jobb­oldali nézetek, rányomták bé­lyegüket egyetemistáink egy- részének megnyilvánulásaira is. Újra hangot kaptak a már régen szétzúzott narodnyik né­zetek, nacionalista és pacifista megnyilvánulások, pártunk, népi demokráciánk eredmé­nyeit becsmérlő megjegyzések A politikai bizonytalanság és eszmei ingadozás légkört* ideológiai munkánk gyengesé gei elősegítették az egyetem-, i ken lévő ellenséges elemek ak- ; tivizálódásót és nyíltabb i- é- kenvségéi. Néhány egyetemen kozepis--* ’-.oíás módszerek megszűnteté­sének. a minőség emelésének kizárólagos jelentőségét han­goztatva, megengedhetetlenül háttérbe szorították a munkás- és paraszthallgatók támogatá­sát. Ez a jobboldali elhajlásból következett, amely a rosszul­értelmezett „ifjúsági egység” leple alatt igyekezett elaltatni az osztályharcot. A mi szerve­zeteink nem segítették meg­felelően a munkás- és dolgozó paraszthallgatókat. A hibák súlyosbodásához hozzájárult, hogy a nem egy területen komoly érdemeket szerző marxista tanszékeink gyakran dogmatikusan, az élet­től elszakítva, szinte légüres térben végzik oktató, nevelő munkájukat. DlSZ-bizottsága- ink, DISZ-vezetőink és akti­vistáink egyrésze pedig hosszú időn keresztül tűrhetetlen mó­don, opportunista békülékeny magatartást tanúsított e jelensé gekkel szemben. Feltétlen he­lyes volt az erőltetett, formális óráik megszüntetése. Ezzel egyidöben azonban nem gondolkodtunk a politikai ne­velés új, helyesebb formáiról. Szövetségünk ezzel lemondott a hallgatók rendszeres politi­kai tájékoztatásáról és irányí­tásáról, s teret engedett a kü­lönböző kispolgári irányzatok­nak. A párt márciusi határozata óta erőteljesebben folyik a jobboldali nézetek elleni ideoló­giai harc egyetemeinken. Egyetemi DISZ-szervezeteink soha nem téveszthetik szem elől, hogy a munkás és pa­raszt hallgatókra támaszkod­va feladatuk szívós harcot vívni minden an ti marxista megnyilvánulás ellen az egyetemeken. Az eszmei zavar, a helytelen nézetek ellen már csírájukban is fel kell lépni, hiszen a „mé­reg kóstolva is megárt”. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a DISZ-isták legyenek példa­mutatók egyetemeimken és m'inden téren a helytállásban. Egyetemi ifjúságunk nyugod­tan tekinthet a jövője elé. Né­pi demokráciánk biztos mun­kalehetőségeket nyújt az egye­temekről kikerülő értelmiség­nek, tanulmányi ideje alatt pe­dig pártunk és államunk sok­oldalú segítsége övezi. Egye­sek — elsősorban zavartkeltő ellenséges szándékkal — ezt mondják: „nálunk értelmiségi túltermelés van és ezért egye­temi hallgatóinknak nincs pers­pektívájuk.” De basizélihetüník-e értelmiségi túltermelésről, ami­kor üzemeink háromszor annyi munkására jut egy-egy mér­nök, mint a Szovjetunióban, s mikor nincs elegendő mező­gazdasági, pénzügyi és jogi szakemberünk, s amikor a má­sodik ötéves tervünk során a mérnökök, orvosok, közgazdá­szok, pedagógusok és más ér­telmiségi szakemberek további ezreinek munkába állítására lesz szükség. Egyetemi ifjúságunkat olyan­ná kell nevelni, hogy kész le­gyen a nép ügyének áldozatos szolgálatára. „Oda megyek dolgozni, aho­vá népem szólít“ — ez le­gyen főiskolásaink jelszava. (Lelkes, nagy taps.) Kulturális forradalmunk egyik legszámottevőbb vívmá­nya, hogy a dolgozó nép sorai­ból évről-évre új ifjú értelmi­ségiek nőnek fel. A fiatal ér­telmiségiek között végzett mun ka szövetségünk tevékenysé­gének legelhany agoíitabb terü­letei közé tartozik — mondot­ta. A Központi Vezetőségnek és bizottságainak nagyobb figyel­met kell farditaniok a fontos ifjúsági réteg magasszínivonalu ideológiai képzésére, szenvedé­lyes alkotó vitáinak kifejlesz-- íésére. Vonjuk be az értelmi­ségi ifjúságot jobban a DISZ egész nevelőmunkájába, szer­vezeteink vezetésébe is. Az I. kongresszus óta to­vábbfejlődött ifjúsági moz­galmunk egyik legegészsége­sebb haitása, a vidám és lelkes úttörők serege. Úttörőt szervezetünk soraiba a pajtás-családokat is számít­va, mintegy 960.000 gyermek tartozik. Az úttörőszervezet alapelve: a gyermekek öntevékenysége, érdeklődési körének, életko­rának, igényelnék messzemenő figyelembevétele. Ne féljünk a gyermekek érzelmeit megra­gadni, hassa át szervezetein­ket a nemes úttörő roman­tika. A párt megtisztelő feladat­ként bízta a DISZ-re az út- törőszervezet közvetlen veze­tését. Számos bizottságunk azonban felületesen, sokszor megfelelő hozzáértés nélkül foglalkozik az úttörők közötti munkával. A DISZ megbízatások közül emelkedjen ki az úttörő ifjú vezetői hivatás. A következő tanévben vala­mennyi úttörőcsapatnak le­gyen üzemi, termelőszövetke­zeti vagy középiskolai testvér- szervezete, amely gonddal és szeretettel segíti az úttörő gyermekeik ott csak jót tanul­nak és derék, rendes, példás életű felnőttekké nevelődnek szövetségünkben, (Taps) Sokan kérdezik, mit is je­lent diszistának lenni. Rövi­den felelhetünk rá: példát mutatni és helytállni. Le­gyen a disztsta fogalma azo­nos a szocialista építésben helytálló, példásan élő, a szocialista erkölcs szellemé­ben cselekvő ifjú emberrel. A DISZre vár, hogy lelke és motorja legyen kulturális intézményeink életének A DISZ fontos rendeltetése, hogy szakadatlanul terjessze, propagálja, a fiatalok szivé­be oltsa a marxizmus-leni- nizmus eszméit. Rámutatott még aura, hogy a DISZ propaganda munkájá­ban súlyos 'hibák is mutatkoz­nék. Nem egy bizottságunk, éppen a legjelentősebb ifjúsá­gi rétegek, az üzemek, bányák és a szocialista szektorban élő parasztfiatalok között hanya­golta el a marxizmus-leninie- mus propagandáját. A következő oktatási évben — tapasztalata i níkat felhasz­nálva — tovább akarjuk fej­leszteni a Petőfi iskoláikat. Je­lentősen növelni akarjuk azok­nak a fiataloknak, elsősorban az ifjúmunkásoknak a számát, akik a Petőfi-dskolákctn tanul­nak. Ezután a politikai és kultu­rális nevelés másik fontos for­májáról, az előadásról szólott, majd rámutatott arra, hogy ifjúságunk nevelésében, nagy szerepe van újságainknak, fo­lyóiratainknak. Beszélt a Sza­bad Ifjúság, a fiatalok közked­velt, szeretett lapja további feladatairól, majd így folytat­ta: Szervezeteink tekintsék ál­landó feladatuknak az ifjúság sokoldalú kulturális nevelését. Hangsúlyozta: a DISZ-re vár, hogy lelke és motorja legyen kulturális intézmé­nyeink életének, a kulturá­lis tömegmozgalomnak. Kongresszusunk ugyanakkor hívja fel a népművelési mi­nisztérium és a SZOT figyel­mét arra, tegyenek meg min­dent, hogy a kulturális intéz­mények fokozottabban szolgál­ják az ifjúság szocialista ne­velését és a fiatalok valóban otthonra leljenek bennük. A kultúrmunkának is a szo­cialista nevelés szolgálatába kell állnia, ez 'határozza meg eszmei tartalmát is. Itt szintén nagy károkat okozott a jobfo­Szövetségünk hivatása, hogy ifjúságunkat védelmezze azok­kal szemben, akik rágalmaz­zák s demoralizálásra töreked­ve ,.romlottságáról" fecsegnek. Az egészséges fejlődés tiszta áramát nem fedhetik el azok a helyenként felszínre bukka­nó szennyes hafodk, a kevesek hibái és romlottsága, amelye­ket mi magunk ítélünk el a legélesebben, s kérlelhetetle­nül küzdünk ellenük. old a li elhajlás. Hatására fel­élénkültek a különböző kis­polgári nézetek, idegen áram­latok, a g'iccs, a kultúrszemét, az otromba, ízléstelen slágerek. Komoly felelősség terheli mindedért a népművelési mi­nisztériumot. Ideológiai bizonytalanság, s pártosság elhomáiyosuiása ta­pasztalható volt az utóbbi idő­iben fiatal íróink, művészeink körében io. Kirívó volt e tekintetben az Uj Hang november-decemberi száma 'pesszimista hangjával, több hibás írásával, amellyel szemben a Központi Vezetőség élesen fellépett és ame­lyet megbírált. Ez ar­ra is figyelmeztet bennünket, hogy a DISZ nevelő munkája meglehetősen gyenge volt, ifjú értelmiségünké fontos, ér­tékes és tehetséges rétegében. Büszkék vagyunk íróink, művészeink számos kiemelke­dő, a szocialista realizmus je­lében született alkotására, fej­lődő szocialista művészetünkre. Az utóbbi időben azonban ifjú­ságunk is jogos aggodalommal tekintett az irodalomban ta­pasztalható egyes egészségte­len jelenségekre: az eszmei bi­zonytalanságra, a pesszimiz­musra, a hibák — szinte paté- tikus kultuszára. Úgy vÄjük, hogy e jelenségekért, ame­lyek ifjúságunk nevelésében is károkat okoztak, homoly fele­lősség terheli az írószövetség vezető szerveit. Ifjúságunk azt várja a ma­gyar íróiktól, és tegyük hoz­zá, zeneszerzőinktől is, hogy ifjúságunk számára olyan műveket alkossanak, ame­lyek mai életünk alkotó munkájára lelkesítik, ame­lyek fiatalságunknak hősi tettekre gyújtó szilárd opti­mizmust, életvidámságot su­gárzó lendületet fognak adni. Filmművészetünktől ifjúsági filmeket várunk, amelyek a DISZ-isták, úttörők és fiatalok életével foglalkoznak. Remél­jük, hogy ifjúságunknak ezek a jogos kívánságai minél előbb megvalósulnak. munkát. DISZ-isfának lenni azt jelenti; példát mutatni és helytállni Beszámolója ötödik részében a szocialista nevelés egyéb kérdéseiről beszélt Szakaid József. Rámutatott arra, hogy ifjúságunkat mindinkább azok a fiatalok jellemzik, akik a párt és a nép ügyéért lángol­nak. S ifjúságiunknak ez az ÚJ; politikai és erkölcsi arcu­lata a pórt, az állam és a DISZ nevelcimunlkájának egyik legszebb gyümölcse. Népi demokratikus rendünk ellenségei, a kulákság, a kleri­kális reakció, a szétvert urtaí- kodó osztályok maradványai, a kapitalista környezet mindent elkövetnek, hogy befolyásol­ják az ifjúságot s fenntartsák a fiatalokban — különösen a kispolgári és értelmiségi ifjú­ságban — a múlt nézeteit és ertkiölesét. Vannak egyes reak- ciós papok, alkik az ifjúság kö­zött a dolgozó nép, szeretett hazánk ellen -izgatnak. Gyak­ran az ifjúság „barátjának” álarcát veszik magúkra és te­vékenységük álcázására, az ifjú säg megtévesztésére — kultúr- és sportmunkával is foglalkoz­nak. Az ellenséges elemek el akarják tántorítani az ifiúsá- got a párt, a nép ügyétől, s mindené megkísérelnek, hogy a fiatalok egyes csoportjait a politikai és enkölcs’i züilés út­jára taszítsák. A jobboldali elhajlás is elősegítette, hogy a fiatalok soraiban növökedjék a: idegen eszmei befolyás, : '.ö vétségünknek, .íóndeíA DlSÄ-v v/etőuek es rlisz’-itáíiak forradalmi éber­séget kell tanúsítania az ilyen aknamunkával szem­ben, védelmezve ifjúságun­kat. szüntelen ’ harcot foly­tatva az ellenség ellen. Ifjúságunk életét még át- metg átszövik a régi társada­lom erkölcseinek maradványai. Soraiban vannak fegyelmezet­len, közömbös, az áldozatkész­ség hijján lévő, magánéletük­ben rossz példát mutató fia­talok. Ifjúságunk egyes cso­portjaiban fellelhető a közöny a szocialista építés hősi erőfe­szítései iránt. Harcunk e hi­bák ellen mindeddig nem volt eredményes és munkánk fo­gyatékosságai gyakran hozzá­járulnak növekedésükhöz. Szá­mos ifjút és leányt magáira- hagytunk életének nagy kér­déseivel, figyelmünk nem ter­jedt ki eléggé azokra a fiata­lokra, akik nincsenek soraink­ban. Szövetségünk nevelőmunká- jának irányt mutat és hatal­mas gyakorlati segítséget ad a, Magyar Dolgozók Párt,ja Központi Vezetőségének leg­utóbbi határozata az Hiú­ság között végzett munká­ról. A párthatározat leszögezi, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Az ál­lami és társadalmi szervek széleskörű bevonásával bátrab bán és iefoban fel kell haszmál- ,ni az ifjúság nevelésének ösz- ?zes formáit és eszközeit. Figyelmünknek ki kell ter­jednie a szocialista ember ne­velésnek valamennyi oldal á- ra. Úgy kell a DISZ-nek dol­goznia, hoa'v egészséges. s?n- '•’a’ís+a »ricő’cstő! áthatott ’“<? köri kell teremtenie minden szervezetéiben, h&gv a párton- kívüli, sőt a népi demokráciá­val szemben még tartózkodó .szülőik is nyugodtan engedjék fialakat, lányaikat a DISZ-toe. mert meggyőződtek róla, hogy A DISZ munkáját a tesinevelés, a • A DISZ munkájának fontos területe a testnevelés, a fiata­lok sportja. Mint ismeretes — hála a pártnak és kormányunk gondoskodásának — hazánk­ban virágzik a sportélet. A sportoló ifjúság nemzetközi eredményei, hazai versenyeken elért sikerei — különösen a labdarúgóké világszerte ismer­tek. Hazánkban állandóan nő a rendszeresen sportoló fiata­lok száma, s ez ma már eléri a háromszázötvenezret. Mind­ezt elősegítik új sportlétesítmé­nyeink is. Nagy sportsikereink­nek elengedhetetlen feltétele volt és marad népi demokra­tikus államunk irányítása, anyagi és erkölcsi támogatása. Szerepe van eredményeink el­érésében sportmozgalmunk ve­zet őszervének, az OTSB-nek is. A fiatalok azonban joggal mondhatják — s mi egyetér­tünk ezzel, —- hogy nincs min­den rendjén sportéletünkben. Azt tekintjük legfőbb fogyaté­kosságnak, hogy nem folyik kielégítően a ne­velőmunka a sportoló ifjúság között, hogy nem fejlődött kielégítően a tömegsport és súlyos hibák jellemzik a fa­lusi és üzemi sportkörök te­vékenységét. Ezért jelentős mértékben fele­li- ' OTSB SoorioY.'.nk na­gyobb része harcos, bátor, ha­zafias magatartásról (esz tanú­bizonyságot, s életmódjuk is «“'dás. De szép számmal ta­lálhatunk olyan sportolókat is, akik ingatag erkölcsűek, anya­giasak, könnyű, munkátlan életre törekszenek és sokszor ak fontos területe tiatalok sportja le is züllenek. A sportoló ifjú­ság soraiban különösen gyako­riak a nacionalizmus és sovi­nizmus megnyilvánulásai. Szakali József hangsúlyozta, hogy nem mentes a komoly fe­lelősség alól a DI3Z Központi Vezetősége sem. Ifjúsági szövetségünknek az egész spartimozgalom élharco­sának kell lennie. A DISZ-nek a sportban irányító, szervező és vezető szerepet kell betöl­tenie. Ezt mindenekelőtt jó munkával, főként a nevelés és a tömegsport területén végzett péid anos.it at ó tevékenységével élheti el. Az OTSB-nek és a DISZ- nek közös munkával el kell tehát érnie, hogy a fiatalok többsége sportoljon. A közös munka eredményeit éppen most, a kongresszus előtt tapasztalhattuk, amikor a DISZ K. V. az OTSB-vel és a sportegyesületekkel közösen szervezte meg a kongresszusi spo r tversf my eke t, amelyek során több, mint háromszáz- ezer' sportoló mérte Össze ere­jét. A közös munka azonban még távolról sem mondható kielégítőnek. Az MHK rendszere eddig is nagy szolgálatot tett ifjúsá­gunk fizikai nevelésében. Ah­hoz azonban, hogy az MHK valóban a testnevelés, a sport­mozgalom szilárd alapja le­gyen. szolgálja a honvédelmi előkészületeket, lényegesen meg kell változtatni. Ezért ja­vasoljuk az OTSB-nek, hogy változtassák meg, javítsák az MHK-rendszert hazánkban. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents