Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-26 / 149. szám
1935 JtMfS 26 N A P L ó 5 Mi van a nagydorogi Felkelő Nap tsz gyenge munkája hátterében? Mintegy 20 fő — főleg asszonyok — kapálja a kukoricái a nagydorogi Felkelő Nap termelőszövetkezet földjén Ez rendjén is volna, hiszen most van a kukoricaífcapálás ideje, viszont a tsz — egyedüli a paksi járásban — csak most kapálja először a kukoricát. — Nem lehetett előbb kapálni, most kelt csak ki — mondják. — Eddig el voltunk foglalva a cukorrépakapálással és a trágyahordással. Három év óta bent volt a trágya. — Csak ennyien tudnak kijönni dolgozni? — Dehogy, holnap már többen leszünk, csakhát, máshol Is van elfoglaltság. — Igen, reggel ketten szóltak, hogy elmennek a 'háztájiba dolgozni és mégis négyen mentek el. Nem ide kellene jönni elsősorban? Miért vai gyünk tsz-tagok akkor, ha inkább a háztájival törődünk. így folyik a beszélgetés, a vita egyetlen kérdés után. — Egy-két kiejtett szóból, egy ellesett beszélgetésből sok mán dent megtudhat az ember. Lássuk csak, ebből a beszélgetésből hogyan derül ki, miért csak először kapálja kukoricáját a Felkelő Nap tagsága? Az irodában Szili Mihályt, a tsz elnökét, a mezőgazdászt és három tagot találunk. Itt újabb problémáról szerzünk tu domást. A tsz-nek vannak olyan területei, amelyek kisebb darabokban szanaszét vannak a határban, nem is tudják pontosan, hol. A szövetkezet fizetj utánuk az adót, teljesíti a beadást — ugyanakkor egyéni gazdák bérelik a tanácstól. — Befejeződött már a széna- be takarítás ? — Igen — Aztán mennyit adtak ki belőle részéből? — Talán harminc holdat. A többi húszat közösen vágtuk le. Ki kellett adni, mert nem bírunk a munkákkal. És kiknek adták ki? — Hát a tagoknak, meg egyénieknek is. A háztáji tehenek sem pusztulhatnak éhen. Igen. Olyan „sok" volt a munka, hogy a tagság nem bírta lekaszálni a szénát, ezért kiadta harmadából — saját magának. Minderre csak azt lehet mondani, hogy a tagság nem érzi magáénak a közöst. Elsősorban a háztájival törődik, jövedelmet mégis a közösből vár. Vajon ha az alapszabály szerint, közösen végezték volna a [kaszálást, az 50 hold rétről nem jutott volna annyi, amelyből el tudták volna tartani a háztájiban lévő tehenüket? Dehogynem. Az, hogy a szénét letakarították, meglátszik az istállóban is.— A lovakat etetni kelL — Nem is panaszkodhatnak, hogy nem kapnak eleget. Olyan képe van az istállónak, mintha a takarmányt használnák almazásra. És mi a magyarázat minderre? — Csak kiforgatják a jászolból. A télen szívesebben megették az árpaszalmát. Hogy effiször kapálják a kukoricát, arra az az indok: — Későn kelt ki, nem lehetett előbb kapálni. — A valóság az, hogy a háztáji gazdaság túl sok munkát vesz igénybe. Itt tűnik ki igazán, hogy az alapszabályt teljesen semmibeveszik. Az alapszabály szerint meghatározott egy hold földön felül Andics Istvánnénak 1124 öl szántó, 400 öl szőlő, Balogh Istvánnak 339 öl szántó, 409 öl szőlő, 878 öl kert, Gerzsei Józsefnek — egyébként 33 holdas kulák — 862 öl szőlő. Varga Istvánnak 3 hoüd, 355 öl szántó, 357 öl szőlő, 397 öl kei t — Molnár Istvánnénak 1324 öl szőlő és 585 öl kert van a birtokáibain. Ezen felül egyesek ráadásul szerződéses dohányt is teaméinek. Hogyan várhatnak ezek a tsz-ből jövedelmet, amikor munkájukat leköti a háztáji föld, szőlő megművelése? A kulákok a lsz-ben Még csak csodálkozni sem lehet mindezen. Amikor a háttér-ben ott találjuk a tsz „saját” dédelgetett kulékjail Ger- zsei Józsefet és Béres Istvánt. Persze igyekeznek szorgalmas, odaadó tsz-tagoknak mutatni magukat, ugyanakkor az ő kezük is benne van, hogy részéből kaszálták le a szénát és hogy a háztáji gazdaság a mindeneik feletti. Szili Mihály, a tsz elnöke aszerint cselekszik, ahogyan a tagságnak tetszik. Nem is tehet másként, hiszen neki is 400 öl szőlője van a megengedett tráztájin kívül. Még egy hét és itt az aratás. Amíg a környék többi sző vetkezetei háromszor kapálják meg kukoricájukat, a nagydorogi Belkelő Nap csak egyszer. Vajon számoltak-e azzal, mennyivel kevesebb termést takarítanak be az ősszel? Bizonyára nem. Pedig érdemes 1 lenne. Ha aratás előtt három kapálást végeztek volna, számíthattak volna 30 mázsás termésre. így viszont legfeljebb 20 mázsa kukoricájuk terem holdanként. Nem »kevesebb, mint 300—400 mázsa kukoricával 'károsodik így a tsz, eny- nyivel kevesebbet tudnak kiosztaná a tagság között. Abban, hogy a termelőszövetkezet tagsága az alapszabályt sutba vágva dolgozik, hihasak a tanács illetékesei is. Nem törődtek azzal, hogy a tsz-tagok egyúttal egyéni gazdák is, elnézték, hogy a kulak befészkelje magát a tagság közé és a 33 hold földet szétszórt darabokban — ahogyan annakidején összevásárolta — vigye be a közös gazdálkodásba és gyengítse, szétaprózza a közös munkát. Mindezekért felelősség terheli a tsz kommunistáit is, akik úgyszólván semmit nem tesznek a kulá- kok ellen, s nem magyarázzák meg a tagságnak, miért fontos az alapszabály szigorú betartása. A szövetkezet tagjainak túlnyomó többsége szar galmas, becsületes ember, ébredjenek öntudatra, lássák meg, az a munka, ami most a tsz-ben folyik, tudatosan arra irányul, hogy megfossza okéi a nagyobb jövedelemtől, hogy kisebbítse a tsz tekintélyét. Teremtsenek rendet soraikban. a párt ehhez minden segítséget megad nekik. A szövetkezet 'kiváló helyzeti adottságokkal rendelkezik, s ha ezt kihasználják, nagy jövedelmet, gond nélküli, boldog életet teremthetnek meg maguknak. (- bognár) •. .................... - tiiumMB— m ■ É hes disznó makkal álmodik... — Mert tudják-e emberek, mit álmodtam én az éjjel? A kérdés ugyan fölösleges és a borbély kezében mégis megállt egy pillanatra a pamacs. És mivel a várakozó parasztemberek nem szóltak, a borbély köteles udvariassággal fordult a sarokban ülő negyven év forma emberhez, aki magasra emelt tekintettel várta a biztatást. — No mondja már ispán úr. — A sarokban ülő cslzmanad- régos szikár ember még várt néhány pillanatot, a hatás kedvéért. — Én ugyan azt álmondtam hogy Amerikában meghalt a nagynéném és annyi aranyat, de annyit hagyott rám, hogy én annak felével blyan gazdaságot alakítottam Itt a faluban amelyiknek még a csoport elnöke is csodájára járt. Vasárnap délelőtt volt, mise kezdés előtti idő. Ilyenkor a borbélyműhely „semleges” területén összetalálkoznak az em berek. A szőr egyformán ki- serked a férfi ember állán, akár a saját egyéni útját járja, akár közös gazdaságban boldogul. És amíg sorjára vár a falu borbélyánál, jut idő arra is, hogy a magasabb politikát meghányja vesse. Most is várakoztak itt tízen-tizen- öten türelmesen. Az arcokon érezhető az izgalom. — No, most ml lesz ebből? Hiszen aki most a borbély székében ül, nem más, mint a Tölösi — a termelőszövetkezet elnöke. Az is tekintélyes ember Na- kon, de azért az ispánnak is van még szava egyik másik istenesebb gazda előtt. A kár- örvendők, akik irigykednek, hogy ezekből a kopott szegény emberekből néhány év alatt milliomosok lettek, alig . rejtett örömmel pislogtak az ispán felé. A másik rész, az inkább az elnök pártján állt, merthogy már erősen gondolkoztak — jó lenne ezekkel együtt gazdálkodni. akárki láthatja nagyon értik a módját, azért viszik ilyen sokra. Alig végzett a borbély a szappanozással és amíg a csip- késszélü szijjon élesítette a borotvát, az elnök félszemmel végigmérte a várakozókat. — No, emberek ki tudná akkor megmondani, hogy melyik nagyobb arany nekünk... Ha az ól tele van jó fajta hízókkal, vagy ha aranykarpe- receket kapunk az ispán „úr” amerikai örökségéből? Erre azután nekiindult a beszéd. Bizonygatták egyre- másra, hogy bizony a paraszt embernek az az igazi arany, ha sok szép marhája, disznója van. — De gazdatársak, én azt hiszem, az ispán „úr” a mi millióinkat irigylí, ezért álmodik idegen aranyról, amiért nem kell dolgozni, mivel dolgozni nem igen szeretett, csak dirigálni az uraság idejében. Az ispán, aki az utóbbi években felcsapott egyéni gazdának, erre nem számított. Visszafelé sült a puslca. — Lám-lám gazdatársak — mondta csendesen az elnök — éhes disznó makkal álmodik. — Úgy bizony emberek — szólalt meg Balog Miska is, a harangozó. — Ismerem én jól az elnököt, amabbul meg — és az ispánra mutatott — csak az irigység beszél,.. mert az elnöknek olyan volt még az apja is, hogy eccer abba a keserves reakciós világban gyalog mentünk Dombóvárra ... Búzaföldön vitt a gyalogút és az egyik táblában, az út mellett a búza között hevert egy göcsös ág. Az öreg lehajolt érte, fölvette. Kérdem tőle, minek fárasztja magát. Erre csak annyit mondott: — Nézd fiam ez búzaföld, ha majd az ember, aki ezt kaszálja, kilesz fáradva és belevág, kicsordul a kaszája ... Hát mért ne segítsek neki, mert ügye apróság az egész, de bosszúsága lehetne belőle másnak... Nohát én csak amohdó vagyok, hogy a fia, a mi elnökünk is így látja az életet. — Hiszen nem is az ispán úr kormányozza ilyen jól a csoportot. .. — Még szerencse ... Az ispán kényelmetlenül szorongott a széken. Hol neki vörösödött, hol meg belesápadt ebbe a fene egy helyzetbe, amit ez a szúrós nyelvű paraszt kevert számára. Még sértés se jutott eszébe, de meg úgy látszik Nakon ma már a'z egyénileg dolgozó parasztok előtt sem lehet „hec- célni” az elnököt. Nagy becsülete támadt annak, a szövetkezettel együtt. Szerencséjére az ispánnak, elspt harangoztak a misére. Sasé jött ilyen kapóra, mint most. Zavartan. de gyorsan fölállt: — Nekem mennem kell — magyarázkodott — és meri ma[ ga a borbély sem tartóztatta — hogy van még idő, még 1 sorra kerül,, — hát nagy sietve becsapta a borbélyműhely ajtaját. Ott bent, valaki nagyot nevetett. Pillanatok alatt zsibon gott, beszélt mindegyik. — No ennek jól megadta szomszéd ... — Hiszen ideje is, mert ne bántsa akárki a mi falunk szövetkezetét, — így beszélt még az egyénileg dolgozó Darázdi is. Az elnök meg hallgatott, jó meleg bizsergette szivét, ahogy a felbojdult parasztokat nézte és magában csendben számolgatta — ezek közül, hamarosan hány új tagja lesz a szövetkezetnek, mert hogy lesz a százharminc tag mellé aratás után harmincnegyven, az biztos ... Ha nem több, mert az lenne ám igazán szép, ha nemcsak a szövet kezet lenn-’ milliomos, hanem a* egész falu. SZAMOS RUDOLF KésziiWk a bonyhádi járás termelőszövetkezetei az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Növénytermelési vonalon a járásból 6 termelőszövetkezet jelentkezett a kiállításra. A termelőszövetkezetek a minőségi gabonatermeléssel, az ipar; cukorrépa, burgonya és a magas kukorica terméshozamokkal fognak szerepelni. A termelőszövetkezetek bemutatják, hogy a termelés vonalán milyen fejlődést értek el az élenjáró agrotechnika alkalmazásával. Állattenyésztési vonalon a juhépusztai állami gazadság mellett a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok borny hádi tájfajta teheneikkel, bikáikkal és a kiváló sertésállományukkal vesznek részt az országos kiállításon. A járási mezőgazdasági osztály a járás egy növénytermelési és egy állatenyésztési körzeti bemutatót is szervez. A bemutatókon az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek s az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok egynapos kiállítás keretében mutatják be terményeiket és állataikat. Július 31-én Zombán, augusztus 7-én Aparhanton lesz körzeti bemutató, melyeken részt vesznek a környező községek is. Az itt kitűnt magasabb egyéni eredményekkel a járás benevez az országos mezőgazdasági kiállításra is. TOIMM NAPLÓ G A ZD V T AN ÁCS A 1)0 J A Alkalmazzunk-c zöldtrágyázást? Sok szó esik mostanában a zöldtrágyázásról, különösen olyan falvakban, ahol a mezőgazdász foglalkozik a napraforgó vetőmag akcióval. Nézzük csak meg érdemes-e alkalmazni, hol, mikor és hogyan. Zöldtrágyázásnak nevezzük azt, amikor bizonyos gazdasági növényt jóval érés előtt, de magkötés után trágyázás céljából teljes tömegében alászántsunk. Bár az istállótrágya a legfontosabb szerves trágyánk, mégis nagy jelentősége van a zöldtrágyának is. Egyes vidékeken homokon, ■távol a községtől hová az ís- tállótirágya kihordása csaknem lehetetlen, megoldhatatlan a tápanyag, szerves anyag visz- szapótlása. A zöldtrágyázás jelentősége annál nagyobb mi* nél kevesebb az istállótrágya. A zöldtrágyázás különösen mű trágya kiegészítéssel nemcsak az istállótrágyázáshoz hasonló értékűvé tehető, hanem hatásában sokszor még felül is múlhatja az istállótrágyázásit. Óriási előnye még az istáiló trágyával szemben, hogy elmarad a trágyahordás, s a teregetés nagy munkája. A sűrűn vetett zöld trágyanövény gyomot írt, vagy Igalábbis a gyomok elnyomásával gátolja a gyomosodást. Különösen jó hatású a zöldtrágyázás futó- homőkon, ahol megakadályozza a szél és a vizerozió romboló hatását. Zöldtrágyát ha67. nálunk tehát sovány, humusz szegény homok, de egyéb talajon is. Milyen növényeket használjunk e célra? Zöldtrágyázásra mélyen gyökerező, nagymennyiségű szerves anyagot termő, nem túl hosszú tenyészidejű növényt alkalmazzunk. Egyik legfontosabb zöldtrágya növényünk a napraforgó. Különösen akkor jó hatású, ha leszántásakor nitrogén műtrágyát is adagolunk. Hogyan érünk él jó eredményt? Az őszi takarmánykeverék után, vagy a korán lekerülő gabona után azonnal ráhintjük holdanként a szükséges nitrogén műtrágyát és a 25 kiló napraforgót a talaj felületére, majd a területet tárcsázzuk, vagy sekélyen leszántjuk. így elegendő nedvességet kap a mag és a fejlődés gyorsabban megindul. Lényegében másodíermésként termelünk zöldtrágya növénye Mikor szántsuk alá? Általában a magképződés kezdetén, az őszi fagyok beköszön:*'se szabja meg a leszán- lás ideiét. Az alászántás mélységé futóhomokon 18—20, jobb kötött, vágj’ középkötött talajon 12—15 centiméter. A növényt úgy szántsuk alá, heg}’ a zóldtömegből semmise lássák ki. Minél nagyobb a zöld.- trágya tömege, annál nagyobb gond a talajba juttatása. Ha az ekét a növény fekvésével szembe járatjuk, gyorsan el- tömődik, ezért előbb a szántás irányába végzett hengere- zés a szántást segíti. Könjr- nyebb az alászántás, ha hen- gerezés helyett lánccal, vagy terelőkkel felszerelt traktoros ekével jól leforgatjuk,* A talajba így nagymennyiségű szerves anyag kerül, amelynek elbomlásához 4—6 hétre van szükség. Ezért a zöldtrágya növényt a tervezett vetési idő előtt 4—6 héttel le kell szántani, különösen fontos ez a kényesebb növényeknél, mert rossz hatást fejt ki. Próbáljuk ki ez évben minél nagyobb területen a zöldtrágyázást, így tudjuk teljesíteni a minisztertanácsi határozatot, a termésátlag növelését, a talaj táperejének fokozását. KORELL FERENCIVÉ felügyelő. Hozzászólás „Mi a mezőgazdász szerepe a tsz mozgalom fejlesztésében" című mikhez Hozzászólásomban a szőlő- termelés vonalán a következőkben kívánóik hozzászólni: Nemrég Ijerültem a szekszárdi történelmi borvidékre agronómusnaik. Igyekeztem rövid idő alatt megismerni az it-’ ten; szőlögazdálkodást, az eredményeket, a hihákat. A szőlővidék termőszőlőiben a hiánypótlásoknál, valamint az új telepítéseknél főleg azt tapasztalom, hogy a termelők egyre inkább a fehér szőlőfajtákat kezdik telepíteni. Ezt hibának tartom és ez ellen küzdeni fogok. Hibának tartom egyrészt azért, mert tudvalévő az, hogy a szekszárdi borvidék hírnevét a vörösbor adta meg, melyet csak vörösbort adó szőlőfajtákból lelhet előállítani. Tehát elsősorban azért kell nekünk az itt legjobban bevált szőlőfajtát, a kadarkát telepíteni a fehér szőlőfajtákkal szemben. Ezenkívül a telepítéseknél a kadarka és egyéb vörösbor szőlőfajták kiválasztásakor arra is nagy gondot kell fordítanunk, hogy csak azokról a tőkékről kerüljön begyűjtésre a szőlővessző, melyek éveken keresztül bőséges termést adtak. Ne szaporodhassanak el szőlőinkben az úgynevezett rúgás, termést nem hozó kadarka-félék. Ezt a törekvésemet már részben sikerült is a szekszárdi Béke termelőszövetkezet közös szőlőgazdaságában megvalósítani. A termelőszövetkezet tagsága ez év tavaszán Kizárólag csak a legjobb minőségű kadarka szőlővesszőket használta fel az oltáshoz. A szekszárdi minőségi borvidéknek nagy problémája még a telepítésekhez szükséges vadvesszőnek a beszerzése. Az itteni talajviszonyoknak a legmegfelelőbb vesz szőfajták nem állnak még olyan mennyiségben rendelkezésünkre, hogy a telepítési kedvnek megfelelően el tudnék látni a termelőket. A Béke tenmelősizövetikezeit tagsága megértette a vadvessző termelés jelentőségét és ezért ebben az évben 800 öl területen vesszőtermelő anyatelepet létesít. A telep elég vadvesszőt ad a termelőszövetkezeti szőlőben a hiánypótlásokhoz és még új telepítéseikre is jut belőle, A szőlő munkaigényes növény és csak úgy várható bőséges termés, ha minden munkáját időben elvégezzük, és permetezünk a peronoszpóra ellen. A termelőszövetkezeti tagság jövedelmének alakulása szempontjából se mindegy az, hogy a sok ráfordított mun ka mellett terem-e a szőlő, vagy sem. A múlt évek terméskieséseit sínylette a tagság, ezzel szemben ebben az évben a mutatkozó jó szőlőtermést a tagok kapálásokkal, permetezésekkel, általában az időben és jó minőségben végzett munkákkal érik el. A szekszárdi. Béke termelőszövetkezet tagjai eddig már 'kétszer megkapálták s háromszor permetezték szőlőjüket. ZIMMERMANN KÁROLY szőlészeti agronómus