Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-29 / 125. szám
1955 MÁJUS 29 N X PC5 Nem volt nehéz a választás . • • Olyan az iregszemcsei Uj Élet termelőszövetkezet búzatáblája, mint egy hatalmas zöld szőnyeg, vagy mint egy lágyan hullámzó tenger. Ünneplőbe öltözött emberek csoportja nézi, vizsgálja ezt a haragoszöld „tengert“. — „Igen. így lehet termelni, innen számíthatnak 12—13 mázsás termésre. Nézzétek meg a többi vetéseket is. Milyen jól elmunkálták a földeket a .vetés előtt. Akárhogyan csináljuk mi, még sem tudunk a mi földünkön ilyen munkát végezni, nem lesz olyan termésünk, mint a termelőszövetkezetnek“ — ma gyarázza Varga Lajos az egyik kisebb csoport közepén. — „Nézzétek csak meg ott <a túlsó oldalon • az egyéni földeket, 'a mi földjeinket. Már most mennyivel nagyobb a tsz búzája. Láthatja mindenki, hogy jobb termésük lesz, mint nekünk“. — — Menjünk talán a kertészetbe is — hívják a látogatókat a termelőszövetkezet tagjai. Van i,s mit látni. — Nézd csak, már virágzik a paradicsom. — Látjátok, már minden ki van ültetve, — Nálunk nincs lehetőség arra, hogy ezzel is. azzal is foglalkozzunk. Éppen elég, ha a magunk és a jószágállomány részére megterem a szükséges, eladásra már alig kerül valami. — mondják a látogatók. Innen a kertészetből legalább 40 000 forint jövedelemre számítunk — veti közbe az egyik tsz tag. Az istállókban Varga Lajos meg-megáll egyik-másik tehénnél, kocánál, benéz a ta- kanrnányelőkészítőbe, érdeklődik a tehenészektől, mennyi tejet fejnek. A sertésgondozót afí'elől faggatja, hogyan etetik, gondozzák a sertéseket. — Itt aztán lehet gazdálkodni — mondja Mészáros György — a jánmozás nem veszi el a tejet. Dehát mit csináljon az egyéni gazda, ha nincs módja, hogy külön fogatot tartson. — Nálunk sem volt mindig így. nem álltunk ilyen jól egy-két évvel ezelőtt, mondják a szövetkezetiek. — 1952-ben csak két tehenünk, és 20 darab sertésünk volt. Neveltünk a magunkéból, vásároltunk, azon voltunk, hogy szaporítsuk az állatállományt. Ma már 12 lovunk, 40 szarvas marhánk és 120 sertésünk van. — Aztán kifizetődő volt-e a szövetkezetnek az állatállomány, érdemes volt-e vele foglalkozni? — kérdezi Bódog János. — Hogy érdemes volt-e? — kapja meg a választ — számítsuk a tavalyi évet! Csupán az állatállományból 145 000—150 000 forint jövedelmünk volt. Persze, mindezért meg kellett dolgoz ni, nem ülhettünk Ülhetett kézzel. A szövetkezet irodájában gyűlnek össze végül a látogatók. — Nem lenne teljes a kép, ha nem beszélnénk arról, milyen eredményeink vol tak és melyek voltak a hibák az elmúlt években — kezdi a szövetkezet életének ismertetését a tsz enöke. — Valóban így volt — állt fel a beszámoló után Varga Laj06. — Én már régóta figyeltem a szövetkezet munkáját, és láttam, hogyan dolgoznak. Most, hogy mindent végiglátogattunk, most látom igazán, hogy az egyéni gazdák termelése messze elmarad a termelőszövetkezeté mögött. így zajlott le vasárnap az iregszemcsei Uj Élet termelőszövetkezetben a község egyéni dolgozó parasztjainak látogatása. A rákövetkező napokban Varga Lajos beállított a termelőszövetkezet irodájába. Van-e számomra egy belépési nyilatkozat? Elhatároztam, hogy belépek a szövetkezetbe. Miért túrjam egyedül a nyolc holcl földet, amikor itt jóval nagyobb jövedelmet tudok elérni? — Bódog János és Mészáros György sem váratott sokáig magára, ök is aláírták a belépési nyilatkozatot, azt már mondani sem kell, hogy azzal a meggyőződéssel, mint Varga Lajos. Kovács Andor József Tolna megye hóméra Kistormást párbeszéd... — Megjött a nyár, szomszédi — Miről gondolja? — Láttam, amint egy nagy teherautón kályhacsövet hoztak a faluba! Jó nekik ... — Látja János bácsi, a termelőszövetkezet földjén nincs egérkár, nyoma sincs az egérnek ... '— Hja, nekik jó, az ő földjükből (kitapossa a traktor az egereket. A nagy távolság Szék szar dón özvegy Mészáros Pálné (Remete u. 66.): — Mondja postás bácsi, még mindig nem hozza a városi tanácstól a pénzemet. Március 30-án értesítettek, hogy küldik a pénzt, de még mindig nem ért ide ... Postás: — Ne csodálkozzon asszonyom, hanem várjon türelmesen. A városi tanács pénz ügyi osztályától még az is késéssel érkezik a címzetthez, amit az emeleti osztályoknak adnak ellátmányként. Mert a pénzügyi osztály azt először elküldi a postára, ott feladja és mire a postás visszaviszi a tanácshoz és megérdeklődi a pénzügyi osztályon, hogy tulajdonképpen merre is találja meg ugyanabban az épületben, az ugyanahhoz a szervhez tartozó címzettet,, bizony időbe telik. A hétköznapok hősei. Kora reggel van. A harci Alkotmány termelőszövetkezet portája még nagyon csendes. Csupán a mozdulatlanul álló zetor körül szorgoskodik egy szemüveges, középtermetű fiatal ember. Még egyszer átvizsgálja a gépet, azután kis t artatva már zúg is a motor. A napfelkelte már a kukorica földön találja Kovács Istvánt a szedresi gépállomás zetorve- zetőjét, aki ekézi a termelő- szövetkezet négyzetesen vetett kukoricáját. Mire a gyalogmun kások kiérnek a földre, ő már egy nagy darabot megekéz. — Ez igen — azt állapítják meg boldogan a termelőszövetkezet tagjai, hogy jól és gyorsan dolgozik a gép. A fogatosok, akik azért mentek a kukorica föld re, hogy ekézzenek, nem is fognak munkához, elmentek máshova dolgozni, mondván: a gép olcsóbban, hamarabb, jobban dolgozik. Jól mondták. — A gépi munka mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében felülmúlhatatlan. Különösképpen akkor, ha olyan ember fogja a kormánykerekét, mint Kovács István, aki saját magát is megtudja cáfolni. Május 24-én ugyanis még azt mondotta, hogy napi 40 hold gépi kapálás már csúcsteljesítmény. Május 25-én és 26-án mégis 45 hold gépikapálást végzett el. Több mint 160 holdon végezte el a gépi kapálást, túlteljesítette már ez évi kapálási tervét. — Nem hagyom magam . .. Megmondtam, hogy első leszek, A fiatalok munkájára bizfon számíthat az egész tagság Tavaly ősszel a betakarítás idején rosszul ment a munka a nagyszokolyi Béke termelőszövetkezetben. A tagok nem igen lelkesedtek a feladatok elvégzése iránt. Altkor egész véletlenül megkérdeztem a szövetkezet egyik legszorgalmasabb tagjától, az idős Radovics bácsitól, hogy miért nem aktivizálják jobban a fiatalokat, hiszen ők csodákat tenni képesek? Az öreg erre sokatmon- dóan legyintett, s csak annyit mondott: — ah, a mi fiataljaink ... Az ősz óta a nagyszokolyi Béke termelőszöyetkezetben megváltozott a vélemény a fiatalokkal kapcsolatosan. Ma már elismerően mondja az idős Radovics bácsival együtt az egész tagság: — derék gyerekek ezek a mi fiataljaink. A nagyszokolyi Béke termelőszövetkezetben lelkesen dolgoznak a fiatalok, különösképpen most a DISZ kongresszus előtti hetekben. Papp László DISZ-titkár vezetésével egy külön DISZ munkacsapatot is alakítottak a fiatalok, olyan lelkesen dolgoznak a növényápolási és takarmánybetakarítási munkák gyors elvégzéséért, hogy senki sem tudja őket megelőzni. Iparkodásuk érthető is, hiszen a pártszervezet mellett a DISZ is javasolta a tsz vezetőségének, hogy csatlakozzanak a 35 mázsás holdankénti kukoricatermelési mozgalomhoz, ezen túlmenően pedig dolgozzon ki a vezetőség olyan tervet, melyben az áll, hogy minden munkát határidő előtt elvégeznek. A termelőszövetkezet vezetősége ezt megtette. írásba foglalták a nagyszo- kolyiak, hogy a kukoricát július 10-ig négyszer megkapálják. A napraforgó kapálását június 30-ig háromszor elvégzik. A rétek kaszálását négy nap alatt elvégzik, azon túlmenően pedig a lehető legrövidebb idő alatt betakarítják a szénát. A vállalások teljesítésében a termelőszövetkezet vezetősége minden tagra és családtagra számít, de különösképpen sokat remél a DISZ fiataloktól. Egész biztos nem is csalódik. Erre vall az is, hogy Béndek István DISZ-ista traktoros jó minőségi munkával három nap alatt több mint 50 hold kapásnövényt ekézett meg a termelőszövetkezetben. Ezt bizonyítja az is, hogy a fiatalok aktív részvételével már befejeződött a tsz-ben a napraforgó első kapálása és egyelése. A tsz tagok az összes trágyát szarvasba hordták. A DISZ-isták további jó munkájára pedig biztosíték, amit Papp Laci a közelmúltban mondott: „Ránk DISZ-istákra mindig számíthat termelőszövetkezetünk pártszervezete, az egész tagság”. hát az is leszek, — ezt mondta három héttel ezelőtt Benke István, a szedresi gépállomás zetor traktorosa. — Hát jó... Én nem bánom. Annyit mondhatok, hogy a terület biztosítva van. A négyzetesen vetett kukoricát kapálhatod keresztbe-hosszába. De csak olyanra vállalkozz Pista, amit biztosan meg tudsz csinálni, mert ha lemaradunk a kapálással, nem állunk meg a vezetőség szeme előtt se te, se én, — válaszolt erre a tengeli- ci Petőfi termelőszövetkezet aprótermetű agronómusa. Az agronómus már eddig is kellemesen csalódott... Benke elvtárs. az országos hírű zetorvezető tudja, hogy milyen nagy felelősség nyugszik a vállán. Tisztában van azzal is, hogy 50 százalékig raj ta múlik; terem-e 40 mázsa kukoricát 1—1 hold föld a Petőfi tsz határában. Adott szava, az az elhatározása; ha törik. ha szakad, becsülettel meg • • kapálja a Petőfi tsz kukoricáját, no, meg az elsőségért folytatott harc kiváló munkára, magas teljesítmény elérésére ösztönzi. Arra is nagyon vigyáz, hogy munkája minősége ellen ne legyen kifogás, meg arra is, hogy ne előzze meg senki. Számítása még eddig sikerült. Jelenleg ő a megye legjobb növényápolást végző traktorosa. A legutóbbi jelentés szerint 200 hold növényápolást végzett, befejezte a kukorica első kapálását a tengelici Petőfi tsz-ben. TOIMÄI MAPILO GAZPATAflÁCSAOÓJA A luccrnabelakarítás néhány módszeréről A takarmánynövényeket ha megtermeltük, legfontosabb, hogy gyorsan, veszteségmentesen kerüljenek betakarításra. Ennek egyik legfontosabb része a kaszálás idejének a megválasztása. Ha túl korán, vagy későn vágjuk, egyformán veszít tápértékéből. A pillangósok közül a bíborherét virágzás kezdetén kell lekaszalni. A régi vetésű lucerna első kaszálását a virágzás előtt, az új vetésű lucerna kaszálását teljes virágzásban kell végezni. Ügyelni kell arra is az új vetésű lucerna kaszálásakor, hogy 3—4 ujjnyi tarlót hagyjunk meg. A többi kaszálásokat zöme virágzásban kell végezni. A pillangósoknál a legnagyobb fehérjeértók a levelekben van, tehát a betakarításkor különösen arra kell ügyelni, hogy levólpergés ne forduljon elő. Ezért vannak a különböző szárítási módszerek. Ilyen például a fermentált borjúszéna, vagy „vitaminszéna“ készítés. A szovjet tapasztalatok alapján a magyaróvári kísérleti gazdaságban kísérletezték ki ezt a módszert. Lucernából, vagy lóheréből kifogástalan minőségű takarmányt lehet készíteni. A kaszálás után két-három óra múlva a rendeket villa- hegynyi kupacokba rakják össze, így megfonnyad, majd 24 óra múlva 3—4 mázsás petrencékbe rakják össze és addig hagyják így, amíg a nedvességtartalma 30 százalékra nem csökken. — Ézt úgy állapítjuk meg, hogy kötelet csavarunk a szénából. Ha csavarás közben nem csepeg belőle nedvesség és nem is szakad el, akkor van meg a 30 százalék nedvességtartalom. — Ha az időjárás kedvező, három, négy nap múlva meg lehet kezdeni a betakarítást és lehet végezni a nap bármelyik szakában. Az így elkészített takarmányt legcélszerűbb pajtába hordani, de kazalba is lehet rakni, a következő eljárással. — 30—40 centiméter szalmaréteget hin tünk legalulra, erre 30—40 centiméter takarmányréteget rakunk. Erre 10—15 centiméter tavaszi árpa vagy zabszalmaréteget szórunk, szükség esetén megfelel búza szalma is. Erre újabb takar- mányréteg kerül, majd így rakjuk tovább rétegezve a megfelelő magaságig. Ezt a takarmányt 10—14 nap múlva etethetjük. Korábban ne etessük, különösen fiatal állatokkal, mert puffasztó, felfújó hatása van. Ezzel a betakarítási módszerrel a takarmány üde, zöldszínű marad. A vitamin tartalma igen nagy. Megpuhulnak a szárrészek is, a fermentálás emészthetőbbé teszi a rostos részeket, ami különösen a növendékjószágok takarmányozásánál fontos. A lucernaszéna-betakarítás másik módja a Kund-féle hengeres szárítási eljárás, amellyel szintén elsőrendű takarmányt lehet előállítani, a levélpergési veszteség is csekély. A kaszálás után 3—4 óláig a renden hagyjuk, utána gereb- lyével mintegy másfél méter hosszú, 30—50 centiméter átmérőjű hengerekbe sodorjuk. A A Tolnai Selyemfonógyár DISZ-fiataljai elhatározták, hogy a DISZ II. kongresszusa tiszteletére június 1-től június UHg ünnepi műszakot tartanak. A cérnázó és a fonoda fiataljai közül már többen tettek versenyvállalást a teljesítmény emelésére, a minőség javítására. a hulladék csökkentésére. A kedden megtartott DISZ vezetőségi ülésen azt is tervbe vették, hogy az ünnepi műszak alatt a cémázói és fonodái ifi brigádok versenyre hívják ki a többi brigáoo- lsait. takarmányszálak így nem egyformán feküsznek, a levegő jobban átjárja, a nap is egyformán süti. így hagyjuk állni két napig, mialatt az ösz- szesodort hengerek összeros- kadnak, ellaposodnak. Ekkor gereblyével megforgatjuk a hengereket. Két-három napi állás után megkezdhetjük a betakarítást. Megtörténhet, hogy közben eső éri a hengerekben levő takarmányt megvárjuk, amíg megszikkad a mellette levő talaj, ahova átrakjuk. Ha történetesen hosszabb ideig tartó esőzés áll be, akkor legcélszerűbb, ha lesilózzuk, mert így megmarad a takarmány tápértéke, nem megy tönkre az esőzés következtében. Farkas Miklós Decs soha többé nem lesz a kulákok fellegvára Decs büszke házaival a múltban azzal kérkedett, hogy a Sárköz „fővárosa”. Itt laktak a Sárköz leggazdagabb emberei s a felszabadulás után .Decs lett a kulákok fellegvára. Dicstelen szerep, mert ebből egyenesen következett, hogy Decs mindig az utolsók között volt mindenben: itt ment legrosszabbul a begyűjtés, itt gyűlt fel legjobban az adóhátralék s ezen a vidéken voltaik a leg- elhanyagoltabbak a földek. Az elmúlt időik engedékeny, a szocializmus építését gátló széifúvásai nyomán ismét meg mutatkozott a decsi kulákok igazi arca, aminek illusztrálására talán egyetlen számadat is elégséges: egy év alatt a falu kulakjainak adó- és beadási hátraléka több, mint félmillió forint. Csak a decsi ikuiák hátralékokból két csinos családi házat lehetne felépíteni! S különösen visszataszító a kép akkor, ha meggondoljuk, hogy ez a hatalmas ösz- szeg mindössze 85 kulák hátralékálból tevődik. Persze a decsi kulákok között vannak egészen különleges példányok is, akik az ország bármelyik részén párjukat ritkítanák. Itt van mindjárt Kön- czöl András, ez a.z egykori 50 holdas, egészen sötétleíkű basaparaszt, aki jelenleg 35 hold földön gazdálkodik s türelemmel viselve a hatóságok intéseit és figyelmeztetéseit sikerült 17.000 forint adóhátralék mellett 16 mázsa búza. 17 mázsa napraforgó, 6 mázsa hízottsertés, 30 kiló baromfiból és egy csomó tojásból álló hátralékot összegyűjtenie. De ha valaki meglátja ezt a Köwczöl Andrást az utcán igazán megeshet naiita a szíve. Olyan toprongyos, mint egy madárijesztő s a szeméből könny patakzik. Csak panaszkodni tud, hogy nála szegényebb embert nem hordoz hátán a Főid. Arról persze hallgat, hogy az egyik tanyáján három kocsi kukoricát elrejtett, amit aztán meg is találtak nála. Egyébként is divat a decsi kulákok között, hegy mielőtt kilépnek a házukból, átöltöznek. Azelőtt fényes csizmát húztak, zsinóros nadrágot, óiomgombos m(kényt, most pedig a madárijesztő gúnyáit öltik magukra, hogy így keltsenek szánalmat. Ezek közé tartozik Bajnok István is, a hátralékosok egyik igazi bajnoka, az egykori 52 holdas, aki ma is 30 hold földön gazdálkodik. Adóhátraléka és pénzesített beadási hátraléka keréken 52 ezer forint, ami még egy kuláktól is szép teljesítmény. A decsi zsírosparasztok, a falu egykori kiskirályai mindeddig azt htték, hogy végnélkül lehet „gyűjteni” a hátralékokat. Küldhették nekik figyelmeztetést, kdmehetett hozzájuk a begyűjtési megbízott, váüukat vonták csak. ..írják a többihez” — mondták, ami meg is történt, de a legtöbb esetben ennéí tovább a tanács sem jutott. A kulákok pedig közben elrejettték terméküket, vígan éltek, mert kisebb gondjvk is nagyobb volt annál, mint hogy a hátralékkal törődjenek. De más téren is igyekeztek ártani, kellemetlenkedni, ahol csak tudtak. A dccs; hatalmas kü.ákházak javarészében csak egy-két ember lakott. A tanács sorra igénybevette a sok felesleges szobát, amelyek legnagyobb részében, -vek során sem nyitottak ablakot, mert nem lakott bennük' senki. Az új lakóknak a kuláiktulajdcnosok aztán igyekeztek ártani, kellemetlenkedni, ahol csak tudtak. Egy ilyen eset bolygó Ha fel az elmúlt naopkban a decsi kedélyeket, amely Doms János házában történt. Döme öt szobás lakásának egy részét kiutalták agy Idős nyugdíjas házaspárnak. A .háromtagú kulák- család persze rossz szemmel nézte a lakókat, akik pedig nagyon csendesen viselkedtek s igazán nem okoztak semmi zavart a háziaknak. Döme, ez a min denre elszánt basaparaszt egy hete azonban rátámadt az idős emberekre s tettleg bántalmazta őket. A falu méltán háborodott fel a kegyetlen kulák ellen. A decsi dolgozó parasztok, s a tanácstagok arról beszélnek, hogy a kulákok egyre többet merészeltek az utób bi időben Decsen. Földjeiket elhanyagolják beadásukkal nem törődnek, rontják a falu hírét, szinte megmér,ge- zik a levegőt. Meddig mehet ez így? A becsületes dolgozó parasztság kérdésére a községi pártszervezet és a tanács adta meg a választ: Nem így lesz ezután! Eddig elnézőbbek voltak a fculáksággal, ami súlyos hiba volt, mert. ahogy azt az egyik termelőszövetkezeti tag megfogalmazta, korszerűsítve a régi közmondást: Kutakból nem lesz szalonna. Ezt az engedékenységet, elnézést azonban nem lehet folytatni s tudja ezt az ősszel megválasztott tanács is. Most, amikor még nem késő, erős kézzel nyúlnak bele a basaparasztok manipulációiba s kötelezik őket arra, hogy az utolsó fillérig eleget tegyenek mindenfajta kötelezettségüknek. Kömczöl András, Bajnok István és társaik ellen már megindult a hivatalos eljárás, de a tanács megtalálja a módját, hogy útfát állja az olyan izgága rendbontók viselkedésének is, mint amilyen Döme János, (i.)
