Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-24 / 96. szám
TOLNAI AI H D P* TÖ l H Á MEG Y El PÁRTBIZ ÖTT S Á G Á H AX LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 96. SZÄM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 ÁPRILIS 24 Á termelőszövetkezeti pafronázs-mozgalom tapasztalatai . a szekszárdi járásban A Központi Vezetőség márciusi határozata után. terme- lőszövetikezeteiiiník újból meggyőződtek arról, hogy a pórt segíti és támogatja a termelőszövetkezeti mozgalmat, mert csak az az út a helyes, amelyet a termelőszövetikeze bekben tömörült dolgozó parasztok választottak. A Központi Vezetőség márciusi határozata óta megnőtt a termői őszövetkezeti tagok muinlkakedve, és megértettek, hogy az ő munkájukat figyelik a dolgozó parasztok ezrei, tízezrei. A jövedelmük növekedését figyelik a középparasztck is, mert a magasabb jövedelem diérése vonza őket is a termelőszövetkezetibe. A Központi Vezetőség határozatát megértve a járás és Szakszárd város üzemei, vállalatai a termelőszövetkezeteik segítségére siettek, hogy részt vegyenek a termelőszövetkezeti mozgalom további szélesítésében, a mezőgazdaság átszervezésében. Vállalták, hogy egy egy termelőszövetkezetet patronálnak, hozzájárulnak a terméshozamuk növeléséhez, az üzemtervezéseik és ezen kérész tül a nagyobb jövedelem biztosításához, a dolgozó parasztok felvilágosításához, hogy nü vakedjen a termelőszövetkezetek száma, és tovább szaporodjék a termelőszövelkezetd tagok száma is. A patronáló mozgalom mind össze egy hónapja lett ti já- szervezve, de máris komoly erdemányeket mutat. Több üzem és vállalat nemcsak a politikai munkában, hanem gazdaságilag is segíti a termelőszövetkezeteket. A Tolna megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülése, a fad. di Kossuth tsz-t patronálja. A termelőszövetkezet építkezésónál nehézségek voltak az építő anyag beszerzése terén, a vállalat segített megszerezni és a saját gépkocsijával ki is szállít tóttá. Hasonló munkát végez az Alsótengelioi Kísérleti gazdaság, melynek központi üzemegysége Tengeliic község termelőszövetkezeteit patronálja. A Petőfi tsz-nél már első látogatásnál eőmondták, hogy nincs a fiatal süldőkhöz apaállat. A gazdaság saját tenyész téséből adott nékik, azonkívül ellátták banácscikkal a' takarmánytermesztésre vonatkozóan is. A gazdaság alsóhidvógi üzemegysége a medinai termelőszövetkezetet patronálja, szaktanáccsal látják el a Béke termelőszövetkezetet az á’öat. tenyésztésben: önköltségi áron deszkát fűrészelnek nekik, és segítenek a vetőmag beszerzésében. Jó munkát végeznek a MÉSZÖV dolgozói is. Tervet készítenek a patronázs munkára vonatkozóan, segítik az alsónyéki Petőfi termelőszövetkezet könyvelését rendbehoz- ni, azonkívül vetőmaggal és szükség esetén szállító eszközökkel is segítenek nekik. A termelőszövetkezetek pat- ronálésában nem marad el honvédségünk sem. A tolnai helyőrség a mözsii Úttörőit és a község többi termelő csoportjait patronálja. Nemcsak gazdaságilag, — mint például gépkocsijuk és gépeik karbantartásában — segítenek, hanem a politikai és kulturális téren is. Kuitúrgárdájukkái szórakoztatják a teumeCőszövet kezeteket és a község egyénileg dolgozó parasztjait, hogy ezzel is közelebb kerül[enek egymáshoz. Lehetne sorolni még számos üzem jó munkáját a patroné- lásban. Azonban van egy néhány vállalat, amely egy esetben sem vette fel a kapcsolatot azzal a termefjőszövetke- zettel, mélyet patrcirjálósna vál Lalit. Ilyen például a Magasépítő Vállalat, amely az alsó- nánai Világszabadság-ct, vagy a Járási Szövetkezeti Központ, amely a sióagárdi Bókét patronálná. A patronáló mozgalom eddigi jó tapasztalatainak van árnyoldala is. Mégipedig az, hogy a tsz-eíc megszilárdítását nem kötik Össze az új tagok beszervezésével. A patronálós pedig kell, hegy eredményezze, hogy minél több egyénileg dolgozó panaszt válassza a szövetkezés útjáít. A patronáló üzemek segítsenek a termelőszövetkezetekben a munkaszervezetek kiépítésében. Ahol ftincs megszervezve segítsenek megalakítani a brigádokat, munkacsapatokat és a terület személyenkénti felosztását; el kell érni azt, hogy mándan csoportban a tagok tudják; milyen munkát kell ne kik elvégezniök, nogy a tsz gazdasági tervében betervezett jövedelmet elérjék és túlszárnyalják. Nagyon helyes, ha a patronáló üzemek átadják tapasztalataikat a munka verseny megszervezésében. Helyes kezdeményezése van ezen a téren a tengelici Petőfi termelőszövetkezetnek, ahol olyan verseny- kihívás okos ütésén dolgoznak, amely agáoz évre szól. A járás tsz-elnökei vállalták, hogy a terméseredményeket komdly mértékben növelik. Kukoricából 35 mázsás átlagtermést vállaltak. A vállalás sikeres megvalósításához hozzá tudnak segíteni a patronáló üzemek is. Jó, ha megismerik a csoportok termelési célkitűzéseit és annak alapján megfelelő segítséget tudnak adni. H/arcciljanak a kulákok befolyása ellen, akik arra törekednek, hogy a tsz tagjait bizonytalanságban tartsák. Helytelen például az, hogy Decsen a tsz tulajdonában lévő házban, ahol a tsz jószága, takarmánya van, a hélyi tanács Kovács István kotláknak szobát biztosít annak ellenére, hogy az állandó lakása más városban van. Időközönként haza látogat és a termelőszövetkezet tagjai között rémhíreket terjeszt. A termelőszövetkezeteink előtt a legközelebbi termelési feladat az időszerű növények elvetése. Május elsejét, a nem zetközi munkásmoagialom nagy ünnepét a mezőgazdaság dolgozói úgy tudják méltón megünnepelni, ha a soronlévő növényeket időben elvetik és hozzákészülnek a növényápolás nagy munkájához. Ezekben a munkákban komoly segítséget várnak termelőszövetlkezeteimk a patronáló üzemek dolgozóitól is. Tolnai Ferenc. Ünnepi est Szekszárdion V. I. Lenin születésének 85. évfordulóján Április 21-én Szekszárdon a járási kultúrház színháztermét zsúfolásig megtöltötték a város dolgozói. — A munkásosztály és a nemzetközi proletariátus nagy tanítójára emlékezett ezer és ezer szekszárdi... Pontosan 7 órakor a magyar és szovjet Himnusz hangjai val kezdődött az ünnepi est, majd Gera Imre, a Városi Pártvégrehajtóbizottság másodtitkára megnyitója után Nemes Dezső elvtárs, a Központi Vezetőség küldötte lépett az előadói emelvényre. Nemes elvtárs többek Xiözött a következőket mondotta: ... Midőn mi Lenint és alkotását ünnepeljük, ezt merni azért tesszük, hogy pusztán hó dőljünk Lenin emlékének. Lenint csak úgy ünnepelhetjük igazán, ha tanításait követjük, és csak akkor tudjuk tanításait megfelelően követni, ha (mélyebben tanulmányozzuk és jobban hasznosítjuk munkánkban. Hagy ez mennyire szükséges, azt egyebek mellett igen nyomatékosan aláhúzza itz a tény, hogy Nagy Imre elvtárs egy ideig jobboldali nézeteket 'képviselhetett és nézeteivel pártunk számos hű harcosát is megtévesztette. í e ii . ünnepség Gvönkön Szerte a megyéiben lelkes hangulatú gyűléseken ünnepelték meg kommunisták és pártcmícívüaitik egyaránt a nagy Lenin 85. születésnapját. Gyötrik községiben a párt tag jain kívül s-clk pártoitrikévüli dolgozó is részt vett ebből az alika,lomból tartott ünnepi pártaapan. Az ünnepi beszédet Ivámcsük Lajos évtárs, a megyei párt- végrehajjtóbizottság ipari osztályának vezetője tartatta. Ismertette a megjelentek előtt Lenin elvtárs életét, halhatatlan munkásságát. Az ünnepélyességet még csak emelte a gimnázium két tanulójának szavalata Leniniről. Lenin volt laz, laki részletekbe menően (kidolgozta a pro 'letar iátus diktatúrájáról szóló marxi tanokat. Ma is rendkívül tanulságosak, amit erről (Lenin például 1919-ben a magyar munkásoknak küldött üdvözletében írt. „A proletárdiktatúra legfőbb 'lényege — írja Lenin i— a dolgozóik vezető osztályának, A Tatarozó Vállalatnál a felszabadulási verseny győztese a dombóvári építésvezetőség lett. Most a győztesektől, a dombóvári építésvezetőségtől indult ki újabb kezdeményezés, a felszabadulási verseny eredményeinek tovább fokozáséra. a második negyedévi terv túlteljesítésére, május elseje i léltó megünneplésére. Az építésvezetőség versenyre hívta ki a vállalat többi építésvezetőségét. Ugyanakkor a dombóvári építésvezető légen dolgozó Feiezt Jakab „Kiváló dolgozó" kőműves brigádja versenyre hívta ki a vállalat összes kőműves brigádját. „Vállaljuk, hogy teljesítményünk minőségi munka mel lett sztahanovista szinten, lesz — mondja felhívásuk. 1. Selejtmentes munkát végélcsapatának. egyetlen vezetőjének. a proletariátusának szervezettsége és (fegyelmezettsége. A proletárdiktatúra íréi ja, hogy a szocializmust megteremtse, a társadalom osztályok l*a tagozódását megszüntesse, a társadalom valamennyi tagját dolgozóvá tegye, és az embernek ember által való mindenféle kizsákmányolását megfossza talajától”. Az osztályok megszüntetése — mondja Lenin ugyanebben az üzenetében '— hosszú, nehéz, szívós osz- 'tályhaarcnak a műve, s »z osz- tályharc ... m, proletárdiktatúra megteremtése után nem tűnik el... hanem csak formáit változtatja és sok tekintetben még elkeseredettebbé Válik”. Aki ezt az /»lapvető lenini zünk, munkahelyeinken rendet és tisztaságot tartunk, szerszámainkat gondosan kezeljük és karban tartjuk. 2. Pártunk Központi Vezetőségének határozatát szem előtt tartva, a munkafegyelem ben példát mutatunk, igazolatlan mulasztást kiküszöböljük, gazdaságos termelő munkát végzünk. Az összes törmeléket beépítjük, minden lene-' tőséget feltárunk a műszaki vezetők előtt az önköltség csökkentésére. 3. A munkavédelmi rendszabályokat betartjuk, az óvóintézkedéseket felülvizsgáljuk. 4. ’ Gyengébb szaktudású és fiatal dolgozótársainknak a szakmai Ismeretek elsajátításában segítséget nyújtunk.” Továbbiakban az újításokra, a versenynyilvánosságra tettek vállalást a brigád tagjai. tanítást szemelő! téveszti, akt eltér ettől, az menthetetlenül opportunista útra jut és kárt okoz a szocializmus ügyének, ország és a nép ügyének. ... Bárhogy is ágáljanak, s bármilyen őrültség elvet kövessenek is el az imperialisták, a kommunizmus eszméinek újabb térhódításait, újabb győ «elmeit csak fékezni lehet, de feltartóztatni lehetetlen. A* emberiség a társadalom fejlődésének olyan korszakába érkezett, amikor „minden út a kommunizmushoz vezet!” Éljen a leninlzrmis, amelynek tanításait követve töm ürítette pártunk a magyar népet a földbirtokosok és kapitalisták uralmának felszámolására és vezeti tovább a szocializmus felépítésének útján a nép boldogságáért, hazánk további felemelkedéséért, a ragyogó szocialista jövőért. A megemlékezés uián rövid kultúrműsor következett— Megetn lékezés Bonyhádon Bensőséges ünnepség keretében emlékezteik meg Bany- hád községben is Lenin elvtárs 85. saületésnalpjáról!. A község ■kommunistái és pártonkivülfi doégoBói a járási kultúrotthon bán gyűlitek össze erre az alkalomra. Az ünnepi beszédet Rév András elvtárs, a megyei pártvégrebaitóbizaltság máeod- titkáira tartotta meg Lenin élv társ életéről, halhatatlan munkásságáról. Szavalatok és ének kari- szám emelte még az ünnepség fényét. Erősítette ez az ünnepség is Bomyihád község kamimiumisitiáát abban, hogy még éberebben őrködjenek pártunk tisztasága felett. „Selejtmentes munkát végzünk“ A dombóvári építésvezetőség dolgozóinak felajánlása A hegyek fölött hirtelen kerekedett a szeszélyes áprilisi hózápor és estére a Mecsekről egyre alább ereszkedett a köd. A kis völgységí bányász falu főutcáján autólámpák fénye villant. Az autókról leszálló, munkából jövő bányászok elváltak egy mástól és útjukat a karbidlámpák imbolygó fénye jelez te. A falu közepén néhányan megálltak egy gondolkodó pillanatra, majd egy kivilágított hosszú épületbe mentek. A kultúrház — néhány évvel ezelőtt közös munkával hozták rendbe ezt az épületet és azóta valósággal szokás lett a faluban esten- den ide térni. Magam is beléptem. Fehérre meszelt kis szobák. Be szélgető emberek. Ki pipával,' ki cigarettával szaporította a füstöt. Az egyik sarokban tizen-tizenöten ácsorogtak egy csoportban. A csoport közepén ott ült Ungár bácsi. Haja mint a frissen hullott hó, szava meg csendesen pereg a pipa mellől, mint órakerekén a múló idő. A kts falu legöregebb embere. Tanácsára hajlik a fiatal szív és ha kérdez? Jól esik az ilyen öregnek kicsit dicseked ni, mert mit ő már a mai. világ dolgo,iról? — Mert nem olyan ám a mi életünk, mint kendé apó — mondja egy fiatal tizenhét év forma legényke. — ... Mit tudsz te az életről... Meg a harcról — vette vissza türelmetlenül a szót az öreg — mer’ akkor lettél volna legény, amikor 18-ban Lenin azt mondta nekünk . . ■ — Mondja már Zoltán apó — csendesedtek a fiatalok is— Maga tán beszélt vele? — En e? — húzza a szót az öreg. — En bizony, hogy igen. Sokan hallották már az öreg történetét, most a szoba tülfelén mégis abba maradt a sakkozás. Mindenki az öregre figyelt, mert nagy szó, ha az ilyen tapasztalt öregember mesél. — Az úgy volt, hogy 1918. telén Ivanovó városában vártuk Denikinék támadását- Szerda... Igen szerdai napon történt. Paráncs érkezett Moszkvából. Engem hívtak, mert én voltam az ezred politikai biztosa. Képzelhetitek mennyire izgatott lettem. Vajon miért hívnak?.. . Elég az hozzá, hogy a Szakszervezetek Házába kellett menni. Mégis érkeztem Szerencsé- ■ seri, pontos időben. A terem, ahova bevezettek, hatalmas • épület volt, két oldalán oszlopokkal — és olyan ablakok nyíltak, hogy ezt a házat kényelmesen ki be rakhatnánk azokon ... Mielőtt a tevémbe léptem, darab kenyeret és egy bögre teát kaptunk. — Nagyon jól esett, mert bizony nehéz napok voltak azok. A fehérek, meg a né- nietek^^íiQl itt, hol ott ha/o _ * tiA raptak a nagy ország testébe. A teázás után egymásután jöttek a katonák. A hatalmas terem egy-kettőre megtelt katonákkal. Mind magamfajta szegény emberek voltak. Várakoztunk, beszélgettünk, ismerkedtünk egymással. Gyorsan teltek a percek ... Észre sem vettem jóformán, mikor vagy honnan lépett elém az emelvényre egy katonaruhás elvtárs. Valaki halkan suttogta nevét — Sztálin. A zúgó méhkas elcsendesedett ... — Elvtársak — kezdte Sztálin — Vlagyimir Iljics kér tőletek szót... Ezer torok süvített, mint a viharos hegyi szél — Lenin, halljuk Lenint... Egy Kozlov nevű elvtárs állt mellettem. A mi ezre- diink parancsnoka. Nála higgadtabb katonát nem láttam a harcmezőn... és képzeljétek, akkor Kozlov izgatottan gombolgatta ki-be bőrbekecsét ... Ám váratlanul nyílt az emelvény melletti ajtó. Még a lélegzet is belénk szorult ... Hát mit gondoltok ki volt? ö volt... Igen Ö volt Lenin. Egy pillanatig ránk nézett, mintha egy pillantásra megnézne minden arcot — úgy éreztük, — azután elmosolyodott és fürge léptekkel az emelvényre sietett. Senki sem mozdult, csak a kandalában égő fa pattogását és szívem dobogását hallottam, de egy másodpercig, mert hallottatok már viharban zúgó erdőt? Egyszerre szívtuk tüdőnkbe a levegőt és egyszerre szakadt belőlünk a kiáltás: — Lenin..* Lenin ... Hurrrrááü! ... Es Lenin beszélt. Ügy éreztem csak rám néz, csak nekem szól... Hogy meddig tartott? Hát óra ketyegéssel mérnéd az időt ha Lenin állna előtted? ... Beszélt egyszerűen, mintha szíve-mből húzna minden szót, mintha csak elmúlt életem minden keserűségét ismerné ... Bizony ilyen ember volt a mi vezérünk... Es amikor a beszédnek vége lett, a fültépő tapsorkánban egyre közelebb kerültem Hozzá. Toltak előre a mögöttem lévők és lám ezredtársam, Koz lov is akadozik a szóval, zavartan kéri — engedje Vlagyimir Iljics, hogy megszorít hassam a kezét és ezt a kézszorítást átadhassam, ezredem minden harcosának ... Es ak kor Lenin áthajolt az emelvényen, mosolyogva biztatva nyújtotta kezét Kozlovnak is* nekem is. Hát így esett az én találkozásom Leninnel. Ungár bácsi elhallgatott* hallgattak a többiek is ... A gondolatok messze jártak.; > A régmúlt nehéz harcok mezején és a holnap feladatain. SZAMOS R, Tja! álketcái
