Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-07 / 106. szám

1955 MÁJUS 7 NAPLÓ S PÁRT ÉS PÄRTÉPl[VÉS Sok értékes javaslat hangzott el a tofflfai pártértekezleten JÓL . SIKEltÜLT pártérite- kezdetnek lőhettünk tanúi a na­pokban Tolnán. Ezt elsősor­ban az.ért mondhatjuk, mert a tolnai kommunisták küldöt­tei alaposan megvitatták a köz ség páríéletét, ezen keresztül a község fejlődését és újjává­lasztották, megerősitéitéik y.í községi pártbizottságot, Eigner György elvtárs, községi , pártbizottság táskádé mondott beszámolót. Ennek | p volt a fő jellemvonása, hcj.jy hű tükörkápat nyújtott ak/jfc- ség kottununisitáának 2 évimen Icájáról, Az általános meg/ál­lapítások, szóiainck helyett Ér­tékelte az egyes alapszerveze­tek. tevékenykedését. Elun bn- dotta például, hogy a tevrtil- gyárban erősödött a pártsl.íer- vezet és ennek nyomán jairult is a termelés, de a minöEég- gél még mindig baj van, mert az agitációs. munka még nem érte el a megfelelő színi.’ma­tat. Megdicsérte' azokat á kom­munistáikat, alapszervezeíVeket, amelyek példásan megái Lták a helyüket. Á sélyemgyár például má­sodszor is élüzem leit ős ebben jelentős szerep t van a kommunisták hely Mállásá­nak. Felhívta azonban arra 5s a fi­gyelmet; hogy a oivolabbi perspektíváit nem válj írói meg­nyugtatók, ■ mert ebben a? üzemben , npgyon gye nge volt a pártoktatás, a pácrtveze.ő- ség nem sokat törődi ótt vele, és ha továbbra is eíhanyagoi- ják az ideológiai /képzettség emelését, "az csak g/ltoíni fog­ja az üzem jó muní.táját. ÉLESEN BIHÁLVA a be­számoló a .pártétettien észiel- Hető hlányosságofca t Beszélt a Tolnai Sertéstenvéjiztő Válla­lat kommunistáinak éberte- lenségéről, akik tlfirték, hogy a vállalat megteljen különféle kártevő elemekkel. Bírálta a Halászati Termelő Szövetke­zet párbtitikárának opportunis­ta magatartását, ‘aki nemcsak eltűrte, a szabályellenes gaz­dálkodást, hanem maga is támogatta és haragot adott kü­Ifönfél5 határozatéi lenes néze-’ 1 /.éknek. •A községi alapszervezetnél az . a legnagyobb hiba, hogy nem folyamatos a politikai mun­kája. Időközönként, különfé­le kampányoknál fellendülés mutatkozott munkájában, de ezt,.a színvonalat mein tartot­ták és fejlesztették tovább. Az alapszervezet vezetősége tehát még mindig nem érti, hogy a pártpolitikai munka nem kam­pányfeladat. A határozati javaslat pon­tosan megjelölte a legfonto­sabb tennivalókat. Amikor a beszámoló és a határozati ja­vaslat felett megnyitották a vitát, még újabb kiegészítése­iket javasolták hozzá. -— így olyan határozatot fogadtak el, amelynek végrehajtása bizto­síték a községi szervek, üze­mek párbirányításának továb­bi i erősödésére. Határozatot hoztak arra, hogy a kommunisták példa- mutatásával, nevelő munká­jával, a pártpolitikai munka megjavításával úgy segítsék az üzemben a tervteljesí­tést, hogy az eredetileg vál­lalt december 20 helyett de­cember 13-rc tudják teljesí­teni. Elhatározták, hogy kiszélesí­tik a versenymozgalmat, öt­tagú versenybizottságot alakí­tanak a szocialista szektorok­ban és a legjobb eredményt elérőt vándor-zászlóval jutal­mazza a községi pártbizottság. Pontos tervet dolgoztak ki a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítésére. A KOLLEKTIV vezetés megjavítása érdekébén többek között elhatározták, hogy a pártbizottság minden tag­ja havonta egyszer fogadó­órát tart. Ez egyben fon­tos lépés a párt és a töme­gek közötti kapcsolat erő«n- • désc felé is. A határozat uta­sítja a tanács kommunista vezetőit, hogy a notórius nemteljesítőkkel, elsösorbau a kulákokkal szemben lépje­nek fel minden esetben a törvény szigorával. A határozat kknondja azt is: „El kell érni, hogy a község a .gjabonEibsadáai tervét augusz tus 20-ig teljesítse." Határozatot hoztak a párt- cktatástoan mutatkozó hiányos ságck kijavítására. Már most hozzálátnak a következő okta­tási év előkészítéséhez, a pro­pagandisták kiválasztásához. A PÁRTÉRTEKEZLETEN sok elvtárs felszólalt. Elmon­dották tapasztalataikat mun­katerületükről, javaslatokat terjesztetitek elő, bírálták a párt bizottság hibáit. Bolváriné elv­társnő, a sélyemgyár pámi.t- kára például hiányolta, hegy a pártbizottság tagjaj nem ellenőrizték, segítették kellő­en az üzem munkáját. — A pártértakezleten felszólalt So­mi Benjámin eivtárs a járási pártbizottság első titkára is. Az új pártbizottság létrehozá­sának jelentőségéről beszélt. összefoglalva: elmondhat­juk erről a párlértekezietről, hogy betöltötte hivatását, le­rakta a községi pártszerveze­tek további erősödésének alap­jait. , Két fiatal.. o zabadságunl; 10. eszten- delében lópten-nyomon utunkba sodorja az élet a teg­napot; — a tiz évvel ezelőtti emlékeket. Keserű, nehéz em­lékek, s milyen jó, hogy ma már mindez csak tovatűnő, fel­hő — új életünk egén'. Es nemcsak* az ' ország, a szabad­dá lett haza van így vele — így van a legtöbb ember — idős és fiatal. A mi szűkebb hazánkból, Tolna megyéből találkoztam a minap két fiatallal. A. felsza­badulás tavaszán mindketten 10 esztendősek múltak. Mind­kettőjüket apa Tiélkül az édes anya és a nagyszülők nevel­ték. Es niu, 10 esztendő múlva — mindketten ugyanarra az egyetemre kerültek: a buda­pesti AgráviudOTnányira. Még néhány esztendő — és ők is fogják sokezer társukkal együtt nevelni, irányítani a szocialista mezőgazdaság egy- egy fontos területét. JAT em ismerte édesapját ^ ’ Spirv György, édesanyja meg a nagyapja nevelte. A Bonyhád ; melletti Kisvejkén kőműves volt az öreg, de a két felnőtt keresete is abban az időben aíig, hogy a legszüksé­gesebbre futotta. Hol az egyik, hol a másik volt munkanélkül. Mi lett volna Spiri György­ből, a tehetséges gyerekből, ha 22 itiényfoölcsőele nyílt meg megyénkben Május harmadikáva! megkezdték munkájukat megyénkben az idénybölcsődék. Ezek az elismerten áldásos intézmények megkönnyítik a falusi asszonyok életét, munkáját a növény- ápolás, majd a nyári munkák dandárja idején, mivel a szak­képzett gondozónők vezette bölcsődében biztonságban tudják gyermekeiket. Egy-két kivétellel mind a 22 idénybölcsődében tudott szakképzett vezető és gondozónőt biztosítani a megyei tanács egészségügyi osztálya. Az elmúlt évben 21 idénybölcsőde dolgozott megyénkben, ezzel szemben az idén 22 kezdte meg működését május 3-án. Györkönyben létesült az új bölcsőde. A megye 22 bölcsődéje mintegy 660 csecsemőt képes befogadni. nem érkeznek el hazánkba a felszabadító szovjet katonák? Az, ami előtte évszázadokon át annyi tiz és százezer tehet­séges munkás- és parasztfiatal ból. De Spiri György tizedik születésnapja az új élet haj­nalára esett, s ez az új élét számára is megnyitotta az is­kolák kapuit, tovább tanulha­tott. Nagyapja, az öreg kőmű­ves már nem alkalmi munkás, édesanyja pedig állandó dol­gozója a közeli állami gazda­ságnak. Amint nőtt, fejlődött Spiri György — úgy izmoso­dott, erősödött az új ország is, vele, körülötte. Mint diák — megtanulta Komlón — mit je­lent: új várost építeni. A fiút a gépek érdekelték legjobban, azok a gépek, amelyek meg­könnyítik a munkát. G épállomásra szeretnék kerülni üzemgazdásznak — mondogatta többször diák­társainak. — Igaz, hogy addig még nagyon sokat kell tanul­ni, de majd elrepül ez az idő is. S valóban gyorsan elrepült a 10 esztendő. Spiri György Pestre került az egyetemre. Kollégiumban lakik, ösztöndí­jas. Leveleiben arról ír édes­anyjának, hogy milyen tanul­mányi eredményeket ért el, mit látott utoljára színházban, de megírja azt is, hogy a DISZ szervezet a bonyhádi gimná­ziumban jobban működött, mint itt az egyetemen. Spiri néni méltán büszkélkedik a fiával, aki pár év múlva mint meglett ember jön haza. Milyen jó, hogy népünk, fia­talságunk ma vtár nyugodtan és biztosan tervez, s ezek . a tervek valóra is válnak. így van é'z Ezer György éleiében is, aki első éves hall- ■ gatója az egyetemnek. O Tol­nán született, s amikor édes­apja meghalt 1937-ben, kereső nélkül, árván maradt a család, s bizony nehéz gonddal küz- ködtek. Még szerencse, hogy a gyerek taníttatását a debrece­ni rokonok vállaltak. Debre­cenben végezte el a gimnáziu­mot. — Őszintén megvallva az iskola elvégzése után nem is gondoltam a mezőgazdasági pályára. Vegyész akartam len­ni — vegyészmérnök. vegyészmérnöki karra azonban sokkal több volt a jelentkező, mint ameny- nyi szükséges, viszont kevesen jelentkeztek a mezőgazdaság: szakra, pedig nagy szüksége van az országnak jó mező- gazdasági szakemberekre. S Ezer Györgyöt is az Agrár­egyetemre irányították. — Ma már nagyon szívesen tanulok itt — magyarázza. Ha továbbra is így megy a tanu­lás, még komolyabb tudomá­nyos lehetőségeim vannak, mintha mérnöknek mentem volna. Pár esztendő még, és jó lehet, hogy kutató-intézetben dolgozhatom. Erős, sportolt fiatalember. Már kisdiák korában is spor­tolt Tolnán, most pedig a Ha­ladás sportegylet vízilabda csapatában látszik. — Két fiatal — szűkebp ha­zám, megyénk sokszáz, sok­ezer fiatalja közül. Mindket­ten apa nélkül nőttek fel — s mindkettőjük előtt ugyanazt az utat nyitotta meg a 10 esz­tendős szabadság. tegnap bizonytalanságá­ból ez a 10 esztendő ve­zetett aZ 6 életükben s . egész népünk életében is a biztos, győzelmes holnapok felé. MUNKÁCSY E. AJ Május elsejei felvonulás Bonyhádon A Román népköztársaságból: Véderdők létesílése — a Duna deltája növényzetének kiaknázása A bukaresti Erdészeti Ku­tatóintézet H'/.Vf-ben jelentős tudományos eredményeket ért cl. Az intézet tudósai és szak­emberei a 7. elmúlt évben to­vábbi 5C0 ezer hektárnyi terü­letet jelöltek ki erdősítésre; tudományos munkájuk ered­ményeként .az ország erdősé­geinek 3,0 százalékát sikerül ,felfrissítem., A B'caz-i V. I. Lenin villamos vízierőmű vi­dékén tuaományos alapokon jelentés erdősítési munkálatok kezdődtek el, hogy ezáltal biz­tosítsák vízietémü ehető legjobb hidrológiai feltételeit. A kutatóintézet Baragan-i s D&brőgea-i kísérleti állomásai jelentős kutatásokat végeztek amelyek során kimutatták a védendők hatását a mezőgaz­dasági termelésre. Megállapí­tották, hogy a csapadékos éven ben a véderdőkkel övezett területeken a mezőgazdaság: termés minimum 20 százalék­sai nagyobb, szárazság idején pedig 300—400 százalékkal na gyebb n termés,,-mini véaőer- cö nélküli területeken. A ku­tatóintézet kiszélesítette a me­zőgazdasági véderdöháióza- tot, amelynek- hossza meghu- iúbja a ICO, kilométert. In cnt.V kutatások, folytak Vrü.önféié fafajiak meghoap- síta-diVá. kapcsolatban is. így példáui 1951-ben kísér­letek kezdődte-e az eukaliptusz,' Tntsghpnosítására. Az olsaú'1: évben megkezdődött az euka­liptusz Ültetvényeik, kitérjes*t-r tése. Ez a fajta különféle szem pontból igen hasznos. Levelei­ből egy olyan anyagót nyer­nek, amelyet a román édes­ipar máris /'elhasznál a cukor­ka-gyártásban. Ugyanekkor fá­ja igen értékes, a leveleiből kivont ola/jat pedig a gyógy­szergyártásban használják fél. A kutatóintézet , 1955-re vo­natkozó munkatérve külön­féle kérdéseket ölel fel. Így például a Duna deltájának gazdasági fejlesztése és az itt­levő természeti kincsek feltá­rása céljából tanulmányozni fogjak ennek a vidéknek ta- lajvisí tanyait, növényzetét, a hetnvkos vidékek erdősítési lehet/őségait, a hibrid fekete nyáB fa meghonosításának le­hetőségét, valamint az egész delta erdőgazdasági felfej tesz­tedéit. Hasonlóképpen tanul­mányozni fogják azt is, hogy miként lehet gyümölcsfákat felhasználni véderdősávok lér te ütéséire, valamint azt, hogy melyen mértékben lehet fokoz­va a mezőgazdasági véaerdő- ló vezetek kiterjesztését.-- Németkéren a Ságvári és <a Béke termelőszövetkezetek, ez I. típusú Árpád. Dózsa, Pe­tőfi, Béke iern-előcsoportok és Horváth József, Nyár; Janó.-,. Szauer Imre egyéni gazdák vállalták a 35 mázsás • kukori­ca, a 150 mázsás burgonya és a 200 mázsás cukorrépatermés elérésé.. A kitüntetett dolgozók haladnak az clüzem Bonyhádi Cipő­gyár menetének élén A cipőgyári DISZ-szervezet felvonulása Traktorokkal vonultak fel a Bonyhádi Gépállomás dolgozói i Feldíszített teherautóval és lovaskoesikkal jönnek a Dózsa Népe termelőszövetkezet tagjai A Bonyhádi Hengermalom dolgozói egyik őríögépüket hozzák a felvonuláson A Népbolt dolgozóinak menete % v t a

Next

/
Thumbnails
Contents