Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
1883 "HAJTS S 3 IfAPCö A Központi Statisztikai Hirafal jelentése CPolvtai&s a. 2, oldälfdl) A közős állatóilomáriy, öt év tuatt több, mint nyolcszorosára. emelkedett. 1984-ben megdőlő évekhez képesé jobban gomdoatefc az állatokat. A tej- hozam nem volt Melegítő. Az elmúlt öt év alatt jelentősen gyarapodott a tenmelő- szövetfeezjetefc közös vagyona. Az egy kát. hold számtótérii- leóre jutó közös vagyon, mintegy 80 százalékkal, a szövetkezeti alap 137 százalékkal nőtt". A közlekedés teljesítményei az Ötéves terv : dijakéiban. jelentős mértékben növekedtek: 19o4-bem vasúton 30.3 millió tormával, tehergépkocsin 40 millió tormával; hajón egymillió' tonnával több árut szállítottak, mint 1919-ben. A vasutak áru tonna- kilarnéter teljesítménye 79.3 százalékkal, a tehergépkocsiké 235.5 százalékkal, a hajóké 104.5 százalékkal nőtt a tervidőszak alatt. A vasutak utasforgalma 1949- 1954-re 83.6 százalékkal, a repülésé-' 212.1 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok 1954- ben hétszer annyi utast szállították, mint 1940-be n i ' A tervidőszak alatt a közlekedés fejlesztésére:- utak, hidak építésére, a járműpark A lakosság anyagi helyzete Az ötéves tervidőszakban javult a lakosság anyagi ellátottsága. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma: 1949-ben száz keresőre 128, 1954-ben 119 eltartott jutott. Növekedett a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. Az árutermelés és ezen belül a piaci felhozatal növekedése jelentősen növelte a parasztság jövedelmét is. Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeken túlmenően igen jelentős volt azoknak a közvetett juttatásoknak az értéke, amelyekben • a dolgozók az állami költségvetésből és vállalati eszközökből a munkabéren és fizetésen felül részesültek. A társadalombiztosítási juttatások, ingyenes orvosi segítség, a különböző segélyek és jutalmait, újítási díjak, mun karuha és védőétel juttatások, az étkeztetési hozzájárulás, ingyenes, vagy kedvezményes beutalások szanatóriumokba és üdülőkbe, az ösztöndíjak és egyéb kedvezmények állandóan növekvő mértéke jelentősen fokozta a lakosság anyagi jólétét. A lakosság megnöyekedett vásárlóerejét fejezi ki az áruforgalom növekedése; a kiskereskedelem — változatlan árakon számítva — 1954-ben 31 százalékkal több árut adott el, mint 1949-ben. 1954-ben a meg- növekedett forgalomnak mintegy 98 százalékát a szocialista (állami és: szövetkezeti) kiskereskedelem bonyolította le, 1949-ben a szocialista kiskereskedelem részesedése csak 32 százalék volt. Az egész áruforgalmon belül az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az iparcikkek és kisebb mértékben az élelmiszerek forgalma. A legfontosabb élelmiszerekből _ általában növekedett az egész lakosság egy főre számított fogyasztása, beleértve a sáját termelésből származó fogyasztást' is. 1954-ben kenyér- gabonából 8 százalékkal, cukorból. 30 százalékkal, húsból közel 20 százalékkal, zsírból 20 százalékkal volt több az egy főre eső fogyasztás, .mint 1949- ben. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen nőtt a. konvekaóeté. A temieilőszüyetlke- zetek öt év alatt igen jelentős beruh, ázásai-iat hajtottak végire, amelyekhez az állam közel egy milliárd forint segítséget nyújtott. Emelkedett a bagóidnak: mind a közös gazdálkodásból, mind a háztáji gazdaságokból származó jövedelme. Az erdőgazdaságok öt év aka'Ufc közel háromszor akkora területem, telepítettek növelésére és a postahálómt bővítésére 8.7 milliárd Ft-ot fordítottak. Ebből az összegből az ötéves tervidőszakban újjáépítették a legfontosabb dunai és tiszai hidakat, köztük a Boráros téri Petőfi hidat, a bajai és a dunaföldvári hidakat, a polgári tiszahidat, felépítették a Szitálin-hidat és a Csehszlovák Köztársasággal együttműködve a komáromi Duna-hidat. Az ötéves tervidőszak végén befejezés előtt állt az újjáépített újpesti (északi) összekötő vasúti híd. Uj vasútállomások épültek, illetőleg jelentősen bővültek, pl. Sztálin- városban, Kazancbarcikán, Székesfehérvárott, Komlón, Miskolcon, Budapest-Ferencvá- rosban, Záhonyban, stb. Az úthálózat öt év alatt 1.100 Imrei bővült: elkészült többek között a Szekszárd—Pécs, a zerv, tea, kávé. a cukorka- és csokoládéáruk és a cigaretta fogyasztása is. A városi lakosság sertéshúsellátása azonban nem volt kielégítő. A közétkezés fogalma igen gyors ütemben nőtt: 1954-ben mintegy kétszerese volt az 1949. évinek. 1954-ben már- kb 800.000-re vettek részt üzemi étkeztetésben. Jelentős mértékben nőtt a forgalom a ruházati cikkekből, eisósoí-ban cipőkből, gyermekruházati cikkekből, kötött árukból, selyemszövetből, stb. és a különböző tartós fogyasztási cikkekből is. Az ötéves tervidőszak alatt a lakosság 586.000 rádiót, 578.000 kerékpárt, 42.000 motorkerékpárt, 476.000 tűzhelyet és sok más egyéb tartós fogyasztási cikket vásárolt. Az utóbbi két évben megnövekedet.t. a mező- gazdasági munkaeszközök és az építőanyagok kiskereskeJei mi forgalma is. Lakásépítkezés, kommunális ellátás Öt év alatt több, mint százezer lakás épült. Sok új lakás létesült az új szocialista városokban : Sztálinvárosban. Kazincbarcikán, Várpalotán, Kom lón és más ipari központokban. Az ötéves tervidőszakban jelentősek voltak a lakosság — elsősorban a falusi lakosság —_ magánépítkezései. A lakosság építkezéseit az állam hosszúlejáratú hitellel és az épitőariyagellátás nagymértékű növelésével támogatta. A Iakásépr’"’ rteik üteme azon bán elmaradt a lakosság — különösen a rohamosam növekvő számú városi lakosság — szükségletei mögött. öt év alatt 630 községet, 300 gépállomást, 400 állami gazdaságot és ugyanennyi termelőszövetkezetet kapcsoltak be a villamoshálózatba. Kilenc városban, 27 községben és bá- nyatelepep építettek vízmüvet, vagy kezdték meg új vízmű építését, öt év alatt 400.000 daliást kapcsoltak be a közműves ivóvízellátásba. Fejlesztették — különösen Budapest munkáslakta kerületeiben — a víz- és csatornahálózatot. Nagymértékben megnőtt a városok utasforgalma: a helyi közlekedési vállalatok erdőt, mtot amak&arási kitermelés folyt. Az ország erdőterülete öt év al®9t 12 szám- LéHakal emelkedett De mindez mégsem pótol ta megfelelően a Horthy-korszak éveiben, kiirtott erdőket. Az ötéves tervidőszak alatt mintegy 20 ezer kát hald mezővédő erdősávok létesítettek. Megkezdődött az erdőgazdasági munkák gépesítése. Baiaton-feeresztúr—Nagykanizsa és Miskolc—Sátoraljaújhely közötti műút. Számos új közlekedési eszközt helyérték üzembe. A posta öt év alatt a távbeszélőközpontok befogadóképességét 78.2 százalékkal — ezen belül a főközpontokét 43 százalékkal, az alközpontokét 173 százalékkal — növelte. A helykört légvezetékes hálózat hossza 47 százalékkal, a helyi hálózaté Budapesten 40 százalékkal, vidéken 44 százalékkal növekedett. A rádióadók teljesítőképessége a tervidőszak alatt — elsősorban a diósdi és a balaton- szabadi adók üzembehelyezése révén 119 százalékkal (394 kw- tal) nőtt. 1954-ben megindultak a kísérleti televíziós adások. 1954-bsn összesen 1157 mdfflSó utast szállítottak, a villamosok 44 százalékkal, a városi autóbuszok 174 százalékkal többet, mint 1949-ben. Budapesten öt év alatt 213 lan hosszúságú, 29 autóbuszvonalat, 3 új villamosvonalat és 28 km hosszúságú új trolibusz vonalat létesítettek. Jelentősen javultak a falusi közlekedési viszonyok: öt év alatt 400 km hosszúságú állami bekötőút épült, közel 900 községet kapcsoltak be a távolsági autóbuszhálózatba. Egészségügy Az ötéves terv éveiben jelentősen javult a lakosság egészségügyi ellátottsága. 1954 végén már a lakosság mintegy 60 százaléka, 5.8 millió fő — kétmillióval több, mint a tervidőszak kezdetén .— részesült társadalombiztosításban. A társadalombiztosításban egyre inkább részesült a parasztság is. A társadalombiztosítási jut tatások összege erősen növekedett: 1954-ben az egy biztosítottra jutó gyógyszerköltség közel kétszerese volt az 1949. évinek. Emelkedett az orvosok és az egészségügyi személyzet száma: 10.000 lakosra az 1949. évben 10, 1954. év végén 13 orvos jutott. Az orvosok több, mint felének van szakorvosi képesítése. A beruházásom, bővítések és átszervezések eredményeként a kórházi ágyak száma az ötéves tervidőszak folyamán 30 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál nagyabb mértékben nőtt a csecsemő és gyermek- gyógyászati' (84 százalék) vala mint a szülészet-nőgyógyászati (33 százalék) ágyak száma. Jelentősen fejlődött a szakorvosi és üzemorvosi ellátás: az egy igény jogosulttá jutó szakorvosi rendelőórák száma 1954-ben több, mint másfél- szerese, az üzemorvosi rendelő órák száma két és félszerese volt az 1949. évinek. öt év alatt közel tizenkét millió tüdőszűrővizsgálatot végeztek: 1954-ben háromszor annyit, mint 1949-ben. A TBC halálozás aránya közel harmadára esett: 1949-ben tízezer lakosra 9,6, 1954-bqn 3,4 TBC halálozás jutott; Az ötéves terv időszakában. de különösen tut utolsó kát évben jelentősen javult az amya- és csecsemő védelem, 1943-ben a terhes anyáknak mintegy 40 száza léikárt, 1954-ben már csaknem valamennyi terhes anyát részesítették intézményes gondozásban. Az intézetben tör- tárat szüléseik aránya az 1949. évi 30 százalékról 1954-ben 63 százalékra emelkedett. Budapesten már csaknem minden szülés intézetben, vagy orvosi segítséggel történik. Csecsemő tanácsadáson az ötéves tervidőszak végén az újszülötteiknek több, mint 80 százalékát mutatták be. Az állam 1 sálban heévemhárom, 1954-ben 89 millió forint értékben juttatott, az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. Az egészségügyi vtszanyolk javulása, a terhes nőktől történő tokozott gprjdosllrodlá® következében a csecsemöhalairr- dóság öt év alatt egytemnad- dal csökkent. Száz élveseüSött- re 1949-ben kilenc, 1954-beri hat egy éven aluli elhalt jutott. Az össze« áütendó bölcsödéi férőhelyek száma 1954, év végén 21 ezer, ac 1949. évinek több, mint négyszerese volt. Ezenkívül még — elsősorban a falvakban — közel hétezer idényibölcsödei férőhely is volt. Az ötéves tervidőszak folyamán közei 900 ezer dolgozó részesült szervezett üdültetésben, 1954-ben. 71 seánaüékkial több, minit 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a gyógyüdiiiteités és az éjjeli szanatóriumok működése is. A jelentős mértékben fejlesztett egészségügyi hálózat nem mindenben elégítette ki azokat a szükségleteket, amelyik elsősorban a társad«lom- biztosi tás igen stetes körre való kiterjesztése nyomán, felléptek. A kórházi osztály r: egy része, valamint egyes szAs rendelések még zsúfoltak. Nem kielégítő a vidék orvos- ellátottsága: vidékein tízezer lakosra negyedannyi orvos jut, mint Budapesten. Kulturális eredmények Jelentősem fejlődött az oktatási rendszer, bővült az oktatási intézmények hálózata: a különböző oktatási intézményekben és tanfolyamokon az ötéves terv végén több. mini 1,700.000-en tanultak. Az ország minden részében új területi és üzemi napközi- otthoniakat és óvodáikat adtak át rendeltetésüknek. Az óvodai intézmények szám,, 1954- ben ezerrel volt 1 több, mint 1949-ben. öt év alatt többszáz új általános iskola és számos új középiskola létesült. Nagyobb mértékben fejlődött a felsőoktatási intézmények há lózarta: Miskolcon a Rákosi Mátyás nehézipari műszaki egyetem, Veszprémben vegyipari egyetem épült. Budapesten jelentősen bővült a műszaki egyetem ós újjáépült a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Gödöllőn agrártudományi egyetem létesült. Valamennyi oktatási intézményiben nagymértékben emel kedefct a tanulók száma. 1954. év végén az óvódás- korú gyeamékeknek mintegy egynegyede részesült ovódad ellátásban, számuk húsz százalékkal volt több, mint 1949- ben. Az ötéves tervidőszak alatt közel 430 ezrem végezték el az általános iskola Vili. osztályát; 1954-ben számuk öt ven százalékkal haladta meg az 1949. évit. Az 1954. évben — szemben az 1950. évi 11.000-rel — több, mint ‘26 ezren vizsgáztak a dolgozók általános iskolai tanfolyamain. Az 1954—55. tanév elején 162 ezer tanuló járt középiskoláiba, 73 százalékkal több, mint az 1949—50. tanévben. Ót év alatt több. mint százezer tanuló tett érettségi vizsgát. A középiskolák esti tagozatain tanulók szá ma öt év alatt 75 százalékkal nőtt. Az ötéves tervidőszak utolsó tanévében 47.500 hallgató iratkozott be egyetemekre és főiskoláikra, kétszer annyi, mint 1949^ben és négyszer annyi, mint 1937—3S-ban. 1954-ben nyolcezer dolgozó vett részt egyetemi és főiskolai levelező- oktatásban. Az ötéves tervidőszak alatt több, mint 27 ezIV. Közlekedés — hírközlés v. A lakosság anyagi helyzetének alakulása, szociális és kulturális eredmények ren — nagyrésat munkások és dolgozó parasztok gyermekei —■ szereztek egyetemi, főiskolai diplomát; ezek közül 0800 mérnök:, 4090 orvos és 1000 mezőgazdász. A tanulásit megkönnyíti, hogy a nappali tagozatos középiskolai tanulók közel 28 százaléka, az egyetemi és főiskolai hallgatók mintegy fele diaikortibhanbam lakik. Az 1954 —55. tanér' elején „ nappali fcagazaitos egyetemi hallgatók 84 százaléka részesült ösztön- dájtoam. A különböző szaktanfolyamokon az elmúlt öt év alatt egjrmiiSó 187 ezer dolgozó szerzett új, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést. Ipari tanulóképzés útján mintegy 113 ezer fiatal szerzett szaikmunloásiképesítést. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a tudományos dolgozóik magasíokú intézményes képzése: 1954-ben több, mint ezren vettek részt aspinanturáin és a tervidőszak végiéig 829 tudományos dolgozó szerezte meg a ,,tudományok kandidátusa1', 297 pedig s ..tudományok doktora“ fokozatot. A tudományok, a termelő munka, az irodalom és. a művészet terén szerzett kiváló érdémeiiíkért öt év alatt 464-en részesülték Kosmith-díjbam. Ötven dolgozó nyerte el a „Szocialista Munka Hőse" meg tisztelő címet, öt év alatt több tízezer dolgozó kapott kor-- miányioitüntetéist. A tervidőszak végén 66 ezer dolgozó rendelkezett sztahámovista ck-, levéllel és 32 ezer fő ,kiváló dbügozó“ jelvénnyel. Az öt év alatt több. mint 73 ezer művet adtak ki 262 millió példányban, ebből 91 millió volt a könyvek példány száma. 1954-ben közel két és félszer annyi könyvet adtak ki, mint 1949-ben, a példányszám 39 százalékkal nőtt. Különösen az ifjúsági és az'isme- reíterjeBztó művek példány- számg emelkedett. 1954. évben összesen 546 millió példányban jelentek meg időszaki sajtótermékek, ebből a napilapok példánxszá- ma 375 millió, az 1949. évinek másfélszerese. Évről-évre emelkedett a színház-, mozi iát agat ók és a rádióéiőfizetők száma. 1954- faan közel két és félszer any- nyian voltak színházban és martiban, mint 1949-ben. Még nagyobb arányban növekedett az opera és a hangversenyek iiártceatötoaik száma. A rádióelőfizetők számra, öt év alatt mintegy 730 ezerrel gyarapodott és az 1954. év végén túlhaladta az 1,270.000-ret. Az 1949. év végén kezdték meg a vezetékes rádió bevezetését; előfizertőiinelk számn az ötéves tervidőszak végén, már negyed mrólitó volt. Jelentősein fejlődött a filmgyártás. Öt év alatt 32 játékfilmet, 25 kis játékfilmét es 737 híradó-, dokumentum- és egyéb kmsfilmet gyártottak. Nagymérteikben javult a falusi lakosság kulturális helyzete: a vidéki mozik szán«. 1954 végén közel kettőezerrel volt több, mint az Ötéves terv kezdetén. Az ötéves tervidőszak végén már mintegy 1900 területi kultúrotthon és 4009 területi könyvtár működött. Jelentősen támogatta az állam a sport fejlesztését is. Az ötéves tervidőszak alatt épült fel a közel 100.000 fő befogadó- képességű Népstadion, e mellett az ország egész területén számos sportlétesiményt építettek fel, vagy építettek újjá. 1954. végén 4.Ö00 sportkör működött, közel félmillió taggal. Az 1952. évi olimpián elért 16 egyéni és csapatbajnokság —• 42 aranyérem — mellett a me gvar sportolók öt év alatt 32 világbajnokságot és 16 Európa- bajnokságot nyertek, • Az első ötéves terv idősza kában elért nagyarányú fejlődés következtében átalakult a népgazdaság szerkezete: a termelésben túlsúlyra jutott a szó cialista szektor, az ipar, ezen belül a nehézipar a népgaztía ság vezető ága lett. Az ötéves tervidőszakban létesített nagyberuházások, amelyeknek egy részét 1955. év folyamán és 1956. év -elején helyezik üzembe, biztosítják a termelőerőik gyorsütemű fejlődését. Mindez megteremtette a további lehetőségét annak, hogy a népgazdaság, ezen belül elsősorban az ipar termelőerői a legfejlettebb technika alapján erős ütemben tovább fejlődjenek.' jelentős támogatást adjanak a mezőgaz-: daság termelőerőinek fejlesztéséhez, elősegítsék a mezőgazdaság szocialista átalakítását és tovább emelkedjék a dolgozó nép anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének színvonala. Budapest 195.5. május 7.. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Külföldi MOSZKVA Az angol „Keresztény Akció” szervezet annak az óhajának adott kifejezést, hogy szeretne találkozni a Szovjetunió ke- resztyényeivel. Ezt követően május 5-én a moszkvai patriar-. kátus és a Baptista Keresztények összszövetségi Tanácsának meghívására a „Keresztény Akció” küldöttsége Moszk vába érkezett. A küldöttség vezető,je Eland SteM’art lelkész. MTI Saarbrückenben csütörtökön újból megalakult a Saarterületi Demokrata Párt, amelyet 1950. májusában nácibarát irányzata miatt betiltották. A párt elnöke Heinrich Schneider, a Saar- területen nem engedélyezett német pártok jogi tanácsadója lett. PÁRIZS Hivatalos jelentés szerint a írancia vezérkar jelentős ejtőernyős egységeket szándékszik Algírba küldeni Conde-Smem- bou környékére, ahol az algíri partizánok különösen élénk tevékenységet fejtenek ki. Legutóbb felrobbantották a Cons- tantine-PhiüipvilIe vasútvonal egyik szakaszát. DÁKKÁ Mint az AFP jelenti, Kelet - Pakisztán Jessare körzetében Tohogora faluban kolerajárvány van, a halálos áldozatok száma egy hét alatt: kétszáz személy. BUENOS AIRES A buenosairesi rádió jelentése szerint Mexikó városban egy vegyigyárban történt robbanás következtében tizenkét ember meghalt és húsz megsebesült. hírek LONDON A Reuter hírügynökség te1 ientése szerint MacMillan angol külügyminiszter május 5-én az alsóházban kijelentette: Anglia szövetségeseivel együtt most arra törekszik, hogy a. Szovjetunióval megvitasson sok megoldatlan problémát, „őszintén reméljük — mondotta Mac Millan. — hogy ezek a tárgyalások gyümölcsözőek lesznek“ McMillan ezt a nyilatkozatot a párizsi egyezmények érvény- beléptetése alkalmából mondotta. Üdvözölte ezeket . ar egyezményeket és- ezzel ismét hangsúlyozta, hogy az angoi kormány a hírhedt „erőpoli tikéhoz” ragaszkodik. BERLIN M. G. Pervuhint. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhclyet tesét, a Németország felszabadítása 10. évfordulójának ünnepségeire Berlinbe érkezett szovjet kormányküldöttség vezetőjét, továbbá G. K. Zsuko- vot. a Szovjetunió marsallját. a Szovjetunió honvédelmi miniszterét. N. M. Pegovot, ‘ a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkárát, valamint G. M. Puskint, a Szovjetuniónak az NDK-ban működő rend kívüli és meghatalmazott nagykövetét, a küldöttség tagjait, megérkezésük után Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke fogadta. Jelen volt Ottó Grotewoül, az NDK miniszterelnöke és Walter Ulbricht, az NDK miniszterelnökhelyettese, az NSZEP központi bizottságának első titkára.
