Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-23 / 95. szám

ünnepi ülés az Operaházban Vlagyimir Iljics Iienin születésének évfordulóján. (1.—2. o.) — Külföldi hírek. (2. c.) — Az elmélyültebb ta­nulás érdekében ütemtervet készítek. IS. o.j — Termelési értekezlet a Tolnanémedi Ken- deríryá.rban. (3. o.) — Gazdag kultúr, és sport­műsor lesz május elsején Alsóleperden. (4. o.) A MAI SZAMBÁN: ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1955 ÁPRILIS 23 ! XII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM A tanácsok felelőssége a verseny sikeréért Ünnepi ülés az Operaházban Vlagyimir Iljics Lenin születésének évfordulóján Alig pár hete, hogy lezárult a felszabadulási imunikaver- seny. Jogos büszkeséggel mond hatjuk el, hogy megyénk me­zőgazdasági dolgozói is a fel- szabadulási versenyszakasz­ban sok sikert értek el. A ké­sői kitavaszodás dacára idejé­ben földbe tették a tavaszi kalászosokat, jól felkészültek a kapásnövények elvetésére. Ezt feltétlenül elősegítette az, hogy 104 község dolgozó pa­rasztja állt páros verseny ben, hogy közel 12 ezer egyéni gaz­da kötött párosversenyszerző- riést részben a mezőgazdasági munkák határidő előtti elvég­zése érdekében, részben pedig a begyűjtési tervek határidő előtti teljesítésével kapcsola­tosam Hazánk felszabadulása tize­dik évfordulója tiszteletére ki­be ntakozott munkaversenyben részük volt a tanácsoknak is. Tanácsüléseken, mezőgazdasá­gi állandóbizottságok megbe­szélésein szervezték az egyé­lű.eg olgozó parasztok köré­ben • a felszabadulási ver­senymozgalmat. Ennek ered­ményeként olyan dolgozó pa­rasztok is bekapcsolódtak az emuit hónapokban, hetekben a versenybe, akik azelőtt tá­vol tartották magukat ilyes­mitől. Tanácsaink az elmúlt he­tekben és hónapokban foglal­koztak a munkaversennyei, azonban korántsem tettek meg mindent. Különösen elhanya­golták a községek és dolgozó parasztok által kötött páros- verseny szerződések értékelé­sét, még ennél is kisebb gon­dot fordítottak a versenyben jó eredményt elértek népsze­rűsítésére. Az iregszemcsei ta­nács vezetőinek például egé­szen a felszabadulási ver­seny utolsó két hetéig nem volt tudomásuk arról, hogy Tamási és Iregszemcse között folyó versenyben ki vezet. — Ilyen jelenségek másutt is ta­pasztalhatók voltak. Ez tér-, mészetesen nem vezetett jó­ra, nem fokozta, sőt csökken­tette a dolgozó parasztok ver­senykedvét. Tanácsi vezetőink a párt fi­gyelmeztetésére a felszabadu­lási versenyszakasz befejezé­se óta sokat változtattak ilyen irányú munkájukon. A május 1 tiszteletére beindult munika- versenyt napjainkban is szer­vezik és az eddiginél sokkal rendszeresebben, alaposabban értékelik. Ma már csaknem minden községben meg tudják mondani, hogy hány dolgozó paraszt áll versenyben, ki ér­te el a legjobb eredménye­ket. Az elmúlt időkhöz viszo­nyítva a járás; tanácsoknál is változás tapasztalható. Rend­szeresebben értékelik a közsé­gek által kezdeményezett pá­rosversenyt. Megnyugvásra, önelégültség­re azonban e tekintetben nincs semmi ok. A tanácsok ver­senyszervező és értékelő mun­kájában még mindig nincs gyökeres változás. A járási ta­nácsoktól nem elég gyorsan jut el a községekbe a verse­nyek állása. Hasonló a helyzet a községekben is. A verseny­táblák sok helyen üresek, vagy legjobb esetben két-há- rom hétben írják ki egy-sgv élenjáró gazda nevét, Ez ter­relto egész tevékenységét. Ezé ért vált lehetővé a feiszabadu. lás után a munkásosztály ha­talmának megteremtése és megszilárdítása, megbonthatat­lan baráté szövetsége a dol­gozó parasztsággal!. A marxizmus-leiíiniznms se­gítette pártunk; X alá an. hogy helyesen ismerje fel a soronlevő tennivalókat. Fár­tunk hű volt í/enin tanítá­saihoz és ennek köszönhet­jük sikereinket. Pártunk hő marad a leninhanushoz és ez jövőbeni győzelmein k záloga. Pártunk és kormányunk Lé­nán tanításának szellemében járt el akkor, amikor a mun­kásosztály hatalmának meg­szilárdítása, az iipar, a közle­kedés és a bankcár társadal­masítása után a szocialista iparosítás lenini pólót kajáit követve, országunk erői orrá. sait elsősorban a nehéaLper fej­lesztésére fordította. Ezek az erőfeszítések meg­hozták gyümölcsüket, orszá­gunk elmaradt agrár-ipari or­szágból fejlett nehéziparral rendelkező ipari ország lett. Hájba a szocialista iparosítás politikájának, nagyszerű mun­kásosztályunknak, n>a már fej­lett gépiparral rendelkezünk, amely képes korszerű termelő eszközökkel ellátni könnyű és élelmiszer iparunkat és meg­felelő gépekkel a mezőgazda­ságot. Külonössn nagy fejlő­dés mutatkozik a nehéziparunk szíve, a gépgyártás területén. (Hosszantartó, ütemes taps.) Köszönet és minden elisme­rés megilleti dicső munkás­osztályunkat, országunk és tár sadalmunk vezető osztályát, az újjáépítés, a számosa ták, a szocialia'a iparosítás hőseit. (LeSkes taps.) Pártunk és kormányunk első­sorban a munkásosztályra tá­maszkodva rendületlenül foly­tatja a szocialista iparosítás, a nehézipar fejlesztésének po­litikáját, mert tudtuk, hogy csak ezen az úton lehet ellát­ni a fogyasztási cikkeiket gyár­tó iparágaikat és a mezőgaz­daságot korszerű gépekkel, csak ezen az úton lehet bizto­sítani honvédelmünk megerő­sítését. Pártunk Központi Vezetősé­ge Lenin tanítása szellemé­ben járt el, amikor ez év márciusában és áprilisá­ban elítélte és ha­tározottan elutasította azo­kat a jobboldali opportunis­ta nézeteket, amelyek lebe­csülték a nehézipar jelentő­ségét, a munkásosztály veze­tő szerepét és azokat a nagy szerű győzelmeket, amelye­ket ipari munkásságunk, pártunk vezetésével az el­múlt évtizedben elért. Ezeknek a nézeteknek az érvényesü­lése lemondást jelentett volna a nehézipar fejleszté­sének elsőbbségéről és ez országunkat az iparilag el­maradott államok sorába vetette volna vissza. A szocialista iparosítás po- iatokájának továbbfolytatása. * nehézipar fejlesztése — ez a népjólét emelésének és né­pünk szabadsága meg vértesé­nek egyetlen járható útja. (Taps.) Saját tapasztalataink alap­ján is valljuk, hogy igaz az a lenini megállapítás, amely sze­rint a szövetkezet a legjobb forma a parasztság egyéné ér­dekeinek és a szocialista épí­tés egyetemes érdekei nek tár­sítására. Köszönet illeti az áj, boldogabb paraszti élet bátor' úttörőit, a szövetkezeti paraszt (Folytatás a 2, cMúion) Vlagyimir Iljics Lenin, a szovjet állam megteremtője, a világ népeinek nagy taní­tója születésének 85. évforduló ja alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság csü­törtökön este ünnepi ülést rendezett az Állami Operaházban. Az ünnepi ülés elnök3é geben foglaltak helyet a párt és a komány vezetői: Apró Antal, ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő. Hegedűs András, Hidas István. Ko­vács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matol- csi János, Végh Béla, s a Magyar Dolgozók Partja Központi Vezetőségének, a miniszter- tanácsnak több tagja, a tömeg szervezetek vezetői, a munkás mozgalom régi harcosai, a tu­domány. irodalom, művészet, a termelés kiváló dolgozói. Jelen volt az ünnepségen J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség több tagja. Ott voltak az ünnepi ülésen a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, az Albán Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rA gykövetségeinek vezetői és több tagja, valamint a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követségének képviselője. A magyar és szovjet Himnusz hangjai után Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségén ek első titkára nyitotta meg az ünnepi ülést Rákosi Mátyás elvtárs megnyitója tak igazáért és felszabadításáért, aki nem ismert megalkuvást a harcban, mely a szo­cializmus nagy ügyéért folyt és kíméletlenül küzdött az opportunizmus, a megalkuvás min­den megnyilvánulása ellen. Lenin mély haza- tiságát, a szovjet népek szeretetét elválaszt­hatatlanul és szervesen összekapcsolta a pro- letárnomzetközLség nagy eszméjével s forra­dalmas szervező, nevelő, irányító munkájában szakadatlanul kihangsúlyozta a munkás­internacionalizmust, a szocialista forradalom­nak ez éltető elemét. Lenin már az első világháború előtt felhív­ta a figyelmet arra, hogy mennyire hasonla­tosak a cári Oroszország s a feudális nagy- birtokosok, tőkések Magyarországának társa­dalmi viszonyai. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után örömmel látta, hogy a magyar hadifoglyok sok lízejres tö­megei vállvetve harcoltak a Vörös Hadsereg­ben a közös ellenség, az imperialista inter­venciósok ellen. Lenin lelkesen üdvözölte a Magyar Ta­nácsköztársaságot és szakadatlanul harcra és kitartásra buzdította a magyar kommunistá­kat, a munkásokat, a parasztokat. Amikor az imperialisták túlereje elnyomta a fiatal Ma­gyar Tanácsköztársaságot, Lenin nem szűnt meg hangoztatni, hogy ez az elnyomás csak ideiglenes, hogy a magyar dolgozók feltétle­nül visszanyerik elvesztett szabadságukat. Mi, magyar kommunisták is Lenin halha­tatlan tanításait, a felszabadító Szovjetunió dicső kommunista pártjának tapasztalatait a mi sajátos magyar viszonyainkra alkalmazva visszük győzelemre a szocializmus nagy ügyét hazánkban. Minden sikerünket a lenini esz­mék alapján, a hatalmas Szovjetunió segít­ségével értük el. Most, amikor összegyűltünk, hogy nagy ta­nítónk halhatatlan, korszakot formáló műkö­déséről, harcos életéről, évszázadokra előre­világító eszméiről szóljunk, egyben az egész felszabadult magyar nép soha el nem múló háláját, szeretetét tolmácsoljuk, mellvei örök­re szívébe véste a nagy Lenin emlékét. (Nagy taps.) S tudjuk, hogv most velünk érez, ve­lünk ünnepel, velünk emlékezik meg szerte a világon a szocializmus minden harcosa, a béke minden hű katonája, az egész haladó emberiség. Ünnepi ütésünket megnyitom és felkérem Hegedűs András elvtársat, hogy tartsa meg beszédét. (Taps.) Rákosi Mátyás nagy tapssal fogadott sza­vai után Hegedűs Anarás. a minisztertanács elnöke tartott ünnepi beszédet. Hegedűs András elvtárs ünnepi beszéde Kommunista Pártja győze­lemre vitte a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalmat. Az új Magyarország, népi demokratikus hazánk is végiső eredményében a lenini október gyermeke. Lenin születésének 85. évfor­dulóján hálatefit' szívvel gon­dolunk Lemén hagyatékára, a dicső Szovjetunióra, felszaba­dítónkra, az emberi haladás fáfkáyavívőjére. Lenin tanítása a marxizmus- taninizirnus nemcsak fonása, hanem egyben vezérfonala voOt és marad is egész szocia­lista. építésünknek. Pártunk minden győzeimét annak kö­szönheti, hogy Lemén tanítása, a marxizmus-íeninizmus vezé­Tiszteit Elvtársiak! A mai nap a világ dolgozóinak, köztük a magyar népnek nagy öröm- ünnepe. Nyolcvanöt évvel ez­előtt, 1870 április 22-én szü­letett Vlagyimir Iljics Lenin, a marxizmus továbbfejilesztő- je, az egész haladó emberiség nagy vezére és tanítómestere, a forradalom lángelméje. Lennint szerte a világon a dolgozók stazrréiiüóti vallják magukénak. Magáénak tekinti, vezérének vallja a szocializ­mus és demokrácia tábora, amelyben a Szovjetunió veze­tésével, lerázva a kapitalista igát, kiilencszáz millió ember, köztük a nagy kínai nép, építi szabad életét. Lenint örökre szívébe véste magyar né­pünk is. Lenin neve srétváiaszbhateí- lanul összeforrt népünk sza­badságéval, boldog jelenünk­kel és jövőnkkel. A továbbiak során Hegedűs András hangoztatta: Lenin megmutatta azt az utat, amelyen járva az embe­riség, a munkásosztály és a pártjának irányítása alatt, tör­ténőméinek talán legsötétebb korából, az imperializmusból a Legfényesebb korszakába, a szocializmus, a szabadság ko­rába léphet. Lenin nemcsak elméletileg bizonyította be a proletár- forradalom győzelmének a lehetőségét, hanem előkészí­tette és irányításával a munkásosztály és a lenini párt, a Szovjetunió dicső mészetesen nem hozza meg » kívánt eredményt. A párt Központi Vezetősé­ge márciusi határozatának, a népjólét emelésének megvaló­sítása fokozottabb felelősséget követel a tanács apparátusá­tól is. Biztosítani keli a be­gyűjtési tervek időbeni telje­sítését, a mezőgazdasági mun­kák gyors, eredményes elvég­zését. Ezek elérése érdekében kell tanácsainknak verseny- szervező és értékelő munkáju­kon sürgősen változtatni. Vég­kép szakítani kell azzal a helytelen gyakorlattal — mely még sok helyen megmutatko­zik, — hogy lebecsülik a ver- senymozgalmat, a puszta vé­letlenre bízzák a verseny to­vábbi kiszélesedését. Úgyszól­ván csak a felsőbb szervek utasítására szervezik, értéke­lik a versenyt. A versenyben kitűnt egyéni gazdák népsze­rűsítését, azonban még a fel­sőbb szervek utasításának el­lenére is elmulasztják helyen­ként. Pedig ez igazán nem lenne nagy megerőltetés, nem igényelne különösebb többlet- munkát. Miben állna a közsé gi tanácsnál például akár a községgazdák, vagy valame­lyik adminisztrátort megbíz­ni azzal, hogy a mezőőrök, az állandóbizottsági tagok, a ter­melési bizottsági tagok, a be­gyűjtési hivatal jelentése alap ján naponta számbavegye, hogy melyik dolgozó paraszt végzett legjobb munkát, ki tel­jesítette elsőnek beadási kö­telezettségét, s ezzel megelőz­te versenytársát, vagy harma­dik, negyedik helyre került a község dolgozó parasztjainak versenyében. Ezt meg lehet és meg kell tenni annál is in­kább, mert ez önmagában is elősegít; a versenymozgalom további kibontakozását), az előttünk álló nagy feladatok végrehajtását. Rohamosan közeleg május 1, a világ proletariátusának harcos seregszemléje. Me­gyénk dolgozó parasztjai ezt a napot újabb termelési sike­rek elérésével készülnek meg­ünnepelni. Továbbra is ver­senyben áll 107 község. Az egyénileg dolgozó parasztok közül pedig közel 8.500-an megújították, illetve meghosz- szabbították hazánk felszaba­dulásának tizedik évfordulójá­ra kötött párosversenyszerződé seiket. Hogy a május 1 méltó megünneplésére beindított mun. ka verseny milyen eredménye­ket Ihoz az jórészt tanácsappa- rátusunktól függ. Ugyancsak a tanácsapparátus versenyszer vező és értékelő munkájától függ az, hogy a későbbi idők­ben milyen népszerűvé válik a dolgozó parasztság körében a versenymozgialom. Ha egyes tanácsi vezetők sürgősen meg­változtatják verssnyszervező és értékelő munkájukat, az a későbbiekben megbosszulja magát. Jogosan veti majd fel egyik-másik dolgozó paraszt, hogy nem érdemes újabb versenyvállalást tenni, mert úgy sem értékelik. Ezt meg kell előzni. A tanácsapparátus van arra hivatva, hogy az elmúlt hónapokban, hetekben az egyéni parasztság körében kibontakozott versenymozgal­mat tovább szervezze, újabb és újabb sikerek eléréséért. TOLNAMEGYEI LAPJA Kedves Elvtársaik! Összegyűltünk, hogy megemlékezzünk kor­szakunk legnagyobb forradalmi lángelméjé­nek, Vlagyimir Iljics Leninnek 85. születés­napjáról. Együtt ünnepelünk a kilencszázmil­liós, szocializmust építő táborral, a felszaba­dító Szovjetunió népeivel, a hatszázmilliós Kína dolgozóival, a szocializmust építő népi demokráciákkal és mindazokkal, akik az öt világrész valamennyi országában Lenin törté­nelmet formáló, felszabadító eszméit követre küzdenek jobb jövőjükért, békéjükért, szabad, szocialista fejlődésükért. Immár több. mint ötven éve. hogy Lenin, Marx és Engels tanainak legzseniálisabb to­vábbfejlesztője 'megalkotta az újLV'usú pro-- letárpáxtct, győzelemre vitte Oroszországban a szocialista forradalmat és ezzel új korsza­kot nyitott meg az emberiség történetében. Lenin — Marx—Engels tanításaira támasz­kodva — felfedte az imperializmus fejlődés­törvényeit, belső ellentmondásait; rámutatott arra, hogy az imperializmus a tőkés fejlődés legfejlettebb, de egyben elhaló, rothadó sza­kasza és a proletárforradalomnak előestéje és kezdete is. Zseniális éleslátásával és követke­zetességgel kidolgozta a munkásosztályra, mint a legkövetkezetesebb forradalmi osztály­ra az új helyzetben adódó elméleti és gya­korlati feladatokat. Rámutatott arra, hogy az új forradalmi helyzet újtípusú forradalmi pár­tot követel meg, mert a régi, békés viszonyok között felnőtt munkáspártok ilyen felada­tokkal nem tudnak megbirkózni. Szívós, cél­tudatos, szenvedélyes harcban létre is hozta az első ilyen pártot, a bolsevikok, az Orosz- országi Kommunisták Pártját, mely mind a mai napig mintaképül szolgál szerte a vilá­gon a szocializmus építéséért, az imperialis­ták megdöntéséért harcoló munkáspártoknak. Lenin munkálta ki ez új típusú proletárpárt számára és minden forradalmi munkáspárt számára a stratégia és taktika elveit, melyek segítségével 1917-ben Oroszországban győze­lemre juttatta a forradalom nagy ügyét, lét­rehozta az első szocialista szovjet államot, melyet a munkásosztály — élén kommunista pártjával, szoros szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal — az imperialisták minden tá­madásával szemben megvédett és megszilár­dított. Lenin dolgozta ki a szocializmus épí­tésének alapelveit, melyekre támaszkodva ma már kilencszáz millió ember építi Európá­ban és Ázsiában szabad, jobb jövőjét. Lenin ízig-vérig forradalmár volt, aki szen­vedélyesen küzdött a dolgozók, az elnyomót-

Next

/
Thumbnails
Contents