Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-01 / 102. szám

ff ÄPC»

■ms MÄJL'S 1

OKOK 1AJU§ GLNfilJGH

* Ilii SÍ B53I®*■•* tÍ*••ft*■■■>S*S BS *■■■•1B■■* ■■■■■■■■■■■■ft

IHIItMHIl

■■■■■*■■■«■■*■■ ■■■■*■■ mim *>■■>■»

Közel háromnegyed századdal ezelőtt, a világ mindem nagyobb városában és ipari központjában — május elsején az utcákra vonult a külvárosok népe ... És akkor zúgok először száz és száz nyelvem a kiáltás — Világ proletárjai egyesüljetek.

Azóta a tavaszt köszöntő napok, a május eisejék a világ mindern részén egyre erősebben, a föltárna- dó nép a roBtöteáeok erejét hirdetik.

Hégi és új mtifjrn sok. Az őrök május elsejék, a saafaadság- ra törekvő emberiség jelképévé váltók. A mtmfoa. a béke, a

saBbedaág és átkötés ünnepévé. Az elnyomottak szívbe, minőén új : május a tavasszal együtt hozta és hozza a reményt — egyszer rége lesz minden tétnek, minden elnyomásnak. Egyszer eijon majd az a tavasz, amikor a világon már sehol sem

lesz kizsáfcmáfl roló

és kizsákmányolt, nem lesznek elnyomottak és elnyomóik. Ember lesz az. ember es gazdagon terem boldogságot a harcos május elsejék érlelte konvnu niamus.

... És az új májusok, a tizenegyed fe szabad magyar május elseje. Az efayömóktól megszabadult magyar nép testvéri iiseeeíogasának nagy ünnepe . . Ezen az ünnepen a világ mén,den részéibe száll Tolna megye Wtói - nak, munkásnak és parasztnak, tanátó- nak és agrooómus- naác üzenete: — Nép a népnek nem eHen- Fúgyeisnezíteissen ez mindenkit, aki a népeket új háborúra uszítja. A gyilkosok elleni összefogás hatalmas erő es az egyszerű emberek .kemény fegyverrel védik szabadságukat,

A rmunk®., a nepek összefogása nagy ünnepén ' érrúéécezzürik. a régi májusokra, em- tékezaünfc a szabadon ünnepeit 11. május elsejére, nagy aikotásaiirfsra... És a tavasszal együtt virágozzon a népek barátsága, erősödjön egymást! segítő összefogása.

1907. május I.

Régi, kissé elfakult fénykép került elő a családi képek közül. E féltve őrzött fénykép a hajdani 1907. május ielsejei ünnepségeket eleveníti fel. amelyet már akkor is harcosan ünnepelték meg a szekszárdi szervezett munkások, nyomdászok, könyvkötők, kőművesek:, fa- és flöidmunká- • sofc.

Hogyan is történt? — • kutat a 48 évvel ezelőtti emlékek között Bencze Gyuri bácsi, a régi harcos, aki akkor még fiatalember volt.

—■ A vásártéren gyülekeztünk, s úgy vonattunk végig a

varoson páros es nemzetiszínű zászlókkal a kis erdőbe. Az asszonyok piros virágot tűzlek a hajukba, kezűikben május- fa-ágat lobogtattak. Mi férfiak piros gombot tűztünk a kabátunkra. Abban az időben a 8 órás munkaidőért és a választójogért folyt a harc. s így szólt a dalunk is, amelyet utcahosz- szát énekeltünk.

„Tulipános banda piruljon az orcátok „Hazátlan bitanggal" van teli az országtok,

Altaláncfs, titkos választási jogot adjatok.

Hazafiak leszünk.

nem „hazátlan bitangok”.

A tulipánosok az

urak voltak, akiiknék a szemében mi munkások „hazátlan bitangok” voltunk, — folytatja Bencze bácsi.

A kis erdőben, ahol a fénykép is készült, egész nap szórakoztunk, róhányan szavaltak, s émekefttük az akkori forradalmi dalainkat. A szekszárdi nyomdászok és könyvkötők zeneikísérete mellett Juhás« István énekelte ezt a kis májusi dalt, amely még mindig a fülemben cseng.

— „Öh nem lehet,

hogy így maradjon, A tudatlanság egyre

vész

Kell, hogy egy szebb hajnal fakadjon A pénz fölött is győz az ész”.

Mennyi emlék 1 Mennyi forró, lüktető májusi dal, s bár sok nehéz esztendő tettel azóta, Bencze bácsi, az öreg saslsseáaxii kőműves ina már nyugodtan éli öreg napjait feleségével. Örülnek annak, hogy az unokák szabad hazában ünneplők a m á jus elsejét, . s azt, hogy a régi csendőr- szúronyos világ soha nem jön többé visz- sza.

&tyjj lityi emlék

— Részvettem én nem is egyszer az elnyomás éveiben megrendezett május elsejéken — kezdte a szót Szauter Mihály, a Tolnai Textilgyár párttitkára.

— És .melyik a legemlékezetesebb?

—• Nekem az 1913-as, mert akkor verést is kaptam.

Már nem is kell bíztatni, meséli úgy, ahogy történt, akkor 1913-ban, amikor „A hatalom kiadta a parancsot, Ne legyen ünnep május elsején, Zászló ne lengjen és ének ne zengjen, Csak robotoljon csöndben a remény‘. Mégis jelvonultak lengő zászlóval és énekszóval Buda pesten az építőmunkások.

— Gyerek voltam még, körülbelül 13 éves. Kereseti lehetőség reményében Pestre mentem az apámmal, együtt dolgoztunk. Én gyerek létemre dolgoztam 10—12 órát is. egy nap.

— Az apám szervezett mun

kás volt és sokszor hallottam munka közben beszélgetni társaival a. bérről, meg a hosszú munkaidőről, meg sok mindenről, ami miatt elégedetlenkedtek. Azon a május elseje előtti napon is megbeszélték, kitervezték a munkások, hogyan rendezik meg a felvonulást, mit énekelnek, milyen jelszavakat hangoztatnak. Este mikor hazajött az apám úgy éjfél körül, csak annyit mondott: ..Feloldj le fiam, holnap nem megyünk dolgozni”.

—Reggel, amikor piros virággal a gomblyukában elment, én is utána indultam és amikor észrevett a felvonulók között, nem haragudott, nem küldött haza.

— Előkészítettek mindent a felvonulók ellen, a lovasrendőrök, géppuskások, szinte megszállták Budapestet. De akármilyen szigorú volt a hatalom, mégis megünnepeltük május 1-ét.

— Ezen, az 1913-as május elsején nemcsak gazdasági követeléseket hangoztattak a munkások, ennek már politikai jellege is volt — mondja Szauter elvtárs. — Erélyes tiltakozás volt a májusi tüntetés a Tisza—Lukács-féle pandururalom ellen is,

— Jöttek is a lovasrendőrök. A felvonulók közé vágtattak és akit ahol értek, kardlappal verték. — Rohadt ingyenélők, ronda csőcselék... — kiabálták. En is kaptam néhány ütést, nem számított, hogy gyerek voltam még. Nem szégyenlem, sírtam, hiszen az ütés nyoma még néhány napig is meglátszott.

Szauter elvtárs arca megrándul, elsimul a kemény vonás, amely az emlékezés hatására megjelent barnára cserzett arcán és megkérdezi:

— El tudja képzelni, hogy egy rendőr megüt egy gyereket? Ugye nem? Ugyanilyen nehéz elképzelni azoknak az általam elmondottakat, akik nem élték át, vagy aki nem élt át hasonlót.

1945. május 1.

Május 1., a proletár nemzetköziség nagy ünnepe méltó megünneplése igazi fényt csak a felszabadulás óta kapott hazánkban. Felszabadult dolgozó népünk a munkások vezetésével 1045 óta mindig színpompás felvonulásokkal, új és új mun- kasikerekkeä, harcos béketün- tetéssel ünnepli meg ezt a nagy napot. A felszabadulás óta majd minden helyen ott látjuk a felvonulók színpompás áradatában a zászlókkal, virágokkal feldíszített 'kocsikon vonuló dolgozó parasztjainkat s az ifjúság iovasban- dééi urnáit.

Az első szabad május

Korán kezdődött a tavasz, mintha a természet is az emiber segítségére sietne. Valahol Berlin . környékén a fasiszta-Német- ocszág utolsó fészkeit rombolták a győzelmes fegyverek. Akkoriban már rendszeresen eljutottak hozzánk is a budapesti lapok. Ha emlékeim között keresgélek, ma is úgy érzem, különös varázsa volt annak a tavasznak, valami más, valami in- gerkedő új érzést nyitott a szív. Ami tegnap volt, az olyannak tűnt, mintha igaz sem lett volna.

És az a május? ... Úgy őriztem meg emlékét, mintha tizenöt- évesnök születtem vol na. Sok emberrel! beszéltem azóta. Ná- lammiá! idősebbekkel, öregebbekkel és ők is úgy érzik még ma is,

hogy születésnap volt az a május. Én az- idaig sosem láttam május elsejét ünneplő embereket. Apám meséiből ismertem — a régi májusok híres munkás és bányász tüntetéseit.

Az első szabad május elsején kora reggel — a zenés ébresztő élőtt — felébredtem. Az izgalom nem hagyott nyugton — nemcsak látom, hanem magam is ott menetelek majd az ünneplő tömeg . között. Apró piros zászlókat csináltunk az iskolában és jóval kilenc óra előtt már a gyülekező helyen az újároRi templom előtt várakoztunk...

A város minden részéből ide tartott a nép. Kisebb-nagyóbib csopcrtok jöttek egymás után ... És ami - kor a menet élén

meglabbamt a kony- nyű tavaszi szél bon az 1919-es kommun sokat rejtegetett fakult színű vörös zászlaja — a zászló körül énekelni kezdett néhány ember. A tömeg szájról-szájra adta a felkapott dallamot: ...Fel, fel ti. rabijai a földnek ...

Az ln ternac ioné lé végig hömpölygőit az utcán, a templomtól a város végéig, mert ott volt a menet vége ... Kitéptem a sóiból és előre szaladtam — oda, ahol a fakult vörös zászló lengett. Idős, bajuszos ember vitte aj zászlót. Közvetlenül I melléje álltam és ma- j gasra tartottam a sa- : ját kis zászlómat. Az- öreg rám nézett és csak annyit mondott: ■ — Jól van kis fiam ... így kell ezt csinál- ! ni-... Úgyis nektek 1

kell. majd tavdbto vümi ezt a zászlót ... Én huszdnötév-ig rejtegettem ... Ti majd győzelemre viszátek ..

... És akkor, hogy mégse legyen zavartalan az első szabad május, az újvárosi templom tornyában fecsegni, lármázni kezdtek a harangok. Az . éneket az ómban nem tudták megzavarni. Tovább harsogott az szabadon, el- lanáSihatatlaiml: Ez

a harc lesz a végső, csak összefogná hát, és nemzetközivé lesz, holnapra a világ ..

így - vonultunk régig a városon...

Míg élek, feledhetetlen leszel első május elseje.

Szamos Rudolf

Régi május elsejék

DUNAFÖLDVÁR.ON a városháza előtt sok ezer földmíves ember jött össze. Beszéltek a néphez Nemecskó Ferenc és Sári Ferenc elvtársak. A rendőrség persze közbelépett és a szónokokat letartóztatta. Csak elvtársaink higgadtságának volt köszönhető, hogy nem ismétlődtek az emlékezetes dlinaföld- vári vérengzések(Népszava, 1898. május 7. és 14.)

TOLNA. A tolnai öntudatos munkásság igazán méltóképpen ünnepelte meg május elsejét. Nagy menetet rendezett, melyben résztvett az összes szervezett munkás, köztük a nő- munkások is. A menet élén vörös ruhába öltözőit nők hosszú vörös szalagot vittek, míg mellettük az egyik munkás piros zászlós májusi fát vitt. Így járták be a várost, majd megállapodtak a dumaparti sörcsarnokban, ahol a dalárda éneklése és zene. mellett késő estig együtt maradtak.

(Népszava, 1907. május 3. és 4.)

BON Y HAD. A munkások méltóan ünnepellek meg május elsejét. Délelőtt a városi vendéglőben nyilvános gyűlés volt... Délután, tüntető felvonulás volt, amelyen mintegy 600 ember veti részt. A tüntető menet bejárta a város főbb utcáit, hangosán éltetve a választójogot és a munkásság követeléseit Abcugolták a klerikálisokat. Ezután a városon kívül fekvő Kálvária-hegyre vonultak s óit egy vendéglőben nagyszabású ünnepélyt rendeztek... Az ünnepély késó éjjelig tartott, amelyen Hidas, Bátaapáti, Kismányok és Börzsöny község is képviseltették magukat.

(Népszava. 1908. május 3. és' 7.)

.VAGYMANYOKON az egész környék: Kis-manya, Hidas, Nádas. Váralja. Gyüre és Isztmér bányamunkássága együtt ünnepelte először május elsejét. A bányászok helyi csoportjában délután ... népgyűlés volt.

(Népszava, 191S. május 4., 7. és 9.)

Hő**vész, 1950. május I,

Hőgyész már napokkal előbb készült az ünnepélyre. A készülődés nyomán ünnepi díszt öltött a község. A színpompás menet legszebb részlete a hőgyészi gépállomás felvonulása volt. . A traktorok feldíszítve dübörögtek végig Hőgyész utcáin. Hőgyész dolgozói■ határtalan lelkesedéssel tettek hitet a béke mellen s ígérték, hogy pártunk irányításával továbbra is kiveszik részüket a béke védelméből. (Dunántúli Napló 1950 május . 1.)

Paks |

Szállj, te büszke ének ....“ Április 30. Vasárnap este van. Háromszáz f iatal vonul fel az utcákon ezer és ezer boldog dolgozó kíséri őket a Dunapártra, a Szovjet Hősök Emlékművéhez. Azután a téglagyár előtt hajóra szállnak a fiatalok, hogy megkezdődjék a színpompás felvonulás a Dunán/ Másnap reggel .& órakor a párt járási bizottsága, városi szervezete, a M1NSZ, DEFOSZ, MSZT, MNDSZ, békegalambokat engedett ’ útra Tatára, ahonnan szintén galambok indultak

Paksra és a felvonulás alatt érkeztek meg. (Dunántúli Napló 1950, május 1.)

Fatíd J

1951. V. 1.

A község dolgozó parasztjai úgy készültek a nagy napra, hogy 3 nappal előbb befejezték a tavasziak vetését. Követték a domböri-■ pusztai Szabadság Földje termelőcsoport példáját, amely már 22-én minden vetését befejezte;

Zene, ..vidámság, énekszó harsog végig Fadd utéáin ezen a napon. Az ellenség rettegve lapul az ablakok mögött, félresöpörte a dolgozók hatalmas ereje. A sporttelepen az egybegyiílt dolgozók együtt'fogadják meg Rákosi elvtárs szavait:

..Lankadatlanul, hűen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján, s mindenütt olt leszünk, ahol a béke. nagy ügyéért . küzdeni és áldozni kell.“

Délután tovább folyt az ünnepség: futballmeccs, kultúrműsor és reggelig tartó tánccal • fejezte be a faddi dolgozó parasztság az ünnepséget.

Testvéri üdvözlet a kapitalista országok kékéért és szabadságért harcoló dolgozóinak*’