Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-02 / 128. szám
1955 JCNIUS 2 NAPLŐ s HÁH'l ÉS PÁRTÉPITÉS » Tag- és tagjelöltfelvételi munka a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezet pártszervezetében Sok jót hallottunk már e dunaföldvári Alkotmány tsz- ről — nem is alaptalanul, mert olyan szép gazdasági eredményeik vannak, hogy nem minden tsz dicsektdhet ilyennel. Hozzá \kell tenni azt is, hogy tavaly óta megháromszorozódott a szép eredmények láttán a taglétszám is. Az eredmények mellett azonban igen sok tennivaló is akad. Egy dolgozó paraszt ■például, ha belép a tsz-be máról-holnapra nem változhat meg teljes egészében a gondolkodásmódja. Sokáig az egyéni érdekeket igyekszik előtérbe helyezni, mert még nem látja tisztán, hogy a közös gazdaság fellendítése az alapja az egyéni jólét biztosításának. Ez és a hasonló gondolkodásmód csak szívós, rendszeres nevelőmurikával tűnik el teljes egészében. És ezen a téren elsősorban a pártszervezetnek van tennivalója. Nézzük meg, hogy ezen a téren mit tett az Alkotmány tsz pártszervezete. — Nem tettünk sokat — mondja egyik-másik tsz- beli kommunista —, de nem is tehettünk, mert kevesen vagyunk párttagok. Az igaz, kevesen vannak, mert a tsz taglétszáma már 100 fölé emelkedett, a párt- szervezetnek pedig csak hét tagja van, de ez nem elfogad- ható indok, mert a hibák felszámolása elsősorban nem a párttagok számától függ, hanem attól, hogy a kommunisták milyen áldozatkészséggel és szervezetten dolgoznak, De egyedül rajtuk múlott, hogy nem erősítették a szervezetet új tagokkal és tagjelöltekkel. A tsz pártvezetősége nemcsak a meglévő erőt nem mozgósította tehát a hibák kijavítására, hanem a pártszervezet erősödéséről sem gondoskodott; nem biztosította az utánpótlást. A növekvő feladatok megoldásának egyik alapvető biztosítéka természetesen a pártszervezet új erőkkel való fel- frissítése; új tagok, tagjelöltek felvétele és bevonása a pártmunkába. Formai pártépítés Két tagjelölt van ugyan a tsz-ben, de ez amellett, hogy elenyésző, eléggé formai dolog is, mert például maguk a párttagok sem tudják, mi történt Tamás Istvánná elvtársnő ügyével, akinek megtárgyalták tagjelöltfelvételét és elfogadta azt a taggyűlés. Nem tudják, hogy bevonták-e a pártmunkába, vagy hogy a felsőbb szervek elfogadták-e tagjelöltfelvételét. Tamás elvtársnő tagjelölt lett, de nem vonták be a pártmunkába. így tehát felvettek tagjelöltet anélkül, hogy a. gyakorlatban erősítették volna alapszervezetüket. De még ilyen formai párt* építési munkára sem sok remény lehet a jövőben a jelenlegi körülmények között. Taggyűlésen ugyan többször szóvátették, hogy kellene új tagokat és tagjelölteket felvenni, de arról már nem esett szó, hogy kiket lehet és kell elsősorban bevonni a pártmunkába, ezzel kapcsolatban kinek mi a teendője és hogyan kell megoldania feladatát. Ennek aztán az a következménye, hogy elmúlik a taggyűlés, a tag- és tagjelöltfelvételi munka pedig a feledésbe merül. A párttitkár, Kiákanika elvtárs arra számít, hogy majd a párttagság foglalkozik ezzel a problémával „mert hiszen taggyűlésen felhívta rá a figyelmüket”, a tagság pedig azt mondja: „A párttitkár feladata, csinálja ő.” Ezt mondja Kovács Lajosné elvtársnő és a többiek véleménye sem sokban különbözik ettől, legfeljebb annyiban, hogy hozzáteszik: „itt hiába is próbálkozik valaki tagjelöltfelvétettel, úgy sem megy." Ha így „foglalkoznak" a tagjelöltfelvételi munkával, ne is csodálkozzanak azon, hogy eredménytelen a munkájuk. A pártonkívüliek véleménye Erről azonban érdemes meghallgatni a pártonkívüliek véleményét is. A pártonkívüliek egy része így beszél: „Azt várják, hogy mi menjünk a pártszervezethez, tartsuk vele a kapcsolatot. Úgy gondolom, ennek fordítva kellene lennie. Sóik jól dolgozó tsz-tag és lelkes fiatal van nálunk, csak foglalkozni kellene velük.” Egyébként ez a véleménye az új tagjelölt, Tárnáin Istvánná elvtársnőnek is. Tehát az a hiba, hogy a párttagság egésze nem érzi magát felelősnek a tag- és tag jelöltf elv ételi munka elhanyagolásáért, türelmetlenek a pártonkivüliekkel szemben, a pártvezetőség pedig nem irányítja tervszerűen ezt c munkát, nem ad pártmegbizatá- sokat, csak a véletlenre bízza azt. Ezen az állapoton csak akkor lesz gyökeres változás, ha a felsőbb szervek, elsősorban a községi pártbizottság, megfelelő segítséget nyújt a pártszervezet mea- erősítéséhez, támogatja feladatai megoldásában. A párttagok második otthona Magát az embert nem csupán öltözködése, viselkedése, — magatartása alapján ítéljük meg, — bár ezek nyilván az első találkozás alkalmával, szerepet játszanak abban, hogy mi a véleményünk egy emberről, a családról .— hanem ehhez hozzáveszünk rendszerint oiyan tényezőt is, milyen az otthona valakinek. Ez az eléggé tágas meghatározás — otthon — igazi értelmezésben olyan lakást jelent, ahol egy ember, vagy család életének igen hosszú idejét eltölti. Olyan lakást jelent, ahol a család a napi munka után nyugodtan pihenhet, mert azt Ízlésének megfelelően tartja rendiben, rendezi be és ha ismerős, barát, rokon látogatja meg, ők azon mérik elsősorban le a vendégszeretetet, ahogyan fogadják és amilyen az otthon. Szívesen mennek oda, ahol rendes, kellemes hely várja okét és megfordítva, igyekeznek távozni onnan, ahol ezt nem találják meg. Minden ember, minden család igyekszik: barátságossá, vonzóvá tenni otthonát, mert szorosan hozzátartozik életfeltételéhez. Ha ez áll az egyes emberre, még fokozottabban áll a kommunistákra, mert a kommunisták, pártunk tagjai felelősséggel tartoznak azért is, hogy második otthonuk, a párt székiháza, helyisége szintén széip, otthonos, barátságos legyen, mert idejük egyrószét Itt töltik. Az állandóan tisz- tántartott. párthely.i- ség — külsőleg és belsőleg egyaránt — igen vonzó, szívesen mennek oda nemcsak párttagjaink, de pár- tonikívüliek is, míg az elhanyagolt páirt- helyiségihen a népnevei őért ekezletaek , vagy bármilyen rendezvénynek nincs meg ez a hatása, ha el is mennek, mielőbb távozni szeretnének onnan. Megyénkben igen sok olyan párthelyiség van, amely külsőleg, belsőleg is egy aránt vonzó, szívesen mennek oda párttagok és pártonkívüliek, hogy a napi munka után megbeszéljék a további, . a jövő feladatait. Van azonban sok olyan, párthelyiség is, mely elhanyagolt állapotban van. Igen fontos feladata a falu kommunistáinak ezen helyiségek rendbehozása. Országosan olyan tapasztalatok vannak — mint Bács megyében is, —< ahol a falusi szervezetek párt tagsága társadalmi munkával!, önkéntesen csinossá, széppé, barátságossá teszi a párthelyiságet, a párt tói minimum összeget kérve festék, mész beszerzésére. — Több megyéiben a falusa kommunisták így érik el, hogy a pártiház a község leg- rsndbehozottabfo háza és ebbe a munkába is a párt iránti szere'tetüket adják. Ez a társadalmi mozgalom megyénkben is kibontakozóban van, bár a többi megye kommunistáitól lemaradtunk. Nin csen késő, még idejében vagyunk, hogy párthelyiségeinket 1- 2 hónap leforgása alatt rendbehozzuk. 'Amit Bács megye és a többi megye kommunistái előttünk megkezdték, tudljuk folytatni, illetve be tudunk kapcsolódni e feladat megoldásába mert a mi megyénk kommunistái is már számtalanszor a fel- szabadulás óta tanu- jelét adták pártunk iránti szeretet üknek és e nemes feladat megoldásában is minden bizonnyal készek tevékeny részt vállalni. Egy embernek, egy ilyen pántiház rendibe hozása hosszú ideig tart, azonban 20-50- 100 kommunista lelkes összefogása rövid idő alatt, szinte órák alatt megold ilyen feladatot, és 2 hónap elmúltáival nem lesz megyénkben egyetlen párt'helyiiség sem, — amely elhanyagolt állapotban lenne. Járási párt-vétgre- hajtóbizottságainlk — segítsék elő e társadalmi mozgalom kibontakozását, kiszélesítését, mert ahol a kommunistáiknak szép kellemes, barátságos otthona a párthelyiség, —• oda szívesen mennek a pártomíkí- vüliek is, — de kellemesebb szemimániu mot hallgatni, jobb a légkör a taggyűlésen, a falu dolgozói jól éráik magukat a népnevelőértekezle- ten, jobb, tartalmasabb, vidámabb a munka is. Katona József A pártoktatási év előkészületei a tamási járásban Tavaly sok probléma volt a tamási járásban a pártoktatás terén. Több helyen például lemorzsolódás mutatkozott.-A járási pártbizottság ezekben a hetekben rendszerezi a múlt évi pártoktatás tapasztalatait, elemzi a hibák okait és a következő pártoktatást már úgy készíti elő, hogy a múlt évi hiányosságok lehetőleg ne fordulhassanak elő. Megállapította többek között: a termelőszövetkezeteknél nagymér tékben csökkentette a foglalkozásokon való részvételt, hogy a tagság szétszórtan lakik, némelyik elvtárs távol esik a foglalkozások helyétől és ezért sok esetben 4—5 kilométert is kellett gyalogolniok hetenként, hogy résztvehessenek a foglalkozásokon. Ez, különösen télen nehezítette meg a pártoktatást. A járási pártbizottság igyekszik segíteni ennek a prob lémának a megoldásában. A téli hónapokban csökkentik a foglalkozások számát, de úgy, hogy az ne menjen a tanulás rovására. Éppen ezért a foglalkozási időt hosszabbítják meg és nem este, hanem a reggeli órákban tartják a szemináriumokat. Ez a téli időszak bán nem jelent különösebb kiesést a munkából, mert havonta csak egyszer lesz ilyen egésznapos foglalkozás és ez jó módszer a lemorzsolódás megelőzésére. A Biritói Állami Gazdaságban is csökkentik az önköltséget A bíintói 'állama gazdaságban az önköltség csökkentése az elmúlt években teljesen ismeretien fogalom volt. A gazdaság vezetői egymással versenyeztek a pazarlásban. A garázdálkodás azt ,,eredményezte’1, hogy a gazdaság termelési költségei szinte példátlan méreteket öltöttek. Múlt évben is ráfizetéssel zárult a bdipitóiak gazdálkodási mérlege. A tél közepéin a takarmátnyhiány és a siüóterv nem teljesítése következtében a frissellős tehenek borjaikkal együtt dögrovásra kerültek. Ezekre az időkre így emlékszik vissza Kasztovszky Béla elvtárs, a gazdaság párttirtkára. — Bizony már én is ott tartottam, hogy elszököm a gazdaságból, nem bírom tovább, ha nem kapunk másik igazgatót. Február elején megérkezett az'új igaz gató, dr. Szűcs Anna és kéabevette a gazdaság irányításál. Szűcs elvtársnő alig, a munkatársai már többet, a föld, a határ, az istálló, a jószág, az eredmények, a számok legtöbbet beszélnek arról, ami február óta a bitrátái állami gazdaságiban történt. Érdemes megnézni a gazdaság öniköítségcsöikikenitési tervét, melyet a gazdaság, igazgatója és a dunaszentgyörgyi gépállomás igazgatója együtt készítettek el. A gazdaság önköltségcsöklkefntési tervében a következő lényegesebb feladatokról van szó: áttérünk az anyakocák egyidőben történő csoportos búgatására. bevezetjük a nyári malacoztatást, így 15 százalék abrakot megtakarítunk. Terven felül 80 hold sárgarépát vetettünk feíülvetéssel sertéslegelő részére. Több zöldtakarmányt és gyökgú- móst termelünk, így sok drága abrakot takarítunk meg. A szovjet tapasztalatok tanítják, hegy napi 20 liter tejet is tud termelni a tehén, abrak nélkül, tisztán zöldtakarmányon. A tejnél az eddig tervezett költséget literenként 10 fillérrel csökkentjük. ősszel a letiltóricaszárat nagy boglyákba összerakjuk. Az napi fogyasztás nak megfelelő mennyiséget szecskázzuk. A szárszecslkát nagyteljesítményű kalapácsos darálóval finom lisztté őröljük. A tengeriszár magas önköltségi silózásával szemben 3—5-szörös meny- nyiségü emészthető fehérje tartalmú és kétszeres keményítő értékű takarmányt nyerünk. A Paksi Konzervgyárnál 50 vagon zöldfoarsó héjat kötöttünk le tehenészetünk száméra. Az apró magivak magtermelést fokozó jobb magikötése érdekében 150 család méhet hoztunk a gazdaságba. Az erdőgazdasággal szerződést kötöttünk a növendékjószág erdei legeltetésére. A növénytermesztésben gondoskodunk a jó munkaszervezésről, a gépek jobb kihasználásáról. A tervből már eddig is nagyon sok megvalósult. Gyomtalanok, tiszták a földek. Az ístáilóátlag az I. negyedévben 9.6 liter tejről 11 literre emelkedett. A biritóiak önköltségcsökkentés-i terve a javuió minőség mellett valósul meg, Emlékezés Martin Andersen Nexőre MA EGY ÉVE HALT MEG a proletár irodalom klasszikusa. Mint ember, s mint író, gazdag örökséget hagyott ránk. Nexő életútja ma élő íróink számára is igen tanulságos. Nexő írásainak minden soréból mélységes, igaz emberség árad, újfajta, szocialista emberség. Egyúttal az is megtalálható bennük, hogy miiképpen tehetjük ezt sajátunkká. Martin Andersen Nexő 1869, ben Koppenhágában született egyik legszegényebb munkás- negyedben. Az apja kőfaragó, kőműves és útkövező volt, az anyja pedig a háztartási munka terhei mellett mindenféle alkalmi munkára vállalkozott. Sokat kellett nélkülöznie a szegény proletár gyermeknek, amíg a 30. életévéhez közeledvén, íróvá lehetett. „Gyakran kérdezték tőlem, mi készítetett arra, hogy tollat fogjak, mi ösztönzött írásra? De ki képes meglátni, mi megy végbe a föld mélyén, ahol a fa gyökere nő? Én csak azt tudom, hogy a déli nap igézett meg. Addig árnyékban tengődtem és nem éreztem különösebb keserűséget miatta. — Most pedig rámözönlött a nap áldása. De szenvedtem, ha azcfcra gondoltam, akik hidegben és sötétségben tengődtek. Túlságosan jól ismertem keserű sorsukat és igyekeztem néhány elbeszélésben ábrázolni. Az anyag új volt és nehéz. Sokkal jobban értettem az életihez, és az emberekhez, mint az irodalomhoz és saját formát kellett kikovácsolnom írásaim számára. Ezért sok év telt el, míg végül — 1898-ban elértem odáig, hogy kiadhattam első könyvemet, az „Ar- nyék“-ot“ — írja Nexő. Ehhez az ,, Emlékezés ‘ '-bő 1 idézett részlethez szükséges tudni, hogy tüdőbaját gyógyítani Olaszországba került. Itt „igéz- te meg a déli nap.“ NEXÖ MÜVEI KÖZÜL kiemelkedik a „Hódító Pelle“, az öntudatra ébredő, vagy inkább ébredező proletárság hatalmas eposza. Nemcsak Nexő életművének középpontja ez a mű, hanem szociálisig kultúránk egyik legértékesebb, legragyogóbb alkotása. A mű jelentősége abban áll, hogy Nexőnefc Gorkijjal egyidejűleg sikerült megvalósítania írásában a szó, cialista realizmust. Maga az író ezt mondja regényéről: „Meg akartam mutatni, hogy új néprétegek jelentek meg és már készen állnak, azért jöttek, hogy megdöntsék a régit, új jelszavaikat, új cselekvő világnézetet hoztak.“ A ..Hódító Pelle“ az iró terve szerint egy trilógia első része csupán, a „Szürke fény“ a második. Az író szemléletének fejlődése alapján azonban a trilógia terve is nagy vafto* záson megy keresztül. A „SZÜRKE FÉNYIBEN ÍGY IR „az ember gyermekének“ akkori, megrendítő sorsáról: „Minden pillanatban meghal egy ember. Kihűl egy fény, amely - eddig ritka szépen világított s amelynek mindenesetre megvolt a maga sose látott spektruma. Egy lángész, egy jóság elhagyja a földet; ez a hússá és vérré vált csoda végképp megszűnik. Senki sem ismétlődése a másiknak, amint senki sem ismétlődik önmagában. Mindenki üstököshöz hasonlít, s az öröklét alatt csak egyszer érinti a föld pályáját, míg sugárcsóvája hirtelen rávetül — egy foszforlobbanás a homály két örökkévalósága között! Ki bánkódik idetent, ha egy lélek elröppen a földről? Igaz, a ravatalok mellől komoly arcok hirdetik: „íme mit vesztett a világ! íme, mily csoda csókolta meg a fölcet!'' Ö, Ditte nem volt csillag, hogy belajstromozzák pályáját, alig juthatott közénk. Mint a másfélmüliárdos tömeg lég- szürkébb tagja, becsülettel végezte munkáját. A föld észrevétlenül meggazdagodott tőle, Mindvégig senki maradt, kér- ges tenyerű rabszolga. Az árok szélén kotorták be, ahol a sirok leggyorsabban váltogatják lakóikat; közköltségen temették el. Csak ennyi tisztelet jutott részére — s ez sem önként. Vajon hány szívet lágyított meg?“ MARTIN ANDERSEN NEXÖ Dittéjét sohasem lehet elfelejteni; me grázó an ábrázol t so*ga tömegeket lágyított meg és ébresztett „igazi lényük“ erkölcsi tudatára. Nexő egész életművével azt a világot hozta közelebb, amelyben Ditte szomorú sorsa soha többé nem vár az „ember gyermekére“. Ez Nexő halhatatlan érdeme. Jelentős alkotása még az írónak a „Vörös Morten“ és az „Elveszett nemzedék“ című írása. Martin Andersen Nexő halálával egy munkában és hősi küzdelemben gazdag élet ért véget. Nem félt sctha bátran felemelni szavát a proletárok igazáért, ha üldözés, vagy bebörtönzés várt is rá ezért. Előadások és cikkek egész sorozatában szállt síkra, a szocializmus és a béke ügye mellett, „Raaikális életfelfogása a kom ■munizmius felé sodorta, utolsó műveiben a szovjet szószólója“ — így ír róla egy fasiszta lexikon, megbélyegzésnek szán va e sorokat. Nexő azonban —- ez az igazság, — nemcsak az utolsó műveiben, hanem kezdettől fogva következetesen szószólója, lelkes harcosa a proletariátusnak. líoreal tudós látogatása Ssekssárdon Ke Ün Szán, a Koreai Tudományos Akadémia tagja, a mezőgazdasági Kutató Intézet igazgatója, aki a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén vett részt, kedden Szek- szárdra. látogatott. Megtekintette a Selyemtenyésztő Vállalat szekszárdi kísérleti intézetét, ahol a selyemhernyó betegségeit, elsősorban a szemcsekórt. a sárgaságot, renyhekórt és a mészkórt kutatják. Az intézet iskolásokból alakult biológiai szakköre preparált selyemlepkékkel és gubókkal kedveskedett a koreai tudósnak, aki részletesen érdeklődött az intézet kutatásai és eredményei iránt. Látogatása befejeztével Ke Ün Szán akadémikus megbeszélést tartott a szekszárdi kísérleti intézet tudományos dolgozóival. Sporthírek * A/ Á I latiényészbésii Kutatóimé zei Közép hídvégi Ki bériéin Gazdaságában Vajai Tibor főkönyvelő önálló ‘.k-ezdiennónyezéts 6re kosárlabda- pálya épült. Ez a tény magában véve nem mondana semmit, de aki tudja azt. hogy iti négy évig sem miféle- sportffneginozdu’ás nem történt. íinnak igen sokat jelent. \ körzeti bajnokságban szereplő kisdororj Traktor női röplabda csapata vasárnap 3:0-án (15:4, 15:4 15:7) vereséget szenvedett a Kaposvári Vörös Meteor röplaibdázóUól. .Az alacsony termetű kis dorogi lányok nem tudtak méltó ellenfelei lenni a áa^y oft>b arai t fal readete-eed jóképességű kaposváriaknak. A íkásdoro» gi csapatból, bár mindanmyiian lelkesen játszottak, csak Németül és Gibultka nyüj.tot'í szép játékot. Az alsó hídvégi Traktor SE 7:0 arányú győzelmet aratott a Baifca~ széki Törekvés 11. csapata féléét. Gól'}övök: Hostyánszky 4. István 3. Az aísóhidvégj csapatban Örvendetes a fiatalok jó játéka. A. május 29-re k«sorlost Katjűajo«* —-'Szekszárdi Meteor. 11. o-satáH?» bajnoki mérkőzést 'közös íém-i j'ű'ww r he. .j
