Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-02 / 128. szám
TOLNAI NAPLÓ mÁcpmniamamösaaa MAI SZAMBÁN: Gyorsllsla srr Első Békekölcsön nyolcadik házasának negyedik napjáról. (2. o.) — A tag- és tagjclöítfelvételi munka a dunaföldvári Alkotmány tsz pártszervezetében. (3. o.) — A Blritói Állami Gazdaságban is csökkentik az önköltséget. (3. o.) — Emlékezés Martin Andersen Nexóre. (3. o.) — A nagy erőpróba előtt. (A o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJÄCA'NAK LAPJA XIL ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 JÚNIUS 2 Szilárd m o sík a sze rvezeí — gyors növényápolás A madocsai Igazság termelőszövetlkezet irodájában jóné- hámy elismerő oklevél van a falon. A cukorgyártól a jó cukorrépa termésért, és az 1950. évi mezőgazdaságii kiájllátáscin első dijat nyert "bikáért, a magas a Ima terme 1 ésárt, fésűs me- ránói juhotoért és így tovább. Mindegyük oklevél fokmérője a szövetkezet mumíkájának. Az elmúlt év eredményeit azonban nem tükrözd semmi. Az elmúlt évben bizony nem a legjobb volt a tagság munkája. Mindez talán azzal kezdődött, hogy a tavaszi munkákat nem tudták időben elvégezni a szervezés és egyéb hibák miatt. Ha most megmézá valaki a szövetkezet munkáját, megláthatja, mennyit változott a muH év óta. A vetéseket időben elvégezték, s most a növónyáipolásban sincs fennakadás. A kapásnövényeket felosztották egyénekre, s ezen keresztül mindenkit érdekeltté tettek a munkában. Ennek segítségével megjavult a munkafegyelem is. A 68 hold kukoricából eddig megkapálfek 45 holdat. Befejezték az 5 hold cukorrépa és három hold takarmányrépa első kapálását. Lekaszáltak és már fel is gyűjtöttek 15 hold lucernát. A szövetkezetnek a területhez mérten igen sok a munkaigényes növények vetésterülete. A jó munkaszervezés azonban eddig biztosította, hogy minden munkát időben végezzenek el. A tagok mellett a családtagok is résztvesanek a munkában. Eddig komoly gondot okozott a terme!őszövef kezetndk az állattenyésztés. Szarvasmarhaálllományuk ugyanis a községtől 6 kilométerre lévő pusztán volt elhelyezve, ahol viszont nincs lakás a gondozók részére. így nem volt a tagság között, aki állandóan vállalta volna a jószággondozást, miivel naponta a faluból kellett kijárni a jószághoz. Ebben az évben már megoldódik ez a probléma is. A 80 férőhelyes tehénistállóra — amely közvetlen a falu mellett épült — már a szalufáikat rakják fel. Jól halad a munka a paksi Vörös Sugár tsx*ben A paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet határában szorgalmas munka folyik. — Negyven főből áll a növény- termelő brigád, s nem egyszer hatvan embert lehet a földeken találni1: Az egyik este munka után mégis arról beszélgetett a tagság, hogy legalább 80 embert kell összehozni, s akkor egy nap alatt elvégzik a még hátralévő kapálást. A kukorica ekézését, kapálását felerészben végezték el eddig. Megsaraboltak 20 hold burgonyát, 5 hold cukorrépát, kiegyeltek 2 hold mákot, megkapálták a 8 hold szőlőt és a permetezést is elvégezték. A héten megkezdődik a széna és a lucerna kaszálása. Ezért tartja fontosnak a tagság, hogy minél több embert állítson munkába. Büszke örömmel beszél a tagság arról, hogy búzájuk legszebb a környéken. Ki is jelöltek már 15 hold vetőmag ■parcellát, miután az acatolást és a rozsolást is elvégezték. Jó termést várnak a 13 hold őszi árpáról is. A szövetkezet már most készül az őszi mezőgazdasági kiállításra, ahova kukoricát, búzát és búr gonyát akarnak vinni. Most nagy munkák folynak a határban, de más mun kőik sem szünetelnek. A hattagú építőbrigád egy 200 férőhelyes süldŐszállás építésén dolgozik. A kertészetben most kezdik meg két hold paprika palántázását. Nagy mennyiségben visznek már piacra salátát, hagymát és retket. Minden munka, minden fáradozás végeredményben egy célt szolgál: nagyobb jövedelmet biztosítani a szövetkezetnek és a tagságnak. A bonyhádi járásban 13 termelőszövetkezet nevezett be a kukoricatermelők országos versenyébe Az állattenyésztés minőségi és mennyiségi megjavítása megköveteli, hogy több kukoricát, illetve takarmányféleséget termeljünk. Ennek érdekében Indított a Földművelésügyi Minisztérium is a kukoricatermelők között országos versenyt. A verseny feltételeit a bonyhádi járás 18 termelőszövetkezetében alaposan megvitatták. Helyesnek találták, s amint Jakab Albert elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági igazgatóságának tsz csoportvezetője jelenti, a járásban mind a 18 termelőszövetkezet csatlakozott a kukoricatermelők országos versenyéhez A Központi Vezetőség márciusi határozata óta 760 család lépett he a megye tsz-eibe A párt Központi Vezetőségének márciusi határozata óta napról-napra fejlődnek megyénk termelőszövetkezetei. Az elmúlt napokban mikor a megyei mezőgazdasági igazgatóság termelőszövetkezeti csoportja felmérte a megye tsz-einek három hónapos fejlődését, a következő, volt a helyzet: márciustól napjainkig egy új termelőszövetkezet alakult megyénkben. A meglévő, elsősorban a jól gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe 760 család, közel 1300 hold földdel lépett be. A fejlődés teikintetében legjobbak jelenleg a bonyhádi járási termelőszövetkezetek. Három hónap alatt a járás tsz-eibe 250 új tagot vettek feL Egy kis „korrupció66 és ami mögötte van Mi minden baj nem érhet egy gyanútlan üzletvezetőt; különösen akkor, ha főnöke u szekszárdi földművesszövetkezet. Az üzlet üzlet és ugathatnak a kutyák, a karaván nyugodtan ballag tovább. ¥ Komoly filozófia ez. Nagy nyugalmat ad a jámbor üzem ág-felelősnek. E filozófia — és az ellenőrzés hiánya biztos tudatában Hadvina István, e „tisztakezű’’ felelős, néhány hónappal ezelőtt emigyen szólt egy régi jó — adócsalásban jártas bátai kötélgyártó mesterhez. — Pénz kéne. A mester hasonlóan sóhajtott — a bizony, de adómentes. — Kötél van? — Húszezer forintig. — Az sok. — De ha ... gondolom Hadvina kartárs ... esetleg... szóval. —... Tudom. Megvesszük. ... Hozza csak a föld. szöv- be. — Isten megáldja... — Tudja mit, papa... En forintban jobban szeretem ezt az áldást. Teltek, múltak a napok és egyszer beállított a köteles. — Itt lennénk. — Az jó — így Hadvina, — mert ez a kartárs az Alsóleperdi Állami Gazdaságból „kuncsaft” a kötélre ... Náluk most fejlesztik az állatállományt. Hármasban — a mit sem sejtő vevő, a valamivel többet sejtő eladó és a legtöbbet sejtő Hadvina, beállítottak Krantz István üzletvezetőhöz, ahol Hadvina emigyen s?ólt: — Krantz kartárs, azonnal csináljon egy szállítási számlát az Alsóleperdi Állami Gazdaságnak. — Igenis — válaszolt udvariasan főnökének a gyanút lan üzletvezető... — Es mennyi az az összeg? —r 16.047 forint 46 fillér... — Es az eladó? — Itt van. Arnold kartárs Bétáról.. írja alá és Sárga kartárstól — ismeri, a felvásárló, — vegye fel ezt ez összeget és fizesse ki az eladót. Az üzlet simán és csendesen lebonyolódott, sőt „Sárgától" 'tim alatt bevándorolt a Kisgépbolt október 28-i 10. számú napijelentésébe is. Telt múlt az idő, mígnem egyszer február táján az ügyvezető és egy feldúlt arcú idegen beállítanak a Kisgép üzletbe. — Ismeri maga ezt az embert — kérdezi az ügyvezető. — Nem én — nézegeti az üzletvezető. — Hát Arnoldot ismeri-e? — Arnold?... Igen, azt hiszem kötelet adott el... Hadvina... — En vagyok az Arnold, maguk szélhámosok... En nem adtam el semmiféle kötelet és most mégis háromezer forint jövedelmi adót és ugyanannyi pénzbüntetést kaptam, mert... — Bocsánat... Akkor ki volt az az Arnold, aki a kötelet hozta ... Nem, nem maga volt az biztos ... A dühöngő bátai kötelesmestert az ügyvezető csillapította, — majd elintézzük, megtérítjük a költségét, csak semmi feltűnés. Az igazi Arnold, az üzletvezető és az ügyvezető együtt mentek Sárga kartárs hoz, akinek neve már a napi jelentésben is szerepelt, mint terhelés a kötél árára. — Engem Hadvina utasított háromszor is, hogy gyorsan fizessem ki ezt a pénzt... — magyarázza Sárga. — En nem tudok semmiről — tárta szét kezét Hadvina. Az üzletvezető dühösen rámordult: — Nem te hoztad azt az embert, nem te utasítottál minket... — Ja, tényleg — emlékezett most már Hadvina.... Bocsánat, tévedés történt... * Tévedés. Meglehetősen furcsa, hogy nagyon sok ilyen és ehhez hasonló tévedés fordul elő itt... Az ügyvezető tévedésből elfelejtett erről beszámolni az igazgatósági ülésen. Elfelejtettek — adócsalás, hűtlen kezelés és közokirat hamisítás bűntette miatt feljelentést tenni a bíróságon is... De ami késik, reméljük, — nem múlik* A gondos gazda módjára kapálnak a szakályi dolgozó parasztok Verseny a selyemgubó termelési terv teljesítéséért Ezelőtt egy hónappal a szabályi dolgozó parasztok gazdagyűlésen beszélték meg a kapásnövények termésátlagával kapcsolatos tennivalóikat. Ugyancsak a gazdagyűlésen csatlakoztak a gazdák a megye termelős zü ve bkez etetnek: felhíváséihoz, megígérték, hogy 35 mázsa kukoricát, 200 "mázsa cukorrépát és 150 mázsa burgonyát termelnek egy-egy hold földön. Vállalásuk teljesítése érdekében idejében, gondosan előkészített magágyban földbe rakták a kapások vetőmagjait. De most napjainkban a növónyápolási munkákkal sem késlekednek. Amint Le- zsák Béla, a községi mezőgazdasági előadó írja, a dolgozó parasztok a gondos gazda mód jára kapálják a kukoricát, a burgonyát, a répát. A növényápolási munkák gyors és jó elvégzése érdekében a szakályi gazdák versenyeznek is egymással, A verseny ellenőrzése és tovább- jle,síkése érdekében a végre* hajtóbizottság ismét létrehozta a dűlőfelelős hálózatot. A dűlőfelelősök teendőinek ellátásával a legjobb dolgozó parasztokat, a mezőgazdasági ál- landóbizottság és a termelési bizottság tagjait bízták meg. Az említett élenjáró dolgozó parasztok a tanácsnál minden héten beszámolnak arról, hogy melyik dűlőben hogyan megy a növényápolás, ki a község, illetve a dűlő legjobb gazdája. Az induló selyemtermelési évad elején vagyunk és máris kibontakozóban van a verseny, amely a megye selyemgubó- termelési terv teljesítését biztosítani fogja. A Selyemtermei tető Vállalat szekszárdi kirendeltségének dolgozói széles ver senymozgaknat indítottak el, melyre elsőnek Dabis László kistormása VI. osztályú tanulónak, a Petőfi úttörő csapat őrsvezetőjének versenyfelhívása érkezett be. „Versenyre hívom ki azösz- szes Tolna megyei úttörőket — írja levelében. — 1. Vállalom, hogy a megyében én adom be a legjobb minőségű gubót. 2. Vállalom, hogy az előirt meny- nyiséget túl fogom, szárnyalni. Ezzel a szocializmus építését alkarom előbbre vinni. Kérem a Tolna megyei pajtásokat, hogy felhívásomhoz minél többen csatiakozzianak. Előre! Dabis László VI. o. t. Petőfi őrsvezető.“ •k Gáncs Gyúláné szedres i Mv keltő a következőket írja: „Éri, Gáncs Gyuláné, Szedres község selyemtermelési megbízottja versenyre hívom Tolna megye összes kikeltőjét. Vállalom, hogy községeim, Szedres, Jégényés-puszta és Fácónkert, tenyésztői .gubó- termélésá tervüket túlteljesítik. Minőségi termelés terén elsők leszünk.“ * Értesítés jött Láipafő községből is, hogy az ottani selyemtermelők a szakcsiakat hívták párosversenyre az egy dobozra eső több és jobb minőségű gubó termelésére. Szaporán folyik a lucerna betakarítása a györkönyi Béke tsz-ben A mezőgazdasági munka a határba szólította a termelő- szövetkezet apraját-nagyját. Az asszonyok és lányok a nagyobb gyerekekkel együtt kapálják a kukoricát, egyelik a répát, egyszóval: végzik a növényápolást. A férfiak pedig az állatok téli takarmányának biztosításán szorgoskodnak. Május 30-án például már a hajnali órákban 40 kaszás vágta a lucernát a termelőszövetkezet nagy tábláján. Mire este lett, befejezték a közel 30 hold lucerna kaszálását. Újítások a Bonyhádi Cipőgyárban Sokat fejlődött üzemünk, a Bonyhádi Cipőgyár, az első ötéves tervben, a cipőgyártást mái- majdnem teljesen, *00 százalékig gépesítették. A sok új gép beállítása mellett mégis sok lehetőség van arra, hogy újításokkal foglalkozzunk, korszerűsítsük a meglévő gépeinket. Ezen a területen már eddig 1$ sok újítást vezettünk be. Néhány példát a sok közül: Felszegi Ferenc karbantartó csoportvezető é8 Haip Reinhardt karbantartó vlyan újítást dolgoztak ki, aminek bevezetésével a futószalagokon a legpontosabban lehet szabályozni a sebességet, így a dolgozó jobban be tudja osztani munkaidejét és nagyobb figyelmet fordíthat a minőségre. Ez az újítás is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évhez viszonyítva sokkal jobb eredményt értünk el a minőség terén. Felszegi és Haip elvtársak újításukért 4<M)0 forint jutalmat kaptak. Hasonló jó eredmények születtek május hónapban is az újítási mozgalom területén. Sok nehézséget okozott eddig, liogy késgyártó üzemünk nem volt elég korszerű. Az üzemrész vezetői, Surányi Adám és Surányi Gyula foglalkoztak ezzel és szívós kitartásuk, kísérletezésük eredménnyel járt. Országos munkavédelmi, balesetvédelmi probléma a hegesztő készülékek esetleges robbanásának a megakadályozása. Egy igen elmés szerkezettel olyan megoldást találtak, amely teljesen kiküszöböli a tartály robbantását és biztosítja a balesetmentes munkát. E javaslatot az üzem átadja az Ipari központon keresztül a nehéziparnak is. Másik értékes újításuk: Évek óta probléma volt a csákozó kések magasságának a köszörülése, amely nemcsak lassan ment, hanem nem is tudták pontosan köszörülni. Szerkesztettek egy erre a célra megfelelő szabályozható asztalt, különböző technikai megoldásokat kísérleteztek ki és ma már 90 százalékkal rövidebb idő alatt marják az acélkések magasságát, mint a régi eljárás szerint. Mindezek mellett szá- zadmilliméternyi pontosságot érnek el. Az acéllemez vágó olló, melyet a gyártás folyamán használnak, nem volt pontos. A gép teste — eredeti konstrukció szerint — Ingadozott, és mindezek mellett két ember kellett a lemezek vágásához. Itt is segített a szakmai tudás, a technikában való alapos jártasság. Suránylék egy teljesen új vágógépet szerkesztettek hulladékanyagból, e géppel egy ember is tud dolgozni és tökéletesen pontos munkát tud végezni. De más újításuk is van. A csákozókcsek köszörülésénél például használatos úgynevezett „fazékkövek“ igen sokba kerülnek, egy darab 900 forintot ér. Gyakori eset más gyárakban, hogy egy ilyen kő pillanatok alatt eltörik s ez jelentős kár. Nálunk már — egy újítással — biztosítva van a fazékkő teljes felhasználása, maradék nélkül, nincg törés, nem lehet ebből baleset sem. Az újítók igen komoly újítási dijakbarí részesülnek, tehát az nemcsak az üzemnek és a népgazdaságnak hoz jelentő* eredményt, hanem közvetlenül az újítóknak is. Az újítási mozgalom biztos előre lendítője a technika fejlődésének és a. termelékenység emelésének. Ezt tartják szem előtt azok a dolgozók, akik ilyen nagyjelentőségű újításokat alkotnak. „Minden újítás tett a békéért" jelszóval továbbfejlesztjük e nagyszerű mozgalmat és készek vagyunk arra, hogy tapasztalatainkat más üzemeknek is átadjuk. HORVATH JÓZSEF. J * «
