Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-31 / 126. szám

fmuju fernem Hess*-ar MAI SZAMBÁN: : to toké kölcsönös megértés szellemében fo lynak. (2. o.) — A gerjeni pártszervezet életéből (3. o.) — A kommunisták kezdeményezésére hozzákezd­tek a lehetőségek kiaknázásához a miszlai Szabad Fold tsz-ben. (3. o.) — Páraeversenyre hívjuk a závodi Előre tcrnvelőszői»etkezetet. (4. oldal.) —— imtOStSl IM tt —1 AZ M D P TOLNAMEOYEI PARTBIZOTT5ÄOANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM ARA SO FILLER KEDD, 19155 MÁJUS 31 Színvonalasabb agitációt! Talán egy időszakban sincs ilyan sok és fontos munka, mint napjainkban. Kikelt burgonya, kukorica, répa kapálni kell. Meg kell kez­deni a takarmánynövények betakarítását. Nem lehet még fél napot sem késlekedni, mert az már a termés rovásá­ra megy. A tudomány és a gyakorlat például figazolja, hogy az a helyes módszer, amikor a kukoricából nem ve­szik ki a kapát egészen ara­tásig. A 30—35 mázsás kuko­rica átlagtermésnek ez az egyik legfőbb biztosítéka. De a takarmánynövények betakarí­tásával is igyekezni kell, mert a késlekedés csökkenti a széna minőségét és nyil­ván ez is pénzpocsókolást je­lent. Annak a gazdának, aki megkésik a kapálással, el­gyomosodik a kukoricája: nem takarmányt, hanem gazt terem a földje és ez pedig nem alkalmas állatállományá­nak növelésére. A szónafélesé- gek betakarításával való meg késés pedig azt jelenti, hogy kárbavész az eddigi munká­latok egy jelentős része, mert még azt sem takarítják meg, amit megtermeltek. Tennivaló tehát akad bő­ven és ehhez még hozzájön, mint állandó feladat, a be­adási és adófizetési tervek tel­jesítése. Most, a nagy mező- gazdasági munkák kellős közepén sem maradhat egy pillanattá Bem háttérben a begyűjtés és az adófizetés szorgalmazása. Ha párt és államhatalmi szerveink nem foglalkoznának kellő mérték­ben a törvényesség megszi­lárdításával, nemcsak az or­szág ellátásában merülhetné­nek fel zavarok, hanem ké­sőbb összetorlódnak az adós­ságok és annak már sokkal nehezebb a kifizetése. Ezeket a sokrétű, de egysé­ges feladatokat politikai fel- világosító munka nélkül nem lehet megoldani. Nap, mint nap agitációs szóra, meggyőző érvekre van szükség, mert egyébként nincs biztosítva a bú termés és a begyűjtési, adó fizetési tervek teljesítése. Ha a párt népnevelői nem magya rázzák meg a gazdáknak, hogy miért szükséges az időbeni növényápolás, aliíkor olyan hangok találnak talajt, mint Tamásiban, ahol kisebb fagyot észleltek: „nem érdemes ka­pálni, mert hátha ismét fagy lesz.1’ Ennek aztán az is a következménye, hogy inkább tétlenkednek a gazdák,, mint hogy a növényápolást végez­nék. A párt népnevelői pedig pem magyarázzák meg: „Az Átmeneti lehűlést már felvál­totta a napsütéses, meleg idő­járás és ezek a napok nem­csak alkalmasak a növény- ápolásra, hanem minden órai késlekedés a kultúrnövény fej lődését gátolja.’* A tamási népnevelők ölhe­tett kézzel nézik, hogy ilyen helytelen nézet uralkodik a községben és ez elsősorban abból adódik, hogy a helyi pártbizottság és pártszerveze­tek neun szervezik, irányítják, a népnevelők munkáját, nem állítják őket csatasorba a so- ronlévő feladatok megoldása érdekében. Amint Péü elvtárs, * községi pártbizottság titka­ié mondott®, már bét hónapja ás van, hogy nőm tartottak «épnewelőértekeaaetot Ezek irtán nem lehet csodálkozni, hogy nem is tevékenykednek a népnevelők, , Sajnos, azt kell megállapí­tani, hogy a községek jóré­szében hanyatlás mutatkozik az agitációs munkában és ez elsősorban abból adódik, hogy a pártszervezetek nem adnak nekik szervezett útmutatást, nem látják el őket kellően fel adatokkal, még csak annyit sem tesznek meg, hogy idő­közönként népnevelőértekez­letet hívnának össze. Ezt az­zal magyarázzák, hogy nem érnek rá, sok a munka. Ezek az elvtársak a fáktól nem lát­ják az erdőt: nem látják, hogy éppen a soronlévő fel­adatok megoldását segítené a népnevelők mozgósítása és most, a feladatok növekedé­sével fokozni kell a párt agi­tációs munkáját is. Természetesen állandó érte­kezéssel nem lehet mdtoldani a feladatokat és arra rufics is szükség, de nem lehet lemon­dani rendszeres időközönként a népnevelőértekezletek meg­tartásáról. A pártszervezetek­nek rendszeresen kell tájékoz­tatni a népnevelőket a legfon tosabb teendőkről, adjanak nekik módszfe-beli útmutatá­sokat, az általános formulák helyett konkrétan mondják meg nekik, hogy milyen hely­telen hírverés kapott szárny­ra, hogyan kell azokat meg­cáfolni. Sőt, tájékoztassák a népnevelőket még arról is, hogy melyik gazdánál, milyen területen mutatkozik leirhara dás és így mindig oda tudják irányítani a népnevelőket, ahol legnagyobb szükség van a felvilágosító agitációs szóra. Ahhoz, hogy megfelelő irá­nyítást kaphassanak a népne velők, természetes elsősorban a pártvezetőségnek kell tud­nia, hogy melyik területen mi­lyen feladatok vannak. A gyönki községi {jártbizottság ezt helyesen megoldotta: uta­sította a helyi végrehajtóbi- zottságot, hogy a tanácsokon keresztül szervezzék meg a j elentőszolgálatot Pártszervezeteink neveljék arra a népnevelőket, hogy a határban, munkaközben is agitáljanak. Az agitátorok na­ponta munkaközben ismerő­seik. barátaik egész sarával találkoznak és állnak meg be­szélgetni. Ezek a találkozások a legalkalmasabbak arra, hogy baráti szóval meggyőzzék a gazdákat a megfelelő időben végzett növényápolás jelentő­ségéről és ugyanakkor a tör­vényesség tiszteletére nevel­jék. Megyénkben szokásos, hogy a környéken dolgozóit egy helyre ülnek le ebédelni, vagy a déli itatások után pi­henőt tartanaik a kutak kör­nyékén. A népnevelők hasz­nálják ki ezeket az alkalma­kat : irányítsák a beszédet napi feladatokra és adjanak helyes tanácsokat, javaslato­kat a munkák időbeni elvég­zésére. Nagyon helyes, ha ilyen kor felolvavást is tartanak va­lamelyik újságból és a felol­vasott cikket közösen megbe­szélik. Pártszervezeteink ügyelje­nek arra, hogy a népnevelők elsősorban saját példájukkal agitáljanak. Népnevei őért efcez- leteken értékeljék a népneve­lők példamutatását, ha vala­melyiknél hiányosság mutat­kozik, kérjék -tőié számon azt. Mondják ei a népnevetőérte- kesíleteken a jól dolgeaó agi­tátorok módszereit is, hogy ok«4jaj*ak betéte a totototek. öeezeíoigttdva: ka a párt­szervezetek rendszeresen fog­lalkoznék a itópnevetőfckel, irányítják, szervezik munká­júikat, akkor sikerig megterem teniök az olyan légkört, amelyben szégyen lese a le­maradás, mind a növényápo- iétíűBDt a besssíitésiwSfc „A varsói szerződés még jobb munkára ösztönöz Megyénk dolgozói örömmel fogadlak a szerződés törTénybeiktaátását A TEVELI ALKOTMÁNY termelőszövetkezet tagsága együttesen hallgatta meg a varsói szerződés törvénybeik­tatását. Ez a szerződés min­den békeszerető embernek megnyugvást ad, másrészt biztosítékot, hogy nem va­gyunk egyedül, mellettünk áll a Szovjetunió és a népi demokratikus országok. Ezt a Szovjetuniónak köszönhetjük. A magyar nép békéje biz­tosítékának telánti a varsói szerződést. Tar Flórián, a tsz agronó- musa hozzászólásában elmon­dotta, milyen nagy jelentő­sége van számunkra ennek e szerződésnek és még nagyobb erővel Jogunk hozzá ország- építő munkánkhoz. Iparunk fejlesztésével, a gépek foko­zottabb igénybevételével ol­csóbban és többet tudunk ter­melni a mezőgazdaságban is, ezzel saját magunk és az egész nép életszínvonalát emeljük. Ezt munkánkkal is bizo­nyítjuk. A termelőszövetke­zet 50 kh kukoricáját lófogat­tal és kézzel is megkapáltuk, összes lucernánkat le kaszál­tuk és még a hét folyamán betakarítjuk. Szépen virágzik már a borsó, az a kilátás, hogy rövidesen a piacra vi­hetünk belőle, öreg, fiatal egyaránt kora reggel már kint van a földeken. A kí­vülállók amikor megállnak az úton, láthatják, milyen szor­galmasan dolgozik a szövet­kezet tagsága. LUDAS ANDRÁS Terel. Az országgyűlésen elhang­zott - varsói szerződés törvény beiktatását megelőző — be­szédet és a felszólalásokat a rádión keresztül a „ NAGYDOROGI 11 gépállomás dolgozói is érdeklődéssel kall gettók. Május 26-án a mun­ka kezdete előtt rópgyülésen is megtárgyalták Rákosi elv­társ és Hegedűs elvtárs be­szédeit, miután Csuprik Jó­zsef elvtárs. a pártszervezet helyettes titkára rövid beszé­det mondott. A dolgozók egyhangúlag kijelentették, hogy mindent megtesznek saját munlkaterü- letiikőn a béke megvédése érdekében. Munkájukat úgy szervezik meg, hogy minél jobb eredményeket éltesse­nek el, mert ezzel akarnak a béke ellenségeire mind na­gyobb csapást mérni. Egyet­értésüket fejezték ki a varsói szerződéssel kapcsolatban, s helyeselték, hogy a magyar kormány is ratifikálta. Egy­úttal kijelentették, hogy csat­lakoznak a kaposvári gépállo­más, a Szabad Nép május 25-i számában megjelent fel­ajánlásához, íj DÖBRÖK0Y KÖZSÉG dolgozó parasztjai a fain több helyén szervezetten is meg-' hallgatták az országgyűlésről a rádióhözvetftést. A falu öt különböző re sírén, a Harc a békéért tsz-ben, a tanács - házán, a pártszervezet helyi­ségében, a főfdművesszövét- keze ti irodán Is a szőlőhegyi iskolában sokáén, gyűltek ősz- sze, s helyesléssel vették tu­domásul a varsói határoza­tokat, s azt, hagy országgyű­lésünk egész dolgozó né­pünk nevében ímegerősitette, törvénybeiktatíá a varsói szerződést. Azzal az elhatá­rozással távoztak a rádió hallgatásról a döbrökőzi dol­gozó parasztok is, hogy ez­után igyekeznek még jobban dolgozni, még többet termel­ni, hogy muríkájukkal is se­gítsék * békeszerető népek nagy harcát. A jó munka jutalma A Tote® Megyei Tatarozó Vái‘ala.t kőműves brigádjai közti versenyben swmte állan­dóan »2 első helyen v<ui szekszárdi építésvezetőség — „Vörös Csillag” brigádja, melynek vezetője Merk János „kiváló dolgozó’*. Merk elv­társ most újabb kitüntetésben részesült, a napokban adomá­nyozta részére a Város és Községgazdálkodási Miniszter elvtárs a „Város és község- gazdálkodás kiváló dolgozója." kitüntetést azért a jó munká­ért, «mát a lahásfeíújftáM és tatarozás* munkákon végzett brigádjával. Merk elvtárs brigádja mo*l B a-Skefaasárái Vaetanki Mór utca 6. szám alatti lakóház felújítási munkáin dolgozik, jó minőségű munka mellei* 161 százalék az eredménye. A brigád tagjai okleveles sriaban oviisták, 'köztük Ro**-J tor Adóm segédmunkás az „Építők napja” alkalmával kapta meg a sastaha.no vista oklevelet. Túlteljesítette vasgyűjtési tervét a Bátaszék és Vidék« F 51 d mű vessző vetkezet A Báteezéfc és NMéhe F3M művesszövefckezseit már túltei- jesítette vasgyüjtési tervét. A VBSgyűjtő hónap kezdete óta 170 mázsa hulladékvasat gyűjtöttek össze, ezzel tervü­ket 113.3 százalékra teljesítet­ték. Elősegítették a vasgyűjités sikerét az úttörők, a község dolgozó parasztja» és a szövet­kezet dodgozói. Kiemelkedő eredményt ért el Nagy Mózes i fin . iJítii I I Mt rH rJt ráintmA M2UL. í$aüWreK€i8!e?C8 CKÄgOB®, lEwofifc matt 15 mássá vasat gyűjtőit, Lukács Lajos, eká 5 mázsa va­sat gyűjtött Mészáros Antal eredménye S mázsa voüt. Az úttörők közt* a legjobb ered­ményt Grill János érte ed, két mázsa haffledékrosait gyűjtött össze; Szép eredményeket ér­iek el Bihari László, Pető An« tál és ifj. Simon István úttá* rak is. Miért kh teljesük vállalásÉat a lotaÉBisi Kesdergyár DISZ fiatatjai A Tolnán‘émedi Kendergyár DISZ-fiata'.jat — mint arról lapunkban két héttel ezelőtt hírt adtunk, — a II. kongresszus tiszteletére vál­lalták, hogy a normájukat nemteljesítő ifjú­munkások teljesítményét 100 százalék fölé emelik. Megkérdeztük Varga Eszter elvtárs­nőt a DlSZ-szervezet titkárát, hogyan állnak vállalásuk teljesítésével, mit tettek azok si­keréért. milyen eredménnyel folyik a verseny a fiatalok közt. — Hót bizony kcmloy bajok vannak, egy idő óta nem folyik semmi élet a DISZ-iben — válaszolja. — A fiatalok teljesítménye nem­hogy emelkedett volna, hanem csökkent. A legutóbbi dekádban egyedül MóstzáK* Lajos teljesítette túl normáját, Sárrtha Irén 92 szá­zalékot, Varga Eszter 72, Fehérvári Mária 68 százalékot ért ei. Nem kapta mag a DISZ-szervezőt sem az üzemi pártszervezettől, sem a járási DISZ- bizottságtól a segítséget „ verseny megfelelő előkészítésére. Nem értékelik külön a fiata­lok közti versenyt, hiányzik a munkamódszer- átadás is, pedig Mészáros Lajos ifjúmunkás segíthetne a gyengébbeknek. .— A járástól a téten voltak itt utoljára, azóta felénk se néz­nek — panaszkodik a DISZ-titfkár. A DISZ szervezeti élet fellendítésére min­den tehetőség megvan a Tolnán,émedi Ken­de rgy árban. A fiatalok rendelkezésére áll sportfelszerelés, táncruhék, amit most nem használ senki. Ez azonban nem elég. Mód­szerbeli segítségei kellene adná a mozgalmi munkában még tapasztalatlan titkárnak, ve­zetőségi tagoknak. Ezt ajánljuk a pártszerve­zet és a gyönki járási DlSZ-bizottság figyel­mébe, Kerfmozi létesült Szekszárdon RÉGI KÍVÁNSÁGUK teljesült a szekszár­diaknak a kartmozi létesítésével, amelyet jú­nius 3-án, nyit meg a Tolnaroegyei Mozi üzemi Vállalat, a megyei pártbizottság határozatára. A kertmoEit a volt megyeháza udvarán ren­dezték be, mivel ez a hely legalkalmasabb er­re a célra. A metgnyitásra már minden ké­szen áll: felszerelve a keskeny veti fésű mozi- gép, berendezve a nézőtér, bevezetve a sza­badtéri világítás. A szabadtéri mozi mintegy negyvenezer fo­rintos 'beruházással létesült. Befogadóképessé­ge nagyobb, mint „ Garay filmszínházé, né­zőterén 5Ö0 ember fér el. Hathatós segítséget nyújtott a megyed váno§i tanács a kertnvxzi létesítéséhez: első­sorban a helyiség biztosítása ügyében és a szé­kek beszerzésében. A KERTMOZI június 3-án a „Valahol már találkoztunk” c. szovjet filmmel kezdd meg műsorát. Minden nap játszik este 9 órai kez­dettel ,tehát az est beálltává]. Június havi műsorán a legnagyobbsrkerű filmek szerepel­nek, amelyeket szívesen megnéz ismét Szek- szárd moeilátogató közönsége: Riadó a cir­kuszban, 2x2 néha öt, Dalolva szép az élet, Bátorság iskolája. A szabadtéri mozi met'ett rendese«, mint eddig, játszik a Garay flkmeínház is teljesen külön műsorral, Székszárd város kulvurÄhc fejődésébe« je­lentős esemény a kertmozi megnyitása. Tud­valévő, hogy az egyetlen filmszínház gyakran kevésnek, szűknek bizonyul a jelentkeaő igé­nyeik kielégítésére. Emellett a nyári hőség be­álltával sokkal kellemesebb és egészségesetek lesz a szabadtéri mozi látogatása, de a Garay filmszínházra is előnyös annyiban, hogy rész­ben tehermentesül, megszűnik a kényelmetlen zsúfoJteág, —-----­„Kivá ló Kónyvtár* vándorzászlót kapott a szekszárdi megyei könyvtár örömhírrel érkezett haza * közelmúlt napokban Budapes­ten lezajlott könyvtáros kon­ferenciáról dr. Máté Géza, a szekszárdi megyei könyvtárve­zetője. Piros zászlót bontoga­tott ki selyempapír burkolat­ból munkatársai előtt, akik kitörő örömmel olvasták az aranybetűs feliratot: Kiváló Könyvtár . A vándorzászlót Non György, a népművelési miniszter he­lyettese adta át a konferenci­án dr. Máté Gézának pénzju­talommal együtt. A szekszárdi megyei könyvtár ugyanis a könyvtárak között folyó felsza­badulási versenyben az ország öt legjobb könyvtára közé küz­dötte fel magát. A felszabadu­lási verseny hatalmas hajtó­erejét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a megyei könyvtár egy évvel ezelőtt az ország legrosszabbul dolgozó könyvtára volt. Sok érdeme van az eredmények elérésébe« a könyvtár vezetőjének, amit — mint említettük — pénzju­talommal honorált a Népmű­velési Minisztérium. A megyei könyvtárnak je­lenleg 38M beiratkozott olvasó­ja van és havonként áttago- 1 96M kölesőnsést bonyuttt le. Emellett inlormáJJa, elfen- őrzi a járási és kömégi könyv­tárakat. A feiszabadui&si ver­senybe pedig megyénk vala­mennyi községi könyvtárát be­szervezte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents