Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-29 / 125. szám
1955 MÁJUS 29 NÄPEÖ 7 # Röpgyűlés a Paksi Konzervgyárban Csatlakoztak a kész budapesti üzem felhívásához a Bonyhádi Ruházati HISZ dolgozói A Bonyhádi Ruháaaití KTSZ dolgozói 1955 május 25-éíl üzemi értekezleten foglalkoztak a 20 budapesti vállalat felhívásával, Amelyek versenyre hívják toi az ország valamennyi üzemét, hogy 1055. éves tervüket idő előtt teljesítsék. A szövetkezetünk dolgozói már nem egyszer adták tanúságát annak, hogy az eddig vállalt versemyfeladataat magasam túlszárnyalták, legutóbb a felszabadulási versenyben értek el kimagasló eredményeket. Dolgozóink vállaltaik, hagy 1955. évi termelési tervet december 10-re befejezik, ezen belül 2 százalékos önköltségcsökkentést, 1,5 százalékos mumikabérmsgtaka- ■rítást és a 'termékek minőségének emelését, 2 százalékos amyagmegtaJkarítást, vállalták továbbá, hogy a III. negyedben exportra nagyobb mennyiségiben papucsokat termelnek. Ambrusiics Mihály brigádvezető vállalta, hogy brigádja ^ naponta egy pár cipővel többet állít elő az eddigi jó minőségben. Berkovics Mihály háromszoros sztahanovista minőségi munkájának további fokozását vállalta. Lőrinci Artúr naponta 2 pár cipővel többet fog szabni. Az értekezletein ,részt vett a tevéid Vegyes KTSZ elnöke Mayer elvtárs, aki szövetkezete nevében kihívta versenyre szövetkezetünket. Ezt a versenykihívást dolgozóink egyhangúlag elfogadták és ígéretet tettek, hogy a termelékenység bővítésével, a javítások és szolgáltatások kz szélesítésével, a hulladék és helyi anyagok nagyobb fokú felhasználásával akarják ígéretüket valóra váltani, hogy ezáltal is kiérdemelték azt a sokoldalú támogatást, amiben pártunk és (kormányunk eddig is részesítette a kisipari termelőszövetkezeteiket. Dolgozóink ezzel csatlakoznak a 20 budapesti ipari vállalat felhívásához. Halász József Mit kell Mi a jégbiztosításról? A konzervgyáriak ünnepelnek. Hogy Tiüt, erre a 25-én megtartott röpgyűlés hozzászólásai adtak választ. A béke hatalmas erőit, békénk hatalmas biztosítékát, a varsói szerződést, s az ebben résztvevő államok szilárd állásfoglalását ünnepelték. Az üzemi röpgyűlés délután 2 órakor kezdődött. Ezen a gyár valamennyi „üzemben" lévő dolgozója megjelent, mintegy 250—300 fő. Ambrus Ödön elvtárs tartotta az előadást. A varsói értekezlet jelentőségét, szükségességét magyarázta lelkesen. Elmondta, hogy ezzel a szerződéssel a béketábor hatalmas győzelmet nyert a különböző paktumokat szervező imperialisták fölött, hisz- erőit vonta össze ezzel. Külön kiemelte, hogy ezzel.nincs vége a békeharcnak, s a varsói szerződés nemcsak az államok ügye, hanem mindannyionké, a Paksi Konzervgyár valamennyi becsületes dolgozójáé is, ez ez újra komoly kötelezettséget ró külön-külön mindannyionkra, több, jobb, becsületesebb munkát követel tőlünk. S ami most jött, az igazolta a gyűlés ünnepélyességét, hangulatát. A jelenlévők egymásután jelentkeztek szólásra. Menzer János elvtárs azzal kezdte mondanivalóját: Alig egy évtizede, hogy életre ébredtünk a romok közül, s ezt nem akarjuk újra elölről kezdeni. Vegye ezt tudomásul mindenki, aki a Paksi Konzervgyár jövendőjét fel akarja borítani. A konzervgyáriak nemcsak akarják a békét, de segítik meg is védeni. Helyesnek tartom kormányunk csatlakozását a varsói szerződéshez” — fejezte be felszólalását. Gszelman Jánosné felszólalásában elmondja: „Három gyermekemmel éltem át óvóhelyen a második világháború szörnyűségeit, s ebből nem kérek többet. A konzervgyári anyák nevében tiltakozom az új háború ellen. Harcolni fogok békés életünkért azzal, hogy teljesítményemet 170 százalékra emelem. „Nem vagyok a szavak embere, de úgy érzem, szólnom kell, mert én sem akarok háborút — kezdte felszólalását Dömötör elvtárs, — hisz négy gyermekem van. De hogy nem akarok háborút, azt munkámmal kívánom igazolni. Helyeslem, s valóban szükségesnek tartom a varsói értekezlethez való csatlakozást." „És a varsói értekezletről sokat hallottam a rádióban, és olvastam az újságban — kezdte hozzászólását Agocs Ferenc elvtárs. — Úgy velem, hogy a béke erőinek megszilárdításához nekünk is hozzá kell járulnunk, méghozzá jó, termelő munkánkkal. Ezért mi raktári dolgozók vállaljuk, hogy az anyagtakarékosságról szóló határozatot megjavítjuk.” „Én még lány voltam a második világháború alatt, de így is éreztem annak minden gondját, keservét" — mondja Jantner Ferencné elvtársnő, hisz apám részeveit a háborúban, de ez még szörnyűbb lenne, ha férjemet, három gyermekem apját kellene háborúba küldeni azért, mert egyesek nagyobb vagyont akarnák öszszeharácsolni.” Lehetne tovább és tovább sorolni a hozzászólásokat, amikben mintegy vezérfonalként húzódik a röpgyűlés ünnepi dekorációjának jelszava: „Terveink túlteljesítésével üdvözöljük a varsói szerződés aláírását.” Oláh, Török, Herger elvtárs mellett az elvtársnők is elmondták, mit jelent a béke ügye szempontjából a varsói szerződés. Egységes vélemény alakult ki a röpgyűlés végén, melyben a Paksi Konzervgyár dolgozói helyeslik a varsói szerződés megkötését, s csatlakoznak az országgyűlés határozatához, melyben törvényerőre emelik a fenti szerződést, s ígérik, hogy a béke védelmében bátran lehet a konzervgyáriakra számítani. Akár munkával, akár fegyverrel kelljen megvédeni épülő országukat, bővülő, fejlődő üzemüket, boldog, szebb jövőnket. BÉRES GIZELLA Járási Pártbizottság Paks A gyakori tudatosítás dacára még mindig varrnak olyan dől gozó parasztok, akik nem tudják, hogy a kötelező jégbiztosítás nem terjed ki a terményék teljes értékére, a fizetendő díj is éppen ezért alacsonyabb, mint ha az a termény teljes értékére vonatkozna. Erre való tekintettel jégkár esetéin a kártérítés, a jégkár százalékának megfelelően, — csak azon megállapított norma érték erejéig lehetséges, amely után a díjfizetés történik. A. kötelező jégbiztosítási feltételek ismeretének hiánya idézte elő azokat az eseményeket, hogy a jégkárt szenvedettek közül sokan jogtalanul teljes értékű kártérítést követeltek anélkül, hogy a magasabb kártérítésre való jogos igényit önkéntes kiegészítő jégbiztosítás kötésével megszerezték volna. Az Állami Biztosító a folyó évben levelezőlapon hívta fel az elmúlt években jégkárt szenvedett dolgozó parasztok, különösen szőlőtulajdonosok figyelmét, hogy ne mulasszák el az idén külön díjszabás ellenében az önkéntes kiegészítő jégbiztosítást megkötni, mert így érhetik el, hogy nem csak a művelési költségek térülnek meg, hanem ezen felül az elmaradt hozamért megfelelő kártérítéshez is jutnak. A TOLNA megyei tanács Bánya és Épíiőanyaigipari Egyesülés azon. nali belépésre egy vontatn vezetői felvesz. A jelentkezők bővebb fel- vüágosííást. Szétszórd Marx Károly u. ti. sz. alafft megkapják. Szekszérdon, a Kadarka utcában építik a város egyik legnagyobb épületét: kétemeletes iskolát. Az iskola a tervek szerint a megye legmodernebb iskolája lösz. Hozzá kell tenni azt is, hogy a tervezők jó helyen választották meg az iskola környezetet is. Fent, a domboldalon épül, ahol a tiszta, egészséges leUj Iskola épül Siebszárdon vegő, csendes környezet biztosítja majd a diákok nyugodt tanulását. Ezen a részen egy új városnegyed épül. A szekszárdi dolgozók új családi lakóházaiból már egész utca létesült az épülő iskola környékén. Ez a gyönyörű, parkírozott rész a- város egyik legszebb negyede lesz. Talicskával hordják a még folyékony betont a támfalat megformáló deszkák közé. A kétemeletes iskola-palota 74 méter hosszúságban nyújtózik majd a város felett. Egy-egy emeleten tíz 6 méter széles és 8 méter hosszú par- kettes tanterem lesz. Az iskolát tanári szobáival, szertárakkal, öltözőkkel, édeimiszer- ralktánral, üzemi konyhával, fürdőszobával és orvosi rendelővel ás ellátják. A fűtését az alagsorban lévő kaizánház- bói központi fűtőrendszerrel' oldják meg. A főbejáratnál díszes előcsarnok lesz. Az iskolaépület mellett egy külön emeletes épületben két tanári lakást építenek. Egy- egy lakásban három szoba, konyha, fürdőszoba és éléskamra lesz. Korszerű keverőgép ontja a betont. Ez az iskola több, mint két millió forintba Ikerül államunknak. Az építkezéseket a Tolna Megyei Állami Építő Vál lalat végzi és a jövő év szeptember 1-ig kel átadnia rendeltetésének. Ennél az építkezésnél közel hatezer köbméter földet kell megmozgatni, A Takarékos gazdálkodással az életszínvonal emeléséért A márciusi pártba tározt végrehajtása megköveteli, hogy minden erőnket a termelékenység emelésére, ,a,z önköltség csökkentésére irányítsuk, arra, hogy fokozott takarékossággal végezzük el termelési feladatainkat. Az önköltség csökkentését elsősorban takarékos gazdálkodással érhetjük el. A termelés minden területén: az anyagfelhasználásnál, a munkaerő és bérgazdálkodásnál, igazgatási, értékesítési és egyéb különféle költségeknél a legnagyobb_ fokú takarékosság szükséges ahhoz, hogy a' párthatározat idevonatkozó részét végrehajtsuk. Mivel a termékeinkre fordított költségek mintegy 50 százalékát az anyagfelhasználás teszi ki, ezen a téren kell a takarékosságot a legnagyobb mértékben érvényesíteni. Ezek: 1. A termékek előállításához közvetlenül felhasznált anyagok, 2. a gyártási segédanyagok, 3. tüzelőanyag és villamosenergia. A termékek előállításához közvetlenül szükséges anyagot leggazdaságosabban az ezidő szerint legfejlettebb lechnológia alapján képzett anyagnormák kidolgozásával, annak alapján való anyagutalványozással és ellenőrzéssel tudjuk felhasználni. Kidolgoztuk a lemeztáblák kombinált szabását és így egy táblából, két edénymé- vetre alkalmazva 9 százalékkal több hasznos anyagot tudunk kihozni a zománcedény alapanyagát képező vaslemezből. Ez csak a mi üzemünkben évi 20 tonna temézanyag megtakarítást jelent, amiből 15,000 darab négy literes lábast lehet gyártani. Üzemünkben az utóbbi időben háttérbe szorult a Gazaa-mozgalom. A megnövekedett termeléssel egyidejűleg nem fokoztuk a keletkező hulladékanyag felhasználását. Mellőztük a húzág közben elszakadt, hulladéknak minősített, de még felhasználható lemezanyag feldolgozását is. Az anyagtakarékosság fokozása. p hulladékanyag gazdaságosabb felhasználása érdekében műszaki dolgozóink olyan körvágó ollot. .szerkesztettek, ’ melynek használata lehetővé teszi, hogy a vágásra kerülő lemeztábla négy sarka külön esik le. Ezzel köny- nyefobé válik a hullaclékanyag tárolása és így a felhasználásnak; is nagyobb a lehetősége. Vannak egyéb lehetőségek is. A fejlett technikai eljárások, a nemzetközi tapasztalatok alkalmazásával csökkenteni lehet az egyes edényfajtákhoz eddig felhasznált körtárcsák méretét, le lehet szorítani a szakadásból keletkező selejtet. A zománcanyaggal is fokozott mértékben kell takarékoskodni, mert előállításához import anyagok is szükségesek. Itt a hulladékzománc gondos gyűjtésével és kezelésével, beolvasztás útján új zománc előállítás.., válik lehetővé. A hulladék keletkezését úgy csökkentjük, hogy a zománcmerítőket felülről is burkoljuk, a zománc ne szóródjon szét, hanem visszacsepegjen a tartályba. Takarékoskodni lehet a zománcanyaggal úgy is, hogy a nyers zománcára kezelését gondosabban végezzük, hogy csökkenjen az olyan árak mennyisége, melyről a zománcot lenyúzá- suk miatt le kell mosni. Hiányzik még üzemünkben a zománcanyagoik feihasználására vonatkozó anyagnorma. Ez fékezi a takarékosabb felhasználás ellenőrzését. Még ebben az évben felhasználási normákat dolgozunk ki és azt ellenőrizni fogjuk, hogy a takarékos gazdálkodást így is elősegítsük. A vaslemez lágyításánál nagymennyiségben keletkező vasreve kitünően pótolja a vörös- barna zománc előállításához szükséges festékanyagot. Ennek rendszeres, megfelelő gyűjtését eddig elhanyagoltuk, de mér intézkedéseket tettünk arra, hogy ezt a hibát kiküszöböljük és így a vörös-barna festékanyag felhasználásánál megtakarítást érjünk el. A termeléshez közvetlen felhasznált anyag jelentős részét képezi a festékanyag is. Ezt használjuk a játékáru, lámipeernyő és csiszolt edény gyártásához. A cikkeket az eladási árnál drágábban állítjuk elő. Az általunk használt festékanyag ára igen mp.eas ég megfelelő berendezés hiányában cs-u ezt a gyorsan száradó festéket tudj ui» & isználni, A gazdaságos termelés biztosítása ' érdekében gyorsan megtérülő beruházási hitelt igényeltünk és abból festékszárítót létesítettünk, így jóval olcsóbb festékanyagot tudunk használni, melynek előnye még az is, hogy fényesebb, tartósabb, tehát az áru minősége is javul. A segédanyag felhasználás területen is számos lehetőség ,van a takarékosságra. Üzemünkben legjelentősebb a szerszámacél fogyasztás és ebiből az anyagból nem áll kellő mennyiség rendelkezésünkre. A takarékos gazdálkodást itt legeredményesebben a Kuznyecov-mozgalom ^.terjesztésével lehet megvalósítani. Ez a használt szerszámok felújítását és azok újbóli felhasználását segíti elő. Az élfelrakó hegesztési eljárás bevezetésével, mellyel az elkopott szerszámokat újra fel lehet használni, értékes szerszámacél anyagot tudunk megtakarítani. Ma még nincs kellőképpen ellenőrizve üzemünkben a segédanya- . gok felhasználása, hiányoznak „ felhasználási nrcmák, amit sürgősen pótolnunk kell. Az egyéni megtakarítási számlák bevezetésével az egyes dolgozókat prémiumban is részesíthetünk norma alatti fogyasztás esetében. A tüzelőanyag felhasználásnál évi 60.000 forint értékű szenet tudunk megtakarítani, ha üzembehelyezzük generátor telepünket és ezzel működtetjük a lágyító kemencét. A generátor tüzeléséhez kisebb értékű szénre van szükség, mint amit jelenleg a kemence fűtéséhez használunk. Takarékoskodni kell a munkaerővel és a munkabérre! is. A helyes munkaszervezés. megfelelő munkaadagolás mellett biztosítani kell jó szerszámot, jó gépet is, hogy elkerüljük a váratlan géphibából eredő munkakieséseket állásidőket. Itt a Nazarova-mozgalcm elterjesztése a feladat. Ha a dolgozó vállalja gépének rendszeres ellenőrzését, karbantartását és az észrevett hibát azonnal jelenti, akkor csekély munkával a gépet mindig jó állapotban lehet tár- . tani. Nagyjelentőségű a munkabérrel való gazdálkodás, területén a munkaidő minden percének termelő munkával való kitöltése. Ez elsősorban a Deák-mozgalom elterjesztésével válik lehetővé. Ha a dolgozók munkájukat pontosan kezdik és végzik, minden időt kihasználnak, egyre kevesebb lesz a kifizetett bér, ami mögött nincs termelés és mint állásidőt fizettünk ki. Üzemünkben mind a Nazarova, mind a Deák-mozgalom területén hibák vannak. A dolgozók nagy része nem úgy bánik gépével, ahogy kellene, sokan vannak, akik munkájukat később kezdik és előbb fejezik be. E fegyelmezetlenségek gátolják a munkabér-takarékosság területén elérhető eredményeket. A munkabér gazdálkodást befolyásolja a selejt alakulása is. A selejt javításával olyan idő megy kárba, ami alatt új árat termelhetünk. A kisebb hibával kikerülő zománcedényekre fordított javítás költségei, az anyag- és munkabér nem áll arányban azzal az értékkel, amennyivel az edényért többet kapunk. Ezért ezt beszüntettük és az így felszabadult kapacitás nagyobb mennyiségű termelés lehetőségét teremtette meg. A kisebb-hibás áruk leminősítve kerülnek forgalomba, de ezek a hibák az edény használhatóságát nem befo- lyásoljáik. Feladatunk most az, hogy a közbeeső műveleteknél szigorúbb ellenőrzést valósítsunk meg és ezzel csökkentsük a kész zcmáncedényeken keletkező hibákat. Takarékoskodni kell továbbá az igazgatási. értékesítési és egyéb különféle költségeknél is. Egyszerűbbé kell tenni ügyvitelünket, pontos szállításokkal el kell kerülni a kötbérek keletkezését, a gépkocsik jobb karbantartásával az idegen fuvar igénybevételt kell csökkenteni. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása tehát minden területen megköveteli a legszigorúbb takarékosságot. A takarékos gazdálkodás elősegíti a termékek önköltségének csökkentését és lehetővé teszi az árak leszállítását. A takarékosság érvényesítéséért üzemünk minden egyes dolgozójának, a párt- szervezet vezetésével, saját területén mindent el kell követni, hogy a párthatározat idevonatkozó részét dolgozó népünk életszínvonalának következetes emelése érdekében maradéktalanul végrehajtsuk. Gyopár Ferenc, a Bonyhádi Zománcművek mb. főmérnöke. i i ; földmunkák túlnyomó többsé- ' gét már elvégezték. A tanítói 1 lakások nemsokára elkészülnek. Az építkezések idején az építkezés dolgozóit helyezik el . benne. Megkezdték a haital- • más támfal építését is: be. többől és terméskövekből.
